Soros évkönyv 1984-1985

Kiadványok

Cím:	Soros évkönyv 1984-1985
Szerző:
Sorozatcím:	Soros évkönyvek
A kiadás helye:	Budapest
A kiadás éve:	1985
Kiadó:	Soros Alapítvány
Terjedelem:	50 oldal
Nyelv:	magyar
Tárgyszavak:	évkönyv, pályázat, ösztöndíj, támogatás
Állomány:	Soros évkönyvek
Megjegyzés:
Annotáció:
ISBN:
ISSN:
Raktári jelzet:

Soros évkönyv 1984-1985

A Magyar Tudományos Akadémia-Soros Alapítvány Bizottság

Soros György elnök		Kulcsár Kálmán társelnök
Vásárhelyi Miklós az elnök személyes képviselője		Tardos József a társelnök személyes képviselője
Csizmadia Ernő
Hankiss Elemér	Vályi Gábor		Vámos Tibor

Szépirodalmi kuratórium	Társadalomtudományi kuratórium
Vas István elnök	Eörsi Gyula elnök
Almási Miklós	Berend T. Iván
Domokos Mátyás	Gyenes Antal
Orbán Ottó	Lukács József
Török Endre	Szűcs Jenő

Az MTA-Soros Alapítvány Bizottság titkársága

Kardos László	Quittner János
Geszti Judit
Forgács Pál	Betlen János

Postacím: 1525 Budapest, Pf. 34.
Bankszámlaszám: MNB-232-00174-3540

A Soros Alapítvány Igazgatótanácsa

	Soros György elnök
Philip Kaiser	William D. Zabel	Wassily Leontieff
Maria Lonyai végrehajtó igazgató		Elisabeth Lorant program-koordinátor
	Jackie D. MacGregor pénztáros

AZ ALAPÍTÓ SZEMÉLYES NYILATKOZATA

Az, hogy 1930-ban Magyarországon születtem, nem rajtam múlott. Az, hogy 1947-ben kivándoroltam, tudatos döntés volt, életem egyik legfontosabb lépése. Az, hogy ezzel az alapítvánnyal most hazatérek, ugyanennek a döntésnek a következménye.
Az alapítvány célja, hogy támogassa a magyar társadalom kibontakozását. Mint külföldi, nem tudom és nem is tartom feladatomnak meghatározni, hogy ez miből áll. Úgy vélem azonban, hogy a kulturális és a tudományos élet gazdagodása és sokszínűsége mindenképp hozzátartozik. És az alapítvány éppen arra törekszik, hogy bővítse a kulturális alkotómunka, a közművelődés, az új kezdeményezések lehetőségét.
A jelenlegi törvények még nem teszik lehetővé, hogy önálló alapítványt hozzak létre Magyarországon. Alapítványom székhelye ezért New York, Magyarországon pedig a Magyar Tudományos Akadémiával kötött szerződés alapján létrehozott Bizottság működik.
Az MTA-Soros Alapítvány Bizottság tagjainak többsége személyes minőségben tevékenykedik, az Akadémia főtitkárhelyettese azonban hivatalos minőségben tagja a Bizottságnak, ő is, én is vétójoggal rendelkezünk.
Az én értelmezésem szerint az Akadémia hivatalos képviselője azt tudja jobban, mi megvalósítható, én pedig abban kívánok magamnak döntési jogot fenntartani, hogy mennyi pénzt érdemes az Alapítvány magyarországi tevékenységére szánni. A Bizottság első évi működése azt tanúsítja, hogy szabad is, érdemes is Magyarországon tevékenykedni.
Az MTA-Soros Alapítvány Bizottság nyílt pályázatot hirdetett meg. A részvétel lehetősége mindenki előtt nyitva áll, és a Bizottság nem írja elő, hogy a pályázók mire vállalkozzanak, hanem éppen a beérkező javaslatok alapján alakítja programját.
A folyamatban levő programok két kategóriába sorolhatók. Az elsőbe az olyan programok tartoznak, amelyeknek során az Alapítvány külföldi valutát bocsát a kedvezményezettek rendelkezésére, és megköveteli, hogy a pályázók a juttatás forintellenértékét befizessék a Bizottság számlájára. A valuta-programok többnyire a New York-i Soros Alapítvány és magyarországi intézmények közötti közvetlen megállapodáson alapulnak, de a Magyarországon meghirdetett nyílt pályázat keretében bárki más is pályázhat dollár-juttatásra. Csalódások elkerülése végett hangsúlyozom, hogy az Alapítvány egészen különleges esetektől eltekintve nem ad dollár támogatást forint-ellentétel nélkül.
A második kategóriába azok a pályázatok tartoznak, amelyek forinttámogatást igényelnek akár ösztöndíj, akár kölcsön, akár szubvenció formájában valamilyen értékes közművelődési, tudományos vagy művészi tevékenységhez. Intézmények és egyének egyaránt pályázhatnak, de igyekszünk az egyéni és csoportos pályázókat, illetve az új kezdeményezéseket előnyben részesíteni.
A nagy érdeklődés arra indított, hogy egy harmadik kategóriában is pályázat kiírását javasoljam. Ennek keretében külföldi ösztöndíjakra nyílna lehetőség forint-ellenszolgáltatás nélkül. Erről még nem jön létre megállapodás, de a tárgyalások már megkezdődtek. Mihelyt létrejön a megegyezés, a Titkárság meghirdeti a pályázatot.
Addig is megállapodás jön létre arról, hogy fiatal kutatók, művészek és írók külföldi szakmai tanácskozásokon való részvételhez kérhessenek hozzájárulást, vagy forintban, vagy konvertibilis valutában.
Az első mintegy száz pályázat tapasztalatai alapján a Bizottság úgy döntött, hogy egyes témakörökben albizottságokat hoz létre a pályázatok elbírálására. A Szépirodalmi és a Társadalomtudományi Kuratórium már megalakult, s mindkenő elbírálta már az első ösztöndíj pályázatokat. A képzőművészeti pályázatok elbírálását a Bizottság egy alakulóban levő nemzetközi testületre kívánja bízni. A filmművészettel, a színházművészettel, a zeneművészettel és a táncművészettel foglalkozó pályázatokat (legalábbis egyelőre) a Bizottság maga bírálja el szakértők bevonásával. A Bizottság különösen műkedvelő művészi kezdeményezések előmozdítását tartja feladatának.
Természetesen fenntartjuk az eredeti nyílt pályázatot is azok számára, akiknek tervei nem szoríthatók az említett műfajokba és kategóriákba, s szükség szerint készek vagyunk új kategóriákat is felállítani.
A jövő évi programoknak az a része, amely konvertibilis valutát vesz igénybe, nagyjából már kialakult. A fő témakörök a következők:
- gazdasági vezetőképzés
- külföldi könyvvásárlás
- videó-program
- kongresszusi résztvevők támogatása
- a magyar kultúra külföldi terjesztése
- nyelvoktatási, fordítási programok
- számítógép-oktatás.
A forintot igénylő programokról egyelőre jóval kevesebbet tudunk, hiszen ezek a pályázóktól függenek. Mindenesetre nem költségvetési intézményeket szeretnénk támogatni. A nagyközönség segítségére van szükségünk: az Alapítvány sikere a pályázók ötletességén, a magyarországi társadalom fogadókészségén múlik.

Soros György

A titkárság első évi jelentése

A Magyar Tudományos Akadémia és a Soros Alapítvány 1984. május 28-án hozta létre közös Bizottságát azzal a céllal, hogy elősegítse a tudományos és kulturális fejlődést és támogassa az alkotó tevékenységet Magyarországon.(1) A Bizottság 1984. május 29-én tartotta első ülését. Felállította a titkárságot, és elhatározta, hogy meghirdeti a sajtóban működésének céljait és a pályázati feltételeket.
A megállapodás értelmében mind forint, mind dollár-juttatásra lehet pályázni. Az utóbbit olyan pályázók vehetik elsősorban igénybe, akiknek rendelkezésére áll a szükséges forintfedezet, de konvertibilis valutára van szükségük bizonyos termékek vagy szolgáltatások megvásárlásához. Ebben az esetben a kedvezményezettek a juttatás forint-ellenértékét a Bizottság számlájára utalják át. A Bizottság úgy döntőn, hogy forint-ellenérték nélküli dollár-juttatás csak kivételes esetben jöhet szóba. A programok általános pénzügyi menete tehát a következő:
DOLLÁR-JUTTATÁSOK - FORINT-ELLENÉRTÉK - FORINT-JUTTATÁSOK
A titkárság augusztus végén kapta meg az első pályázatokat, és az első juttatásokat a Bizottság októberben ítélte oda. Kezdetben a Bizottság tagja volt Csizmadia Ernő, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora is. Súlyos betegsége ellenére tevékenyen részt vett a Bizottság első két ülésén. 1984 novemberében hunyt el. A szerződő felek megállapodása alapján helyét Vályi Gábor foglalta el a Bizottságban.
Az októberi ülésen Soros György indítványozta, hogy a Bizottság hozzon létre szépirodalmi és társadalomtudományi kuratóriumot. Erről az elképzelésről megállapodás született, később pedig arról is megegyeztek, hogy kik legyenek azok a személyiségek, akiket felkérnek a részvételre a két kuratóriumban. A kuratóriumok 1985 februárjában tartották első ülésüket, az ösztöndíj-pályázatokat rövid időn belül meghirdették, s az első jelentkezések 1985 márciusában érkeztek meg a titkárságra.
A titkárság április végéig 313 pályázatot kapott meg, s ezek közül 95 volt a kuratóriumoknak címzett ösztöndíj-pályázat. Az első ösztöndíjakat a kuratóriumok április 29-én, illetve 30-án tartott ülésükön ítélték oda. A társadalomtudományi kuratórium 43 jelentkező közül 14-et tartott méltónak ösztöndíjra, a szépirodalmi kuratórium pedig 52 jelentkező közül 23-at.(2)

(1) Ld. l. sz. melléklet
(2) Ld. II. és III. sz. melléklet

A következő táblázat a többi 218 pályázatról ad áttekintést:

	Benyújtott	Odaítélt
Társadalomtudományok	79	13
Természettudományok, technika	28	2
Orvosi kutatás	7	3
Gyógyászat	3	2
Képzőművészet	20	3
Zene, tánc	19	7
Film, videó	20	4
Színház	10	5
Egyéb	32	12
Összesen:	218	51

TARTALOM

1.	DOLLÁR PROGRAMOK
1.1	Vezetőképzés
1.2	Könyvtárak
1.3	Nyelvoktatás
1.4	Számítógép-oktatás
1.5	Videó-program
1.6	Videó-szociográfia
1.7	Műfordítás
1.8	Magyar televíziósok az NBC-nél
1.9	Fejér megyei filmstúdió
1.10	Orvosi műszerek
1.11	Orvosi kutató-műszerek
1.12	Természettudomány
1.13	Egyéb
2.	ÖSZTÖNDÍJAK, TÁMOGATÁSOK
2.1	Társadalomtudományok
2.2	Színház
2.3	Zene, tánc
2.4	Film
2.5	Képzőművészet
2.6	Külföldi kutatók és művészek látogatása
2.7	Egyéb
	MELLÉKLETEK
I.	Alapító megállapodás
II.	Jelentés a társadalomtudományi ösztöndíjakról
III.	Jelentés az irodalmi ösztöndíjakról
IV.	A másológép-programban részt vevő könyvtárak jegyzéke
V.	Pénzügyi beszámoló
VI.	Pályázati lehetőségek

Kiadványok