Cím: | Süss fel nap |
Szerző: | |
Sorozatcím: | |
A kiadás helye: | Pilisborosjenő |
A kiadás éve: | 1999 |
Kiadó: | Pedagógus-továbbképzési módszertani és információs központ |
Terjedelem: | |
Nyelv: | magyar |
Tárgyszavak: | oktatás, tehetséggondozás, kisgyermekkori modell-intézmény, Közoktatás-fejlesztési program, Kisgyermekkori fejlesztés részprogram |
Állomány: | |
Megjegyzés: | Horn Gábor szerk., Horváth H. Attila szerk. Sári Lajos szerk., Vekerdy Tamás szerk. Zágon Bertalanné szerk. |
Annotáció: | |
ISBN: | 963 9049 24 7 |
ISSN: | |
Raktári jelzet: | E |
SÜSS FEL NAP
KISGYERMEKKORI MODELL-INTÉZMÉNYEK
MAGYARORSZÁGON
Második kiadás, változatlan utánnyomás
PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI
MÓDSZERTANI ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT
PILISBOROSJENŐ, 1999
SOROS ALAPÍTVÁNY
KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI PROGRAM
KISGEYRMEKKORI FEJLESZTÉS RÉSZPROGRAM
A Kuratórium elnöke:
VEKERDY TAMÁS
Szerkesztette a Részprogram Kuratóriuma:
HORN GÁBOR (a Program Szakkuratóriumának képviselője),
HORVÁTH H. ATTILA, SÁRI LAJOS,
VEKERDY TAMÁS, ZÁGON BERTALANNÉ
A Kuratóriumnak 1995—96-ban tagja volt:
WlNKLER MÁRTA
A kötetet gondozta:
ZÁGON BERTALANNÉ
Felelős szerkesztő:
FŰZFA BALÁZS
A szerkesztő munkatársa:
FAZEKAS ANNAMÁRIA
A borítót a YELLOW GRAFIKAI BT. készítette
KANALAS SZABINA és LAKATOS ANDREA
- Miskolc, Vasgyári Óvoda, SMIZSÁNSZKYNÉ MARJÁN IDA csoportja -rajzainak felhasználásával
Tartalom
Előszó
ÓVODÁK
PALOTÁS SÁNDORNÉ: Hogyan váltunk modell-intézménnyé?
MAJSA IMRÉNÉ - NÉMETH ISTVÁNNÉ - TÓTH SZILVIA: Óvodai nevelés játékkal, mesével
TÖRÖK GERGELYNÉ: „így nyílik ki a virág..."
KAKUJA KLÁRA: „Katica" pedagógiai program
KURUCZNÉ HORVÁTH JUDIT: „Építs aranyhidat a másiknak!"
TÖRÖK JÁNOSNÉ: Szülők - nagyszülők - gyerekek - óvoda
KOVÁCSNÉ HAJZER IBOLYA: „Most egy - igen - a tett s a szándék"
LACZIK ANTALNÉ – MAGYAR GÁBOR: A szegedi Tisza-parti Óvoda
PÁLFINÉ KOVÁTS ÁGNES: Nyílt napok - másképpen
FÖLDESI LAJOSNÉ - NAGY CSABÁNÉ: Beszélgetőkör - ahogy mi csináljuk
HORVÁTH H. ATTILA: A Freinet-találkozó mint sajátos önképzési rendszer
ISKOLÁK
WlNKLER MÁRTA - FODOR SZABOLCS - RÚZSA ÁGNES - SZÉMAN RlTA: „De hogy ő nőtt, én is nőttem..."
RÓZSÁSNÉ HORVÁTH ERZSÉBET – SZILVAI MÓNIKA – KISS RÉKA: A gyermekekért Magyaregresen
FRISS PÉTER: Iskola a város szélén
KÓKAYNÉ LÁNYI MARIETTA – MONTAY BEÁTA: Sokfélék az elindulok, és nem egyformák az utak
VlDÓ ILDIKÓ: Anyád helyett anyád
ANTAL HELGA – DEÁKNÉ ANTAL MAGDOLNA: Ha nincs csengetés
LÁZÁR PÉTER: A Kedves-ház pedagógiája
KOMASÁG MARGIT, PÓLYA ZOLTÁN: Projektek a csenyétei iskolában
SAM BETTS: Az angol nyelv tanítása egy Waldorf-iskolában (Fordította: ABRUDÁN KATALIN)
SAM BETTS: Teaching English in a Waldorf School
BÉKEFI ANDRÁSNÉ – MENRÁTH RÉKA – NÉDER KATALIN – SZENTENDREY GÉZA: A környezeti nevelés speciális színterei egy általános iskola pedagógiai gyakorlatában
GYARMATI JÓZSEFNÉ – GYURCSEKNÉ STRUPKA MAGDOLNA: Élményszerű tanulás
BALOGH KRISZTINA – BULIK HAJNALKA – DR. GAÁLNÉ SOÓS RITA – SISÁK ERIKA – SZABÓ GABRIELLA:
„De vagyunk-e azok, amik lehetnénk?"
URBÁNNÉ VARGA KATALIN: „.. .nyílj ki, nyílj ki bokrostul, zöld levelestül..."
L. RlTÓK NÓRA: Önkifejezésen alapuló vizuális nevelési program
EGYÉB INTÉZMÉNYEK
ALPÁR ZSUZSA - INGUSZ IVÁN: Alternatív pszichoterápia
NAGY SZILVIA – MIKLÓSI BALÁZS – RÓZSAHEGYI VIKTÓRIA: A Káposztásmegyeri Zabhegyező Játszóház
VÁCZI MÁRIA: An-tan-té-nusz, SZÓRAKATÉNUSZ
E. KOVÁCS ZOLTÁN: Planetárium Kecskeméten - a tanulás szolgálatában
FŰZFA BALÁZS: Az élményközpontú irodalomtanítás néhány lehetősége
FÜGGELÉK
A „Süss fel nap" első kötetében szereplő alternatív óvodák, iskolák adatai
A Soros Alapítvány Kisgyermekkori Fejlesztés Részprogramjának modell-intézményei
TARTALOM
A Soros Alapítvány Kisgyermekkori Fejlesztés Részprogramjának két záró kötete közül a másodikat, az e részprogram 29 modell-intézményét bemutatót tartja kezében az Olvasó. (A két kötet közös címe: Süss fel nap. Az első kötet a magyarországi alternatív óvodák és iskolák egy részét mutatta be, azokat, amelyek egy pályázatban sikerrel vállalkoztak erre az önbemutatásra.)
A program eredeti célja az volt, hogy a születéstől 12 éves korig terjedő, az egyéni életutak alakulását, a személyes beállítódást döntően meghatározó „kis-gyermeki" időszakban a gyermekközpontú, személyiségközpontú fejlesztés számára segítsen utat nyitni Magyarországon, az utóbbi évtizedekben kialakult zárt, intézményközpontú iskolarendszerben. Ezért támogatta egyrészt a pluralisztikus hagyományok újraélesztését — mindenki találhassa meg a neki való óvodát, iskolát... —, másrészt teljesen új kezdeményezések elindítását, illetve klasszikus, reformpedagógiai programok átvételét és adaptációját.
A gyermekközpontú szemlélet jellemzője a fejlődő gyermek testi és lelki állapotainak változásairól — s változó szükségleteiről — való szakszerű tudás és az e tudásból megismert tényékhez való viszonyulás metodikai és didaktikai képessége. Ebből fakad a belső, megújulásra kész erők ébren tartása s az önirányításra, a személyes autonómiára nevelés. (Mindezek nélkül a nyitott, demokratikus társadalom kialakítása elképzelhetetlen.)
Az eredetileg is négy évre tervezett program első évének kiírásai nagyon sok intézmény, szakmai csoport és egyéni szakértő számára tették lehetővé a pályázaton való részvételt. A nagyszámú pályázat alapján a kuratórium megismerhette az óvodák, iskolák és egyéb intézmények jelentős részének célkitűzéseit, törekvéseit, kudarcait és sikereit.
A következő évek kiírásai egyre pontosabban célzott kört érintettek; a gyermek- és személyiségközpontú szemlélet markáns képviselőit (intézményeket, csoportokat, egyéni kezdeményezéseket) igyekeztek megszólítani és támogatni.
A modell-intézményeket kereső pályázatokon — meghívással — olyan, a gyermekközpontú szemléletből kiinduló intézmények vehettek részt, amelyeknek kidolgozott, mások számára is elérhető és felhasználható pedagógiai programjuk volt, s erre épített munkájuk már legalább négy éve folyt. Fontos feltétel volt, hogy vállalják saját munkájuk folyamatos bemutatását s ezzel pedagógusok képzését, továbbképzését.
Az országban — két év alatt — 29 különböző intézmény nyerte el A Soros Alapítvány Kisgyermekkori fejlesztési Programjának Modell-intézménye címet.
Ezeknek az intézményeknek a beszámolóit olvashatja e kötetben az Olvasó.
A kuratórium arra törekedett, hogy a nyertesek között a 0-tól 12 éves korig gyermekközpontú szemlélettel dolgozó szakemberek és intézményeik széles köre jelenhessen meg.
Ahogy ezt a tartalomjegyzék is mutatja, ebbe a körbe tartoznak:
a hagyományos szemléletű iskolában működő, de azon belül a gyermekből kiinduló szemlélet alapján dolgozó, jelentős eredményeket elérő pedagógusok;
a speciális problémák megoldására törekvő, azokat orvosolni akaró és tudó óvodák és iskolák, egészségügyi nevelési intézmények, illetve az összefogásukkal létrejött programok;
a szűkebb társadalmi környezet szükségleteihez igazodó, annak adottságait, igényeit, lehetőségeit figyelembe vevő, összefogással vagy pedagógus-, illetve szülő-csoport kezdeményezésére létrejövő óvodák, iskolák, egyéb in-tézinények, civil kezdeményezések;
valamely század eleji reformpedagógiai irányzat követőjeként, adaptálójaként vagy azok ötvözeteként létrejött gyermekközpontú programok;
elnéptelenedő kistelepülés egyetlen megtartó erejeként működő óvodák, kisiskolák;
hátrányos helyzetű csoportok, területek fejlődését elősegítő, nemegyszer heroikus küzdelmet folytató pedagógusok, pedagóguscsoportok;
önálló pedagógiai koncepció alapján működő iskolateremtő programok;
a közoktatás keretein túlmutató közművelődési intézmények.
Valamennyi modellintézmény elsősorban szűkebb hazájában hat erőteljesen. Néhányan országos jelentőségre is szert tettek. Hatásuk remélhetően hosszan tartó lesz, hiszen az évek során országosan meghirdetett nyílt napjaik, kiadványaik, továbbképzéseik — vagy egyszerűen csak: kisugárzásuk — egyre több hasonló gondolkodót, követőt vonnak be e szellemiség — a gyermekközpontú szemléletmód — körébe.
Ez a kötet ezt a kisugárzást szeretné erősíteni.
Budapest, 1999. áprilisSoros Alapítvány Kisgyermekkori Fejlesztés
Részprogramjának Kuratóriuma
Könyvünk célja az egyes programok mai, hazai gyakorlatának (és gondolati forrásainak) minél hitelesebb dokumentálása, énért az egyes tanulmányok hivatkozási módszerét megtartottuk, s a bibliográfiákat sem vontuk össze. A kiemeléseket és a helyesírást egységesítettük, ha szándékunk néni sértette a szerzői autonómiát. Ahol a kötet és a tanulmányok jellegéből adódóan, szerkesztési okokból elkerülhetetlen volt, egyes dolgozatokon rövidítettünk; ezeket a szöveghelyeket a szokásos módon — szögletes zárójelbe tett három ponttal — jelöltük. (A szerkesztők megjegyzése)
ÓVODÁK