Lemezújság archívum

Cím:	Közösségi művelődés és közösségi iskolák létrehozásának lehetőségei Magyarországon
Szerző:	Lőrinczi Csaba
Folyóirat:	PC Lemezújság
Állomány:
Év:	1992
Szám:	34.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	közöségi művelődés, közösségi iskola, iskola
Megjegyzés:	G30_34.txt
Annotáció:

Közösségi művelődés és közösségi iskolák létrehozásának lehetőségei Magyarországon
Közösségi művelődés és közösségi iskola
A közösségi művelődés egy olyan nevelési folyamat, amelyben a közösség alakul és fejlődik. A közösségi iskolák mint intézmények felismerik ezt a nevelési filozófiát és alkalmazzák a tanítási módszereikben. A nevelési módszer alkalmazása a közösség részvételével történik.
Művelődés mint nevelési folyamat
1. Lehetőséget ad a helyi lakosoknak, közösségi iskoláknak, munkahelyeknek. Önkormányzatoknak és társadalmi szervezeteknek, hogy érdektársak legyenek oktatási és közösségi tevékenységekben.
2. A folyamatban a közösségek tagjai - személyes érdekeiket és céljaikat figyelembevéve - megnevezik a közösségi érdekeket, szükségleteket és célokat.
3. Az oktatási folyamatban résztvevők(egyének, állami és magánvállalatok, üzletek, társadalmi szervezetek) megosztják felelősségüket egymás között.
A közösségi iskolák
1. Résztvevői az állami vagy helyi iskolarendszernek, de céljaik megvalósításában különbözőek. A tanári testület, közösségek és intézmények együttműködésében alakítják az oktatási folyamatokat.
2. Ezek az iskolák arra törekszenek, hogy minél jobban bevonják a környezetük lakóit az oktató-nevelő önkéntes tevékenységbe.
3. Mindegyik iskolának van egy közösségi iskola Tanácsadó Csoportja, amiben szülők, helyi lakosok, iskola igazgatója, tanári testület képviselői, más érdekelt szervezetek és tagjai vesznek részt. Ez a tanácsadó csoport elősegíti a szabad gondolatcserét, megfogalmazza a helyi oktatási igényeket és támogatást nyújt az iskolai programok létrehozásában.
A közösségi művelődés ismérvei
1. Állampolgárok részvétele a közösség problémáinak megoldásában és döntésekben, általában a helyi egyesületeken és szervezeteken keresztül történik.
2. Létrehozása és fejlesztése egy életen keresztül tartó oktatás lehetőségeinek bármilyen korú, igényű vagy gyakorlatú tanulók számára.
3. A közösségi készletek használata és bevonása a nevelési és oktatási folyamatban.
4. A szülők aktív részvétele a tanítási folyamatban.
5. Az intézmények maximális kihasználtsága minden életkori és oktatási igény figyelembevételével.
6. Együttműködés létrehozása a hivatalos csoportok és oktatási intézmények között, hogy együttesen segítsék a társadalmi, gazdasági, művelődési, kulturális nevelési folyamatot.
7. Egy szövetség lérehozása munkahelyek, üzletek, vállalatok és iskolák között az oktatás kiterjesztésének érdekében.
8. Önkéntesek foglalkoztatása, hogy ezzel is növeljék a közösségi szervezetek szolgálatát aktív részvételét, előrehaladását.
A közösségi iskolák ismérve
1. Az iskola tanmenete folyamatosan képviseli és tükrözi a közösség művelődési igényeit és lépést tart a fejlődéssel.
2. A szülők és a közösségek tagjai kapcsolatot tartanak egymással és aktívan részt vesznek az iskola programjában.
3. Kollegiális kapcsolat és légkör kialakítása a tanári kar, a szülők és más szervezetek tagjai között.
4. A közösség tagjai segítik a tanárok tevékenységét az iskolában.
5. A tantestület oktatási programok létrehozását segíti elő.
6. A tanári kar és a tanulók tevékenyen részt vesznek a különböző közösségi szervezetek programjában.
7. Az oktatási igényeknek megfelelően alakítják át az iskolaépület és a közösségi létesítmények épületegyüttesét.
8. Az iskola nyitva áll a közösségek számára.
9. Az oktatók támogatják és elősegítik, hogy a diákok tanulmányozzák a közösség esetleges problémáját és fejlődését.
10. Az egyik legfontosabb célja az iskola tantestületének és tanulóinak, hogy a közösségi és társadalmi öntudat fejlődjön.
Közösségi oktatás kanadai társulata a közösségi művelődés és közösségi iskola hivatalos meghatározása és jellemvonásai - írta: Lőrinczi Csaba

A közösségi iskola fő jellemvonásai az osztály falain kívül
1. Tanmenet
A tanmenet az élet gyakorlatát használja mintának. A tanulók felhasználják az egész közösség rendelkezésére álló intézményeket és egyben részt vesznek azok programjaiban.
2. Kapcsolat a szülőkkel
A szülők és a közösség más tagjai részt vesznek a tanmenet alakításában és gazdagításában. Önkéntes munkájukkal segítséget adnak a tanároknak.
3 Kollegialitás
A nevelésbe kapcsolódó személyek és közösségek a kollegialitás szellemében munkatársakként vesznek részt az oktatásban.
4. Mindenki tanár
A tanári kar együtt dolgozik a felnőtt közösség tagjaival és a tanulókkal.
5. Mindenki tanuló
A tanári-tanulói szerep felcserélődhet a tanulói és tanítási folyamatokban.
6. A szervezetek együttműködése
Az iskola az egyik lényeges központja a közösségi művelődés rendszerének. Az iskola együttműködik a közösség szervezeteivel, hogy létrehozzon egy tartalmas igénynek megfelelő oktatási, művelődési, sport, kulturális és társadalmi programot.
7. Az épület átrendezése
A művelődési folyamat megvalósítása szükségessé teheti az épület átalakítását.
8. Közösségi használat
Alkalmassá kell tenni az iskolát egyesületi programok fogadására és rendezésére.
9. Az iskola és társadalmi szervezetekkel együttműködve elősegíti a közösségi kérdések és problémák tanulmányozását.
10. Közösségek együttműködése.
Közösségi iskolák Albertában, írta: Lőrinczi Csaba

Példák a közösségi iskolák tevékenységéről
1. Az egyének megbízásával az iskola felhatalmazza a közösség tagjait, hogy működjenek együtt a tanári testülettel, a tanulókkal és helyi szervezetekkel az életviszonyok és problémák tanulmányozásában. Közösen keresik a megfelelő megoldást és törekednek a megfelelő döntések kialakítására.
2. Az egyik legfontosabb célja a közösségi iskolákban a valódi élettel kapcsolatos tanmenet kialakítása. Az oktatás és a tanmenet tükrözi a valóságos életet s a társadalomból jövő igényeknek megfelelően képzi a tanulókat.
3. A közösségi iskolák és a felnőttoktatás viszonya
A felnőttek oktatásának minden formáját elősegíti a közösségi iskola. Lehetőséget ad a szakoktatási, kereskedelmi, ipari szervezeteknek, főiskoláknak és egyetemeknek a közvetlen vagy távoktatással. Ezeknek az intézményeknek rendelkezésére áll az iskola a felnőttoktatásra.
4. A kisebbségek és hátrányos helyzetűek oktatása
A közösségi iskolák programokat és tanfolyamokat szerveznek alacsony képzettségű (analfabéta) személyek számára az írás-olvasás elsajátítására. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a személyek otthon érzik magukat a közösségi iskola falain belül és több tanfolyam munkájába is bekapcsolódnak.
5. A közösségi iskola társadalmi találkozóhely és központ
Az iskola a közösségek központjául szolgál minden életkorban. A fiatalok, idősebbek, nyugdíjasok, más nemzetiségű és kisebbségi csoportok, csonka családok és egyedülálló személyek sok esetben az iskolát tekintik a számukra megfelelő kulturális és személyes kapcsolatot teremtő központnak. Természetesen az iskoláknak létre kell hozni ezeket a lehetőségeket és meg kell teremteniük az odatartozás érzésének körülményeit.
6. Társadalmi szervezetek és csoportok együttműködése
A közösségi iskola együttműködve dolgozik minden más társadalmi és közoktatási csoporttal, munkaadó hivatalokkal, közintézményekkel, egészségügyi és családsegítő központokkal stb. A közösségi iskolák ily módon összekapcsolják azokat az intézményeket, amelyek az egyéni érdekeket és igényeket hivatottak intézményesen kiszolgálni.
7. A humanista intézmények mintaképe
A közösségi iskolák tevékenységükkel mintát szolgáltatnak más társadalmi intézményeknek, és elősegítik a humanista kapcsolatok kialakulását és fejlesztését. Az iskolák szívesen fogadják a látogatókat, nyilvánosan hirdetik a programokat és a résztvevő tanulóknak és önkénteseknek rendelkezésére állnak. Olyan légkört teremtenek, hogy mindenki úgy érezheti, hogy szívesen látják az iskolában és odatartozónak tekintik őket. A tanári testület, szülők és közösségek a tanulási rendszer támogatásában szövetségessé válnak. Minden korosztályi, munkaköri, társadalmi különbség eltűnik az iskola falain belül.
8. A közösségi iskola összefogja a közösségeket. A közösség ott kezdődik, ahol az emberek élnek és laknak. Az iskolák aktívan részt vesznek a helyi szükségletek és körülmények tanulmányozásában. A helyi társadalmat a nemzeti, nemzetközi közösség fontos részének tekinti az iskola.
9. A köztulajdon megbecsülése
A közösségi iskola a tulajdon megbecsülésére és megóvásra tanít. Az iskola arra ösztönöz, hogy felelősséget érezzen mindenki az anyagi készletek felett és azok használata után karbantartásukról is gondoskodjék.
10. A vezetőképzés természetes folyamata
A közösségi iskolában a vezető irányító szerepet tölt be, a döntéseket a tevékenységekben részt vevő személyekkel együttműködve hozza. Ezzel a vezetési stílussal és igazgatási rendszerrel lehet csak közösségi iskolát irányítani és szervezni. A tradíciós tekintélyen alapuló felülről irányított vezetés nem alkalmazható a közösségi iskolákban. A közösségi iskola vezetési rendszere mintaképül szolgálhat más csoportok és intézmények számára. Minden érdeklődő személy részt vehet a közösségi iskola értekezletein, az érdekükkel kapcsolatos döntésekben, elhatározásokban és belső törvények alakításában, a közös érdek képviseletében. Sok esetben a vezetői képességgel rendelkező személyek más társadalmi szövetségek irányítására vállalkoztak az előző közösségi iskolában folytatott gyakorlata alapján.
11. A "nyitott ajtó" filozófiája
A közösségi iskola magába foglaló és nem kizáró intézmény. Az iskola ajtaját nemcsak kinyitja, hanem kiterjeszti falait közvetlen környezete és más intézmények számára.
12. Az anyagi és társadalmi haszon kapcsolata
Az önkéntes munka átszámítása még alapórabérben is nagyon szép összeget jelent. Egy közösségi iskola egy év folyamán több ezer önkéntes munkaóra támogatást kap. Statisztika bizonyítja, hogy tanárok és más társadalmi csoportok szeretnek a közösségi iskolában dolgozni és lelkesedéssel támogatják az ifjúság és felnőttek oktatási rendszerét, sok időt töltenek önkéntes munkával. A közösségi iskolák az év minden napján rendelkezésére állhatnak a közösség számára, így nincs szükség új épületek létrehozására még akkor sem, ha új oktatási és kulturális igények jelentkeznek. Az egészségügyi és más társadalmi szervezetek segítségével programjain keresztül támogatja a szociális gondokkal és munkanélküliséggel küszködő személyeket. A főcél az, hogy a rászorulót függetlenné és a felelőtlent felelőssé kell tenni az oktatási folyamaton keresztül. A társadalmi csoportok, szervezetek, mivel nem kell fizetni az iskola használatáért, az erre a célra tervezett összeget új programok létrehozására fordíthatja. Gyakorta a hivatalos intézmények, vállalatok és közintézmények vagy akár magánszemélyek is adnak anyagi támogatást az iskolának. A közösségi iskola programjaiban szerepelteti a munkaerők átképzését, szakoktatást. Bizonyos esetekben új üzemek és kereskedelmi központok felállítása elősegíti az egész közösség gyarapodását. A közösségi iskolában tanuló diákok is végeznek önkéntes munkát a körükbe tartozó intézményekben.
A magyar közösségi iskolák felállításának támogatására előkészített előadási anyag. Lőrinczi Csaba

Lemezújság archívum

Közösségfejlesztés