Dokumentumok
Cím:
Városrészi közösségi munka Bécsben
Szerző:
Hajnal Ágnes
A kiadás éve:
2004
Tárgyszavak:
Bécs, közösségi munka, városrészi közösségi munka
Állomány:
Közösség konferencia - 2004
Forditas:
Megjegyzés:
Raktári jelzet:
E


2004. október első hétvégéjén közösségfejlesztő konferencián vettem részt Bécsben, melynek keretében látogatást tettünk egy olyan városrészben, ahol aktív közösségi munka zajlik, erről fogok most beszámolni.

Városrészi közösségi munka Bécsben

Hol járunk?
Bécs 12. kerületében, a város déli részén helyezkedik el Schöpfwerk, ezt a tulajdonképpen lakótelepnek nevezhető egységet méretei és szervezettsége alapján méltán neveznek úgy, hogy város a városban.
Az 1980-ban épült lakótömb 1650 lakásában 4700 ember él. 1600 gyermek és fiatal 19 éves kor alatt, és 3200 felnőtt. A lakótelepen belül 18 lakástípus található, alapterületük 30-140m2-ig terjed. A lakások bérleti díja rezsi nélkül átlagosan kb. 585 Euro havonta.
Schöpfwerkbe érkezve nyugalmat és csendet tapasztalunk, mert a telepen belül nincs autóforgalom; zöld udvarokat, játszótereket és közös teraszokat alakítottak ki.
A lakótömböt négy nagy épületrészre osztották fel melyek önálló elszámolási egységet képeznek. (Nordring, Ostring, Oktogone, Hochhaus)

Schöpfwerken belül minden szükséges szolgáltatás megtalálható pl.: élelmiszerbolt, gyógyszertár, posta, bank. Három orvos, két fogorvos, egy bőrgyógyász és egy állatorvos dolgozik a városrészen belül. Három óvoda, egy egész napos iskola, zenei főiskola, fiatalok központja működik itt, valamint a Bécsi Könyvtár, Szomszédsági Centrum, Továbbképzési és Foglalkoztatási Központ nők számára, valamint a közösségfejlesztés szempontjából fontos szervező szerepet betöltő Városrészi Központ, Bessena.
Belvárosi viszonylatban sok itt a zöld terület, de nincs megfelelően kihasználva, és hasznosítva a gyerekek számára.
A lakótelep megközelítőleg 300 munkahelyet tud biztosítani: oktatási és szociális területen kb. 250 fő, ipariban és kereskedelemben hozzávetőleg 50 fő dolgozik. A Schöpfwerki álláshelyek 1/5-ét a helyi lakosok töltik be. Említésre méltó, hogy összesen 15 házfelügyelő tevékenykedik a lakótelepen.
Mozgalmassá és olykor nyugtalanná teszi a közösséget, hogy magas az el és bevándorlók aránya.

Schöpfwerki közösségfejlesztő hálózat
Bécs egyik legrégebbi közösségfejlesztői munkája, 1982 óta Schöpfwerkben működik. Az akkor megalakult helyi csoport azóta is folyamatosan dolgozik, részben változó tagsággal és állandóan bővülő összetétellel. Munkájuk bázisát a telepen működő 10 intézményben havonta felváltva rendezett találkozások adják.

Ez a helyi csapat egy rugalmas munkacsoport, mely nyitva áll minden Schöpfwerkben működő kulturális és szociális intézmény és azokban tevékeny emberek számára.
A következő intézmények képviseltetik magukat benne: a Városrészi Központ, Bessena, a Meidlingi Ifjúsági Centrum, a Szomszédsági Centrum, az Ifjúsági- és Családsegítő Hivatal, a katolikus plébánia, az evangélikus közösség, a Továbbképző- és Foglalkoztató Centrum, a zeneiskola, az egész napos népiskola.

Azt vallják, hogy minden a jó szervezésen múlik:
A közösségfejlesztés során felmerülő komplex feladatmegfogalmazások miatt, minőségileg magas szintű elvárásoknak kell megfelelniük. Ehhez új szakmaiság és megfelelő szervezési forma szükséges.
1987-ben erre a célra alapították Schöpfwerkben az ARGE Schöpfwerk Egyesületet. Az egyesület magánjogilag szervezett, politikailag, ideológiailag független és tagjait nézve nagyjából lefedi a regionális csoport résztvevőit. Az egyesület szakmaközi értelemben összekötő kapocs a Schöpwferk-i lakók a közigazgatás, a privát és félprivát intézmények, a helyi politika és a gazdaság privát szektora között. Ma is sok projekt gazdája, és a Schöpfwerk Schimmel városrészi újság felelős kiadója.

A regionális csoport első osztályú információ szolgáltató szervezet a városrész szociális fejlesztéséről. Az előtérbe kerülő irányzatokat, szükségleteket gyakran már az elején felismerik és elemezni tudják. A hiteles elemzések készítése érdekében lehetőség szerint megpróbálnak tudományos kutatásokat is alaposan tanulmányozni, melyek már megfelelően dotált koncepciók alapjai lehetnek.

Látható sikerek:
1990-92:
- Továbbképző és Foglalkoztató Centrum fejlesztése, mely projekt időközben önálló egyesületté vált.
1990:
- A telep 10 éves évfordulója alkalmából „A város szélén lakni” címmel felmérést készítettek.
- Rendszeres kulturális programokat szerveznek és évente lakótelepi napot, karácsonyi vásárt és farsangi felvonulást rendeznek.
1995:
- Az Empowerment projekt keretében: különböző kezdeményezéseket indítottak.
- 100 cserekör működik Schöpfwerkben.
- A bérlői képviselet kiépítése.
- A Schöpfwerk rádió megalapítása.
1997-99:
- Az Empowerment-Schöpfwerk kézikönyv kiadása a Családügyi Minisztérium megbízásából.
1998:
- Egy fiatalokat összegyűjtő Ifjúsági projekt alapítása.
1999:
- Egy kulturális projekt támogatása Schöpfwerkben.
- A Schöpwerk Schimmel újság 10 éve működik.

Alapvető hozzáállásuk a helyi lakosokkal végzett közös munkájukban, hogy a közösségfejlesztésben résztvevőket, úgy tekintik, mint saját városrészük szakértőjét. Olyan struktúrákat fejlesztenek ki, amelyek a társadalmi folyamatokban lehetővé teszik az aktív részvételt. Ezáltal olyan források nyílnak meg, melyekhez egyébként nehezen férnének hozzá.
Fontosnak tartják az egymástól való tanulás folyamatát és hogy a munka során alaposan megismerjék a különböző élethelyzeteket és azok tanulságait.
Figyelmük a társadalmi konfliktusok és szerveződési problémák okaira, hátterére és folyamataira irányul. Ezek tisztázása által egyértelművé válnak a hatalmi, vezetői pozíciók és viszonyok, és a közösségfejlesztők szerepe is világosabb lesz a helyi közösség számára.
Azt vallják, hogy a közösségfejlesztőnek kritikusan kell reflektálnia az egyéni-, a társadalmi- és a politikai környezetére.
Világosan megfogalmazzák, hogy céljaikat kikkel határozzák meg és honnan kapnak közvetítői megbízást arra, hogy közvetítsenek a részrendszerek és a saját szociális és politikai környezetük között, valamint kikkel és hogyan használják ki a cselekvési tereket.

Az önszerveződést megfelelő keretfeltételek megteremtésével próbálják hatékonnyá tenni. Az érintett és hátrányos helyzetű lakossági csoportok maguk teremthetik meg a speciális és tartós hozzájárulásukat ahhoz, hogy kompetenciát szerezzenek saját életfeltételeikről és hozzáférést a különböző forrásokhoz. Az érintettek érzékennyé válnak környezetük történéseire és eldöntik, hogy kezdeményezőek lesznek-e, ill. az önszerveződés folyamatában gyakorolják-e a kölcsönös segítséget és szolidaritást, valamint átvállalnak- e felelősséget másoktól.
A közösségfejlesztők az ilyen cselekvési terek szükséges keretfeltételeit teremtik meg, és a háttérben, mint moderátorok és közvetítők tevékenykednek. Sikernek mondható, ha azt tapasztalják, hogy a lakók önszerveződéssel valamit mozgásba hoznak és megváltoztatnak, valamint megtanulnak egymásra hagyatkozni.

A közvetítői munka
A közösségfejlesztők, mint közvetítők kapcsolatba hoznak minden, az aktuális szituációban résztvevőt, hogy tartós megoldásokat célozzanak meg. A társadalmi pólusok egy része a gazdaságnál van, amely a pénzzel rendelkezik és szabályozza a piacot, másrészt az államnál és a közigazgatásnál, amelynek irányító mechanizmusa a hatalom, és amely a hierarchia eszközével szerveződik. Egy harmadik különálló pólust jelentenek az NPO-k, melyek irányító médiuma a tudás megfelelő használata. A közös tudás az emberek mindennapos szoros kommunikációs kapcsolatai által jön létre, melyet nagyban segítenek a közösségfejlesztés által kifejlesztett módszerek. Pl.: megfigyelés, életmódelemzés, interjúk.
Az NPO-knak még egy fontos funkciója van: közvetítés a különböző társadalmi részrendszerek és a saját logikával rendelkező életmódok között.

Konfliktuskezelés
Közvetítőként és a hálózatban dolgozó közösségfejlesztők számára egyaránt kulcsfontosságú képességé válik a konfliktuskezelés képessége. Mindez megkívánja, hogy olyan struktúrákat és folyamatokat teremtsenek, amelyek lehetővé teszik a különböző társadalmi igényekből származó különbözőségek megmunkálását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy cenzúramentes kommunikációs tereket hoznak létre, amelyek lehetővé teszik a folyamatok beindítását.

Eredmények
Hozzávetőleg 50 felnőtt vállal rendszeres feladatot különböző csoportokban (bérlőképviselők, újságszerkesztők, rádióműsor szerkesztők, történészek köre, házfelügyelő találkozók, stb.)
Sikerült kieszközölniük a túl magas áron kiszámított üzemeltetési költségek jogi tisztázását, és ezek visszafizetését a házgondnokokon keresztül.
Újítási javaslatokat fogalmaztak meg (pl.: energiaspórolási intézkedések) a házak bérlők általi felújítására.
Erős szociális háló és kommunikációs struktúra épült ki, összejöveteleket szerveznek különböző témákban a városcentrumon kívül és belül. A rendőrség adatai igazolják, hogy kevesebb a bűntény, nyugodtabb és békésebb lett a telep. Ez kedvezően hat a különböző generációk és kultúrák helyzetére is.
A Képző és Foglalkoztatási Központ felépítése a telepen - mely időközben az egész város számára elérhető lett – jó eredményeket tud felmutatni a nők újra munkába állása területén.
Az újságot, melyet tartalmilag a lakók állítanak össze már több, mint 50szer jelent meg és a helyiek 85 százaléka olvassa.
A Rádió Schöpfwerk 2000-ben díjat nyert a rádiózásban elért kitűnő teljesítményéért, adását heti egy órában egész Közép-Európában sugározzák.
Bessena, Városrészi Központ, amely a Bécsi Ifjúsági Centrumok Egyesületének intézménye, tulajdonképpen egy kommunikációs centrum Schöpfwerkben. Az 1982-ben alakult Bassenában közösségfejlesztéssel foglalkoznak, céljuk a lakók önkezdeményezésének támogatása, mely által életszínvonalukat javítani tudják. Aktivizálnak, és kapcsolódási pontok kialakítását segítik lakók, törvényhozók és a médiák között. Az itt dolgozók jól értenek a közösségek közötti kommunikáció kialakításához és életben tartásához. A politikailag független központban rendezvénytermek, irodák és klubhelyiségek működnek.
Amikor ez a Városrészi Központ kialakult, akkor a az az irányzat élt a szociokulturális munkában, hogy a figyelmet a szükségletek felé kell. Ennek megfelelően ezekben az években a Bassenai csoport nagy hangsúlyt fektetett a telepről érkező igények megértésére. Teljesen eltérő módon, nyilvánosan vagy elrejtve, hangosan vagy halkan érzékelték a gyengeségeket és az erősségeket. A célcsoportokkal változtak a tartalmak, és a tartalmakkal a munkamódszerek. Az elején volt egy időszak, amikor az újonnan beköltözöttek - elsősorban nők - kapcsolatokat és szociális hálókat alakítottak ki. Akkoriban elsősorban kulturális területen nőtt a vállalkozó szellem. Hét évig működött Kaoszline, előadásokkal és városszéli rendezvényekkel az itteni élet kommunikációs felélénkülését hozta.
A 80-as évek végén a telep is megérezte a gazdasági krízist, elsősorban azok a nők, akiknek ugyanannyi bevételből kellett kifizetniük a növekvő rezsit.
Bassena nem munkát közvetített, hanem azon dolgozott, hogy lehetővé tegye a nők továbbképzését és képesítését. Ekkor jött el az ideje az ABZ (Továbbképző- és Foglalkoztatási Centrum Bécs) megalapításának. Ez az intézmény időközben a munkaerőpiac legsikeresebb kezdeményezése lett.
Az ABZ megalakulása után egy-két fiatal újabb kihívásokkal ostromolta Bassenát: az ún. Fiatal-fázis minden erőt megkövetelt és feltette azt a kérdést, hogy milyen reális tervet tudnak elképzelni a következő 5-10 évben e lakótelep számára. Bassena a mai napig igyekszik megfelelő struktúrákat és terveket kialakítani az aktív lakosokkal, a politikai és igazgatási partnerekkel annak érdekében, hogy megfelelő feltételeket teremtsenek a polgári vállalkozó szellem számára. Másik céljuk, hogy olyan folyamatokat kezdeményezzenek, melyek az életfeltételek egyéni kezdeményezések általi alakítását és javítását tűzik ki célul. Ezekkel párhuzamosan folyamatosan zajlik a kulturális fejlesztői- és tanácsadási munka, valamint aktív hálózatépítés a helyi kollégákkal és a régiókkal.

„A Hálózati reggeli”
1997 január óta olyan helyi intézmények és projektek nem hivatalos összekapcsolódásának terét jelenti, amelyek a bécsi közösségfejlesztésben és városrész fejlesztésében tevékenykednek. Eddig 30 szervezet a tagja: tanácsadóhelyek, képzőintézmények (elsősorban felnőttoktatás), területi felügyelet, egészség- és szociális centrumok, ifjúsági intézmények, a Városi Tanács azon osztályai, melyek közösségorientált feladatokat látnak el pl.: várostervezés, nyugdíjas intézmények, városrészcentrumok
- Miért reggelizünk? Céljaink:
Céljuk egy olyan nem hivatalos fórum megteremtése, mely a szakmaközi közreműködéshez önszerveződő módon, politikailag és intézményileg független alapon szerveződik.
A bécsi közösségfejlesztéssel kapcsolatba kerülő különböző szakmák és intézmények összekapcsolása az együttműködés javítása érdekében.
Tapasztalatcserén keresztül munkamódok és módszerek megismerése.
Szakmai véleménynyilvánítások aktuális társadalmi és szociális vitákban.
- Mi kerül az asztalra?
Az éppen meghívott intézmény bemutatkozása mellett társadalompolitikai és a közösség számára fontos témák kerülnek elő: a közösségfejlesztés céljai, hozzáállások és szempontok, a közösségfejlesztés képesítései és módszerei, a magas fokú közösségfejlesztés keretfeltételei, lakókezdeményezések.
Minden hatodik héten szerdán délelőtt kerül megrendezésre ez a találkozó, melyről jegyzőkönyvet készítenek. Minden intézmény két egymást követő alkalommal házigazdája e találkozónak. Első alkalommal lehetősége van a bemutatkozásra, legközelebb pedig az összegyűjtött témákon dolgoznak tovább. A találkozók közötti időszakban internetes vitafórumon találkozhatnak a résztvevők.

Hajnal Ágnes



Dokumentumok