A Soros Alapítvány munkatársainak összefoglalója

Soros egészségterv hírlevél

Cím:	A Soros Alapítvány munkatársainak összefoglalója
Szerző:	Belia Anna, Szőke Katalin
Szám:	12-13
A hírlevélben lévő
Nevek:	Belia Anna, Szőke Katalin
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	települési egészségterv, konferencia
Megjegyzés:
Annotáció:

Belia Anna:

“Megpróbálom gyorsan összefoglalni azokat a tanulságokat, amelyekre itt az elmúlt huszonnégy órában jutottunk.

Minden visszajelzés azt mutatta, hogy az elképzelésünk, szükség van ilyen konferenciára, beigazolódott. A konferencia intenzív volt, fárasztó, de volt is eredménye.

Nagyon gyakran előfordul, hogy az ember erőfeszítést tesz, eredményesen dolgozik, mégis hiányérzete van, mert az eredményeit nem tudja senkivel megosztani. A konferencia elsődleges célja az volt, hogy a résztvevők egymásnak mutathassák meg, hogy mit végeztek, honnan, hová jutottak el. Ez, azt hiszem, legalábbis a munkacsoportok kicsi közösségeiben sikerült.

A másik dolog az volt, hogy a gondok közül megpróbáljuk kiválasztani a közöseket, hogy a Soros Alapítvány szakértőinek segítségével tovább tudjunk lépni ebben a programban. A program ugyan a Települési Egészségterv nevet viselte, de most már elárulhatom, - leleplezhetem önmagunkat -, hogy ez voltaképpen közösségfejlesztési program volt, nem településfejlesztési. Az első közös gondnak ezt látom, és ezt gyakran megfogalmazták a munkacsoportok is, hogy a pályázatot megírni, az egészségterv megvalósítását elkezdeni általában egy kicsiny mag kezdte el, és nagyon nehezen tudott bevonni olyan lakókat a településről, akik addig sem vettek részt semmiben. Az egyes számú tanulsága tehát ennek a konferenciának az, hogy minden módon meg kellene próbálni a település többi lakóját, a települési közélet többi szereplőjét is megnyerni az egészségterv ügyének. Ennek megvannak a technikái, amelyeket meg lehet tanulni. Erre még visszatérünk

A következő tanulsága az volt a munkacsoportokban végzett tevékenységnek és a beszélgetéseknek, hogy a programban résztvevő nyertes pályázók szívesen találkoznának egymással a továbbiakban is, hiszen úgy látták ezen a konferencián, hogy tudnak egymásnak adni, és van mit kapniuk is. Megfogalmazták, hogy ezt kistérségi, regionális és országos szinten képzelik el. Hogy a Soros Alapítvány mit tesz majd ebben az ügyben, még nem tudom, hiszen nekünk is le kell ülnünk, és kitalálnunk, hogy hol tudunk a legeredményesebben segíteni. Mi is tudjuk, hogy erre nagyon nagy szükség van, és mindenképpen támogatni szeretnénk azoknak a településeknek a kezdeményezéseit, akik ilyen találkozókat szerveznek. Arra buzdítom Önöket, hogy tartsák továbbra is a kapcsolatot egymással. Mindenkinek a dossziéjában ott van a jelenlevők címe, a Hírlevél elérhetőségét ismerik, tudják, hogy a Fact Intézettől minden kérdésükre választ kapnak a többiek elérhetőségével és címével kapcsolatban is.

Voltak a munkacsoportokban olyan kezdeményezések is, hogy pár résztvevővel találkozókat szerveznének. Ezek is nagyon hasznosak lehetnek, ezekhez mi nem is kellünk. És egyáltalán azt gondolom, hogy a Soros Alapítvány egyre kevesebb dologhoz kell, ha Önök kialakítanak egy hálózatot, és kapcsolatot tartanak egymással.

Hogy a Soros Alapítvány mit tegyen a következőkben? Valószínűleg nem fogunk tudni olyan országos mozgalmat indítani, tehát a pályázók körét olyan mértékben tovább bővíteni, mint amilyet álmaiban mindenki elképzel én is egyébként. Egy magánalapítvány nem vállalhat olyan országos szervezői feladatokat, mint amilyenre egy kormány vagy egy nagy országos szervezet képes. De, hogyha Önökben megvan és megmarad ez a lelkesedés, akkor Önök ezt meg tudják szervezni, országos mozgalmat tudnak indítani. Azt hiszem, hogy elég sokan vannak itt, sokan vannak a távollevők is. Az összejöveteleket valószínűleg tudjuk majd támogatni, de magában a szerveződésben soha nem fogunk segíteni, hiszen annak semmi értelme, hogy egy irodából, személyes érintettség nélkül próbáljuk a szerveződést gyorsítani.

Ha Önök előállnak, hogy kész a terv: mi ezt és ezt szeretnénk csinálni, egészen biztos, hogy jut majd erre pénz.

Ami a konkrét kéréseket, a teleházat, az Internetes hozzáférést és egyebeket illeti, erre sajnos azt tudom mondani, hogy a Soros Alapítvány visszavonulásával ezek a lehetőségek megszűntek. Tehát, mi már nem adunk számítógépet. Internet hozzáférési pályázatokat, és teleházat különösen sokat csináltunk. A továbbiakban ilyesmik más szervezetek programjaiból lesznek megvalósíthatók. Ha akkora az igénye egy pályázó településnek az ilyesmire, akkor az önkormányzatot kell noszogatnia, hogy ezért próbáljon harcolni és pályázni más helyeken.

Nagyon sok igény merült fel rendszeres tréningekre, találkozókra, amelyeken azt lehet megtanulni, hogyan vonjuk be a közösség többi tagját, hogyan pályázzunk, hogyan próbáljunk a településen lévő vállalkozóktól támogatásokat szerezni stb…. Erre is lehet módot találni. Kitaláljuk még, hogy hogyan. Valószínűleg a Települési Egészségterv programban lehet majd ilyen tréningekre, képzésekre pályázni.

Én be is fejezném, és átadnám a szót kolléganőmnek Szőke Katinak, aki sokkal konkrétabban, és többet tud Önökről, hogy mondja el, amit nekem nem sikerült itt összefoglalnom. Azt hiszem elégedettek lehetnek azzal, amit eddig csináltak, és azt szeretném, ha ez a lelkesedés megmaradna, és hazaérve úgy tudnák terjeszteni, mint valami rossz vírust, és nagyon sokakat megfertőznének vele.”

Szőke Katalin:

“Buzgón jegyzeteltem, és közben megpróbáltam statisztikát csinálni: a csoportok, a csoportok képviselői milyen jövőképet mutattak föl számunkra, mi volt az a három legfontosabb dolog, ami az egészségterv program kapcsán szinte minden kiscsoportban felmerült?

Kettőt nagyon hangsúlyosan, minden egyes csoportban célként fogalmaztak meg.
Az első a kapcsolattartás igénye, mely nagyon fontos településen belül is, majd kilépve a településről szomszédolási vonatkozásban, egészen a regionális szintig. Egy esetleges kistérségi egészségterv felállítása is felmerült. Mindez kiegészíthető azzal a törekvéssel, mely a határon túli településeket segítené megismertetni az egészségterv szellemiségével (első lépésként a magyar nyelvű településekről van szó). Úgy gondolom azonban, hogy a határ menti településeken túlra is tekinthetnénk, és akár a Soros Network keretében kiszélesíthetnénk ezt a programot.

A másik dolog, mely az előzőben említettek fontos része: a kölcsönös tájékoztatás és az információ csere igénye. Itt felírtam valamit, ami az Önök szájából hangzott el, valamint a gyugyi polgármester előadásából is kicsengett: “ami már nekünk adott, használják ők is”. Számomra ez optimizmusra okot adó, lényeges üzenet. Ez a fajta szolidaritás, nem igazán jellemző a mai magyar társadalomra.
Az információ csere vonatkozásában merült föl a tömegkommunikációs eszközök, és elsősorban a helyi média szerepének jelentősége.

A harmadik lényeges pont a Soros Alapítványon kívüli pályázati lehetőségek számba vétele a sikeres támogatások érdekében, és harmonizálása az egészségterv programokkal. Nem véletlen, hogy regionális pályázatokban gondolkodnak, hiszen az EU-s fejlesztések, például az EU SAPARD pályázatok is régiókra koncentrálnak. Tehát van értelme együtt dolgozni bármilyen formában, közös összejöveteleken, tréningen együtt, közös pályázatírásban.

A pályázatokkal kapcsolatban, de az információcsere kapcsán a teleházak szerepe is felmerült: Ezek létrehozásában természetesen a Soros Alapítvány nem tud segíteni. Az Országos Teleházprogram keretében lehet pályázni.

A szakértőkkel, kurátorokkal a szünetben abban állapodtam meg, hogy bejelentem: az egészségterv cselekvési programjainak támogatását szolgáló pályázati kiírás ebben az évben nem lesz több. Jövő évben viszont remélhetőleg ki tudjuk írni a pályázatot. Viszont arról is beszéltünk, hogy az ősz folyamán olyan regionális képzéseket, ”tréningeket”, összejöveteleket tudnánk támogatni, amelyekről a jelenlevők úgy gondolják, hogy előbbre vihetik a programot.

Azt szeretném kérni, – Tistyán László szerkesztőnk nevében pedig – nagyon ajánlani, hogy írjanak a Hírlevélbe. Írják le azt, amit itt és most tapasztaltak, és a megfogalmazott jövőképpel kapcsolatban gondolnak! Ez a Hírlevél most már több mint ezer példányban, és nemcsak a nyertes településekre jut el. –Közben eszembe jutott, hogy milyen jó lenne, ha kettőt is tudnánk küldeni, hogy a helyi könyvtárban is hozzáférjenek. Tehát egyelőre a Hírlevél az a fórum, amin keresztül a közösségek egymás munkájáról hírt kapnak, amin keresztül a pályázók, a Soros Alapítvány és a Fact Alapítvány munkatársai és kurátorai is kommunikálhatnak. Persze telefonon keresztül is megtalálhatnak engem bármiféle pályázati ügyes-bajos dolgaikkal.

Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a konferencián. Mindenkinek sok sikert kívánok, és azt remélem, úgy mennek haza, hogy sok hasznos többlet-információt visznek magukkal. Azt kicsit sajnálom, hogy amikor otthon végiggondolják a továbblépési lehetőségeket, ismét csak magukra kell hagyatkozniuk. De meg fogjuk találni az útját, hogy valamilyen módon tovább is együtt dolgozhassunk.”

Belia Anna:

“Köszönöm Szőke Kati szavait. Meg szeretném őt erősíteni abban, hogy mindazt ami itt elhangzott a konferencián, a munkacsoportokban és a plenáris üléseken, valamilyen módon eljuttatjuk Önökhöz. Egy-egy munkacsoport nem lehetett ott a másik hétnek az ülésén. Szakértőink és munkatársaink mindenhol szorgalmasan jegyzeteltek. A dokumentáció összefoglalását mindenkinek el fogjuk juttatni. Így egy kicsit mindenki belelát majd abba, ami a többi munkacsoportban történt.

Nagyon szeretném nyomatékosítani azt, hogy a Hírlevél az Önöké. Bár a Fact Alapítvány és Tistyán László szerkeszti, de az volna az igazi, ha Önök szerkesztenék. Tehát elárasztanák őt írásokkal, kérésekkel, hírekkel (mert azért hírlevél), hogy mi történik az Önök településén a közeljövőben, ebben az egészségterv csoportnak milyen szerepe van, és mit értek el (apróbb sikereket, nagy sikereket), milyen problémáik vannak? Mindez a hírlevelünkben nagyszerűen meg tudna mutatkozni, és esetleg mások reagálni is tudnának rá.

Elhangzott itt még valami, amire vissza szeretnék térni – a szolidaritás fogalmáról van szó. Tulajdonképpen az volt az elképzelésünk, és erre Vásárhelyi Miklós megnyitó szavaiban utalt is , hogy a Soros Alapítvány nyílt társadalom eszménye valósul meg ebben a programban. A nyílt társadalomnak – politikai gondolattól mentesen az az alapja, hogy egymás iránt szolidárisak vagyunk, bármilyen társadalmi réteghez, bármilyen fajhoz, valláshoz tartozzunk is. Ha egy település lakói szolidárisak egymáshoz, könnyebben győzik le a nehézségeket. Szervesebben.”

Soros egészségterv hírlevél