Cím: | TÉNY/SOROS - A forrásokról |
Szerző: | Nové Béla |
Sorozatcím: | |
A kiadás helye: | Budapest |
A kiadás éve: | 1999 |
Kiadó: | Balassi Kiadó |
Terjedelem: | |
Nyelv: | magyar |
Tárgyszavak: | Soros Alapítvány |
Állomány: | |
Megjegyzés: |  |
Annotáció: | |
ISBN: | 963 506 265 6 |
ISSN: | |
Raktári jelzet: | E |
A forrásanyag - a téma jellegéből adódóan - bőséges és szerteágazó, habár a nagyszámú publikáció ellenére még jócskán akad benne kutatni- és rendszereznivaló. Mivel a már megjelent dokumentumok is gyakran hiányosak vagy egyoldalúak s több-nyire nélkülözik a forráskritikai ellenpróbát, úgy véljük, hasznos lehet röviden feltér-képezni mindazt, ami ez idő tájt ismert és hozzáférhető.
I. Alapítványi dokumentumok
I/1. Saját iratok, kiadványok
Az Alapítvány belső dokumentációja - mely részben hagyományos iratanyagból, részben számítógépes adattárakból áll - többé-kevésbé rendezett és jól használható. Az időközbeni költözések, személyi és ügyrendi változások azonban kétségkívül nyo-mot hagytak az anyagon, miként a napi használat (iratkiemelések, esetenkénti hiá-nyok, elkeveredések) sem kedvez a szigorúan vett archiválási követelményeknek.
A jórészt adminisztratív és programirányítással kapcsolatos iratok közül öt fon-tos forráscsoport érdemel kiemelést. 1. A kuratóriumi és szakkuratóriumi ülések időrendben tárolt anyagai, melyekben titkársági előterjesztések, pályázati összesítők, ajánlások, szakvélemények s a döntéseket ismertető kuratóriumi jegyzőkönyvek ta-lálhatók, esetenként egy-egy új program tervezetével, a már futó programok, pályá-zatok értékelésével. Mindezt további beavató részletekkel egészíti ki 2. Vásárhelyi Miklós időrendben iktatott levelezése, továbbá - a jórészt Kardos László és Quittner János hivatali anyagait őrző - 3. titkársági iratok és levelezések. (Ez utóbbi, sajnos, ke-vésbé rendszerezett és a szerteágazó napi ügyek természete szerint jóval elegyesebb.) Nemkülönben fontos az a 4. Dornbach Alajos - az Alapítvány jogi képviselője, majd társelnöke - által letétbe helyezett kétládányi iratcsomag, amely különféle jogi doku-mentumokat: szerződéstervezeteket, megállapodásokat, nyilatkozatokat s az ezekkel kapcsolatos hivatalos levelezést tartalmazza. Végül, de nem utolsósorban 5. a tíz év közel húszezer pályázatának eredeti irategyüttese kíván említést, amely ez idő szerint az Alapítvány Hold utcai pinceraktárában található tematikus és időrendi osztályo-zásban (mintegy 170 nagyméretű műanyag ládában). A beérkezésük után sorszám-mal iktatott, programonként csoportosított pályázatokhoz majd minden esetben szakmai önéletrajzok, ajánlások, referenciák is tartoznak, miként nem hiányoznak az Alapítvány által megrendelt eseti szakvélemények sem. Egy kódolt számítógépes regiszter alapján így bármely pályázat előkereshető - akár az elfogadott, akár az el-utasított kérelmek aktacsomói közül.
Mindezen kívül említést érdemel még a New York-i székhelyű alapítványi köz-pont (Soros Foundations 888 Seventh Avenue, 31st floor, New York, NY 10106 USA) magyar vonatkozású irategyüttese és számítógépes dokumentációja. Magam e forrást nem kutattam, így leírásában csak közvetett információkra (Lónyai Mária, Liz Lóránt és Lynn Stockhammer közléseire) hagyatkozhatom. Eszerint a New York-i központ zömmel a magyarországi iratanyag duplikátumait (pályázati és program-összesítők, pénzügyi elszámolások stb.) őrzi, és mivel működését, egész egykori mun-karendjét jobbára a közvetlen személyes döntések jellemezték, aránylag kevés érde-mi dokumentumot archivált. Esetleges többletinformáció legfeljebb néhány amerikai kezdeményezésű program (Headstart, Debate stb.) vagy a közvetlenül kintről szerve-zett és finanszírozott ügyek (fénymásoló- és számítógép-adományok, orvosi műszer-beszerzések stb.) esetében remélhető - ám itt is inkább csak operatív jellegű, napi iratanyagról lehet szó (megrendelők, számlák, szállítólevelek, adó- és vámigazolá-sok stb.).
A New York-i Soros Foundation és az Open Society Institute az évek során szá-mos alkalmi és időszaki kiadványt jelentetett meg, melyek közül leginkább az alapít-ványhálózat összesített évkönyvei, az Open Society News c. negyedévi magazin és az 1991 őszétől faxon majd számítógép-postán terjesztett heti hálózati híradó: a News Flash tartalmaz érdemi információkat.
Nem kevésbé forrásértékűek a budapesti Alapítvány publikációi, mindenekelőtt az a nagyszámú pályázati felhívás, amely az évek során sajtóhirdetésként vagy külön programfüzetben megjelent, továbbá az 1985-től rendszeresített évkönyvek, melyek-hez - egy-egy stratégiai fordulóponthoz érve - maga az Alapító írt előszót. Emellett más alkalmi kiadványok (névSoros, Ha minden jól megy, Soros Center for Contemporary Arts ÍSCCAJ Bulletin 1991-1994) is megjelentek. Külön említést érde-mel egy, a tizedik évfordulóra, 1994 tavaszán készült összeállítás (interjúk, visszaem-lékezések - lényegében az alapítványi programok „fejlődésregénye”), amely, bár kéz-iratban maradt, jó néhány fontos adat, érdekes személyes adalék található benne. (Ezen cím nélküli, kb. 200 oldalas szöveggyűjteményre Jubileumi Összeállítás -JÖSSZ - néven hivatkozunk a könyvben.)
1/2. Háttérinterjúk
E helyütt kell ismét felhívnunk a figyelmet arra a magnókazettán és lejegyzett szövegváltozatban egyaránt archivált interjúsorozatra, melyet a szerző munkája köz-vetlen előtanulmányaként készített az Alapítvány egykori és mai kulcsszereplőjével. Ez a személyes jellegű forráskiegészítés annál indokoltabb volt, mivel az Alapít-vány kezdeti éveit - minden deklarált szándék ellenére - a kényszerű informalitás, a kvázi-konspiráció jellemezte, s így a bizalmas döntések, alkuk és egyezkedések „lát-hatatlan története” nélkül nem egy fontos momentum csonka vagy értelmezhetetlen maradt volna. Interjúalanyaink ábécérendben a következők voltak: Bakonyi Éva, Bartha Ferenc, Betlen János, Dérer Miklós, Domokos Mátyás, Dornbach Alajos, For-gács Pál, Gombár Csaba, Hankiss Elemér, Kardos László, Kulcsár Kálmán, Litván György, Liz Lóránt, Lónyai Mária, Néray Katalin, Quittner János, Vályi Gábor, Vá-mos Tibor, Vásárhelyi Judit és Vásárhelyi Miklós. (E forráscsoportra Háttérinterjúk -HINT - gyűjtőnéven hivatkozunk, ahol indokolt, külön is jelezve szövegszerű lelőhelyeit, pl. „HINT/Vásárhelyi, 56. o.”) Egy-egy köz- vagy alapítvány-történeti epizód-hoz úgyszintén értékes - és részben magnófelvételen dokumentált - háttéradalékok-kal szolgált: Fencsik Flóra, Hanák Gábor, Háy Diana, Hegedűs B. András, Kenedi Já-nos, Kerényi György, Kozák Gyula, Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia, Sz. Tóth János, Teplán István és Vágvölgyi B. András.
Végül adatszolgáltatással, szóbeli közléseivel igen sokat segített a Titkárság szá-mos egykori és mai munkatársa: Radvánszky Katalin, Tóth Viktória, Geszti Judit, Sándor Brigitta, Földvári Éva, Rónai Judit, Szekeres Andrea, Magyari Sándor és Óvá-ri Sándor - akiket ezúton is illessen érte köszönet.
1/3. Közirattárak, archívumok (MOL-, MTA-, BM-iratok stb.)
Mint azt a kötetbe felvett dokumentum-szemelvények s egyéb szövegközi idéze-tek is jól mutatják, az Alapítvánnyal kapcsolatos legfontosabb történeti iratok az MTA Levéltárában (főként Kulcsár Kálmán egykori főtitkár-helyettesi iratdobozai-ban), a Magyar Országos Levéltár MDP-MSZMP Iratok Osztályán (PB-, KB-, APB-és TKKO-anyagok), továbbá a BM egykori „operatív információs jelentéseit” megöröklő Belügyi Történeti Hivatalban találhatók. Bár ez idő szerint mindhárom archí-vum csak kutatói engedéllyel és limitáltan hozzáférhető, érdemi anyagaik zömét, úgy véljük, sikerült felkutatni és közzétenni e könyvben. (További meglepetések persze adódhatnak még: főként az érintett párt- és belügyi szervek - pl. a Tudománypoliti-kai Bizottság vagy a BM III/I-es alosztály - aktáinak „felszabadulásával”.) Ugyanez, sajnos, nem mondható el az érintett minisztériumok - MKM, KÜM, EÜM - és más közintézmények iratanyagáról. Megkeresésünkre a Külügyminisztérium Dokumen-tációs Főosztálya - Szent-Iványi István, volt külügyi államtitkár válaszlevele szerint - „alapos vizsgálatot követően arra a megállapításra jutott, hogy az Alapítvány létre-hozását dokumentált tárgyalássorozat nem előzte meg, az Alapítvány kezdeteire, illetve Soros György személyére vonatkozó irat a KÜM irattárában jelenleg nem ta-lálható.” Hasonlóan eredménytelennek bizonyult a Külügyi Intézetnél és a Teleki Alapítványnál való tudakozódásunk is. Más minisztériumok és állami szervek akta-hegyeinek megbolygatásától viszont magunk mondtunk le, mivel fontosabb leveleik, dokumentumaik időközben amúgy is előkerültek egyéb lelőhelyekről. Egy-egy konk-rét program ügyében mindazonáltal még alighanem érdemes átnézni az egykori part-nerintézmények (MKI, OKT, OSZK, Műcsarnok, Vezetőképző Központ, egyetemek stb.) iratanyagait is.
II. Az alapító személye és megnyilatkozásai
Soros György az elmúlt másfél évtizedben gyakran került a hazai és nemzetközi figyelem reflektorfényébe, többnyire valamely üzleti vagy nagypolitikai esemény kap-csán. Mindez bőséges alkalmat kínált számára, hogy nézeteit kifejtse, s hogy a napi aktualitású interjúkon túl néhány figyelemre méltó könyv, előadás és tanulmány ere-jéig önmagáról is megnyilatkozzék. (Ez utóbbi írásait a New York-i alapítvány 1992-től egy angol nyelvű füzetsorozatban külön is megjelenteti.) Az alábbiakban tőle és róla közlünk könyvészeti és sajtóválogatást, főként a magyar és angol nyelvű publi-kációkra összpontosítva. Egyúttal itt jelezzük ismét, hogy a „Háttérinterjúkban” to-vábbi izgalmas adalékok találhatók Soros személyét és tevékenységét illetően.
(Főként a Vámos Tiborral, Dornbach Alajossal, Vásárhelyi Miklóssal, Litván György-gyei, Bartha Ferenccel, Betlen Jánossal, Kardos Lászlóval és Vályi Gáborral készült beszélgetésekben.)
Il1. Sorostól
- The Burden of Consciousness, kézirat 1962, utólag felvéve a szerző Underwriting Democracy (Free Press, New York 1991) c. könyvébe.
- The International Dept Problem, Morgan Stanley Papers, Ed. by G. S., 1983 július, 1984 március és május
- The Alchemy of Finance, Simon and Schuster, New York, 1987, 1994
- A Plan to Ease Global Stresses, The New York Times, 1987. április 24.
- A Global New Deal, The New York Review of Books, 1987. augusztus 13.
- Japán's Stock Market. This Time the Turning Point Has Been Reached, Financial Times, 1987. október 14.
- Brady Commission Should've Stressed Market Stability, The Wall Street Journal, 1988. január 14.
- After Black Monday, Foreign Policy N. 70., 1988 tavasza
- Joint Ventures, A Way to Make Perestroika Work, Financial Times, 1988. június 15.
- Gorbacsov látomása, szamizdat Beszélő 27. szám, 1989. március, in BÖK, III. k. 805. o. - A tanulmány eredetileg „A Gorbacsov-koncepció” címmel oroszul a Znamja c. folyóirat 1988/6. számában jelent meg, majd egy felújított magyar válto-zatát a Mozgó Világ is leközölte.
- Gorbachev - Dream and Reality, The New York Review of Books, 1989. június 1.
- Incredible Shrinking Superpowers. Can We (or the Soviets) TolerateArms Cuts that Would Erede Our Global Dominance?, Newsday, 1989. július 2.
- How to Help Poland?, The Washington Post, 1989. július 7.
- Chores for the West: Invest in a Polish Reform Process, International Héráid Tribüné, 1989. július 10.
- Can the Soviet Economy be Saved? - Not Without U.S. Aid, The Wall Street Journal, 1989. december 7.
- Gorbachev Reform Program is a Bust, The New York Times, 1990. október 19.
- Opening the Soviet System, Veidenfeld and Nicolson, London 1990, a szerző által ja-vított és bővített kiadása: Transforming the Soviet System, Free Press, New York, 1991
- A lehetetlen megkísértése, 2000-könyvek, Bp., 1991 - A Transforming the Soviet System magyar kiadása
- Underwriting Democracy, Free Press, New York, 1991
- An EC Gift for the Hungarian Economy, The Wall Street Journal Europe, 1991. április 4.
- Díszdoktori székfoglaló beszéd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, Népszabadság, 1991. május 15. és az 1990-es alapítványi évkönyv
- The Centre Cannot Hold, The Independent, 1991. július 15.
- U.S.S.R.: See the Future, Make it Work, The Wall Street Journal, 1991. szeptem-ber 13.
- Situation in Russia Has Seased to Concern Russians Only, Az Izvesztyija 1992. má-jus 30-i számában megjelent cikk angol fordítása
- Termites are Devouring Hungary, The New York Times, 1992. október 5.
- Nyílt levél Antall József miniszterelnökhöz, Népszabadság, 1992. szeptember 15.
- Nationalist Dictatorships versus Open Society, A New York-i Harvard Clubban 1992. november 18-án tartott előadás bővített változata, a Soros Foundations kü-lönkiadása
- A Cold-Cash Winter Proposal for Russia, The Wall Street Journal, 1992. novem-ber 11.
- A Social Safety Net for Russia, The Washington Post, 1993. január 4. Reconstruire le SME, Sinon..., Le Figaro, 1993. február 25.
- Pourquoije ne spécule pas contre le franc, Le Figaro, 1993. július 26.
- Why Appeasement Must Not Have Another Chances, The Times, 1993. augusztus 2. - részletek egy „Channel 4”-interjúból
- Prospect for European Disintegration, A berlini Aspen Intézetben 1993. szeptem-ber 29-én tartott előadás szövege, a S. F. különkiadása
- The Soros Foundations Network, Az Európai Alapítványi Központ prágai konferen-ciáján, 1993. november 7-én elhangzott beszéd szövege, a S. F. különkiadása Get Serious About Helping Russia Go Straight, International Héráid Tribüné, 1994. január 6.
- Help Macedonia and Pressure Greece if Necessary, International Héráid Tribüné, 1994. március
- The Other Balkan Mess, The New York Times, 1994. március 17.
-Ein Land Braucht Hilfe, Die Zeit, 1994. március 18.
- Hedge Founds and Dynamic Hedgings, Az Egyesült Államok Képviselőházában 1994. április 13-án elhangzott beszéd szövege, a S. F. különkiadása
- The Theory of Reflexivity, A Washingtoni Világgazdasági Konferencián 1994. ápri-lis 26-án tartott előadás szövege, a S. F. különkiadása
- The Dangers of Post-Communism, Az Egyesült Államok Képviselőházában 1994. augusztus 2-án elhangzott beszéd szövege, a S. F. különkiadása
- A Failed Philosopher Tries Again, A bécsi Társadalomtudományi Intézet Jan Patocka-emlékülésén, 1995 áprilisában tartott előadás szövege, a S. F. különki-adása
- This is the Moment of Truth, oped on Bosnia, by G. S., The Washington Post, 1995. július 16.
- Postpone the Bosnian Elections, The Wall Street Journal, 1996. május 29.
- Hoodwinked Again in Bosnia, The Wall Street Journal, 1996. július 9.
- Can Europe Work?, Forreign Affairs, 1996. szeptember, október
- Immigrants' Burden, The New York Times, 1996. október 2.
- Relighting a Lamp Outside America's Darkening Door, Los Angeles Times, 1996. október 2.
- A pénz alkímiája, Európa, Bp., 1996. A The Alchemy of Finance magyar kiadása.
-The Capitalist Threat, The Atlantic Monthly, 1997. február
- The Drog War Cannot be Won, The Washington Post, 1997. február 2.
- Imagme It's 2007, International Héráid Tribüné, 1997. február 4.
- Legal Immigrants Deserve a Safety Net, The New York Times, 1997. augusztus 22.
- Avoiding a Breakdown, Financial Times, 1997. december 31.
- Toward a Global Open Society, The Atlantic Monthly, 1998. január
- The Crisis of Global Capitalism: Open Society Endangered, Public Affairs, New York, 1998
II/2. Sorosról
(A magyar sajtóban megjelent sok száz cikk és interjú közül itt csupán néhány korai publikációt említünk, minthogy könyvünk megfelelő helyein jó párat említünk vagy szövegszerűen is idézünk.)
- Soros Gyurka adakozik, 8 Órai Újság, 1939. december 23.
- A Soros-alapítvány, HVG, 1984. június 9.
- Soros-alapítvány, ÉS, 1984. augusztus 3.
- „Nem vagyok amerikai nagybácsi”, Figyelő, 1985. szeptember 19.
- Telefoninterjú a Magyar Rádió „Reggeli Krónika” c. műsorának, 1987. november 28.
- „Nekem a sikerre szükségem volt”, Gervai András interjúja, Kritika, 1991/3.
- The Billionaire Who Would Save the Word - and can almost afford to, Time International, 1995. július 10.
- The World According to Soros, The New Yorker, 1995. január 23.
-Őa Soros!, Krisztina Koenen interjúkötete, AB OVO, Bp., 1995, eredetije: George Soros im Gesprach mit Krisztina Koenen, Vito von Eichborn GmbH und Co. Verlag KG, Frankfurt/Main, 1994
- Soros on Soros: Staying Ahead of the Curve, John Wiley and Sons, New York, To-ronto 1995, interjúkötet Byron Wien és Krisztina Koenen kérdéseivel
III. Az Alapítvány recepciója
A Soros Alapítvány szélesebb társadalmi fogadtatásáról - értékelhető statiszti-kai források híján - utólag nehéz képet alkotni. Bár ismertségéről, megítéléséről két ízben is készült közvélemény-kutatás (1989 tavaszán budapesti szakkollégisták - 1992 őszén a Medián Kft. által), ezek egyike sem tekinthető szakszerű és reprezentatív mintavételnek. Az előbbit - mivel írásos anyaga időközben elkallódott - csak uta-lásokból ismerjük, az utóbbi teljes anyagát könyvünk 1992-es fejezetében közöljük.
A mindenkori sajtó is legfeljebb szűrten, áttételesen közvetítheti az alapítványi szerepvállalás valódi társadalmi visszhangját. Ez részben a demokratikus nyilvános-ság 1989 előtti hiányának, részben a sajtó és a média újabb keletű „pártos” elfogult-ságainak, ideologikus belharcainak tulajdonítható. Ez utóbbi néhány jellemző pél-dáját (Zacsek és Csurka pamfletjeit stb.) könyvünk is említi. Az Alapítványról és programjairól az évek során számos tévériport és rádióinterjú készült, s egy 1985-től megrendelt sajtófigyelés háromládányi cikkgyűjteménye a Hold utcai háziarchívum-ban is megtalálható. Hasonlóan fontos forrás az az 1997 tavaszán (Pesti Ernő szer-kesztésében) készült tematikus válogatás is, amely mintegy 1100 MTI napi tudósítást és sajtóismertetést tartalmaz 1988 januárjától 1996 decemberéig.
IV A nonprofit szektorról általában
IV/1. Történeti előzmények
A hazai egyesületi és alapítványi élet több mint másfél százados történetéről - tudtunkkal - máig nem készült önálló bibliográfia, így az érdeklődők számára itt rö-vid ajánló irodalomjegyzéket közlünk:
- A hazai állapotok ismeretének előmozdítása, Statisztikai Közlemények, szerk.
- HUNFALVY János, kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága. 4. kötet I. füzet. Pesten, 1862.
- A budapesti társaság, Pallas, Bp., 1886.
- DOBROVITS Sándor, Budapest egyesületei, kiadja: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, 1936.
- A magyarországi egyesületek címtára a reformkortól 1945-ig. 1-3. kötet: Vidéki egyletek és körök, szerk. PÓR Edit, Művelődéskutató Intézet, 1988.
- HARASZTI György, Zsidó maecenatúra Magyarországon a polgárság időszakában, Komárom-Esztergom Megyei Levéltár évkönyve, 1992.
- A Magyar Tudományos Akadémia története, Jubileumi kiadvány az Akadémia alapításának 150. évfordulóján, Akadémiai, Bp., 1975.
továbbá DOBROVITS Sándor, SPIRA György, PAJKOSSY Gábor, GYÁNI Gábor, KÖVÉR György, HALMOS Károly és mások történeti tanulmányai.
IV/2. 1989-től napjainkig
A civil szervezetek újjáélesztését a Soros Alapítvány kezdettől kiemelt stratégiai célkitűzésként kezelte. A rendszerváltás küszöbén, 1988-89-ben épp ezért klubok, szakkollégiumok, egyesületek, társaságok, érdekképviseletek - és nem utolsósorban: alapítványok sokaságának nyújtott hathatós támogatást az induláshoz a „demokra-tikus szervezetek” számára meghirdetett program keretében, majd később e célra egy külön koordináló és továbbképző intézményt is létrehozott a Nonprofit Informá-ciós és Oktató Központ (H-1137 Bp, Radnóti u. 2., Tel.: 269-3721) felállításával. A nonprofit - és benne: az alapítványi - szektor azonban csak a rákövetkező években nőtte ki magát annyira, hogy szerepe, nagyságrendje többé-kevésbé a könyvünkben tárgyalt időszak végére állandósulhatott. (1995 végén a mintegy 40 000 nonprofit szervezetből már közel 14 000 alapítvány szerepelt a Legfelsőbb Bíróság hivatalos nyilvántartásban.)
A napi politika és a gazdaság lehangoló válságtünetei máig elfedik e rendkívül biztató társadalmi teljesítményt, noha a jelenkori kutatás néhány műhelye (főként a KSH Társadalmi Szervezetek Statisztikai Osztálya és a Nonprofit Kutatócsoport) korán felismerte és vizsgálni kezdte összefüggéseit. Kiadványsorozatuk (Nonprofit szervezetek Magyarországon) immár három évet (1992-93-94) átfogó adatsoraiból csaknem minden lényeges trend kiolvasható. További elsőrendű információkkal szol-gálhatnak az 1989-ben alakult Magyar Alapítványi Központ kiadványai: mindenek-előtt a már négykötetesre bővült, angol-magyar nyelvű Magyar Alapítványi Adattár továbbá az Alapítványi Hírlevél. Emellett az elmúlt évek során - szűkebb vagy tágabb profillal - más adatösszesítések, elméleti és gyakorlati kiadványok is megjelentek. Hasonlóképpen sokféle információval szolgálhatnak a médiumok egyes hírműsorai és a napilapok mellékletei is: így a Kossuth Rádión jelentkező rendszeres Alapítványi Híradó avagy a Magyar Hírlap Civil Kurázsi néven havonta jelentkező alapítványi melléklete. Az alábbiakban egy - a tárgyévek időrendjét követő - ajánló bibliográfiát teszünk közzé a közelmúltban megjelent fontosabb kiadványokról:
- Alapítványi Almanach. 1990, szerk. Kuti Éva, Magyarországi Alapítványok Szö-vetsége „Selyemgombolyító” Rt., lezárva: 1990. dec. 15.
- Egriné Rónai Márta-Pettendi Zsuzsa, Alapítványok létesítése és működése. Az ala-pítványokra vonatkozó jogszabályok és magyarázatuk, Közgazdasági és Jogi-Pallas, Bp., 1990.
- Társadalmi szervezetek, alapítványok létrehozása és gazdálkodása. Jogszabályok, bírói gyakorlat és ezek magyarázata, lezárva: 1990.
- Alapítványtár I. Kutatást, fejlesztést és felsőoktatást támogató alapítványok, szerk. és bev. Czakó F. Ildikó, MTA Kutatás- és Szervezetelemző Intézet, Bp., 1991.
- Kormos Erzsébet, Az alapítványi jog gyakorlati problémái napjainkban, Novotni-emlékkönyv, Bp., 1991, 203-208.
- Sárközy Tamás, Az alapítványok jogi szabályozása Magyarországon, Alapítványi Almanach, Bp., 1991, 57-63.
- Harsányi László, Az állam és az alapítványok kapcsolata, Alapítványi Almanach, Bp., 1991, 49-52.
- Kuti Éva, Magyar dilemmák - külföldi tapasztalatok: a nonprofit szektor lehetséges irányai, Alapítványi Almanach, Bp., 1991, 65-69.
- Alapok, alapítványok, összeáll. Hevei Zsuzsanna et al., Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda, Bp., 1992., lezárva: 1992. január.
- Alapítványi adattár. 1. köt.: 19 megye alapítványai. 2. köt.: Budapesti alapítványok, angol-magyar nyelvű kiadás, Magyar Alapítványi Központ, lezárva: 1992. március.
- Alapítványi adattár. 3. köt., 1994, Magyar Alapítványi Központ, lezárva: 1994. szeptember.
- Magyar Alapítványok. 1992, szerk. Gyergyói Ildikó, Nonprofit Alapítvány, Kurázsi Szerkesztősége, Bp., 1992.
- A nonprofit szektor Magyarországon. 1992, KSH, Bp., 1994.
- Almásy Mária-Soósné Lajos Ilona, Alapítványok és társadalmi szervezetek létreho-zása és működése, Müszi, Bp., 1992.
- Alapítványi és magániskolák. Tudományos tanácskozás a Soros Alapítvány támo-gatásával 1992. január, 28-29., szerk. Várhegyi György, Bp., 1992.
- Czakó Ágnes, A civil szféra változó szervezetei. A menekültekkel foglalkozó alapítvá-nyok, egyesületek tevékenységéről, Nonprofit szektor, Bp., 1992, 119-140.
- Pölöskei Pálné-Alföldi Csaba, A társadalmi szervezetek, az alapítványok, az egy-házak és a vízközmű társulatok működési és adózási feltételei, szerk. Tasner Béla, lezárva: 1992. július 24., Novorg Kft.
- Külföldi alapítványi támogatások, szerk.: Lakatos Péter-Szabó Sándor, Unió Kft., 1993, lezárva: 1993. január 1.
- A nonprofit szektor Magyarországon. 1993, KSH, Bp., 1995.
- A nonprofit szektor Magyarországon. 1994, KSH, Bp., 1996.
- A nonprofit szektor Magyarországon. 1995, KSH, Bp., 1997.
- Almásy Mária-Soósné Lajos Ilona, Alapítványok és társadalmi szervezetek, Agrocent, Bp., 1994.
- Perényi Ödön, Gondolatok az alapítványok és társadalmi szervezetek elnevezéséről, Magyar Jog 1994/5, 257-265.
- Nemes András, Az alapítványi jog változásai, Jogtudományi Közlöny 1994/3, 135-140.
- Magyar alapítványok enciklopédiája 1994, szerk. Takács István, SANSZ Alapít-vány, lezárva: 1994. január 24.
- Alapítványok és egyesületek. A nonprofit szektor statisztikája, KSH, Bp., 1984.
- Magyar alapítványok és alapok enciklopédiája. 1995, szerk. Takács István, SANSZ Alapítvány, lezárva: 1995. május 30.
- Lakossági adományok és önkéntes munka, KSH, Nonprofit Kutatócsoport, Bp., 1995
- Kecskés László, Az alapítványi jog fejlődéséről, Kecskés L., Polg. jogi tanúim. 1995,113-128.
- Vajda Ágnes, Alapítványok, egyesületek és kormányzati intézmények, Európa Fó-rum, Gazdaság - politika - jog, 1995/2, 32-51.
- Alapítványtár II. Kutatást, fejlesztést és felsőoktatást támogató alapítványok, szerk. Czakó F. Ildikó, MTA KSZI, Bp., 1995.
- Társadalmi szervezetek, alapítványok. 1996. Társadalmi szervezetek és köztestüle-tek, alapítványok és közalapítványok, közhasznú társaságok, összeáll, és magy. Kozma György-Petrik Ferenc, lezárva: 1996. január 1., Unió, Bp., 1996.
Végül ejtsünk néhány szót e korszakváltó évtized (1984-1994) általános forrásai-ról. Az eddig publikált anyagból legteljesebben talán az eszme- és politikatörténet rekonstruálható a „nagypolitika” markáns változásai mentén, bár ez is csupán fárad-ságos aprómunkával: évkönyvek, tanulmányok, korabeli sajtó-híradások nyomán, mi-vel összefoglaló forráskiadvány, monografikus feldolgozás eddig csak elvétve látott napvilágot.
Az 1989-et megelőző évek napi krónikáját így leginkább a hivatalos orgánumok (MTI, Népszabadság stb.), a változást sürgető engedélyezett (168 óra, ÉS stb.) vagy szamizdat sajtó (Beszélő, Hírmondó, Demokrata stb.) kritikai „összeolvasásából” nyerhetjük. Emellett, persze, megjelentek más fontos kordokumentumok is (Monor és Lakitelek, a Beszélő Társadalmi szerződése, a Fordulat és reform, a Duna Kör, az MDF, a Hálózat, a Menedék Bizottság, a Független Jogászfórum, a Történelmi Igaz-ságtétel Bizottság felhívásai, az MSZMP KB 1989. évi jegyzőkönyvei, a BM III/III-as iratok válogatott szemelvényei, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások töredékes részle-tei stb.). Ugyancsak fontos adalékokkal szolgálhat két jelentős kortárs interjúgyűjtemény is: az 1956-os Intézet Oral History Archívuma és az Országos Széchényi Könyv-tárban található Történeti Interjúk Videotára. Hasonlóan forrásértékűek az egykori emigráns sajtó (a párizsi Irodalmi Újság, a müncheni Új Látóhatár, a Bécsi Napló stb.) közlései, valamint a nyugati magyar nyelvű rádiók (Amerika Hangja, BBC, SZER) archívumai is. Ugyancsak fontos és izgalmas pillanatképeket őriznek a korról bizonyos dokumentumértékű filmanyagok: főként az 1988-89-es televízó- és mozi-híradók, a Fekete Doboz korai filmjei vagy a Napzárta című aktuálpolitikai tévéműsor napi hírösszefoglalói és stúdióbeszélgetései. Mindezekhez az elmúlt évtizedben meg-jelent könyvek (zömmel portrék, memoárok, publicisztikai gyűjtemények és politikai vitairatok) inkább csak kiegészítő forrásként használhatók.
Akit a rendszerváltás küszöbének mélyebb társadalmi, gazdasági folyamatai, kulturális és eszmetörténeti összefüggései érdekelnek, annak néhány igényes társa-dalomtudományi és irodalmi folyóirat (Valóság, Kritika, Jelenkor, Tiszatáj, Század-vég, Medvetánc, Vigília stb.) egykori évfolyamai mellett főként egyes kutatóműhelyek publikációit érdemes figyelmébe ajánlani. Ilyenek az Akadémia Történettudományi Intézete Jelenkori Kutatócsoportjának, az Európa Intézetnek, a Szociológiai és a Poli-tikatudományi Intézetnek, valamint a hazai egyetemeknek: ELTE, CEU, JPTE, JATE, KLTE, PPTE, KGTE tanszéki kiadványai és tematikus tanulmánygyűjte-ményei.
Még nehezebb megbízhatóan számot adni a közelmúlt - a még le sem zárult ki-lencvenes évek - forrásairól. Itt elsősorban ismét a sajtóra kell kényszerűen hagyat-koznunk, s a politikai élet más napi lenyomataira (parlamenti tudósítások, híradó-anyagok, a Fekete Doboz havi eseménykrónikája az „Év dokumentálása” c. pályázat keretében, a Magyarország politikai évkönyve c. sorozat 1988-tól rendszeresített kö-tetei stb.). Mindez, bár a rendszerváltás előttinél hasonlíthatatlanul színesebb, egy-ben ellentmondásosabb, nehezebben átfogható összképet ad, sokban elfedve a mé-lyebb folyamatokat. Aki tehát az utóbbiakra is kíváncsi, annak ismét csak néhány társadalomtudományi (politológiai, gazdasági, szociológiai, szociálpszichológiai stb.) alapkutatás eddig csak részben és szűkebb körben publikált eredményeit lehet aján-lani, és ami valóban minőségi többlet: az immár rendszeresen közzétett statisztikai felméréseket (havi létminimum-számítások, gazdasági mutatók, pártok és politiku-sok népszerűségi indexe stb.). Itt kíván említést, hogy a levéltárak és archívumok elsőrendű kortörténeti forrásanyagai sajnos máig is csak erősen limitáltan hozzá-férhetők. Legújabb kori közgyűjteményeink sok tekintetben máig rendezetlenek, fel-dolgozatlanok, működési rendjük, elavult infrastruktúrájuk pedig nemigen teszi al-kalmassá őket a szélesebb kutatói vagy közérdeklődés kiszolgálására. Mindezt tovább nehezítik a személyes ellenérdekeltségek és bürokratikus túlbiztosító, információ-visszatartó mechanizmusok, melyeket ez idő szerint sajnos a törvény is szentesít, (így például az 1992. évi LXIII. tv. - „a személyes adatok védelméről és a közérdekű ada-tok nyilvánosságáról” - és az 1995. évi LXVI. tv. - „a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről” - sokak által vitatott korlátozásai és ellent-mondásai.) Egyelőre sajnos úgy tűnik, még beletelik pár év, mire a „köz” valóban bir-tokba veheti a közelmúlt „titokvédelem” alól felszabadított teljes történetét.