Soros egészségterv hírlevél
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Mindenhol vannak nehézségek, de Balajton beszélnek is róla
Szerző:
Laki Lukács László, Majoros Zsuzsanna, Virágh Gyuláné
Szám:
18
A hírlevélben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
Megjegyzés:
Annotáció:

Sajnos a megvalósítás során a gyakorlatban több nehézség lépett fel, mint amire számítottunk, ezért kissé nehézkesen indultak be a programok. Remélt adományok elhúzódása, helyiségprobléma, témafelelős hosszabb betegsége, illetve egyiküknél munkába állás, szállítási gondok, s még több részletkérdés volt, amit menet közben kellett megoldanunk.
Ennek ellenére azt tervezzük, hogy a továbbiakban mindhárom beindított program – kisebb-nagyobb változtatással – folytatódni fog. A „Mi virít itt?” címen szervezett kis kirándulásokon kívül a témavezető olyan gyógynövénylistát adott át a polgármester úrnak, melynek alapján az eddigi gyűjtési repertoár jelentősen bővült. Az asszonytorna egyelőre gyerekeknek-fiataloknak aerobicként folytatódik a hétvégeken. A hagyományőrző szövés lehetőségei hosszabb időn át, de folyamatosan alakulnak majd, hisz a szakmai segítség és az inspiráció rendelkezésre áll.
Figyelemmel kísérünk a továbbiakban mindenféle pályázati lehetőséget, amely segíthet az elkezdett sokszínű munka folytatásában, hogy a sok-sok jó szándék érvényesülhessen.
Összességében tehát élénkítő, színesítő, mozdító erejű volt e pályázat, ami bővítette a helyiek kapcsolatait, mind a községen belül, mind a környékbeli hozzáértők vonzásával. Nagyon fontos ugyanis, hogy egy kis faluba jussanak el akár barátságos eszmecserére tanácsadóként, akár konzulensként értékes szakemberek, látókör-szélesítésre vagy egy-két ötlet megvalósítására. Mindenütt lehetnek eddig még fel nem tárt helyi lehetőségek, amire a tapasztaltabb külső szemlélő ráirányíthatja a figyelmét a helyben lakóknak. „Több szem többet lát.”
A Soros Alapítvány támogatásával szervezett egy éves munka keretet teremtett a továbbiakhoz, a folytatáshoz. Mindenképpen sokakat aktivizált. S még a negatívumok konzekvenciáit is le kell tudni vonni, hogy máskor jobban sikerülhessenek a dolgok.
Most lássuk kicsit részletesebben is a programokat!

Ismerkedjünk meg a hagyományőrző szövéssel

Balajt, a hajdani kisnemes falu nagy történelmi múlttal, gazdag néprajzi-, hagyományi- és szokásanyaggal rendelkezik.
Az önellátó paraszti gazdálkodás idején a családok munkarendjébe szervesen illeszkedett a kender termesztésének és feldolgozásának munkája. Ez az aszszonyok fő feladata volt, némi férfi és gyermeksegítséggel. Az eladósorban lévő lányok stafírungjának elkészítése volt a fontos feladatuk, minden korosztály részt vett benne. A munka mellett sok társas összejövetel is kapcsolódott e tevékenységhez – fonás, áztatás, fonalvetés, szapulás, törőbe járás, közös hímzések stb.
Sajnos az elmúlt évtizedekben feledésbe merültek az ezzel kapcsolatos szokások, így a textil remekek jobb esetben a ládafiók mélyére kerültek.
Örvendetes, hogy e pályázat segítségével újra lehetőség kínálkozott e munkák felelevenítésére. Gyűjtőmunkával kezdődött: októbertől kezdve a téli hónapokban hétről-hétre, házról-házra, családról-családra járva. A kenderfeldolgozás tárgyai, főként szövőszék után kutattunk, sikerrel. Két szövőszék is előkerült
a faluban, melyeket némi munkával sikerült működőképessé tenni. Többek voltak segítségemre. A nyüstkötés munkálatait már Edelényben készítettük el, helyben nem volt már, aki tudta volna és így volt ez
a fonalfelvetéssel is.
A gyűjtés növelte a helyiek önbecsülését, felhívta a figyelmüket a különböző értékekre. Az anyák, nagyanyák, dédanyák szép szőttesei, hímzései előkerülvén, megeredt az asszonyok nyelve. A velük kapcsolatos történetek, a kenderáztatás, szövés-mosás emlékei megelevenedtek. Sajnos nem élnek a régi híres szövőasszonyok, de munkáik és emlékük igen! Remek zárása és igazolása volt több helyi asszonynak az Edelényi Hét a Borsodi Tájházban, ahol 2001. május 20-án textilházat nyitottak. Többen vettek részt a megnyitón és az azt követő népzenei esten. Régi fotók és írások is előkerültek. Volt, amely a mosókútról is hírt adott, 1918-ból rigmusba szedve.

„Itt van a mosókút, korhadt lépcsőjével
Hány bele esett már lefelé fejével,
Ide járnak gyakran az asszonyok, lányok,
Azért oly hófehér tiszta a ruhájuk.
Hanem – meg kell adni – mosnak itt másra is.
Mert aki idejár, az bizony mind hamis.
A sulykoló fával versenyt jár a nyelve,
Kit itt szóba hoznak, az oszt meg van verve!
A mosókút nálunk a hírlap, az újság,
A tanítót, a papot itten házasítják.
Itt szidják a bírót meg a hiteseit,
A jegyző urat is innen tiszteltetik.
Gyerekszülés, halál, keresztelő, lagzi
Itt hirdettetnek ki.”
Laki Lukács László
okl. népművelő
Edelényi Borsodi Tájház vezetője

Megjegyzések az asszonytornához

Folyamatosan rengeteg ún. „háttérmunka” volt az aszszonytornában, ami az elért csekély eredményben nemigen látszik.
A fontosabbakról: a miskolci Máltai Szeretetszolgálat megfelelő, vastag tornaszőnyeget ígért részünkre, mivel rájöttünk, hogy a művelődési ház télen mennyire nehezen fűthető fel. Várakoztunk rá, de nem kaptuk meg az adományt. Az általános iskola felajánlotta a szőnyegeit, de ezek kicsik voltak. Lassan rájöttünk, hogy más módon kell a tornaszőnyeg hiányát megoldanunk: hordozható, összehajtható szivaccsal, amelyet mosható anyaggal beborítunk. A sajóbábonyi műanyaggyárban találtuk meg a legolcsóbb szivacsot, s megvettük, egyelőre 10 fővel számítva. Az edelényi varroda maradék anyagot ígért a beborításhoz. Kiderült, hogy nem műszálas anyagból csak feketét tudnának adni. Ezt nem fogadtuk el, hisz úgy néztünk volna ki, mintha „felravatalozásra” készülnénk. Néhány leendő tornásznak olcsó melegítőt vettünk miskolci bálából. A kazetták lejátszásához a magnónkat megcsináltattuk.
Mivel nem tudtuk, hogy az elhúzódó szervezés miatt a tényleges létszám melyik korosztályból jön össze, ezért többféle tornakazettát szereztünk be. Az ún. „Etka-tornát” Edelényből Demeterné Magyar Piroska biztosította. Jómagam a miskolci Szt. Ferenc Kórházból a reumásoktól csípőtornát, válltornát és csontritkulást megelőző gyakorlatok kazettáját szereztem meg. Konzultáltam a háziorvossal, hogy kik, milyen betegek nem vehetnek részt a tornában. Kenyeres Ági a témafelelős pedig aerobic kazettákat vett. Kisebb akadály volt az is, hogy ő, aki kezdetben munkanélküli volt (az egész községben a két felsőfokú végzettségű lakos egyike), végre a környéken kapott munkát, így nehezebbé vált számára a rendszeres hétvégi szabadidős program szervezése. (Eredetileg az asszonytornát kéthetes gyakorisággal terveztük, de a nehézkes kezdet után, a rendszeresség okából is sűrítettük.)
Az asszonytornának lendületet adott, hogy az Edelényben több éve rendszeresen tornászó „Etka jógások” meghívásunkra 6-7 fős kis csoportban többször eljöttek Balajtra.
Jelenleg a gyerekeknek tartunk hétvégeken aerobicot. Ahogy lemegy a szüret, a nagy munka, újragondoljuk a folytatást – az eddigi tapasztalatok alapján.

Virágh Gyuláné
programfelelős

Gyógynövényprogram

A „Mi virít itt?” pályázati témakörben 2000. szeptember végétől november közepéig, majd 2001. áprilistól kb. kéthetente elsősorban az alsó tagozatos gyerekekkel és néha nagytestvérrel, szülővel, tanítóval kis kirándulásokat szerveztünk a falu határába, hogy ismerkedjünk a helyi gyógynövényekkel. Vidám, barátságos kiruccanások voltak ezek, 10-20 fő gyerek részére, hol hétvégén, hol hét közben – növénygyűjtéssel, lepréseléssel, ürgevár kereséssel, kökénysütéssel, szalonnasütéssel. A gyerekek kedvesek, érdeklődők voltak, szívesen jöttek. Egyedül a nyári program lett szerényebb, ugyanis ekkor hiányzott az iskola „háttér-szervező” szerepe – kevesen jöttek el kirándulni, különösen a kis cigánygyerekek, pedig nem is nyaraltak, otthon voltak. Természetesen a kisebb résztvevői létszámmal ugyanúgy áttekintettük az ekkor található értékes gyógynövényeket a falu határában.
A program végeztével a falu vezetői részére átadtam a környékbeli réten-legelőn előforduló fontosabb, s
a későbbiekben esetleg gyűjthető gyógynövények jegyzékét, instrukciókkal. A legfontosabbnak ítélt növények példányait (lepréselve) kis gyűjteményben átadtam a polgármester úrnak.
Örülök, hogy részt vehettem e kis faluban a helyiekkel a házuk tája, lakókörnyezetük természeti értékeinek megismertetésében.

Majoros Zsuzsanna
okleveles természetvédelmi ökológus
nyugdíjas természetvédelmi főtanácsos


Soros egészségterv hírlevél