Soros egészségterv hírlevél
Nyomtatóbarát változat
Cím:
A legnépszerűbb programok és támogatottságuk a Települési egészségtervekben
Szerző:
Szám:
18
A hírlevélben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
Megjegyzés:
Annotáció:



Az előző hírlevélben arról írtunk, milyen volt a „nyerő” egészségterves pályázat. Azaz, a Soros Alapítvány egészségterv kuratóriuma milyen szempontok szerint minősített egy pályázatot megfelelőnek ahhoz, hogy anyagi támogatásban is részesítse.
A jelenlegi Hírlevélben azt mutatjuk be, hogy a pályázók mely programokra kérték elsősorban a Soros Alapítvány pénzügyi támogatását a Települési egészségterv programban, és végül is melyekre kapták meg azt. Az adatokat a korábbi számban hivatkozott dokumentumelemzés eredményeiből emeljük ki. (Emlékeztetőül: a Soros Alapítvány 1997 és 2000 között öt alkalommal hirdette meg a Települési egészségterv pályázatot. E pályázati fordulókban összesen 445 település nyújtott be egészségtervet a kuratóriumhoz és kért programjai megvalósításához támogatást – legalább egy alkalommal. A dokumentumelemzés során e pályázatokat vizsgáltuk meg).

A programok száma

A vizsgálatban szereplő települések első pályázatukban összesen 2102 programot dolgoztak ki, mely a 445 településre nézve településenként átlagosan 5,3 programot jelent. Ez a szám önmagában nehezen értelmezhető, de ha figyelembe vesszük milyen hatással lehet akár egyetlen jól megszervezett program is a település életére, jelentősége egyetlen programnak sem hanyagolható el.
A programok száma településenként meglehetősen nagy szórást mutat (1-től 52-ig terjed), mely a pályázati munkák komplexitásában mutatkozó különbségeket jelzi. Míg egyes pályázók egy adott alkalomra szóló rendezvényre, egyszeri beruházásra kértek támogatást, mások egész éves rendezvénysorozatra, sokfelé ágazó témájú és több lakossági csoportra kiterjedő programsorozatra pályáztak.
A legtöbb település 1, 3, illetve 4 program támogatását kérte pályázatában. A Soros Alapítvány az említett 2102 programból végül is 489-et támogatott (a pályázott programok 23,0 százalékát). Ez azt jelenti, hogy
a támogatást nyert települések átlagosan 2,4 program megvalósításához kezdhettek hozzá.

A programok típusa

A pályázott programokat tartalmuk szerint is tipizáltuk, azaz egy-egy nagyobb témacsoportba gyűjtve számoltuk össze a cselekvési programokat. A főbb témacsoportok a következők voltak:
– táplálkozás
– mozgás, sport
– környezetvédelem és környezetszépítés
– egészséges életmód, egészségnevelés
– beruházás
– szociális program
– kultúra
– „egyéb” programok

A pályázott és támogatott programok típusai

x

A legnépszerűbb programtípusnak a beruházásokon belüli „szabadidős beruházás” bizonyult, amely az esetek többségében játszótér építését, játszó-pihenő park, sportpálya, tanösvény létrehozását, valamint egy-egy gyermekklub (játszóház játékokkal, kerékpárokkal való) felszerelését jelentette. Az öt fordulót együtt tekintve 314 ilyen támogatási kérelem érkezett, melyből 132 a Soros Alapítvány támogatásában részesült. Ez
a programtípus – beruházás jellegéből adódóan – látszólag ellentmond a Települési egészségterv program célkitűzéseinek, azonban a közösségi élet olyan színterei teremthetők meg segítségével, melyek több korcsoport hasznos szabadidő eltöltését, a környezet szépítését, ezáltal az ott élő emberek hangulatának javítását szolgálhatja egy időben. Emellett, pl. egy játszótér vagy egy park megvalósítása olyan munkákat igényel, amelyben – a szakértelmet igénylő fázisok kivételével – a lakosság is aktív szerepet vállalhat. A kuratórium e programok közül azokat támogatta, amelyekhez konkrét „hasznosítási terv” is tartozott: milyen közös rendezvényeket szerveznek ott, kiknek a bevonásával, hogyan lesz a létesítmény fenntartható stb.
A szabadidős beruházásokhoz hasonlóan népszerűek voltak a mozgással, sporttal kapcsolatos programok is (szám szerint 359), melyekből az alapítvány 69-et támogatott. A támogatást elsősorban a sportnapi rendezvények, sportversenyek élvezhették, valamint az olyan rendszeres, egész évre szóló programok, ahol a kezdeti „befektetést” követően a program fenntarthatósága biztosítottnak látszott. Ezért nem támogatta szívesen a kuratórium – a program fontosságának elismerése mellett – pl. az úszásoktatást, a nagy költségigényű, egyszeri alkalomra szóló kirándulásokat stb.
Az egészségi állapotra, a településen élők egészségmagatartásának befolyásolására irányuló 315 pályázott programból mindössze 35 részesült támogatásban. Az egészség témája köré szerveződő programok körében a legtöbb igény ugyanis még mindig a – többnyire külső szakértőkre építő, a lakosság passzív szerepére támaszkodó – hagyományos egészségnevelő módszerekre irányult, melyek a Települési egészségterv program céljaihoz nem illeszkedtek (a 315 programból 163 program volt ilyen – nagyobbrészt a támogatást nem nyert települések pályázataiban).
(A külső szakértők többségét a közeli kórház, járóbeteg-rendelő szakorvosai jelentették volna, valamint természetgyógyászok, a médiából ismert népszerű személyiségek stb. Érdekes módon a helyi orvos, védőnő e feladatokban legtöbbször legfeljebb mint szervező jelent meg.)
A kérések másik jelentősebb csoportja (mely a pályázati program félreértésén alapulhatott) az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra – műszer-beszerzés, rendelőbővítés, gépkocsi vásárlás stb. – fejlesztésére irányult (69 település fordult ilyen kérelemmel az Alapítványhoz). E programokkal szemben a kuratórium a közösségi összejövetelt is megteremtő életmódklubok, egészség témájú vetélkedők és az egészség fejlesztésére irányuló rendezvények szervezését ítélte támogatandónak (17 település).
Fontos eredménynek könyvelhetjük el, hogy több pályázatban a hagyományos egészségnevelő módszerek már megtapasztalt hatástalanságát is megfogalmazták, s ennek megfelelően elálltak ezek folytatásától. (Természetesen találtunk példát ennek ellenkezőjére is, ahol a módszert – annak ellenére, hogy nem tartották megfelelőnek –, nem vetették el, csupán az előadók személyén változtattak.)
Környezetszépítésre, környezetvédelemre, többnyire fásításra és virágosításra 273 program irányult. Ezt
a programcsoportot – a játszótérhez, pihenőparkhoz hasonlóan –, közösségteremtő szerepe miatt a kuratórium támogatandónak találta, így közülük 134 program valósulhatott meg. E körben azokat a programokat utasította el a kuratórium, ahol a pályázók hagyományos előadások, vagy az iskolai oktatás keretében tervezték a gyerekek és a felnőttek környezeti tudatosságának formálását.
A közösségteremtés szempontjából is értékes, és többnyire támogatható programok születtek a települések többségében a kulturális élet megteremtésére, fejlesztésére irányuló törekvések mentén. 15 településen színjátszó körök, tánccsoportok, kézműves és zenei szakkörök alakultak, 16 településen tartottak különböző rendezvényekkel, vetélkedőkkel színesített falunapot. Néhány helyen a támogatást a helyi kábeltelevízió műsorkínálatának bővítésére, vagy életmódtáborra fordították.
A táplálkozási szokások megváltoztatására, közös főzések rendezésére, tankonyha, biokert kialakítására 180 program irányult. Közülük elsősorban a közösségben megvalósuló programokat támogatta az Alapítvány, szám szerint harmincat. A helyes táplálkozásról szóló felvilágosító előadások elsősorban az egyéni szokások megváltoztatására irányultak. Közösségteremtő erejük hiánya, valamint az egyéni szokásokban bekövetkező változások bizonytalansága miatt, a kuratórium nem tartotta ezeket feltétlenül támogatandónak.
Visszatérő problémaként fogalmazódott meg a települések állapotleírásában, illetve a kulcsproblémák kiválasztását követően az egészségfejlesztési stratégia kidolgozása során is az, hogy az emberek életminőségén szociális körülményeik javítása nélkül változtatni nem lehet. Így több település (62 program keretében) egy-egy lakossági csoport számára dolgozott ki különböző, a szociális feltételeken javítani szándékozó cselekvési tervet. A szociális programok egyharmada a gyerekekre (iskolatej, fogkefe, gyerekruhacsere, napközi, étkezési hozzájárulás stb.), további egyharmada a munkanélküliekre (a munkanélküliség csökkentését célzó tanfolyamok, képzések finanszírozására) irányult. Több program (11) keretében kívántak a pályázók az idősek helyzetén változtatni, illetve 5 ilyen irányú kérés érkezett a romáknak/cigányoknak szánt szociális támogatásokra is. A 62 szociális programból a Soros Alapítvány mindössze két programot támogatott, mivel a programok – elismerve szükségességüket – nem illeszkedtek a pályázati kiíráshoz. A támogatott két program is olyan volt, melyben az érintett célcsoport tevékenyen vett részt helyzete javításában.
Szakemberképzésre, illetve -átképzésre is pályáztak a települések (22 település), ez a törekvés azonban nem járt együtt a képzettek saját forrásainak beépítésével, így nem illeszkedett a pályázati célokhoz. Saját forrás alatt a következőket értjük: a képzettek is akarják a képzést és a saját sorsukon való változtatást, hozzájárulnak a képzés feltételeinek megteremtéséhez (pl. minimális önrész vállalása, vagy a szakképzéshez szükséges műhely létrehozásában való fizikai részvétel, munkavállalás stb.), a képzés felhagyása szankciókkal jár (pl. csak akkor kapja vissza az önrészt, ha sikeresen vette a képzés akadályait stb.). E feltételek a benyújtott programoknál nem teljesültek.
A nyertes települések körében végzett kérdőíves adatfelvételre válaszolók a pályázott programokkal kapcsolatban néhány pozitív és negatív tapasztalatot konkrétan is megfogalmaztak. A következőkben ezekből emelünk ki néhányat:
– A program szellemiségének megfelelően a települések pozitívan élték meg azt az önállóságot és tervszerű gondolkodást, amelyet a pályázat elkészítése során sajátítottak el. Jó alkalom volt ennek próbájára, hogy a települések önállóan döntötték el, mire pályázzanak (33 említés). Mindezek esélyt jelentenek a kistelepülések számára autonómiájuk növelésére és a további fejlődésre.
– Több település az Egészségterv pozitívumát annak komplexitásában látta. Egyszerre több részprogramra is lehetett pályázni, a programok több korcsoportot is érintettek, azaz „a program több volt, mint egyszerű pályázat” (21 említés).
– Nem értett egyet a pályázók egy része viszont a Kuratórium bírálatával, ami az esetek többségében azt jelentette, hogy a pályázat készítői szerint a település szempontjából lényegesnek tűnő részprogram nem nyert támogatást (13 említés).
– Voltak olyan pályázók, akik – megítélésük szerint – az előzetes segítség (tréning, Módszertani Útmutató) igénybevétele, használata során nem kaptak konkrét információkat arról, mire is lehet pályázni (11 említés), s ez ambivalens érzést, tanácstalanságot okozott a pályázat elkészítésénél.

Most lássuk kicsit részletesebben is milyen programokra pályáztak a települések:

A vizsgált pályázatokban szereplő cselekvési programok
x


Soros egészségterv hírlevél