Lemezújság archívum

Cím:	Combined European Bureau for Social Development
Szerző:
Folyóirat:	PC Lemezújság
Állomány:
Év:	1991
Szám:	26.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Combined European Bureau for Social Development (CEBSD)
Települések:
Tárgyszavak:	nemzetközi szervezet, NGO, közösségfejlesztés, kutatás, képzés
Megjegyzés:	G13_9126.txt
Annotáció:

Combined European Bureau for Social Development
A Közösségfejlesztők Egyesülete 1991. májusától, ill. szeptember 21- től hivatalosan is megválasztott tagja a közös piaci országok közösségfejlesztési szakmai szervezeteit, kutatási- és képzési műhelyeit egyesítő Combined European Bureau for Social Development elnevezésű szervezetnek.
E nemzetközi NGO (non-governmental organization, vagyis nem- kormányzati) szervezet előzményét az évekig elsősorban Hollandia és Anglia között informális úton szervezett cserék adták, melybe a 80-as évek elején kapcsolódott Belgium, írország és Németország is, majd a 80-as évek közepén Spanyolország, Portugália és Svédország, 1990-ben Franciaország, Olaszország, 1991 májusában pedig Magyarország. A CEBSD 1989 januárjában alakult meg és vált hivatalossá.
Mi a Combined European Bureau for Social Development? (Egyesített Európai Hivatal/Központ a Társadalmi Fejlődésért) (Az ismertető fordítása)
A CEBSD-t azért hozták létre, hogy Európa-szerte elősegítse a közösségi és társadalmi fejlődést. Non-profit, tagjai által birtokolt szervezet. A tagok különböző európai országok közösségfejlesztéssel elkötelezett képviselői, azé a módszeréi, amelyik közösségeik gyarapodásába és újjászületésébe vonja be az embereket.
A CEBSD-ben egyesített képviseletek aktívan résztvesznek abban a küzdelemben, amelyik a társadalom marginális helyzetű csoportjainak lehetőségeit növeli vagy nyitja meg, annak érdekében, hogy e csoportok életük minőségét javíthassák.
E képviseletek széleskörű közösségfejlesztési gyakorlattal rendelkeznek saját országaikban, résztvesznek helyi akciókban, projectekben, kutatásban, képzésben, információs munkát végeznek és kiadványoznak.
A tagok:
CESAM, Svédország; COMBAT POVERTY AGENCY, írország; COMMUNITY DEVELOPMENT FOUNDATION (CDF), Anglia; COOPERATIVE DE ENSINO SUPERIOR DE SERVICO SOCIAL (ISSS), Portugália; FONDAZIONE LABOS, Olaszország; INSTITUT DE TREBALL SOCIAL I SERVEIS SOCIALS (INTRESS), Spanyolország; KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐK EGYESÜLETE, Magyarország; MOUVEMENT POUR LE DEVELOPPEMENT SOCIAL LOCAL (MDSL), Franciaország; NEDERLANDS INSTITUUT VOOR DE MAATSCHAPPELIJKE OPBOUW (NIMO), Hollandia; PARITäTISCHES BILDUNGSWERK, Németország; VIBOSO, Belgium;
A CEBSD célja:
- elősegíteni, hogy a közösségfejlesztés mind nagyobb hatást gyakoroljon az Európai Közösség, valamint a nemzeti és regionális kormányok szociálpolitikájára;
- előre mozdítani a közösségfejlesztés értékeinek, valamint annak megértését, hogy a közösségfejlesztés hozzájárul a társadalmi és gazdasági változásokhoz;
- szorgalmazni az eszmék és jó gyakorlati megvalósulások átvitelét a különböző európai képviseletek között, és megkönnyíteni a szakmai szervezetek és a helyi közösségek cseréit;
- tanulmányozni és irányítani kulcsfontosságú fejlesztési kérdéseket és támogatni - saját gyakorlatukra alapozva - a peremhelyzetű csoportok hatékony részvételét;
- a közösségfejlesztőkért és mindazokért, akik közvetve vagy közvetlenül érintettek a szociális Európáról folytatott vitában, nemzeteket átfogva tevékenykedni;
- forrásokat biztosítani a CEBSD tagjai számára, képessé téve őket nemzeteket átfogó cselekvésekre, mint pl. képzés, fejlesztés, kutatás.
Mit tesz a CEBSD?
A Központ és a képviseletek munkatársai széles körű szolgáltatásokat nyújtanak a közösségfejlesztés minden területén:
- konzultációs szolgálat
nemzetek közötti projectek felépítéséhez és a projectek anyagi segélyforrásaihoz tanácsokat ad;
- összekötő szolgálat
információkat ad kimagasló közösségfejlesztési projectekről, bemutatva a projecteket és a programokat;
- csere-szolgálat
információk más országokról, kulcsfontosságú szervezetekről, emberekről és programokról;
- kutatás:
a közösségfejlesztés gondozásban, egészségügyben, munkavállalásban, szociális biztonságban és a humán erőforrások ágazatában való közreműködése és hatékonysága terén;
- szemináriumok:
rendszeres nemzetközi és európai konferenciák;
- képzés:
tanácsadás a közösségfejlesztési oktatás és képzés tantervére vonatkozóan; szakmai szervezetek találkozói; nemzetközi találkozási platform gyakorlók és képzők számára;
- előrejelzés:
a jövendő műhelymunkák és megvalósulásuk szervezése.
A CEBSD résztvesz a szociálpolitika, szociális munka és közösségi munka minden főbb európai hálózatában.
A CEBSD felépítése:
11 nemzeti képviselet található a CEBSD-ben. A Központ igyekszik biztosítani - amennyire ez lehetséges, hogy Európa minden részéről bevonja az alkalmas tagokat -, legyenek azok az Európai Közösségen belül vagy kívül.
A CEBSD vezető testületét a résztvevő képviseletek igazgatói alkotják. A testület a CEBSD politikájáért, az éves tervért, a programokért és a projectekért felelős.
A Központ irodái: Közép-Európai Központ Belgiumban; Észak-Európai Svédországban és Dél-Európai Spanyolországban.
A titkárság a hollandiai Hágában működik. Igazgató: Wim van Rees,
Hollandia
Address: P.O.Box 61677
2506 AD The Hague
The Netherlands
Telephone: (31) 7O-3454336
Telefax. (3l) 70-3454241
A pénzügyi alapokat és forrásokat a tagszervezetek, az üzleti élet sponzorai, valamint a project- és programadományok képezik.
A CEBSD köszönettel teszi közzé legnagyobb támogatója, a British Petroleum nevét.
A következőkben ismertetjük a CEBSD közös kutatásra vonatkozó javaslatát, melyben - amennyiben sikerül rá erőforrást találnunk - a Közösségfejlesztők Egyesülete is résztvesz. Közöljük továbbá egyesületünk vezetősége kommentárját is.
Új foglalkozás alakul?
Javaslat a közösségi munka, mint foglalkozás nemzetek közötti kutatására Készítette John Bell és Koos Voss, Wim van Rees eredeti elképzelése alapján, a CEBSD részére
A kutatás tárgya az a munka, amelyet a közösségi munkások végeznek, valamint az, hogy mások hogyan látják ezt a munkát? A kutatás célja:
- a különböző országok gyakorlatára és az európai tradíciókra alapozva kialakítani a közösségi munka profilját;
- e munka közös lényegének megállapítása, azé a lényegé, amelyik meghatározza és egyben elkülöníti más törekvésektől;
- a közösségi munkában használt értékek és módszerek elkülönítése és a társadalmi beavatkozás szélesebb összefüggéseibe való helyezése;
- a közösségi munka szabványainak, standardjainek meghatározása, amelyek alapján a közösségi munka minősége tisztán megítélhető.
A kutatási téma bemutatása
A közösségfejlesztés több, mint húsz éve létező hatékony társadalmi beavatkozás. Miközben viszonylag jól ismertté vált, gyakran küzd önigazolási nehézségekkel. Hasonló a helyzet más szakmákkal is, amelyeknek nincs állandó beavatkozási rendszerük a problémák megoldásáért való küzdelemben, és amelyek státusza gyenge más beavatkozási területekéi mellett. A kollégák: a szociális munkások, az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok és a tervezők sem ismerik el eléggé ezt a munkát. A közösségfejlesztés túl sok időt tölt önmaga igazolásával és a szervezetein belüli és közötti versengéssel.
Egy európai profil olyan értékessé teszi majd a közösségi munkát, amilyen fontos az valójában, és hozzájárul ahhoz, hogy az eredményesebben támogatott és elfogadott legyen európai, nemzeti és helyi szinten. Egy olyan stratégiai dokumentum elkészítését tűzzük ki célul, amelyik a felső szociálpolitikai és szakmai teendők szintjére emeli a közösségfejlesztést, országonként és Európában egyaránt. Európa növekvő jelentősége és különösen az Európai Közösség intézményei meghatározzák és szabályozzák a szociálpolitikai ügyeket és nélkülözhetetlenné teszik egy koherens európai megközelítés elfogadását.
Javaslatunk leírja a szakmai profilra való elképzelés hátterét, és körvonalazza a közösségi munka "holland profil"-jának összetevőit, mivel ez az első koherens kísérlet a közösségi munka részletes meghatározására. Ezek után körvonalaz egy módszert, ami által - a fenti célokkal összhangban - a holland profil egy egyesített európai és nemzeti kutatási program alapjaként használható. A javaslat végül jelzi az elképzelés megvalósításához szükséges lépéseket és a kívánt forrásokat.
A szakmai profil
egy eszköz, ami által a nevezett foglalkozás leírható és elemezhető, olyan eszköz, amelyik bemutatja a foglalkozásra vonatkozó tudást és annak lényegét, valamint azt is, hogy hogyan vált mindez egy állandósult beavatkozási rendszerré. Mindezt már több szakma esetében megtették Hollandiában, s egy ilyen dokumentum léte kulcsfontosságú és stratégiai jelentőségű egy foglalkozás elismerése és hitelessége érdekében.
A "holland profil" tartalmának körvonalai:
1. A profil bemutatása, támogatottsága és feltételei
2. Feladatok a közösségi munkában
2.1 A kezdeményezések támogatása
2.1.1 Tanácsadás a szervezeteknek
2.1.2 Tanácsadás stratégiai ügyek érdekében
2.1.3 Tanácsadás művelődési lehetőségek érdekében
2.1.4 Hálózatépítés és összefüggések
2.2 Társadalmi tervezés és innováció
- Diagnózisok és a jövőre vonatkozó elképzelések
3. Érvek a közösségi munka használatára
Érvek a helyi önkormányzat számára
4. A közösségi munka módszerei és technikái
5. Minimális követelmény a közösségi munkásoktól
5.1 Tudás
Beállítottság
Nyitottság
Jártasság
5.2 A szakmaiság kérdése, a szakképzettség rugalmas elérésének szükséglete, alapvető kívánalmak:
- Gyakorlottság
- Szakképzés
- Képességek és speciális területek
5.3. Erkölcs és célok
6. A közösségi munkásokat foglalkoztató problémák
- Időkeret és összefüggések
- Kereszteződő határvonalak és elválasztó kényszerek
Függelék: A foglalkozás legális alkotmánya
A kutatási program
A kutatási program a holland profilt veszi alapul és egy sor nemzeti és európai áttekintés, felmérés és szeminárium után összegzi majd európai dokumentummá, mely meghatározza a közösségi munka szakmai profilját és támogatja azt. A program stimuláló anyagként használni fogja a közösségi munka természetéről és karakteréről rendezendő nemzeti vitákhoz a holland profil egyeztetett, közös változatát vagy annak egy részét. Az első feladat lesz kialakítani ezt a közös változatot, érthető, a feladat megkívánta gondos fordításban. Ez az anyag tartalmazza a nemzeti csoportoknak címzett kulcsterületeket és kérdéseket. E munkát egy európai koordinátor szervezi.
Ezután a résztvevő országok nemzeti munkacsoportokat alakítanak, melyek munkájában különböző háttérrel rendelkező, ám a közösségi munkában egyformán érintett és járatos emberek vesznek részt: gyakorlati szakemberek, konzultánsok, pedagógusok és a különböző szakmai szervezetek tagjai. Elemzik a jellemző vonásokat és egy sor kulcsfontosságú kérdést tesznek fel vele kapcsolatban. A következő szakaszban körvonalazzák e kérdések vázlatát, valamint készítenek egy fejezetet országuk sajátosságairól, leírva benne a fejlettség jellemzőit és a közösségi munka természetét saját nemzeti kontextusukban. A feladat mindemellett alapvetően reduktív, tehát a cél nem valamennyi történelmi, kulturális kontextus-okozta különbözőség leírása, hanem az igyekezet közös lényegének keresése.
A nemzeti csoportok munkáját követő koordinátorok végül együvé szerkesztik a kommentárokat. A nemzeti tervezeteket ezután az európai koordinátor egy közös európai tervezetbe szintetizálja, majd az alapdokumentumot visszaküldi a nemzeti csoportoknak, hogy azok informáltak legyenek az európai munkaösszejövetel előtt. Ezen a valamennyi országból érkezett résztvevők felülvizsgálják, javítják, finomítják az európai profilt.
E javított dokumentum még egyszer visszakerül a nemzeti csoportokhoz további munkára, a foglalkozási profil mélyebb megvitatására, de ekkor már nem csak az eredeti nemzeti csoportok, hanem ők és konzultánsaik vitatkoznak. Kiterjedhet e vita pl. a nemzeti koordinátor által meghatározott kutatási elemekre is: vajon az európai koncepció megfelel-e az adott országban folyó társadalmi beavatkozás jelen- és jövőbeni programjának?
Mindezek után egy végső európai dokumentumban még egyszer egységesítik a profilt. Ez, a nemzetközi koordinátor elemzésének eredményeként, tartalmazni fogja a közösségi munka erejét és gyöngeségeit a gyakorlatban és az elméletben egyaránt. A profil ezen kívül bemutatja a közösségi beavatkozás megítélésének irányelveit, különösen a közvetlenül és elismertség nélkül folyó munkák esetén, de a jogosulatlanul elvárt közösségi orientáció eseteiben is. E dokumentum a közösségfejlesztést is az európai programok szintjére emeli, pl.: "Poverty III."-program, regionális fejlesztés, strukturális pénzalapok, városon belüli kezdeményezések.
Egyelőre azonban e javaslat tartja magát önmagához és feltételezi, hogy egy intenzív követési-elterjedési periódus hitelesíti a kívánt üzenetet. Ez valószínűsíthető, mindamellett, hogy a folyamat rengeteg fejlesztési elképzelést dobna ki és ezek közül várhatóan nagyon sok lenne a követhető.
A profillal kapcsolatos kulcskérdések körvonalai:
1. Mi az, ami országára vagy régiójára vonatkozóan felismerhető a profilban?
2. Összemérhető-e ez a leírás a gyakorlatunkkal?
3. Mennyiben igen és mennyiben nem?
4. Mi a kapcsolat a közösségfejlesztés és a társadalmi/politikai politika összefüggése között?
5. Mi a helyzet a szakmásodás tekintetében?
6. Hol a helye a közösségfejlesztésnek az állami és helyi gondoskodás és az önkéntes szféra viszonylataiban?

A szükséges források
1. Európai Program
1.1 Személyzet
- A project félállású koordinátora 18 havi fizetéssel
- Adminisztrátor 18 hónapra
1.2 Közvetlen project költségek
- fordítás
- a koordinátor és az adminisztrátor utazási költsége, ellátmánya
- 3 napos munkaszeminárium rendezése - helyszín, utazás stb.
- beszámoló készítése
- terjesztési tevékenységek
1.3 Közvetett project költségek
- iroda, fűtés, világítás, stb.
- telefon, fax, postaköltségek.
2. Nemzeti Programok
2.1 Személyzet
- A project félállású koordinátora 18 havi fizetéssel
- adminisztrátor 18 hónapra
2.2 Közvetlen project költségek
- fordítás
- a koordinátor és az adminisztrátor utazási költsége, ellátmánya
- 3 munkacsoport találkozó rendezése - helyszín, utazás stb.
- beszámoló készítése
- terjesztési tevékenységek
2.3 Közvetett project költségek
- Iroda, fűtés, világítás, stb.
- telefon, fax, postaköltségek
Az Európai Program, valamint a nemzeti programok 50 %-a költségeinek fedezetére az Európa Közösség alapítványainál kell lehetőséget keresni. A fennmaradó összeget mindegyik résztvevő szervezetnek nemzeti forrásokból kell fedeznie. Az Európa Közösségen kívüli országok részvétele lehetséges, de azok nem élhetnek EK-i támogatással.
És a mi válaszunk:
"Profiling a Profession?"
Megjegyzések John Bell és Koos Voss kutatási javaslatához
Az együttműködés fontosnak és tanulságosnak ígérkezik, éppen mert helyzeteink különbözőek, az eszköz, a közösségi munka azonban, mellyel mindannyian a közjóra, a társadalom és az élet minőségének javítására törekszünk, hasonló.
A magyarországi kutatás az EC országai számára (s ezalól talán csak a déli országok számítanak valamelyes kivételnek) egyfajta kontroll lehetne, mert ha elfogadjuk a kiinduló premisszát, miszerint a közösségi munka feltétele a demokrácia, akkor elmondható, hogy Magyarországon e feltétel még meglehetősen kezdetleges állapotban van jelen. Korábbi demokratikus hagyományaink újjáéledése és élesztése, az újonnan szervezett demokratikus intézmények működése még nem hatja át az egész társadalmat, s ahol ezek az intézmények már megszerveződtek, működésük célirányos, egy-egy akcióra szorítkozik, s az akció végén a szerveződések vagy formálisan működnek tovább, vagy meg is szűnnek, s nem mindig adják át helyüket újabb szerveződéseknek. A demokratikus magatartásformákról elmondható, hogy az össztársadalom szintjén nincsenek meghatározó mértékben jelen, mivel a totalitarianus magatartásminták természetesen tovább élnek.
Éppen a magyarországi hiányok teljes társadalmat átható természete miatt a közösségi munka nálunk meglehetősen általános tartalmú, a társadalmi élet teljességére kiterjedhet és specifikus is, mert demokráciát kiépítő jellegű. Éppen az e csökevényes állapotok ellenére kiépülő közösségi munka jelzi az e természetű professziók relevanciáját.
Innen, Magyarországról, úgy tűnik, hogy a szerves fejlődésű (értsd nyugat-európai típusú) társadalmakban a társadalmi hiányok megszűntetésére szerveződő új intézmények is szervesen, vagyis a századok során folyamatosan, szinte a hiányokkal egyidőben vagy kis késéssel születtek meg a hiányok mérséklésére, míg nálunk, a fejlődésében megszakított és más pályára terelt társadalmunkban az intézményi fejlődés szervetlen, célok elérésére mesterségesen létrehozott intézményrendszer, melynek átstrukturálása most van folyamatban. S mivel a struktúraváltás napjaink sürgető szükségszerűsége, szerves fejlődésre megint csak nincs lehetőség. Mintaátvételek és kényszerek, kezdetleges és kiforrottabb alulról jövő kezdeményezések és a régi struktúrák továbbélése, fennmaradási akarata mind együttélnek. A civil társadalom még nem artikulálja igényeit és szükségleteit, a demokratikus vezetés pedig - alaptörvényeken és általánosságokon túl - nem határozhatja meg saját preferenciáit. Hogy mi mivé alakul, mi minek lesz a függvénye, az függ a központi vagy helyi hatalom akaratától éppúgy, mint az állampolgári akarattól és a különböző szakmák kezdeményezéseitől, életmentő- és túlélési stratégiáitól is, de legfőképp a hiányok parancsoló törvényszerűségeitől meghatározott (tőkehiány, vállakozó-kedv hiánya, alulról történő szerveződés, érdekérvényesítés stb. hiánya). Felbomlanak pl. gyűjtőszakmák, s nagyarányú specializáció kezdődik. A közösségi munka nálunk a centralizált kultúraelosztásból; a kultúrházakból és az azokat működtető professzióból, a népművelésből bontakozott ki, csakúgy, mint részben a szociális munka és a mentálhigiénés gondozás is. Míg Európában integrációs, nálunk dezintegrációs törekvések vannak jelen a társadalmi élet minden területén - mindenki a maga szakállára akar dolgozni, mert másért felelősséget nem vállal. Ez következmény, a mesterségesen fenntartott konglomerátumok utóélete. Vannak persze állampolgári kezdeményezések. Pártok, egyesületek alakulnak,a helyi társadalom is szervez akciókat - pl. leválasztja önmagát
a közigazgatásilag eddig együvé tartott falucsoportról és önállósul; az elemi iskolát visszaperli a központosító hajdani székhelyközségtől; helyi népszavazást kezdeményez, helyi újságot ad ki, kábeltelevíziót kezd működtetni stb. Mindebben máris nagy szerepe van a közösségi munkának, s bár míg egyes dezintegrációs folyamatok progresszivitása megkérdőjelezhető, megélésük vitathatatlanul fontos. Az átstrukturálódás magával hozza pl. az eddigi egycsatornás, állami költségvetés visszaszorulását, s a finanszírozás társadalmiasul, többcsatornássá válik. E folyamat nehézsége azonban az általános tőkehiány. Az alapítványok nálunk nem gazdag cégek adócsökkentő akciói, hanem egyfelől az állami vagyon társadalmiasítását jelentik, másfelől pedig a feleslegekkel nem rendelkező lakosság jótékonysági akcióinak eredményei.
Kérdés tehát, hogy a spontán és irányított társadalmi mozgások milyen társadalmi mozgalmakat indítanak el és teljesítenek ki, s miféle szakmai válaszokat indukálnak, mint ahogy az is kérdés, hogy az egyes szakmák miféle más szakmákká bomlanak, s hogyan építik ki a maguk új intézményeit, új képzési és financiális rendszerüket?
Mi mégis a közös?
Minden, ami szakmai: a közösségi munka alapelvei, szemlélete, módszerei. Persze itt is nyilvánvaló, hogy az eltérő társadalmi viszonyok eltérő megoldásokat eredményeznek. Nyilvánvaló pl., hogy egy, az aktív népesség zömét az iparban és a szolgáltatásban foglalkoztató ipari társadalom közösségi munkája erőteljesebb hangsúlyokkal foglalkozik az urbanizáció kérdéseivel, mint egy kevert szerkezetű és erőteljesen átalakuló, de ma még elsődlegesen agrár- ipari ország, melynek közösségi munkája ma a rurális térségek fejlesztésére-átalakulására helyezi a hangsúlyt. (Mit jelent pl. a falu a különböző társadalmakban?) Más közösségi válaszokat keresnek azok a társadalmak, amelyek identitása úgymond századok óta többé- kevésbé rendben van, ám a világ integrációs folyamataitól fenyegetettek, mint azok a társadalmak, amelyek a történelmi folytonosság többszörös megszakítottsága miatt állandó identitásválságban élnek ill. keresik identitásukat. A közösségi munka tartalma tehát országonként eltolódásokat eredményez, de épp ez a gazdagság az, aminek feltérképezése az európai közösségi munkásokat széleskörű szakmai felkészültséghez juttatná.
A közösségi munka módszerei az eddigi gyakorlat során kialakított, részleges, mindenképpen gazdagítható-bővíthető, sőt meg is változtatható eljárási módok. Ha szélesebb gyakorlatból merítünk, a módszerek és technikák tárháza is teljesebb lesz.
A magyar közösségi munka társadalmi elfogadását is jelentős mértékben erősítené egy európai szintű közös kutatás és annak eredményei. Segítene felszámolni azt az érzést, ami a Közösségfejlesztők Egyesületében csökkenően ugyan, de még mindig nagymértékben jelen van, hogy ugyanis egyedül vagyunk. Megalapozott szakmai érveket és bizonyos jövőképet adna e kutatás a közösségi munkások kezébe, mellyel mind a döntéshozók, mind más szakmák képviselői felé eredményesebben tudná a szakma érdekeit érvényesíteni. Lakossági munkájához pedig, mint már utaltam rá, nagyobb szakmai felkészültséget biztosítana.
Mindezekből egyértelmű következtetésünk: amennyiben sikerül részvételünk anyagi feltételeit biztosítani, a közös kutatásban résztveszünk.
Budapest, 1991. október 25.
A Közösségfejlesztők Egyesülete vezetősége

Lemezújság archívum

Közösségfejlesztés