Lemezújság archívum

Cím:	Tíz jótanács pályázatok készítéséhez
Szerző:
Folyóirat:	PC Lemezújság
Állomány:
Év:	1993
Szám:	43.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	tanácsadás, pályázatkészítés
Megjegyzés:
Annotáció:

C00_43

Tíz jótanács pályázatok készítéséhez

A mai pénzhiányos időkben különösen gyakorivá váló kérdés:
településeknek, egyes intézményeknek, társadalmi szervezeteknek,
egyesületeknek a működtetéséhez újabb szakmai programok
finanszírozásához hogyan lehetne külső forrásokat találni?
Látható az a törekvés is, hogy az állami költségvetésből a folyamatos
támogatás lehetősége és szándéka is egyre korlátozottabb - elsősorban
csak az alapvető létfeltételek biztosítására hagyatkozik. Ugyanakkor
az egyes szakminisztériumok, az alapítványok, de más pénzelosztó (vagy
újra elosztó) szervezetek is pénzeszközeiket ésszerűbbnek tartják
célirányos, konkrét feladatokat - programokat felvállaló pályázatok
keretében szétosztani, amelyek meghatározott és talán ellenőrizhető
felhasználást szolgálnak.
Ez egészen új helyzetet teremt, hiszen az automatikus "beosztás"
helyett ezekért a támogatásokért az pályázónak "meg kell mutatnia
magát", programot kell összeállítania, gyakran versenytársakkal kell
megmérkőznie. Ehhez a feladathoz kívánunk segítséget nyújtani az
alábbiakban:
1. Ahhoz, hogy pályázatíráshoz kezdjünk, először is ismerni kell, hogy
milyen lehetséges források, pályázati kiírások, támogatási felhívások,
alapítványok, ösztöndíjak stb. vannak, amelyek céljaink eléréséhez
számításba jöhetnek. Ezt a csatornát a mai világban érdemes
körültekintően kiépíteni, amihez szolgálatunkra lehet a
Pályázatfigyelő, de egyéb folyóiratok, közönségszolgálati irodák,
telefonszolgálatok, könyvtárak és más intézmények működése is.
2. Nélkülözhetetlen a sikeres pályázathoz, hogy a helyzet (a
település, a társaság-egyesület, egyszóval a pályázó helyzetének, a
lehetséges belső erőforrásoknak) elemzését, a feladat bemutatását, a
vállalt programot - amely az előbbi elemzésre épül - világosan és
szakszerűen írjuk le. Ez a fázisa a feladatunknak különösen alapos
felkészültséget igényel. Különböző nagyságrendű és tematikájú
pályázatok léteznek:
- Az átláthatóbb, egyszerűbb, kisebb támogatási összegeket igénylő
pályamű elkészítésére valószínűleg vállalkozhatunk helyben magunk, ha
lehetséges persze itt is érdemes - a témától függően - szakemberrel
konzultálni.
- Előfordulhat, hogy átfogóbb, speciális probléma megoldására,
kezelésére a település vagy a közösség életét hosszabb távon
meghatározó, nagyobb támogatási kérelmet akarunk benyújtani. Ilyen
esetben lehetséges, hogy - felkészült szakértőknek is - több hetes
(hónapos) előkészítő, elemző, programkészítő munkára, komolyabb
energiák mozgósítására van szükség.
Ne sajnáljuk ilyen esetben - akár a megszerzett támogatás összegének
néhány százalékában - a szakértőkre fordított költséget, ez minden
bizonnyal belátható időn belül megtérül. Egy mélyreható, szakszerű,
helyzetfeltáró elemzés más helyzetekben egyéb döntésekben is
segítségünkre lehet.
3. Ne feledjük, ha átfogó és alapos programmal (programokkal)
rendelkezünk - tehát hosszabb távon tudjuk, hogy mit és hogyan akarunk
- a későbbiekben akár annak egy-egy részcéljára különböző pályázati
helyekre is beadhatjuk programunkat, vagy annak egy-egy részét könnyen
adaptálhatjuk egy új forráshely lehetőségének megjelenésével.
4. Gyakori, hogy pályázatunkat a bírálók elutasítják. Vagy mert mi nem
eléggé beláthatóan, meggyőzően fogalmaztuk meg programunkat, vagy mert
a mi programunk - az adott kiírásba - profilja, nagyságrendje vagy
egyéb okból nem fért bele, de az is lehet, hogy a bírálók nem voltak
elég bölcsek, érzékenyek. Az alkalmi elutasítás velejárója a pályázat
készítésének, nem szabad, hogy elkeseredetté, sértődötté váljunk. 8-10
pályázatból jó ha 2-3 van, ami támogatást kap.
Itt is az átfogó-előrelátó tervezés segíthet, az új és új
próbálkozásainknál már nem kell mindig elölről kezdeni a munkát,
gyakran elég, ha a már meglévő programunkat, tervezetünket
aktualizáljuk.
5. Informáltnak kell lennünk, azokról a gyakorlati példákról, amelyek
a mi programunkhoz hasonlóak vagy ahhoz közelálló témájúak, amelyek
tapasztalatai segítségünkre lehetnek, s amely példákra saját
tervezetünkben akár hivatkozhatunk is.
Informáltaknak kell lennünk olyan szakértőkről, akik pályázatunk
elbírálóinak szakvéleményükkel támogató nyilatkozatukat adhatják.
Főként olyan személyekkel jó kapcsolatban lennünk, akik szakértőként
tekintéllyel bírnak, s akik a pályázó eddigi működéséről, hátteréről
pozitívan tájékozottak.
6. Általában fontosnak tartjuk, hogy a pályázóról kialakult kép,
vélemény, annak karaktere (imágója), a közvéleményben tudatosan legyen
kiépítve, az erre való törekvés a pozitív megítélés, a sikeres
pályázat egyik fontos eleme.
Itt szólunk a public relations (pr) a kapcsolatépítés, a
közönségkapcsolatok kérdéséről, ami - igen leegyszerűsítve - azt
jelenti, hogy "éltető társadalmi közeget" alakítunk ki magunk körül,
amely a sikeres együttműködés záloga. Ezt a pályázatok készítőinek is
fontos tudniuk.
7. Néhány formai elem jótanácsként:
- Válasszunk kifejező címet pályamunkánkhoz.
- Az elején röviden (lehetőleg 2-3 mondatban) foglaljuk össze jól
érhetően a pályázat tartalmát.
- Hosszabb anyagoknál feltétlen készítsünk tartalomjegyzéket, így
áttekinthetőbb lesz a dolgozatunk.
- Ha szükséges készítsünk mellékleteket (sajtókivágások, táblázatok,
diagramok, blokk-sémák), amelyekkel illusztrálhatjuk, s meggyőzőbbé
tehetjük írásunkat.
8. Törekedjünk arra, hogy a pályázat hangneme legyen mértéktartó,
szerény, ugyanakkor magabiztos. A szöveg lehetőleg sablonoktól mentes,
eredeti megfogalmazású legyen. Helyzetünkről, eredményeinkről,
céljainkról reálisan fogalmazzunk, ellenkező esetben könnyen
lelepleződhetünk s így hitelét veszítheti dolgozatunk.
9. A pályázat legyen cselekvésre orientált (hacsak nem valamilyen
elméleti téma kutatására, teoretikus feldolgozására kérünk
támogatást), váljon érzékelhetővé belőle haladásunk iránya. Legyen
világos, hogy milyen pontról milyen pontra juthatunk el támogatóink
segítségével, foglaljuk össze jól, hogy milyen hozadéka,
következménye, új eredménye várható a támogatást igénylő programnak.
Írjunk arról is, hogyan működhet tovább a támogatás felhasználása
után, esetleg keletkezik-e valamilyen új struktúra.
10. Ha elnyertük a pályázati támogatást, még nem ért véget a pályázók
feladata, sőt az igazán csak most kezdődik:
- Általában ilyenkor történik az eddigi terv pontosítása, esetleg
részletesebb kidolgozása.
- Nem csak a támogatás elnyerésének, de felhasználásának - a pénz
elköltésének - a tudományára is szükségünk van, főként ha ésszerűen,
takarékosan akarunk cselekedni.
- Egyre gyakoribb, hogy a támogatók a programot menet közben is
követni, segíteni, ellenőrizni kívánják - erre is legyünk
felkészültek.
- A program végén vagy a támogatási időszak leteltével készítsünk
összefoglalót, rögzítsük írásban (vagy egyéb módon is) a jelentősebb
lépéseket, szakaszokat, új döntési helyzeteket - értékeljük a
folyamatot.
Ez a munka hozzásegíthet bennünket ahhoz is, hogy adott esetben
publikálni tudjuk működésünket, szakmai elemzést készíthessünk arról.
Esetenként érdemes programunk törzsét idegen nyelvre is lefordítani,
az egyre bővülő külföldi kapcsolatok, segítési nyilatkozatok
lehetőséget kínálnak ilyen gazdasági erőforrás megnyerésére is.
Befejezésül hangsúlyozzuk, ha a költségvetési támogatás csökkent is
(vagy legalább nem nőtt az inflációval lépést tartva) az utóbbi
időben, vannak pénzforrások az országban - és azon kívül -, amelyekhez
hozzáférni, azokról tájékozottnak lenni: a mi lehetőségünk és
feladatunk.
Egyúttal jelezzük, hogy pályázatuk elkészítéséhez konzultációért vagy
más segítségért szükség esetén forduljanak a KÖZÖSSÉGSZOLGÁLAT-hoz
(1011 Budapest, Corvin tér 8. Telefon: 201-5728, 201-3766, fax: 201-
4892), ahol szívesen állunk rendelkezésükre.

Lemezújság archívum

Közösségfejlesztés