Cím: | Süss fel nap - Gyarmati Józsefné, Gyüresekné Strupka Magdolna: Elményszerű tanulás |
Szerző: | Fűzfa Balázs (szerk) |
Sorozatcím: | |
A kiadás helye: | Pilisborosjenő |
A kiadás éve: | 1999 |
Kiadó: | Pedagógus-továbbképzési módszertani és információs központ |
Terjedelem: | |
Nyelv: | magyar |
Tárgyszavak: | pedagógia, tehetséggondozás |
Állomány: | |
Megjegyzés: |  |
Annotáció: | |
ISBN: | 963 9049 24 7 |
ISSN: | |
Raktári jelzet: | E |
Gyarmati Józsefné
Gyüresekné Strupka Magdolna
Képzési specialitások a szentendrei
Templomdombi Általános Iskolában
„Ha egy gyerek biztonságban él,
megtanulja, hogy bízon magában és a többiekben.
Ha egy gyerek barátságban él,
megtanulja, hogy jó a világban élni."
(Dorothy Law Nolte)
1989 óta működünk önálló, 8 évfolyamos, évfolyamonként egy osztályos intézményként. Iskolánk Szentendre történelmi magvában, a város egyik legszebb részén található.
Az épület kedvező adottságait kihasználva azon fáradozunk, hogy tovább erősítsük iskolánk családias jellegét, egyén és közösségformáló teret, légkört biztosítsunk.
Programunk és tevékenységünk fő alapelve a gyermekközpontúság, amelyen az empátiát, a pozitív késztetést, a bizalmat, az önbizalom növelését, a sikerhez való" segítést és a szeretetet értjük. Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a gyerekek szívesen járjanak iskolába, jól érezzék magukat nálunk, kellő alapossággal elsajátítsák a szükséges ismereteket, tartsák fontosnak a tanulást, képességeik, készségeik fejlődjenek, megvalósíthassák önmagukat.
Módszertani kultúránk középpontjába az élményszerű tanítás—tanulás folyamatát állítottuk. A megvalósíthatóságot kezdetben tapasztalataink erősítették meg, majd egyre tudatosabban választottuk ki továbbképzéseink témáit. A tantestületünk valamennyi tagja elvégezte az erdei iskola projektet, a Gordon-féle tanári hatékonyságfejlesztő tréninget, a tanulásmódszertani tanfolyamot. 1996-ban részt vettünk a Soros Alapítvány — önfejlesztő iskolák - tréningjén. A tréning hozzájárult tevékenységünk átgondolásához, pedagógiai programunk megalapozott, körültekintő elkészítéséhez.
Részletes helyzetelemzésünkben feltérképeztük az iskolánkkal szemben támasztott külső és belső igényeket, elvárásokat tanítványaink, a szülők, a pedagógusok és a környező iskolák szemszögéből. Ennek tudatában, a lehetőségeket kihasználva iskolánk az oktatási törvényben meghatározott alapfeladatain túl három területen nyújt a gyerekeknek több ismeretet, illetve biztosít lehetőségeket képességeik, készségeik fejlesztéséhez. Ezek a képzési specialitásaink: a környezeti nevelés, a manuális készségfejlesztés és az idegen nyelv oktatása.
Úgy ítéljük meg, hogy mindhárom terület - sajátos eszközeivel - hozzásegíti tanulóinkat, hogy önmagukkal és környezetükkel harmóniában éljenek. Minden gyermekről feltételezzük, hogy valamiben tehetséges, biztosítjuk számukra a sokféle tevékenység közül a választást, a próbálkozást, képességeik kibontakoztatását. Keressük tanulóink azon adottságait, amelyek alapján könnyebben fejleszthetők, s amely a legtöbb sikerélményben juttatja őket.
Törekvéseink eredményeit érzékelteti, hogy évek óta túljelentkezés van iskolánkba, a kisebb testvéreket is hozzánk íratják be, a délutáni foglalkozásokat is igényük tanítványaink, ezeken szívesen részt vesznek. Végzős diákjaink sikeresen felvételiznek, többségük gimnáziumban tanul tovább.
A következőkben bemutatjuk a manuális készségfejlesztő és a környezeti nevelés sajátosságait.
Manuális készségfejlesztés az iskolánkban
A manuális készségfejlesztés iskolánk fő profiljához tartozik, melyet komplex módon értelmezünk. Átöleli a tantárgyakat, a szabadidős tevékenységeket, vagyis oktató-nevelő munkánk egész rendszerét. A feladatok koncentrikusan bővülnek, és az iskola valamennyi tanulójára kiterjednek.
Fontos törekvésünk, hogy megerősítsük a látás-tapintás—gondolkodáscselekvés egységét, majd ezen keresztül igényes munkavégzésre neveljünk. A manuális készségfejlesztés — meggyőződésünk szerint — elősegíti a tanulási és munkaszokások kialakítását; a műveleti sorrend követését, az eszköz- és szerszámhasználat gyakorlottságát, az elemi munkaszokásokat (helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság, takarékosság, balesetvédelem stb.), és a megfelelő munkatempót.
A tanulói produktumok féltve őrzött „kincseinkhez" tartoznak. Tanítványaink évek múlva is szívesen emlékeznek vissza a tanítási órákra, a múzeumi foglalkozásokra, erdei iskolára stb., ahol műveik születtek. Az osztályokat, a folyosókat ezekkel a „kincsekkel" díszítjük. A tanév főbb alkotásait az év végi Idállítason — amelyet a Pest Megyei Könyvtárban rendezünk - tárjuk az érdeklődők elé.
A manuális készségfejlesztés szInterei, formái, sajátosságai, módszerei iskolánkban
Tanórák
A tanórákon elsősorban a kézműves (alsóban), a környezetkultúra (felsőben) és a rajz tantárgyak segítik a manuális készségfejlesztés céljainak megvalósítását. A környezetkultúra tantárgyban kiscsoportos oktatással (fiú, lány bontás) igazodunk az eltérő érdeklődéshez.
A tanítás-tanulás folyamatában irányított megfigyelésekkel, analízissel, szintézissel, összehasonlításokkal, csoportosításokkal stb. nyújtunk biztos támpontot a megismeréshez.
Lehetőség nyílik az egészből kiindulva a részek vizsgálatára (arány, szIn, forma stb.), a részfolyamatokhoz szükséges anyag, szerszám, művelet kiválasztására, a részfolyamatok alapján az „egész" megtervezésére, a műveletek begyakorlására. Az elemzések új ismeretekhez juttatják tanulóinkat, szintetizálják eddigi tudásukat, csiszolják munkavégzésüket, motiválják a feladat sikeres elvégzésére.
A tanórákon született munkadarabok maradandó értékeket képviselnek, jól illeszkednek a többi tantárgy ismeretanyagához. Például:
a középkori vár makettje,
a vár alaprajza,
a virág lerajzolása,
a bábok elkészítése stb. a történelem, a földrajz, a biológia és a magyar tantárgyak ismereteit teszik élményszerűvé.
A tanórán kívüli foglalkozások
A napközi életébe beépített rendszeres munkafoglalkozások lehetőséget nyújtanak a már elsajátított munkafolyamatok gyakorlására, finomítására.
A munkafoglalkozások témáihoz — ünnepélyek, események, évszakok — felhasználjuk az önálló gyűjtéseket, az egyéni ötleteket.
A szakkörök elsősorban a tehetséges tanulók képességfejlesztését állították középpontba. A foglalkozásokon lehetőség nyílik az elmélyültebb, mívesebb alkotások létrehozására. A tagok megismerik a népi mesterségek titkait, az agyagművességet, a szövést, a fonást. Ezek alapján sok ötletet kapnak az otthoni tevékenységhez. A rajzpályázatokon is elsősorban a szakköröseink szerepelnek, akik sok díjat szereztek eddig is iskolánknak.
Szívesen látogatunk tanítványainkkal a könyvtári foglalkozásokra, ahol az irodalmi művekhez, a jeles napokhoz kapcsolódó foglalkozásokat szer-veznek. Azt tapasztaltuk, hogy az iskola falain kívül szervezett tevékenységek és a könyves környezet ösztönzően hat a tanulók munkakedvére, természetesen jelentős szerepe van ebben a könyvtárosok ügyszeretetének is.
Az iskolánkat körülölelő múzeumok gazdag lehetőségeit is felhasználjuk a manuális készségfejlesztés érdekében. Például: a Ferenczy Múzeum célirányos megfigyelése után a múzeumpedagógusok irányításával szobrokat, érmeket, plaketteket készítünk agyagból. Ennek helyszIne a múzeum barlangműhelye.
A Szentendrei Néprajzi Múzeumot iskolánk tanulóival egy-két alkalommal látogatjuk meg évente. Az eredeti népi kultúrát „élő" környezetben tanulmányozzuk. Szakemberek, népművészek irányításával bekapcsolódunk a kosárfonás, a mézeskalács-sütés, a gyertyamártogatás stb. munkálataiba. A páratlan környezet, az eredeti eszközök, a tárgyak, a mesteremberek tudása és a hely szelleme szép, esztétikus alkotásokra ösztönöznek.
Az erdei iskola keretében tanulóink évenként más-más tájegységet keresnek fel. Például az 5. osztály a Balaton-felvidéket, a 6. osztály a Kisalföldet stb.
A programokban szerepel a helyi múzeumok megtekintése, a tájegységre jellemző tárgyak elkészítése. A múzeumokban a jellegzetes tárgyi világgal ismerkednek meg, míg a kézműves és a szabadidős foglalkozásokon a mesteremberek segítségével a tájegység tárgyait készítik el (például: agyag-edény, kosárfonás). Ily módon a környezeti nevelés — mint az iskolánk egyik profilja — szerves egységet alkot a másik profillal, a manuális készségfejlesztéssel. A két terület közötti kapcsolat az erdei iskolák programjaiban is jól nyomon követhető.
A Templomdombi Altalános Iskola szervezésében már több éve rendezünk olvasótábort a szentendrei gyerekeknek. A tábor központi gondolata, témája, helyszIne évenként változik. A táborozok eddig a népköltészettel, a honfoglalással, a régi népi életmóddal és az 1848-as forradalommal és szabadságharccal foglalkoztak. A témaköröket komplex módon dolgozzuk fel. (Például az irodalomhoz kapcsolódva hangsúlyos szerepet kap az olvasás, az olvasmány értelmezése, dramatizálása, közös ének, tánc, népi játékok, szerepjáték, a szereplők ábrázolása különböző technikákkal, rajzolás, festés). A témakörökhöz kapcsolódó tárgyi emlékeket szakos nevelők, múzeumpedagógusok irányításával készülnek el. A produktumokat a tábor végén kiállításon mutatjuk be, a tanév során pedig iskolánkban láthatóak.
Környezeti nevelés az iskolában
Tantestületünk már 1990-ben megkezdte a környezeti nevelésre irányuló törekvéseit. Útkeresésünk során abból indultunk ki, hogy az „iskola akkor is tanít, amikor nem tanít". Komoly attitűdformáló, értékközvetítő erő az iskola egésznek működése, üzemelése, atmoszférája, miliője, a benne dolgozók környezeti értékrendje, harmóniája. Meggyőződésünk, hogy a környezeti nevelés jellemzően tevékenységorientált műfaj. Igazán sikeressé csak az élményekben, cselekvésekben gazdag pedagógiai módszerek alkalmazásával válhat.
Célunk a környezeti ismeretek, a környezeti problémák megoldásához szükséges késségek, a környezethez fűződő érzelmi viszonyulások és értékek pedagógiai eszközökkel történő formálása. Mindez az egész személyiségre, a teljes emberre ható nevelési folyamat, amelyet csak úgy tudunk megvalósítani, hogy iskolai életünk minden területén ebben a szellemben tevékenykedünk.
A gyerekek az iskolában töltik napjuk közel egyharmadát, így a környezeti nevelés legfontosabb szIntere maga az épület. Az épület karbantartásánál, felújításánál igyekszünk energiatakarékos, esztétikus megoldásokat választani. Az iskola falait a gyerekek munkáival díszítjük, ahol lehet, növényekkel tesszük barátságosabbá a termeket, a lépcsőházat. A folyosón kialakított „beszélgetős asztalon" szinte mindig van vágott viíág. Kicsik és nagyok egyaránt szívesen időznek a folyosói akvárium mellett, figyelve a kis halak életét. Az osztálytermeink hangulatosak, magukon hordozzák „lakóik" ötleteit, alkotótevékenységének nyomait és esztétikai' igényességét.
Legújabb örömünk, hogy a nyáron elkészült pici udvarunk (150 négyzetméter) burkolata, így hozzáfoghatunk a növények betelepítéséhez, hogy tavasszal már igazi kerti hangulatban üldögélhessünk a farönk padokon, és akinek kedve van, a burkolaton kirakott ugróiskolát járhatja.
A NAT-ban megfogalmazott követelményeket figyelembevéve, eddigi jól bevált gyakorlatunkra építve rögzítettük pedagógiai programunkban környezeti nevelési feladatainkat.
Környezeti nevelés — a tantárgyakban
A természetismeret, a biológia, a fizika, a kémia felfedezteti, megismerteti a jelenségek természettudományos összefüggéseit.
A földrajz sokoldalúan vizsgálja az ember és a környezet kapcsolatait.
Az irodalomórák különböző műfajú írásokkal mutatják be a természeti jelenségeket, az ember természet kánt érzett csodálatát, szeretetét.
A vizuális kultúra-, a kézműves-, a környezetkultúra-tanórák a természetes és az épített környezetünk szépségét, esztétikumát, harmóniáját közvetítik.
A történelem és osztályfőnöki órák segítenek a felelősségvállaló, környezettudatos magatartást, a környezeti erkölcsöt megalapozni, fejleszteni.
Erdei iskola programunk
Az erdei iskola projektek során a gyerekek kiszabadulnak a megszokott iskolai keretek közül. Megszakad a hagyományos értelemben vett tanulási folyamat, környezet-adekvát problémakörök alapján szerveződik a tanulás. A túrák, a szabadban folyó felfedeztető megismerés, a manuális tevékenységek állandó jelenléte élményszerű, izgalmas tanulást biztosít. Tanulóink számára 4. évfolyamtól szervezünk erdei iskola programot. A programok helyszInének kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy az öt év erdei iskolái során minden jellegzetes tájegységről (alföldi táj, mészkő és dolomit középhegység, vulkanikus középhegység, vízparti táj) képet kapjanak a gyerekek. A negyedikesek programja háromnapos, amelynek fő célja a közösségépítés, a természetben való viselkedés megismerése, az otthontól való távollét megszokása.
Felsős diákjainknak ötnapos programot szervezünk, amelyet az ország egy-egy jellegzetes tájegységén töltenek. Ott megismerik az adott terület természeti értékeit. Foglalkozások keretében megvizsgálják a környezeti tényezők jellemzőit, következtetéseket vonnak le a tapasztaltakról. A táj kultúrtörténeti értékeinek, néprajzi jellegzetességeinek megismerésével képet kapnak a természet és az ember kapcsolatáról. Az erdei iskolában az ismeretbővítés mellett feladatunk még az egészséges életmód biztosítása, a fizikai állóképesség fejlesztése, a tanulók pszichés állapotának javítása. A nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben, vidám, játékos hangulatban együtt töltött napok, közös élmények pótolhatatlan emberi kapcsolatokat alakítanak ki diákok és tanárok között.
Madarász és természetkutató szakkörünk
Munkánk során közvetlen környezetünk a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Duna és a beleömlő patakok élővilágát, környezeti állapotát vizsgáljuk, kutatjuk. Fontos, rendszeres tevékenységünk a város határában lévő odútelep gondozása. Az odúkat a gyerekek készítik, helyezik ki a telepre, figyelemmel kísérik a költést. A rendszeres etetés mellett a gyerekek takarítják az odúkat, és az esetleges javításokat elvégzik.
Környezetvédelmi akciók
A környezet egy-egy, főleg a gyerekeket is érintő problémáját vizsgáljuk. Ezzel is fejlesztjük problémaérzékenységüket, és tanítjuk diákjainkat az érdekérvényesítésre, konfliktuskezelésre.
Zöld napi programok
A Világtakarítási Napon az iskola környezetét, egy-egy erdőrészt vagy patakszakaszt teszünk tisztává. Célunk, hogy a gyerekek ráébredjenek, a környezet károsodását jobb megelőzni.
A Föld Napi akadályversenyen a programot egy aktuális témára építjük (energiatakarékosság, vízhasználat). A gyerekek előzetes kutatómunkát végeznek, majd játékos vetélkedő formájában bizonyítják felkészültségüket.
A Madarak és Fák Napját stílusosan a madarak és fák között ünnepeljük, kirándulást szervezünk. A kellemes túra célja a figyelem felkeltése az élő természet sokféleségére, szépségére, a természettel együtt élő ember boldogságára.
Rendszeres papír- és elemgyűjtés
Évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) szervezünk papírgyűjtést. Az összegyűjtött papírt a helyi papírgyár veszi át, ahol a tanulóink meg is tekinthetik az újrahasznosítás folyamatát.
Az elemgyűjtés az egész tanévben folyamatos. Az elemek elszállításáról a Szalamandra Környezetvédelmi Egyesület gondoskodik. (Ez az egyesület iskolánkból nőtt ki. Végzős diákjaink kezdeményezésére jött létre 1992-ben.)
Nyári természetkutató, környezetvédelmi táborok
A nyári szünidő sohasem telik el környezeti nevelésre lehetőséget adó nomád, önellátó táborok nélkül, melyek lehetőséget adnak a környezetbarát életvitel gyakoroltatására.
Folyamatos tájékoztatás
Tanulóink, és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelmének felkeltését, tájékoztatását biztosítja az iskolarádió, az iskolaújság, a Templom Egerének környezetvédelmi rovata, valamint a Környezetvédelmi Faliújság, így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni a városunkban, a régióban történő jelenségekről, folyamatokról, eseményekről.
Tanórán kívüli feladataink anyagait és eszközeit, a terepgyakorlatokhoz szükséges felszereléseket (hordozható minilabor) pályázati forrásokból szerezzük be. Az erdei iskola táborok túlmunka-kihatása az iskolai költségvetésbe beépül. A gyerekek erdei iskolai költségeit igyekszünk a Gyermekönkormányzat, a Templomdombi Alapítvány felajánlásával, pályázati lehetőségekkel, valamint a papírgyűjtésért kapott ,,forintocskákkal" csökkenteni.
El kell mondjuk, hogy eredményességünket nem csupán a környezeti értékek iránti elkötelezettségünk, a szükséges szakismeretek megszerzése biztosítja, hanem segítségünkre van, hogy igazgatónk környezeti nevelési szakértő is. További segítséget jelent számunkra a több szakmai szervezettel (Független Ökológiai Központ, Ökotárs Alapítvány, Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége, Erdei Iskola Alapítvány) fenntartott kapcsolat.
Erezhetjük, hogy a környezeti nevelés az iskolai élet egészét a szemléletével átható nevelési terület, amihez nélkülözhetetlen az esztétikus, harmonikus, humánus légkör. Az igényes környezet önmagában is pozitív hatással van a gyerekek viselkedésére. Tapasztaljuk, hogy nemcsak a templomdombis diákok, de szüleik környezetszemlélete is változik, odafigyelnek környezetükre, életvitelükre, szokásaikra.
A szerzők a szentendrei
Templomdombi Általános Iskola pedagógusaivsat
Az iskola címe: 2000 Szentendre, Alkotmány u. 12.
Telefon: (26)311-816
E-mail: tdombi@c3.bu