Kiadványok
Nyomtatóbarát változat
Cím:
A Soros Alapítvány Kistérségi Programjának tapasztalatai - 1999. április - június
Szerző:
Farkas Csaba, Takács Attila
Sorozatcím:
Programértékelő kiadványok
A kiadás helye:
Budapest
A kiadás éve:
1999
Kiadó:
Soros Alapítvány
Terjedelem:
Nyelv:
magyar
Tárgyszavak:
Kistérségi Program, informatika, oktatás, hátrányos helyzetű kistelepülések
Állomány:
Programértékelő kiadványok
Megjegyzés:
Annotáció:
ISBN:
ISSN:
Raktári jelzet:
E

A Soros Alapítvány Kistérségi Programjának tapasztalatai
1999. április - június

Farkas Csaba
Takács Attila
Jedlik Ányos Gimnázium
Budapest
--------------------------------------------------------------------------------


TARTALOMJEGYZÉK

ELŐZMÉNYEK

HELYSZÍNEK

A KISTELEPÜLÉSEK ÉS KISISKOLÁSOK ÁLTALÁNOS HELYZETE

A KISTÉRSÉGI INFORMATIKAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE

1. TELEPÍTÉS, HARDVER- SZOFTVER ESZKÖZÖK MINŐSÉGE, ELŐKÉSZÍTÉS
2. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI ELŐKÉSZÜLETEK
3. EDDIGI TAPASZTALATOK A PROGRAM VÉGREHAJTÁSA SORÁN
A PROGRAM ÉS A KÖRNYEZET

A PROGRAMBAN RÉSZTVEVŐ ISKOLÁK ÉS TANÁROK VÁLTOZÁSA

JAVASLATOK

--------------------------------------------------------------------------------


Előzmények

A Kistérségi Program koncepciója

A Soros Alapítvány kistérségi programja kísérleti jelleggel az 1998/99-es tanévben indult. A program célja, hogy a hátrányos helyzetű kistelepülések (1000 fő körüli lélekszám) iskoláiban a számítástechnika-informatika oktatás helyzetén javítson.

A Program lényege, hogy négy, egymáshoz közel álló, együttműködni kész önkormányzat és önkormányzati iskola közös üzemeltetésre egy korszerű, multimédiás, Internet hozzáféréssel is rendelkező számítástechnika labort kap, melyet a tanév során a négy iskolába felváltva helyeznek el 2-2 hónap időtartamra. Ez alatt az adott iskolában a tanulók nagyobb óraszámban tanulnak számítástechnikát, teljesítik a tanmenet által számukra az egész esztendőre előírt tervet, ebből osztályzatokat és év végi osztályzatot kapnak.

A Program hardver, szoftver és részben emberi feltételeit a Soros Alapítvány finanszírozza, az eszközök 3 év elteltével az iskolák tulajdonába mennek át. A terem bútorzatát és biztonsági berendezéseit a fenntartó illetve az iskola alakítja ki. Az Alapítvány az 1998/99-es tanévben vállalta a rendszergazda fizetését is, illetve egyszeri alkalommal tanártovábbképzést tartott a részt vevő tanárok részére. A telepítés költségeit szintén az Alapítvány vállalta magára.

A kapott hardver- és szoftverpark:
16 db munkaállomás (Pentium 166 MMX, 26 MB RAM, 1.3 GB winchester, hangkártya, 15" SVGA, CD ROM), 1 db szerver (2.1 GB winchester, 32 MB RAM), a munkaállomásokon Windows 95, Office 97, a szerveren Windows NT Server, dial-upos Internet hozzáférés. A hardver eszközökre 3 év helyszíni garancia vonatkozik.


Fábiánsebestyén, óra a laborban

Helyszínek

Az első körben az Alapítvány 3 helyszínt jelölt meg:

Békés megyében:
Hunya (865 lakos), igazgató: Petényi Szilárdné, tanár: Kiss András
Kétsoprony (1592 lakos), igazgató: Nagy Mártonné, tanár: Zabaglóné Váradi Margit
Kamut (1285 lakos), igazgató: Dávid Bertalanné, tanár: Zabaglóné Váradi Margit
Csárdaszállás (kb. 600 lakos), igazgató: Bujdosó Lajos, tanár: Kiss András



A békési igazgatók

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében:
Kemecse (4900 lapos), igazgató: Lucza János, tanár:Deák Béla
Vasmegyer (1600 lakos), igazgató: Szabóné Balázsi Sára, tanár: Szopkó Tímea
Kék (2380 lakos), igazgató: Nagy Lászlóné, tanár: Kocka Mihály
Beszterec (1186 lakos), igazgató: Kiss Gyula, tanár: Hajnal István


Csongrád megyében
Minden helyszínen a rendszergazda: Gajda Zsolt
Szegvár (5500 lakos), igazgató: Tóth Lászlóné, tanár: Gajda Zsolt
Fábiánsebestyén (2450 lakos), igazgató: Faragó Ferenc, tanár: Gajda Zsolt és Bacsa Zsolt
Mártély (kb. 1300 lakos) igazgató: Bérczi Tamásné, tanár: Gajda Zsolt és Balázsné Mónus Anna
Derekegyház (1906 lakos) igazgató: Kálmánné Szabó Erzsébet, tanár: Gajda Zsolt és Kósa Ágnes

A kistelepülések és kisiskolák általános helyzete:

Minden kistelepülésen szívesen beszéltek az iskolák illetve a települések általános helyzetéről. Ezt fő vonalaiban, a következőkben foglalhatjuk össze:


A besztereci néptánc együttes oklevelei
A szegvári iskola


A kistérségi informatikai program értékelése

A Kuratórium az értékeléssel kapcsolatban rendelkezésünkre bocsátott egy szempontrendszert, melyet minden meglátogatott iskolában, térségben megbeszéltünk a programban résztvevő iskolák igazgatóival, számítástechnika tanáraival és rendszergazdáival.

1. Telepítés, hardver- szoftver eszközök minősége, előkészítés

a, A telepítéssel kapcsolatos észrevételek, tapasztalatok

A telepítés mindenhol olajozottan ment, a gépek kicsomagolása és beüzemelése határidőre megtörtént. A labor átszállítása utána, az új helyen történő beüzemeléskor jelentkeztek kisebb, a telepítők bevonásával azonban gyorsan megoldható problémák.

Problémát okozott az első helyszíneknél a biztonsági felszerelés és a teremberendezés, mivel általában az ehhez szükségest pénzt viszonylag rövid idő alatt kellett előteremteni. Kisebb problémát okozott ez az önálló gazdálkodású intézményeknek. A terem költözésével kapcsolatos (szétszedés, ütemezés) problémák értelemszerűen egyszerűbben voltak megoldhatók ott, ahol a rendszergazda is a teremmel együtt ment (pl. a Csongrád megyei programban).

b, A program keretében adott informatikai rendszer értékelése (szerver, munkaállomások, szoftvereszközök) alkalmasak-e a program végrehajtásához?

A kapott hardver a feltételeknek megfelel, a monitorok illetve a számítógépek ventillátora lehetne jobb minőségű. A gépek szinten tartásához szükséges lenne azok részleges bővítése (ld. javaslatok).

c, A vezetőtanárok részére tartott képzés értékelése

A továbbképzés nagyon jó volt, külön kiemelték, a felkészítő tanárok rendkívül humánus és rugalmas hozzáállását. A térségek önálló lábra állásához szükséges lenne a programban részt vevő illetve a rendszergazdai feladatokat ellátó tanárok továbbképzésére. (ld. javaslatok). Az újonnan bekapcsolódók részére több szintű (egymásra épülő, a felkészültségtől függő) felkészítést javasoltak az iskolák. (ld. javaslatok).

2. A program végrehajtásával kapcsolatos pedagógiai előkészületek

a, Milyen módon kerültek kapcsolatba a programban résztvevő iskolák, önkormányzatok?

A programban résztvevő iskolák illetve kistelepülések között már korábban is jó volt a kapcsolat, mivel problémáik azonosak és azt közösen igyekeztek eddig is megoldani:

A Békés megyei iskolák között pl. már korábban is létezett az ún "Barátság-est" vagy a közös "Farsang", közös sportrendezvények stb. Erre a tanulók kis létszáma is rákényszeríttette őket. A programban közösen pályázó iskolák a korábbi kapcsolataik alapján szerveződtek meg és vették rá az önkormányzatok jó szándékú (ám gyakran hozzá nem értő) képviselőit a pályázat benyújtására.

A Szabolcs megyei kisiskolák már 1985-ben létrehozták érdekvédelmi szervezetüket, a Rétközi Szövetséget, amely összefogja és összehangolja a közös problémákkal küzdő 20 iskolát, jelen pályázatra is e szövetség keretében jelentkeztek. A Szövetséget, mint civil szerveződést példaként lehetne a kisiskolák elé állítani. A hivatalosan is bejegyzett Szövetség 19 iskolák közötti munkaközösséget működtet, versenyeket szervez, szakértőket hív meg, s ezzel segíti a bekapcsolódott iskolák életét.
Kiss Gyula, a Rétközi Szövetség motorja

A Csongrád megyeiek elmondták, hogy a járások megszűnése óta a kisiskolák "magukra maradtak", a megyei pedagógiai intézetekre pedig csak kis mértékben számíthatnak, mivel azok "fizetőssé váltak". Ez a program összehozta a négy iskolát, a korábban is meglévő kapcsolatok szorosabbá váltak, rájöttek, hogy nem egymás konkurensei. Jelenleg pl. már folyamatosan szerveznek versenyeket, amelyre nemcsak egymást, hanem a környék többi iskoláit is meghívják.

b, Milyen módon és alapelvek alapján került átdolgozásra az iskolák helyi tanterve?

Az óraszámok átrendezése rugalmasan saját hatáskörben történt.

Az intenzív informatika oktatás ideje alatt a tantárgyak átcsoportosítása egyéni megoldásokat és nagyfokú rugalmasságot igényel, amit minden iskolában sikerült megteremteni. (Az iskolák már csak kis létszámuk és rendkívüli lelkesedésük miatt is maximális rugalmasságot tanúsítanak). Szerencsésebb helyzetben vannak azok az iskolák, amelyek a tanév végén kapják a termet, így ugyanis lehetőségük van egyes tantárgyak olyan átütemezéséhez, ami lehetővé teszi a tárgyat korábban nagyobb óraszámban tanulják, s a terem megérkezésére az adott évre előírt tananyagot a tanulók elsajátítsák. Természetesen ennek a tanév elejére eső szimmetrikus párja is elképzelhető: egyes tantárgyak oktatása később kezdődik. (Ilyen megoldással nem találkoztunk.)

Minden térségben elhangzott, hogy a programmal kapcsolatban gondot csak a végzős tanulók okoztak, akiknél ügyelni kellett arra, hogy a felvételi tárgyakból a felvételi vizsgáig teljesítsék az előírt szintet.

Csongrád megyében elmondták, hogy várhatóan az óraszámok átszervezéséből fakadó problémák a későbbiekben csökkennek, ugyanis a NAT "beindulgatásával" a számítástechnika már hivatalosan is kap óraszámot, így kevesebb tanügyi problémát okoz az informatika iskolai megjelenése. Eddig ők a "technika" tantárgy óraszámával gazdálkodtak. A többi térségben nem hangzott el ilyen jellegű probléma.

A programról és annak hatásairól több helyen szülői értekezleten tájékoztatták az érintett szülőket, itt előre felhívták figyelmüket a tanórák átrendezéséből származó következményekre, így pl. arra, hogy a terem elvándorlása után - bár a napi óraszám nem változik - abban nagyobb óraszámmal szerepelnek a nehezebb tárgyak, tehát a napi tanulási idő várhatóan nő.

A program hatással volt az informatika tantárgy helyi tantervére is. A korszerű gépek megteremtették a lehetőséget, hogy a régi hardver és szoftver feltételekhez igazodó, DOS központú tanmenetet a ma már elterjedt Windows 95 jellegű felületekhez igazítsák.

Hunya, óra a laborban

c, Milyen oktatási szoftverek kerültek beszerzésre? Milyen oktatási szoftverekre lenne szükségük?

ld. javaslatok.


3. Eddigi tapasztalatok a program végrehajtása során


a, Milyen problémák jelentkeztek az 1998. szeptemberi indulás óta (pl. hardver eszközök meghibásodása, szervezési problémák stb.)?

A térségekben komolyabb problémákról nem számoltak be, a kisebb hiányosságokat pedig mindenhol rugalmasan megoldották. Problémák csak a gépek ventillátorával illetve a monitorokkal voltak, a karbantartás azonban mindig időben megtörtént.

b, Milyen hatással van a tanulók teljesítményére az intenzív informatika oktatás az informatika tantárgy és a többi tantárgy vonatkozásában?

Az informatika tantárgyat a gyerekek örömmel és szívesen tanulják. Az intenzív szakaszban az arányos óraszámnál több időt töltenek az informatika tanulásával. A többi tantárgy iránti érdeklődés átmenetileg visszaesik, különösen azoké, amelyek óraszámát ideiglenesen csökkentették. A terem "továbbindulása" után egy-két hét szükséges a többi tárgy esetében a "normális" állapotra valóvisszaálláshoz.

A terem távollétében a megszerzett informatika tudás szinten tartása okoz szervezési problémákat, mivel az iskolák rendelkezésére álló hardver és szoftvereszközök színvonala a "vándorló" terem színvonala alatt van.

A Csongrád megyeiek elmondták, hogy felméréseket végeztek, s bár az idő rövidsége miatt még korai a tapasztalatokat levonni, úgy tűnik, hogy a terem elvándorlása után a tanulók tudásszintje nemcsak, hogy nem nőtt, de inkább csökkent. A "szinten tartás" tehát egy olyan probléma, amire a későbbiek során megoldást kell találni.

A terem meghozta a tanárok és a tanulók "étvágyát" arra, hogy más tantárgyakban (itt elsősorban a természettudományos tárgyakról van szó) meg jelenjen a számítógép ésszerű felhasználása. Igényként merült fel, hogy a kapott oktatószoftverek ne a teremhez, hanem az iskolához kötődjenek (!), így azok a terem továbbvándorlása után is használhatók.


Kemecse, óra a laborban

Az intenzív oktatás egy fontos eredménye a Szabolcs megyeiek elmondása szerint az, hogy a többi tárgyban meglévő különbségek csak kis mértékben jönnek elő, az elméleti főtárgyak és az informatika osztályzatok közötti korreláció csekély. Ennek okaként a kollégák azt jelölték meg, hogy a gyerekek 90%-a most lát először számítógépet, 0-ról indul, s így nincs idő arra, hogy az egyéb okok miatt meglévő különbségek az informatikai ismeretek elsajátításában is felszínre kerüljenek.

A Békés megyeiek büszkén mondták, hogy van olyan tanulójuk, aki mostani tanulmányai alapján számítástechnika tagozatra jutott be a közgazdasági szakközépiskolába.

c, Milyen vizsgarendszerrel zárják le az egyes időszakokat?

A vizsgarendszer térségenként, de gyakran még azon belül is eltérő.

Békés megyében a tanulók témakörönként tesznek vizsgát ("nagydolgozatot" írnak), a két hónapos intenzív tanulást pedig egy átfogó vizsga zárja.
Békés megyében problémát okozott, hogy több helyen is szeretnének a tanulók kezébe valamilyen államilag is elismert igazolást adni. A szakmában két ilyen elismert lehetőség is van: az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések illetve az. ún. ECDL (European Computer Driving Licence = nemzetközi számítógép-kezelői jogosítvány). Az OKJ vizsga sajnos nem tehető le - bár az oktatott tananyag "OKJ konform", mivel annak feltétele -még alapfokú képesítés esetén is - a betöltött 16. év. Így ez e térség középtávon az ECDL vizsga letételét célozta meg (aminek viszont komoly vizsgadíja lesz).

Szabolcs megyében a tanulók az iskolai oktatás szerint folyamatosan kapnak osztályzatokat, a terem "költözése" után saját szegényes gépparkjukon a tanulókat megpróbálják szinten tartani.

d, Volt-e valamilyen médiaesemény a programmal kapcsolatban?

Valamennyi helyszínen a helyi (megyei) lapok tájékoztattak az iskolákban folyó pedagógiai kísérletről, annak megkezdése illetve a költözés időszakában, egész oldalas, képes újságcikkben. Az iskolák ígéretük szerint, e cikkeket év végi jelentésükhöz fogják csatolni.

e, Esetleges javaslatok a program újabb pályázati kiírásával kapcsolatban

ld. javaslatok



Derekegyház, óra a laborban

f, Mi a diákok véleménye a programmal kapcsolatban?

A program a diákok körében osztatlan sikert váltott ki, legszívesebben egész évben folytatnák az intenzív informatika tanulást. A tanulók pozitív hozzáállását mutatja, hogy a tanulás rendjét mindenhol elfogadták, nem "erőszakoskodtak" az esetlegesen engedélyezett játékidő növelése érdekében.

A program természetesen nemcsak a 7. és 8. évfolyamosok tanulmányaira van hatással, mivel a legtöbb helyen bekapcsolták az oktatásba az alacsonyabb évfolyamokat is, többnyire szakkörök segítségével, de van, ahol beépítették a terem "lyukas óráit" az alacsonyabb évfolyamra járó tanulók órarendjébe.

A derekegyházi igazgató a program árnyoldalaként elmondta, hogy a tanulók -életkori sajátosságaik miatt - nincsenek felkészülve a program "túlintenzív" oktatási stílusára, a tananyag emiatt nem tud kellően letisztulni. Ezt a problémát a többi helyszínen nem vetették fel.


A program és a környezet

A programot mindenhol örömmel fogadták, a kistelepülések a környezetüktől jelentős támogatást kaptak, a terem pedig jelentős hatással volt a helybeliek életére.

Néhány példa:



A mártélyi közösségi ház

A programban résztvevő iskolák és tanárok változása

A programban résztvevő iskolák tanárai jelentős szemléletváltáson mentek át. Valamennyi településen gondoskodtak a tanárok belső továbbképzéséről, 40-60 órás tanfolyamok szervezésével, kihasználva a 7 évenkénti kötelező továbbképzéssel biztosított lehetőségeket.

A tanárokat ez alapján három kategóriára bonthatjuk. A "félénkek" már munkájukhoz használják a számítógépet (adminisztráció, oktatási anyagok), de órára még nem viszik be. A "bátrabbak" már tanítási órákon (pl. biológia, kémia, történelem) is beviszik a gyerekeket a terembe, kihasználva ezzel az iskola által beszerzett oktatási célú multimédiás szoftvereket, míg természetesen vannak akik ezután fognak bekapcsolódni az informatikai életbe.

Külön fel kell hívnia a figyelmet a számítástechnika tanárokra és rendszergazdákra: ezek fokozatosan kitermelődtek, a legtöbb térségben már kellő számú, megfelelő felkészültséggel és végzettséggel rendelkező kolléga van, amellyel az iskola meg tudja oldani a Nemzeti Tantervből reá háruló kötelezettségeket. Ez zömében annak köszönhető, hogy az odatelepített labor megfelelő munkakörülményeket teremtett az informatika oktatásához, amely a "lepusztult" hardver- és szoftverfeltételekhez szokott kollégákat jelentősen inspirálta.



A vasmegyeri iskola

Javaslatok

A programban résztvevő iskolák igazgatóival, szaktanáraival és rendszergazdáival beszélgetve, valamint saját tapasztalatainkat is hozzávéve a következőeket javasoljuk:

a, a program kiírásával kapcsolatban

b, a programban résztvevő szoftverekkel kapcsolatban

c, A programban részt vevő hardverrel kapcsolatban

d, Az oktatandó tananyaggal kapcsolatban

e, A programban részt vevő tanárok továbbképzésével kapcsolatban

f, A rendszergazdával kapcsolatban
Kiadványok