Dokumentumok
Cím:
Hogyan szervezzünk – alakítsunk – alapítványt
Szerző:
Gosztonyi Gergely
A kiadás helye:
Budapest
A kiadás éve:
2003
Kiadó:
Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete
Tárgyszavak:
alapítvány, jog
Megjegyzés:
Raktári jelzet:
E


Hogyan szervezzünk – alakítsunk – alapítványt

1. Miért érdemes alapítványt alakítani?

– Az emberek valamilyen cél elérésére tartós együttműködésbe fognak
– Hivatalos bejegyzés – jogi személyiség státuszának megszerzése – alapján jobb tárgyalási helyzetbe kerülhetnek más hivatalos intézményekkel, önkormányzati, vagy kormányzati szervezetekkel
– Nagyobb esélyük lesz külső támogatások, pályázati források, kedvezmények elérésére mintha magánszemélyek informális csoportjaként léteznének
– Nagyobb esélyük lesz arra, hogy részt vegyenek a tevékenységükkel a tagságukat érintő szabályozók, rendeletek, törvények alakításában

2. Az alapítványi forma legfontosabb jellemzői:

- tartós közérdekű célra alapítható
- az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni
- alapítható nyílt alapítvány, amihez bárki csatlakozhat, illetve zárt alapítvány is
- vagyonával önállóan gazdálkodik, vállalkozói tevékenységet is folytathat (de elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható)
- működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol

3. Az alapítvány céljára rendelt vagyonról

Az alapításkor a vagyon pénzből, ingó és ingatlan dolgokból, illetve ezek hozadékából vagy vagyoni értékű jogokból állhat. A bíróságnak mindig azt kell vizsgálni, hogy az alapító okiratban megjelölt cél a vagyon terjedelmével, mennyiségével, értékével összhangban áll-e, s hogy ez a vagyon a tartós közérdekű cél elérését lehetővé teszi-e. Természetesen ezt az összes körülmény figyelembe vételével kell eldönteni. A mérlegelésnél figyelembe kell azonban azt is venni, hogy az alapítvány vagyona a későbbiekben szaporodhat is. A bíróságnak a vagyon mértékén felül arról is meg kell győződnie, hogy az alapítvány nyilvántartásba vételekor a cél eléréséhez szükséges vagyona az alapítvány rendelkezésére áll-e. Ez konkrétan azt jelenti, hogy pénzbeli adomány esetében a pénzösszeget pénzintézetben elkülönített bankszámlán kell elhelyezni, és ennek tanúsításához a számlavezető pénzintézet igazolását kell csatolni a bírósági nyilvántartásba vételi kérelemhez. Az alapító okiratban a vagyon összegét minden esetben pontosan meg kell határozni. Az alapítvány alapítója a nyilvántartásba vételt követően nem csökkentheti a kötelezettségvállalásának a mértékét arra hivatkozással, hogy a pénzügyi helyzete megváltozott, és az alapítvány létrehozása után közvetlenül nem rendelkezhet az alapítványi célra rendelt vagyonnal.

4. Az alakulás fontosabb lépései:

- alapító okirat elkészítése
Ebben meg kell jelölni az alapítvány nevét, célját, székhelyét és a céljára rendelt vagyon felhasználási módját
- a kezelő szerv kijelölése
Elsődlegesen az alapító által történik, azonban ha az alapító ezt nem teszi meg, akkor a bíróság jelöli ki a kezelő szervet. Az alapító a kezelő szervre meghatározó befolyást nem gyakorolhat. A kezelő szerv az alapítvány általános ügydöntő, ügyvezető és képviselő szerve. Ez azt jelenti, hogy a kezelő szerv (kuratórium) kezeli az alapítvány vagyonát az alapítvány céljának megfelelően és érdekében, s képviseli az alapítványt hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben
- nyilvántartásba vételi kérelem benyújtása

5. A hivatalos nyilvántartásba vétel módja:

Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító megfelel a Polgári Törvénykönyvben (74/A-G. §) meghatározott feltételeknek. Az alapítványt a székhely szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság veszi nyilvántartásba, a kérelmet az alapítónak kell benyújtania. A kérelemhez csatolni kell az alapító okiratot, az alapítvány képviselő szerve tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát, az igazolást az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról, és a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát. A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban határoz, amely eljárás illetékmentes. A bíróság legkésőbb a kérelem érkezésétől számított hatvan napon belül köteles dönteni a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról. E határidő elmulasztásához az ún. automatikus bejegyzés jogkövetkezménye fűződik, azaz ha a kérelem elbírálására hatvan napon belül nem került sor, a nyilvántartásba vétel a határidő leteltét követő kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön.

(A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján)

Dokumentumok