Cím: | TÉNY/SOROS II. - 2001 |
Szerző: | Nóvé Béla |
Sorozatcím: | TÉNY/SOROS |
A kiadás helye: | Budapest |
A kiadás éve: | 2004 |
Kiadó: | Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft |
Terjedelem: | 625 oldal |
Nyelv: | magyar |
Tárgyszavak: | évkönyv, Soros Alapítvány, pályázat |
Állomány: | |
Megjegyzés: |  |
Annotáció: | |
ISBN: | 963 14 2415 4 |
ISSN: | |
Raktári jelzet: | E |
Januártól negyvenezer forintra emelkedik a minimálbér. Január 3-án százezer fős tömeg vonul a prágai Vencel térre, a cseh közszolgálati televízió alkalmazottai mellett tüntetve, akik karácsony óta sztrájkolnak a kinevezett vezérigazgató és hírigazgató ellen tiltakozva. Január 15-én a Gazdasági Minisztérium nyilvánosságra hozza a Széchenyi-terv programjához kapcsolódó ötvenöt pályázatot, amelyek százmilliárd forint vissza nem térítendő támogatás elnyerésére adnak lehetőséget. Január 16-án meggyilkolják a Kongói Köztársaság államfőjét, Laurent Kabilát. A Független Kisgazda Pártban nő a belső megosztottság, a Földművelésügyi Minisztérium vezetői körül egyre több botrány pattan ki. Január 20-án Washingtonban leteszi a hivatali esküt az Amerikai Egyesült Államok 43. elnöke, George W. Bush. Január utolsó napján a Magyar Nemzeti Bank forgalomba hozza az új húszezer forintos bankjegyeket Deák Ferenc portréjával.
Február 8-án lemond miniszteri posztjáról Torgyán József; tovább folytatódnak a kisgazda botrányok s a párt széthullása. A hónap folyamán többnapos sztrájkot tartanak a Malév repülőgép-szerelői.
Március 6-án a kormány rendkívüli készültséget rendel el a Tisza, a Túr és a Szamos egyes szakaszain. A beregi körzetet kitelepítik, mert a tiszai gáton áttört a víz, a folyó csak négy nap múlva kezd apadni. Március közepén a tálibok le rombolják a világ legnagyobb Buddha-alakjainak tartott, Bámiján városhoz köze li ókori szobrokat. Március 23-án a légkörben elégnek, illetve a Csendes-óceánba csapódnak a másfél évtizeden át működtetett orosz Mir űrállomás darabjai.
Április elsején a Délkínai-tenger fölött egymásnak ütközik egy amerikai felde rítő gép és egy kínai vadászrepülő, az incidens miatt tovább romlik a két ország vi szonya. Április 26-án a francia Danone cég és a magyar kormány képviselői meg állapodnak abban, hogy nem zárják be a Danone tulajdonában lévő győri keksz gyárat. Másnap a KSH közli, hogy az ország lakossága a 2001. évi népszámlálás első adatai szerint 10 millió 197 ezerre apadt.
Május elején a pápa, az ortodox egyházhoz és az iszlám világhoz való közeledés jegyében Görögországba és Szíriába látogat. Május 13-án a Silvio Berlusconi vezette jobboldal nyeri meg az olaszországi választásokat. Május 22-én Nagycen ken Bereményi Géza rendezésében megkezdődik az 1,8 milliárd forintos költségvetésű Hídember című film forgatása. Május 26-án megtartja alakuló közgyűlését a Magyar Demokrata Néppárt és a Vállalkozók Pártja által létrehozott szövetség, a Békejobb Demokrata Unió. Május 29-én az Országgyűlés elfogadja az ún. lex Ré pássyt, amellyel módosulnak a polgári törvénykönyv személyiségi jogok védelmére vonatkozó rendelkezései, bevezetve a sajtó-helyreigazítás mellett a válaszadás jogá nak elnevezett intézményt is. A hónap folyamán az orosz űrkutatás súlyos anyagi gondjai miatt Moszkva beleegyezik, hogy egy Szojuz űrhajó - húszmillió dollárért - elvigye a nemrég üzembe helyezett, nemzetközi űrállomásra az amerikai Denis Titót, a világ első űrturistáját.
Június 6-án az Országgyűlés területfejlesztési bizottsága létrehozza az olimpiai bizottságot, miután a kormány kinyilvánította szándékát, hogy Magyarország 2012-ben olimpiát szeretne rendezni. Június 7-én a Tony Blair miniszterelnök vezette Munkáspárt fölényes győzelmet arat a brit parlamenti választásokon. Június 12-én az Országgyűlés elfogadja a sorkatonai szolgálat idejének hat hónapra csök kentését, egy héttel később pedig a szomszédos országokban élő magyarokról szó ló ún. státustörvényt. Június 28-án a belügyi szervek kiadják Milosevics volt jugo szláv államfőt a Hágai Nemzetközi Bíróságnak. A genovai G8 csúcson halálos ál dozatot követelő összecsapások zajlanak a rendőrség és a globalizációellenes tüntetők között.
Július 16-án távozik posztjáról a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Juan Antonio Samaranch, utódává Jacques Rogge-t választják. Július 19-én a bonni klí makonferencián életbe léptetik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását korlá tozó, négy évvel korábbi kiotói jegyzőkönyvet. Július utolsó napjaiban új kisgazda politikai szervezet alakul Reform Kisgazdapárt néven, valamint létrejön a Cigány Pártok Szövetsége. Egy chilei bíróság Augusto Pinochet egykori diktátort fizikailag és szellemileg alkalmatlannak minősíti a tárgyaláson való részvételre.
Augusztus 15-én a Szent Korona előtt tartják meg a Nagyboldogasszony-na pi egyházi és állami milleniumi ünnepséget Esztergomban. A hónap közepén alá írják a február közepe óta tartó macedóniai polgárháborút lezáró megállapodást. Augusztus végén megalakul a Nemzeti Néppárt olyan volt MIÉP tagokból, akik a párt politikájával egyetértenek, de a Csurka-féle vezetést elutasítják. A magyar belpolitikai életet továbbra is áthatják a korrupciós vádaskodások, botrányok. Au gusztus 31-én a Fidesz és az MDF aláírja a 2002-es országgyűlési választásokra szóló együttműködési megállapodását, melynek értelmében a két párt közös listát állít. A hónap folyamán az izraeli légierő megöli Abu Ali Musztafát, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű szervezet vezetőjét.
Szeptember 11-én terroristák négy utasszállító gépet térítenek el az Amerikai Egyesült Államokban. Két gép a World Trade Center toronyépületeibe csapódik, az épületek nem sokkal ezután összedőlnek. A harmadik gép a Pentagonra zu han, a negyedik Pittsburgh környékén semmisül meg. A másfél óra alatt összeom ló WTC romjai között több ezren lelik halálukat. Bush elnök többfrontos hábo rút hirdet a terrorizmus felszámolására. Szigorú biztonsági óvintézkedéseket vezet nek be szerte a világon. Szeptember 17-én megalakul a Magyar Kisgazda és Polgá ri Párt, amely a parasztság politikai újraegyesítését tűzi ki céljául. Szeptember 24- én az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a „Végtelen Igazság” katonai művelet során az amerikai fegyveres erők igénybe vehessék Magyarország légterét, a kijelölt repülőtereket.
Októberben tovább folynak az elhúzódó helyreállítási munkák az árvíz sújtotta beregi térségben. Október 7-én megkezdődik az Afganisztán elleni amerikai-brit támadás, a szeptemberi terrorista merényletek értelmi szerzőjének tartott Oszama bin Laden vezette al-Káida, illetve az annak támogatásával gyanúsított tálibok el len. Október 11-én felavatják a szlovákiai Párkányt és Esztergomot összekötő, há borús romjaiból újjáépített Mária Valéria-hidat. A hónap közepén hazánkban is megszaporodnak a lépfenével kapcsolatos vakriasztások. Október 23-án az IRA megsemmisíti fegyverarzenálja egy részét. Október végén egyre több kórház tra umatológiája és intenzív osztálya tiltakozik az egészségügy válsághelyzete miatt. A hónap végén az amerikai űrkutatási hivatal Mars körüli pályára állítja az életje lek után kutató Mars Odyssey nevű űrszondát. Ismét kiéleződnek a harcok Kas mírban India és Pakisztán között. A hónap folyamán több súlyos légi katasztrófa is történik, a hatóságok merényletre gyanakszanak, de utóbb a szerencsétlenségeket balesetnek minősítik.
November 4-én a Nemzeti Panteon 21. parcellájánál bekiabálásokkal és fütty szóval zavarják meg a koszorúzást, amikor ellenzéki politikusok, egyebek közt Mécs Imre rója le kegyeletét. Az Európai Unió november közepi országjelentésé ben a csatlakozásra váró országok egyik legfelkészültebbikeként említi hazánkat, ám a kritikai észrevételek közt szerepel a korrupció, a közbeszerzési eljárások hiá nya, a bíróságok túlterheltsége, valamint a romák helyzete. November 13-án a tá libok ellen harcoló Északi Szövetség elfoglalja Kabult. Az Egyesült Államok új bu dapesti nagykövete elítéli a hazánkban tapasztalt, a politikai elit bizonyos részé ről elhangzott antiszemita és idegengyűlölő kijelentéseket. November 23-án Cent rum néven új pártot hoz létre a Magyar Demokrata Néppárt, a Kereszténydemok rata Néppárt, a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület és a Zöld Demokra ták. November 27-én az Országgyűlés elfogadja a nyelvtörvényt, melynek értelmé ben 2003-tól kötelező lesz magyar nyelven is megjeleníteni a gazdasági reklámok szövegét, az üzletek nevét, valamint a közterületeken és a közlekedési eszközökön elhelyezett közleményeket. November 29-én a Magyarországi Református Egyház Zsinata úgy dönt, hogy református lelkész nem lehet politikai párt tagja, s képviselősége vagy politikai pártbeli tagsága idején lelkészi szolgálatot nem végezhet. December elején - a tálibok utolsó északi védőbástyája, Kundúz után - elesik Kandahár, a tálibok vallási-szellemi központja is. December 4-én az Alkotmány bíróság nyilvánosságra hozza, hogy alkotmányellenesnek minősül a lex Répássy, mert aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. December 13-án a köztársasági elnök az esedékes országgyűlési választások két időpontját 2002. áp rilis 7-re és április 21-re tűzi ki. December 20-án aláírják a svéd Gripen vadászgé pek tíz évre szóló bérleti szerződését. December 23-án megszűnik a Matáv mono póliuma, a távközlési piacliberalizáció első napján hét újabb cég jelentkezik. 28-án kormányrendelet születik a „magyarigazolványok” kiadásáról a határon túli magyarok körében.
Január elején Békéscsabán a Mobilitas és a Soros Alapítvány támogatásával ötödik alkalommal rendezik meg az immár hagyományos városi jótékonysági bált.
Február 17-én nemzetközi tanácskozást tartanak Győrben a határmenti regio nális együttműködés új lehetőségeiről az uniós integráció jegyében; a rendezvényt az MTA Regionális Kutatások Központja, a Soros Alapítvány és a Friedrich Neumann Alapítvány szervezte.
Március elején a Transparency International nyilvánosságra hozza a Fővárosi Önkormányzat átvilágító jelentését, melynek elkészültét az Alapítvány és a COLPI finanszírozta. A hónap végén a moszkvai Soros Alapítvány felfüggeszti a felsőfokú tanintézetek diákjainak és kutatóinak segélyezését, mivel az orosz kor mány új rendelete ezen ösztöndíjakat is 36%-os adóval sújtja. (A moszkvai alap egyébiránt hat év alatt mintegy 80 millió dollárt áldozott az orosz felsőoktatásra és kutatásra.) Április elején a Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulata új nemzetközi Európa-projektet indít alapítványi támogatással a térségbeli önkormányzatok minél teljesebb európai uniós integrálódását elősegítendő.
Május 31-én sajtótájékoztatón jelentik be, hogy az Alapítvány Bolyai utcai szék házának fogadószintjén megkezdi működését a Nonprofit Szolgáltató Központ, amely elsősorban a Pest megyei civil szervezetkenek kínál ingyenes irodahasznála tot, jogi, pénzügyi és pályázati tanácsadást az Alapítvány és a NIOK közös programjaként.
Június elején a mintegy két tucat - korábban az Alapítvány segítségével létesült - ökoiskola körének bővítését tűzi ki célul az oktatási kormányzat környezeti ne velési koncepciója. Eszerint az erdei iskolák támogatására ez évben16,5 millió az általános iskolákéra 50 millió Ft jut. Június 18-án megnyílik az első Hospice Ház Budapesten az OSI és az Alapítvány jelentős hozzájárulásával. Az etnikai konf liktusok kapcsán egy sajtótájékoztatón közlik, hogy Soros György mindeddig 22 millió dollárt fordított Szlovákiában különféle roma programokra, ahol becslések szerint az 5 milliós lakosság mintegy 10 százaléka roma. Július 31-én, életének 84. évében elhunyt Vásárhelyi Miklós, a Soros Alapítvány elnöke; augusztus 8-án a Farkasréti temetőben több ezren vettek végbúcsút tőle.
Augusztus elején az MTA, a Friedrich Neumann Alapítvány és a Soros Ala pítvány konferenciát rendez „Hazánk európai uniós csatlakozása és az elmaradott térségek felzárkóztatása” címmel.
Szeptemberben Halmai Gábor elnökletével megújul a Nagykuratórium: az al elnök Göncz Kinga lesz, a régi tagokhoz - Bojár Gábor, Halpern László, Orsós László Jakab - két újabb: Majtényi László és Klaniczay Gábor csatlakozik. Ősz től új pályázati programcsoport indul „Hogyan legyünk polgárok?” címmel (Min denki kisebbségi - A szabadság kis körei - A szabadság hagyománya - Közszolgálati médiaprogram), együttvéve mintegy 200 millió forintos kerettel.
Október elején a Vásárhelyi Őszi Hetek nyitó rendezvényeként a városháza dísztermében kistérségi konferenciát rendeznek az Alapítvány és az OSI East-East programjának támogatásával. A Közép-európai Egyetem fennállásának 10. évfor dulóját egy a globalizáció „megszelídítéséről” rendezett háromnapos konferenciá val ünnepli. Alapítója, Soros György 250 millió dolláros alapot adományoz, mely további 20 évre szavatolja az intézmény függetlenségét és fennmaradását.
November közepén Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke megakadályoz za, hogy az intézmény munkatársai pályázzanak az Alapítványhoz a közszolgálati műsorprogramok készítésére fölajánlott összesen 110 millió Ft támogatásra.
December elején Szerencsen egy oktatásügyi tanácskozáson megvitatják az Ala pítvány tanár-diák közös ösztöndíjprogramjának eredményeit. A hónap közepén alapítványi segítséggel új jogsegélyszolgálati programot indít a nyíregyházi Szocio East Egyesület a nők esélyegyenlőségének elősegítésére.
Az Alapítvány ez évi költségkerete mintegy 4,1 millió dollár volt. A 2001-ben megítélt támogatások főbb tételei:
I. Civil programok
| East-East | 20 928 566 Ft | 5 336 $ |
| Hogyan legyünk polgárok? | 24 600 000 Ft | |
| Európai Unió | 19 607 970 Ft | |
| NonprofitSzolgáltatóKözpont | 62 974 600 Ft | |
| Mikrohitel | 11 400 000 Ft | |
| Együttműködés a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal | 7 068 000 Ft | |
| Települési egészségterv | 17 078 520 Ft | |
| Általános roma program | 12 765 000 Ft | 10 526 $ |
| Roma közösségi ház | 7 720 000 Ft | |
| Elnöki keret | 39 958 650 Ft | |
| Összesen: | 224 101 306 Ft | 15 862 $ |
II. Egészségmegőrzési programok
| Egészségmegőrzési program nyitott kerete | 18 591 000 Ft | 1 376 $ |
| Felsőoktatásban tanuló érzékszervi és mozgássérült fiataloksegítése | 14 012 000 Ft | |
| Public Health Informatics | 5 643 000 Ft | 2 655 $ |
| ASPHER | 11 400 000 Ft | |
| Foglalkoztatási programok | 38 212 401 Ft | |
| Szenvedélybetegek ellátásának javítása | 3 000 000 Ft | |
| Hospice | 8 870 000 Ft | |
| Leszakadó rétegek egészségi állapotának javítása | 23 007 000 Ft | |
| Roma egészségügyi és rehabilitációs program | 11 864 670 Ft | |
| Schweitzer szeminárium | 213 000 Ft | 150 $ |
| Összesen: | 134 813 071 Ft | 4181 $ |
III. Információs programok
| Információs nyitott keret | 5 325 179 Ft | |
| Diáktanácsadó Központok | 27 000 000 Ft | |
| East Translates East program | 6 250 000 Ft | |
| Könyvtártámogatás | 28 678 000 Ft | |
| Információs jogok és civil szervezetek | 17 558 000 Ft | |
| Roma média | 21 127 872 Ft | |
| Összesen: | 105 939 051 Ft | |
IV. Jogi programok
| Jogi programok nyitott kerete | 860 000 Ft | 200 $ |
| Emberi jogi és korrupcióellenes program | 45 710 000 Ft | |
| Betegjog | 18 749 400 Ft | |
| Esélyegyenlőség a joghoz jutásban | 19 876 700 Ft | |
| Civil jogérvényesítés a környezetvédelemben | 3 280 000 Ft | |
| Mozgó jogsegélyszolgálat | 7 690 000 Ft | |
| Fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítását elősegítő programok | 30 758 000 Ft | |
| Roma jogvédelem | 50 311000 Ft | |
| Összesen: | 177 235 100 Ft | 200 $ |
V. Kulturális és művészeti programok
| Cultural Link | 20 688 502 Ft | 1 932 $ |
| Kulturális menedzsment | 14 855 000 Ft | |
| Cultural Policy | 7 125 000 Ft | |
| Bridge of Understanding | 6 640 500 Ft | |
| Kultúra és művészetek támogatása | 100 510 800 Ft | |
| Vidéki kulturális programsorozatok | 25 950 000 Ft | |
| Stúdiószínházi program | 35 380 000 Ft | |
| C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány | 50 000 000 Ft | |
| Összesen: | 261 149 802 Ft | 1 932 $ |
VI. Oktatási programok
| Oktatási nyitott keret | 18 900 000 Ft | |
| Multicenter | 40 005 502 Ft | |
| A Közoktatás-fejlesztési program eredményeinek | 11 400 000 Ft | |
| hozzáférhetővé tétele Fulbright-Soros közös ösztöndíjprogram | 18 810 000 Ft | |
| Felsőoktatási együttműködési és programinnovációs pályázat | 43 664 237 Ft | |
| Szakkollégiumi programok | 20 500 000 Ft | |
| „If you...” (Soros-Levi’s közös program) | 4 503 000 Ft | |
| Lépésről lépésre | 8 967 076 Ft | |
| Reading and Writing for Critical Thinking(RWCT) | 61 565 Ft | |
| Civil kezdeményezések az oktatásban | 1 5167 894 Ft | |
| Roma tanár-diák ösztöndíjprogram eredményeinek közzététele | 450 000 Ft | |
| Ösztöndíjpályázat felsőoktatásban tanuló roma fiatalok számára | 26 000 000 Ft | |
| Innovatív pedagógiai módszerek a roma gyerekek nevelésében, oktatásában | 19 815 596 Ft | |
| Roma kultúra oktatása a pedagógusképzésben | 5 130 000 Ft | |
| Roma tanulók szakképzése | 3 255 391 Ft | |
| Összesen: | 236 630 261 Ft | |
| Mindösszesen: | 1 159 568 591 Ft | 22 175 $ |
A 2001. évi hivatalos középárfolyamon számolva mindez 4 090 837 dollárt tesz ki. Az Alapítvány új munkatársa: Halmai Gábor elnök Távozó munkatárs: Rónai Judit, az Alapítvány PR-menedzsere.
Elhunyt: Vásárhelyi Miklós elnök, valamint Mészöly Miklós író, az Alapítvány szépirodalmi kurátora, majd életmű-díjazottja.
M = 1:1
KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI MECENATÚRA
II.
ELŐADÓ-MŰVÉSZETI TÁMOGATÁSOK
1994-2003
„Az Alapítvány célja, hogy támogassa a magyar társadalom kibontakozását. Mint külföldi nem tudom, és nem is tartom feladatomnak meghatározni, hogy ez mi ből áll - szögezte le az Alapító az akkor még MTA-Soros Alapítvány legelső, 1985 tavaszán kelt évkönyvében. - Úgy vélem azonban, hogy a kulturális és a tudomá nyos élet gazdagodása és sokszínűsége mindenképp hozzátartozik. És az Alapít vány éppen arra törekszik, hogy bővítse a kulturális alkotómunka, a közművelődés, az új kezdeményezések lehetőségét.” Nos, mennyiben igazolódott ez a „szándéknyilatkozat”, s vele az új lehetőségek iránti várakozás? Az Alapítvány első felhívására 135 pályázat érkezett be a legkülönfélébb - tá volról sem csak kulturális vagy tudományos - témákban. Ez a sokszínűség az új és rendhagyó civil intézmény eredendő nyitottságára volt adekvát felelet, bár szük ségképp előrevetítette a későbbi szakosodás igényét. Valóban, Soros György már az 1984 őszi kuratóriumi ülésen javaslatot tett egy új pályázati konstrukcióra, amely szerint a nyílt pályázat fenntartása mellett konkrét pályázati témaköröket kell megjelölni, és törekedni kell a pályázatok egy-egy témakörön belüli, rangso rolás szerinti elbírálására. Ez a szépirodalmi és a társadalomtudományi pályáza tok vagy az önálló könyvtár-támogatási programok esetében csakhamar érvénye sült, ám ahhoz, hogy e szándék maradéktalanul valóra váljék, kedvezőbb politikai viszonyokra, s az immár független Magyar Soros Alapítvány megalapítására volt szükség.
1989-ben, a rendszerváltás „csúcsidényében” maga a pályázati struktúra még jobbára érintetlen marad, annál markánsabb átalakulást jelez bő egy év múltával az 1990-es évkönyv előszava: „Alapvetően megváltoztatjuk egész működési mó dunkat. (…) Mostanáig főleg a beérkezett pályázatok alapján szabtuk meg, mi re költjük a pénzünket, ezentúl a Kuratórium dönti el, hogy mire szánja a pénzt és milyen feltételrendszer szerint. (...) A Kuratórium a jövőben nem fogad el olyan pályázatokat, amelyek nem illeszkednek az Alapítvány által konkrétan meghatározott és meghirdetett feltételrendszerbe” - nyilatkozta az Alapító.
LÉGIFELVÉTEL A PÁLYÁZATI RENDSZERRŐL
1991-től csakugyan látványos burjánzásnak indulnak az új, konkrét célmeghatá rozással és pályázati feltételrendszerrel, nagyobb részt saját döntéshozó testülettel rendelkező programok. Mindvégig megmaradt azonban a kulturális területen egy nyitott pályázati lehetőség, hogy esélyt kínáljon az értékes, bár sehova be nem il leszthető, jobbára új utakat kereső kezdeményezéseknek. Utóbb, 1994-től ez a nyi tott pályázati keret házi használatra a „Kultúra és művészetek” elnevezést kapta. Döntési jogkört az első három évben az Alapítvány nagykuratóriuma gyakorolt felette, majd 1997-től 2002-ig önálló szakkuratórium, előbb Géher István, majd Wilheim András elnökletével. (Tagjai - egyidejűleg vagy egymást váltva - Barna Imre, Csányi Vilmos, Koltai Tamás, Péter Vladimír, Somlai Péter, Szabó Júlia és Török András voltak.) Az általános pályázati kategórián belül már kezdettől szép számmal kerültek különféle színházi támogatások: a független kisszínházak pályázataitól a rende zők vagy színháztudományi szakemberek egyéni kéréseiig. Az új működési struk túra kialakulásával 1995-ben, más alapítványi profilokkal együtt, a színházügy is önálló kuratóriumot és programot kapott „Stúdiószínházi program” néven. (Elnö ke Nánay István, tagjai - egyidejűleg vagy egymást váltva: Bérczes László, Csiz madia Tibor, Fuchs Lívia, Jákfalvi Magdolna, Kiss Csaba, Mészáros Tamás, Sán dor L. István és Szeredás András voltak.) A program első pályázati kiírása 1995- ben a színházi stúdióprodukciók támogatása volt. Egy év múltán a program az Őszi Fesztivál keretében évente megrendezett Soros Stúdiószínházi Napokkal bő vült, mely egészen 2003-ig bezáróan rendszeres seregszemléje lett a hazai alternatív színház- és tánc-produkcióknak.
1997-ben a Nyílt Társadalom Intézet Előadó-művészeti hálózati programjá val együttműködésben, a színházi területen is megjelent egy hálózati program, amely a mindinkább bővülő - Közép-Kelet-Európa, Közép-Ázsia és a Kauká zus immár 28 országában működő - Soros intézményhálózatban bárhonnan megpályázható volt. Az „Előadó-művészeti képzés” elnevezésű pályázat remek alkalmat kínált arra, hogy a célzott produkciós támogatások mellett a színé szek, táncosok, színházi technikusok és más szakemberek továbbképzésének biztosításában is tevékeny részt vállaljon az Alapítvány. Hasonló célokat szolgált a hiánypótló „Kortárs előadó-művészeti szakirodalom megjelentetése” ne vű pályázatunk 1999-ben. A Stúdiószínházi program 1998-tól három éven át a „Befogadószínházi pályázat” kiírásával kívánta elősegíteni a támogatott produkciók kimozdulását eredeti helyszínükről (ami az esetek több mint négyötödében a főváros volt), illetve hozzájárulni ahhoz, hogy az előadások olyan he lyekre is eljuthassanak, ahol nincsenek meg a bemutatásukhoz szükséges hang- és látványtechnikai feltételek. A „Mozgó műhely pályázat” az iménti kiegészítő támogatási formájaként egy több társulat által igénybe vehető, korszerűen felszerelt próbahely kialakítását is lehetővé tette.
A színház mellett a zenei témájú pályázatok is jelentős részt képviseltek a kezdetben közös pályázati programban. Utóbb ez indította az Alapítvány nagykuratóriumát arra, hogy 1996-ban önálló zenei programot hívjon életre saját kurató riummal. A zenei szakkuratórium (elnöke Újfalussy József, tagjai Gonda János, Demény János, Devich Sándor és Schanda Beáta voltak) úgy döntött, hogy a két leginkább támogatásra érdemes ügy a fővároson kívüli komolyzenei és jazz rendezvények felkarolása, valamint a művészi CD lemezek megjelentetése. Előbbire 5 év alatt 742 pályázónak mintegy 116 millió - míg az utóbbi célra két év alatt 70 pályázónak mintegy 21 millió Ft összértékű támogatást ítéltek meg.
Mind a színházi, mind a zenei mecenatúrához szorosan kapcsolódott a füg getlen előadó-művészeti csoportok alkotómunkájának hátterét, feltételrendszerét erősíteni hivatott Kulturális menedzsment program.
A pályázati lehetőségek sokasodása és az Alapítvány lendületes növekedése 1998- 1999-ig tartott. 2000-ben az Alapító szándéka szerint - hogy támogatásai jelentős részét a fejlődő világ országaiba átcsoportosíthassa - a magyar Alapítvány költségve tése is kevesebb mint felére apadt a korábbi évekhez képest, ami több területen prog rambezárásokhoz vezetett, és időszerűvé tette a fokozatos kivonulás stratégiájának kimunkálását. Az új stratégia egyszerűbb programstruktúrával a legfontosabb terü letek további támogatására helyezte a hangsúlyt, s néhány kiemelt projekt vagy intéz mény fenntarthatóságát igyekezett elősegíteni. Ehhez igazodva a két nagyobb részt befogadó pályázat: a Befogadószínházi és a Zenei rendezvénytámogatás megszűnt, s az Alapítvány 2001-ben egy minden művészeti ágra kiterjesztett, új pályázatot hir detett meg „Vidéki kulturális programsorozatok támogatása” néven. Már a program második félévében kitűnt azonban, hogy valójában egy olyan változatra van szükség, amely néhány kiemelt szerepet játszó befogadóhely, nagyságrendekkel komolyabb támogatásával járulhat hozzá a kortárs művészetek markánsabb jelenlétéhez a vidéki nagyvárosokban; így alakult ki az Alapítvány legifjabb, már csupán két évet megélt kulturális pályázata, a „Kortárs művészeti programhálózat”.
2003-ban a Kultúra és művészetek programok utolsó pályázata is lezárult, a programcsoport megszűnt, s az Alapítvány fokozatos kivonulásának újabb stádiu mában már a magyarországi civil szféra megerősítésére összpontosítja stratégiáját, hogy intézményi támogatásokkal biztosítsa e terület mértékadó szereplőinek hoszszú távú, független létezését.
Soros György már az 1989-es évkönyv előszavában kifejezte azon reményét, hogy más mecénások, támogató szervezetek is megjelennek Magyarországon, hogy az Alapítvány fokozatos kivonulásával átadhassa majd az újító kezdeménye zések pártolásának felelősségét, hiszen mint írta: „Egy nyitott társadalomnak magának kell gondoskodnia a kulturális értékek istápolásáról”.
PROGRAMOK - KÖZELNÉZETBŐL
Alább az imént felsorolt támogatási formák fő célját és eredményeit kívánom be mutatni - további jellemző adalékokkal, majd írásom végén néhány összegző táblázattal.
Soros Stúdiószínházi Napok (1996-2003)
Az Őszi Fesztivál keretében évről évre megtartott mustra célja az volt, hogy a Stú diószínházi program által támogatott, többnyire kis számú közönség előtt, kevés alkalommal bemutatott - évente 9-12, a kuratórium által kiválasztott - előadás nak nagyobb publicitást és elismertséget szerezzen. Mindemellett nem volt jelen téktelen az SSN egymillió forintos díja sem, melyet a nyertes produkció alkotói új előadás létrehozásához vagy valamely külföldi fesztiválon való részvételhez használhattak fel.
Az SSN nyertes előadásai a nyolc év alatt a következők voltak:
| Év | Rendező / Koreográfus | Társulat | Előadás |
| 1996 | Ruszt József | Budapesti Kamaraszínház | Othello |
| 1997 | Magyar Éva, Horváth Csaba | Sámán Színház | Alakoskodók |
| 1998 | Gold Bea | | Pártában |
| 1999 | Réthly Attila Csiky | Gergely Színház | Lőrinczy Attila: Balta a fülbe |
| 2000 | Novák Eszter | Bárka Színház | Kárpáti Péter: Tótferi |
| 2001 | Frenák Pál | Frenák Pál Társulat | Lakoma |
| 2002 | Schilling Árpád | Krétakör Színház | W-munkáscirkusz |
| 2003 | Pintér Béla | Pintér Béla Társulat | Parasztopera |
A díjért minden évben rendkívül szoros verseny folyt, a zsűrinek egy mechanikus, pontozásos rendszert kellett kialakítani, áthidalandó a sok esetben lehetetlen - mert összehasonlíthatatlan előadások közti - választást.
A Soros Stúdiószínházi Napok és a program szakmai záróeseménye 2003 őszén a Szkéné Színházban rendezett konferencia volt: „A Kockázat szépsége - alterna tív művészeti finanszírozás a Soros Alapítvány után” címmel. (Szerkesztett szöve ge egyaránt olvasható az Alapítvány weblapján és a nemrég megjelent 2003-as évkönyvben.)
Előadó-művészeti képzés (1997-1999)
A Nyílt Társadalom Intézet Előadó-művészeti hálózati programjával együttműködésben futtatott pályázat az alábbi két kategóriában nyújtott támogatást:
1. Színházi szakemberek külföldi képzése
Gyakorlattal rendelkező, 40 év alatti színházi szakemberek pályázhattak a kortárs művészeti irányzatokat, új technikákat és módszereket tanító külföldi kurzusokon való részvételük résztámogatására (tandíjra, részvételi díjra, napidíjra, valamint a repülőjegy és biztosítás költségeire).
2. Színház- és táncművészeti kurzusok,
továbbképzések magyarországi megrendezése
Felsőoktatási és kulturális intézmények, szervezetek, valamint magánszemélyek pályázhattak Magyarországon megrendezésre kerülő, kortárs művészeti irányzato kat, új technikákat tanító kurzusok támogatására. Emellett neves külföldi, kortárs irányzatot képviselő mesterek meghívásához is lehetett támogatást igényelni.
A sok kiváló kurzus listájából kiemelkednek a bábművészeti képzések, mint például a győri Vaskakas Bábszínház által szervezett tíznapos workshop Krzysz tof Rau vezetésével, vagy a Színház és Filmművészeti Főiskola báb szakos hallga tóinak szervezett kiegészítő képzések támogatása. Örömteli volt a sok jó kortárs táncos képzés, ezek között is kiemelkedtek a Műhely Alapítvány és a Trafó együttműködésében megvalósítottak. Sajnos kevés volt a technikai jellegű pályázat, szintén a Műhely Alapítvány szervezett fénytervezési kurzust.
Befogadószínházi pályázat (1998-2000)
A pályázat azzal a kettős céllal jött létre, hogy elősegítse a kísérletező stúdiószínhá zi előadások szélesebb körű ismertségét, és hogy a Soros Alapítvány stúdiószínházi pályázatán támogatást nyert előadások eljuthassanak vidéki játszóhelyekre.
A pályázaton olyan nem fővárosi kisszínházak vehettek részt, melyek állandó saját társulat híján elsősorban befogadószínházi jelleggel működtek. Így több éven át támogatni tudta az Alapítvány az egri, a pécsi, a soproni és a szegedi befogadó helyeket, de egy-egy évben örömmel fogadta és támogatta a kuratórium egy dunaújvárosi és egy szomathelyi befogadó kezdeményezés pályázatát is.
A színházak az Alapítvány által kibocsátott listáról választhatták ki az általuk preferált előadásokat. Legalább három produkciót kellett meghívni, és valamenynyit legkevesebb három előadásra.
Az elnyert támogatás a vendégjáték-sorozat teljes költségeinek maximum kétharmadát tehette ki, az elnyerhető legmagasabb támogatás kétmillió forint volt.
Vidéki kulturális programsorozatok támogatása (2001-2002)
A program a 2000-ben befejezett „Zenei rendezvények és befogadószínházi pályázatok” - összevont és minden művészeti ágra kiterjesztett - folytatása volt.
A pályázat célja a magas kultúra iránt érdeklődő közönség körének szélesítése volt minden művészeti ágban.
A programban civil szervezetek, magánszemélyek, vidéki önkormányzatok vagy vidéki önkormányzat fenntartásával működő intézmények, továbbá hivatá sos együttesek, csoportok, művészek pályázhattak vidéki művészeti rendezvénysorozatok résztámogatására.
Előnyt élveztek azok a pályázatok, amelyek országosan ismert, rangos együttesek/művészek vagy tehetséges pályakezdők fellépéséhez kértek támogatást.
Hosszú oldalakon át sorolhatnánk a támogatott rendezvényeket, amelyeken ha zánk legrangosabb együttesei léptek fel valamennyi megyeszékhelyen és nagyvá rosban, de olyan kisebb településeken is, mint például Berhida, Berze, Cserhát surány, Cserfő, Etyek, Herend, Isaszeg, Jászapáti, Budakalász, Kisvárda, Alsómo csolád, Röjtökmuzsaj, Dédestapolcsány, Mánfa, Martonvásár, Püspökladány, Rábapatona, Tiszakécske, Dunaföldvár, Csorna, Zalaszentgrót - megközelítőleg sem a teljesség igényével.
Kortárs művészeti programhálózat (2002-2003)
A program célja a kortárs művészet iránt érdeklődő közönség körének szélesítése volt egy-egy településre koncentrálva, jelentős mértékben hozzájárulva az adott régió egész évi kortárs művészeti kínálatához és a programok promóciójához.
A pályázat útján öt vidéki intézmény nyerhette el a programban való részvétel lehetőségét. Ezek a MASZK (Szeged), a Mediawave (Győr), a pécsi Művészetek Háza, a Pécsi Harmadik Színház és a Pannon Várszínház Színművészet-fejlesztési Kht. (Veszprém) voltak. A pályázaton nyertes intézmények tízmillió forint nagy ságrendű támogatásban részesülhettek, amelyet a Soros Alapítvánnyal együttmű ködve kialakított, egész éves kortárs művészeti programsorozat lebonyolítására - a befogadott programok közvetlen költségeire - utazási, szállítási, személyi és közvetlen dologi, pl. bérleti díj, díszlet - és promóciós költségeire fordíthattak.
A pályázaton olyan nem fővárosi kisszínházak, kulturális szervezetek vehettek részt, amelyek rendelkeznek színházi előadások, zenei rendezvények, kiállítások befogadására alkalmas térrel és technikai eszközökkel, valamint a fenti programok szervezésében jártas munkatárssal.
A művészeti ágak minél teljesebb körű megjelenésének céljával a pályázó szerve zet együttműködésre léphetett a vele egy városban működő, befogadóhellyel rendelkező más szervezetekkel.
A pályázatok elbírálásánál előnyben részesültek azok a szervezetek, amelyek a programsorozat lebonyolításához más forrásból, elsősorban a helyi önkormányzattól vagy helyi szponzoroktól is támogatást tudtak biztosítani.
Zenei program (1996-2003)
1996 elején, az egyre növekvő igényekre reagálva (a Kultúra és művészetek prog ramba beadott pályázatok közel 30%-a zenei jellegű volt) az Alapítvány kuratóri uma úgy döntött, hogy a Kultúra és művészetek program terhére elkülönít egy ke retet a zenei témában beérkező pályázatok támogatására, és a pályázatok elbírálására felállít egy zenei szakkuratóriumot.
A szakkuratórium első ülésén a kurátorok definiálták a programot, és legfonto sabb szempontként a vidéki zenei élet élénkítését, a zenehallgatók táborának bő vítését nevezték meg. Az aránylag kis keretet a kuratórium arra kívánta fordítani, hogy igényes fellépéseket produkáló, budapesti vagy vidéki központokban műkö dő kisebb létszámú csoportok - kamarazenekarok, kamaraegyüttesek vagy szólis ták - olyan helyekre is eljuthassanak produkciójukkal, ahol az Alapítvány támo gatása nélkül a helybeli közönség nem részesülhetne értékes élő komolyzenei él ményben. Így került sor számtalan vidéki zeneiskolában és művelődési központ ban megvalósult koncert támogatására, de olyan, mára hagyományossá vált, ran gos esemény elindulását is segítette a program, mint például a Földvári Zenei Na pok, vagy a neszmélyi Dzsesszmély Nemzetközi Jazz Napok. Ezek és a hasonló projektek mellett olyan rendkívüli jelentőségű, nagy hagyománnyal rendelkező programok életben maradását és fejlődését is támogattuk, mint például a Soproni Régi Zenei Napok, vagy a Bartók Szeminárium.
Zenei CD program (1998-1999)
A program hivatásos együttesek, szólisták és zeneszerzők CD hanglemezeinek kiadásához nyújtott támogatást, a komolyzene és a jazz műfajában.
A pályázóknak árajánlatot tartalmazó részletes költségvetési tervet kellett készíteniük, amely tartalmazta a minden részletében kidolgozott műsortervet is.
A két év alatt 78 kortárs CD-produkció nyert támogatást összessen 23 millió forint értékben. (A részletes eredménylistákat ld. az Alapítvány honlapján: www. soros.hu)
VÉGSZÓ GYANÁNT
Summázatként elmondható, hogy az Alapítvány az elmúlt tíz évben változatos és leleményes támogatási formákkal próbálta segíteni a magyar előadó-művészet kü lönféle ágait saját - kezdetben lendületesen bővülő, majd egyre szűkebb - forrá saiból. Sok száz igényes produkció megvalósításához járult hozzá, s az emlékeze tes művészi élmények sokasága remélhetőleg számottevően gyarapította a kortárs színház-, tánc- és zenebarát közönség hazai táborát, főként az újra mindenkor fo gékony, valódi kulturélményekre éhes fiatalság köréből újabb híveket toborozva. Az alábbi statisztikai összesítés, úgy vélem, mindennél többet mond, hiszen a ma gyar előadó-művészet az 1993 és 2003 közötti tíz évben tucatnyi nyilvános pályá zati program keretében csaknem 1 milliárd forint Soros-támogatást „nyert”. Bárha kerülne minél több önzetlen mecénás, ki e szerepet a jövőben átvállalja - a kortárs művészet és mindannyiunk javára.
Arnold István
Az előadó-művészeti programok pályázati támogatásai 1993–2003 (millió Ft)
p= a nyertes pályázók száma
VISSZATEKINTÉS
A STÚDIÓSZÍNHÁZI PROGRAMRA
Csaknem egy évtizede már, hogy néhány rendező azzal a hírrel keresett meg: a Soros Alapítvány fontolgatja, miként tudna segíteni az alternatív színházakon. A hír igaznak bizonyult, s mivel jó ideje foglalkoztam már a struktúrán kívüli színházzal, annak művészi és finanszírozásikérdéseivel,egyszeribenbelecseppentem a stúdiószínházi program előkészítésébe.
A Soros Alapítvány ezt megelőzően már támogatott néhány együttest vagy al kotót, de ez elsősorban a demokratikus Magyarország megteremtésének program ja keretében szerepet vállaló, színházi tevékenységet (is) folytató civil szervezetek nek vagy másként gondolkodóknak szóló akció volt. Így kapott néhány csoport a kilencvenes évek legelején számítógépet s egyéb berendezést, illetve mehettek szín házi emberek európai vagy amerikai tanulmányútra. A kilencvenes évek közepére azonban olyan gyökeres változás következett be a színházi - s különösen az alter natív színházi - világban, amely az értékteremtés és -őrzés intenzív támogatásának szükségességét helyezte előtérbe.
A nyolcvanas évek második felére egyre-másra születtek azok a színházi csopor tosulások, amelyek tagjai szűknek érezték a hivatalos színházi kereteket. Ez az elé gedetlenség nem feltétlen politikai vagy ideológiai szembenállásból fakadt, sokkal inkább a művészi szabadság kiélésének vágyából eredeztethető. Azok az együtte sek tudtak huzamos ideig és művészileg magas színvonalon létezni, amelyeknél a közösségi létforma erősítése és a művészi alkotás együtt határozta meg a csoport és tagjai tevékenységét. Az évtized végére - mindenekelőtt a főváros segítségével - si került már némi anyagi forráshoz is juttatni ezeket a struktúrán kívüli színházakat, ami azonban az akkori körülmények között is igen csekélynek volt mondható.
A rendszerváltással együtt járó remények természetesen az alternativitást választó művészcsoportok esetében is hallatlanul nagyok voltak, hiszen joggal gondolhatták, hogy az ideológiai befolyásolás különböző formáinak megszűntével az alkotás folyamata akadálytalan és szabad lehet. Megsokasodtak a színházi szabadcsapatok: új erőre kaptak a régóta, de a körülmények szorítása miatt csak korlátozott rendszerességgel működő együttesek; egy-egy produkció létrehozására olyan alkotók álltak össze, akik a szerződésrendszerből adódóan soha nem tudtak együtt dolgozni; addig háttérbe szorult-szorított műfajok - mindenekelőtt a kortárs tánc - képviselői találtak egymásra; mások műhelymunkára szövetkeztek.
Az alternatív színház természetesen nem csupán az alkotók, hanem a közön ség szempontjából is jelentős szerepet töltött be. A kilencvenes évtizedet minden szempontból, így színházi értelemben is az értékválság jellemezte, s ez mindenek előtt abban mutatkozott meg, hogy a nézők jelentős hányada elhagyta a hagyomá nyos kulturális-művészi intézményrendszert. Hogy miért, ennek több oka is lehe tett. Egyrészt mivel az emberek a társadalmi aktivitás más formáit keresték és ta lálták meg, másrészt mert életszínvonaluk radikálisan leromlott, vagy mert úgy találták, hogy az adott gazdasági, társadalmi kérdésekre a művészet képtelen érvé nyes válaszokat adni. A színházak ugyanis légüres térbe kerültek, keresték helyü ket a megváltozott körülmények között, s a legáltalánosabb kitörési irányt a po pularitásban vélték megtalálni, azaz műsorukban, játékstílusukban egyre inkább kommercializálódtak. Nem mellékesen: az akkoriban kidolgozott színházfinanszírozási rendszer is erre ösztönözte őket.
Ebben a szisztémában az addig több-kevesebb művészi igényességgel működ tetett stúdiószínházi tevékenység is háttérbe szorult. Az alternatívok pedig teljes mértékben kimaradtak az állami finanszírozási rendszerből, csupán különböző, igen alacsony összegű alapoknál pályázhattak. Ezen a helyzeten az 1994-95-ös gazdasági megszorítások csak rontottak.
Ilyen előzmények után született meg a Soros Alapítvány elhatározása, hogy lét rehozza a stúdiószínházi programot. Mivel Európa-szerte megfigyelhető az a funk ciómegosztás, miszerint a nagyszínházak elsősorban a nagyközönség ízlését szol gálják, míg a kis- vagy stúdiószínházak lettek a kísérletezés, az új formák s a kort kifejező, gondolati és világnézeti szempontból valóban kortársinak tekinthető al kotások helyszínei, az Alapítvány szigorúan e kisformák (kettő-tíz szereplő, maximum százötven nézőt befogadó tér) támogatását tekintette feladatának.
Természetesen nem az volt a cél, hogy az Alapítvány oldja meg az egész alterna tív színházi réteg anyagi gondjait, hanem, hogy alapot teremtsen a különleges él ményt ígérő, elmélyült színészi alakításokra s a színpadi hatáselemek komplexitá sára épülő műhelymunkához, az állami fenntartású s az alternatív színházak alko tói között formálódó, kölcsönös előnyökkel járó, szabadabb együttműködéshez, a színpadi formanyelv megújításához.
Ezen elgondolás jegyében az első perctől kezdve nyitottnak tekintettük a pályá zatot, azaz nem tettünk különbséget a stúdiószínházak és az alternatívok, a régóta együtt dolgozó és az egyetlen projektre szerveződő csoportok, a - második évtől kezdve - tánc és mozgásszínházak, a gyerekelőadásokat létrehozók és a prózai tár sulatok között. Ez a pályázat kifejezetten a produkciókat támogatta, tehát a pénzt nem lehetett csoportok fenntartására vagy színházak általános rezsijére fordítani.
Ezért ragaszkodtunk ahhoz, hogy a pályázatot ne intézmény, hanem minden esetben rendező vagy koreográfus, tehát maga az alkotóművész nyújtsa be.
A program soha nem akarta egymaga dotálni a projekteket, de fontosnak tar totta, hogy az értékesnek tűnő kezdeményezések elindulhassanak, a kezdő tőkével rendelkező művészi vállalkozások kiteljesedhessenek. Ebből az elvből következett, hogy a pályázaton elnyerhető összeg - az évek során emelkedő mértékben - maxi málva volt. Kezdetben kiegészítő támogatást lehetett kérni kortárs magyar dráma bemutatásához, új, értékes fordítás készíttetéséhez, eredeti színpadi zenéhez, kü lönleges vizuális hatásokhoz és az alternatív-hivatásos színházi együttműködéshez. Később, amikor az új magyar dráma más színházi szférában is keresetté vált, vagy a két eltérő érdekeltségű színházi réteg kooperációjára egyre kevesebb esély mutatkozott, a kiegészítő támogatás megszűnt, illetve beépült a maximált összegbe.
A hazai színházi pályázatok közül mindmáig ez az egyedüli, amely folyamato san figyelemmel kísérte a nyertes pályaművek sorsát, azaz a kurátorok nemcsak megítélték a dotációt, de az elkészült produkciókat látták, sőt arra is figyeltek, hogy megtörtént-e a pályázat tárgyát képező mű ötödik előadása, hiszen a támogatás második részletét csak ez után lehetett lehívni.
Az évi két fordulóra rendszeresen több mint kétszáz pályázatot adtak be, s át lagban a kérések mintegy negyven százalékát tudtuk támogatni. A megvalósult előadásokból válogattuk ki azt a tíz-tizenkét legjobbnak tartottat, melyek a min den év novemberében megtartott Soros Stúdiószínházi Napokon reprezentálták az alternatív színházi élet színvonalát, irányzatait, a pályázat eredményességét.
Két-három év után kiderült, hogy nem elég csak a produkciók létrejöttét támo gatni, az alternatív színházak körében ugyanis számos olyan probléma vált egyre nyilvánvalóbbá, amelynek megoldásában, vagy legalább enyhítésében szintén jelentős szerep jutott az Alapítványnak. A legfőbb gond az volt - s részben ma is az -, hogy a csoportok a támogatásuk nagy részét kénytelenek próbaterem, illetve az előadásokhoz szükséges technikai (világító és hangosító) felszerelés bérlésére for dítani. Emellett nem volt, s igazából ma sincs megoldva az alternatív színészek, a kortárs tánc művészeinek képzése, illetve továbbképzése. Nagyon gyér a magyarul hozzáférhető színházelméleti szakirodalom, különösen igaz ez a kortárs művészet tel foglalkozó szakkönyvekre. Az elkészült előadások - mindenekelőtt a táncpro dukciók - megtalálják ugyan a maguk közönségét, de ez viszonylag szűk réteg, s ahhoz, hogy a kortárs művészet szélesebb körben ismertté és kedveltté váljon, erős pr-tevékenységre lenne szükség, s mindenekelőtt olyan játszóhelyek kialakítására, amelyek be tudják fogadni a különböző stílusú produkciókat. Természetesen szép számmal vannak ilyenek, de zömmel a fővárosban.
Mindezekből adódtak az újabb feladatok. A legjelentősebb kezdeményezésnek a technikai park telepítésére kiírt pályázat számít, ugyanis a Soros Alapítvány egy igen jelentős kiszolgáló technikai apparátust bocsátott az alternatív színházak részére, amelynek karbantartását és kölcsönzését végül is az Artus Színház nyerte el s működteti - a használók közmegelégedésére. A Soros Alapítvány által támogatott csoportok kedvezményesen vehetik igénybe e technikai parkot, míg más együttesek piaci áron juthatnak hozzá.
Éveken keresztül mód nyílt arra, hogy - főleg - vidéki színházak és színház szerűen működő művelődési intézmények támogatást kapjanak a stúdiószínhá zi program kurátorai által javasolt előadások meghívására. A program igyekezett anyagi segítséget nyújtani neves külföldi szakemberek Magyarországon rendezett workshopjain való részvételhez, illetve külföldi tanulmányutakhoz. Ezeket első sorban a táncosok vették igénybe. A szakirodalom kiadásának támogatására vi szont csak egyszeri kísérletre futotta a program erejéből. Bár a kiadási jogok meg szerzése, a fordíttatás, a lektoráltatás, a kiadó és pénzügyi partner megtalálása stb. nagyon hosszú időt igényel, mégis megjelent néhány olyan könyv, amelynek megszületéséhez a stúdiószínházi program is hozzájárult.
Van, amivel a maga célkitűzéseihez és az igényekhez képest adós maradt a program: mindenekelőtt a próbaviszonyok javításával. Elengedhetetlenül fon tos lenne, hogy egy vagy több olyan osztott terű nagy épület létezzen, amely ben egymással párhuzamosan - s főleg kedvezményes áron - dolgozhatnak a kü lönböző csoportok, együttesek. E befogadóházak üzemeltetése hasonló elveken nyugodhatna, mint a technikai parké. Változatlanul megoldatlan a stabil alter natív színházak középtávú anyagi biztonságának, ezzel együtt a művészi tervez hetőség feltételeinek a megteremtése, illetve az alternatív színházi produkciók forgalmazása.
A magyar színházi élet integráns, megkerülhetetlen szektora lett az alternatív - vagy ahogy mostanában szokás nevezni: struktúrán kívüli - színház. Ez hosszú folyamat eredménye, s e folyamat aktív alakítója volt a Soros Alapítvány stúdiószínházi programja is. Természetesen nem elsősorban azzal - a sokszor jelképes - összeggel, amelyet a csoportoknak és alkotóknak juttatott, hanem mindenekelőtt azzal a következetes értékszemlélettel, amely a támogatások filozófiáját jelentette. A program nem dotálta az olcsóságot, a zavarosságot, a kommerszet, de segítette a kísérletezést, vállalta a bukás kockázatát, egyaránt odaállt a tehetségüket már igazolt művészek s a pályán első, botladozó lépéseiket tevők mellé. Folyamatokban igyekeztünk gondolkodni, figyelemmel kísértük s a magunk eszközeivel építeni próbáltuk az arra érdemes alkotók pályáját.
Talán szerénytelenség nélkül állíthatjuk: abban, hogy például a Krétakör Szín ház, Pintér Béla Társulata, a Mozgó Ház Társulat, a Közép-Európa Táncszínház, a Stúdió K. országos, illetve világhírre tett szert, hogy - többek között - Alföl di Róbert, Zsótér Sándor, Schilling Árpád, Horváth Csaba, Bérczes László rövid idő alatt jelentős színházi alkotóvá vált, hogy - a több száz pályázóból csak néhányukat említve - Csabai Attila, Balázs Zoltán, Ladjánszky Márta, Guelmino Sándor berobbanhatott a művészeti közéletbe, kicsit a mi segítő figyelmünk is közrejátszott.
Bevallom, kissé aggodalmas vagyok, ha a következő évekre gondolok: hogyan fog alakulni ezen együttesek és alkotók sorsa? Milyen jövő vár a most pályára lé pőkre? Mivé válik a színház, ha beszűkül a kísérletezés, a szabad alkotás lehetősé ge? Márpedig a jelek nem biztatóak, hiszen bizonyos tekintetben ma ugyanolyan nehéz helyzetben vannak az alternativitást vállalók, mint annak idején, amikor a stúdiószínházi program elkezdte munkáját. Sok-sok színházi és tánccsoport, va lamint egyéni alkotó nevében is állíthatom: a nyolcéves színháztámogató szerep vállalás befejeztével nagyon fog hiányozni a Soros Alapítvány kiegyenlítő szerepű, orientáló támogató jelenléte. Nánay István
1996 januárjában először nyílt arra lehetőség Budapesten, hogy az érdeklődő kiál lításlátogató közönség ne csupán megismerhesse, de több mint egy hónapig nyil vános térben ingyenesen használhassa is az internetet: öt gép állt rendelkezésre, hogy a world wide weben, a világhálón „szörfölhessen” bármely látogató a nyitva tartási idő alatt - ennek a kiállításnak A pillangó-hatás volt a címe. Egyfelől jól il leszkedett abba a sorozatba, mely a Soros Kortás Művészeti Dokumentációs Köz pont (SCCA) tevékenységét akkor már több éve jellemezte - példaként az 1991-es Sub voce vagy az 1993-as Polifonia említhető -, másfelől viszont jelentős újítások sorát hozta, legalábbis a magyarországi gyakorlatban. Magán a kiállításon - a fent említett, korfestő újdonságon túl - együttesen szerepeltek médiatörténeti emlékek a legfrissebb hazai és nemzetközi műalkotásokkal, s egy lokális adatbázis tette ku tathatóvá az előkészítés idején feltárt források jó részét a „vision station” névre ke resztelt célkompjútereken. A pillangó-hatás azonban nem csupán egy kiállítás volt, hanem komplex rendezvénysorozat, tudományos konferenciákkal, vetítéssorozat tal, színházi és egyéb rendezvényekkel, melyhez önálló website is készült (elérhető: http://www.c3.hu/scca/butterfly/index.html).
Az SCCA program vezetői, Szekeres Andrea és Mészöly Suzanne a Műcsarnok egyik emeleti szobájában dolgoztak. A központ fő profilja megalakulása (1985) óta a hazai művészekről készült (ma már jórészt on-line is elérhető: http://doku mentumtar.c3.hu/) dokumentációk összeállítása, a művészek kiállításainak, kata lógusainak támogatása volt, mely a rendszerváltással némileg módosult, s az 1990- es évek közepére jelentős átalakuláson ment át (http://www.c3.hu/scca/index hu.html). A pillangó-hatás minden korábbinál nagyobb vállalkozása volt e központnak, s igen jelentős előkészítő munka állt mögötte. Emlékszem, hogy magam 1994 végétől dolgoztam a projekten, s az előkészítő majd szervező és rendező stáb a megnyitó közeledtével folyamatosan nőtt. Fontosnak tartom itt rögzíteni, hogy bár A pillangó-hatást „kurátorként” Mészöly Suzyval ketten jegyezzük, a koncep cióalakításban kezdetektől meghatározó szerepe volt (a website-ot is tervező, kiállítóként az első hazai VRML művel részt vevő) Szegedy-Maszák Zoltánnak. Alighanem a rendezvény kivételes sikere vezetett ahhoz, hogy ez a csapat kapott meg bízást 1996 elején a Soros Alapítvány tervezett új programja, a majdani C3 koncepciójának kialakítására.
Nem tudom, hogy egyértelmű válasz adható-e arra a kérdésre, kinek az ötlete volt a C3: bizonyos, hogy meghatározó szerepe volt a döntéshozó kuratórium mel lett a Soros Alapítvány akkori igazgatójának, Bakonyi Évának, s az is, hogy a pro jekt létrejöttét több véletlen egybeesés segítette. A program döntő eleme az inter net magyarországi elterjedésének segítése, a hálózati kultúrával kapcsolatos isme retek terjesztése volt, valamint pályázati úton történő hozzáférés biztosítása a non profit és kulturális szférának. Mindebben a művészetnek látszólag kevés helye len ne: viszont volt egy csapat, amely valami hasonlót már megvalósított, épp a művé szeti közegben. És volt egy remek, várbeli épület, amelynek - a Soros Alapítvány Bolyai utcai székházba költözése után - megfelelő funkciót kellett találni, és vé gül volt egy átalakulóban lévő program (az SCCA), melynek elhelyezése egyéb ként sem volt megfelelő s amelynek egy új, médiaművészetet támogató profil to vábbélést jelenthetett. Így már A pillangó-hatás kiállítás bezárása előtt, s utána is mind többször találkozott az az alkalmilag összeállt, de sikeres csapat ezen új - és rendkívül gyorsan megoldandó -, három évre tervezett, kísérleti program létre hozása érdekében, mely kezdetektől magában rejtette egy új típusú médiaközpont megvalósításának lehetőségét. Az említettek mellett a projekt kulcsemberévé Tü dős András vált - akit mind a hálózatépítéssel kapcsolatos ismeretei, mind pedig kivételes munkabíró képessége és energiái szinte predesztináltak arra, hogy vele a program rekordidő alatt megvalósíthatóvá váljon. Ekként az említett, Országház utca 9-ben álló épület átalakításával, hálózati és egyéb felszerelésével együtt 1996. június 26-án készen állt a megnyitásra.
Mindehhez persze nélkülözhetetlen volt két társalapító vállalat, a Matáv Rt. és a Silicon Graphics Magyarország - ahogy mondani szokás - „szerepvállalá sa”: előbbit Straub Elek elnök-vezérigazgató, utóbbit Halász Gábor, az akkori vezető képviselte, amit egyébként ne formális, hanem aktív és meghatározó je lenlétként gondoljon el az olvasó (mindketten jelenleg is a C3 Alapítvány kura tóriumának tagjai). Az új programra - így, utólag visszatekintve látható - egy értelműen büszkék lehettek az alapító személyek és szervezetek, s innen nézve nem túlzás, hogy a megnyitónak Soros György mellett két miniszter, Magyar Bá lint és Lotz Károly jelenléte, valamint a köztársasági elnök, Göncz Árpád levele adott nyomatékot.
A projekt hétköznapjai azonban nem a megnyitó után kezdődtek - ami két tényt említve is nyomban világossá válhat: Az első hivatalos találkozóra 1996. április 28-án került sor, melyen a Soros Alapítvány kuratóriumát Vámos Ti bor akadémikus képviselte, jelen volt az új program kuratóriuma, valamint a C3 munkáját ezt követően több mint egy évig segítő nemzetközi tanácsadó testület tagjai (Richard Kriesche médiaművész, professzor, Kathy Rae Huffmann, kurá tor, Marina Grzinic, kurátor, videóművész, Siegfried Zielinski professzor, a köl ni KhM alapító rektora). Kalandos történet volt az új program honlapjának be jegyzése is: a c3.hu volt Magyarországon az első kétbetűs domain, mely meg változtatta a domain regisztráció hazai gyakorlatát, hiszen a regisztrálás körül támadt vita vezetett az Internetszolgáltatók Tanácsa (ISZT) létrejöttéhez, mely szervezet máig felelős a domain-bejegyzésekért. Az is tény, hogy az előkészítés ben résztvevők közül többen nem kezdték meg a munkát a C3-ban a megnyi tó után, kiegészült viszont a stáb új, meghatározó személyekkel, mint például az informatikus Fernezelyi Mártonnal.
Az új program - pontosabban programok halmaza: az említett SCCA, a Soros Alapítvány programjaihoz nyújtott szolgáltatások, a C3 szolgáltatásai és program jai - együttesen igen sokrétű aktivitást fedtek, mely talán közvetlenül nem is lát ható a rövid (egyébként máig alkalmazott) küldetésnyilatkozatból: „A C3 Kultu rális és Kommunikációs Központ mindenki számára nyitott, nonprofit intézmény, amely a kommunikációval, kultúrával és a nyílt társadalommal kapcsolatos kísér letezés és fejlesztés terepe, segítve mindenekelőtt a művészeti, tudományos és technikai szféra találkozásait és kooperációját.” A konnektivitás biztosítását röviden áttekintve, az első időszakban 42 középisko la kapott bérelt vonalon (64K) hozzáférést, amely (a Sulinet indulása után) 1998- tól majd két évre vidéki városi könyvtárakhoz került; dial-up hozzáféréshez jutott a Közoktatási Információs Hálózat (Megyei Pedagógiai Intézetek és Szolgáltató Pon tok, 46 db), iskolai könyvtárak (205), önfejlesztő iskolák és közösségi iskolák (97 ill. 6), roma hálófeszítés (5 bérelt vonal, Frame Relay), szakértők, kistérségi progra mok (58 dial-up). Ehhez társult a civil társadalom, az NGO-k számára nyújtott dialup hozzáférés és ingyenes tárhely, s a tanfolyamok: 1996 novembertől: 223 dial-up, 1997 júniusától: 322, 1998 januárjától: 180, 1998 júniusától: 257, összesen: 982 di al-up. Ezen túl, részben önfinanszírozó módon több szervezet kapott bérelt vonalat, illetve nagyobb sávszélességű kapcsolatot (pl. Zöld Pók Alapítvány, Goethe Intézet, Collegium Budapest, CEU-OSI, Soros Alapítvány, Ludwig Múzeum).
Kezdettől kimondatott: ha a három évre tervezett kísérleti program sikeresnek bizonyul, a C3 önállósulhat, amiből egyenesen következett, hogy bár az első há rom évben a C3 egyik programja volt a Soros Alapítványnak, gyakorta önálló intéz ményként vált a külvilág számára azonosíthatóvá. Talán ez a kérdés, hogy program vagy intézmény-e a C3, vezethetett az első jelentős személyi változáshoz, vagyis ah hoz hogy 1997 tavaszán a Soros Alapítvány megvált Mészöly Suzanne-tól, a C3 első tíz hónapjának egyik főszereplőjétől (http://www.heise.de/tp/deutsch/pop/topic_0/4014/2.html).
Az az ötlet, hogy a kuratóriumi elnök döntéshozói, ám gyakorlatilag inkább reprezentatív szerepkörét cseréljem fel a programigazgatói - konkrét munkát jelentő - feladatokkal, tudtommal Szekeres Andreától származott: legalábbis ő győzött meg erről -, és mivel a stáb is egyetértett, a kuratórium is elfogadta a változást, számomra sem volt nehéz a döntés. Minthogy a C3 programját koráb ban is a kuratórium hagyta jóvá, illetve konkrét javaslatokkal és elvárásokkal alakította, ez a személyi változás inkább hangsúlyeltolódásokat, mint látványos átrendeződést jelentett a C3 működésében, hiszen azt közös munka, konszen zussal záruló viták és konkrét feladatok határozták meg korábban is. Az egyik mozzanat, amit lényeginek tartottam, az ún. „technikai stáb” nagyobb, önál lóbb szerephez juttatása a projektek megvalósításában, s ami fontosabb, kezde ményezésében. Ennek volt eredménye a freemail elindítása, majd a Webterminal kifejlesztése. A másik mozzanat a hazai médiaművészet segítése új produkciók kal, bemutatókkal és a történeti-feldolgozó munka révén. Meggyőződésem (volt és az ma is), hogy a C3-nak művészettörténeti jelentőségű projektekhez érdemes hozzákezdeni - amiben persze a hazai viszonyokat tekintve van jó adag illúzió, de a törekvés kimondása önmagában is fontos -, vagyis más szóval, kevésbé pro vokatívan: a C3-nak igenis lehet szerepe a (művészeti) kutatás és fejlesztés terén, minként elengedhetetlen az is, hogy a hasonló profilú nemzetközi intézményekkel közvetlen partneri kapcsolatra lépjen.
Meglehetősen időigényes feladat lenne a C3 eddigi működéséről teljes, átfogó képet nyújtani, s jelen írásnak nem is annyira ez, inkább egy rövid, személyes han gú összegzés a célja. Ennek viszont az a nehézsége, hogy a hihetetlen sebesség gel változó kommunikációs területen már néhány évre visszamenőleg sem lehet az ember biztos a memóriájában. Épp ezért átnéztem az 1997-es mailboxaimat s az alábbi jellemző részleteket választottam illusztrálandó a „napi működésünk” elemeit:
FREEMAIL.C3.HU
Magyarországon az elektronikus levelezés elterjedésének akadálya, hogy csak egy viszonylag szűk kör tud ingyenes postaládához jutni, ez még az internet-hozzá féréssel rendelkezők számára sem mindig megoldható. Célkitűzések: Az elterjed tebb levelezőeszközök képességeivel egyenértékű elektronikus levelezés megvaló sítása www felületen, mely bárki számára ingyen hozzáférhető. A postafiókokel készítése, a levelek olvasása-írása weboldalakon keresztül történik, a felhasználók maguk tudják elkészíteni postafiókjaikat,melyektermészetesenegyediazonosító val védettek. A rendszer használatához minimális számítógépes ismeretek, illet ve web-elérés szükségesek. A rendszer technikai üzemeltetése az indulástól kezdve automatikusan történik. (1997. augusztus 5.)
1997. szeptember 24., szerda - Csütörtöktől „él” a világhálón a magyarországi ro ma és romákkal foglalkozó civil és kormányzati szervezetek új fóruma: a Roma Page. A virtuális hirdetőtáblán egyelőre 11 szervezet helyezte el anyagait, amelyek magyarul és angolul egyaránt olvashatók. A homepage-re való felkerülés minden csatlakozó szervezetnek ingyenes, és a szervezők, a Kurt Lewin Alapítvány mun katársainak szándékai szerint a teljes, romákkal kapcsolatos társadalmi életet le kívánja fedni. (Sajtóközlemény.)
MAGYAR TARTALOM
Azt hiszem, ez az utolsó vagy talán már az utolsó utáni pillanat, amikor még el le het készíteni néhány ilyen gyorsfényképet a magyar internetről, de már most is te leobjektív kell hozzá, hogy nagyjából minden lényeges rajta legyen a fotókon. Szá momra valamikor 1995 nyarán vált áttekinthetetlenné a hazai Hálózat, addig - kis túlzással - minden listát és hírcsoportot olvastam, minden új szervert megnéz tem, és volt egy teljesnek tekinthető térkép a fejemben arról, hogy kb. hol mi van, mit merre érdemes keresni. Drótos László: Mosolyalbum? :-) Képek a magyar in ternet gyermekkorából. 1997. szeptember (http://www.c3.hu/collection/mt/drotos.html).
*
A C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítványt, a kísérleti három év le teltével, a Magyar Soros Alapítvány és a Matáv Rt. alapította 1999-ben. A nyil vános sajtóbejelentésre azonban csak 2000 elején került sor - nyilván ebből adó dik némi dátumbeli bizonytalanság (pl.: „A C3 mától önálló alapítvány.” Népsza badság, 2000. január 14. 25. o.). Az alapító okirat számára összegyűjtött statisztikát (1999. május) idézve íme tevékenységünk első három évének rövid foglalata - a számok tükrében:
A C3 eddigi működésének sikeressége jól illusztrálható a következő adatokkal:
- a C3 eddigi fennállása alatt 48 kiállítást, bemutatót szervezett; - a C3 műhelypályázata és rezidenciaprogramja keretében 54 hazai és nemzetközi művészeti projekt valósult meg; - a C3 által fenntartott internetműhelyt évente mintegy 4200 személy látogatta meg, a tanfolyamokon körülbelül 2000-en vettek részt; - a C3 által kínált ingyenes elektronikus postafiókokat (ún. „freemail”) 135 000-en használják;
- a C3 által tárolt internetes honlapok (ún. „website”) látogatóinak száma naponta megközelíti a 25 000-et; - a C3 internet szolgáltatásait 1600 civil szervezet és iskola használja, 50 köz oktatási intézmény és roma központ bérelt vonallal csatlakozik a C3-hoz és így a világhálóra.
Az alapító okirat főbb tartalmi elemei az alábbiak: A C3 Kulturális és Kom munikációs Központ Alapítvány célja az új tudományos-technológiai eredmények, felfedezések kulturális alkalmazásának, kreatív használatának, innovatív művé szeti lehetőségeinek kutatása, fejlesztése, támogatása, új projektek létrehozása, mű vészeti, tudományos, kommunikációs, oktatási és kulturális programok kezdeményezése, megvalósítása és támogatása.
Céljainak megfelelően a C3 Alapítvány egyebek közt az alábbi feladatokat látja el: - Helyet és alkalmat biztosít az érdekmentes információcsere, a médiakultúrával kapcsolatos dialógus számára, és ezek eredményeit hozzáférhetővé teszi a nagyközönség számára.
- Olyan nívós művészeti és interdiszciplináris projekteket támogat, amelyek saját eszközparkja, infrastruktúrája segítségével megvalósíthatóak.
- Magyarázza, értelmezi és terjeszti a létrehozott pozitív példákat nagyobb rendezvények, kiállítások, konferenciák kezdeményezésével, hagyományos és elektronikus kiadványok, kutatási jelentések, beszámolók és periodikák különféle médiumok használatával történő kiadása által, valamint szakirányú dokumentáció, archívum és médiatár fenntartásával.
- Nonprofit karakteréből adódóan lehetőség szerint hálózati hozzáférést, pub likációs lehetőséget biztosít más közhasznú, illetve céljaiban a C3 Alapítványhoz hasonló intézményeknek, szervezeteknek.
Ami viszont nem szerepel az alapító okiratban: a C3 szolgáltatásai az új szerve zeti formának valamint a lezárt programoknak megfelelően jelentősen módosul tak. Szerencsés és sajnálatos személyi változások is jelzik az átalakulást: sajnála tos a távozók (pl. Tüdős András, Szekeres Andrea), és szerencsés az új munkatár sak (Erőss Nikolett, Darvas Györgyi) megnevezése, s van akire mindkettő igaz: Mélyi József (a C3 igazgatóhelyettese 2000-2003 között). Ugyanezen jelzők alkal mazhatók a finanszírozásra is: míg az első három évben gyakorlatilag minden kez deményezés és program megfelelőképp finanszírozott volt, az új szervezet megala pításakor létrehozói célul tűzték ki, hogy belátható idő (újabb három év) alatt vál jon önfinanszírozóvá, pontosabban működését ne tervezze alapítói támogatásra. Az indulást, illetve az első három évet megkönnyítette a freemail eladása a Matáv Rt-nek, az a tény viszont, hogy egy nonprofit közhasznú szervezet jött létre, lénye gében magában foglalta azt is, hogy az önállósulás óta történetünk a finanszírozás folyamatos (újra)termeléséről is szól. Ennek részletezése helyett azonban inkább tekintsük át folyamatában a C3 működésének eddigi alakulását:
TEVÉKENYSÉGEK A FELADATOK SZOLGÁLATÁBAN
On-line tartalomfejlesztés és -szolgáltatás - C3 on-line http://www.c3.hu/
A C3 saját fejlesztésű oldalainak látogatottsága a 2000-2001-es havi 130-160 ezer látogatóról 2004-re stabilan 250 ezer fölé nőtt havonta. A 2000-ben alapított ex- indexnek napi 200-nál több, havonta kb. 5-7000 látogatója van.
A C3 weblap főoldalainak változása: http://www.c3.hu/log/index.html. A C3 első weboldala, amely a megnyitóra készült: http://www.c3.hu/log/anno/ index.html.
A C3 on-line művészeti magazinja: http://exindex.c3.hu/.
Kiállítások, művészeti produkciók,
műhelypályázatok, rezidencia művészek számára
Hat nagyszabású, nemzetközi kiállítást és eseménysorozatot rendeztünk:
A pillangó-hatás (1996), Műcsarnok, http://www.c3.hu/scca/butterfly/index.html,
Perspektíva (1999), Műcsarnok, http://www.c3.hu/perspektiva/,
Média Modell (2000), Műcsarnok, http://www.mediamodell.c3.hu/,
2001: science+fiction, Trafó, http://2001.c3.hu/,
Látás - kép és percepció (2002), Műcsarnok, http://vision.c3.hu/,
Aura (2003), Millenáris, http://aura.c3.hu, melyek mindegyikéhez önálló website és kiadvány készült. A C3 Galéria rendsze res bemutatóin túl (http://www.c3.hu/galeria/index.php3) több mint száz Mű helypályázati projekt keretében mintegy 60 új magyar médiamű megszületését támogattuk.
A C3 médiaművészeti gyűjteménye: http://www.c3.hu/collection/index.php.
Kiadványok: http://www.c3.hu/c3/publications/.
Videoarchívum: http://www.c3.hu/collection/videomuveszet/.
Előadások, bemutatók, szimpóziumok szervezése: Kronológiai összeállítás a C3 rendezvényeikről http://www.c3.hu/events/index-hu.html.
Webtárhely biztosítása
1996-tól mintegy ezer NGO - különböző, a Soros Alapítvány pályázatán nyer tes civil szervezet, intézmény - számára biztosítottunk webtárhelyet, elérhetősé get, melyek közül a C3 Alapítvány egyet sem szüntetett meg. Ehhez járult a fo lyóiratprogram: Kulturális folyóiratok (17 lap) http://www.c3.hu/scripta/, illetve a tanfolyammal egybekötött Periodikák az interneten (21 lap) http://www.c3.hu/periodikak/. 1999 után számos önálló honlap született a C3-nál, melyek közül töb bet a C3 stáb készített, elsősorban művészeknek (Jovánovics György, Nagy Krisz ta, Drozdik Orsolya, Rajk László, Perneczky Géza), a 102 webtárhely (pl. kontex tus.hu, litera.hu, filmvilag.hu, balkon.hu, beszelo.hu, replika.c3.hu, GYIK Mű hely, Liget Galéria, N&N Galéria) közül néhány átmenetileg, az induláskor hasz nálta a lehetőséget, itt a C3 mintegy „inkubátorként” működött, sokat azonban máig a C3 szerverén fejlesztenek.
Internetszolgáltatás (meglévő felhasználóknak)
Jelenleg is több mint 3000 dial-up felhasználói mailcím kapcsolódik a C3-hoz, va gyis nagy részüknek immár nyolcadik éve a C3 nyújtja a konnektivitást. A C3 1996 óta csatlakozik a BIX-hez, a magyar internet szolgáltatók forgalomkicserélő pont jához és az ISZT -hez. A BIX-en akkoriban egy 10Mbps-es koax kábel jelentette az összeköttetést, amit fizikaiteljesítőképességénekhatáránaC3 által adományo zott Cisco Ethernet kapcsoló váltott fel. A rendszer azóta számos technológia fejlesztésen átesett, mára 4 helyszínen sok száz megabit egyidejű forgalmat bonyolít.
Ingyenes levelezőrendszer fenntartása és fejlesztése (freemail)
A freemail tulajdonosa 1998 óta ugyan a Matáv Rt. (pontosabban létrejötte után az Axelero Rt.), de a fejlesztést és üzemeltetést a rendszer létrehozói, a C3 stáb végzi továbbra is. 2002. május 5-én regisztrált az egymilliomodik freemail felhasználó, 2004. március 9-i adat szerint 1,7 millió aktív freemail postafióklétezik.
C3 WebTerminál
A C3 WebTerminál olyan eszköz, melynek segítségével nyilvános tereken bárki számára hozzáférhetővé válik a telekommunikáció ma ismert legsokrétűbb megjelenési formája, az internet.
A C3 Kulturális és Kommunikációs Központ 1998 szeptemberében fejlesztet te ki kültéri, ingyenesen használható online WebTerminálját. Az első kísérleti pro totípus bemutatójára már 1998-ban, az Őszi Fesztivál keretében sor került. A pro totípus bemutatását követően valós körülmények között kívántuk tesztelni a ter minál fogadtatását, a potenciális felhasználók reakcióit. Ennek érdekében a Ma táv Távközlésfejlesztési Intézet (PKI) segítségével továbbfejlesztettük a terméket, melynek keretében öt terminált helyeztünk el publikus terekben, az internetkap csolathoz pedig egy kapcsolódó kísérlet keretében az akkoriban még újdonságnak számító ADSL vonalakat használtunk. A terminálokat az alábbi helyszíneken telepítettük: Déli pályaudvar pénztárcsarnok, Országos Széchényi Könyvtár előcsar noka, Budagyöngye bevásárlóközpont, I. kerületi polgármesteri hivatal ügyfél szolgálata (a helyszín átalakítása miatt megszűnt), C3 Alapítvány. A kültéri Web Terminálok népszerűvé váltak, számos ismertető és cikk jelent meg róluk. A kísér leti WebTerminálok 1999 tavasza óta üzemelnek, ez idő alatt üzemelésük és hasz nálatuk folyamatos volt. A vandálbiztosra tervezett terminálok kiállták az idő pró báját, az intenzív használat ellenére komolyabb károsodás az elmúlt években nem történt.
A C3 feljesztett ki hazánkban elsőként on-line regisztrációs rendszert, mely jelen tősen könnyíti a domain bejegyzési folyamatot. A szolgálatás 2000 augusztusában indult, 2001-től az URL, 2002-től az e-mail átirányítást nyújtja a rendszer a be jegyzés ügyintézése, fenntartás, name szerverek biztosítása és a zóna on-line mó dosítás mellett. A legújabb fejlesztés az ékezetes domain nevek bejegyzésének lehetősége. A tavalyi évben felmértük, hogyan áll a C3 a regisztrátorok között. A közel 108 000 regisztrált domainből mi tartunk fenn 1800-at. A regisztrátorok száma az ISZT honlapja szerint 73. Ebből 20 regisztrátor tart fenn 1500-nál több domaint, a C3 a 16. helyen áll. 2004 április végén a bejegyzett domainek száma 130 266, ebből a C3 tart fenn 2072-t.
A kreatív számítógép-használatot inspiráló
és fejlesztő verseny szervezése gyerekeknek
Szabadfogású számítógép címmel 2003-ban országos számítógépes versenyt hir dettünk 19 év alatti fiataloknak(http://verseny.c3.hu/),melynekakreatívszámítógép-használat a célja, megkötések nélkül. A Szabadfogású számítógép versenyre 633 érvényes pályamű érkezett, ami várakozáson felüli eredmény. Mivel több pályázat csapatmunkában készült, így a versenyen összesen 750-en vettek részt.
Együttműködések hazai és nemzetközi partnerintézményekkel, közös projektek
Eddigi működésünk során állandó nemzetközi partnereink mellett 64 különbö ző hazai és külföldi szervezettel rendeztünk közös programokat, kiállítást, kon ferenciát (pl. Ars Electronica Center, CICV Pierre Schaeffer,GoetheIntézet,Bu dapest, hartware medien kunst verein, Dortmund, Németország, Institut França is, Budapest, Ludwig Múzeum, Budapest, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest, Maison Européenne de la Photographie, Párizs, Millenáris Kht., Budapest, Műcsarnok, Budapest, Budapesti Őszi Fesztivál, TENT - Centrum Beeldende Kunst, Rotterdam, The Netherlands Media Art Institute, Montevideo/ TBA, Amszterdam, Trafó - Kortárs Művészetek Háza, Budapest, V2 Lab, Rot terdam, Zentrum für Kunst und Medientechnologie (ZKM) Karlsruhe). Részle tes lista: http://www.c3.hu/c3/partners/index-hu.html. Továbbá alapítói tagjai va gyunk három nemzetközi networknek, az ENCART, ecb és az I-CAN hálózat nak. Öt EU/EC támogatású kulturális és kutatási projektben vettünk eddig part nerként részt, s jelenleg négy áll előkészületben, mindez legalább húsz pályázati anyag elkészítésének eredménye. Néhány példa:
Kiállítás a párizsi MEP-ben http://mep.c3.hu/fr.html, Interfacing Realities http://www.c3.hu/c3/master_classes/index.php, Mi marad a médiaművészetből? http://www.c3.hu/c3/eu_projects/hartware/ index-hu.html, SCALEX http://www.c3.hu/c3/eu_projects/scalex/index-hu.html, I-CAN http://www.c3.hu/ican/index-hu.html, EMARE (1994-1999) http://www.c3.hu/c3/partners/emare/index-hu.html ENCART http://www.encart.net/.
Die Zeit a C3-ról: Puszta aus Nullen und Einsen. (http://www.zeit.de/2001/34/ Kultur/200134_ungarn.html).
A C3 KURATÓRIUM TAGJAI:
Bakonyi Éva, World Bank, International Finance Corporation, Senior program of ficer, Small and Medium Enterprise Department; BeliaAnna (1999-től), Magyar Soros Alapítvány, igazgató; Halász Gábor, Ricoh Hungary Kft., ügyvezető igaz gató; Maurer Dóra (1999-től), képzőművész, egyetemi tanár; Néray Katalin, Kor társ Művészeti Múzeum - Ludwig Múzeum, igazgató; Pohárnok Mihály, Design Center, igazgató; Straub Elek, MATÁV Rt., elnök-vezérigazgató. (1996-1997-ben Waliczky Tamás médiaművész is a kuratórium tagja volt.) Kuratóriumi elnökök: Peternák Miklós (1996. június-1997. április), Nyikos Lajos (1997. április-2004), Néray Katalin (2004-).
Az Alapítvány ellenőrző szerve a Felügyelő Bizottság, melynek tagjai:
dr. Dornbach Alajos, ügyvéd, Hanák Péter, egyetemi tanár, BME.
A C3 ALAPÍTVÁNY MUNKATÁRSAI 2004 JÚNIUSÁBAN:
A Kuratórium által kinevezett igazgató: Peternák Miklós. Projektfelelősök: Erőss Nikolett (művészettörténész - művészeti projektek), Fernezelyi Márton (informatikus, a technikai stáb vezetője), Adčle Eisenstein (nemzetközi koordináció), Nikázy Gusztáv (webmester), Nótári Péter (Pararádió). Beosztottak: Darvas Györgyi (irodavezető), Fejes Gábor (technikus), Acsai Gábor (programozó - domreg), Beöthy Balázs (képzőművész - exindex), Pecse nyánszky István (rendszergazda). Recepció: Bárdos Ferenc (éjszakai portás), Nagy Krisztián (recepciós), Leidál András (recepciós).
Önkéntesek: A Pararádió internetes rádió mintegy húsz fiatal munkatárssal működik. Minden évben a projektek jellege szerint több alkalmi munkatárs és önkéntes is dolgozik a C3-ban.
A C3 progamok éves költségkerete a Soros Alapítvány részeként
| 1996 | 88 000 000 |
| 1997 | 97 716 168 |
| 1998 | 157 845 409 |
| 1999 | 76 640 000 |
A C3Alapítvány bevételei
| Összes bevétel | Ebből a Soros Alapítvány támogatása |
| 2000 | 117 843 000 | 35 800 000 |
| 2001 | 167 274 000 | 30 000 000 |
| 2002 | 153 011 000 | 14 500 000 |
| 2003 | 159 806 000 | 0 |
| 2004 | 20 000 000 | * |
*Az Intézményi támogatás program keretében 3 évre szóló támogatás
A C3 Alapítvány bevételeinek megoszlása
| 2001 | 2002 | 2003 |
| Árbevétel | | | |
| Közhasznú | 5,69% | 5,23% | 4,80% |
| Vállalkozási | 21,12% | 29,78% | 44,30% |
| Összes árbevétel: | 26,82% | 35,01% | 49,10% |
| | | |
| Támogatások | 63,73% | 60,93% | 49,71% |
| Egyéb bevétel | 0,16% | 0,00% | 0,00% |
| Pénzügyi bevétel | 9,29% | 4,05% | 1,18% |
| Mindösszesen: | 100,00% | 100,00% | 100,00% |
Elképzeléseink szerint a C3 a jövőben is független médiaközpontként folytatja mű ködését, melyben a művészeti és technológiai fejlesztések, tudományos és művésze ti együttműködések, kutatások, bemutatók, kiállítások szervezése mellett az okta tás is lényeges szerepet kaphat. Meglévő nemzetközi kapcsolataink fejlesztése, a ma gyar médiaművészet külföldi bemutatása mellett itthon - a művészeten túl - a fia talok s a civil szféra számára nyújtott szolgáltatások és kezdeményezések továbbra is programunk állandó elemei maradnak.
Peternák Miklós
A SUMMA ARTIUM INDULÁSÁRÓL
Előzmények
2002 őszén bekövetkezett az, amiről régóta pusmogtak a Soros Alapítvány bennfentesei: a Kultúra és művészet program az év végével bezárul. Az alapító elhatározta, hogy nem kívánja tovább a - sok probléma ellenére is nyitottnak tekinthető - társadalom kultúráját közvetlenül, pályázati úton támogatni. Ekkor a kulturális kuratórium és a nagykuratórium (emlékeim szerint valamikor októberben) egy közös tanakodást tartott arról, hogyan tovább a kultúra érdekében. Élt a nagykuratóriumban az a vágy, hogy az Alapítvány továbbra is tegyen valamit a magyar kultúráért. Ezen a beszélgetésen hoztam szóba az Arts and Business szervezet ötletét, amely határozott érdeklődést keltett. Elmondtam, hogy 1997-ben a British Council ösztöndíjával Angliában jártam, és egy fél napot töltöttem az ABSA (Association for the Business Sponsorship for the Arts) székházában, és ez a látogatás elemi erővel hatott rám. Az akkor húszéves nonprofitszervezetmegsokszorozta az Angliában kultúrára fordított üzleti szponzorációt.
Az ötlet érdeklődést keltett, mert olyasmire irányult, amit az Alapító és a ku rátorok is szerettek volna: a kultúra szponzorációját Soros Györgytől vegye át az egyre módosabb magyar üzleti elit. Úgy éreztem, hogy Magyarországon 2002 vé gére erre éppen megérett a helyzet. Végül 2003 tavaszán szántam el magamat ar ra, hogy addigi munkámat, a Mai Manó Ház igazgatását (más okokból) feladván, jelentkezzek arra, hogy a tervet megvalósítsam. Tisztában voltam azzal, hogy egy ilyen jellegű cég egyik fontos eszköze a neve. Ezért hónapokon át teszteltem a kü lönféle változatokat. Néhány elvetett, jónak tűnő ötlet: ABC (Arts and Business Center), VÁKUM (Vállalkozók a Kulturális Mecenatúráért), HAB (Hungarian Arts and Business). A cég nevének végül is egy latin szóviccet javasoltam: a Sum ma Artium (ejtése, a magyar hagyomány szerint „arcium”) kifejezés egyszerre két dolgot jelent. Egyfelől „a művészetek összessége”, másfelől a „művészetek pénze”. Ugyancsak lényeges elem, hogy másik érdemi munkatársnak megnyertem Arnold Istvánt, aki nyolc éven át volt a kulturális pályázatok felelős adminisztrátora a So ros Alapítványnál, és pályázatok tízezrei mentek át a kezén. Úgy hiszem, képességeink jól kiegészítik egymást.
A cégről szóló álláspontok kiérlelése során módom volt találkozni Soros György gyel is, aki meghallgatva terveimet, azt mondta, nemigen bízik abban, hogy egy ilyen kezdeményezés Magyarországon működőképes lehet. De, tette hozzá keze it széttárva, ha a kuratórium mégis úgy látja jónak, ám legyen. E beszélgetésen je len volt Bojár Gábor üzletember is, a kuratórium tagja, aki szintén úgy látta, hogy illúzió azt hinni, miszerint az üzleti élet indirekt módon is hajlandó lesz támogatni mégoly jó projekteket is. Ő sokkal inkább egy specializált PR-ügynökségnek látná értelmét, amely a magán- és üzleti mecenatúra témáját folyamatosan napirenden tartva növelné az adakozási kedvet.
A Soros Alapítvány kuratóriuma több olvasatban is tárgyalta az ügyet, végül 2003. november 7-én úgy döntött, hogy megalapítja az általam javasolt közhasznú társaságot. Kis csalódásomra nem fogadta el ajánlatomat, hogy 100 000 forinttal én magam is tulajdonostárs legyek. Megszavazta viszont a 2004. évi 100 000 dol láros támogatást, amely hangsúlyozottan a cég elindítására szólt, és nem tartalma zott ígéretet arra nézve, hogy ezt követi-e majd támogatás. De maga az alapeszme is ellentétes ezzel, hiszen a Summa Artiumnak a maga lábán is meg kellene állnia a piacon, ha nem is a második, de legalább a harmadik évtől.
A Summa Artium végül is 2004. február 9-én foglalta el irodáját egy belváro si, ám azért szerénynek mondható irodaházban, az egykori Iparterv épületben, a Deák Ferenc utca 10. V. emelet 509. szám alatt. Azért éppen itt, mert úgy érez tük, magunk is üzleti szervezet vagyunk. A másik szempont pedig, hogy ugyan ezen a szinten működik az AmCham, az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara, akikkel úgyszintén szoros együttműködésre törekszünk.
TÉNYKEDÉSÜNK FŐ IRÁNYAI
a.) Figyelemfelkeltés, „fórum-szerep”
Annak érdekében, hogy a kultúrába irányuló üzleti szponzoráció, valamint az ilyen célú adományozás évről évre emelkedjék Magyarországon:
- politikai lobbizás az adókedvezmények kiterjesztése érdekében,
- pozitív tapasztalatok fölmutatása, esettanulmányok gyűjtése, nagyobb közfigyelem fölkeltése,
- díjak alapítása és odaítélése,
- rendezvények szervezése,
- tanácsadás szponzorációs stratégia kialakításához.
b.) Közvetítés, nonprofitmódra
- természetbeli adományok (termékek és szolgáltatások) közvetítése,
- internetes művészeti projekt-tár, a Summárium működtetése a Summa hon lapon: támogatásra érdemes projektek gyűjtése és bemutatása a lehetséges szponzoroknak,
- Támogatói Programok működtetése,
- országos Summa Klubhálózat létrehozása, a magaskultúra helyi kezdemé nyezéseinek támogatására,
Ezen felül nyitottak vagyunk „outsourcing” jellegű szolgáltatásokra (cégek helyett pályázati ciklusok teljes vagy részbeni lebonyolítása).
Mit nem tudunk vállalni?
Nem tudunk ügynökség módjára egy-egy projektnek támogatást szerezni. Nem tudunk saját erőből projektet támogatni.
Nem jutalékért dolgozunk.
Nem tudjuk vállalni pályázatok megírását.
AZ ELSŐ FÉL ÉV
E kézirat lezárásakor a szervezet mindössze fél éves. Az első fél évet felkészülés sel, piacfelméréssel töltöttük. Elkészíttettük honlapunkat Orosz István grafikái nak felhasználásával, melyben nem a szín és a mozgalmasság, hanem az informá ció dominál. E hat hónap alatt vagy félszázszor kerültem abba a helyzetbe, hogy barátaimnak, ismerőseimnek el kellett magyaráznom, mivel is foglalkozunk vol taképpen. Erre mindig azt mondom: két ambíciónk van, egy gazdasági és egy szellemi. A gazdasági ambíciónk, hogy évről évre növekedjék az üzleti élet, illet ve a tehetős magánemberek kultúrára fordított támogatása. Szellemi ambíciónk pedig az, hogy a Soros Alapítvány által mindig is támogatott, igényes kortárs kul túra is forrásokhoz jusson az üzleti élettől. Küldetésünket nyolc pontban foglaljuk össze:
1. A Summa Artium fő célja, hogy a kultúrára fordított üzleti szponzoráció évről évre növekedjék.
2. A Summa Artium meg van győződve arról, hogy a kulturális szponzoráció a vállalkozói célok hatékony eszköze, ahogy más országokban is, úgy Magyarországon is.
3. A Summa Artium szeretné elérni, hogy a kulturális szponzoráció adózási kör nyezete kedvezőbb legyen, hogy a cégek adózási kedve növekedjék. Ezért összefog az üzleti és a kulturális élet minden erre hajlandóságot mutató szervezetével.
4. A Summa Artium közelebb kívánja hozni egymáshoz a kulturális és az üzle ti világot - a kulturális szponzoráció területén több nyíltságra, bizalomra és méltányosságra, valamint szilárdabb szerződéses fegyelemre van szükség.
5. A Summa Artium célja az is, hogy az üzleti szférát a tartósabb és hosszabb tá vú támogatásra sarkallja - így növekedhet a szponzorok szavahihetősége, s a támo gatottak egy kicsivel tovább tervezhetnek előre. Az igazi partnerség a folyamatos ságon, a kölcsönös tiszteleten, valamint a vállalt kockázat megosztásán nyugodhat.
6. A Summa Artium életre hívója és első támogatója a Soros Alapítvány, mely ezt a szerepét átmenetinek tekinti. A Summa tevékenységét csak az üzleti élet ado mányaiból tudja fedezni. A Summa Artium önerejéből nem támogat projekteket - erre nincsenek eszközei.
7. A Summa Artium konzultációs fórumszerepet is be kíván tölteni - célja, hogy közkinccsé tegye a tapasztalatokat elsősorban azon cégek között, melyek nem zárkóznak el a kultúra támogatása elől. Továbbá a kulturális szponzoráció ügyének „nyilvános arca”, lobbistája is szeretne lenni, amely párbeszédre törekszik az ügy iránt érdeklődő intézményekkel, cégekkel, magánszemélyekkel és sajtóorgánumokkal.
8. A Summa Artium a szponzorokat egymással is össze kívánja kötni. Együtt működésre törekszik más hasonló célú szervezetekkel is, Magyarországon és má sutt. A Summa Artium a CEREC nevű, brüsszeli központú nemzetközi szervezetben megfigyelőként vesz részt.
Igen ám, de miképpen lehet ezt elérni, kérdik barátaim, egyöntetű makacssággal. Olyan programokkal, amelyek felkeltik e rétegek érdeklődését, felelhetem. A meleg vizet csak legvégső esetben szükséges feltalálni, ezért először is megpróbáljuk meghonosítani a sikeres külföldi példákat. Megfigyelői státuszban tagjai lettünk a hasonló nonprofit cégeket tömörítő brüsszeli székhelyű CEREC (Comité Européen pour le Rapprochement de l’Economie et de la Culture) szervezetnek, amely 13 sikeres szervezetet képvisel. Megfigyelőként kaptunk meghívást, ami azt jelenti, hogy pillanatnyilag nem kell tagdíjat fizetni.
A CEREC tagok tucatnál is több sikeres programja közül lemásoltunk kettőt, kettőt pedig magunk találtunk ki.
AZ ELSŐ HÁROM PROGRAM
Csaknem minden külföldi szervezet kiad ún. Éves jelentést, amely beszámol a me cenatúra és szponzoráció friss fejleményeiről. Mi is nekiláttunk egy ilyen jelentés készítésének. A magyar és angol nyelvű kötetben minden évben igyekszünk összegyűjteni a hozzáférhető számokat, néhány jelentős szponzor gyakorlatát, az üzleti élet által adományozott kulturális díjak részletes katalógusát. Továbbá lesz benne Ki-kicsoda, bibliográfiaésmindenolyasmi,amirőlamagyaréskülföldiszakmai közvéleménynek tudnia kell. Kiadását évente tervezzük.
Ugyancsak sikeres külföldi példa meghonosítására tett kísérlet a Summa Artium Klubhálózat szervezése. Vidéki tagszervezeteink létrehozásával arra törekszünk, hogy a főváros mellett a vidéki városokban is élénkítsük a magas kultúrára irányuló szponzorációs kedvet.
Summa tagszervezetet bármely vidéki város legalább öt üzleti vállalkozása hoz hat létre. A tagszervezet egy olyan önállóan működő egység, amelynek résztvevői a tagszervezeti szerződés aláírásával vállalják, hogy fő céljuknak a magas kultúra helyi támogatását tekintik.
A Summa a tagszervezetek számára különleges programokat szervez, állandó meghívottként helyet biztosít részükre a Summa budapesti és helyi rendezvényein, tagjaik automatikusan Summa klubtagságot kapnak. Az első klub megalakulását jelenleg Jászberényben készítjük elő.
Saját „lelemény” a Summárium adatbázis kialakítása és működtetése, hogy az aktuálisan támogatást kereső kulturális, művészeti projektekről szakszerű infor mációt nyújtson a lehetséges üzleti támogatók számára, így elősegítve ezen projektek, illetve a projekteket képviselő szervezetek támogatását.
A Summa a művészeti projekteket a Summárium regisztrációs felületén fogad ja, majd szakértők bevonásával elemzi, értékeli és szűri, hogy a jelszóval rendelke ző üzleti szervezetek már a magas minőséget garantáló, szakmai értékeléssel ellá tott projektek között válogathassanak. A projektek bemutatásánál súlyt helyezünk arra, hogy az olvasók a legfontosabb marketingszempontú információkat is meg találják, vagyis választ kapjanak arra, hogy az adott művészeti esemény mikor, mi lyen helyszínen lesz látogatható, várhatóan mekkora számú és milyen összetételű közönséget vonz, milyen médiavisszhangot kiváltva.
A Summárium fő elemei: - a kulturális szponzorációban élenjáró cégek legfontosabb adatait és szponzorációs elvárásaik rövid összefoglalását tartalmazó adatbázis, - a Summa által szponzorációra javasolt kulturális, művészeti projektek és az ezeket képviselő szervezetek adatbázisa.
A kulturális élet szereplői jelenleg ingyen, később névleges díjért tehetik fel pro jektjeiket. Az üzleti életből viszont éves előfizetőket szeretnénk gyűjteni. Vagyis a Summárium egy nonprofit piaci termék, mellyel bevételhez szeretnénk jutni.
MAGÁNEMBEREKNEK
Negyedik tervezett programunk neve „kulturális lottó”. Ezt magánember pártoló tagjaink számára indítjuk. Köztük hetente kisorsolunk majd egy-egy nyereményt. Csupa olyasmit, amit nem pénzért veszünk: egy vers kézirata, egy színházlátogatás „hátulnézetből”, egy élvezetes filmegysosehallottrendezőtől.
Minden programunk kulcseleme, hogy megadjuk a támogatónak azt az örömöt, amelyet ma még ritkán kapnak meg. Jelmondatunkat komolyan gondoljuk: „A kultúra támogatása, a támogatás kultúrája.” A jótékonysági „piac” is öldöklő harc színtere. Bár nem feltétlenül a más jó ügyektől akarjuk elcsábítani a támoga tást, tudatosítani szeretnénk azt, hogy amennyiben a támogató megtalálja az ép pen neki való projektet, igen nagy személyes öröme lehet benne. Ez lehet a titka annak, hogy egyes támogatóink egyre nagyobb „befektetésekre” szánják el magukat. A lehetőségeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
Szempont | - | * | ** | *** | **** | ***** |
Közvetlen részvétel a Summa életében | Tanácsadás, kapcsolatok átadása | Természet beni ado mány, számla átválla lása | Alkal mi pénz adomány a Summa részére | Hozzájárulás a Summa fenntartásá hoz, éven kénti döntéssel | Summa En dowmenthez hozzájárulás | Endowment létesítése a Summa számára |
Közvetett részvétel | Segítség adomány gyűjtéshez | Alkalmi hozzájárulás érdekes projekthez | Évente elhatározott öszszeg elköltése a Summa tanácsai alapján | Saját alapítvány létrehozása, a Summa gondozásában | Saját alapítvány létrehozása nyilvános pályázati rendszerrel | Saját intézmény létrehozása, épülettel |
| | | | | | |
Jelleg | Alkalmi adomány | Rendszeres adomány | Éves keretösszeg | Saját alapítvány | Saját, pályázati úton támogató, látható alapítvány | Saját intézmény, épülettel |
| | | | | | |
Nyilvánosság | Rejtőzködő | Szájhagyomány | Megjelenő | Ismertségre törekvő | Saját pályázatait népszerűsítő | Önreklámozó (intézménnyel párosuló) |
| | | | | | |
A Summa technikai szempontból | Alkalmi tanács | Rendszeres tanács | Rendszeres kapcsolati segítséget kap | Adományt kap | Alapítványt gondoz | Intézményt működtet |
AZ ÁLLAM NÉLKÜL
Angliai mintaképünk azért lehetett olyan sikeres, mert idővel képes volt megvaló sítani egy olyan programot, amelyben összefogott a kulturális minisztériummal. Sok éven át az ABSA által szerzett támogatásokhoz a minisztérium ugyanannyit hozzátett. Nyilvánvaló, hogy a Summa megalapítása után nyomban kapcsolatba léptünk a minisztériummal (előtte is gondos egyeztetést folytattunk). Sajnos azon ban elutasító választ kaptunk a minisztertől, aki azt írta, hogy maga is hasonló sa ját szervezetet kíván létrehozni. A fejleményeket érdeklődve figyeljük,shaaszervezet valóban létrejön, együttműködésre törekszünk majd vele.
Mint közhasznú társaságnak szükségünk van közhasznú partnerre, a miniszté rium elutasítása után ezért Budapest Főváros V. kerületéhez fordultunk, ahonnan biztatást kaptunk.
Bízunk abban, hogy az állami együttműködés csatornái csak átmenetileg záródtak be. Amint hasznosságunkat sikerült bebizonyítani, ismét ajánlatot teszünk.
Hiszünk abban, hogy noha a Summa civil kezdeményezés, céljait az állammal és az önkormányzatokkal való együttműködés révén tudja elérni. A kultúra állami támogatásának léptéke nemigen nőhet tovább. Mind az államnak, mind az önkormányzatoknak érdeke a magánemberek bevonása. Mi szövetségesül kínálkozunk.
MERRE? MEDDIG?
Mikor tekinteném sikeresnek a Summa Artiumot? Ennek három ismérvét állítot tam fel. Egyrészt, ha megtalálná saját működésének stabil forrásait. Nagy különb ség, ha az üzleti élet támogatásait maradéktalanul projektekre lehet fordítani, mint ha annak egy részét működésre kell fordítani.
Másrészt, magánember pártoló tagokból komoly hálózatra van szükség. 100 stabil személy már igazi eredmény lenne 3 éven belül, ezek között elkerülhetetlen fluktuáció van, de ha 5 év múlva ez a szám még mindig 100 körül mozog, akkor annak pénzügyi, még inkább szellemi kisugárzó hatása óriási lehetne.
A harmadik tényező a vidéki klubok hálózata. Ebből 10-12 a megcélzott szám. A Summa legfőbb ambíciója azonban az üzleti szereplők kulturális célú adakozó kedvének lényeges javítása, a „torta” méreteinek növelése. Ehhez persze előbb azt kell tudni, hogy mekkora is ez a torta most.
Mindenesetre vannak biztató jelek: tavaly adták át első ízben a Prima Primissi ma díjat, idén pedig megkezdte működését a Kovács Gábor Alapítvány. A kulturális mecenatúra frontján tehát áttörés jelei mutatkoznak.
A Summa Artium emblémájául Orosz István különleges grafikájátválasztotta.Azt szeretnénk jelképezni vele, hogy az adományozás évszázados vastag fáját valaki („a történelem kedvezőtlen fordulata”) derékban elfűrészelte. De mi újra növesztjük a hagyományt.
Néhány év, és - reményeink szerint - új hajtások sokasága fogja feledtetni a múltat. Török András