Cím:	TÉNY/SOROS - II. MM-, MTA- ÉS MSZMP-IRATOK
Szerző:	Nové Béla
Sorozatcím:
A kiadás helye:	Budapest
A kiadás éve:	1999
Kiadó:	Balassi Kiadó
Terjedelem:
Nyelv:	magyar
Tárgyszavak:	Soros Alapítvány
Állomány:
Megjegyzés:
Annotáció:
ISBN:	963 506 265 6
ISSN:
Raktári jelzet:	E

B. Budapesti alapítvány
1. Ösztöndíjak magyarok és külföldiek részére.
Kívánatos cél a szomszédos és közeli országokkal való kulturális kapcsolatok elmélyítése.
2. Egy kölcsönalap, amely új üzleti kezdeményezéseket segít, különösen kultu-rális téren.
3. Intézményektől, szövetségektől vagy egyénektől beadott javaslatok támo-gatása.
4. A New York-i alapítvány tevékenységének magyarországi előkészítése és ki-vitelezése.
5. Más tevékenységek, amelyeket a bizottság jóváhagy.

III. 1. A tárgyalásokat magyar részről Bartha Ferenc vezeti a Tudományos Akadémia és más szervek bevonásával.
2. Én megbízhatok egy magyar ügyvédet vagy Salgó Miklós nagykövetet szemé-lyes minőségben, vagy mindkettőt.

IV 1. A számba vett költségvetés felmehet évi kétmillió dollárig, ha van megfelelő program. Nyitva marad a kérdés, hogy más külföldi alapítványok, mint pl. a Ford Foundation, részt vegyenek-e.
2. Fenntartom a jogot, hogy az évek folyamán lecsökkentsem a hozzájárulásomat.

V. 1. A tevékenységek minél hamarabb kezdődjenek.
2. Amint a két alapítvány fel van állítva, én befizetek New Yorkban egymillió dol-lárt, ugyanakkor előlegez a Magyar Nemzeti Bank egymillió dollár forint-ellenértékét a magyar alapítványnak.
3. A tanutak 1984 őszén kezdődnének.

Budapest, 1984. november 14.

Tardos József

3. Minden koordinációs hiba és félreértés ellenére úgy látom, hogy a Műcsarnok e szerződést megkötheti néhány dolog tisztázása után, sőt úgy érzem, hogy ezt szor-galmazhatjuk is. A Bizottság egyébként érdemben még nem foglalkozott a szerző-déssel.

Tóth elvtársnak a szerződéstervezethez fűzött kikötéseihez az alábbi megjegy-zéseket fűzném:

- a 2. ponthoz: Miután az MTA-Soros Foundation szerződés csak a „magyar kul-turális értékek” külföldi megismertetésének előmozdítását célozza, minden hivat-kozást a „közép-kelet-európai” művészetre ki lehet és (a barátainkkal való viták el-kerülése érdekében) ki is kell hagyni;

- a 7. ponthoz: Úgy kellene a szerződést megfogalmazni, hogy a dokumentációs központ működtetéséhez szükséges két személy fizetését az MTA-Soros Foundation Bizottság (a rendelkezésre álló forintból) biztosítsa;

- a 9. ponthoz: Egy „egyenlő partnerek” közötti szerződés nem tartalmazhat olyan megfogalmazást, hogy az egyik fél dönti el azt, hogy a másikat ki képviseli, illetve ki „elfogadható” szakértelmű. El lehet fogadni, hogy a Soros Foundation jelöli ki a zsűri 5 nem magyar tagját, köztük az elnököt, de azt ki kell kötni, hogy a 4 ma-gyar tagot a Műcsarnok jelöli ki az „állami intézmények vezetői, a kérdéses művészeti ágak hazai szakértői közül.”

4. Az esetleg még fennmaradt nézeteltérések eloszlatására, valamint a Bizottság magyar társelnöke és a művelődési tárca közötti jövőbeni együttműködés tökéle-tesítése érdekében természetesen megszervezem a találkozást Tóth Dezső elvtárssal.

Budapest, 1984. november 26.

Elvtársi üdvözlettel:
Kulcsár Kálmán

7. Pető Iván gazdaságtörténész, Új Magyar Központi Levéltár

Valószínűleg csak 1986 őszén szabad:
8. Habermann Gusztáv pszicholingvisztika, Országos Pedagógiai Intézet és
9. Szörényi László, MTA Irodalomtudományi Intézete

Amint azt említettem, egyelőre csak 1985 őszére van felhatalmazásom ösztöndíjasok meghívására, de biztosnak látszik, hogy programunk 1986-ban is folytatódni fog. Természetesen új jelentkezőket is szívesen fogadunk.

Esetleges megjegyzéseidet örömmel várom és addig is szívélyesen és barátilag köszöntlek:

Deák István

d) Soros nem volt elégedett a kapott sajtónyilvánossággal, amely hazai viszo-nyaink között igen széles körű volt, és saját kezdeményezésére sajtókonferenciát hívott össze az Intercontinental szállóban. A mérsékelt megjelenés és a még mér-sékeltebb eredmény felháborította.

e) A pályázatok elbírálására létrehozott irodalmi és társadalomtudományi kura-tóriumok személyi összetételében ugyancsak komoly viták után tudtunk megálla-podni, általunk is elfogadható kompromisszumot kialakítani.

f) Soros egyik dédelgetett terve a kortársi avantgárd képzőművészet nyugati megismertetése, „mert az állami kereskedelmi szervek e téren nem tesznek semmit”. Tárgyalásokba kezdett egy dokumentációs központ létrehozásáról, amelynek során eljutott a Műcsarnokhoz. A rövidesen megszülető kompromisszumban már nem szerepelnek olyan elképzelései, hogy a „kelet-európai művészetet” dokumentálja, hogy a nyugati többségű zsűri nyugati tagjai javasolják: ki legyen részünkről a zsűriben.

g) Sorosnak van még egy másik alapítványa is, az „Open Society Found” - amely szerinte más országok irányába működik. Ennek alapgondolatát, a nyílt társadalom eszméinek elterjesztését viszont szeretné egyezményünk keretében is megvalósítani: USA-ösztöndíjakat adna dollárjának forint-ellentételezését nem kérve. Feltétele csu-pán az, hogy a magyar állam ne szóljon bele abba, hogy ő kinek ad ösztöndíjat. Elutasító magatartásunk miatt „elkedvetlenedett” az együttműködés folytatásától.

Összegzésként:
A problémák ellenére nem valószínű, hogy Soros György az egyezményt a közel-jövőben felmondja, ahhoz az kell, hogy politikai céljait részben se tudja megvalósítani, hogy semmilyen kérdésben ne tudjunk kompromisszumot kialakítani. Valószínű, hogy az ösztöndíjkérdés lesz a következő erőpróbánk.

Budapest, 1985. február 6.

A forinttámogatás az ellentételezésként befolyt forintösszegekből adható, ez utóbbiból kell biztosítani a támogatások előkészítésével, lebonyolításával járó admi-nisztráció költségeit is.
A Soros Foundation évi 1-1,5 millió dollár támogatást tud biztosítani, követ-kezésképpen évi 60-70 millió forint jut a hazai programokra is.

A megállapodás egy bizottságot hozott létre, amely 3 tagból és két társelnökből (Soros György és Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkárhelyettese) áll. A bizottság tagjai: Hankiss Elemér, Vályi Péter [Névelírás! Vályi Gáborról van szó, a diósgyőri kohó-műben szerencsétlenül járt néhai ipari miniszter: Vályi Péter bátyjáról. N. B.] (az időközben elhunyt Csizmadia Ernő helyett) és Vámos Tibor. A bizottság ülésein részt vesz Tardos József MTA NKFO főosztályvezető-helyettes és Vásárhelyi Miklós (a társ-elnökök személyes képviselőiként) és állandó meghívottként Boross Róbert, a Műve-lődési Minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője is.

A Bizottság dönt a forintkérelmekről, és javaslatot tesz a Soros Foundationnak a dollárkérelmek elbírálására. A bizottság határozata csak akkor érvényes, ha azzal mindkét társelnök egyetért.

A napilapokban és szaksajtóban közzétett pályázati felhívásokra érkezett kérelmek elbírálásának előkészítésére Titkárság létesült, amely az MTA Kutatás-ellátási Szolgálata keretében mint „korlátozottan önálló” költségvetési szerv mű-ködik.

Az irodalmi ösztöndíjakra, valamint a társadalomtudományi témákban benyúj-tott pályázatok elbírálására két külön szakmai kuratóriumot hoztak létre. A képző-művészeti ösztöndíjkérelmek szakmai elbírálására rövidesen szintén külön testület fog tevékenykedni.

2. Az egyezmény alapján megindult tevékenység a kezdeti nehézségeken - amelyek részben abból adódtak, hogy ilyen jellegű egyezményre az államigazgatási gyakor-lat nem készült fel - néhány hónap alatt túljutott. Az év során több száz egyéni kérelem és néhány intézményi program felett született döntés. Az év során több száz egyéni kérelem és néhány intézményi program felett szü-letett döntés.

Az év során a Soros Foundation 1,7 millió dollár adományozására vállalt köte-lezettséget. A Bizottság (részben az irodalmi és a társadalomtudományi kurató-rium javaslatára) mintegy 18 millió forint odaítéléséről döntött.

A dollárprogramok keretében:

- a vezetőképzés javítására a Soros Foundation 530 000 dollár értékben kötött szerződést (berendezés, tanulmányút, szakértőküldés) az Országos Vezetőképző Központtal, a Budapesti Műszaki Egyetemmel, a Marx Károly Közgazdaságtudo-mányi Egyetemmel és a Skála áruházzal;
- a könyvtári hálózatunk lehetőséget kapott mintegy 600 000 dollár keretben ame-rikai egyetemi kiadók könyveinek megvásárlására (a Kultúra árainál lényegesen olcsóbban), valamint 120 modern másológép beszerzésére;
- az Országos Közművelődési Tanács videoprogramja 210 000 dollár értékben kap videoberendezéseket és egy központi másoló stúdiót. Az agrárszociológiával fog-lalkozó intézetek közös pályázatukkal 50 000 dollár értékű videoberendezéshez jutottak. Több kisebb videoberendezés iránti kérést is kielégítettek;
- egyéni pályázatok támogatása során orvosi és orvos-kutatási műszerek beszer-zésére 180 000 dollárra vállalt kötelezettséget a Soros Foundation;
- az Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalata és a Kutatási Ellátási Szolgálata 120 000 dollár értékben kap, illetve kapott nyomdai berendezést;
- az egyéni forinttámogatások mellett néhányan külföldi kutatói munkára kaptak dollárban támogatást;

- egy most induló új program keretében fiatal kutatók kaphatnak támogatást évi 100 000 dolláros keretben nemzetközi konferenciákon való részvételhez;
- a New York-i Soros Alapítvány közvetlenül finanszírozta a „Translation” című irodalmi lap 1985. évi októberi magyar számának kiadását vagy például támogatta magyar televíziósok többhetes tanulmányú t ját az NBC TV társaságnál.

A forintprogramok keretében:
- több amatőr színjátszó csoport (kultúrházakban), valamint a kaposvári Csiky Gergely Színház technikai berendezésekre és működési költségekre 3,8 millió Ft-ot kapott;
- döntően az irodalmi kuratórium javaslatára írói ösztöndíjként 26 személynek 3 millió forintnyi támogatást szavazott meg a Bizottság;
- a társadalomtudományi kuratórium javaslata alapján 14 pályázat került elfogadás-ra 1,8 millió Ft értékben. Az MKKE Szociológiai Tanszéke 700 000 Ft támogatást kapott;
- zenekarok, énekkarok (amatőr és hivatásos) és zeneiskolák működési költségekre, hangszerekre mintegy 5 millió forintnyi támogatást kaptak;
- a Mozgássérültek Egyesülete 800 000 Ft támogatásban részesült. Tárgyalások foly-nak a Vakok Szövetségével, hogy a Bizottság támogassa a könyvtáruk kazettákkal való kibővítését;
- a Református Egyház két dokumentumgyűjteménye konzerváláshoz 600 000 Ft támogatást kapott;
- a Goldmark Alapítvány kb. 300 ezer Ft támogatást kapott a magyarországi zsidó-ság társadalomtörténete munkálatainak megindításához;
- több személy részesült történelmi, irodalomtörténeti tanulmányok folytatásához ösztöndíj-támogatásban. Ezek között szabad foglalkozásúak is vannak, s néhány „ellenzéki” - például Kis János - is kapott támogatást.

A társadalomtudományi programok és ösztöndíjak néhány kivételtől el-tekintve - mint pl. a MKKE Szociológiai Tanszékének juttatott jelentős összeg a modernizáció magyarországi folyamatának kutatására, a számító-gépek alkalmazásának kutatására, vagy az öngyilkossággal összefüggő problémák tanulmányozására adott ösztöndíj - elsősorban történeti (sok esetben anyagfeltáró pl. Kákosy László thébai ásatásainak jelentős mérvű támogatása), művészeti, illetőleg a közművelődéssel összefüggő kutatá-sokat segíti. Az irodalmi ösztöndíjak vegyesek, elsősorban fiatal írók regényterveinek megvalósítását szolgálják, illetőleg irodalomelméleti, iro-dalomtörténeti művek megírását támogatják.

3. Az egyéni kérelmek támogatása mellett Soros György bizonyos „programok” kidol-gozására is törekszik. Hosszas tárgyalások után megállapodás született a Művelő-dési Minisztériummal a középiskolai angol nyelvoktatás támogatására 38 000 dollár értékben. Ugyancsak közel van a megvalósuláshoz az Országos Oktatás-technikai Központtal kialakuló együttműködés a felnőttek angol nyelvoktatásának tökéletesítésére. A kísérleti programhoz 60 000 dollárt kér az OOK. Ugyancsak hosszas viták után született meg a Soros Foundation szerződése a Műcsarnokkal egy képzőművészeti dokumentációs központ létesítésére. A Központ elsődleges célja a mai képzőművészek nyugati megismertetésének és értékesítési lehetőségei kibővítésének előmozdítása. A Központ nemzetközi zsűrijében a New York-i Guggenheim igazgatójára is számíthatunk. A Központ létrehozásában most a Műcsarnoknak kell lépnie.

4. Soros György politikai elvei alapján az USA-ban liberálisnak számít, a mi megítélésünk szerint azonban magyarországi, illetve kelet-európai tevékenységének célját egy másik, New Yorkban működő alapítványa, az „Open Society Fund” árul-ja el. Ennek alapján világos, hogy Soros György a „szabad gondolkodás” ma-gyarországi fejlődéséhez, a társadalom „zártságának” feloldásához kíván hozzá-járulni.

4. Soros György politikai elvei alapján az USA-ban liberálisnak számít, a mi megítélésünk szerint azonban magyarországi, illetve kelet-európai tevé-kenységének célja is a nyugati típusú liberális gondolkodás magyar-országi fejlődésének, a társadalom „zártsága” feloldásának elősegítése.
Ez nyilvánvalóan nem azonos a mi törekvéseinkkel, s feltehetően össze-függ Magyarország nyugati kezelésében mutatkozó tendenciákkal.
A Bizottság titkárságának létrehozása során, az egyes elgondolásainak kifejtésekor világossá vált, hogy Soros György elsősorban az „ellenzékinek” tartott vagy „másképpen gondolkodó” személyekben bízik. Bekövetkezett az is, amire számí-tottunk, hogy az ösztöndíjban részesítettek között ellenzéki személyek is vannak.
Feladatunk teljesítése, miszerint elgondolásait saját elképzelésünkkel szembesítsük, s igyekezzünk azokat érvényre juttatni, sok vitával járt, esetenként szinte már kenyértörést is eredményezett. A programokra vo-natkozó első elképzeléseit azonban eddig minden esetben sikerült addig módosí-tani, szelídíteni (szépművészeti dokumentációs központ, videoprogram), amíg szá-munkra is elfogadhatóvá váltak. A két társelnök vétójoga erre vonatkozóan biz-tosíték a jövőben is.
Sikerült érvényesíteni olyan elgondolásokat is, amelyek elfogadására - kezdeti koncepciója alapján - Soros György eredetileg nem volt haj-landó. Ilyen elfogadott javaslatunk volt pl. az orvosi diagnosztizáló és kísérleti műszerek vásárlásának dollártámogatása, az Akadémiai Kiadó és Nyomda bizonyos gépvásárlásainak segítése vagy a fiatal kutatók külföldi konferencián való részvételének - dollártámogatással való - elősegítése.

5. A Soros Györggyel folytatott eddigi együttműködés pozitívan észlelhető: a kul-turális, tudományos élet olyan területei jutottak dollártámogatáshoz, amelyek a mai körülmények között erre kemény valutát nem kaptak volna, illetve forint-támogatáshoz, amelyre költségvetési keretek nem elégségesek. Feltétlenül szaporítani kell az olyan programok kidolgozását, amelyeknek lehetőségük van a sikeres pályázatra. Ezzel nagymértékben korlátozni lehetne az egyéni ügyeskedők lehető-ségeit. Az ellenzékiek esetenkénti támogatása a jelenlegi feltételek szerint szá-munkra eltűrhető keretek között tartható.

A Soros György által nyújtott támogatás - még ha teljes egészében a saját céljai elő-mozdítására fordítaná - sem lenne azonban elegendő arra, hogy társadalmunk elgondolása szerinti „átformálása” akár csak korlátozott mértékű sikerre számít-hatna. Ezért jelenlegi álláspontunk szerint az egyezmény addig érvényben marad-hat, ameddig mindkét fél úgy látja, hogy „valamit kapott”, hogy érdemes fenntartani. Úgy érzékelhető, hogy az első év mérlege számunkra pozitív, és remélhető, hogy a továbbiakban is sikerül elfogadható kompromisszumokat kötnünk. Amennyiben azonban az egyezmény alapján folyó tevékenység - tartós tendenciaként - úgy lenne értékelhető, hogy az nem elsősorban tudományos, hanem általánosabban kulturális jellegű, megfontolandó az MTA-nak mint a Soros Foundation magyarországi part-nerének további részvétele és más intézmény kijelölése. Jelenleg azonban ilyen javas-latot nem teszünk.

Célszerűnek mutatkozik tehát olyan elgondolások kimunkálása, amelyek alapján a jövőben még inkább kezdeményezőként léphetünk fel. Ilyen elgondolások körvonalai már megjelentek. Ilyenek a már említettek közül
- az orvosi műszerek vásárlásának támogatása;
- a fiatal kutatók munkájának többirányú segítése;
ezeket azonban a jelenleginél szervezettebben kell érvényesíteni. Fontosnak tartjuk a jövőben az eddigieken túl
- a szakkollégiumok könyvekkel, folyóiratokkal, műszerekkel való felszerelésének előmozdítását;
- a magyar tudományos élet eredményeinek külföldi referálásában való hatékony részvételt;
- a szervezett társadalomtudományi kutatásoknak az eddigieknél hatékonyabb segítését stb.
Nem hallgatható el azonban, hogy Soros György elvileg kevéssé mutatkozik hajlandónak az ún. állami intézmények (akár kutatóinté-zetek) közvetlen támogatására. Ilyen kezdeményezésünk - nem számítva a könyvek beszerzését - többnyire nehezen volt érvényesíthető. El-képzelhető, hogy pl. az egyetemi tanszékeken folyó kutatások segítése könnyebben volna keresztülvihető. Célszerű lenne tehát az egyetemi tan-székekről érkező pályázatok csoportosítása.

Javaslat az előterjesztés 5. pont 2. bekezdése helyére
6. A megállapodást bármelyik fél a következő naptári év végi hatállyal bár-mikor felmondhatja. Figyelembe véve Soros politikai elképzeléseit, arra számíthatunk, hogy a megállapodást addig nem mondhatja fel, ameddig úgy látja, hogy korlátozó lépéseink a még számára is elfogadható komp-romisszumoknál nem mennek tovább. Remélhető, hogy a továbbiakban is sikerül a Bizottság munkájában az első év, számunkra pozitív mérlegét biztosítanunk.
Végül megemlítendő, hogy az egyezmény alapján folyó tevékenység súly-pontja egyre inkább eltolódik a tudományos tevékenység támogatásáról a kulturális tevékenység felé. Ha a tendencia tartósnak bizonyul, szük-ségessé válhat az MTA helyett más intézmény kijelölése a Soros Founda-tion partneréül. Jelenleg azonban javaslatot nem teszünk.

A társadalomtudományi kuratórium által odaítélt 1-2 évre szóló, havi 5-8000 Ft-os ösztöndíjak témái:
- A magyar néphit enciklopédiája
- Érdekek és értékek hatása Magyarországon a számítástechnika alkalmazására
- "Villa és városi palota Budapesten a századfordulón”
- A kora keresztény filozófiatörténet zsidó és pogány kapcsolódásainak vizsgálata
- Az 1849. évi tavaszi hadjárat (monográfia és forrásgyűjtemény)
- Mikroszámítógép használata az idegen nyelvek oktatásában
- A német felvilágosodás filozófiájának történetéről, művelődéstörténeti összefüggéseiről szóló tanulmány
- Szöveggyűjtemény fordítása a korszak reprezentatív műveiből
- A magyar egyházi középréteg szociológiai vizsgálata 1484-1526
- Hadtörténet: az isaszegi csata 1849 tavaszán
- Főbb áramlatok és műfajok változása a magyar szobrászatban (1880-1948)
- A terápiás hatékonyság összetevőinek vizsgálata öngyilkosság szempontjából veszélyeztetett személyek családdinamikájában és szocializációjában
- A „Haladás” című hetilap 1945-47. évfolyamainak elemzése
- Annak vizsgálata, hogyan alakult a II. világháború előtti vezető rétegek sorsa, miképpen illeszkedtek be 1945 után Magyarországon vagy más országok társadalmába
- A tömegkultúra problémáinak genetikus megközelítése. Tömegkultúra és szociális-jóléti állam. A tömegkultúra fogyasztói és nem fogyasztói változatai

A szépirodalmi kuratórium által odaítélt ösztöndíjpályázatok témái:
- Kismonográfia. Balassi-imitáció és új sztoicizmus Rimay János költészetében

- Tudománykritika és modern regény
- Ady utóéletének és értékelésének története a 20-as években
- Regény: Zala Krisztián végnapjai
- Tanulmány: „Az irodalom támogatása” (Mecenatúra, alapítványok, ösztöndíjak stb.)
- Regény: a 40-es évektől napjainkig (Göncz Árpád)
- Esszéregény: a Wesselényi-féle összeesküvésről
- Regény: témája a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején játszódó történet
- Tandori Dezső munkássága, a formában jelentkező művészi világkép rekonstrukciója
- Fordítás: Kant: A tiszta ész kritikája (Kis János)
- Nagyregény: „Lenni - magyar-zsidónak - itt”
- Dráma: „Aluljáró”
- Regény: az intelligencia helyzete a garantált létfeltételek visszavonása következtében (Krasznahorkai László)
- Regény: a századfordulón Amerikába kivándoroltak és leszármazottainak élete
- Regény: Háromszáz év fölemelően siralmas kavalkádja, abszurdja (Mészöly Miklós)
- Tanulmány: a modern dráma elméleti kérdései
- Három dráma: Angyalok (tragédia), Emberevők (komédia), Áldozatok (tragédia) (Nádas Péter)
- Verseskötet-összeállítás; tanulmánykötet
- Szépirodalmi mű Pilinszky Jánosról
- Monográfia Szentkuthy Miklósról
- Regény a szociológiai felmérésekben szerzett élményekből
- Regény a nyírségi tanyavilágról
- Amerikai útinapló; Fiatalok beilleszkedése (esszé); Verseskötet-összeállítás
- Tanulmánykötet az észak-magyarországi irodalomról

1984-ben	2 344 500 Ft
1985-ben	34 326 728 Ft
1986-ban	43 816 573 Ft
	80 487 801 Ft

1984-ben	13 829 100 Ft
1985-ben	6 111 000 Ft
	19 940 100 Ft

1984-ben	595 165 Ft
1985-ben	2 915 848 Ft
1986-ban	2 117 199 Ft
	5 628 212 Ft

Management:
Könyvtári program:	450 000 USD
Könyvbeszerzés; vakkönyvtár; magnóstúdió és kazetták; könyv-restaurálás
Xerox-program:	300 000 USD
Xeroxgépek beszerzése és xeroxkellékek beszerzése
OVK, BME, Skála	300 000 USD
Konferenciákon való részvétel támogatása	135 000 USD

Film és kulturális program:
Hungarofilm program, Balázs Béla Stúdió az USA-ban stb.	60 000 USD
Középiskolai nyelvoktatás:
tanárok nyelvtanfolyama, videoberendezések, könyvek és xeroxgépek	150 000 USD
Oktatás:
Oxfordi ösztöndíj, MKKE okt. reformprogram	120 000 USD
Videoprogram:
Balázs Béla Stúdió, Katona József Színház, OKT, Videó Interjúk Tára stb.	270 000 USD
Orvosi Eszközök	330 000 USD
	(ez még nem kezdődött el)
Egyéb pályázatok:
Akadémiai Nyomda és egyéb egyedi műszerek stb.	300 000 USD
Összesen:	2 085 000 USD
	+ 330000 USD orvosi műszer

Téma	1984	1985	1986	Összesen
Társadalomtudomány	612 500	9 299 000	17 236 450	27 147 950
Természettudomány	0	0	505 000	505 000
Közművelődés	0	4 342 800	11 130 300	15 473 000
Előadóművészet	0	14 036 610	9 210 000	23 246 610
Vizuális művészet	548 000	3 155 318	2 679 700	6383018
Egészségügy	800 000	710 000	2 489 123	3 999 123
Irodalom	84000	0	350 000	434 000
Nyelvoktatás	0	500 000	216000	716 000
Egyéb	300 000	2 283 000	0	2 583 000
	2 344 500	34 326 728	43 816 573	80 487 701

1985-ben	7 169 000 Ft
1986-ban	3 110 000 Ft
	10 279 000 Ft	10 279 000 Ft

1985-ben	6 660 100 Ft
1986-ban	3 001 000 Ft
	9 661 100 Ft	9 661 100 Ft
	Összesen:	19 940 100 Ft

5. Szeretné kibővíteni az MTA-Soros Alapítvány Bizottságot 2 taggal annak érdekében, hogy a tagok hiányzása ne akadályozza a Bizottság munkáját. Egyelőre csak egy személyre lenne javaslata, Mészöly Miklós íróra, ha a személye számunkra is elfogadható, de nem ragaszkodik hozzá.

6. Kérésemre hozzájárult ahhoz, hogy Kákosy László egyiptomi ásatásait évi 5000 USD-val 1988-ig „a magyar tudomány és a Soros Alapítvány dicsőségére” támogassa. Természetesen csak abban az esetben, ha a forint-ellenértéket valaki befizeti.

7. A Titkárság elhelyezésének megoldását nagyon fontosnak tartja. Megtekintette az Újpesti rakparton lévő raktárhelyiséget, ezt nem tartja megfelelőnek, mivel az átalakítás jelentős összegeket emésztene fel, és utána sem lehetne ott normális irodai környezetet kialakítani. Nagyon örült annak a lehetőségnek, hogy 1988-ban az MTA Központi Hivatalába költözhetne át a Titkárság, a Pszichológiai Intézet elköltözése után. Időközben sikerült a KESZ-nél 3 kisméretű szobát találnunk. Ezeket Sándor Gyula igazgató hajlandó ideiglenesen - megfelelő bérleti díj ellenében - kölcsönadni. Erre Sándor elvtársat külön levélben felkértem. Soros úr ezen áthidaló megoldással egyetértett.

8. Soros úr a Titkárság munkájával igen elégedett, ezért javasolta, hogy biztosítsunk számukra - figyelembe véve a működés megkezdésének második évfordulóját is - egyhavi fizetést akkor is, ha az Akadémián a többi dolgozók ilyet nem kapnak. Tekintettel arra, hogy a Titkárság valóban rendkívül sokat dolgozik, és az elkülönített béralapjából ennek kifizetésére technikai lehetőség is van, ígéretet tettem, hogy Kulcsár elvtárs hazaérkezése után erre javaslatot teszek.

Budapest, 1986. május 15.

Tardos József
főosztályvezető

d) Orvosi és orvos-kutatási műszerek beszerzésére (forinttérítés mellett) 500 000 dolláros keretben vállalt újabb kötelezettséget az Alapítvány. Soros György arra gondol, hogy az ultrahangos vizsgálati eszközök beszerzésében kellene segítséget nyújtania. A pályázati felhívás rövidesen megjelenik.

Néhány jelentősebb támogatás 1986-ban
a) A Vakok Szövetsége könyvtáruk kazettatárral való kibővítéséhez jelentős támogatást (250 000 kazetta + másolóberendezés) kapott.

b) Felsőoktatási intézmények szakkollégiumai felszerelésének, programjainak támogatására 4 millió forintot juttatott a Bizottság.

b) A tovább folytatódó könyvtárfejlesztési programban a Bizottság újabb 60 xeroxmásológépet osztott szét (forinttérítés mellett).

c) A vezetőképzés javítására a Soros Alapítvány a Skála Áruházzal és a MEDICOR-ral újabb 400 000 dolláros keretben kötött szerződést.

c) Felsőoktatási intézmények szakkollégiumai felszerelésének, programjának támogatására 4 millió forintot juttatott a Bizottság.

d) Az év során a Bizottság a közművelés, az előadó-művészet és a vizuális művészet támogatására mintegy 23 millió forint értékben szavazott meg támogatásokat.

d) A képzőművészek köréből beérkezett kérelmekre 1 millió forintot adott a Bizottság. Megjegyzendő, hogy a jövőben képzőművészek közvetlen támogatásával nem kíván Soros György foglalkozni, csak a Műcsarnokkal kötött egyezmény keretében felállí-tott Képzőművészeti Dokumentációs Központon keresztül. Ennek feladata képzőművészeink nyugati megismertetésének előmozdítása lenne.

e) A Társadalomtudományi Kuratórium (tagjai: Eörsi Gyula, Gyenes Antal, Hoch Róbert, Lukács József és Szűcs Jenő) az év során 102 személynek 13 millió forint-nyi ösztöndíjat biztosított.

e) A vezetőképzés javítására a Soros Alapítvány a Skála Áruházzal és a MEDICOR-ral újabb 400 000 dolláros keretben kötött szerződést.

f) Az Akadémiai Könyvtár 2 millió forintos támogatást kapott az 1987. január elsején lezárandó katalógus konzerválásához, és forinttérítés mellett kap 5 számítógépet a nyilvántartás modernizálásához.

g) Az év során a Bizottság a közművelődés, az előadó-művészet és a vizuális művészet támogatására mintegy 23 millió forint értékben szavazott meg támogatásokat.

h) A Társadalomtudományi Kuratórium (tagjai: Eörsi Gyula, Gyenes Antal, Hoch Róbert, Lukács József és Szűcs Jenő) az év során 102 személynek 13 millió forintnyi ösztöndíjat biztosított. Az Irodalmi Kuratórium (tagjai: Vészi Endre, Almási Miklós, Domokos Mátyás, Orbán Ottó és Török Endre) az év során 90 személynek 13,4 millió forint ösztöndíj kiutalására tett javaslatot.

i) Az ösztöndíjakon túlmenően társadalomtudományi témákban beérkezett pályáza-tokra mintegy 5 millió forint támogatást szavazott meg a Bizottság.

j) A Magyarság Kutatócsoport egy történelmi videotár létrehozásához 95 000 dollár értékű videoberendezéshez jut. A Balázs Béla Stúdió 40 000 dollár térítésmentes eszköztámogatáshoz jutott.

Az Irodalmi Kuratórium (tagjai: Vészi Endre, Almási Miklós, Domokos Mátyás, Orbán Ottó és Török Endre) az év során 90 személynek 13,4 millió forintnyi ösztöndíj kiutalására tett javaslatot. Célszerűnek tűnik a kuratóriumok személyi össze-tételének megváltoztatása, amelyre megbízatásuk idejének lejárta lehető-séget ad.

Az együttműködés értékeléseként:
Az elmúlt év során az együttműködés volumene bővült. Létrejöttek, illetve állandósultak olyan programok, amelyeknél a Soros Alapítvány nem kíván forint-ellentételezést. Szűkös devizakereteinkre (pl. tudományos konferenciákon történő részvétel, tanulmányutak) nehezedő nyomás ezzel enyhülhetett.

Úgy az Alapítvány döntései (dollártámogatások), mint az MTA-Soros Alapítvány Bizottság által elhatározott támogatások növekvő hányada a művelődésügy területét segíti tovább. A nyújtott támogatások egyre szerve-sebben illeszkednek bele kulturális politikánk célrendszerébe.

Annak érdekében, hogy a Soros Alapítvány adta lehetőségeket még job-ban hasznosítsuk, az illetékes magyar szerveknek

Arra lehet következtetni, hogy az elmúlt év során némileg enyhült Soros György idegenkedése, gyanakvása a magyar „hatóságokkal” szemben. Ez abban nyilvánult meg, hogy emelte a dollárban megújítandó támogatás kereteit, és ezen belül a térítés-mentesen adott támogatásokat jelentősen. Sikerült elfogadtatni vele a külföldi ösztöndíjas programokat úgy, hogy megvalósításukra egy érdekeinket nem sértő komp-romisszumos eljárást találtunk.

Ugyancsak sikerült állandósítani - ha szerény keretek között is - az orvos-tudományi műszerek beszerzésének támogatását, valamint elfogadtatni a szakkol-légiumok felszereléséhez, fejlesztéséhez való hozzájárulást.

A magyar tudományos élet eredményeinek külföldi referálásában való hatékony részvételre is kész lenne Soros György, azonban egyelőre nem sikerült biztosítani a hazai fordítói és főleg lektori kapacitást.

- a nyelvoktatási programokat úgy kell kezelni, hogy azok eredményei a dollártámogatás további növelését indokolttá tegyék;

- a szakkollégiumok támogatásának biztosításához segítséget kell nyújtani a kollégiumoknak reális igények kidolgozásához;

- az orvostudományi műszerek beszerzésénél biztosítani kell, hogy elsősorban az Egészségügyi Minisztérium által is preferált igények kerüljenek elfogadásra (e célból megfontolandó egy megállapodás kötése az Egészségügyi Minisztérium és a Soros Alapítvány között);

- ahhoz, hogy az alapítványt fel lehessen használni a magyar tudományos eredmények hatékony nyugati ismertetésére, biztosítani kellene a hazai fordítói és lektori kapacitást erre a célra.

Fel kell készülni arra, hogy az irodalmi és társadalomtudományi ösztöndíjasok 1987 és 1988-ban megjelennek elkészült írásműveikkel kiadót keresve. Valószínű, hogy tartalmi okok, illetve színvonaluk miatt nem mind lesz kiadható.

Az elmúlt év során is sikerült Soros György elgondolásait a tárgyalá-sok során úgy formálni, hogy végül meg lehessen vele új programokban állapodni, hogy azok tartalmilag elsődlegesen a tudomány-, illetve kultúr-politikai céljainkat szolgálják, technikailag pedig beilleszthetők legyenek állami szerveink gyakorlatába (pl. az MM által létesített ösztöndíjas jelölő-bizottság). Az állami, illetve egyházi szervektől érkező megalapozott ké-relmek egyre inkább lehetővé teszik az egyéni ügyeskedők kizárását a támogatottak köréből. Az ellenzéki személyeknek nyújtott ösztöndíjak minimálisak, az esetenként jelentkező 4-6 személyből a kuratóriumok 2-3 kérelmét vita nélkül elutasítják.

A fentiek alapján úgy látjuk, hogy a Soros Alapítvány adta lehetőségeket 1986-ban is sikerült alapvetően érdekeinknek megfelelően hasznosítani a magyar tudományos és kulturális élet, intézményi rendszer támogatására; az Agitációs és Propaganda Bizottság által 1986. január 21-én megtárgyalt jelentésben foglalt feladatokat jelentős mértékben teljesítettük.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az irodalmi és társadalomtudományi ösztöndíjak eredményeként 1987 és 1988-ban többen fognak megjelenni elkészült írás-műveikkel kiadót keresve. Valószínű, hogy tartalmi okok, illetve színvonaluk miatt nem mind talál kiadóra, ami különböző problémákat vethet fel.

- biztosítani kell, hogy Soros György személyesen, vagy - mint jelenleg is - megbízottja révén maga irányítsa az Alapítvány tevékenységét.

- a jelenlegi kuratórium tagjainak megbízatása időkorlátozás nélkül maradjon ér-vényben, míg a jövőben a kuratóriumi tagok kijelölése - a pluralizmus biztosítása érdekében - funkciók szerint történjék. (Pl. Elnök: a tudomány vagy a kultúra egy kiemelkedő, független személyisége a kuratórium választása szerint, Soros György családjának képviselője, az MTA főtitkára, a Fővárosi Tanács VB erre a célra választott tagja, 3 különböző jellegű egyetem - az egyetemi tanácsok által erre a célra választott tagja, 1 művészeti, 2 tudományos szövetség elnöke rotációban, a kuratórium többi tagja választása szerint. Összesen: 9 fő.)

3. Az Alapítvány tevékenységét elsősorban a kultúra és tudomány területére kellene összpontosítani, mert itt a legnagyobb a szűkösség és az itt nyújtott támogatás kisugárzása a legnagyobb. (A jelenleg folyó szociális, egészségügyi programok foly-tatása hosszú távon csak igen nagy, az Alapítvány lehetőségeit meghaladó pénzösszegekkel lenne biztosítható.)

Célok:
Az intézmények által - pénz vagy a kellő felismerés hiánya miatt - nem támoga-tott kezdeményezések, vagy nem értékesíthető, de mindezek ellenére értékes kul-turális-tudományos tevékenység támogatása. Magyar művek külföldi elterjesztése, népszerűsítésének támogatása. Kedvező szellemi, alkotói légkör, egészséges verseny-szellem elősegítése. Erősíteni az ország „megtartó erejét”, hogy értelmiségünk, művé-szeink itthon keressék és találják meg boldogulásukat.

A támogatás formái:
- Rendkívüli teljesítmények díjazása - „Soros-díj”
- Fiatal, tehetséges emberek, új kezdeményezések támogatása, ösztönzése (ösztöndíjak, művészeti pályázatok, megbízások művek készítésére, művek vásárlására, előadóművészek fellépései, képző- és iparművészek kiállítási lehetőségének biztosítása stb.)

4. Az Alapítvány tevékenységéhez szükséges anyagi eszközöket egy nagy összegű letét kamataival vagy beruházás tőkehozadékával lehetne biztosítani. A befektetés összegét az alapítványi tevékenységhez szükséges éves költségek és a befektetésből várható haszon mértéke határozzák meg.
A letéttel szemben egy jól kiválasztott, az Alapítvány céljaival is egybeeső hatású beruházás - Soros-ház - célszerűbbnek látszik. A „ház” az alapításra szánt összeg nagyságától függően lehet önálló, vagy egy ilyen jellegű vegyes vállalatban - a beruházásban és a hozamban is - részesülve biztosíthatná az Alapítvány be-vételeit.

Az Alapítvány Soros György szándékai szerint a jelenlegi konstrukció megtartásá-val, vagy nélküle kezdheti meg működését. A ház bevételeiből biztosítható a jelen-legi szervezet költségvetésének egy része, majd az új Alapítvány az alapítólevél szerinti meghatározott időben kezdené meg önálló tevékenységét. A tervezési feladattal a magyar építőművészet, az épület felöltöztetésével, beren-dezésével a magyar képző- és iparművészet hosszú idő után először kapna olyan lehetőséget, amelyben felmutatná magát, tehetségét. Mindezt nyílt pályáztatással lehetne elérni.

A Soros-ház létrehozásával Magyarországon 70 év óta először jönne létre egy maradandó, jelentős építészeti érték, a majdani műemlékrangra méltó épület-együttes.

A beruházás - a „Soros-ház” - létrejöttével az Alapítvány látványos módon jelenne meg, és elismerten fontos szerepet kapna a magyar főváros kulturális életében: teret nyitna az általa támogatott művészek érvényesülésének, és ezzel jelentős, módszereiben nyitott, hatásában szertesugárzó mecenatúrává válhatna. Meg-teremtésével a Soros Alapítvány a magyarországi kulturális élet homlokterébe kerülne, s a közvélemény tudatában fogalommá válna.

Javaslat:
Amennyiben Soros György az Alapítvány ilyen módon történő létrehozásának alap-gondolatát elfogadhatónak tartja, tegye lehetővé a megvalósítás gazdaságossági, jogi, szervezeti és egyéb gyakorlati kérdéseinek vizsgálatát.

Az MTA Soros Alapítvány Bizottság Titkársága kérjen fel szakértőket a szükséges vizsgálatok elvégzésére, egy tanulmányterv 1987. december 31-ig történő elkészí-tésére.

A kuratórium 1988. január 31-ig foglaljon állást az ügyben.

1. Jelentés a magyar könyvtárügy helyzetéről és fejlesztésének feladatairól

2. Tájékoztató az MTA és a Soros Alapítvány közötti egyezmény végrehajtásáról

3. Jelentés a hazánkban akkreditált tudósítókkal folytatott tevékenységünkről javaslat továbbfejlesztésre

4. a) Javaslat a lapstruktúra korszerűsítésére, a lapkiadási tevékenység továbbfejlesztésére
b) Javaslat az időszaki lapok fogyasztói árainak módosítására

2. Tájékoztató az MTA és a Soros Alapítvány közötti egyezmény végrehajtásáról

Előadó: Láng István elvtárs
Meghívottak: Imre Miklós és Dérer Miklós elvtárs
Hozzászóltak: Láng István, Köpeczi Béla, Huszár István, Szentes Tamás, Lakatos Ernő, Radics Katalin és Pál Lénárd elvtársak

A Bizottság állásfoglalása:
Az Agitációs és Propaganda Bizottság tudomásul veszi a Magyar Tudományos Akadémia tájékoztatóját a Soros Alapítvánnyal fennálló egyezmény végrehajtásának tapasztalatairól. Megállapítja, hogy az Alapítvány által támogatott programok több-sége megfelel a tudományos és kulturális érdekeinknek. Egyetért a Soros Alapítvány magyarországi működésének folytatásával az egyezményben megszabott keretek között. A Bizottság indokoltnak tartja, hogy az állami intézmények és alkalmazottaik pályázatait benyújtás előtt a felügyeletet ellátó főhatóság az általánosan elfogadott rendnek megfelelően minősítse.

A magyar sajtószervezetek (kiadók, szerkesztőségek) külföldi szervekhez, alapítvá-nyokhoz (így a Soros Alapítványhoz is) csak felettes hatóságuk engedélyével fordul-hatnak támogatásért, illetve fogadhatnak el bármilyen jellegű pénzügyi támogatást.

Az állásfoglalást kapják:
Láng István, Köpeczi Béla, Radics Katalin, Lakatos Ernő és Bányász Rezső elvtársak.

4. Az alapítvány nyilvános, a meghirdetett keretek között bárki pályázhat. A pályázatok, ösztöndíj-, illetve támogatáskérelmek a titkársági előkészítés után valamelyik kuratórium vagy bizottság elé kerülnek. Ezek önállóan, maguk döntenek. A bizottság ezt a döntést hagyja jóvá - nem beavatkozva vagy felülbírálva, nem vitát vagy frontot nyitva. Az értékelési és elfogadási processzus igazolni látszik Soros György alapítványértelmezésének komolyságát.

5. Az alapítvány a megállapodás betartásával, kölcsönös érdekek figyelembevételével működik. Úgy tűnik, nemcsak a magyar fél és személy szerint Soros György érdekelt a konszolidált működésben, hanem maga az egyre duzzadó és az alapítványhoz, valamint egyes személyekben Soros Györgyhöz kötődő titkársági apparátus is: nem utolsósorban egzisztenciális érdekük fűződik a konstrukció fennmaradásához és zavartalan tevékenységéhez. Az alapítvány a lehetőségeket megfelelően hasznosítja, a természetes kompromisszumok érdekeinket nem sértik. Az előnyök felülmúlják az esetenként jelentőségükön felül értékelt, tolerálható hátrányokat. A Bizottságban az MTA, a Művelődési Minisztérium vezető tisztség-viselői, a kuratóriumokban tekintélyes tudós párttagok működnek. A testületek összetétele már önmagában is garancia arra, hogy az alapítvány érdekeinkkel nem egyező törekvéseknek tudatosan ne nyisson teret. A Központi Bizottság illetékes osztályával (TKKO) a kapcsolat - a dolog természetéből eredően - informális, egyedi. Bíznunk kell abban, hogy az érintettek tartják magukat az Agitációs és Propaganda Bizottság állásfoglalásaihoz, hogy bizottsági és kuratóriumi képviselőink ragaszkodnak érdekeinkhez. Jelenleg az helyzet, hogy a kuratóriumi döntéseket megelőzően, a nyilvános pályázatra jelentkezők ismeretében kapkodó túlbiztosítási reflexek hullá-ma indul be. Ez pedig az egyébként rendben zajló, különösebb aggodalomra okot nem adó folyamatokba indokolatlan feszültségek csíráját ülteti. Képviselőink értetlenül kérdezik önmaguktól is, hogy van-e értelme tevékenységünknek, bízik-e politikai érettségükben, szakmai felelősségükben a vezetés. Bizonyos időszakokban kölcsö-nössé válik a gyanakvás és az érzékenység.

6. A megismert vélemények (Kulcsár, Szentes, Almási, Hoch) szerint nem volt tapasztalható Sorosék részéről semmiféle nyomás. Soros Györgyöt (és Vásárhelyi Miklóst is) korrekt partnerként jellemzik, olyannak, aki tisztában van azzal, hogy meddig mehet el. Politikai törekvése („nyitott társadalom”) tény, de nem kezel-hetetlen és nem agresszíven ellenséges. Mindenkire érvényes eljárási, magatartási szabályok betartásával szót lehet érteni vele. A problémák nem annyira a bizottság, hanem a főhatóságok szintjén jelentkeznek: az alapítvány nyilvános jellege, a pályázati eljárás közvetlensége, a közbülső blokkolás és ellenőrzés lehetőségének hiánya folytán nem minden esetben képesek betartani és betartatni az Agitációs és Propaganda Bizottságnak az előzetes véleményezésére, illetve engedélyezésére vonat-kozó állásfoglalásait. A kuratórium egyes tagjai és a bizottság magyar társelnöke azonban ismeri ezeket, és igyekszik érvényt szerezni azoknak. Ez természetesen nem megy viták, feszültségek nélkül.

7. Az alapítvány rövid időn belül meghonosodott Magyarországon, széles tár-sadalmi rétegek kerültek vele kapcsolatba. A szokatlanságból eredő államigazgatási-politikai idegenkedés ellenére is népszerű, sőt esetenként éppen a bizalmatlanság gerjeszt kíváncsi érdeklődést, és erősíti a konstrukció - úgymond - rendszeridegen-ségének borzongató benyomását. Véleményem szerint az alapítvány bizonyos rétegekben a politikai nyugalmat, a stabilitást is szolgálja azzal, hogy a hatalom böl-csessége, nagyvonalúsága és toleranciája iránti legitimáló viszonyokat erősíti. Egyúttal növekvő mértékben szolgálja tudománypolitikai és kultúrpolitikai céljainkat. A bejövő anyagi eszközök is döntő többségben helyes és jó célokat szolgálnak, részint pótolják a költségvetési elvonásokat. Azzal, hogy bővül a forint-ellentételezést nem igénylő programok száma, enyhül a szűkös devizakereteinkre nehezedő nyomás. A forint-ellentételezett programok is egyéb forrásból nem biztosítható műszerszük-ségletet elégítenek ki (egészségügyi eszközök, sokszorosítógépek, kutatóműszerek, nyomdai berendezések, videokészülékek, számítógépek).

Esetenként a forinttámogatás olyan kulturális, művelődési együttesek, csopor-tok fenntartását szolgálja, amelyek ennek hiányában megszűnnének.

8. Az alapítvány léte és működése a nemzetközi kapcsolatok területén az utóbbi egy-két évtizedben bekövetkezett változások tükrözője és eredménye. Az eddig - különösen részünkről - döntően állami, hivatalos kapcsolatok diverzifikálódnak. Növekszik az intézményi, személyi közvetlen érintkezések, megállapodások jelen-tősége és mennyisége. Ez ellen a folyamat ellen semmiképpen sem érdemes harcolni, ezzel együtt kell élni, és ahol lehet, meg kell próbálni hasznunkra fordítani a változás következményeit. Az MTA-Soros Alapítvány ebből a szempontból is értékes együttműködési iskola lehet, hiszen elkerülhetetlen az egyre bővülő együttműködés-együttélés eltérő értékrendű partnerekkel, párhuzamosan a kelet-nyugati kapcsolatok bővülésével. Az MTA-Soros Alapítvány még szokatlan, de jellegében a jövőbe mutató, megoldandó és kezelendő problémákat vet fel, és így jó előiskolája várható folyamatoknak, megtanulandó kompromisszumkötési technikáknak. Mint tudományszervezési kísérlet is hasznosítható tapasztalatokkal szolgál. A Soros Alapítvány sikeresen működik Kínában (Teng Hsziao-ping fiának közvetítésével került sor az egyezmény megkötésére; náluk nem az akadémia, hanem egy külön minisztertanácsi szerv felügyeli), egyezménye van a szovjetekkel és - egyelőre kevesebb eredménnyel - Lengyelországban is próbálkoznak. Azonban nemcsak a nemzetközi kapcsolatrend-szerben következtek be lényeges módosulások. A mai magyar társadalom is jelen-tősen megváltozott, sajátosan strukturálódik érdekeiben, ideológiájában. Mindezt a politika is plurálisnak ismeri fel és el. Támogatja - politikai dokumentumok szerint - az autonómia, az önszerveződés, egyesület - stb. alakítás folyamatait, s ezzel segíti az állampolgári részvétel, az elégedettség és azonosulás motívumainak erősödését. Az MTA-Soros Alapítvány illeszkedik ehhez a politikához, nyilvánosságra hozza és ez-által is kezelhetővé teszi a különböző törekvéseket, fontos információval szolgál, miközben segít mederben tartani a folyamatokat. Mentesíti az állami költségvetést, egyúttal ellenőrzött financiális alternatívát kínál a létező igényeknek és törekvé-seknek.

9. Az alapítvány hazai léte és működése - éppen a konstrukció szokatlansága, a példa hiánya folytán is - nem mentes a zavaroktól, zavarodottságtól. Már a meg-ítélése is szélsőségek között ingadozik. Ez a megítélés az egyik oldalon a megbízásra dolgozó CIA-lerakattól és a fellazítást tudatosan célzó alternatív kultúrpolitikai központ kialakításának kísérletén át a magánkezdeményezéseket felfuttató szelektív kelet-európai imperialista behatolást célzó propagandaközpont vádjáig terjed. Természetesen az nagyon is elképzelhető, hogy közvetve a pályázatok egy bizonyos (csekély) része másod-, ill. harmadrangú információkkal szolgálhat egy szakszerű információs munkához. Az is valószínű, hogy tárgyalási tapasztalatairól, kapcso-latainak rendszeréről Soros György véleménye nyilvánosságra kerül. Azt azonban kevésbé tartom elképzelhetőnek, hogy releváns új hírszerzői értesülésekhez lehet jutni pl. a hazai politikai elit, korrupció stb. állapotáról olyan „kutatások” alapján, amelyhez - jelenleg érvényes rendelkezések értelmében - a minimális kutatási-kutathatósági feltételek sem biztosíthatók. A pályázók vagy a témák ismeretében bizonyos törekvések egyébként is rendezhetők. (Nem ez lenne a helyzet, ha a szá-munkra nemkívánatosnak minősített kutatások ellenőrizetlenül, álruhában, nem nyilvánosan folynának.) Az 1980-as évek valóságával, lehetőségeivel számot nem vető hidegháborús logika számára lehet valóságos ez a probléma. A másik oldalon az elszármazott, önzetlen hazánkfia karitatív tevékenysége a mítosz. Van „pragma-tikus” vélemény is: minél rövidebb idő alatt minél több pénzt addig kiszedni Sorosból, amíg fel nem ismeri, hogy milyen keveset kap cserébe, s akkor úgyis kivonul. Úgy érzem, az MTA-Soros Alapítvány megítélését nagyon erősen befolyásolja, hogy vele kapcsolatban nem vagyunk abszolút hatalmi helyzetben. Politizálásra, kompro-misszumokra „kényszerülünk” itthon egy külső szereplővel való együttműködésben. Ez pedig egy hagyományos, monopolisztikus kultúrpolitikai felfogás kényelmének zavaró, elkerülendő, esetenként ellenséges lehet. Ha fenntartjuk a konstrukciót, nyil-ván továbbra sem képzelhető el, hogy Soros György teljesen szabad belátásunkra bízza növekvő pénzjuttatásainak felhasználását. Minden jel arra mutat azonban - képviselőink ezt állítják -, hogy a jelenlegi alapítvány keretei alkalmasak érdekeink vitázó, kompromisszumos érvényesítésére.

10. Az alapítvány eddigi története folyamán a következő feszültségek, problémák keletkeztek:

A titkárság összetételében és főleg a titkárság vezetőjének általunk javasolt Quittner János személyében csak nagyon éles viták után sikerült megegyezni. Ha-sonlóképpen esetenként vita volt a bizottsági döntések nyilvánosságra hozatala ügyé-ben is CHVG-probléma).

A nyilvános meghirdetés természetes következményeként a pályázatok eléggé szór-tak. A nyilvánosság ugyanakkor egyfajta kontrollt is jelent. Természetesen tehetségte-lenek és ügyeskedők is szép számmal pályáznak, ezek kiszűrése azonban különösebb gond nélkül megoldható. Nagyobb problémát jelentenek a tehetséges ügyeskedők.

A bejelentési kötelezettség, illetve az előzetes engedély az állami szervezetekben dolgozók esetében is, és Soros György reagálásában is okoz zavarokat. A pályázat elvben nyilvános, bárki pályázhat. A munkaadók, a munkahelyi vezetők azonban nem szeretik, ha a beosztottak pályáznak, mivel állításuk szerint a Soros-ösztöndíj elvon a feladattól, bérfeszültséget okoz. A Soros Alapítvány körüli politikai viták sem ma-radnak titokban. A vezetők egy része azért nem támogatja munkatársainak ösztöndíj-támogatás iránti kérelmét, mert gyanús, ellenséges-ellenzéki, tőlünk idegen kon-strukciónak tartja az alapítványt.

Feltűnő a boldog-boldogtalant támogató „hivatásos” ajánlók nagy száma. A tit-kárság nehezen, de eddig sikeresen állt ellent az állandó rászólások, kijárások, tele-fonálások özönének. A kuratóriumok nagy feladata a szubjektív indíttatású ajánlások kiszűrése.

Sikertelenek voltak eddig a management-programok. Sok volt a megalapozatlan, előkészítetlen igény, sok szakmailag kétes elem akarta ezeknél megsütni a pecse-nyéjét. A hozzá nem értés, a felkészületlenség, a nehézkesség volt a kudarc fő oka, és elsősorban a magyar fél részéről.

A művek elkészítésére irányuló, elfogadott pályázatok nagy száma miatt a közel-jövőben erőteljes publikációs nyomás várható. Érvényes publikációs normáink betar-tásával a folyamat vezérelhető, azonban szükséges határozottabban leszögezni, hogy a sikeres pályázat nem jelent egyúttal automatikus végtermék-publikálást, a kettő egymástól független. A Bizottság figyelmét külön fel kell hívni erre az adottságra.

11. Nagyobb problémát jelent az amatőr együttesek, társaságok, társulatok, klubok, kollégiumok támogatása. Az erre való törekvésnek nyilvánvaló politikai vonatkozásai vannak, és a készülő egyesületi törvény fényében is alapjaiban vizsgá-landó ez a kérdés. Számomra úgy tűnik, hogy amennyiben a főhatóságok, a kuratóriumok és a társelnök érvényesíti az ezzel kapcsolatos politikai állásfoglalásainkat, a probléma megoldható.

Hasonló a helyzet a folyóiratok, egyetemi lapok stb. támogatási kérelmének ügyében is. Világos agitációs és propaganda bizottsági és tájékoztatási hivatali hatá-rozatok vannak. A főhatóságok, a kuratóriumok és a társelnök feladata ezek mara-déktalan érvényesítése.

A Soros Alapítvány látszólag nem politikai indíttatású, karitatívnak tűnő prog-ramokat támogató ráfordításai is politikaivá lehetnek, ha a közvélemény kulturális-tudományos erőfeszítéseink ellenében értékeli azokat. Ez a veszély azonban csekély: az alapítvány jelenléte itt is inkább legitimáló hatású, a hatalom érettségét, felelős törődését, a szükséges források biztosítására irányuló készséget bizonyítja.

Vitákat okozott az a már említett Soros György-álláspont is, miszerint nem kíván állami intézmények rendeltetésszerű működését támogatandó az alapítvány pénzeiből juttatni. Bár ez az álláspont magyarázhatónak, mi több, természetesnek tűnik, merevségéből sokat engedett, így állami programokra is sikerült az alapítvány-ból jelentős összegeket biztosítani. Itt jegyzem meg, hogy az OTKA és más alapít-ványok működésével kapcsolatban az egyik legfontosabb kifogásunk, hogy a nyertes pályázók a kapott összeget alaptevékenységük fenntartására, önfinanszírozásra fordítják. Legalábbis zavart okozó, ha ezt az általunk kifogásolt eljárást a Soros Alapítvány esetében ellenkező előjellel ítéljük meg. Sőt a jelenlegi restriktív időszak-ban éppen a nem központilag preferált egyéni és csoportérdekek szorulnak leginkább háttérbe. Ha ezek érvényesülésének is bizonyos teret engedünk - miközben igyek-szünk (sikerrel!) növelni az állami célú Soros-hozzájárulást -, javítjuk fontos rétegek közérzetét, segítjük őket létfenntartásukban, munkájukban.

Esetenként problémákat okoz Soros György impulzív, ötletontó személyisége is. Azonban éppen vele kapcsolatban vetődik fel az alapítvány további működésével kapcsolatos legfontosabb kérdés: nem nevesíthető suttogó híresztelések arra látsza-nak utalni, hogy nemzetközi gazdasági kapcsolataink, kölcsönigényléseink kedvező elintézése érdekében Soros György pozitív szerepet játszott és játszik. A vitás esetek-ben a gazdaságpolitikai stb. vezetés részéről érkező, Sorost támogató informális be-avatkozásokról szóló híresztelések a közvéleményben mindenesetre ezt a látszatot és egyúttal a konstrukció legfelsőbb védettségének képzetét erősítik.

12. Az ellenzéki-ellenséges körök jelenléte az elnyert MTA-Soros pályázatokban elenyésző, marginális. Esetenként (félévente) 4-6 pályázó minősíthető ellenzékinek.

Ezek felét minőségi megfontolásokból mindenképpen elutasítják. A megmaradó 2-3 ösztöndíjas, illetve támogatott egy része is valamiféle minőséget képvisel.

Időnként érthető fenntartásokat gerjeszt egyes ellenzékinek nem minősíthető személyek témaválasztása is, nem utolsósorban a kutathatóság szempontjából.

Az azonban egyértelmű, hogy sikerült elhárítani a veszélyt, hogy az MTA-Soros Alapítvány a politikai ellenzék, a másodlagos intranzigens figurák gyűjtőhelye legyen. Ez a veszély egyes esetekben saját ügyetlenségünk folytán állt elő: a politikai ellen-félnek minősülők egy részét olyan egzisztenciális helyzetbe hozta főhatóságuk (elbo-csátás, szerződések meg nem hosszabbítása stb.), hogy megélhetésük érdekében, alternatív pénzügyi forrást keresendő, egyenesen rákényszerültek a Soros Alapítvány támogatásának igénylésére.

Az egyéni ellenzéki pályázatoknál, úgy érzem, nagyobb probléma az ellenzékivé válható intézmények és akciók finanszírozása. Ezt a veszélyt azonban eddig sikerült elhárítani. Mindenesetre ez a legérzékenyebb terület, itt szükséges a legnagyobb figyelem, intelligencia és határozottság a részünkről.

Úgy vélem, az elnyert pályázatok elemzése azt bizonyítja, hogy az odaítélésnek egyre inkább a minőség a legfontosabb kritériuma, és ebben álláspontunkat egyre tel-jesebben érvényesítjük. Természetesen a pályázatok számának felduzzadása az ese-tenkénti tévedés lehetőségét itt sem zárhatja ki. Még megalapozottnak tűnő támo-gatási kérelem esetén sincs teljes biztosíték a sikerre, a minőségi végeredményre.

13. Összefoglalva: az MTA-Soros Alapítvány a jelenlegi formájában nemcsak to-lerálható, hanem hasznos, létező és léte által is folyamatosan keltett igényeket elégít ki. Hozzájárul az általa lefedett terület égető financiális gondjainak enyhítéséhez, egyfajta kívánatos (politikailag nem zavaró) sokszínűség biztosításához. Mindez per-sze nem jelenti problémamentességét, azonban ezek a problémák kezelhetők, az általuk teremtett feszültségek feloldhatók. Úgy tűnik, az alapítvány növekedésében ésszerű mennyiségi határhoz értünk. Bizonyos esetekben terjeszkedésre van szükség, vagyis általában szelektív hozzáállásra. A minőségi szempontok további erősítése, a spontán, esetleges pályázatok lehető semlegesítése továbbra is cél. Ezt leginkább álla-mi szervezetek és munkatársaik tudatos, ösztönzött, témaorientált jelentkezésével tudjuk elérni. Kívánatos a térítésmentes dollárprogramok növelésének további kezde-ményezése. Hasznos lenne az alapítványra érkező pályázatokat esetenként az OTKA-val is egyeztetni, a továbbiakban pedig elképzelhető bizonyos versenyeztetés a létező és még létrejövő (pl. NSZK) alapítványokkal. A legfontosabb azonban a megegyezés egy hosszú távra elfogadott magatartásszabványban, amely az ilyen és hasonló konst-rukciók nyugodtabb politikai kezelését hozza elérhető közelségbe.

Az állásfoglalás rögzítse, hogy a majdan évente esedékes összegeket az adós-ságterhek rovaton tartják nyilván és kezelik, tehát a Soros Alapítványnak átutalandó összegek nem e tárcák költségvetését terhelik. (Az eddigi és a jövőben nyújtandó támogatásokat ugyanis nemcsak e tárcák használják, ezért a kötelezettségeket sem vállalhatják, továbbá a pótlólagos forrás nem szűkítheti a tárcák majdani költség-vetését!)

Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes kapjon felhatalmazást arra, hogy a fentiekről Soros Györgyöt tájékoztassa.

Amennyiben Soros György javaslatunkat elfogadja:

- szándékát és a magyar állam kötelezettségvállalását megállapodásban kell rögzíteni.

- Biztosítékot kell adnunk arra vonatkozóan, hogy Soros György a pótlólagos összegeket is a jelenlegi megállapodásnak, az eddigi gyakorlatnak megfelelően - az MTA-Soros Bizottság elbírálása alapján - használhatja fel.

- A majdani alapítvány pénzügyi bázisának értékállóságát garantálandó, a 8%-os kamatkötelezettség mellett a magyar állam a kamatösszeg minden 1 millió Ft-ja után mindenkor a magyarországi - az ÁSH adatai szerinti - havi átlagjövedelem 150-szeresét vállalja kötelezettségként. (Jelenleg 6500 Ft/hó, 1 millió = Ft 150 havi átlagjövedelem.)

- A mindenkori magyar érdekek érvényesítése érdekében és Soros György szándékait is biztosítandó, társadalmi ellenőrzést kell létrehozni. A majdani kuratórium tagjai a legjelentősebb kulturális, tudományos intézmények, szervezetek,

- egyesületek választott tisztségviselői (pl. MTA, művészeti szövetségek stb. minden-- kori elnökei) legyenek.

- A megállapodással egyidejűleg meg kell alkotni az alapító okiratot.

A bővülő támogatási összegek ésszerű és céljainknak megfelelő felhasználása érdekében javaslatunk megtételekor Soros Györgynek - nem korlátozó szándékkal -felvethető két új, megítélésünk szerint támogatást érdemlő kezdeményezés: egy jelen-tős, az elérhető legkorszerűbb műszerekkel, berendezésekkel felszerelt tudomány-park létrehozása. Egyetemi hallgatók egy-két éves részképzésének támogatása fejlett tőkés országok jelentős egyetemein. Ez a legtehetségesebbek számára 1992-től az ún. Európa-diploma megszerzését tenné lehetővé.

2. Kész további 1 millió USD-val növelni az MTA-Soros Alapítvány Bizottság költ-ségvetését, amennyiben a magyar állam ennek forintellenértékét ugyancsak az alapítvány rendelkezésére bocsátja. (A megoldás indoklásánál hivatkozott a Szov-jetunióban és Kínában létrehozott új alapítványai kedvező feltételeire, nevezete-sen, hogy az általa adományozott összegek után a fogadó állam azonos összegű kiegészítését élvezik. A Szovjetunióban minden 1 millió USD „Soros-pénz” 5 mil-lió rubel állami kiegészítést kap. A hivatalos árfolyam 1 USD = 0,60-0,70 rubel!)

3. A korábban elvetett ún. „Soros-ház” témájú kezdeményezés alapötletéből kiindul-va, amennyiben a magyar állam Budapest belvárosában egy irodaház céljára alkal-mas üres telket ingyenesen rendelkezésére bocsát, úgy kész 2 millió USD saját tőkéjével és bankkölcsön (City Bank, New York) felhasználásával egy 20 millió USD beruházási összegű irodaházat létrehozni. A beruházási összeg megtérülését követően a ház éves bevételét maradéktalanul és véglegesen az alapítvány éves költségvetéséhez rendeli. Az irodaház jövedelmét, mivel jótékonysági célra kerül felhasználásra, mentesíteni kell mindenféle adótól.

4. A Soros Alapítvány tevékenységétől függetlenül évente 1 millió USD-t magyar-országi jövedelmező kisvállalkozásba kíván fektetni. Az ebből a tevékenységből származó hasznot ugyancsak az MTA-Soros Alapítvány Bizottság rendelkezésére bocsátja. A nyereségnek ebben az esetben is mentesülnie kell minden adótól.

Soros György hangsúlyozta, hogy az MTA-Soros Alapítvány Bizottság egyelőre a jelenleg érvényes megállapodás és a kialakult gyakorlat szerint működik. Az új megállapodás az aláíráskor meghatározandó időponttól - de nem előbb, mint 1995 és nem később, mint 1999 - lép életbe.

Nem értett egyet a javaslatnak azzal a részletével, hogy a kuratórium tagjai a jövőben különféle szervezetek, intézmények választott vezetői legyenek. Ez a meg-oldás álláspontja szerint idővel a küldő szervezetek érdekeinek elvtelen képviseletét és szándékaitól idegen gyakorlatot eredményezne.

Elképzelése szerint a kuratóriumnak a jövőben majd rendre önmagát kell meg-újítania. A hiányzó tagokat kooptálással kell pótolni.

Miután az eredeti javaslatot és az új elemeket sorra vettük, és megállapítottuk, hogy valamennyi lényeges kérdésben egyetértünk, megállapodtunk, hogy az MM mihamarabb elvégzi a szükséges egyeztetéseket, majd ezt követően Soros György következő, májusi beutazásáig előkészíti az új megállapodást. Soros György a meg-állapodás és az alapítólevél tervezetének elkészítéséhez képviselőjeként dr. Dornbach Alajost jelölte meg.

Kiadványok