Soros egészségterv hírlevél
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Milyen a nyerő pályázat?
Szerző:
Füzesi Zsuzsanna dr., Szőke Katalin
Szám:
17-18
A hírlevélben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Nyirád
Tárgyszavak:
települési egészségterv
Megjegyzés:
Annotáció:

A Soros Alapítvány 1997 és 2000 között öt alkalommal hirdette meg a Települési egészségterv pályázatot. (A 2001 tavaszán meghirdetett program ebben nem szerepel.) A pályázati folyamat előkészítésére szervezett tréningeken 617 település képviselői vettek részt. A pályázati fordulókban összesen 445 település nyújtott be egészségtervet a kuratóriumhoz, és kért programja(i) megvalósításához pénzügyi támogatást. Ezt a három év során benyújtott 445 pályázatot tekintettük át a dokumentumelemzés módszerével. A dokumentumelemzés során lényegében kódoltuk, azaz különböző ismérvek szerint csoportosítottuk a vizsgálatba bevont pályázatokat. E módszer alkalmazása lehetővé tette a programban való részvétel indítékainak, illetve a sikeresség, vagy épp a sikertelenség okainak feltárását. A tartalomelemzés módszerével, az írásos dokumentumok komplex vizsgálatával a teljes pályázati folyamatot, azaz az öt forduló során végbement változásokat tudtuk nyomon követni. Elemzésünkben minden település azon pályázata szerepel csak, amellyel először vett részt a Települési egészségterv programban (a pályázatok száma az említett többször pályázók miatt ennél jóval több volt). Úgy gondoltuk azonban, egy pályázat megvizsgálása is elegendő információt nyújt a települések, azok motivációi, szándékai megismeréséhez.

A pályázatukkal támogatást nyert települések (203 település) képviselőit külön kérdőívvel is megkerestük. Önkitöltéses kérdőív segítségével kérdeztük meg őket a programban szerzett tapasztalataikról, véleményükről, elégedettségükről és részvételük motivációiról. A legtöbb településen a megkérdezés időpontjában még folyamatban volt a program megvalósítása, de már jól körvonalazódtak annak eredményei, hasznai.

A kérdőíves adatfelvételt nem azért szűkítettük a Soros Alapítványnál pénzügyi támogatást nyert településekre, hogy a „visszajelzés” minél pozitívabb legyen, és igazolásul szolgáljon a program kidolgozói, támogatói számára. A kérdőíves vizsgálat célja az volt, hogy az Egészségterv program folyamatának egészéről kapjunk képet, melynek csak egy részét jelenti az előkészítés, a pályázat feltételeinek megteremtése (másként fogalmazva: a pályázók „helyzetbe” hozása). Kétségtelen, e szakasznak is szükséges a vizsgálata, hogy megtudjuk, a Soros Alapítvány munkatársainak és a köréjük szerveződő szakértőknek, kurátoroknak a munkája, erőfeszítései (valamint a Soros Alapítvány pénze) kellő hatékonysággal térült-e meg. Ez a kérdőíves vizsgálat és annak eredményei azonban legalább ugyanilyen mértékben szólnak a pályázók erőfeszítéseiről, az általuk megvalósított programok sikereiről, problémáiról, mint a Soros Alapítvány tevékenységéről. A kérdőíveket 2000 szeptemberében postai úton juttattuk el a pályázókhoz. A 203 támogatásban részesült település közül 172 településtől kaptunk vissza értékelhető kérdőívet (ez a megkeresett települések 84,7 százaléka!).

A dokumentumelemzés és az önkitöltéses kérdőív eredményei alapján elkészült elemzés több mint 100 oldalt tesz ki. (Az elemzést a Fact Intézet kutatói végezték a Soros Alapítvány támogatásával). Az elemzés teljes terjedelemben való ismertetésére a Hírlevél keretei között természetesen nincs lehetőségünk, így ezek közül csupán néhány részt mutatunk be a Hírlevél olvasóinak.

Kedves Olvasó! Most lássuk akkor azt, – a teljesség igénye nélkül – amire a kistérségek, a régiók találkozóinak résztvevői is kíváncsiak voltak: Milyen a jó pályázat?

Az elemzés során a kuratórium értékelési elveinek megfelelően jártunk el, azaz a program céljainak leginkább megfelelő pályázatoknak azokat tekintettük, ahol a „közösség”, az „egészségkép”, a „kulcsprobléma kiválasztása”, a „stratégia”, a „költségvetés” és a „fenntarthatóság” tényezők külön-külön, és együttesen is megfeleltek a pályázati kiírás céljainak, vagyis:

· a pályázók által elkészített egészségkép a településen élők életfeltételeinek alakulását befolyásoló dimenziók leírásának széles körére terjedt ki;
· a pályázóknak sikerült megtalálni azokat a kulcsproblémákat, melyekre alapozva elkészíthették településük egészségfejlesztési stratégiáját, meghatározták rövid és hosszú távú céljaikat;
· a programokban tetten érhető volt a közösség aktív részvétele;
· a programok hosszú távon is fenntarthatóak;
· a pályázat így alkalmassá válhat a településen élők kohéziójának, identitástudatának, autonómiájának (ön)fejlesztésére anélkül, hogy ahhoz külső szakértőkre, vagy lényeges külső forrásokra lenne szükség;
· végül a programokhoz egy olyan költségvetési tervet mellékeltek, amelyből világosan kitűnt, mely programokra kérik a támogatást a Soros Alapítványtól, és mely programokat terveznek a helyi erőforrások felhasználásával megvalósítani.

A látszólag túlzó elvárásokat állító elképzelés működőképességét bizonyítja, hogy a pályázatok közül néhány minden kiegészítés, korrekció nélkül teljesen megfelelt a megfogalmazott kívánalmaknak (a követelmények tehát számukra reálisak, teljesíthetőek voltak). A 445 település közül az elemzés során 31 olyan települést találtunk, amelynek pályázata megfelelt a fenti szempontok mindegyikének. A többi 172 település is teljesítette e feltételek többségét, ezért – az átdolgozást követően – támogatásban részesülhettek.

A hat szempontnak (egyenként) megfelelt pályázatok, a pályázatok sikeressége szerint

A fenti grafikon a nyertes és nem nyertes települések pályázataiban mutatkozó különbségeket mutatja, a pályázati feltételek/szempontok megvalósításának eredményessége terén. (Az oszlopok mellett található számok azon települések számát mutatják a nyertes, illetve a nem nyertes települések körében, melyek pályázata az említett feltételnek megfelelt. Például: a közösség aktivitása 88 nyertes település pályázatában volt tetten érhető, míg a nem nyertes települések körében ez a szám csak 13 volt.)

A pályázatok értékelése során valóban kiemelt szempont volt, hogy a közösség tagjainak aktív bevonásával, a közösség részvételével történik-e a programok megvalósítása, vagy a közösség a programoknak csak passzív résztvevője, „megajándékozottja-e”. A következő ábra azt mutatja, hogy a támogatást nyert és támogatást nem nyert települések milyen arányban dolgoztak ki olyan cselekvési programokat, melyek közösségteremtő erejükkel minél nagyobb létszámú lakossági csoportot aktivizáltak, és a közösség részvételével valósultak meg.

A közösség szerepe a programok megvalósításában a támogatást nyert és támogatást nem nyert települések pályázataiban

A közösségi aktivitást azoknál a településeknél tapasztalhattuk leginkább, ahol a pályázók által „kigondolt” cselekvési programok megtervezéséhez és megvalósításához a településen élők többsége csatlakozott. A legjobb pályázatok azok voltak, ahol a programok kidolgozását közösségi szükségletfelmérés előzte meg (Az ún. közösségi felmérésnek változatos formáival találkoztunk a pályázatokban. Volt, ahol falugyűlésen gyűjtötték össze a megoldandó problémákat, máshol kérdőíves felmérést végeztek, utcánként önkéntesek gyűjtötték az ötleteket, vagy a rendelőbe, a helyi boltba betérők válaszoltak arra, mit is kellene tenni a közösségért, a település fejlődéséért, s ezt hogyan lehet elérni, ők mit hajlandók érte tenni stb.).

A pályázó szervezetek közül legsikeresebbnek az önkormányzatok és a civil szervezetek bizonyultak, mivel szinte azonos arányban nyertek támogatást (az öt fordulót együtt tekintve): a pályázó civil szervezetek 47,6 százaléka, az önkormányzatok 47,8 százaléka készített „nyerő” pályázatokat. Ennél valamivel alacsonyabb arányban kaptak támogatást a költségvetési intézmények pályázatai (35,7 százalék).

A pályázó szervezet, a támogatást nyert és nem nyert településeken

Végül – e rövid ismertetés keretében - nézzük meg azt, hogy a Soros Alapítvány tudott-e segítséget nyújtani a településeknek ahhoz, hogy minél inkább a pályázati kiírásoknak megfelelő települési egészségterv programok készüljenek. E segítség egyikét az előkészítő tréningek szervezése jelentette.

A nyertes és nem nyertes települések között a tréningen való részvétel szempontjából lényeges különbségeket láthatunk. Az alábbi ábrából látszik, hogy míg a tréningen részt vett települések 58,8 százaléka (134 település) tartozott a nyertes települések közé, addig a tréningen részt nem vevő településeknek csupán 31,8 százaléka (69 település) részesült támogatásban a Soros Alapítványtól.

A nyertes és nem nyertes települések tréningen való részvételének megoszlása

A tréningen való részvétel hozadéka más területeken is megmutatkozott. A tréningeken szerzett ismeretek birtokában kisebb számban szorultak átdolgozásra, újragondolásra azok a pályázatok, melyek készítői frissen szerzett tapasztalataikat már beépítették munkájukba.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy sokan a tréningeken való részvétel nélkül is, „csupán” saját tudásukra, tapasztalataikra, ötleteikre és a Módszertani Útmutatóra támaszkodva is képesek voltak a program szellemiségéhez igazodó pályázatokat készíteni. Ami biztos: a kiírásban megfogalmazott elvárásokat maximálisan kielégítő legjobb pályázatok többsége azon településekről került ki, amelynek képviselői részt vettek valamelyik tréningen (a minden szempontból kielégítő pályázatokat készítő települések 80,6%-a vett részt tréningen).

Tisztelt Olvasó! E rövid írás bizonyára csak felvillanthatta az Ön számára, milyen is a jó pályázat – legalábbis a Soros Alapítvány és a Fact Alapítvány képviselői szerint. Mindenki másként fogalmazza meg a jó pályázat, a jó egészségterv program a lényegét. Nekünk az is nagyon tetszett, amit Rédei Zsolt, Nyirád jegyzője az öcsi konferencia vendégkönyvébe jegyzett: „Az egészségterv nem arról szól, hogyan tanuljuk meg mások gondolatait, hanem arról szól, hogyan tanuljunk meg gondolkodni.”
Füzesi Zsuzsanna, Szőke Katalin
(Fact és Soros Alapítvány)
Soros egészségterv hírlevél