Szomszédsági projektek Barcelonában
A CEBSD spanyol tagjától, a Desenvolupament Comunitari-tól kaptuk a következő három, társadalomfejlesztéssel kapcsolatos, barcelonai kezdeményezésről szóló jelentést.
1. Xenofilia
A Barcelona központjáról (Ciutat Vella) készült felújítási tervek még nem oldották meg a város legöregebb részében tapasztalható városi hiányjelenségeket. A silány lakás-, oktatás- és egészségügyi körülmények, valamint a munkanélküliség és a szegénység megnehezíti a helyiek mindennapjait. Különösen sebezhetőek a déli országokból érkező bevándorlók, akiket az alacsony bérleti díjak, valamint a könnyebb elhelyezkedési lehetőségek és a barátkozást megkönnyítő központi fekvés vonz ide.
A Xenofilia egy hálózat, amely Ciutat Vella bevándorló közösségét hivatott segíteni. Olyan egyesületek és szervezetek kis csoportja vállalta népszerűsítését, amelyeket a szétszórt és elszigetelt kezdeményezések által irányított közös munka gyengülő hatékonysága foglalkoztatott.
A független központok összeadták tapasztalataikat és szakértelmüket a bevándorlókat érintő sokféle kérdésben, és kifejlesztettek egy, a kultúrák közötti perspektívákon alapuló módszertant. A projekt el kívánja kerülni a közösségek által végzett életbevágó és egyedi feladatok más módon való megszervezését. A szervezet célja ehelyett:
– azon hiányosságok megszüntetése, amelyek a bevándorlók szükségleteit kielégíteni hivatott szolgáltatásokban észlelhetők,
– az őslakosok és a bevándorlók szervezetei közötti kapcsolatteremtés támogatása.
A számos szervezettel folytatott állandó párbeszéd, eszmecsere és vita rámutatott a Ciutat Vella-i bevándorlókat érintő legfontosabb kérdésekre. Ennek eredményeképpen a projekt során olyan specifikus tervek születtek, amelyek finom összhangban állnak az emberek szükségleteivel. Három év megfeszített fejlesztő munkája és jelentős időbefektetése vezetett el a különféle cselekvési vonalak és a fő témák vagy tevékenységek kialakításához. Ezen témák mindegyike egy bizonyos aspektusra koncentrál, miközben kapcsolódik egy bizonyos célcsoporthoz igazított feladatcsoporthoz, és alkalmazkodik az éppen folyamatban lévő akciókutatás természetéhez (nők, fiatalok, kommunikáció, munkaerő-képzés, lakásügy, törvények és jogok, szolgáltatások). Mind a témakörök, mind a feladatcsoportok összeállításánál törekednek arra, hogy teret engedjenek az olyan átfogó tevékenységeknek és kezdeményezéseknek, amelyek ösztönzik a tudás áramlását és a kölcsönhatást a cselekvés különböző fajtái között. A következő témaköröket különböztetik meg:
A helyi tudatosság növelése. Ez a téma tartalmaz minden olyan tevékenységet a városban, amely a tudatosság növelését célozza a sokféle kultúrájú helyi bevándorló népesség körében. Arra is módot keres, hogy érzékennyé tegye ezeket az embereket az előítéletek kérdésére, megmutatva, hogy a bevándorlók milyen mértékig szorulnak a társadalom perifériájára, és mennyire el vannak nyomva. E munka célja a tabuk ledöntése és a kölcsönös szolidaritás érzésének népszerűsítése.
A képzési téma olyan tevékenységeket foglal magában, amelyek különféle szakmákra, mesterségekre készítik fel a bevándorlókat. Alapszintű kurzusokat tartanak a bevándorlási törvények, a dolgozók jogai, a vállalkozás, a szövetkezetek, az üzletvezetés és a számítástechnika témaköreiben, és egyes specifikus szektorokban munkaerő-képzést is tartanak (szállodavezetés, kertészkedés, vízvezeték-szerelés stb.). A közép- vagy felsőbb iskolát végzett fiatal bevándorlók jelenleg a számítástechnika iránt érdeklődnek leginkább, mert ez a terület jó szakmai előmenetellel kecsegtet.
A végső cél a bevándorlók munkaerő-piaci integrálása. A Xenofilia munkájának másik fontos része a diákok és a szakemberek képzése specifikus bevándorlási kérdésekben. Ezt a témát elméleti és gyakorlati síkon is megközelítik, és összehozzák a tanulók érdeklődési köreivel.
A lakásügyi témakör szoros együttműködést takar a szomszédság bevándorlóinak szervezeteivel és a lakásügy szakembereivel (építészek, földmérők, vízvezeték-szerelők, ácsok stb.), akik a kezdeti stádiumban szakértelmükkel járultak hozzá a bevándorlók lakáshelyzetének, nehézségeinek, valamint ezek lehetséges megoldásainak felméréséhez. A Barcelonai Tanács számára erről jelentés is készült.
Mindazonáltal, a Xenofiliának már van egy működő segítő szolgálata a lakásukat bérlő bevándorlók és családjaik számára. Lakásbérléssel kapcsolatos információkat nyújtanak, és elkísérik azokat, akiknek segítségre van szüksége a lakáskeresésben. Tanácsot adnak a bérleti szerződéssel kapcsolatban, és felmérik az életkörülményeket. Segítenek az anyagi források felkutatásában a bérlet kifizetéséhez, vagy az öreg lakások feljavításához, felújításához. Jelenleg is számos új ötletet fontolgatnak, ilyen például az olyan szövetkezetek támogatásának előmozdítása, amelyek a lakásépítésben, illetve lakásértékesítésben érdekeltek. A cél az, hogy munkalehetőséget biztosítsanak azok számára, akik a Xenofilia munkaerő-képzésében vesznek részt.
A közvetítés témaköre esetenként áthajlik a szolgáltatási témába (lásd később), mégpedig annyiban, hogy a projekt-kínálta szolgáltatásokat lényegében mint kultúrák között végzendő feladatokat fogják fel, amelyek hidat alkotnak a bevándorlók vagy azok szervezetei, valamint az őslakosok intézményei, szervezetei között. A szolgáltatások a következő területeket fedik: jogi tanácsadás, egészségügy, lakásügy, ifjúságpolitika, információ és konzultáció/tanácsadás.
A szolgáltatási témakörben az erőforrások a kezdetektől fogva arra koncentrálódnak, hogy megbízható támogatást nyújtsanak a bevándorlók törvényes és szociális jogait érintő kérdésekben. A szervezet első kezdeményezései között szerepelt egy útmutató megjelentetése, amelyből a bevándorlók megismerhetik jogaikat. Ezt eljuttatták a bevándorlók különböző szervezeteihez Ciutat Vella-ban és máshol Barcelonában, és az őslakosok számára is elérhetővé tették. Egy másik kezdeményezés, az Információs és Tanácsadó Központ jó erőforrásnak bizonyult a környék bevándorlói körében.
Mégis, a Xenofilia projekt egyik legérdekesebb oldala talán a kultúrák közötti közvetítés; a bevándorló magánszemélyeket, családokat vagy csoportokat érintő konfliktusokban úgy kívánnak közvetíteni, hogy ezalatt a kulcsszerepet maguk a bevándorlók játsszák.
A valamiben hiányt szenvedő bevándorlóknak és a velük dolgozó szakembereknek szóló tanácsadás és segítés mellett a projekt támogatja az olyan kollektív közösségi tevékenységeket, amelyek a kultúrák közötti kapcsolatok fejlődését célozzák. Ez a munka a következő témákat érinti: egészségügy-gondozás, gyermekek vezetésével foglalkozó központ, ifjúsági szabadidőközpontok és sportkomplexumok, általános és középiskolák, felnőttoktatás, lakásügyi projektek, a szociális biztonság kérdései és kapcsolatok a városi tanáccsal.
E folyamatokban központi szerepet játszik egy közvetítőkre építő projekt, az ‘Alcantara’, amely a Desenvolupament Comunitari munkájával jött létre az Európai Bizottság Leonardo programjának égisze alatt. Habár a közvetítőkre kezdetben mint “fordítókra” van szükség, mégis, hamar kulcsszerephez jutnak az üzenetek és jogszabályok tolmácsolásában. A bevándorlókat informáló, segítő és oktató munkájuk az állami- és magánszektorok által használt nyelvezetek, jogszabályok és procedúrák terén nagyban hozzájárul egy új életformára való könnyebb átálláshoz.
Hasonlóan elengedhetetlen a szolgáltatásokért felelős szakemberek informálásában és oktatásában betöltött szerepük. Ahogy azt az Alcantara projekt további fázisai is alátámasztják, a cél a közvetítők világos szakmai profiljának kialakítása, valamint egy tanterv létrehozása a terület speciális képzésére, ezáltal teremtve új munkalehetőségeket a város bevándorlói számára.
2. Ateneu Popular de Nou Barris
A kétszázezer fős Nou Barris Barcelona egyik legnagyobb külvárosi lakótelepe, amelyet főként dél-spanyol idetelepedők laknak. A munkások és családjaik a '60-as években vándoroltak a városba, és a környező dombokon telepedtek le. Az életkörülmények szegényesek voltak, és ebben csak akkor jelentkezett javulás, amikor az 1992-es olimpiára való felkészülés részeként felújítási tervek születtek.
A szomszédság életét az erőforrásokért és az infrastruktúráért folytatott harc jellemezte és jellemzi, amely az életszínvolnal emelését, valamint azt célozza, hogy a kerület jobban kapcsolódjon a városhoz. Kezdeményezések jöttek és mentek, gyakran a Városi Tanács támogatásával, azonban ezek általában nem vették figyelembe a már megfogalmazott prioritásokat.
Az Ateneu Popular egy kulturális szolgálat, amelyet a szomszédság közösségeinek elkötelezett tagjai hoztak létre a '70-es évek végén. Gyökerei abban a küzdelemben keresendők, amit az emberek egy, a szomszédság központjában elhelyezkedő aszfaltüzem lebontásáért folytattak. Az egész lakosság tudatában volt annak, hogy mekkora környezetvédelmi és egészségügyi kockázatot jelent az üzem a közösségnek. A kerület szociális és kulturális hanyatlásának, és az alapvető szolgáltatások hiányának kérdése is a napirenden volt. Így tehát a kormány elé – sikeresen – terjesztett kérelem az volt, hogy az üzemet bontsák le, és a kerületet egy olyan projekt keretein belül fejlesszék, amely támogatja és ösztönzi a közösség által kitalált és irányított kezdeményezéseket.
Az Ateneu Popular az évek során nehezen és akadozva fejlődött, s ez főként annak tudható be, hogy az egész várost érintő tervekben a szomszédságnak marginális szerep jut. Mindezek és az anyagi megkötöttség ellenére, az Ateneu szervesen jelen van a közösségben, és jelentőségét a helyieken túl a város más részén élők is elismerik.
Az Ateneu egy független kulturális egyesület, amelyet közösségek működtetnek, közszolgálatként. Részben a Városi Tanács szponzorálja, de más anyagi forrásokat is keres függetlenségének biztosítása érdekében. A szervezet mindig olyannak tekintette munkáját, mint amelyik teljes mozgásszabadságot, valamint önigazgatást kíván, és ez a tény néha egyfajta stresszhatást vált ki közigazgatási körökben.
Szükségtelen említeni, hogy a költségvetési megszorítások korlátozzák a tevékenységeket is, és csökkentik a projekt aziránti lehetőségeit is, hogy új cselekvési irányok felé terjeszkedjen, így reagálva a társadalomban, valamint a Nou Barris közösségében végbemenő változásokra. Másfelől, a megszorítások azt is jelentik, hogy kevesebb a súrlódás a közigazgatással.
Tevékenységek
Az Ateneu által elfoglalt hatalmas telek most színházakkal, számos műhely- és próbateremmel, egy nagy étteremmel és kávézóval, valamint szabadtéri programokhoz szükséges hellyel büszkélkedhetik. Tisztán érzékelhető, hogy a legtöbb kezdeményezés nagy népszerűségnek örvend. A munka egyik fontos része például a hagyományok újrafelfedezése. A fesztiválokat, karneválokat, parádékat mindig a többi közösségi szervezettel közösen ünneplik. Olyan műhelyeket is szerveznek, ahol bábu- és babafestést, vagy a ruhatervezést és -varrást lehet elsajátítani.
Az Ateneu elkötelezetten támogatja a művészetek megértésének alternatív módjait, ezért népszerűsítik például a színjátszóköröket, kabarétársulatokat ugyanúgy, mint a különböző cirkuszi társulatokat. Az előadótermeket a közösségek mellett maga az Ateneu is használja, gyakran véve igénybe más európai városok alternatív művészeti és kulturális hálózatait. A képzési műhelyek és tanfolyamok kulcsszerepet játszanak ezekben a tevékenységekben. Az Ateneu ezzel párhuzamosan nagy elkötelezettséggel támogat egy sor közösséget és klubot.
A cél mindig a közösségi élet pozitív befolyásolása a szervezett és támogatott kezdeményezések szociális tartalmán keresztül. Az Ateneu egyik fő célja ezért a kapcsolat építése az olyan más városrészekbeli közösségfejlesztő projektekkel, amelyek a szociális szolgáltatásokhoz és a kulturális kezdeményezésekhez kapcsolódnak.
Az Ateneu Polpular számára az irányítás professzionalizálása jelenti az egyik legfontosabb kihívást. A sokféle tevékenységet egy 30 fős mag szervezi, sok-sok órányi önkéntes munka keretében. Ha azonban a projekt megéri a következő századot, és megfelel az ilyen szolgáltatástól elvárható alapvető követelményeknek (szakosodás, elszámolási kötelezettség, függetlenség, a közösség bevonása), akkor valóban szükség lesz egy fizetett szakemberekből álló csapat irányítására.
3. Zona Nord Közösségi ház
A Zona Nord Nou Barris egyik legelmaradottabb környéke. Főleg cigányok, valamint dél-spanyol és észak-afrikai bevándorlók élnek itt, olyan épületekben, amelyeket úgy építettek az évek során, hogy nem vették figyelembe a várostervezési és egészségügyi elvárásokat. A szomszédság emellett nem rendelkezik megfelelő közlekedési lehetőségekkel a város többi része felé.
A közösségi ház egy tanácsi kezdeményezés, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy szociális és kulturális szolgáltatásokat nyújtson a szomszédság lakóinak. A szolgáltatóknak a nehézségek végeláthatatlan sorával kell szembenézniük, hiszen itt él a legtöbb írástudatlan a városban, és a munkanélküliség is 20% fölötti. A helyiekkel való intenzív kapcsolattartás eredményeként fokozatosan jöttek létre a közösség igényeit kielégítő szolgáltatások: személyes szolgáltatások az egészségügy, az oktatás és a sport területén; technikai jellegű szolgáltatások a lakások fejlesztése, az útburkolás, a közvilágítás, a szemétgyűjtés és az útfenntartás területén; általános szolgáltatások a népszámlálás, az adózás és az információnyújtás kérdésköreiben.
Amint ezek a szolgáltatások létrejöttek, világossá vált, hogy a Zona Nord-nak egy olyan számottevő kulturális projektre van szüksége, amely a közösséget saját fejlődése érdekében mozgósítaná, valamint megismerné a közösség életét, és a városhoz kapcsolná azt.
Egy öreg, lerobbant mozi bizonyult megfelelő megoldásnak. Renoválták, majd közösségi színházként kezdték el működtetni, amely megfelelő felszereléssel rendelkezik minden fajta művészi előadáshoz. A cél az emberek bevonása, miközben éreztetik, hogy a színház nyilvános találkozóhely, melynek kulturális tevékenysége szem előtt tartja a közösség érdekeit. Jelenleg a környék bármely egyesülete vagy iskolája használhatja a színházat. A műhely- és próbatermeket állandóan használják, hiszen a programokat folyamatosan szervezi a közösségi ház és a helyiek.
Ebben a kulturális projektben különösen érdekes az az erőfeszítés, amellyel a műsorok színvonalát próbálják javítani, alternatívát kínálva így a város többi részének, mégpedig olyan koncertekkel, show-kal és színdarabokkal, amelyeket a helyi közösség irányít, szervez és látogat. Ennek eredményeképpen a központ színházi fény- és hangtechnikusokat képző tanfolyamát ma már Barcelonában és Spanyolország, sőt Európa többi részén is elismerik.
Négy év munka után, és a nemrég kieszközölt pénzügyi támogatással a zsebében – amelyet a regionális kormányzat és az Európai Bizottság biztosít –, a központ jelenleg valóban munkához juttatja a környék fiataljait – a város minden színtársulatának legalább egy tagját a Zona Nord Színházban képezték. A kapcsolat a város többi részével jobban kiépült, s ez jelentősen hozzájárult a közlekedési lehetőségek fejlesztéséhez. Hasonlóan fontos megemlíteni, hogy a kezdeményezés nagyban elősegítette azt, hogy a helyiek ma büszkék közösségükre.
Kira Bermudez, Barcelona