Közösségfejlesztés

Lemezújság archívum
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Kérdések és feleletek a gyermekek jogairól szóló Nemzetközi Egyezményről
Szerző:
Folyóirat:
PC Lemezújság
Állomány:
Év:
1989
Szám:
14.sz.
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
gyermekek jogai, gyermekvédelem
Megjegyzés:
gyermj14.pcl
Annotáció:


Kérdések és feleletek a gyermek jogairól szóló Nemzetközi Egyezményről
- Miért van szükség önálló, különálló egyezményre a gyermekek jogairól, ha a már meglévő emberi jogi egyezmények védelemben részesítik a gyermekeket is?
Eddig az emberi jogi egyezmények foglalkoztak ugyan a gyermekek jogaival, de nem vették figyelembe a gyermek különös védelmének szükségességét. A gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezményt úgy fogalmazták meg, hogy a gyermeket nem csupán csoportonként kezeli, hanem a testi, szellemi fejlődés különböző fokán álló egyénként. Jelentősége nemcsak abban áll, hogy egy okmányban gyűjti össze az eddig különböző emberi jogi egyezményekben szereplő gyermekekre vonatkozó rendelkezéseket, hanem új területeken is szabályozza a gyermekek jogait, mint pl. az örökbefogadás, az életben maradás és fejlődés, a gyermekek egyéniségének védelme, a szexuális kizsákmányolás stb. Ez az egyezmény a legátfogóbb dokumentum a gyermekvédelem területén.
- Hogyan határozza meg az egyezmény a "gyermek" fogalmát?
Az egyezmény első cikke kimondja, hogy minden 18 év alatti egyén gyermek. Kivételt képez, ha valaki az egyes országok törvényei alapján korábban eléri a nagykorúságot.
- Hogyan foglal állást az egyezmény a még meg-nem született gyermekkel kapcsolatban?
Az egyezmény szövegezésének időszakában ez a kérdés igen sok problémát vetett fel, ezért az egyezmény az egyes országokra bízza, hogy vallási, kulturális hagyományaiknak megfelelően hogyan szabályozzák ezt a kérdést. Az egyezmény 6. cikke kimondja, hogy minden gyermeknek alapvető joga van az élethez.
- Mit mond az egyezmény a család szerepéről?
Az egyezmény elismeri a család elsőrendű szerepét a gyermek jóléte és nevelése szempontjából. Hangsúlyozza, hogy a családot minden segítség és támogatás megilleti e fontos funkció ellátásában; a gyermeket szüleiktől elszakítani nem szabad, hacsak ezt a szülői visszaélések miatt a gyermek legjobb érdeke másként nem kívánja. Abban az esetben, ha a szülők külön élnek a gyermek elhelyezéséről csak az illetékes hatóságok dönthetnek a nemzeti törvények értelmében. A gyermekeknek joguk van, hogy mindkét szülővel rendszeres, személyes kapcsolatot tartsanak, hacsak ez nem ellentétes a gyermek elsőrendű érdekeivel.
- Foglalkozik-e az egyezmény a gyermeket a családon belül ért kizsákmányolással és erőszakkal?
A gyermeket mindenféle védelem megillet a kizsákmányolás minden formájával szemben. Az egyezményben részes államok kötelesek mindent megtenni annak érdekében, hogy a gyermeket ne érje a családon belül sérelem.
- Az örökbefogadás esetén léteznek-e biztosítékok a gyermek védelmére?
Azokban az államokban, ahol lehetséges az örökbefogadás, a kormánynak biztosítania kell, hogy erre csak az illetékes hatóságok engedélyével kerüljön sor. Az egyezmény lehetőséget teremt az államok közti örökbefogadásra is, amennyiben nem találnak örökbefogadót vagy gyámot a gyermek hazájában, vagy ha ott nem biztosítható megfelelő neveltetése. Ilyen esetekben a kormánynak bizonyságot kell szereznie arról, hogy az örökbefogadás lebonyolításából senki sem jut tisztességtelen haszonhoz.
- Hogyan közelíti meg az egyezmény a gyermekmunka kérdését?
Az egyezeményben részes államok elismerik a gyermekek gazdasági kizsákmányolásának tilalmát, valamint azt, hogy olyan munkát nem végezhetnek, amely testi és szellemi fejlődésüket veszélyezteti. Az államok kötelesek ennek érdekében minden adminisztratív, társadalmi, oktatási jellegű lépést megtenni.
- Védelemben részesíti-e az egyezmény a gyermeket a szexuális kizsákmányolással szemben?
Az egyezményben részes államok kötelesek megvédeni a gyermeket a szexuális kizsákmányolás minden formájával szemben és mindent el kell követniük - nemzeti, bilaterális és multilaterális szinten is -, hogy megakadályozzák a gyermekek törvénytelen szexuális tevékenységbe történő bevonását, a gyermekek prostituáltként való kihasználását és a gyermekek alkalmazását pornografikus anyagok készítése során.
- Biztosítja-e az egyezmény a gyermekek szabad vélemény és gondolat kifejezésének jogát?
Igen, ez az egyezmény egyik alapvető rendelkezése. Kötelezi a részes államokat arra, hogy a gyermek korához és érettségéhez mérten vegyék figyelembe a gyermek véleményét is. Ez elsősorban a gyermeket érintő jogi és adminisztratív kérdésekre vonatkozik.
- Mond-e valamit az egyezmény a gyermekek vallásszabadságáról?
Az egyezményben részes államok elismerik és tiszteletben tartják a gyermek szabad gondolat-, vélemény-, és vallásszabadságát és elismerik a szülők, ill. gyámok jogait és kötelességeit ezen a területen a gyermek nevelésében.
- Milyen védelmet biztosít az egyezmény a magánéletbe történő állami beavatkozással szemben?
Az egyezmény megállapítja, hogy a gyermek tulajdonát, családját, otthonát és levelezését tiszteletben kell tartani, azokat önkényes és törvénytelen beavatkozás meg nem sértheti. Ugyancsak védelem illeti a gyermek becsületét és jóhírét.
- Vannak-e az egyezménynek olyan cikkei, amelyek a gyermekek jogait szabályozzák a fegyveres konfliktusban?
A nemzetközi jogalkotás, ideértve az 1949-es Genfi Egyezmények, valamint az 1977-es Fakultatív Jegyzőkönyvek különböző cikkeit, elsősorban azt célozta, hogy a gyermekek és édesanyjuk speciális védelemben és bánásmódban részesüljenek fegyveres konfliktusok idején. A gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezmény felhívja a részes államokat, hogy tartsák tiszteletben a fenti dokumentumok által biztosított humanitárius jogokat és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy 15 év alatti gyermekek ne vegyenek részt a harcokban. Ennek ismeretében a részes államok 15 év alatti gyermekeket nemzeti hadseregeikbe nem sorozhatnak be.
- Hogyan foglal állást az egyezmény a gyermek-bűnözés kérdésében?
Az egyezmény megállapítja, hogy a törvénnyel összeütközésbe került gyermekeknek olyan bánásmódban kell részesülniük, amely tiszteletben tartja alapvető emberi jogaikat, figyelembe veszi a gyermekek életkorát és érettségét és amely a gyermek társadalomba történő integrálását célozza.
- Tiszteletben tartják-e az államok a nemzetközi szerződéseket?
Mindennapi tevékenységünket sokkal nagyobb mértékben szabályozzák nemzetközi szerződések, mint azt mi magunk észrevennénk. A nagyvállalatok tevékenységüket úgy végzik, hogy tiszteletben tartják a rájuk vonatkozó nemzetközi szerződéseket. Az általunk fogyasztott ételek minőségét nemzetközi előírások alapján ellenőrzik. A nemzetközi turizmust a hajózásra, repülésre vonatkozó nemzetközi szerződések teszik lehetővé. Annak ellenére, hogy az emberi jogi szerződések jellegükben különböznek, mégis sokban hasonlóak a fenti szerződésekhez. Ezeket a dokumentumokat is a különböző államok képviselői fogalmazták meg és valamennyi részes állam egyéni és önkéntes alapon ratifikálta azokat. A gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezmény elfogadása után, a benne foglaltak viselkedési mintául szolgálnak, az állampolgárok hivatkozhatnak az egyezmény cikkeire, és a részes államoknak tiszteletben kell tartaniuk az egyezmény rendelkezéseit. Gyermekekkel foglalkozó bíróságok, tisztviselők és egyének minden lehetséges területen alkalmazzák az egyezmény rendelkezéseit, a nemzetközi szervezetek szintén hivatkozhatnak rájuk gyermekekért végzett munkájuk során. Meg kell említeni, hogy sajnos előfordul az emberi jogi normák megsértése. Ez a tény is azt mutatja, hogy mindent meg kell tennünk a törvénysértések megszüntetése és az emberi jogok tiszteletbenntartása érdekében.
- Hogyan fogják az egyezményt alkalmazni?
Felállításra kerül egy tíz tagú szakértőkből álló bizottság, amelyben a tagok nem hazájukat képviselik, hanem személyes képességeik alapján kerülnek kiválasztásra. Az egyezményben részes államok e bizottságnak küldenek jelentést arról, hogy milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy nemzeti törvényeik összhangba kerülhetnek nemzetközi síkon vállalt kötelezettségeikkel. Az egyezmény kötelezi a részes államokat arra, hogy az egyezmény tartalmát, valamint a bizottságnak küldött jelentés tartalmát hozzák nyilvánosságra, tegyék ismertté. - az Emberi Jogi Központ és más ENSZ szervek technikai támogatást nyújtanak és szakértői tanácsokat adnak szükség esetén, valamint segítik a bizottság munkáját is, - a bizottság felkérheti az ENSZ főtitkárát, hogy készíttessen tanulmányokat a gyermekek jogi helyzetére vonatkozóan.
- Milyen kötelezettségei vannak az államoknak a gyermekek életbenmaradásával, ill. fejlődésével kapcsolatban?
Az egyezményben foglalt elvek közül az egyik legfontosabb az, hogy az állam köteles biztosítani minden gyermek számára az életbenmaradás, ill. a fejlődés lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy az államok jogilag kötelesek mindent megtenni a gyermekhalandóság csökkentése, a gyermekegészségügy fejlesztése érdekében. Ezeket az elveket hangsúlyozzák a gyermekek lehető legmagasabb egészségügyi állapotára vonatkozó cikkek, amelyek szerint biztosítani kell a beteg gyermekek kezelését, megfelelő táplálkozását, a terhes anyák orvosi ellátását stb. Más cikkek a gyermekek szellemi, lelki, szociális fejlődésével foglalkoznak. - Mi történik a menekült gyermekekkel?
A menekült, vagy a menekült státuszt igénylő gyermeket akár szüleivel, akár szülei nélkül él, megilleti a védelem és a humanitárius segítség. A gyermekeknek segítséget kell adni ahhoz, hogy szüleit, ill. más családtagjait felkutathassa és lehetővé kell tenni a családegyesítést. Amikor a családot nem találják, a gyermeket megilletik ugyanazok a jogok, amelyek a többi, család nélkül élő kisgyermeket.
- Mit állapít meg az egyezmény a gyermekek oktatásához való jogairól?
Minden gyermeknek joga van egyenlőségi alapon részt venni az oktatásban. Különösen jelentős - az alapfokú oktatás kötelezővé tétele és a kimaradók számának csökkentése - a középfokú oktatás különböző formáinak kialakítása - a felsőfokú oktatás nyitottságának biztosítása a képességek alapján. Figyelembevéve, hogy sok részes állam a fenti kötelezettségeket anyagi okok miatt rövid időn belül nem tudja teljesíteni, az egyezmény kimondja, hogy e jogok biztosítását fokozatosan kell elérni. Az egyezmény hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés szerepét az oktatás területén, elsősorban az írástudatlanság felszámolásában, valamint a tudományos eredményekhez való hozzájutás és a modern pedagógia-tanári gyakorlat megismerése terén.
- Mit mond az egyezmény azokról az értékekről, amelyet a gyermekek nevelésével el kell érni?
Az oktatásnak elsősorban a gyermek képességei és személyisége fejlesztését kell szolgálnia, felkészítve őt a felnőtt életre, az emberi jogok tiszteletben tartására és fejlesztve benne saját és mások történelmi, kulturális, nyelvi hagyományainak és értékeinek tisztletét.



Lemezújság archívum
Közösségfejlesztés