Előszó

Ez a kiadvány “Az Aarhusi Egyezmény és a Területfejlesztés” projekt keretében készült, amelyet három közép-európai civil szervezet, a Centre for Community Organising, Csehország, az Environmental Law Centre, Lengyelország és a magyar Természetvédők Szövetsége hajtott végre a Regionális Környezetvédelmi Központ támogatásával.
A kiadvány célja átfogó képet adni a társadalmi részvétel jelenlegi állásáról a területfejlesztési tervezésben és a Strukturális Alapokkal kapcsolatos európai uniós előcsatlakozási tevékenységekben a három csatlakozó országban. A projekt keretében szervezett konferencia civil állásfoglalását is közreadjuk, amely javaslatokat fogalmaz meg a témában, illetve néhány nyugati civil szakértő tapasztalatairól is beszámolunk.
A publikáció legnagyobb anyaga a cseh Center for Community Organising útmutatója, amely az Aarhusi Egyezmény javaslatainak adaptációja a területfejlesztési tervek készítésében való társadalmi részvétel megszervezésére. Mivel maga az Egyezmény még kevéssé ismert hazánkban, a mellékletben a teljes szövegét is közöljük.
Az Egyezményt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának az "Európai Környezetért" folyamat Negyedik Miniszteri szintű Konferenciája fogadta el Aarhusban, Dániában, 1998 júniusában, "Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról“ címmel.
Mindegyik közép-európai ország aláírta a konvenciót 1998-ban, és Lengyelország és Magyarország már ratifikálta is. Reméljük őket Csehország is követi a lehető legrövidebb időn belül.
A közép-európai társadalmakban egyre többen rádöbbennek a területfejlesztési támogatások döntési folyamatainak fontosságára, nemcsak a fejlesztési tevékenység környezeti hatásai miatt, hanem a fenntartható életmód kereteire gyakorolt alapvető hatások miatt is. Ebből következően az embereknek, akiknek az életkörülményeit potenciálisan befolyásolják ezek a döntések, biztosítani kell a jogot, hogy részt vegyenek ezeknek a döntéseknek a meghozatalában.
Különösen fontos ez az európai integráció korában, hiszen a csatlakozás után az új tagállamok jelentős forrásokhoz juthatnak az Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból. Az EU támogatással megvalósuló beruházások nagymértékben terhelhetik a környezeti és társadalmi erőforrásokat – akár visszafordíthatatlan károkat is okozva. Másrészt sok, a fenntarthatóság irányába mutató fejlesztési program is létrejöhet, amelyek a megélhetést a szerves hagyományok ápolásával, a helyi erőforrások fejlesztésével együtt biztosítják a helyi társadalomnak. Az, hogy melyik út válik dominánssá, nagymértékben függ attól, hogy a következő években a környezetvédő civil szervezetek, és a helyi polgárok milyen intézményes lehetőséget kapnak a részvételi joguk gyakorlására.
Reméljük, hogy ez a kiadvány is hozzásegíti a közszféra döntéshozóit, és a civil társadalom szereplőit, hogy minél szélesebb körű részvételi lehetőség jöjjön létre és valósuljon meg a gyakorlatban a területfejlesztési döntésekben a fenntartható fejlődés érdekében.