Írásunk áttekinti és átfogó képbe egyesíti azt, amit a pszichológiai, a könyvtártudományi, az ügyvitel tudományi, a számítástechnikai és a rendszerszervezési irodalom az emberi információkeresésről mond. Az információkeresés természetét a döntéshozatal és a problémamegoldás szempontjából, valamint a folyamat dinamikájának és az információ értékének szempontjából vesszük szemügyre. Az emberi információkeresést tárgyalva elsősorban a pszichológiai alapkutatásokra, a kognitív stílussal kapcsolatos kutatásokra és az emberi viselkedésmodellekre támaszkodunk. Azok a tervezésre vonatkozó kiadványok, amelyeket figyelembe vettünk, az információs rendszerek tulajdonságaival, az információs szükségletek elemzésével és az információs rendszerek értékelésével foglalkoznak.
1. Bevezetés
Az "információs korszak" eljövetelét majd négy évtizede jövendölik. Bár még mindig nem egészen világos, hogy beköszöntött-e ez á korszak, a számítástechnika fellendülése - akár a kiadások, akár a teljesítmény oldaláról nézve fellendülésről Kell beszélni - rendkívül sok területen eredményezte információs rendszerek tervezését és fejlesztését. Hasznosságukat ugyanakkor általában korlátozzák azok a tervezési módszerek, amelyek inkább a szoftverfejlesztést hangsúlyozzák a humán fejlesztés (human engineering) rovására. E korlátozottságoknak, úgy tűnik, nem a rendszertervezők hanyagsága az oka. Inkább a megfelelő humán fejlesztési elvek hiányát tükrözik, melyekre a tervezési döntéseket alapozni lehetett volna. Van ugyanis számos humán fejlesztési kézikönyv, amely segítséget nyújt a tervezőnek a képernyő kontrasztosságának, fényerejének, a betűméretnek és típusnak, a billentyűzet elhelyezési szögének, a székmagasságnak stb. megválasztásában, arról azonban e könyvek keveset mondanak, hogy hogyan használják az emberek az információs rendszereket az információ-keresés folyamatában. A tervező tehát arra használhatja e kézikönyveket, hogy biztosítsa, hogy a felhasználó lássa a képernyőt, elérje a billentyűzetet, de olyan tervezési elvekre nem támaszkodhat, amelyek annak megértését tükröznék, hogy miért és hogyan keresnek
információt az emberek. Ugyanakkor létezik bizonyos tudásanyag az emberi információkeresésről. Csakhogy ez szét van szórva a pszichológia, a könyvtártudomány, az ügyvitel - tudomány, a számítástechnika és a rendszertervezés hézagaiban. Jelen tanulmány célja, hogy a szétszórt eredményekből átfogó képet hozzon létre az emberi információkeresésről és az információs rendszerek tervezéséről.
2. Az információkeresés természete
Mielőtt áttekintenénk az emberi információkeresésre vonatkozó ismeretek jelenlegi állását, meg kell határoznunk a probléma természetét. Az információkeresés, mint egy folyamat része Az emberek ritkán keresnek információt magának az információnak a kedvéért. Az információkeresés a döntéshozatal, a problémamegoldás folyamatának vagy az erőforrások újraelosztásának része. Az információkeresés általában a rendszerirányítás átfogó folyamatának egyik aspektusa, függetlenül attól, hogy maga a rendszer egy könyvtár vagy egy repülőgép. Abból a nézőpontból tekintve nehéz az információ-keresést egy sajátos kontextustól vagy folyamattól elvonatkoztatva vizsgálni. Következésképp elképzelhető, hogy az információs
rendszerek tervezésének nincsenek kontextustól függetlenül megfogalmazható elvei. Ezze1 a kérdéssel részletesebben foglalkozunk a későbbiekben.
Az információkeresés, mint dinamikus folyamat
Az információkeresés folyamat. Ez a folyamat annyiban dinamikus, hogy a módszerek és kritériumok, melyek alapján az információ kiválasztásra vagy elvetésre kerül, gyakran változnak időben, és a közbülső eredményektől függnek. Ez a helyzet az ügyvitelben, a bibliográfiai információ-visszakeresés területén és egyebütt. Ebből általánosan következik, hogy az információs rendszerek tervezésének a legtöbb területen időváltozót tartalmazó módszerekre és kritériumokra kell támaszkodnia. Tipikusan az a környezet is dinamikus amelyben az információt keresik, abban az értelemben, hogy az információ éppúgy változik időben, mint ahogy változik a hasznossága is. Míg ezek a változások általában lassúbbak az ügyviteli rendszerekben, a legtöbb környezet, amelyben információkeresés zajlik, mindazonáltal dinamikus folyamatnak tekinthető. Ez elmondható olyan, egymástól távol eső területekről, mint a könyvtárak, illetve a repülést irányító és ellenőrző rendszerek. Vagyis az információkeresés módszerei, a választás krit
ériumai és ma az információ is idő-függő. Ebből a szempontból az információkeresés rendkívül bonyolult folyamatnak tekinthető. Tovább bonyolítja ezt a folyamatot, az információ értékének rosszul definiált jellege.
Az információ értéke
Az információ értékének valamely klasszikus meghatározása valószínűleg a bizonytalanság csökkentését hangsúlyozza. Egy ilyen meghatározással az a baj, hogy az emberek gyakran bizonytalanok egy sor olyan dolog vonatkozásában, amihez nincsen közük. A legtöbb ember például bizonytalan afelől, hogy mennyibe kerül a bálnahús Alaszkában, ugyanakkor ennek az információnak a megszerzése nem érték számukra. Az információ értékét tehát nem lehet pusztán a bizonytalanság csökkenésének kérdéseként felfogni.
Ahhoz, hogy az információ értékes legyen, relevánsnak kell lennie. Kérdés, hogy hogyan határozzuk meg a relevanciát. A tautologikus definíciók ( pl "az. információ akkor releváns, ha értékkel bír") elkerülésének egyik módja az, hogy a relevanciát az információ objektív tulajdonságának, az értéket viszont szubjektív megítélésnek tekintjük. Az információ-érték szubjektív megítélésének gondolata olyan alternatív definíciókat sugall, melyek erősen összefüggenek az információkereső egyedi helyzetével és azzal, ahogyan értelmezi az információt. Ebbő1 az adódik, hogy a szubjektív megítélés attribútumainak sorába fel kell venni kulturális tényezőket, sőt még az információforrások megbízhatóságát is. Az információ értékét tehát sokdimenziós fogalomnak kell tekinteni. (....)
Míg a korábbiakban azt hangsúlyoztuk, hogy milyen nehézségekkel jár az információ értékének meghatározása, gyakorlati megfontolások gyakran teszik szükségessé az érték mérését. A mérések egyik meglehetőségen általános megközelítése azon a feltevésen alapul, hogy ha az információt felhasználják, abból következik, hogy értékkel bír. Ez persze nem ad értékskálát, az információkat egyszerűen két csoportba sorolja: az egyikbe azok tartoznak, amelyek elegendő értékkel bírtak ahhoz, hogy felhasználják őket, a másikba azok, amelyek nem kerültek felhasználásra. Az információs értékskála mérésére alkalmazható az információ birtoklása révén elért idő- és/vagy pénzmegtakarítás becslése. Az információ értékét az emberi döntéshozatalban és/vagy a rendszer teljesítményében beállt változások megítélésével is próbálják meghatározni. Mindkét megközelítésnek vannak erényei, ugyanakkor nem szüntetik meg a mérés problémáját, mert magát a definíció problémáját nem oldják meg, hanem egy másik problémává alakítják át; nevezetesen azzá, hogy hogyan lehet az információ értékét hatásának segítésével megragadni. Ennek az
átalakításnak a hasznossága nagymértékben függ az információkeresési szituáció strukturáltságának fokától.
Jóval egyszerűbb az információ hatását mondjuk az erősen korlátozott irányítási és ellenőrzési helyzetekben felbecsülni, mint ugyanezt megtenni számos ügyviteli szituációban. (…)
3. Az emberi információkeresés
Ebben a részben az emberi információkeresésre vonatkozó empirikus és elméleti kutatások eredményeit tekintjük át. Azzal kell kezdeni, hogy szembeállítjuk az információkeresést az információ feldolgozással. Az első az a folyamat, melynek során alternatív információforrásokat azonosítunk és választunk közülük. A második az- az eszköz, melynek révén hasznosítjuk az információt. Az emberi információfeldolgozással foglalkozó alkalmazott kutatások nagy része az embernek azokra a képességeire összpontosítja figyelmét, melyekkel az előtárt információt a prezentáció sebességének, a display formátumának, a megvilágításnak stb. függvényében észleli. Bár e kérdések igen fontosak, az információkeresés viszonylag független tőlük, kivéve természetesen azokat az eseteket, amikor a nem megfelelő sebességű prezentáció, display formátum stb. kizárja valamilyen információforrás vagy típus felhasználását. Az információkeresés és az információfeldolgozás fenti megkülönböztetése a legtöbb esetben is csak durva megközelítés. Az információkereső stratégiák megfogalmazása és kivitelezése nyilvánvalóan emberi információfeldolgozást követel. Ugyanakkor ez a feldolgozás nem a keresett információ hasznosítását, hanem inkább magasabb szintű stratégiai és taktikai információk feldolgozását tükrözi. Az emberi információfeldolgozásnak erre a fajtájára nagyon kevés figyelmet fordítottak. Az információkeresés- és feldolgozás szembeállítása akkor is fontos, ha arra a tényre gondolunk, hogy az ember információ-feldolgozó képességei aránylag korán teljesen kibontakoznak, az információkereső képességek ellenben folyamatosan tökéletesednek.
Pszichológiai alapkutatások
Számtalan kutató vizsgálta az embernek azon képességeit, melyek segítségével információforrások közül választ és információt szerez a kiválasztott forrásból Az információkeresésre általában hatnak a megtérülések és költségek, a hozzáférhető források, a kockázatok becsült értéke, a rendelkezésre álló információ mennyisége, az adatok diagnosztikusságának mértéke, megoszlási jellegzetességeik és a források közötti konfliktusok. Bár az emberi viselkedésre e tényezők mindegyike hat, az emberek általában az optimálisnál rosszabbul reagálnak e változók mesterséges befolyásolására. Többnyire például vonakodnak drága információt vásárolni, még akkor is, ha annak magasabb a diagnosztikus értéke.
Hajlamosak továbbá arra is, hogy a kelleténél több, vagy a kelleténél kevesebb forrásból válogassanak.
A fenti eredmények arra mutatnak, hogy az ember távolról sem optimális információkereső.
Minden kétséget kizáróan ezt bizonyítják a laboratóriumi "könyvcsomag és urna" feladatok, ahol az alanyoknak olyan feladatot kellett megoldaniuk, amelyet korábban sohasem láttak, és amely számukra semmiféle belső értékkel nem bírt. E következtetés igazolására (vagy elvetésére) azonban kevés a bizonyíték reálisan bonyolult feladatok esetében, melyek tipikus többértelműségi szinteket és hibatűrést foglalnak magukba. (....)
A kognitív stílus hatásai (.... )
A kognitív stílus sokoldalú fogalom, s tesztek sokasága áll rendelkezésünkre, melyek célja, hogy a kognitív stílus valamely egyének mérésére szolgáljon. Aki az "információs nyitottság" mérésére hivatott tesztben magas pontszámot ér el, hajlamos arra, hogy a visszakeresett dokumentumok nagy részét relevánsnak ítélje. A "többértelműséget tűrők" inkább jövőbeli eseményekkel kapcsolatos információkat keresnek, míg a "többértelműséget nem tűrők" előnyben részesítik az adott helyzetre vonatkozó információt. A "rendszeresek" és az "intuitívek" az információ értékelésében különböznek. A nagyon "kreatívnak" ítélt kutatók általában többféle információ-forrást használnak, mint a kevésbé kreatívak. Ezek az eredmények nagyon érdekesek és arra mutatnak, hogy az információs rendszerek tervezésekor számításba kell venni az egyéni eltéréseket. Ugyanakkor a kognitív stílus fogalma pillanatnyilag nagyon tág, s ezért nem lehet határozott állításokat megfogalmazni az egyes tesztekben elért pontszámok és a személyiség fogalmának összefüggéséről.
Az emberi információkeresés modelljei
Viselkedési modelleket azért is nagyon hasznos kialakítani, hogy arányt mutassanak a további empirikus kutatásoknak, s azért is, hogy lehetővé tegyék az elért eredmények tömör összefoglalását. Minthogy az információ-keresési feladatok kevésbé strukturáltak, mint pl. az autóvezetés vagy a repülőgép kormányzás, nagyon kevés modell készült róluk. Az információkeresés területén kétségkívül a legjobban strukturált feladatok egyike a zártszótárú (controlled-vocabulary) adatbázisok keresése. Ennek következtében számos erőfeszítést tettek modellálására. Két kérdéstípust céloztak meg: (1) választás azon szokásosan nagyszámú dokumentum közül, amelyeknek bibliográfiai információi ilyen módszerekkel vannak visszakeresve és (2) rendszerutasítások használata a visszakeresett halmaz meghatározása és kezelése során. (....)
4. Információs rendszerek tervezése (.... )
Az információs rendszerek tulajdonságai
Az információs rendszereket szinte mindig azért tervezik, hogy egy sajátos kontextuson belül elősegítsék a döntéshozatalt és a problémamegoldást. Ez az oka annak, hogy a teljes rendszer tulajdonságai éppúgy magukba foglalják a kontextus különböző vonatkozásait, mint az alkalmazott speciális információfeldolgozási technológia jegyeit. A környezet egyik igen általános vonatkozása az, hogy mennyire strukturált az érdeklődés homlokterében álló probléma. Ha egy probléma megközelítési módja nagymértékben korlátozott, akkor a szóba jöhető tervalternatívák száma esetleg kicsi, realizálásuk pedig vagy egyszerű vagy lehetetlen. Ezzel szemben, ha egy probléma sokféleképpen közelíthető meg, s a megközelítések egy része esetleg előreláthatatlan, akkor valószínűleg igen sok tervalternatíva lehetséges és nagyon nehéz kiválasztani a legrugalmasabbat és a leghatékonyabbat. Specifikusabb jellegzetessége a környezetnek az, hogy mennyi időt vesz igénybe a döntésekre adott válasz. Egészen biztos, hogy azok a döntések, melyek egy gyárban a termelés szintjét érintik, általában gyorsabban hatnak a készletekre, mint amilyen gyorsan hatna egy könyvtár cirkulációs elveinek változása a könyvek használatára, ami viszont tipikusan megint csak gyorsabban menne végbe, mint ahogy az adópolitika változása befolyásolná a fogyasztói viselkedést. A hosszabb reagálási időt feltételező döntési helyzetekben az információt értelmesen nem lehet olyan gyakran korszerűsíteni. Ezért annak előrelátása, hogy a környezet milyen választ ad az alternatív döntésekre, fontosabb lehet a hosszabb reakcióidőknél, éppen mert: a normális vissza-csatolás olyan lassú. (....)
Az információs szükségletek elemzése
Nyilvánvalónak tűnik, hogy az információs rendszerek megtervezését erőteljesen befolyásolniuk kell a potenciális felhasználók szükségleteinek. A probléma a szükségletek meghatározása. Az információs szükségletek becslésére rendelkezésre álló módszerek legtöbbje nagy súlyt helyez a rendszer- és feladatelemzésre. Az interjúkat és strukturált megfigyeléseket is magukba foglaló hagyományos feladatelemzésektől eltérő analíziseket dolgoztak ki a bibliográfiai információs rendszerek, az ügyviteli információs rendszerek, valamint az utasítási és ellenőrzési rendszerek területére. Ezektől némileg eltér az a feladatorientált kutatási keret, amelyben figyelembe veszik a probléma strukturáltságát és az időtávlatot is.
Az információ rendszerek értékelése
Van néhány módszertan, amelyekben különleges figyelmet szentelnek az információs rendszerek értékelésének. Ennek ellenére rengeteg értékelést végeznek, amelyekben általában meglehetősen hagyományos kísérleti technikákat használnak. Elég sokat foglalkoztak a bibliográfiai információ-visszakereső rendszerekkel. A rendszer használatát meghatározó tényezőket vizsgálva azt találták, hogy a használatot leginkább a hozzáférhetőség könnyűsége befolyásolja, a felhasználók attitűdje hat a használatra, és hogy a kreatív felhasználók többféle forráshoz férnek hozzá. Ami a felhasználók azon megítélését illeti, hogy mennyire releváns, amit a rendszer visszakeres, azt találták, hogy a kivonatok és a teljes szövegek javították ezeket a megítéléseket. Számos vizsgálat foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen mértékben képesek különböző potenciális bibliográfiai információs rendszerek a felhasználók igényeit kielégíteni.
Az ügyviteli információs rendszerek értékelései a rendszer funkcióinak használatát, a felhasználók kognitív stílusának hatását, valamint a szimulációk értékét emelik ki. Az utasítási és ellenőrzési információs rendszereket értékelték aszerint, hogy milyen teljesítményt nyújtanak gyalogsági előnyomulások nyomon követésében, tengeralattjáró-ellenes hadműveletekkel kapcsolatos döntések meghozatalában, s hogy milyen hibaszázalékkal működnek repülési eljárások kivitelezése során. (....)
5. Következtetések
A bemutatott szakirodalom áttekintése három különösen jelentős általánosításhoz vezet: (1) átfogó szemlélethez; (2) egy központi elméleti problémához; és (3) egy centrális gyakorlati kérdéshez. Az emberi információkeresés átfogó szemlélete magába foglalja annak felismerését, hogy az információkeresés ritkán önmagában vett cél, inkább a döntéshozatal és a problémamegoldás része. Továbbá: az információkeresés önmaga is folyamat, amely általában dinamikus abban az értelemben, hogy mind az információszükséglet, mind maga az információ változik időben. Ez a szemlélet, mely szerint egy nagyobb folyamatba beágyazott dinamikus folyamattal van dolgunk, szükségessé teszi, hogy az emberi információkeresést jóval távolabbról és összetettebben közelítsük meg, mint az emberi információ-feldolgozással és az emberi tényezők tervezésével foglalkozók.
Egészen egyszerűen szólva, ha túl közel megyünk a fához, megeshet, hogy nem látjuk meg az erdőt.
Ésszerű azt állítanunk, hogy a szakirodalom jelen áttekintéséből adódó központi elméleti kérdés az információ értékének meghatározása és mérése. Csak akkor kerülhet sor jelentős előrehaladásra az emberi információkeresés modellálásában, a tervezési keretek kialakításában és az értékelő módszerek kidolgozásában, ha előrejutunk az információ értékének kérdésében. E kérdés megoldása nem egyszerű, mert az érték igen bonyolult fogalom.
Az érték nyilvánvalóan összefügg az egyénnel, annak céljaival, s talán kognitív stílusával is. Az érték emellett függ az időtől és a kontextustól. Általánosságban elmondható, hogy az információ értéke többdimenziós fogalom, s e dimenziók egy része nem határozható meg Kizárólag az információ alapján. E területen egyfelől olyan definícióra, másfelől olyan mérési módszerre van szükség, melyek ésszerű kompromisszumot tükröznek a sokdimenziós jelleg és a jól operacionálhatóság között. Valószínűleg időbe telik, míg kifejlesztenek egy átfogó és kvantitatív módszert az információ értékének becslésére. Ezenközben is szükség lesz információs rendszerekre és elkerülhetetlen, hogy ilyeneket tervezzenek, fejlesszenek és kivitelezzenek. Addig tehát, amíg lényeges előrelépés nem történik az értékprobléma terén, a tervezési elvek az erős elméleti alap hiányát fogják tükrözni. A leglényegesebb elv, úgy tűnik, a rugalmasság. Mive1 az információs szükségletek időben változnak és a speciális információ-keresőtől függnek, a rendszereknek elég rugalmasaknak kell lenniük ahhoz, hogy a felhasználó saját aktuális szükségleteihez adaptálhassa az információkeresés folyamatát. Az effajta rugalmasság olyan interaktív dialógus-tervek és segítő technikák tervezését jelenti többek között, amelyek nem tartalmaznak merev előfeltevéseket a felhasználó céljait és stílusát illetően. Összegzésként elmondhatjuk, hogy a feladatok teljesen világosak ezen a területen, de ugyanakkor nagyon nehezek. Megoldásuk igen fontos az információs rendszerek növekvő áradatában.
A jelenlegi művelődési otthonok és az emberek kapcsolatteremtése sokban hasonlít a "beiskolázasra", vagyis az iskolába való beíratásra. Az intézmény megjelöli, hogy milyen csoportjai, szakkörei, tanfolyamai működnek, az egyén pedig választ, hogy melyikbe iratkozik be "tanulónak". Azok számára, akik nem tudják, vagy nem akarják vállalni az említett formákkal járó kötöttséget, a művelődési otthon nagyon szegényes, vagy éppen semmilyen lehetőséget nem kínál. Az a tény, hogy eleve megtervezett, kialakított csoportokba, szakkörökbe, kész programokra akarunk embereket "beszervezni", csak fokozza a szakadékot a népművelői szándék, a kulturális "kínálat" és az igények, a "kereslet" között. Hiányosan, vagy egyáltalán nem épülnek egymásra a spontán művelődési folyamatok és a népművelő által tudatosan szervezettek: vagy az egyik,. vagy a másik dominál. Munkánkban a folyamatok egymásra építésének megoldásához szeretnénk hozzájárulni.
Ha a művelődési otthon mind jobban ki akarja terjeszteni hatókörét a "nem művelődők" rétegeire, az emberek alapvető érdekeiből, érdeklődéséből, mindennapi problémáiból kell kiindulni, azok megoldásához kell segítséget adni. Az elemi tájékozódást, informálódást a szükségletek szerint biztosítani kell, úgy, hogy az információk feldolgozása probléma- és feladatközpontú legyen; csoportosítása, megjelenési formája pedig ne elvont, a tudományos logikát követő, hanem közérthető legyen, válasz a valóságban, a mindennapi gyakorlati életben felmerülő kérdésekre.
I. A művelődési házban kialakítandó művelődési- és szórakozási lehetőségek témák szerinti felosztása:
1. Az alapvető tevékenységek körébe tartozó témák: öltözködés, étkezés, lakásberendezés- és díszítés, szexualitás, házasság, gyermeknevelés, a tanulás problematikája, pályaválasztás, emberi kapcsolatok stb.
2. Részben munka jellegű, fél-szabadidős tevékenységek körébe tartozó témák: kertészkedés, házépítés, barkácsolás, kézimunka, autózás-motorozás stb.
3. Társas-társasági jellegű tevékenységek: tánc, játék, baráti- és családi összejövetelek stb.
4. A művészetek körébe tartozó témák: a műalkotás-megközelítést segítő képességek kibontakoztatása, aktív elsajátítás, aktív alkotó tevékenységek lehetőségei, a mindennapok és a művészetek kapcsolata stb.
5. A tudományok körébe tartozó témák: bevezetés valamely tudományágba, aktív, alkotó jellegű tevékenységek kialakítása, a tudományok a mindennapokban, nyelvtanulás stb.
6. A társadalmi – politikai - közösségi élettel kapcsolatos témák: aktuális politikai kérdések, közéleti tevékenység, szövetségek, egyesületi tagságok, politikai továbbképzés stb.
7. A testkultúrával kapcsolatos témák: teremsport, turisztika, kondicionálás stb.
E témákon belül a részek oly módon kerülnek feldolgozásra, hogy azok a tevékenységre és a közösségi létforma kialakítására ösztönözzenek.
II. A müvelődési házban kialakítandó művelődési- és szórakozási lehetőségek eszközjelleg szerinti felosztása és azok tartalmi megközelítése:
1. Tájékoztatás
Elősegíti, hogy az emberek egyéni- és mindennapi problémákkal kapcsolatban tájékozódhassanak. A tájékoztatásnál a vonzáskörzetbe tartozó emberek mindennapi információ-igényét, valamint a művelődést orientáló lehetőségeket vesszük figyelembe.
a., Alapinformációk
- kulturális programok (színház, mozi, művelődési házak, kiállítótermek, hangversenyek stb.);
- térképek (Magyarország, megye, járás, település ill. része);
- menetrendek (vasúti, autóbusz);
- rádió- és tv-műsor;
- területi hivatalok, orvosi rendelők, gyógyszertárak stb. (cím, telefon, nyitva tartás, félfogadás);
- területi vezetők, vezetői változások stb.;
- aktuális VB-határozatok;
- lakás;
- telefonkönyvek;
- üzletek (cím, telefon, nyitva tartás);
- kulturális termékek (könyv, hanglemez stb.);
- heti ajánlat (kulturális tájékoztató)
Az alapinformációk, melyek jobbára írott és nyomtatott anyagok, a "működtető központ" színhelyén kirakva, mindenkinek rendelkezésére álljanak.
Célszerű még a könyvek, hanglemezek, hírlapok, folyóiratok, busz- és villamosjegyek, színházjegyek stb. vásárlását is itt biztosítani.
b., A művelődési témakörök információs tezauruszai
Az információs tezauruszokban (kincstárakban) az egyes témák feldolgozódnak kisebb részterületekre. A tezauruszok mutatják az egyes részek közötti kapcsolatokat, összefüggéseket és mutatják az adott témakör más témakörökkel való kapcsolatait is. A tezauruszok az egyes kérdésekre megfelelő válaszokat, tevékenységlehetőségeket adnak. A tezauruszok tartalmazhatnak közvetlen lehetőségeket, amelyek a terület vagy a még tágabb környezet lehetőségeit mutatják. A tezauruszok feladatközpontúak.
c, Bibliográfiák
Egy-egy kérdés, problémakör megoldásához vagy megközelítéséhez forrásmunkákat ajánlanak. Az ajánlatokban már szerepel az egyes forrásmunkák lelőhelye is.
Az alábbiakban csak érzékeltetni akarjuk, hogy milyen területeken Kell bibliográfiákat Kidolgozni az alapvető- és fél-szabadidős tevékenységek köréből. A lista még nem teljes, valamint egyes pontok esetleg további bontást igényelnek.
- játék és játékkészítés;
- különböző bibliográfiák az öltözködéssel kapcsolatban (gyermek, nő, fiatalok, molettek, munka, szabadidő stb.);
- a gyermek táplálkozása;
- a gyermek a lakásban;
- gyermek és művészet;
- mozgás és gyermek;
- gyermeknevelés;
- bel- és külföldi utazásokhoz (útikalauzok stb.);
- egyes országokról ajánlások (történelem, művészet stb. );
- különböző kertészeti bibliográfiák (virág, zöldség, gyümölcs, betegségek stb. ) ;
- családiház építés; hétvégi házak; lakásberendezés;
- lakásdíszítés;
- pályaválasztás;
- a pályákat érzékletesen bemutató művek stb.
A bibliográfiák rendszerezve egy állandó tablón, valamint az intenzív teret működtető központban megtalálhatók. A központ szükség esetén a bibliográfiákról gyorsmásolatot készít.
d, Katalógusok és tárgymutatók
Az egyes katalógusok az egynemű anyagokat tartalmazzák.
- katalógusok katalógusa;
- filmkatalógusok;
- diakatalógus;
- diasorozatok;
- útmutatók katalógusa;
- szabásminták;
- ételreceptek gyermekeknek;
- bébiételek (konzervek) listája;
- vásárolható játékok;
- vásárolható gyermekbútorok;
- az előtér kézikönyvtárának katalógusa;
- térképkatalógus;
- mikroszkópi metszetek;
- növénykatalógus;
- vetőmag katalógus;
- családiház tervek;
- hétvégi házak;
- szelektált bútorkatalógus;
- szakmakatalógus stb.
A katalógusokkal a működtető központ rendelkezik, de minden látogató használhatja.
2. Útmutatók
Ezt a tevékenységet, bár nem különül el a tájékoztatástól, mégis kiemeljük, mert az egyik legfontosabb segédeszköznek tartjuk a differenciált tevékenységrendszer kialakításában.
Az útmutatók az egyes problémák, kérdések megoldásának, megvalósításának folyamatait tartalmazzák, tulajdonképpen folyamattervezési alternatívákat nyújtanak. Tartalmazzák a felhasználható lehetőségeket, valamint az előbbi részben felsorolt bibliográfiák, katalógusok igénybevételére sarkallnak.
Az útmutatók tömörek és könnyen áttekinthetőek.
Itt felsorolunk néhány útmutató címet az alapvető- és fél-szabadidős tevékenységek köréből:
- játék és gyermek;
- játékkészítés;
- ruhakészítési folyamatok;
- ruha és gyermek;
- a helyes táplálkozás gyermekeknél;
- gyermek és lakás (tér, funkciók stb.);
- gyermekbútor tervezés, készítés;
- gyermek és művészet;
- gyermek és mozgás;
- utazás belföldön (irodák, utazási módok, lehetőségek);
- utazás külföldre (útlevél, irodák, utazási módok, valuta stb.);
- kertészkedés;
- kerttervezés;
- kísérletezés a kertben;
- a családi ház;
- családi ház tervezése, a tervezés szempontjai, stb.;
- költségek a családi ház építésénél, annak tervezése;
- hétvégi házak;
- a lakásberendezés tervezése;
- a lakás berendezése;
- lakásberendezési tárgyak készítése;
- kisipari munkák a lakásban;
- öltözködési útmutatás; szabás-varrás;
- szakmák megismerésének lehetőségei stb.
Az útmutatók írott (nyomtatott) és gazdagon illusztrált, könnyen érthető és értelmezhető anyagok, melyek az intenzív tér "fórum" részén elhelyezettek, azokat bárki és bármikor igénybe veheti.
3. A munkajáték, játék-munka jellegű tevékenységek lehetősége és eszköztára.
A tevékenységek eszköztárát konténerekben kell elhelyezni. A konténerek alkalmasak arra, hogy a tér bármely szabad helyén kialakulhasson egyén vagy kiscsoportos tevékenység.
Az alábbi tevékenységek kialakítására gondolunk:
- szabás-varrás, varroda, öltözködési műhely, öltözködési játékok stb.;
- az étkezési kultúrával kapcsolatos műhelykonténer, játékok stb.;
- lakásberendezés, lakásmakettek, berendezési tárgyak, anyagok, kivágós játékok, lejátszható funkciók stb. (műhelykonténer);
- utazási műhelykonténer;
- kertészkedés, alapok, biológia, tervezés, mikroszkóphasználat stb;
- családi ház építés, tervezés, főleg funkciók kialakítása stb.;
- tervezés, sablonkészítés, makettkészítés;
- mikroszkopizálás, metszetkészítés stb.;
- bőrmegmunkálás;
- fafaragás (népi, bábkészítés stb.);
- kézimunkázás (hímzés, kötés, rátétek stb.);
- szőnyegcsomózás, kéziszövés;
- agyagozás, gyurmázás, formázás stb.;
- festés, kollázs stb. ;
- rajzolás;
- rádiójavítás;
- éneklés, zenélés (zeneszerszámok, kották stb.);
- táncolás;
- zenehallgatás;
- nyelvtanulás;
- magnós átjátszás; dianézés;
- filmnézés;
- újságolvasás (napilap, folyóirat);
- gépelési lehetőség;
- böngészde (hetilapok, kézikönyvek stb.);
- térképészet (játék);
- színjátékok, színkereső játékok, kompozíciók;
- vizuális játékok;
- logikai játékok;
- nyelvi játékok (pl. betűjáték);
- kompozíciós játékok stb.
Szükséges, hogy az intézmény vagy a mellette lévő iskola rendelkezzen az alábbi lehetőségekkel:
- fa- és fém barkácsfelszerelés és műhely;
- fotó- és filmlabor
4. Feldolgozások, didaktikus anyagok
1. Játékkészítési minták, "műhelyrajzok";
2. Munkaeszközök használata (sorozat, technikai alapismeretek);
3. Játék és gyermek (didaktikus film, diasor, képmagnó stb.);
4. Öltözködés és gyermek (didaktikus film, diasor, képmagnó stb.);
5. Szabásminták;
6. Étkezés, gyermek (didaktikus film, diasor, képmagnó stb. );
7. Étkezés hogyanja gyermekeknél;
8. Gyermek a lakásban (didaktikus, anyagok);
9. Gyermek és bútor, tér és funkció (didaktikus anyagok);
10. Gyermekbútor-készítési programok;
11. Gyermekbútor sablonok
12. Gyermek - művészet - játék(anyagok, dokumentumok);
13. A gyermek és a mozgás - feltárás;
14. Gyermek és mozgás - eszközei;
15. Utazási útvonaljavaslatok (különböző utazási irodáké);
16. Kertészeti műveletek feldolgozása (pl. metszés: Kép és hang);
17. Kerttervezés, kompozíció, szín stb. (diasorozat, film);
18. Kert és dísz;
19. Családi ház - funkció;
20. Családi ház - épület, építészet, esztétikum, praktikum, kompozíció stb. ;
21. Családi ház és kert;
22. A hétvégi ház;
23. A lakás és a funkciók, tér;
24. A lakásberendezés tervezése;
25. A lakás előkészítése a berendezéshez (festés, padlózás stb.);
26. Lakásberendezési tárgyak készítése;
27. Lakásdíszítés;
28. Lakásvilágítás;
29. Munka a lakásban;
30. Tárolás a lakásban (különféle);
31. Lakás és színek;
32. Lakás és tér;
33. Kompozíció és lakás;
34. Művészet a lakásban;
35. Technika a lakásban (mint életünk szerves része);
36. Lakás és társadalmi élet;
37. Lakásmódok;
38. Mit kell tudni az egyes bútoroknak?;
39. Szín az öltözködésben;
40. Öltözködés és kompozíció;
41. Öltözködés és forma;
42. Kismama és az öltözködés;
43. Öltözködés és reprezentáció;
44. Mi a korszerű az öltözködésben?;
45. Öltözködés és funkciók;
46. Öltözködés és személyiség;
47. Kicsi, nagy, sovány, kövér az öltözködésben;
48. Kiegészítések, -járulékok az öltözködésben stb.;
5.,Dolgok, tárgyak, műalkotások;
Bemutatók
1. Játékáruk szelektált bemutatása;
2. Jó játékok bemutatása (elkészíthető, megvalósítható);
3. A játékról szóló filmek (elv, használat, módszer stb.);
4. A játékokról szóló diasorozatok;
5. Praktikus és jó, egészséges gyermekruhák stb. bemutatása;
6. Elkészíthető gyermek ruhadarabok bemutatása;
7. Gyermekélelmezés - konzervek stb. bemutatása, listája;
8. Ételkiállítás stb.;
9. Gyermekbútorok bemutatása;
10. Gyermek és művészet - segédanyagok, dokumentumok stb.;
11. Útifilmek, útisorozatok, útibeszámolók stb. (kölcsönzéssel, meghívással, vagy ha a környékről valaki utazott, annak bemutatása);
12. Virágok dián;
13. Növénybemutatók;
14. Természet és festészet - sorozatok vagy film;
15. Családi házak Magyarországon (válogatás);
16. Hétvégi házak Magyarországon;
17. Jó bútorok bemutatója;
18. Jó lakások bemutatója (berendezés és funkció szempontjából);
19. Helyi jó lakások (vagy már segítségünkkel elkészült lakások bemutatása);
20. Bútoráruk szelektált bemutatása;
21. Ruhabemutatók, cipók stb, praktikum szerint.
A fenti - nyilvánvalóan nem teljes - anyagok részben kiállítás formájában, részben diasorozatokon, filmen vagy előadásokon és más rendezvényeken stb. mutathatók be.
Az információtár mind anyagában, mind rendszerében úgy alakítható ki a legegyszerűbben és a célnak legmegfelelőbben, ha az információkat használó emberek feltételezhető szerepeiből, tevékenységeiből indulunk ki, s ezekhez biztosítjuk a szükséges ismereteket, az alapinformációkat, valamint jelzéseket arra vonatkozóan, hogy mi a további tájékozódás módja.
A tár nem tartalmazza a spontán módon megszerezhető, illetve a szakemberek számára szükséges információkat:
Az információk katalogizálását a feltételezhető tevékenységek logikája alapján kell megoldani, így a tár nem egyszerűen információkat tartalmaz majd, hanem cselekvési algoritmusokba szervezve azokat, programot nyújt egy-egy kérdés megoldásához. Ahol iyen algoritmusra nincs szükség, értelemszerűen csak az információk maradnak (pl. kulturális rendezvények, vásárlás stb,).
Az egyes témakörökhöz - esetleg rövid recenzióval - bibliográfiák tartoznak, melyek az alaposabb tájékozódáshoz nyújtanak segítséget.
A témakörök tartalmának részletes kidolgozásával egy-egy szakembert kell megbízni (pl. jogászt, építészt).
A katalógust a könnyű tájékozódás érdekében tárgyszó rendszerben, grafikus jelekkel kiegészítve (pl. vállalatok emblémái) kell kialakítani.
A témakörök összefüggéseiből következő fedések részben áthidalhatóak különböző utalások segítségével, de egyáltalán nem hátrány,. ha a lényeges ismeretek összefüggéseinek megfelelően - több helyen is fellelhetőek.
Témakörök:
Amatőrök, műkedvelők
- egyének és csoportok művészeti áganként, címlista;
- csatlakozási lehetőségek;
- műsorajánlat;
- felkészülést segítő tanfolyamok, tanárok
Autó-motor
- jogosítvány;
- vásárolható típusok;
- biztosítás;
- adó ;
- műszaki és biztonsági előírások;
- műszaki vizsga;
- szervizek;
- kisiparosok;
- szaküzletek;
- kapcsolódó szolgáltatások (pl. kocsimosás);
- vásárlási lehetőségek bel- és külföldön
Építkezés, egyéni építkezés
- telekhasználat;
- telekvásárlás;
- típustervek;
- egyedi tervek
- terveztetés
- tervezők (beépített bútorok);
- építési engedély;
- közműengedélyek;
- építési szerződések;
- építőanyagok;
- építőanyagok vásárlása;
- földmunkák;
- alapozás;
- építőmesteri munkák;
- szakipari munkák;
- lakhatási engedély
Fonotékák
Gyermek
- családtervezés;
- genetikai tanácsadás;
- nőgyógyászat, terhesgondozás;
- kismama torna;
- szülészet, szülés;
- gyermekgondozás;
- bölcsöde (mikor lehet kérni, hogyan, milyen feltételek mellett stb.);
- óvoda (uaz);
- általános iskola, beiskolázás;
- nevelési tanácsadás;
- játékok;
- lásd még: táplálkozás, öltözködés, lakberendezés, családjog
Háztartás
- háztartási gépek (típus, mire jó, ára, hitel, javítás);
- háztartási szerek;
- konyhafelszerelési szaküzletek;
- szolgáltatásak (Csemege házhozszállítás, takarítás stb.)
Hobby
- kertbarátok (ld. még: kertészet);
- barkácsolók;
- fotósok;
- filmesek;
- horgászat;
- kézimunka;
- stb. (szaküzletek, klubok, cserelehetőségek, fárumokl
Jog
- ügyvédi munkaközösségek;
- vállalati jogtanácsos;
- szakmaközí bizottságok jogtanácsadói;
- egyéb jogi tanácsadás;
- állampolgári jogok;
- munkajog;
- családjog (házasságkötéssel, válással kapcsolatos jogi ügyek, vagyonjogi vonatkozások stb.);
- vagyonjog;
- BTK;
- PTK;
- átlagos ügyekben mi a teendő?
Katonaság
- sorozás, alkalmasság;
- mentesítő körülmények;
- alternatív katonai szolgálat;
- kedvezmények (diákoknak stb.);
- a benti élet;
- leszerelés után (munkahelyi folytonosság, bér, stb.)
Kertészet, kertépítés
- kerttervezés;
- szakismeretek;
- szaküzletek (mag, szerszám);
- szobanövények
Könyv, házikönyvtár
- ajánló katalógus;
- tájékoztatás az új könyvekről;
- szaküzletek, antikváriumok;
- területi könyvesboltok, könyvterjesztők;
- hitel könyvre;
- kedvezményes árusítás;
- elrendezési elvek, tárolás (bútor is)
Közélet
- munkahelyek felépítése (általában, vállalatok, szövetkezetek, klf. vállalkozási formák);
-. a közigazgatási terület irányítása, a tanács;
- a közigazgatási terület társadalmi szervezetei, csoportosulásai;. vezetőik neve, elérhetőségi helye és ideje, illetékessége, hatásköre stb.);
- a megye közigazgatása és társadalmi szervezetei;
- az ország közigazgatása és társadalmi szervezetei;
Közlekedés
- menetrendek (vonat, HÉV, busz, hajó, repülő) ;
- jegyirodák;
- információk telefonszáma;
- Budapest közlekedése térképek, utcajegyzék
- tömegközlekedés (járatok nappal. éjszaka) HÉV menetrend
- taxi (előrendelés)
- telefonok (talált tárgyak, panasz stb. )
Kulturális programok
- film (mozik, filmbarátok köre, filmgyártók, filmforgalmazók stb.);
- színházak (vidéki, nyári és amatőrszínházak is);
- zene (komolyzene, könnyűzene, hangversenyek, opera, klubok stb.);
- kiállítások;
- múzeumok;
- művelődési házak;
- klubok;
- táncházak;
- tanfolyamok (pl. nyelvtanulás, számítógépes-, video-, gépkocsivezetés);
- szakkörök, művészeti csoportok;
- TIT
Könyvtárak
Lakás - bérleti viszony
- bérleti díjak;
- egyszeri igénybevételi díj, kedvezmények;
- tanácsi értékesítésű lakás;
- lakáshitelek;
- társasház;
- OTP értékesítésű lakás;
- szolgálati lakás;
- lakáscsere;'
- szerződések
Lakberendezés
- tanácsadás;
- tervezési módszerek;
- színek, formák harmóniája;
- textilek;
- festés, tapétázás (ld. még: építkezés);
- kapható bútorok;
- dekoráció;
- növények a lakásban;
- rádió, TV, magnó, lemezjátszó elhelyezése;
- egyedi bútorok;
- KTSz-ek;
- kisiparosok;
- ajánlatok típuslakásokhoz
Lemez, magnó (mint a könyvnél)
Orvos
- körzeti;
- szakrendelők;
- kórházak, klinikák;
- ügyelet (közlekedés, telefon);
- gyógyszertár (éjszakai ügyelet);
- táblázat a vény nélkül kapható gyógyszerekről (melyik mire jó, adagolásuk stb. ) ;
- telefondoktor;
- lelki segélyszolgálat;
- drog, AIDS stb. ambulanciák;
- specialisták, privát rendelők
Tanácshoz tartozó orvosi ügyek
- járvány utáni fertőtlenítés, járvány bejelentése;
- alkohol elvonókúra;
- szociális otthonba helyezés, elfekvő betegek;
- gondozói szolgálat;
- öregek napközije;
- családgondozók;
- oltások;
- állatorvosok;
Öltözködés
- divattanácsadás;
- praktikus ruhák (gyermek-, kismama-, munka-, szabadidő-, sportruhák);
- szaküzletek árucsoportonként;
- mérettáblázat;
- szövettáblázat;
- színtáblázat (harmonizáló színek);
- kiegészítő cikkek;
- kisiparosok;
- kiskereskedők;
- second hand vásárlás;
- csere-bere akciók
Pályaválasztás
- középfokú iskolatípusok
- beiskolázási tudnivalók és esélyek;
- felsőfokú iskolatípusok
- esti- és levelező változatok felvételi lehetőségek és tudnivalók átiratkozási, beszámítási lehetőségek;
- szakmagyűjtemény
- szakmák leírása betölthető munkakörök;
- elhelyezkedési lehetőségek;
- munkaközvetítés;
- átképzési lehetőségek;
- tanácsadás a pályaválasztóknak, pályakezdőknek
Sport
- rendezvények;
- sportolási lehetőségek, szakosztályok, beíratkozás;
Számítógép
- vásárlási lehetőségek;
- katalógusok;
- szaküzletek;
- szervizek;
- a forgalomban lévő gépek adatai;
- tanfolyamok;
- információ és számítógép;
- információs rendszerek;
- szoftverek;
- szoftver-börzék, stb.
Szexuális élet
Szolgáltatások
- kereskedelmi (árucsoportonként, pl. vevőszolgálat);
- szervizek;
- kölcsönzők;
- sokszorosító - másoló - könyvkötő;
- vendéglátás;
- postai stb.
Táplálkozás
- kalóriatáblázatok;
- fogyó- és hízókúrák;
- speciális étrendek (pl. gyermek, kismama, diéták);
- speciális üzletek, éttermek;
- félkész és készételek, konzervek;
- a külföld ételei;
- különleges alapanyagok és beszerzésük;
- terítés;
- receptek
Társasház
- építő közösségek;
- hétvégi házak;
- ideiglenes épületek;
- melléklétesítmények (garázs, fészer);
- átalakítások, tetőtérbeépítés, emeletráépítés stb.;
- adó;
- kölcsönök, kedvezmények
Testápolás, kozmetika
- cikkek, üzletek, szalonok, receptek, módszerek
Utazás, üdülés (egyéni, csoportos, bel- és külföldi)
- utazási irodák és szolgáltatásaik;
- hazai- és külföldi szálláslehetőségek;
- útlevél, vízum, valuta, vám;
- kedvezményes üdülési lehetőségek;
- egyéni turizmus, kölcsönzés, tanácsadás, stb.
vásárlás
- üzletek, vevőszolgálatok;
- katalógusok;
- házhozszállítás;
- hitellehetőségek;
- előjegyzés
Video
- gyártás;
- tanfolyamok;
- Magyarországon használható típusok;
- beszerzési lehetőségek;
- katalógusok;
- szervizek;
- forgalmazás;
- másolás;
- kölcsönzés, videotékák
A fenti témakörök információit egyszerre több címszó alá is be kell sorolni. Ha valaki saját egyszerű logikája szerint nem talál valamilyen - a tárban egyébként szereplő - információt, akkor nem ő az ügyetlen, hanem a tár szisztémája hiányos.
Egészségügy
Állatkórház
Állatorvosok
Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet
Családsegítő Központ
Egyesített Szociális Intézmény
Élelmiszerhigiéniai Kirendeltség
Élelmiszervizsgáló Laboratórium
Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona
Gyermek- és Ifjúsági Ideggondozó Intézet
Gyógyszertárak
Kórház
Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség
Magánorvosi rendelések
Megyei Ideggondozó
Orvosi rendelők
Orvosi ügyeletek
Szakorvosi rendelőintézet
Tüdőbeteggondozó Intézet
Egyesületek
Alba Regia Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület
Alba Regia Postagalambsport Egyesület
Fejér Megyei Múzeumegyesület
Méhészek Fejér Megyei Egyesülete
Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesülete
Városszépítő- és Védő Egyesület
Videoton Baráti Kör Egyesület
Idegenforgalom
Alba Volán
Albatours
Cooptourist
Expressz
Ibusz
Magyar Camping és Caravanning Club
Mávtours
OTP-Penta Tours
Kereskedelem
ABC Áruházak
Áruházak
Bútor-, barkács-, lakástextil, lakásfelszerelési boltok
Cipőboltok
Divatáru boltok
Ezermester Úttörő- és Ifjúsági Bolt
Élelmiszer boltok
Építő-, szerelvény és tüzelőanyag boltok
Hanglemez-hangszerbolt
Háztartás, festék, vegyiáru boltok
Húsboltok
Illatszerboltok
Játék, ajándék boltok
Képcsarnok, Mészöly Géza Terem
Könyvesboltok
Mezgazdasági boltok
Műszaki boltok
Népművészeti és Háziipari Bolt
Óra- és ékszer boltok
Papírboltok
Rövidáru boltok
Ruházati boltok
Tej, kenyér, sütőipari szakboltok
Sportboltok
Üveg-edényboltok
Virágboltok
Kisiparosok, gazdasági munkaközösségek
Asztalos
Autószerelés és karbantartás
Ácsok, állványozók
Bádogosok
Bőrdíszműves
Címfestők
Cukrászok
Egyéb építőipar
Egyéb ruházati ipar
Egyéb szolgálgató ipar
Felsőruházati GMK
Festők, mázolók, tapétázók
Fényképészek
Férfi szabók
Fodrászok
Fogtechnikusok
Gépipari FMK
Gumiszerelők
Hangszerész
Kárpitosok
Kelmefestő
Kerékpárjavító
Késesek, köszörűsök, kulcsmásolók
Kézihurkolók és kötöttáru összeállítók
Kozmetikusok
Kőművesek
Lakatosok
Lakásdísz készítők
Lábápoló
Léggömbkészítő
Mérlegkészítők
Műkőkészítő GMK
Műszerészek
Művirág-, koszorúkészítők
Női szabók
Órások
Ötvös
Parkettások
Redőnyös
Restaurátor
Rovarirtók
Számítástechnikai GMK
Személyszállítók
Szikvízkészítő
Szitanyomó GMK
Szűcsök
Üvegezők
Takarítók
Teherfuvarozók
Tűzoltókészülék karbantartó GMK
Villanyszerelők
Víz-, gáz- és fűtésszerelők
Közintézmények
Fejér megyei Tanács Végreható Bizottsága
Igazságügy
Mentők
Rendőrség
Székesfehérvári Városi Tanács Végreható Bizottsága
Tűzoltók
Közlekedés, szállítás
Autójavítás
Autóklub
Autómentés
Benzinkutak
Fejér megyei Közlekedési Felügyelet
Használt autó adás-vétel
Járműalkatrészek
Járművezetőképzés
Közlekedési
Vállalatok
Taxi
Útinform
Közművek
Dél-Dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat
Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat
Fejér megyei Víz- és Csatornaművek
Művelődés, sajtó
Fehérvári Műsor
Fejér megyei Hírlap
Fejér megyei Levéltár
Fejér megyei Pedagógiai Intézet
Filmszínházak
Könyvtárak
Magyar Írók Szövetsége Fejér megyei Csoportja
Magyar Rádió Székesfehérvári Stúdiója
Magyar Távirati Iroda Fejér megyei Szerkesztősége
Múzeumok
Műemléki Felügyelőség
Művelődési Házak
Technika Háza
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
Városi Televízió
Vidám Park
Vörösmarty Színház
Sport
Fedett létesítmények
Szabadtéri létesítmények
Tömegsport
Szolgáltatások
Biztosítók
Cipőjavítás
Családi rendezvények
Elektromos készülékek javítása
Fényképész Szövetkezet
Fodrász Szövetkezet
Gázcsere
Gombavizsgálat
Hirdetés felvétel
Ingatlankezelő Vállalat
Kereskedelmi szolgáltatások
Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat
Kölcsönzök
MÉH
Országos Takarékpénztár
Patyolat
Posta
Társkeresés, lelki tanácsadás
Vendéglátás
Bisztrók
Borozók
Cukrászdák
Eszpresszók
Éjszakai szórakozóhelyek
Ételbárok
Éttermek
Fagylaltozók
Falatozók
Sörözők
Szállodák
Vendéglők
Térképek a lakótelepekről
Berkes Ferenc ltp.
Blagoevgrád ltp.
Fáy András ltp.
Fecskeparti ltp.
Horváth István ltp.
József Attila ltp.
Köfém ltp.
Lenin ltp.
Dr. Münnich Ferenc ltp.
Novák Károly ltp.
November 24. ltp.
Pintér Károly ltp.
Ságvári ltp.
Velinszky ltp.
Vorosilovgrád ltp.
Ybl Miklós ltp.
Hasonló címmel egy kiadvány jelenik meg a közeljövőben (s talán kb évenként egyszer a későbbiekben is), amelybe a mindennapi életvitelhez feltételezhetően szükséges információkat, tartósabb ideig érvényes híreket gyűjtjük össze. Természetesen egy ilyen kis füzetbe terjedelmi korlátok miatt csak szigorú válogatás-szelektálás után kerül be a fontosnak tartott s összegyűjtött híranyag egy része. E kiadvány kézközelsége, hozzáférhetősége a hétköznapok során - különösen a kiadástól való időbeli távolodással esetlegessé válhat.
Mindezek miatt fontosnak tarjuk, hogy a Csengerre és társközségeire vonatkozó teles összegyűjtött anyag egy-egy nyilvános helyen folyamatosan megtalálható, hozzáférhető legyen. Erre a legalkalmasabb helynek az új könyvtár ígérkezik. Ez a funkció nagyban illeszthető a nagyobb könyvtárakban működő olvasószolgálati tevékenységhez.
Az új szolgáltatás tehát tartalmazza a jelzett kiadványba bekerült valamennyi helyi hírt, adatot; azokat a további ismereteket, információkat, amelyek a szerkesztésnél kimaradtak; mindezeket folyamatosan frissítve-kiegészítvefeldolgozva.
A folyamatos, naprakész gyűjtőmunka leegyszerűsítheti a következő ilyen füzet összeállítását is; kapcsolatot teremt a többi hasonló tervezett kiadvány között (újság, kalendárium); s a tényleges kérdések alapján a gyűjtőkört a napi szükségletekhez igazítja, pontosabban igazodhat a valódi igényekhez.
Vegyük sorra, mit lehetne megtalálni ebben e gyűjteményben!?
- Üzletek, hivatalok, szolgáltató intézmények nyitvatartása, félfogadása, címe, telefonja;
- Közlekedési tudnivalók: menetrendek, (MÁV, VOLÁN), díjszabás, áruszállítás, komp;
- Településfejlesztési tervek, rajzok, leírások, adatok;
- Beszámolók, összefoglalók, melyek valamilyen fórumra készültek (falugyűlés ill. tanácsülés jegyzőkönyve, pályázati szövegek, stb)
- Helyi közéleti hírek;
- Vásárok, a mezőgazdasági termeléssel-állattartással kapcsolatos információk (vegyszerárusítás, állatok oltása, felvásárlási árak, stb);
- A termelői kultúrát segítő könyvek, kézikönyvek, dokumentumok; - kulturális- és sport programok, hobbykörök;
- Helytörténeti hírek, kiadványok;
- Turizmus, idegenforgalom - helyi ill. országos tudnivalók (útlevél-, vámdevizarendeletek, valutaárfolyamok, szálláslehetőségek, nemzetközi menetrendek, útikönyvek, térképek, helyi műemlékek adatai, vendéglátás);
- Tanácsadó füzetek, nyomtatványok (útlevélkérőlap, továbbtanulási lap, lakásbejelentő, gépkocsivezetői vizsgalap,stb);
- Családi élettel kapcsolatos tudnivalók (házassági tanácsadás, nevelési tanácsadó, szociális szolgáltatások, segélykérelem, óvodai felvétel, OTP hitelakciók, jogszabályok, pályaválasztás, táplálkozás, stb);
- Egészségügyi információk (orvosi rendelés, ügyelet, gyógyszertár, szakorvosi ellátás, egészségügyi tanácsadások);
- Építkezéssel kapcsolatos tudnivalók (tervek, tervezők, építőanyagbeszerzés, jogszabályok, engedélyezések);
- gépjármű javítás, jogosítvány megszerzése, szervizek, g. k. vizsgáztatás; - Jogi tanácsadás;
- kisiparosok, kisvállalkozók címjegyzéke;
- Különféle hirdetéseknek fórum (adás-vétel, állás, szolgáltatás vállalás ill. keresés, albérlet, stb); '
- Helyi (csengeri ill. társközségi) kézi térképek;
- Különféle tájékoztató füzetek, szórólapok, ismertetők, helyi kiadványok; - Címgyűjtemény
- Különféle közlönyök, kézikönyvek, lexikonok, telefonkönyvek, menetrendek; - Rajzok, fotók a helyi élettel kapcsolatban;
- Tematikus gyűjtések - aktuális kérdésekben;
- Sajtófigyelő egy-két témában, ill. a tájegység megjelenése a tömegkommunikációban;
- Egyházi információk;
- Stb. , stb.
Fontos szempont, hogy a gyűjtés-figyelés - a jelzett tematikák szerint - szélesebb körre (tájegység, megye, ország) is kiterjedjen. A vállalkozás célja, hogy választ kíséreljen meg adni a hétköznapi élet egyszerűbb és bonyolultabb kérdéseire, problémáira. A szolgáltatást igénybe vehetnék felnőtt állampolgárok, iskolások, helyi intézmények-gazdálkodó egységek, öntevékeny csoportok, de idelátogató túristák, érdeklődők is.
Ismét hangsúlyozzuk, hogy ez a gyűjtött-rendszerezett anyag nem csupán a könyvtárba betérők számára hozzáférhető; a folyamatosan megjelenő kiadványok közvetítésérrel ezeknek rendszeres kijuttatása is biztosítva van.
Ez a vállalkozás a központi könyvtár könyvállománya egy részének bizonyos átrendezését igényelné (kézikönyvek, lexikonok, néhány folyóirat és egyéb adatbázisok koncentrálása, ld. ez írás végén!), ~ a könyvtár mentalitásának megújítását, korszerűsítését - a fejlett könyvtárkultúrájú országok nyitottságának, olvasókhoz való alkalmazkodásának átvételét jelenthetné. (A könyvtáros könyvtárából az olvasók könyvtárát kialakítani.)
Hétköznapi Ismeretek Tára a társközségekben
Alapvető változást, újítást a társközségek esetében jelent ez a kísérlet. Itt - benyomásaink szerint - egy-két szekrény-nyi vegyes tartalmú szórakoztató ill. szépirodalom található, igen esetleges használattal. Javaslaturak szerint ezek a fiókkönyvtárak teljesen erre az információbázist jelentő állományra összpontosítanának (könyvekben a kézikönyvállományra, illetve a mindennapi szükséglethez kapcsolódó - mezgazdasági, termeli, házépítési, stb. szakkönyvekxe), a központi könyvtár közreműködésével gyűjtött helyi információs anyagra, s kisebbrészt a keresett - s állandóan cserélődő - szépirodalomra. Így. a társközségek könyvtárai ténylegesen az egyes falvak szellemiközéleti segítését; a lakosság hétköznapi érdekeinek szolgálatát vállalhatnák fel.
Teendők. A társközségekben a Hétköznapi Ismeretek tárát olyan helyen kell elhelyeznie ahol a lakosság ezekhez az információkhoz könnyen hozzáférhet, nevezetesen a Faluházban (ha van ilyen), de mindenesetre rendszeresen működtetett helyen (pl. Elöljáróság).
A gyűjtést, feldolgozást, közzétételt szakemberek (könyvtárosok, pedagógusok, népművelők, tanácsi szakeladók) és laikus segítők végezhetnék. Kívánatos lenne, hogy a gyűjtőhely - tehát a könyvtár - köré rendeződjenek azok a társadalmi szerkesztőségek, amelyek a helyi nyilvánosság alakítását, a helyi kiadványok készítését vállalják (ld. a Kalendárium szerveződésének folyamatáról írottakat, de szóba jöhet itt újság, idegenforgalmi ismertetők). Ettől várhatóan élő lenne a könyvtár kapcsolata társadalmi környezetével. Jó1 szolgálná ezt a törekvést, ha a könyvtár társasági összejöveteleknek, megbeszéléseknek, szerkesztőségi üléseknek, de kötetlen találkozásoknak is a helye lenne.
Összefoglalva, ha elhatározás születik egy ilyen vállalkozásról, akkor a következők a teendők:
1. A szóba jövő partnerek, segítők kiválasztása.
2. A gyűjtési tematika és címlista megvitatása, pontosítása.
3. A szükséges feltételek (katalógus, füzetek, számítógép, dossziék, posztertartók, polcok, albumok, stb) számbavétele.
4. Részletes feladatelosztás, gyűjtés.
5. Feldolgozás, folyamatos frissentartás.
6. A társközségekben az új rendszer szerinti anyagok elhelyezése.
7. Világos propaganda a tevékenység indulásáról a lakosság és az intézmények körében (majd tovább folyamatos propaganda biztosítása).
Ebben a kísérleti munkában az Országos Szécsényi Könyvtárból a Könyvtártudományi és Módszertani Központ együttműködését, s szakmai segítségét is magunk mellett tudhatnánk. Velük a "Nyitott könyvtár" témában felkészítő jellegű tanfolyamot és rendszeres konzultációkat szerveznénk a könyvtárosok részére.
És most lássuk az ígért példát, amelyet a csengeri Központi Könyvtár szervezésénél is figyelembe ajánlunk!
A dombóvári Városi Művelődési Ház és Könyvtár több éve létrehozta immár a könyvtárukban elkülönítetten kezelt és gyarapított jogi gyűjtemény-ét. Létrehozása abból fogant, hogy kitűnt: a legkülönbözőbb munkahelyeken dolgozó jogászok csak saját munkaterületük szabályozását és rendelkezéseit ismerik, holott munkahelyükön óhatatlanul találkoznak olyan problémákkal, amelyek dolgozóik-kollégáik mindennapos életével kapcsolatosak, ám abban ők járatlanok lévén tanácsot adni nem tudtak. Kölcsönösen keresték egymást egyik-másik problémára való válasz miatt, mígnem a művelődési otthon észrevette ezt és az alábbi kezdeményezést tette:
A vállalatoktól kért és megkapott évi ,1000 Ft fedezetéből megrendeltek valamennyi közlönyt és jogszabályi értékű minisztériumi köriratot,' irányelvet, állásfoglalást, amelyet a szokásos témakatalógusok logikája szerint feltárt és cédulázott a könyvtár, s az így kialakított és gondozott-könyvtári szakkatalógus (valamint az őrzött dokumentumok) segítségével mindenki frissen tájékozódhat.
A jogi szakgyűjtemény mellé havi rendszerességgel jogszabályismertetést szerveztek az érdeklődő jogászoknak, illetőleg olyan szabálymagyarázókat hívtak, akiket a témában érdekeltek megjelöltek. Így a jogi szakgyűjtemény nemcsak az azonnali tájékozódás lehetőségét teremtette meg a szakemberei számára és nemcsak takarékosságot eredményezett (hiszen nem kellett és nem kell azóta mindent mindenhová megrendelni), hanem olyan fórumává vált a város jogászainak, amelyből szakmai ismeretség mellett a tisztességesebb, jogszerűbb ügyintézés is megtermett.
"Meggyőződésem, hogy a legjobb, amit másnak adhatok, ha lehetőséget biztosítok számára saját képességeinek fej lesztéséhez és gyakorlásához ..."
(R. Bang: Autoritaet)
I/l. Az információs-tájékoztató tevékenység megjelenése
A művelődési intézmények egy részében - alapfokon - mindig is megtalálhattuk az információs tevékenység szándékát. A bejáratnál vagy az előcsarnokban kifüggesztett plakátok, szórólapok, műsorfüzetek helyenként nemcsak az intézmények saját tevékenységeire, de egyéb kulturális eseményekre is igyekeztek felhívni az arra járók, odalátogatók figyelmét. A 70-es években a Népművelési Intézet által kezdeményezett "nyitott ház" néven folyó kísérlet elméleti leírásaiban, az ezzel kapcsolatos tanulmányokban aztán egyre gyakrabban s egyre nagyobb jelentőséget kapott az információs-tájéKoztató tevékenység, az "adatbank" mint a különféle szolgáltatások, műhelytevékenységek alapja, háttere. Mindazonáltal a fenti tevékenység alatt a művelődési házakban leggyakrabban még mindig csupán a saját rendezvények propagandáját értik, aminek esetlegességeiről, átgondolatlanságáról igen gyakran hallunk.
II/2. A tájékoztatás rendszere Magyarországon, kik és hogyan végeznek ilyen tevékenységet?
Nyilvánvaló a tömegkommunikáció főszerepe ezen a területen. A tévé, a rádió, a sajtó, a film közvetítőrendszere lehetővé teszi, hogy információkat széles körben, egyidejűleg, a lakosság egészéhez juttassanak el. A művelődési otthonok ezen a szinten - s ezzel a tartalommal - nagyságrendileg nem jelentenek konkurenciát.
A kereskedelmi, szolgáltató intézmények tájékoztató tevékenységének propagandája elsősorban az árura, saját termékeire irányul: ezeket szeretnék szinte minden áron - elfogadtatni, eladni az embereknek, meggyőzni a fogyasztás előnyeiről őket. Nekik tehát legfőbb szempontjuk a saját szolgáltatás, saját termék, s csak másodsorban szempont a fogyasztó s annak érdekei.
Jórészt ide kapcsolódnak a közönségszolgálati irodák, a különféle felvilágosító központok tevékenységei is. Témánk szempontjából ezeknek fontos jellemzője, hogy az embert csak egy-egy szerepében veszik figyelembe, az emberi életet kizárólag egy szektor felől közelítik meg.
Itt említünk meg egy konkrét szolgáltatást, amely nem ilyen egyoldalú, a posta különleges tudakozó szolgálatát - viszont ezt, ahogy a neve is jelzi, inkább csak különleges kérdésekkel szoktuk megkeresni. A gyakorlat azt igazolja, hogy nem funkciója a "napi apró" ügyekben való felvilágosítás. Természetesen felsorolásunk nem teljes, hiszen dolgozatunkban nem térhetünk ki olyan tevékenységekre, mint az oktatás, könyvkiadás - melyek azt az ismeretanyagot alapozzák meg, amire az általunk taglalt tájékoztató tevékenység épül.
II/1. A tájékoztatás helye a művelődési tevékenységben
A fenti kérdés megválaszolása előtt szükséges tisztáznunk, hogy tartalmában milyen az a kulturális szervezőtevékenység, amihez a tájékoztatás kapcsolódik. Ferge Zsuzsa egyik tanulmányában (Az iskolai struktúra és az iskola által köz
vetített tudás. Valóság, 1974/9.) a társadalmilag fontos tudás három típusát különbözteti meg a tudás társadalmi felhasználása szempontjából;
- szaktudás, szakismeret;
- "hétköznapi" tudás: gyakorlati, illetve társadalmi tudás
(ide sorol minden olyan ismeretet és információt, amely az emberek közötti érintkezésre és a társadalmi viszonyok kezelésére vonatkozik);
- "ünnepnapi" tudás (művészeti, illetve tudományos ismeretek).
Ebből különösen fontosnak tartjuk témánk szempontjából az általa "hétköznapi" tudásnak nevezett ismeretek rendszerét. "Viszonylag gyakori jelenség az, hogy egyének vagy akár egész csoportok a környezet információit nem tudják rendszerezni, értelmezni - nem ismerik a jeleket, jelképeket, viselkedési mintákat stb. - azaz információelméletileg entropikus szituációba kerülnek. Akkor pedig nem tudják uralni saját helyzetüket - épp ellenkezőleg, ők vannak kiszolgáltatva a környezetnek."
Az új lakásba költözéskor például az emberek egy része - korábbi lakóhelyével együtt - elveszti szomszédait, ismerőseit, s ezekkel a kötelékekkel korábbi normarendszerét is. Az új helyzetben tanácstalanná válik. Ennek egyik tipikus példája - a lakótelepeket tanulmányozó szakemberek is gyakran találkoznak vele - a vallási szekták elterjedése. A vallás növekvő népszerűsége az elbizonytalanodás, elidegenedés számlájára is írható.
Ember tervez, isten végez - tartja a mondás. Ha az ember nem találja önmaga megvalósításának lehetőségét az adott viszonyok között, könnyebben épít ki egy illuzórikus világot.
Hogyan válhatnak az emberek saját életük tudatos szervezőivé? Hogyan lehetséges, hogy ne csak tervezzen, de végezzen is az ember? '
Nem haladja-e meg a feladat a közművelődés illetékességét?
A közművelődési tevékenységnek a kultúrafogalom valamennyi szektorához kapcsolódnia kell. Kapcsolódni és egyúttal szintézist teremteni. "A mindennapi kultúra és a magasabb objektivációs szférák (művészetek, tudomány, politika) közé a szükséges helyeken átvivő, közvetítő csatornákat kell létesíteni." (Varga A. Tamás: Városi alapellátás I.Népművelési Intézet)
A kultúra különböző területeinek metszéspontjában a népművelő! tevékenységnek kell kapcsolódásokat biztosítani. Tapasztalatunk szerint az az ember, aki a létét közvetlenül meghatározó hétköznapi kultúra elemeiben a gyakorlati, illetve társadalmi ismeretek tekintetében válik tanácstalanná, általában nehezen talál kapcsolatot (ha nem lesz elutasító) a kultúra számára ünnepnapivá váló területeivel, a művészetekkel, illetve a tudományokkal. Amig a korábbi népművelői szemlélet csupán a kultúra "értékesebb" területeinek közvetítésére vállalkozott, addig "az új szemlélet szerint a köz szolgálata fontosabb, mint a művelődés erőltetése helytől és időtől függetlenül." (Nógrádi Gábor: Trópusi betegségek. Új Tükör, 1977/43. )
A közművelődési tevékenységben tehát a kultúraelemek aránya helytől, , településtől függően változik, az ott élők szocális-kulturális adottságai által meghatározott.
A fentiekből is látszik, hogy értelmezésünk szerint a népművelő az adott terület "művelődéspolitikusa", aki nem csupán kiállításokat, előadóesteket, filmvetítéseket szervez. Munkájában az emberi viszonyokat igyekszik megteremteni, megismerni; az emberi érdekek valamennyi területéhez kapcsolódnia kell: a termeléshez, a politikai- és közélethez, a szolgáltatáshoz, a művelődéshez egyaránt. '
Azon a területen kell a leghangsúlyosabban beavatkozni, ahol az érdekek azt leginkább megkívánják, a problémák, konfliktusok feltárásával, új kapcsolódások, új lehetőségek megszervezésével. Ez nyitottságot, gyors mobilizálhatóságot igényel, törekedni kell a helyi viszonyok minél alaposabb, az ellentmondásokat, problémákat is magában foglaló ismeretére.
Itt térünk vissza a tájékoztató tevékenység szerepére. Információ-dömpingről beszélünk világszerte a XX. század második felében. Ugyanakkor alacsony színvonalúnak érezzük a tájékoztatás hazai színvonalát. Tudjuk, hogy mi történik a Holdon, de sokszor azt nem, hogy mi az "utca másik oldalán". A jelenleginél átgondoltabb, alaposabb tájékoztató és eligazító tevékenység megszervezésére lenne szükség, amely az információhalmazból az adott szituációban szükséges legfontosabb információkat emelné ki, az itt és most érdekeltek számára tenné hozzáférhetővé. A népművelők (az adott terület alapos ismerői, művelődés
politikusai) illetékesei lehetnek a helyi tájékoztatási rendszer megszervezésének, amely a kulturális szervező-, közvetítő tevékenység egyik legfontosabb e l eme.
II/2. A tájékoztatás célja
A tájékoztató, informáló tevékenységnek véleményünk szerint három alapvető funkciónak kell megfelelnie.
a,) A napi problémák megoldásában segítsen, a napi döntésekre felkészítsen. Példaként hadd mutassuk be az Újpalotai Szabadidő Központ ez irányú törekvéseinek egy részét. A lakótelepi népművelői munka alapvető viszonyának - a lakók és a lakóhely, tehát az életmód - elemzése során feltűnt, hogy a 70-es évek újszerfí lakáselosztási rendszerének következményeként Újpalotán az átlagnál nagyobb a súlyos szociális helyzetből érkezők (cigánycsaládok, nagycsaládok, csonkacsaládok) aránya. Számukra különös gondot jelentenek aZ életmódváltással, a beilleszkedéssel, az új helyzetben való tá;)ékozódással kapcsolatos problémák. A felismerés nyomán egy irodában speciális információs szolgálatot szerveztünk. Abból indultunk ki, hogy az Információs Iroda tájékoztató tevékenységében kellenek állandó elemek, melyek már beváltak, s Kiáltozó elemek, melyek a külső környezetben beálló, a tartósnak ígérkező változások figyelembe vételéből erednek, hiszen a rugalmasság csak így biztosítható. Mind az állandó, mind a változó
elemek tekintetében az arányok eltalálása a legnehezebb. Egyes részcélkitűzések időszakosan előtérbe kerülnek, vagy átmenetileg mellőzhetők és csak a későbbi időpontban jelentkeznek újra. A tájékoztató tevékenységbe be kell építeni a visszacsatolást. Ez lehetővé teszi, hogy a stratégia mindig a legcélszerűbb irányba "álljon~be" és a legnagyobb hatásfokkal működjék.
A megvalósításra 'Vonatkozó elgondolások kialakításánál azt is meg kell htározni, hogy egy adott akció eredményés'ségéről hogyan nyerünk megbízható értesülést, miként kapunk információt azokról a jelenségekről, melyek a cél és a végrehatás módosítását igénylik.
Tájékoztató tevékenységünk során olyan pontokat keresünk, amelyeken keresztül szinte valamennyi lakótelepi család érdekeihez, életéhez, problémáihoz segítően kapcsolódhatunk. A hétköznapi élet megszervezésének kultúrája, a nevelés, a családi élet kultúrája, a lakás kultúrája olyan terül.etek, melyekre a hagyományos népművelés eddig kevés gondot fordított.
b,) Orientáljon, segítsen eligazodni a különféle objektivációk, értékek (elsősorban kulturális értékek) között
Ez a funkció szinte elválaszthatatlanul összefügg az előzővel. Mégis, míg ott elsősorban a legközvetlenebb napi ügyekben kell felkészültté válni, információkat összegyűjteni, itt szélesebb körben a választék felismerése, rendszerezése és differenciálása a legfőbb feladat. Pozitív és negatív példákkal illusztráljuk állításunkat.
Bizonyára ismerős jelenség, hogy ha egy felkészületlen látogató véletlenül.betéved egy képzőművészeti, zenei vagy egyéb modern műalkotás bemutójára, az milyen zavarodottságot, ellenszenvet, taszítást vált ki belőle.
Szintén gyakori példa, hogy iskolások vagy kisgyerekek olyan színházi előadásra, filmvetítésre váltanak jegyet, amelyre éretlenek, s egy idő után mások számára is élvezhetetlenné teszik a produkciót.
Ugyancsak negatív példa, hogy hiányos ismereteink miatt pillanatnyi lelkiállapotunknak nem megfelelő programot választunk. Amin más szituációban esetleg örömmel, érdeklődéssel vennénk részt, azon most unatkozunk, bosszankodunk. A művelődési otthonoknak saját tevékenységükxől, de környezetük eseményeiről ilyen szempontból is mindig korrekt tájékoztatást keli adniuk.
Akadnak pozitív példák is. Magyarnándori kollégánk mesélte, hogy a faluban nagyon divatosak a reprodukciók, poszterek. Ha Pesten jár, az érdekesebbekből mindig vásárol néhányat, azután a falubeliek nála rendelnek a művelődési házban. Az ő tájékoztatása tehát - mit visz Pestről, mit ajánl - közvetlenül befolyásolja a lakások díszítését.
Zalaegerszegen és Százhalombattán az új lakások átadásának időszakában a népművelők vállalták, hogy a lakókat és a kereskedelmet egyaránt lebeszéljék a régi típusú bútorgarnitúrákról, a lakótelepi lakásoktól idegen szekrénysorokról. Lakberendezési-térrendezési tanácsadást szerveztek a környezetnek megfelelő elemes bútorokból -'szakemberek bevonásával.
c,) A tájékoztató tevékenység fontos része a mozgósítás különféle eseményekre, rendezvényekre, illetve feladat, hogy az adott közegben szükséges folyamatokat, társadalmi mozgásokat kezdeményezzen.
A dolog két részre bontható: a konkrét rendezvényekre való mozgósítás - mint már korábban jeleztük -, a hagyományos tájékoztató tevékenységet ki is merítette. (Itt jegyezzük meg, hogy ha egy közművelődési intézmény a környezet adottságainak megfelelő tevékenységet folytat, akkor reklám, illetve propaganda tevékenységével nem eladni vagy rásózni kívánja a lakosságra az általa szervezett eseményeket, hanem azokról informálni, téjékoztatni akarja csupán az ott élőket. )
Ami a társadalmi mozgások, folyamatok létrehozását, az adott közeget érintő fontos jelenségek felismerését illeti - nevezzük beavatkozási készenlétnek ezt a funkciót -, részletesebb magyarázattal szolgálunk:
A "beavatkozási készenlét" olyan akcióképes állapotot jelent, amely szükség esetén a szervező tevékenységben korrekciót alkalmaz. Megszüntet valamilyen működésképtelenné vált tevékenységi formát, vagy éppen új problémára-szervez szolgáltatást, tanácsadást. Az akcióképes állapot a környezet jelenségeivel kapcsolatban azt jelenti, hogy felhívja a körzetében lakók figyelmét valamilyen - a csoport számára különösen fontos - információra. Ez lehet lokális, de ennél szélesebb körű információ is.
A beavatkozási készenlét igen fontos jellemzője a környezet konfliktusaira való érzékenység, hogy nem bagatellizálja, hanem - a megoldási lehetőségeket keresve és segítve - felhívja ezekre a problémákra a figyelmet, tudatosítja mind a lakossággal, mind pedig az illetékes intézmények vezetésével.
Akkor mondható jónak a beavatkozás, ha az impulzustól a probléma tovább érlelődik úgy, hogy az illetékes szervezetek képviselői a saját területükön.- akár mint saját felismerést is - viszik tovább az ajánlott megoldási lehetőséget.
II/3. A tájékoztató tevékenység feladatai
a,) Az információs tevékenységhez szükséges adatok, anyagok összegyűjtése, feldolgozása
Ismét a népművelői tevékenység elemzéséhez térünk vissza. A kulturális szervezőtevékenység alapfeltétele, hogy alapos ismeretekkel kell rendelkeznünk az adott területről. Ez adatok, információk olyan halmazát jelenti, mint: általános szociológiai jellemzők, életmód, ellátottság, helytörténeti adatok, szokások, hagyományok, közéleti-politikai viszonyok, településfejlesztési tervek stb., amelyek látszólag nem tartoznak közvetlenül a művelődési otthon tevékenységéhez.
Ismernünk kell ezen kívül az adott terület jellemző tendenciáit, folyamatokat, törvényszerűségeket. Ezeknek az információknak az összegyűjtése nemcsak a tájékoztató, de az egész népművelői tevékenységnek is alapja. (Közművelődésünk esetlegességei az ilyen jellemzők figyelembevételének hiányából is erednek). Kiválasztjuk, összegyűjtjük, rendezzük a legfontosabbnak ítélt információkat, megteremtve ezzel szakmai munkánk feltételét. Míg korábban a művelődési házak tevékenysége legfeljebb az igazgató íróasztala köré szerveződött, az előbb felsorolt információk további bővítése, rendszerezése, feldolgozása, az információs-tájékoztató szolgálat megszervezése egész közművelődési tevékenységünknek: az elemző-tervező munkának és a tájékoztató tevékenységnek alapját is jelenti.
b,) Fontos feladat, hogy tájékoztatást ne csupán a művelődési otthonban kapjanak - s közülük is elsősorban azok, akik a tájékoztató irodát vagy pultot felkeresik - hanem azok közzétételével valamennyien, akik számára ezek az információk életük megszervezésében segítségül szolgálnak. Ne kelljen egy-egy válaszért feltétlenül a művelődési házakba bemenni, hanem az a lakásokba, munkahelyekre vagy iskolákba is eljusson.
Ahhoz, hogy ezek az információk a területen élő valamennyi érdekelthez eljussanak - a tömegtájékoztató eszközök, a különféle nyilvános fórumok mellett különösen nagy jelentőségük van a művelődési otthonok önálló kiadványainak. Ezek különböző részletességgel szolgálhatják a tájékoztató funkciót. Pl.:
- műsorfüzet: általános választékot nyújt egy intézmény teljes tevékenységéről;
- olyan kiadvány, amely a tájékoztató tevékenység egészének részletes ismertetésére szolgál. Ezt az egész népesség számára fontos eljuttatni;
- készülhet szórólap konkrét problémára, amely már egy-egy célcsoporthoz szól. Pl.: milyen segítséget tudunk adni autósoknak a gépjárművezetői tanfolyamtól a gépkocsijavító szervizeken át az autóstúrák megszervezéséig.
Természetesen a tájékoztatásnak egyéb módjai is vannak. Hangos hiradó, diaképes, filmes tájékoztatás, orientáló feliratok, plakátok szintén a tájékoztatás eszközei. Ezeket most nem kívánjuk részletezni, mert szerepük közismertebb.
II/4. Tekintsük át a művelődési otthonokban szükséges információs-tájékoztató tevékenység jellemzőit!
- Demokratikus:
az egyes információk egyenrangúak, az információk rendszerezését nem vezérli kereskedelmi érdek, profitérdek, ellenkezőleg, adott esetben ezekkel konfliktust is vállalva, teljes mértékben problémára orientált, minden szempontból az adott közeg érdekeit szolgálja.
- Sokoldalúan közelít: az emberrel foglalkozó intézmények, szolgáltatások jellemzője, hogy az emberi élet csak egy-egy területére irányulnak, "alkatrészeire" bontják az emberi személyiséget. Az üzletekben mint vásárlót, a hivatalokban mint ügyfelet, az orvosnál mint beteget, a munkahelyen mint munkaerőt kezelik. A művelődési otthonokban lehetőség és szükség van arra, hogy az ott élőket teljes emberként kezeljük, az információs-tájékoztató tevékenységgel a szerepekre bontott személyiség integrálódását elősegítsük.
- Adott konkrét közeghez szól:
a helyi nyilvánossághoz, annak legjobban megfelelő tartalommal, s annak legjobban megfelelő nyelven. (A számukra fontos, az életüket valamilyen módon megkönnyítő információkra hívja fel a-figyelmet.) A személyreszabottság, a közvetlen hang a jellemzője tehát, ami az informális nyilvánosság egyik legfőbb kritériuma a formális nyilvánossággal szemben.
II/5. A tájékoztatás módja
A tájékoztatás módját két szempontból vizsgáljuk: egyrészt az "idefordulók" indítékai alapján, másrészt a tájékoztatást végzők (intézmény, személy) "magatartása" alapján. Gyakorlatunkból néhány példával szeretnénk ezeket a "módszereket" illusztrálni.
A tömeges életformaváltás (lakótelep), az ebből eredő beilleszkedési nehézségek, a lelki feszültségek növekedése miatt nő a valószínűsége, hogy a problémával küzdő vagy környezete igényli a segítséget. Ezt felismerve mérlegelni kell a segítségre szoruló körülményeit, pillanatnyi lelkiállapotát, viselkedésének tüneti jellegét. Fel kell figyelnünk arra, hogy az Információ Irodát felkeresők egy jelentős részénél a tényleges informácókérés láthatóan csak ürügy arra, hogy valakivel elbeszélgessenek. Ezek az "ál" kérdések mélyebb emberi problémáról tanuskodnak.
Ezek felismeréséhez minden embernél más módon kell eljutni.
- Van akinek elég, ha elmondja felgyülemlett problémáit, tanácsot szinte nem is vár. Már a téma megfogalmazása feloldja feszültségét.
Példa: Egy más ügyben már hozzánk fordult egy alkalommal elpanaszolta, hogy "nem bír" gyermekével. Mindent megpróbált már, de semmi sem használt. Mikor a konkrét példák elmesélésébe kezdett, ő maga is megfogalmazott néhány dolgot, ami megmagyarázhatja gyermeke viselkedését. Játszóházi tapasztalataink felsorolása (hasonló problémákat mondtunk el az édesanyának) láthatóan megnyugtatta őt, hiszen megerősítést nyert, hogy természetes gyermeki indulatokról van szó, amely más gyereknél is előfordul, tehát nem csak ő "hibázott".
- Van, akitől különféle dolgokról folytatott hosszas beszélgetés után tudjuk meg, hogy miért keresett meg bennünket, mi okoz életében nehézséget.
Példa: Egy 50 év körüli nő jött be az irodába, "csak" körül akart nézni. Feltett néhány kérdést és elkezdtünk beszélgetni. ,10-15 perc után már a családjáról beszélt. Kiderült, hogy ,l0 éve elvált a férjétől, de még mindig egy lakásban élnek. Többször írt kérvényt a kerületi tanácshoz, de mindig elutasították. Nem tudott kihez fordulni, ezért kérte segítségünket. Egy ismerős jogásztól kértünk tanácsot, elmondtuk, hogy milyen lehetőségei vannak
a probléma megoldásának. Következő alkalommal már csak azért keresett meg minket, hogy közölte, van valamilyen remény a megoldásra.
- Vannak "kíváncsiak", akik konkrét elképzelés nélkül bekukkantanak. Első benyomásuk alapján megfogalmazott véleményük sok ötletet ad.
- Néhány ember, mint "utolsó lehetőség"-hez fordul hozzunk. Rajtuk segíteni a legnehezebb feladat. Ezek az emberek elfáradtak a bürokrácia útvesztőiben, ettől eleve fenntartással keresnek meg bennünket. Problémájuk komplex, csak több lépcsőben oldható meg.
Az egyéni problémák felismerése, megoldása újfajta magatartást, hozzáállást igényel a népművelőktől. Véleményünk szerint ehhez empátiás képességekkel is rendelkeznie kell.
Az információs tevékenység a népművelőtől önművelést is igényel és egy másfajta beállítódást az emberekkel való kapcsolatában. Ez a fajta népművelés több, mint programszervezés: az információnyújtáson és tanácsadáson keresztül motivált és aktivizált képességek, készségek és az ebben rejlő egyéni 'és társadalmi lehetőségek felismerése és felismertetése.
A népművelő tevékenységének célja, hogy személyeket, csoportokat képessé tegyen arra, hogy saját erőből, hatásosan, folyamatosan tevékenvkedjenek.
Az adattár könyvtára |