Lemezújság archívum

Cím:	Az információk felkutatásának módszertana a fejlesztő munkához
Szerző:
Folyóirat:	PC Lemezújság
Állomány:
Év:	1992
Szám:	32.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	erőforráskutatás, közösségfejlesztés, módszertan, emberi erőforrás, információ
Megjegyzés:	D40_9232.txt
Annotáció:

AZ INFORMÁCIÓK FELKUTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA, A FEJLESZTŐ MUNKÁHOZ
Ahhoz, hogy egy térségről ki tudjunk alakítani egy helyzetképet, fel kell térképezni a település emberi erőforrásait is.
A következő szempontok alapján lehet elindulni a települések értelmezésében:
Szükséges számba venni az elérendő célt, a feltáráshoz vezető megfelelő kérdéseket, a kérdésekhez kapcsolódó konkrét információk körét, a kérdések megválaszolásához kapcsolódó forrásokat. (Pl. meglévő felmérések, összefoglalók, statisztikák stb.)
Az információk felkutatásának módja
Bárhonnan is származnak az információk, alapvetően fontos, hogy az elérendő célnak megfelelően összeállított kérdések alapján kerüljön sor az elemzésre.
Helyzetkép kialakítása a térség emberi erőforrásairól
1. Kérdés Milyen az aktív lakosság összetétele?
2. Szükséges információk
- Az aktív lakosság összetételének legutoljára közzétett adatai: a nemet, a kort, a nemzetiséget és a munkanélkülieket feltüntető csoportosításban.
- A nők és a férfiak kor szerinti foglalkoztatása.
- Az aktív és nem aktív lakosság aránya.
3. Forrás
- Népszámlálás.
- Esetleg a helyi foglalkoztatásról lefolytatandó vizsgálat.
- Frissebb (egy évet felölelő), de részleges adatok.
1. Kérdések
Az aktív lakosság számszerű alakulása?
Mire vezethető vissza a lakosság számszerű alakulása: létszámának csökkenésére vagy növekedésére az adott térségben?
2. Szükséges információk
- A fenti információk - tíz évvel korábbi időszakra vonatkozóan.
- A helyi lakosság, a születések és elhalálozások számszerű alakulása és a lakossági vándorlás végeredménye az eltelt 10 évben.
- A térségből elköltözött személyek úticélja, ill. a térségbe letelepedők külső származási helye, koruk megjelölésével.
- A nők részaránya az aktív lakosság számszerű növekedésén belül.
3. Forrás
- A legutóbbi két népszámlálás.
- A legutóbbi népszámlálások.
A születésekre és elhalálozásokra vonatkozó adatok. Az összlakosság számszerű alakulásának éves mutatói (az elektromos művek szolgáltatásait igénybe vevő egyéni fogyasztók száma, a lakás-adót fizetők száma).
- Népszámlálási adatok.
1. Kérdés
Milyen a foglalkoztatás (állások, munkahelyek) megoszlása?
2. Szükséges információ
- A foglalkoztatás megoszlása tevékenységi áganként, üzemi bontásban
3. Forrás
- A foglalkoztatás szerkezetéről lefolytatott vizsgálatok adatai.
- A magánszektor munkavállalóira vonatkozó statisztikai adatok.
1. Kérdés
Az aktív lakosság talál-e munkát helyben?
2. Szükséges információk
- Az aktív lakosság és a foglalkoztatás viszonyított adatai.
- A térségen kívül dolgozók munkahelye.
3. Forrás
- A váltakozó lakossági vándorlás a népszámlálás tükrében.
- Az évenként sorrakerülő bejelentések esetleges felhasználása.
1. Kérdés:
Mezőgazdaság?
2. Szükséges információ
- A gazdaságok jellege és jelentősége a mezőgazdaságban.
3. Forrás
- A mezőgazdaság egészéről készített felmérés.
1. Kérdések
Hogyan alakul a gazdaság szerkezete az utóbbi hónapokban?
Az utóbbi 10 évben?
2. Szükséges információk
- A foglalkoztatás alakulása a térség vállalatain belül az utóbbi időszakban.
- Vállalatok és üzemek létesítése és megszűnése.
- A munkaalkalmak mozgása a vállalatokon belül: az állások számának növekedése, csökkenése vagy stagnálása.
- Az utóbbi néhány évben készített éves helyzetképek a foglalkoztatás alakulásáról (a fizetéssel járó foglalkozások, munkahelyek száma a magán és államosított szektorban, a közszolgáltatásokban, a fizetéssel nem járó foglalkozások, munkahelyek száma 4-5 nagyobb tevékenységi ágazatban: mezőgazdaság, ipar...).
3. Forrás
- Negyedévi adatok azokból a jelentésekből, amelyeket az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok adnak le aMunkaügyi Minisztériumnak a vállalaton belüli munkaerő-mozgásról.
- A különböző üzemi és vállalati adatlapokon szereplő ilyen jellegű információk nem megbízhatóak.
- Ki kell alakítani egy "helyi" vagy "megyei" adattárat (a fenti adatlapok alapján), azt naprakészen kell vezetni és helyileg ellenőrizni.
- Ilyen helyzetképek csak megyei adatokat, ill. időnként a nagyobb települések adatait tartalmazzák.
- Részletesebb földrajzi felméréssel a vállalatokra vonatkozó "helyi" történelmi adattár létesítendő (lásd a fenti szempontot).
- 6-7 évenként a népszámlálás adatai a munkahelyekre is kivetítendők.
1. Kérdés
Milyen nagyságrendű a közületi szektor súlya?
2. Szükséges információ
- Az állami és az önkormányzati szervek (helyi közösségek) által foglalkoztatott munkavállalók létszáma.
3. Forrás
Időszakonként végzett vizsgálatok adatai a közületi szektorban kialakult foglalkoztatásról.
- A népszámlálás adatainak kivetítése a munkahelyekre.
1. Kérdés
A termelő munkát végzők aránya az iparban és a harmadik szektorban?
2. Szükséges információ
- Az irodai, termelési és vezetői feladatokat ellátók megoszlása az egyes gazdasági ágazatokban.
3. Forrás
- A foglalkoztatás szerkezetéről végzett vizsgálat adatainak számítógépes feldolgozása.
1. Kérdések
Az idénymunka, ill. az ideiglenes foglalkoztatás méretei?
2. Szükséges információk
- A fizetéssel járó foglalkoztatás negyedévenkénti alakulása a gazdasági tevékenység különböző területein.
- A dolgozók létszáma a térség ideiglenes foglalkoztatást nyújtó üzemeiben.
3. Forrás
- A megyei munkaügyi hivatalok információinak felhasználása.
1. Kérdés
Milyen nehézségekbe ütköznek az üzemek a munkaerő toborzás terén?
2. Szükséges információk
- Információk a térség üzemeinek munkaerőtoborzási módszereiről, a toborzási szintről (a felvételnél támasztott igényekről a képzettség, a szakmai képesítés típusa tekintetében).
3. Forrás
Vizsgálatok az "álláskínálatról".
1. Kérdés
A térségben munkához jutó fiatalok jövője szakmai téren?
2. Szükséges információ
- Információk a fiatalok által betöltött állásokról (konkrét foglalkoztatásukról) szakképzettségükkel történő összehasonlításban néhány évvel azután, hogy munkába álltak.
3. Forrás
- Vizsgálatok az aktív életbe való belépésről (megfigyelő szolgálat felállítása).
A település életében szerepet játszók körét kilenc szektorra oszthatjuk, egymáshoz való viszonyukat pedig - ha szociográfiai ábrát akarunk készíteni - a következők szerint értelmezzük.
A kilenc szektor megjelölése:
- központi közigazgatási és helyi közigazgatás
- területi közösségek és választott képviselők
- szakmai szervezetek
- szakszervezeti szervek
- bankok és pénzügyi rendszer
- gazdasági fejlesztési szervek
- szakmai oktató és kutató helyek és magánszektor
- egyesületi hálózat
- médiák
A követendő eljárás fázisai:
= A jelentős szerepet betöltő kulcsszektorok megjelölése a következők szerint:
- pozitív szerepet betöltők (hatástöbbletet eredményezők)
- negatív szerepet betöltők (leblokkolást előidézők)
= a szereplők valamelyik hiányzó kategóriájának szükség szerinti megállapítása
= szociográfiai ábra felállítása a kulcsszereplőkről, feltüntetve:
- kisebb-nagyobb fokú egymáshoz kapcsolódását
- gyengébb vagy erősebb szembenállásukat
- egymás iránti közömbösségüket vagy jóindulati semlegességüket.

Lemezújság archívum

Közösségfejlesztés