Közösségfejlesztés

Lemezújság archívum
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Közösségfejlesztő tevékenység kistáji keretben
Szerző:
Folyóirat:
PC Lemezújság
Állomány:
Év:
1993
Szám:
40.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Zalai Falvakért Egyesület, Térségfejlesztő Alapítvány
Települések:
Zalaszentgrót, Türje
Tárgyszavak:
térségfejlesztés, érdekvédelem, felnőttképzés, térségfejlesztő program, családgazdasági projekt
Megjegyzés:
Annotáció:

F20_40




Közösségfejlesztő tevékenység kistáji keretben


Rövid bemutatkozás

Fejlesztő munkámat a Zalai Falvakért Egyesület keretében végeztem. Az
egyesület 1990. elején alakult meg a térségfejlesztés és a falu
érdekvédelme céljával. Tevékenységi köre azóta folyamatosan bővült,
így egyre nagyobb igény jelentkezett munkájára. Ezt jelzi a tagsági
kör bővülése is: amíg 1990. végén 78 jogi és 16 magánszemély alkotta
tagságunkat, addig 1991. végén már 111 jogi és 21 természetes személy.

Az egyesület 1991. őszén térségfejlesztő munkát indított el Zala megye
egyik kistájában. Az ennek keretében végzett fejlesztőmunka többek
között oda vezetett, hogy a térség 23 faluja Térségfejlesztő
Alapítvány létrehozását határozta el, amelynek bírósági bejegyzése a
Zala Megyei Bíróságnál jelenleg van folyamatban.


A nagyobb régió bemutatása

Zala jellegzetesen aprófalvas településű, sűrűn lakott megye. Az
igazgatási besorolás szerint 256 településből 6 a város (szociológiai
értelemben csak) és 250 a falu. Történelmi és politikai okok
következtében a megye egészében hátrányos gazdasági, társadalmi
folyamatok indultak el, ill. játszódtak le napjainkra. A települések
jó része, elsősorban az országhatár melletti területek, falvak,
"hivatalosan is megkapták" a hátrányos helyzetű, elmaradott térségi
minősítést. Jelenleg az országos hálózatot is alkotó nagyvállalatok, s
a velük termelési, kereskedelmi stb. kapcsolatban álló egyéb cégek
gazdasági ellehetetlenülése tapasztalható. Ennek következtében
lendületet kapott a szociális problémák jelentkezése, a
munkanélküliség növekedése.

A tanácsrendszer fölbomlásakor a falvak több mint 72%-a volt ún.
társközség. Ezek zöme az 51-600 lakosságszámú kategóriába tartozott,
tehát kifejezetten törpe- és aprófalvak. A volt székhelyközségek
jellemző nagyságrendje a 701-1200 fős kategória, 50%-uk tartozott ide.
A társközségek trendje, "jövője" tehát a csökkenő lakosságszám felé
nyitott, a székhelyközségek helyzete ennél stabilabb, de ez sem
általános.

Mutatkoznak jelek arra, hogy a leépülési folyamatok leállhatnak, egyes
esetekben megfordulhatnak. Ma még azonban - s valószínűleg jó ideig -
döntően az eddigi leromlás tehetetlenségi nyomatéka fog érvényesülni.
Másrészt a folyamatok megváltozása negatív elemeket is tartalmaz,
hiszen a falura költözés vagy a falun maradás sokak számára még
önmaguk előtt sem választás kérdése, hanem kényszerpálya. Emellett a
beköltözések a hátrányos élethelyzetek egymásra torlódását
eredményezik egyes településeken.


A térségfejlesztő program indításának alaphelyzete

Egyesületünk kezdetben egyedi településfejlesztési kérdésekkel
foglalkozott, ill. a megye egészét tekintette gyakorlati működési
terepének. Eszközrendszerünk jelentősen fejlődött: számítógépek,
fénymásoló telefax. Kiadjuk a Zalai Falu c. havilapunkat és a Kapolcs
című kéthavonta megjelenő tájékoztatót, amely az egyesületek,
alapítványok, népfőiskolák, közösségek lapja. Mindkét kiadvány
tartalmazza pályázatfigyelőnket. Elismert megyei szakemberek (9 fő)
önkéntes munkában ingyenes szaktanácsadással állnak az érdeklődők
rendelkezésére.

Településfejlesztési munkánk során bebizonyosodott számunkra, hogy a
települések egyedi fejlesztése helyett a térségi, regionális
segítségadásban kell gondolkodnunk, a településközi együttműködésben.
Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a megyei keret túl nagy ahhoz,
hogy igazán hatékony, gyökeret eresztő folyamatok legyenek
megvalósíthatók. Ezért 1991 őszétől arra vállalkoztunk, hogy egy
kisebb térség alaposabb, többirányú és hosszabb távú fejlesztését
indítjuk el. A térség kiválasztásában először az elmaradott térségi
hivatalos besorolás vezetett bennünket. Vizsgálódásaink során azonban
bebizonyosodott, hogy e besorolás jórészt használhatatlan, roppant
statikus és merev, nem tudja követni a változásokat, így egyre kevésbé
tükrözi a valós helyzetképet. Ezért a térség kiválasztásában ezután
már az vezetett bennünket, hogy melyik területről nyilvánul meg a
legnagyobb igény a munkánkra, hol a legnagyobb a fogadókészség, ill.
hol van olyan személy, aki helyben lévőként bizonyos koordinációs
föladatokat hajlandó ellátni. Mind ezek alapján választásunk a
zalaszentgróti városkörnyékre esett. (Egyébként a községek 30%-a itt
is elmaradott térségi település.)


A térségfejlesztési program helyszínének bemutatása

A kistérséget 23 falu és 1 város, Zalaszentgrót alkotja. Zalának azon
részén fekszik, amely Veszprém megyével határos (a Keszthelyi-hegység
lába, a Zala folyó völgye). Emiatt az elmúlt időszakban az itt lévő
falvak zöme többször is áldozatul esett a megyeközi ide-
odacsatolásnak. Instabil igazgatási helyzete miatt egyik megye sem
fejlesztette azt a területet.

A térségi központ, Zalaszentgrót jellemzően a falusias városok közé
tartozik. Infrastrukturális problémákkal küzd, s a városias tudat
hiánya lépten-nyomon szembeötlik. Jellemző, hogy nemrég bezárták
tulajdonképpen egyetlen vendéglátó egységét is. Igazán jelentős
gazdasági egységgel nem rendelkezik, meglévő termelési struktúrája
fölbomlóban van, a csőd állandó veszélyével terhelt. Mindez kihatással
van a környező falvakra is, hiszen a munkahelyek az elbocsátásokkor
legelőször a vidékiektől válnak meg, mivel így utazási költségeket
takarítanak meg, ill. nem kerülnek szembe a székhelyük szerinti
önkormányzattal, másrészt ezeknek az embereknek a legalacsonyabb az
iskolai végzettsége, a leghiányosabb a szakképzettsége. Az
önkormányzat körül zajló politikai harcok miatt térségszervező
szerepkörét a város gyakorlatilag föladta.

Adottságait, fejlettségi szintjét tekintve a térség homogén kistájnak
tekinthető. Gazdasága jelenleg is a mezőgazdasági hagyományokra épül,
számottevőbb ipari tevékenység csak néhány helyen található. A
közelmúltban zárta be kapuit jónéhány veszteségessé vált üzem, tsz-
melléküzemág és gyarapította a munkanélküliek számát. A mezőgazdaság
korábban a takarmánytermesztésen és a legeltetésen alapuló
állattenyésztésre szakosodott, kiegészülve a családi önellátáshoz
szükséges alapvető termények előállításával. A tsz-ek megalakulásával
ez a struktúra részben átalakult: a legelőket föltörték, a hagyományos
kultúrák mellett ipari növények (repce, napraforgó, cukorrépa)
termesztésével is foglalkoztak. A térségben a termőföld minősége
azonban gyönge, értéke 17 AK körül van. A hagyományos növénykultúrák
jövedelmezősége fokozatosan csökkent, az agrárolló szétnyílása súlyos
helyzetbe hozta a gazdaságokat. A mezőgazdaság általános válságát
előidéző és a rárakódó többi tényező miatt a térség gazdaságai
gyakorlatilag agonizálódtak, az alapvető termelési folyamatokat sem
tudják finanszírozni, a parlagon maradt termőföld mennyisége 100 ha-ra
becsülhető.

Több helyen a dolgozókat már csak eladhatatlan terményben képesek
kifizetni, másutt heti 2-3 napra csökkentették a munkaidőt. Így a bér
gyakorlatilag kevesebb, mint a munkanélküli segély. A
termelőszövetkezetek ellehetetlenülése azért is érzékenyen érinti a
falvakat, mivel korábban a politika jelentős településfejlesztő és
szociális szerepkört, föladatokat is rájuk ruházott, amelyek most
egy csapásra megszűntek.

A népességstrukrúrában jelentős gond az elöregedés. Az adatok tanúsága
szerint az elvándorlás más lebonyolódott, a mozgékonyabb rétegek már
mind eltávoztak, jelenleg a lakosság természetes fogyása
tapasztalható. Ez kivétel nélkül érvényes mind a 23 falura, igen nagy
mértékű a kisebb falvakban, amelyek egyben zsáktelepülések is.

A falu Össz. Ebből(%) Ebből(%) Term.szap.
neve lakos ffi nő 0-14 15-39 40-59 60- ill. fogyás
Almásháza 79 48 52 14 29 22 35 -2
Batyk 501 47 53 18 29 25 28 -5
Döbröce 88 48 52 11 25 26 38 -3
Dötk 41 41 59 5 20 24 51 0
Kallosd 171 49 51 12 24 22 42 -1
Kehidakustány 1094 49 51 18 31 26 25 -22
Kisgörbő 2227 52 48 24 33 17 26 0
Kisvásárely 95 52 48 26 22 21 31 -1
Ligetfalva 110 53 47 14 26 22 38 -1
Mihályfa 472 52 48 20 33 22 25 -3
Nagygörbő 267 51 49 16 28,5 28,5 24 -1
Ąhíd 607 48 52 22 33 23 22 1
Pakod 1062 49 51 19 36 24 21 -6
Sénye 45 56 44 11 22 36 31 -1
Sümegcsehi 604 50 50 21 35 23 21 -9
Szalapa 240 46 54 19 29 27 25 -1
Tilaj 265 49 51 14 23 25 38 -8
Türje 1951 49 51 21 34 21 24 -14
Vidornyaszőlős 460 48 52 15 31 28 26 -6
Zalabér 833 48 52 16 34 26 24 -11
Zalacsány 950 53 47 24 37 22 17 1
Zalaszentlászló 920 46 54 17 30 23 30 -7
Zalavég 567 49 51 16 30 22 32 -14
Összesen 11649 49 51 19 32 24 25 -114

A cigány lakosság is nagyarányú a térségben, s sorsuk jórészt
összekapcsolódik a munkanélküliséggel. Az azonban már korántsem igaz,
hogy a munkanélküliek zöme cigány vagy lumpen lenne. Sok helyen a
munkanélküliek aránya már az aktív lakossághoz viszonyított 20%-ot is
meghaladta. A térség egészében 11%-os a munkanélküliség (Zala 6
térsége közül ez a 2. helyezést jelenti), a megyei átlagot 3%-kal
haladja meg. Egyre több az olyan család, ahol már mindegyik kereső
munkanélküli. A munkanélküliek átlagéletkora a 40 év körül alakul. ¦j
munkahelyek nem vagy csak korlátozott számban és fölvevő képességgel
létesülnek.


A fejlesztő projekt indítása

1991 őszén a térség legnagyobb községében, Türjén jöttek össze a
falusi önkormányzatok vezetői meghívásunkra, hogy megbeszéljék azokat
a közös problémákat, tennivalókat, amelyek kezelése együttműködést,
közös gondolkodást, térségi szemléletet igényel. Ez az első alkalom
vállalkozásunk nehézségeire mutatott rá. Az értelem szintjén mindenki
belátta az összefogás szükségességét, ám az indulatok, az érzelmek
alig-alig tettek lehetővé valamelyes párbeszédet. A volt társ- és
székhelyközségi megosztottság szembefordította egymással az egyébként
közelfekvő, természetszerűleg egymásra utalt falvakat. Ezekre az
érzelmekre ránehezedtek még az önkormányzati vagyonosztozkodás
feszültségei.
Szerencsére meg tudtuk találni azt a pontot, amelyre első lépcsőként
építhettünk, amely minden községet egyaránt feszített, ez pedig a
telefonfejlesztés ügye. A falvaknak nem voltak információik a
megvalósítás idejéről, körülményeiről, ütemezéséről stb., s egyenként
hiába is fordultak a MATÁV-hoz, nem tudtak tárgyalási pozícióba
kerülni. Az egységes föllépés hatására sikerült a MATÁV szakemberét
elhívni a térségbe, majd tárgyalóasztalhoz ültek a felek, s jelenleg
ott tartunk már, hogy konkrét időpont van, ami a tervezettnél másfél
évvel előbbre hozza a fejlesztés megvalósítását.
Ezután a települések megállapodtak abban, hogy havonta rendszeresen
találkoznak és megtárgyalják közös problémáikat. Törekvéseink
megalapozására szociológiai vizsgálatot végzett a térségben a Gödöllői
Agrártudományi Egyetem dr. Kulcsár László által vezetett szociológus-
csoportja. (A tanulmány saját kiadásunkban megjelent.) A vizsgálat a
táji-földrajzi-geológiai adottságokon túl áttekintette a térség
gazdaságának, igazgatási és hatalmi struktúrájának helyzetét, a
szociális problémákat. Napjainkban is tart a vizsgálat folytatása,
amely a területszervezéssel, a magán- és családgazdasági rendszerekkel
és szemléleti tényezőivel foglalkozik. Mindez nemcsak segíti,
megalapozza fejlesztő munkánkat, de egyfajta tudományos kontrollt is
megvalósít.


A fejlesztő munka eddigi eredményei
- Sikerült minimálisra csökkenteni a községek közötti súrlódásokat,
indulatokat. Kialakult az együttgondolkodás szükségességének,
természetes voltának, az egymásrautaltság fölismerésének légköre.

- Folyamatosan bővült a résztvevői kör. A polgármesterek, jegyzők
mellett megjelentek az orvosok, intézményvezetők, a civil szervezetek
képviselői, egyáltalán: a helyben tekintéllyel rendelkező és a térség
fejlődéséről felelősséggel gondolkodó polgárok. Ezáltal több érdek is
megjelent e kistáji beszélgetéseken, ill. többféle szemponttal,
meglátással szembesülhettek a résztvevők. Nem túlzás talán ezt
egyfajta demokratikus készségfejlesztésként is fölfogni.

- A térségszervezésből kivonult Zalaszentgrót helyett a résztvevők
közös akaratából Türje vette át ezt a szerepkört.

- Egyre inkább teret nyert az a szemlélet, amely a fejlesztésről való
gondolkodást nem a pillanatnyi szituációk és hangulatok függvényének
látja, hanem igényli a szakszerűséget, a megalapozottságot, a
körültekintést.

- A konkrét témák körbejárásával (pl. munkanélküliség, egészségügyi
rendszer, községi tulajdon, vállalkozás) bővült a résztvevők
ismeretanyaga, képet kaphattak a másutt bevezetett kezelési
módszerekről, eredményekről.

- E fölkészülés után jutottunk el oda, hogy a falvak polgármesterei,
képviselői - rááldozva szabadságukat is - 5 napos térségfejlesztő
tréningen vettek részt bentlakásos formában. Külőn eredményként
könyveljük el, hogy a tréningen már Zalaszentgrót város képviselője is
részt vett. Az eddig megtett út jó alapot adott ahhoz, hogy a
résztvevők konkrét problémák konkrét kezelési módszereiről
gondolkodjanak és a "közös okoskodás" segítségével aprólékosan
kidolgozott, megvalósítható programokig jutottak el. Mindehhez - ahol
szükséges volt - szakemberek jelenlétét, segítségét is biztosítottuk.

A fejlesztő együttlét közös gondolkodását hivatásos tréner segítette.
Moderációs eszközökkel, szituációk kialakításával szabadította fel a
résztvevők gátlásait, akik ilyen program részesei még sohasem voltak.
Ahogy egyikük megfogalmazta: "A végén már azt is kimondtuk, amire
kezdetben még nem is volt gondolatunk." Ilyen eszközökkel alakították
ki a közös térségi problémák körét, súlyozták azokat, rendezték
fontossági rangsorba. Majd részelemekre, kérdéskörökre bontották
azokat, s megtárgyalták a fölmerülő problémákat.
A megfogalmazott konkrét tennivaló mellett, majd elleni érvelés
(szerepcsere-játék) lehetővé tette, hogy fölvérteződjenek, érveket
gyűjtsenek azon ellenvetésekkel szemben, amelyek saját önkormányzati
testületüktől aggályként fölmerülhettek.


A kialakított koncepció ismertetése

A térség 23 kisfaluja és egyesületünk elhatározta, hogy fejlődésük
elősegítése érdekében Térségfejlesztő Alapítvány hoz létre (jelenleg a
Megyei Bíróságnál van bejegyzés alatt). Az alapítvány tőkéjét az
önkormányzatok lakosonkénti 50 Ft-os befizetése teremti meg, ill. a
Zalai Falvakért Egyesület 2 millió Ft-os hozzájárulása. A vagyont
növelik az önkormányzatok ingatlan- és eszközfölajánlásai.

Az alapítvány tervezett szolgáltatási-tevékenységi területei:
1) Családgazdasági-vállalkozásfejlesztési projekt megvalósítása.
2) Térségfejlesztési információs szolgáltatás kialakítása.
3) A szociális kezelőrendszerek speciális kiegészítése.
4) Térségi felnőttképzési-oktatási tevékenység.
5) Hosszabb távon: a falugondnoki rendszer megteremtése és
működtetése.


1) Családgazdasági-vállakozásfejlesztési projekt

A vázolt gazdasági, foglalkoztatási problémák folyományaként kialakult
szociális problémák kezelése a hagyományos eszközökkel súlyos
önkormányzati anyagi konzekvenciákkal (közpénzek odafordításával) jár.
Ezért az amúgy is szegény településeknek elemi érdeke, hogy
kidolgozzák a család mint racionális, természetszerű és viszonylag
olcsó keret segítésének új megoldásait, amelyek a családok
értékteremtő, jövedelemteremtő tevékenységén alapulnak. A segélyezés
hagyományos formája csak "fájdalomcsillapító" tüneti kezelés, s a
"hatás" elmúltával, a segély összegének fölélésével a probléma újra
jelentkezik.

Célunk, hogy az esélyegyenlőség talaján állva segítsük, támogassuk és
ösztönözzük a családi kisvállalkozások létrejöttét, fölszabadítsuk
részben racionális, részben emocionális erőforrásokat, fölkeltsük a
családokban az egymás iránt érzett szolidaritást és felelősségtudatot,
formáljuk ezáltal a helyi közösségeket is, és végül - de nem utolsó
sorban - jövedelemtermeléshez juttassuk a családot anyagi viszonyai
javítása, az életszínvonal további zuhanásának megállítása érdekében.

Ez a projekt nem képes kezelni az egyedülálló, idős vagy munkaképtelen
személyek szociális problémáit, mivel családi keretek között végzett
munkatevékenységet föltételez. Nem orvosolhatja a jórészt önhibájukból
perifériára került, lumpenizálódott rétegek baját sem, mivel bizonyos
fokú felelősségérzetet, munkakedvet és tudati szintet igényel. Az e
rétegekkel való foglalkozásra az alapítvány további
tevékenységterületei és a hagyományos szociális kezelőrendszerek
szolgálnak. îgy egymás melletti létezésükben lehetnek hatékonyak.

A koncepció abból indul ki, hogy még a jelenleg hátrányos helyzetbe
került családok jelentős része is rendelkezik bizonyos anyagi és
emberi erőforrás-tartalékokkal, de ezek kibontakozását, érvényesítését
több tényező is megakadályozza. Szemük előtt zajlik le a gazdaság
teljes összeomlása, alternatívát pedig ösztönzés és információ híján
nem látnak. Jellemző az apátia, az egyensúlyvesztés, a bizonytalanság.
Termelési és piaci információk hiányában még azok a családok sem
vállalkoznak újfajta tevékenységre, amelyeknek esetleg a korábbi
fölhalmozás eredményeként rendelkezésükre áll némi befektetésre váró
tőke, ill. rendelkeznek termelési eszközökkel és tapasztalatokkal.
Pedig a második gazdaság szférájában az önellátás szintjén kialakult a
családokon belül egy bizonyos munkamegosztás, amelyben minden
"épkézláb" családtagnak van részföladata. Ezt a családi
munkastruktúrát piaci, árutermelői szerepben nem vagy csak nagyon
ritkán merik alkalmazni. Az elkülönült, autonóm módon termelő
kisvállalkozások eleve hátrányos helyzetben vannak, mivel látókörük
szűk, nem rendelkeznek kellő mennyiségű aktuális piaci és termelési
információval. A megélhetés biztonságára való görcsös törekvés
visszafogja a vállakozókedvet. További nehézség, hogy nem minden
családban található olyan családtag, aki rendelkezik kisvállalkozói
kvalitásokkal, pedig az elengedhetetlen, hogy még a legkisebb
vállalkozásnak is legyen "menedzsere".
Elképzelésünk szerint ebbe a stagnáló állapotba avatkozunk be
"intézményesen": biztosítjuk az információt, szakemberre bízzuk a
menedzsmentet. Az önkormányzatok a maguk tekintélyével, anyagi és
intézményi hátterükkel a családi kisvállalkozások mellé állnak. Az
alapítványi forma hosszabb távot, biztos alapot, folyamatos
segítségkérési lehetőséget garantál a vállalkozó családoknak.


A családgazdasági projekt folymata

1. szakasz: a megalapozás szakasza.

Szakemberek részvételével fölmérjük a térség gazdasági lehetőségeit és
hagyományait. Szükséges, hogy az emberek által hitelesnek elfogadott
szakértő mondja meg: a termőhelyi adottságok alapján, optimális
föltételek mellett mely termékeket lehet a - ha nem is busás, de -
tisztes jövedelem reményében előállítani. A vizsgálódásnak elsősorban
a mezőgazdaságra kell irányulnia, hiszen ehhez adottak a
termelőeszközök, ill. ennek van hagyománya. Nem kizárt azonban, hogy a
nagy élőmunkaigényű családi manufakturális tevékenységnek is van
létjogosultsága. E munka során a térségben már dolgozó szakemberekkel,
a GATE munkatársaival szeretnénk elsősorban együttműködni, akik
vállalták a kezdeti piackutatói tevékenységet is. Ugyan a vizsgálatok
még tartanak, ám annyi már bizonyos, hogy a klasszikus mezőgazdasági
tevékenységformák mellett vannak, voltak hagyományai a gyógynövény-
gyűjtésnek, a zöldség-, gyümölcs- és gombaaszalásnak, némileg a
kertészetnek is.

A kliensi kör kialakításához (elsősorban munkanélküliekre gondolunk,
de másokat is fogadunk, hiszen potenciális munkanélkülinek tekinthető
kis túlzással mindenki) célzott és személyes meghívás alapján
településenként információs-szervező fórumokat tartunk. Ezek
tulajdonképpen a programba való bekapcsolódást elősegítő ráhangoló,
szemléletformáló alkalmak. A térségben mintegy 30 vállalkozó családdal
(90-130 családtaggal) számolunk.

Fölkutatjuk településenként azokat a kontakt személyeket, akik a
közvetlen kapcsolatot tartják a program folyamán a kliensekkel. Ezek a
helyi innovátorok településenként mások és mások. Van, ahol
érzékenysége folytán a népművelő, másutt a szociális munkás, megint
másutt a nyugdíjas pedagógus nyerhető meg az ügynek.

2. szakasz: a képzések szakasza.
A képzés többirányú. Egyrészt tréninget tervezünk az innovátorok
számára, akik:
- önkormányzati vezetők, képviselőtestületi tagok,
- a hivatalok vállalkozókkal foglalkozó munkatársai,
- helyi kontakt személyek és
- külső szakemberek.
Fontos, hogy azonos szemlélet, fejlesztési irányvonal, törekvés
alakuljon ki mindnyájunkban. A program sikere döntő részben ettől
függ. Ma ugyanis a helyi önkormányzatok és hivatalok
"vállalkozásfejlesztő" tevékenysége abból áll, hogy a vállalkozásba
kezdőket regisztrálják. Semmiféle információs szolgálatra, még kevésbé
tényleges fejlesztési munkára nincsenek fölkészülve.
Ugyanakkor a kliensek számára is képzés szükséges
- egyrészt a tevékenység jellege szerint a szakismeret megadásához,
- másrészt a leendő vállalkozások "menedzsereinek" biztosításához,
akik - már csak a határ közelsége miatt is - német nyelvi képzést is
kapnak.

3. szakasz: a vállalkozások létrehozása.

E szakaszban újabb képzésre kerül sor:
- biztosítanunk kell az ismereteket a vállalkozási-társasági
formákról,
- a vállalkozások ügyviteléről (könyvelés, adóügyek, TB, iktatás,
levelezés stb.)
Az innovátorok e szakaszban mindenekelőtt a konkrét vállalkozások
szervezetfejlesztésével foglalkoznak. Ugyanakkor a vállalkozások
közötti koordináció kiépítését is szorgalmazzák (egymást kiegészítő
termelés, egymásra épülő munkafolyamatok, -fázisok, szállítás). ¦j
típusú szövetkezetek alakítása is kívánatos körükben.
Az alapítvány kuratóriuma pályázatok alapján odaítéli a kezdő
támogatásokat, kamatmentes, hosszú türelmi és futamidejű kölcsönöket.
Kezeli az önkormányzatok által raktározásra vagy a vállalkozás
helyszíneként fölajánlott ingatlanokat, a termelést szolgáló
földterületeket. (A térség legfontosabb termelőeszköze a föld. Falusi
környezetben a családok túlnyomó többsége rendelkezik több-kevesebb
földtulajdonnal, de szükség esetén az önkormányzatok ingyenesen
használatba adnak termőföldet. A községek területén önkormányzati
tulajdonban lévő föld mennyisége cca. 200 ha, ami 1993. március 31.
után előreláthatólag növekedni fog. Jelenleg ebből a jelzett célra 100
ha földterületet ajánlottak föl az önkormányzatok.) Kialakítja
kisgépkölcsönzési szolgáltatását. A jelen magyar mezőgazdaságában
sajnos sarkalatos kérdés, hogy a termelők képesek lesznek-e a
következő év termelési költségeit biztosítani. A programban résztvevő
családok részére ingyenesen, ill. rendkívül kedvezményesen biztosítja
az alapítvány az évi termeléshez elengedhetetlenül szükséges anyagokat
(szaporítóanyagok, műtrágya, növényvédőszer, kisgépkölcsönzés). Ezzel
kiküszöbölhető, hogy az induló vállalkozó családoknak ne keletkezzenek
túlzottan nagy megélhetési nehézségeik, ne kerüljenek olyan
szituációba, ami az egész vállalkozás sikerét, de későbbi életsorsukat
is negatívan befolyásolja. îgy ki tudják várni, amíg a termelésből
tényleges árbevételük képződik.

4. szakasz: utógondozás.
A létrejött vállalkozások folyamatos segítésére az alapítvány
tanácsadó szolgálatot működtet. E szolgálat alakítja ki számítógépes
eszközparkkal a termelési és piaci információk adatbázisát. Ugyanakkor
a programba később belépni kívánó családok révén a project önmozgása
biztosított.
A vázolt program alapján a családi vállalkozások fokozatosan
fejlődhetnek, erősödhetnek. Önálló, életképes, profitot biztosító
tevékenységük kibontakoztatásával szerződés alapján kezdetben tiszta
nyereségük 6, később 12%-át a térségi alapítvány céljaira fizetik be.
Ezzel jogot szereznek a termelési és piaci információk
igénybevételére, ill. új alap képződik az újonnan belépők
tevékenységének megsegítésére.


Koordináció más szervezetekkel

Mindenekelőtt számítunk a GATE szakembereinek segítségére, akik egy
kutatást már lebonyolítottak a térségben, ill. jelenleg is folytatnak
egyet.
Az előkészületi információk biztosítása, a tanácsadó szolgálat
adatbankjának kialakítása érdekében bevonjuk a programba a Megyei
Munkaügyi Központot és adott esetben pályázati meghirdetésein is
jelentkezünk. (Kapcsolatunk már régebb óta megalapozott, jelenleg
támogatásukkal egy egyéves népművészeti-kismesterségi bentlakásos
népfőiskolát működtetünk Zalaegerszegen érettségizett munkanélküli
fiatalok részvészelével.) Konkrét segítségre számítunk a nemrég
megalakult Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól is.
A képzések megyszervezésében igénybe vesszük a Megyei Művelődési és
Ifjúsági Központ Mento Kisvállalkozásfejlesztési Irodájának és a Zalai
Népfőiskolai Egyesületnek a segítségét. Jónak mondható kapcsolatunk az
Országos Kisvállalkozásfejlesztési Irodával is.
Fölvesszük a kapcsolatot a térség minden olyan helyi egyesületével,
alapítványával, karitatív egyházi stb. szervezetével, amely munkánkhoz
érdemi, információs segítséget tud nyújtani. A kapcsolatfölvételt a
Zalai Egyesületek és Alapítványok Szövetségén keresztül kívánjuk
lebonyolítani.


2) Térségfejlesztő információs szolgáltatás

Ez a nonprofit jellegű szolgáltatás egységben működik a vállalkozási
tanácsadó szolgálattal. Elsődleges föladatai:

- a települések együttműködéséhez, a térség közös fejlesztéséhez
szükséges információk gyűjtése és célzott, földolgozott közreadása,
- a közmunkások és közmunkák szervezése, koorinálása,
- a falusi turizmus térségi kialakulásának segítése,
- a munkanélküöliek helyzetének javítása, elhelyezkedésük,
újrakezdésük segítése, az álláskeresők klubjainak megvalósítása, e
sorsrontott helyzetű emberek lelki, mentálhigiénés kezelése,
pályakorrekciós fölmérések és tanácsadás megvalósítása szakértők
bevonásával,
- adott témákban az ország más területeire tapasztalatcserék
szervezése, a jó tapasztalatok megismertetése,
- a civil társadalom szervezetalakulásainak ösztönzése és munkájuk
támogatása elsősorban a közösségfejlesztés metódusaival, annak
érdekében, hogy a települési-térségi lakossági felelősségvállalás
minél szélesebb körben kapjon teret,
- a helyi nyilvánosság eszköz- és fórumrendszerének kiépítése, helyi
stúdiók kialakítása a megvalósult kábeles fejlesztések
fölhasználásával, a falusi kalendáriumok, helyi tájékoztatók, újságok
megvalósításának segítése,
- a falubarát általános iskolai oktatás kiépítése (a helytörténet, a
népélet, a helyi jellemző gazdasági tevékenység oktatása).
Fölkérésünkre a Zala Megyei Levéltár már készíti e célra a megye
helytörténeti olvasókönyvét.

E tevékenységi kör kialakításában sok tapasztalattal rendelkezünk már,
igénybe vesszük a Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány segítségét
is. A szervezet végleges és gyakorlati munkájának kialakításához, a
munkatársak képzéséhez kérni fogjuk az ÖAR (magyar képviselettel
rendelkező osztrák térségfejlesztő szervezet) támogatását. Az
előkészítő beszélgetések már elkezdődtek Répássy Helgával, az ÖAR
magyarországi képviselőjével.


3. Szociális kezelőrendszer

A településekre egyre fenyegetőbben nehezednek rá a szociális
problémák. Ezért döntöttek úgy az önkormányzatok képviselői, hogy
kialakítanak egy mobil, rugalmas speciális kezelőrendszert.

- A térségi "szociális központ" lehetőséget ad 3-5 fő ideiglenes
elhelyezésére. Itt elsősorban arra a már megjelent valós problémára
gondolunk, hogy a megbetegedett vagy a kórházból kikerülő, egy ideig
még lábadozó egyedülálló idős embereket befogadja, gondozza. De
ideértendők a lehetséges menekültek, a katasztrófa vagy egyéb
körülmény miatt ideiglenesen hajlék nélkül maradók is.
- Alapos, naprakész adatbázist alakít ki a térségben jelentkező
szociális problémákról, a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett
családokról, egyénekről. Az információk alapján a problémák kezelésére
javasoltakat, programokat dolgoz ki. Az információk révén
megtalálhatja a családok és a személyek életében azt a momentumot,
amelyre alapozva jó irányba befolyásolható további sorsuk.
- Kezelési módszereket dolgoz ki a cigányság beilleszkedésének
segítésére. Elsősorban a gyermekek személyiségének formálásáról,
speciális tehetséggondozásukról van szó.
- Szerepet vállal a szociálisan elesett embereket, rétegeket megítélő
szemlélet változtatásában, a szolidaritás kialakításában. Ösztönzi,
segíti a helyi szociális-karitatív célú egyesületek létrejöttét.
Rendezvényeket, előadásokat, kiállításokat szervez, gyűjti az országos
jó tapasztalatokat, ill. meghonosítja, bevezeti azokat.

A személyi föltételeket tekintve abban a szerencsés helyzetben
vagyunk, hogy a megyében rendezett szakmásító szociális asszisztens
képzőn a térségből többen is tanultak. Mivel jelenleg még
munkanélküliek, foglalkoztatásukkal lehetőség van rá, hogy 1 évig fele
költségüket a Megyei Munkaügyi Központ fizesse.

4) Felnőttképzési-oktatási tevékenység

- A helyi lakosság szemléletét, közéleti-közösségi cselekvését, a
tudatos polgári létet ösztönzik a helyi népfőiskolai tanfolyamok.
- A munkanélküliek, a polgármesterek, a képviselőtestületi tagok, a
vállalkozók vagy vállalkozásra készülők tréning-rendszerű
fölkészítése.
- A munkanélküliek átképzésében részvétel a "nem hagyományos" képzési
területeken, pl. népi kismesterségek visszatanítása, kis számú
"tanonc" mestereknél való taníttatása.
- A helyi nyilvánosság (kábeles tévé, újság, kalendárium stb.)
technikusainak, szervezőinek képzése.

A tevékenységi területek elkülönítése csak a jobb áttekinthetőség
véljait szolgálja. A valóságban mindezt egy egységes alapítványi
szolgáltató-fejlesztő szervezet valósítja meg. 3 függetlenített
szakember, 1 adminisztrátor és 1 gazdasági ügyintéző
foglalkoztatásával látjuk megnyugatatónak és hatékonynak az
alapítványi szolgálat működését.

A szolgáltató-fejlesztő szervezet finanszírozását egyrészt az
alapítvány biztosítja, másrészt önmaga is termel bevételeket. Ilyen
típusú tevékenységek:
- kisgépkölcsönzés,
- a működő családi vállalkozások kedvezményes kamatú kölcsöneinek
törlesztése,
- e vállalkozások tiszta nyeresége 3, majd 6%-ának befizetése az
információ-ellátás fejében,
- térségfejlesztési szolgáltatások az önkormányzatok számára,
- kiadvány-, újság- és tévéműsor-szerkesztés,
- környezettanulmányok és elemzések készítése elsősorban az
önkormányzatok számára,
- az ideiglenesen elhelyezett szociális rászorultak térítési díjai,
- néhány kivételtől eltekintve az egész képzési tevékenységi terület.

Lemezújság archívum
Közösségfejlesztés