Cím:	Hogyan fakasszunk forrásokat?
Ország:	Magyarország
A kiadás helye:	Királd
A kiadás éve:	2003
Tárgyszavak:	közösségfejlesztés, Királd
Állomány:	Közösségi erőforrások fejlesztése Ózd kistérségében
Megjegyzés:
Raktári jelzet:	E

A 2000-es évek nagy társadalmi feszültségét az Ózd- Putnok kistérségben a bányák bezárása okozta. Ezeknek a gondoknak az enyhítésére indított a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Közművelődési Intézet a volt bányásztelepülések térségében közösségfejlesztési programot, amelyhez megnyerte hazai és nemzetközi szakmai szervezetek együttműködését is.

Az Ózd- Putnok kistérségben elkezdődött közösségfejlesztő folyamat kulcstelepülése Királd, ahol 2000 szeptemberében zárták be a bányát. Mi egy évvel később 2001 szeptemberében, majd 2002 januárjában kezdtük a közös munkát ezen a településen.

Ezzel párhuzamosan zajlott a másik folyamat, a kistérség valamennyi településére kiterjedő tájékozódó munka, amelynek során két részben ellátogattunk a térség valamennyi településére. Megkerestük az érintett önkormányzatok egy-egy képviselőjét (lehetőség szerint a polgármestert), s beszélgettünk mindenütt helyi civil szervezetnek, vagy a helyi társadalomnak egy-két meghatározó személyiségével, is.

2002. júniusában Putnok és környékén, szeptemberben pedig Ózd és környékén jártunk kistérségi tapasztalatok gyűjtésére. Tapasztalatainkat – melyeket elsősorban a térségben élők véleményeiből, közérzetéből, az általuk látott problémák és a lehetőségek megnevezéséből állítottunk össze -, egy hosszabb összegzésbe foglaltuk. Ennek az anyagnak a legfontosabb következtetéseit olvashatják most az érdeklődők.

2.) Munkánk célja:

Királdon a kö zösségfejlesztés módszereivel a helyi viszonyok közösségi feltárását és a lakosság aktivizálását indítottuk el. Megpróbáltunk mozgásokat létrehozni és a lakosság cselekvési készenlétét, kedvét megerősíteni. Ráébreszteni a helyi közösséget, hogyan keresse meg és használja ki a saját erőforrásait és szervezze meg önmagát. Önszervező folyamatokat kezdeményeztünk, s igyekszünk segíteni a helyi közösségnek, hogy képessé váljon az általa elindított cselekvések fenntartására is.

Mindvégig hangsúlyozzuk, hogy a közösségfejlesztés módszere és eszközei a helyi változások kezdeményezésében és alakításában korlátozottak, alapvető strukturális problémák megoldásához, kezeléséhez kormányzati, regionális források és eszközök szükségesek – bár ezek hatékonyságát is megsoks zorozhatja a közösségfejlesztés során aktivizált, a civil öntevékenységre felkészült helyi társadalom.

A kistérségi konferenciának az a célja, hogy az itt található települések megismerjék a királdi tapasztalatokat, s kedvet kapjanak közösen tervezni és eg yüttesen is cselekedni azokban a kérdésekben, amelyeknek a megoldására egy-egy település önmagában nem lenne elég erős. Úgy látjuk, hogy komoly tartalékai vannak a kistérségben a kommunikáció és a további együttműködések fejlesztésének, amely megnövelheti az esélyüket külső források megtalálásában, befogadásában és hasznosításában is.

3.) A térségben hallott vélemények összefoglalása: belülről fakadó, már meglévő erőforrások (erősségek) , belülről fakadó hiányosságok (gyengeségek) , külső támogató tényezők (lehetőségek) valamint, külső látható nehézségek (veszélyek) kategóriákba.

Erősségek (belülről fakadó erőforrások): - Különlegesen szép táji adottságok (a Sajó folyó, Uppony hg., változatos domborzati viszonyok) - Tenni akaró kistérségi társulás, amelyek mintául is tudnak szolgálni (civil szervezetek, közösségi szolgáltatások, rendezvények, stb.) - Gyermekönkormányzatok - Vannak erős helyi csoportok, akik már a munka kezdetén megszólíthatóak - Használatban lévő ingatlanok (tábor, park, erdőrész, kastély) - Vannak kihasználatlan számítógépek és egyéb eszközök - Az önkormányzatok néhány településen támogatják a fiatalok letelepedését - Helyi tudások - Adakozó, települési szinten is felelősséget vállaló (együttműködő) helyi vállalkozók - Kidolgozott átképző-foglalkoztató programok - Nincs még többgenerációs munkanélküliség - Nincsenek megoldhatatlannak látszó helyi konfliktusok (szomszédsági, településközi szinten) - Együttműködő szakmai intézmények (MK, képző intézmények, helyi önkormányzatok) határon is átnyúló, jó kapcsolatok

Gyengeségek (belülről fakadó hiányok) : - A térségben magas a munkanélküliek száma - Kevés a helyi vállalkozó - Nem igazán vállalkozó szelleműek az emberek; - Kevés a civil szervezetek száma a térségben - Nincs hagyománya az öntevékenységnek, az állampolgári kezdeményezéseknek - Kevés szolgáltatás, gyakran alacsony színvonalon - Információáramlás lassú és nehézkes - A települések nem használják ki a kapcsolati tőkéjüket (partnerszervezetek, társtelepülések, együttműködő települések, elszármazottak), nehézkes közöttük a belső kommunikáció - Rossz közlekedési adottságok, neheze n megközelíthetők egyes települések - Képzési - átképzési - foglalkoztatási programok nem tudnak alkalmazkodni a piac igényeihez - A térségbe irányuló forrásoknak csak egy csekély részét tudja felhasználni a térség, jelentős része a támogatóknál marad

Lehetőségek (külső támogató tényezők): - Kiaknázatlan táji adottságok (a táj lehasználása nélkül igénybe vehető lehetőség – fenntartható fejlődési folyamat) pl. Sajó folyó, Uppony hg., stb. - Kiemelten támogatott térség (országosan, EU) - Vannak már működő és fejleszthető falusi turizmusra alkalmas ingatlanok és vannak felújításra váró, e célra is alkalmas ingatlanok, táborhelyek - A turizmus mint kifejleszthető üzletág (képzés, informatikai-, kommunikációs-, szolgáltatásbeli fejlesztéssel) - Helyi tudások feltérképezése és megőrzésük szervezése - Meglévő civil társadalom fel nem tárt erőforrásai, ezen a területen fejlesztő munka - Módszer – érdekeltségi rendszer kidolgozása arra, hogy a helyi (helyben működő) vállalkozások helyi munkaerőt alkalmazzanak - A már sikeres gazdasági, településfejlesztési modellek tapasztalataira építkező fejlesztés lehetősége - Munkaügyi-képzési együttműködések - Ingatlanárak piacképessé tétele (kereslet kihasználásával, infrastruktúrafejlesztéssel, közlekedésfejlesztéssel, szolgáltatásfejlesztéssel, oktatásfejlesztéssel) - Fiatalok helyben tartásának erősítése egzisztenciatámogatással, más kedvezmé-nyekkel (telekvásárlás, házépítés, stb.) - Keresnek ingatlant (külföldiek-belföldiek) - Rendezői szerep elnyerése (fogathajtó VB ) és a hozzá kapcsolódó kapcsolatépítés lehetősége, a vendégek helyben tartásának szervezési lehetősége

Veszélyek (külső veszélyeztető tényezők): - Képzettek, fiatalok elmennek, nem térnek vissza - Elöregedő települések (mind emberi, mind infrastrukturális vonatkozásban) - Cigány lakosság szegregálódása (településszinten is) - Alacsony képzettséghez alacsony munkaerőt igénylő munkáltatók idetelepülése – munkaerő kizsákmányolás - Életszínvonal romlásával a megélhetési bűnözés emelkedése, az életminőség romlása (egészségi állapot, szociális helyzet, intézményi ellátottság) - Környezetkárosító tevékenységek szaporodása, ha az elsődleges (kizárólagos) szempont a tőkebefektetés és a munkahelyteremtés.

4..) Jó példák a helyi és térségi erőforrások, kezdeményezések összehangolására:

Arló:
- műemlék templom mellett parkoló építése (MK)
- összejárnak a Nőklubba (kirándulás, estek, stb.) aktív csapat

Bánréve:
- 400 fm vízelvezető árok kiásása, mélyítése (MK)
- Települési Egészségterv

Borsodbóta:

• közös a település, együtt kell építeni (cigányok, nem cigányok), példás közösségi összefogás, saját iskolai tanterv (cigány hagyományok oktatásával), egészségterv, közösségi felmérés, közösségi akciók
• pihenőpark, fából készült játszótér kialakítása (MK)
• Települési Egészségterv

- Helyi cselekvést szorgalmazó ügyek (helyben magvalósított konkrét programok): Bánréve, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Domaháza,

- Turizmust előtérbe helyező programötletek : Borsodnádasd, Hét, Királd, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajóvelezd

-Fiatalokkal kellene foglalkozni, további ösztönző folyamatokkal segíteni a helybenmaradásukat; a helyi kötődésük, identitásuk megerősítésére : Dubicsány, Királd, Sajópüspöki, Serényfalva, Hét

- Telekommunikációs körülmények fejlesztése : mobil térerő, informatikai együttműködések, honlapok közös működtetése

- Teleház indítása : Kissikátor, Sajópüspöki, Királd

6.) A közösségfejlesztők ajánlásai a kistérségi munka folytatására

a. Képzés: A leglátványosabb probléma az emberek aluliskolázottsága és a tanulás „szokásának” hiánya, ez számos további probléma forrása. Jellemzőek az alacsonyan kvalifikált munkahelyek – alacsony bérezéssel, fiatalok alkalmazásával – ennek következménye a szellemi potenciál elvándorlása, alacsony innovációs képesség (nem mernek, nem tudnak önálló – közösségi- gazdasági tevékenységbe kezdeni).
A fejlesztés iránya kettős:
- Iskolarendszeren belüli képzések színvonalának emelése és a piaci viszonyokhoz való igazítása, az aktuális lehetőségekkel szemben. A fiatalok és a szellemi potenciál helyben tartására programok kidolgozása a térség intézményeivel és településeivel közösen.

- Felnőttképzés, iskolarendszeren kívüli képzések számának növelése, tartalmuknak a helyi igényekhez történő igazítása.
Munkaerőpiaci ismeretek hozzáférésének fejlesztése.
F olyamatos települési kommunikáció ébrentartása, például egy kistérségi „népfőiskola” kereteiben. Ennek a földrajzi területhez kapcsolódó foglalkozások, kurzusok, estek, szemináriumok szervezése mellett, elsődleges funkciója nem a szakképzés – bár ez is vállalható - hanem a szemléletformálás, az ön- és állampolgári tudat erősítése, demokrácia képzések a civil – állampolgári ismeretek megerősítésére. Az ismeretbővítés, a változtatás, nyitott, befogadó szemlélet kialakítása, megőrzése; a települések közötti tartós kommunikáció szolgálata. Ebben önkormányzatok és civil szervezetek tagjai, valamint érdeklődő helyi polgárok találkozhatnának rendszeresen.

Kiemelt iránynak mutatkozik e területen: a fiatalok tanulmányi idejének és minőségének növelése és a felnőttképzés intézményrendszerének kiépítése - összehangolása. Ez a nagyon összetett és kiemelt jelentőségű feladat egy „Térségi Képzési Tanács” megalakulásával, sokkal áttekinthetőbbé és hatékonyabbá válna. A képzési tanácsnak sokféle szereplővel kellene megalakulnia. Így helyet kapnának benne a települési önkormányzatok képviselői, szak-, és továbbképzési intézmények, munkaügyi központok képviselői, piaci szereplők, megyei, illetve regionális forráselosztók és a civil szektor képviselői is. A képzési tanács kellő információ birtokában képes lehet irányelveket, kívánatos fejlesztési igényeket megfogalmazni, gyorsan érzékelni új szükségleteket, képes a különböző képző intézmények szaktevékenységét összehangolni és azok munkáját a valós képzési szükségletek feltárás ával segíteni.

b. Helyi gazdaság fejlesztése: a probléma kettős e területen:
- hiányoznak alapvető szolgáltatások, amelyek miatt kiszolgáltatottá válnak a térség lakói és a szolgáltatások (cipész, okmánybolt, papírüzlet, kisáruház, háztartási-gépjavítás, stb.) árait növelik az útiköltséggel
- hiányzik a helyi gazdaság (helyben foglalkoztatottak, helyi adóbevétel keletkezhet, stb.)
A képzési szükséglet alkalmával már említett problémák orvoslásával a vállalkozói kedv is növelhető lenne. A helyi gazdaság kiépítésében, megerősítésében partnerek lehetnek a települési önkormányzatok, a Munkaügy Központ, civil szervezetek, a már működő foglalkoztatási programok, megyei fejlesztési források. (Inkubátor vállalkozás, közösségi vállalkozás, megérné egy „gyors reagálás” kísérlet – térségi tematikus közös gondolkodás a helyi gazdaságot érintő problémákról - lehetőségekről, majd a munka végén egy közös program kidolgozása).
- Fontos cél lehetne többféle „helyi termék” kifejlesztése.

c. Információáramlás fejlesztése, a helyi nyilvánosság, a településen belüli és a települések közötti társadalmi kommunikáció szélesítése több lépésben.
Ez a probléma főként a fejlesztőkben fogalmazódott meg, de néhány jó példával (Sajóvelezd, Királd, Hét) a helyiek erősítették meg ennek a lehetőségnek a szükségességét. Helyi lap indult, vagy készülődik elindulni több kistelepülésen. Szükséges lenne képzést, felkészítést szervezni ezek segítésére, de a civil szervezetek és a lakosság kommunikációjának a fejlesztésére, továbbá az önkormányzatok tájékoztató szerepének megerősítésére is.
Készíteni lehetne településenként egy nyilvánosság-tervet.
Egy most alakuló új kezdeményezés kisközösségi rádiók alapítására lehetőséget jelenthetne a térségben, különös és kiemelt apropója lehetne az ifjúságot szervező munkának is.

d. Fontos lenne a kistérségben különféle akciók kapcsán egy-egy településcsoport összehangolt, vagy alkalmi összefogása . Ilyen lehet például a Sajó kitisztítása közhasznú munkások és más helyi kapacitások bekapcsolásával, ami a folyó melletti telepü léseknek szolgáltathat apropót az összehangolt együttműködésre (és alapvetően nem gazdasági kérdés).
Ugyanilyen lehetőség lenne az ország más térségeiben bevált közösségi munkás hálózat kiépítése . A korábban emlegetett kistérségi előadássorozat- népfőiskola szervezése, a települési egészségtervek készítésének mozgalma, a falugondnok hálózat kiterjesztése, teleházak létesítése ezekben a falvakban – mind olyan területek, amelyek a települések összefogására teremthetnek ürügyeket. A helyi hagyományokhoz (pl. néphagyományok, de bányászat, kohászat is) kapcsolódó közösségi programok szervezése több község összefogásával.

Ezeket a folyamatokat kívülről is segíteni kellene szakértelemmel, foglalkoztatási és képzési programokkal, pályázatokkal.

e. Turizmus: távolba mutató program, az előző négy pontban említett fejlesztési folyamat eredményeként jöhet létre. Nagy lehetőség, hiszen kevéssé felfedezett területről van szó, de ahogy az értékei kevéssé ismertek, úgy a turizmushoz kapcsolódó életforma és kultúra sem ismert. Ez egy tartós tanulási, szemléletformálási folyamat, amely jellemzően hosszútávon és csak kistérségben megvalósítható ügy. E terület fejlesztésének első lépései lehetnének: tanulmányutak, a falusi turizmusról előadások és vitaestek szervezése.
A turizmusfejlesztés területén már most látható szervezőerők lehetnek: a Sajó folyó - evezőstúrákkal, Uppony hegység (gyalogos és kerékpáros túrákkal), erdők, dimbes-dombos táj

- Különféle fórumok kialakítása, folyamatos működtetése a térségben (pl. képzési tanács, kistérségi fejlesztési tanács, civil kerekasztal, közösen működtetett népfőiskolai estek); partnerségi programok kezdeményezése civilek, önkormányzatok, szakemberek közreműködésével.

- Közösségi munkás hálózat létrehozása több település összefogásával, a Munkaügyi Központtal együttműködve: az elinduló helyi kezdeményezések megerősítésére, a közösségi intézményépítés feladatára.

Lehetséges források, kapacitások a további munkához:

• LEADER - program
• DIALÓG a Közösségekért Egyesület (megyei szervezet) szakmai segítsége
• Helyi Cselekvési Program
• Saját források, pályázatok
• PHARE

A közösségfejlesztési program szervezői:

• BAZ Megyei Közművelődési Intézet, Miskolc
• Civil Kollégium Alapítvány, Budapest
• Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési osztálya