Kiadványok
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Roma Közösségi házak Magyarországon
Szerző:
Lukács György
Sorozatcím:
A kiadás helye:
Pécs
A kiadás éve:
2001
Kiadó:
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
Terjedelem:
Nyelv:
Tárgyszavak:
kutatási beszámoló, roma, cigány, közösségi ház, Autonómia Alapítvány
Állomány:
Megjegyzés:
Annotáció:
ISBN:
963 8443 21 9
ISSN:
Raktári jelzet:
E

ROMA KÖZÖSSÉGI HÁZAK MAGYARORSZÁGON
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ

Készült a

NEMZETI és ETNIKAI KISEBBSÉGI HIVATAL,

annak Phare irodája és a Soros Alapítvány megbízásától.

A kutatást az Autonómia Alapítvány végezte.

2001. NOVEMBER

A KUTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ MUNKATÁRSAK NÉVSORA:

Barát Endre

Barát László

Béres Tibor

Herczeg Béla

Kóródi Miklós

Tatár Babett

Virró Gabriella

A KUTATÁST IRÁNYÍTOTTA ÉS A BESZÁMOLÓT ÍRTA:

Lukács György

TARTALOMJEGYZÉK



BEVEZETŐ
DEFINÍCIÓ HELYETT: KÜLFÖLDI PÉLDÁK, HAZAI MINTÁK
A ROMA KÖZÖSSÉGI HÁZAK JELLEMZŐI
A roma közösségi házak kutatása — 2001
A kutatási körülmények rövid összefoglalása
INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEK, KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK
Épületek, felszerelések — fenntartók, működtetők
Számítógépes és irodai felszereltség
Internet és e-mail használata
Média-lehetőségek
BELSŐ ERŐFORRÁSOK - A KÖZÖSSÉGI HÁZAKAT ÜZEMELTETŐ SZERVEZETEK
Szervezeti formák
Programok és támogatások
Nevesített közösségiház-támogatások
Támogatók és stratégiák
A roma közösségi házak pénzügyi stratégiája
Munkatársak, humán erőforrás
A szervezetek intézményesültsége: civil vagy nonprofit?
A roma közösségi házak humánerőforrás-fejlesztési igényei és elképzelései
Szervezeti erősségek és hiányok
Roma közösségi házak - működtetők és funkciók
KÖZÖSSÉGIHÁZ-MEGHATÁROZÁSOK
TÁMOGATÁSI PROGRAMJAVASLAT
A roma közösségi házak állami normatív támogatásának lehetősége
ÖSSZEFOGLALÓ
Summary
FÜGGELÉK
A KUTATÁS MÓDSZERTANI LEÍRÁSA
Az adatok megbízhatóságáról
Mi mit jelent az indexekben?
A szervezeti fejlettséget, intézményesültséget mutató index
Technikai eszközökkel, épülettel való ellátottságot mutató index
TÁBLÁZATOK
TÉRKÉP




BEVEZETŐ

Ez a kutatási beszámoló egy 2001 nyarán folytatott, a roma közösségi házakkal kapcsolatos vizsgálat eredményeit foglalja össze. A kutatás a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, a hivatal Phare Irodája, a Soros Alapítvány és az Autonómia Alapítvány szakmai és pénzügyi támogatásával valósult meg. A vizsgálat célja az volt, hogy képet kapjunk arról, milyen körülmények között, hogyan működnek a roma közösségi házak Magyarországon, milyen programokat valósí-tanak meg, kik működtetik ezeket, és mit gondolnak saját helyzetükről, különböző erőforrásaikról, a munkájukat meghatározó környezetről. Nem utolsósorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a roma közösségek mire is használják közösségi házaikat, milyen funkciókat látnak el ezek az intézmények. A kutatás egyik feladata annak kiderítése volt, hogy lehet-e definiálni a roma közösségi házakat; ha igen, akkor hogyan; ki lehet-e dolgozni egységes állami támogatási rendszert a számukra.
Előzetes hipotézisként azt fogalmaztuk meg, hogy a roma közössé-gi házak működése meghatározott tevékenységekkel, programokkal írható le, amelyek egyrészt a helyi közösségek igényeihez, másrészt a pályázati lehetőségekhez igazodnak. Csakhogy a roma közösségi házak tevékenységi köre olyannyira széles, a mindennapok oly sokféle problémájára igyekeznek megoldásokat találni, hogy akár azt is mondhatjuk, szinte az adott közösség életét a maga teljességében szervező intézmények. Ez persze annyira tág definíció, hogy alkalmatlan a kutatás tárgyának és kiinduló feltevéseinek a meghatározására. Esetleg a roma közösségi házakról egyszerűen kijelenthetnénk, hogy a roma közösségek programjainak színterei. Azonban ez a megközelítés is leegyszerűsítő, a gyakorlatban ennél sokkal többről van szó. Azért több a roma közösségi ház, mint „egyszerű találkozási pont, közösségi tér", mert a fenntartó szervezetek által megvalósított programok gyakorta az állam feladatkörébe tartozó közszolgálatok működésének hiányait pótolják; olyan alapszolgáltatásokat tesznek elérhetővé az adott közösség számára, amelyeket azok egyébként nem, vagy csak nagyon nehezen érhetnének el.

Végül pragmatikus megközelítéssel mondhatnánk azt is, hogy azért vannak ma Magyarországon roma közösségi házak, mert az adományosztó szervezetek ilyen címmel írnak ki pályázatokat. Kétségtelen ugyan, hogy minden pályázatra akad jelentkező, hiszen megélhetésük érdekéhen rákényszerülnek arra, hogy mindent megpályázzanak, de az ilyen típusú kiírások előtt is alakultak már roma közösségi házak. Az is igaz, hogy amióta több szponzor is foglalkozik nevesítve roma közösségi házaknak szóló támogatásokkal, egyre több is alakul belőlük. De a pályázati pragmatizmus ellenére azért mégsem mondhatunk le arról a feltevésünkről, hogy a roma közösségi házakat valós szükségletek hívták életre.


Definíció helyett: külföldi példák, hazai minták

Kezdjük hát a kutatás tárgyának meghatározásával, hiszen láttuk, hogy a roma közösségi ház definíciója nem is olyan egyszerű. A fáma szerint a kilencvenes évek elején Heves megye egyik kistelepülésén a Pálma presszó tulajdonosa egyszer csak úgy döntött, hogy ő többet cigány fiatalokat be nem enged a diszkóba, mert hazafele fellármázzák a falut. A kocsma és a diszkó azonban egyszersmind a közösségi találkozások színtere is volt, így a helyi cigányok ettől is meg lettek fosztva, nem csak a helyi italoktól és zenétől. A helyi roma közösség hangadói épp ezért úgy döntöttek, hogy nem hagyják ezt annyiban: ha a Pálmából ki vannak tiltva, a polgármesteri hivatalnál pedig mindig könyörögni kell, és még így sem kapják meg a nagytermet, szereznek maguknak saját épületet. Érdeklődtek mindenfelé, mígnem azt a választ kapták, hogy alakítsanak szervezetet, és ezáltal támogatásokhoz lehet jutni. A szervezet meg is alakult, a támogatások jöttek is, és ami talán fontosabb volt mindennél, a helyi romák összeálltak, majd együtt kezdték el felépíteni saját közösségi házukat. És a ház mintegy háromévi munka eredményeként fel is épült.1 A roma közösségi ház tehát a roma közélet vagy társas élet valamilyen fokon intézményesült színtere.
Természetesen a ma létező roma közösségi házak vagy azok elődei nem csak „grass-root" kezdeményezések szülöttei. Tudjuk, hogy már a hetvenes években létrejöttek roma hagyományőrző csoportok, a táncház-mozgalomhoz kapcsolódó vagy éppen munkásszállásokon alakult cigányklubok. A nyolcvanas években a Hazafias Népfront, illetve a helyi KISZ-szervezetek támogatásával újabb klubok alakultak, amelyek nemcsak a cigány kulturális hagyományok megőrzését és továbbadását tekintették feladatuknak, de a helyi cigány közösségek mozgatóiként, újraelosztóiként is működtek.

A klubok tevékenysége hamar kinőtte a számukra otthont adó irodahelyiségeket, de akkoriban anyagi és politikai értelemben egyaránt könnyebb volt a KISZ vagy a Népfront épületeiben heti néhány alkalomra helyiséget szerezni, mint önálló roma közösségi házat alakítani. A rendszerváltást követően az alapintézmények megszűntek, átalakultak, és a klubok most már szabadon kísérelhették meg, hogy önálló közösségi házakká alakuljanak. Törekvéseiket csak ritkán kísérte siker, de azért több, ma is létező roma közösségi ház ilyen metamorfózis révén jött létre.
A rendszerváltást követően a tanulmányutak és a szakirodalom révén megismert külföldi példák természetesen fontos mintát jelentettek a közösségi házak alapítását, fejlesztését fontolgató szakemberek számára. Már csak azért is, mivel Nyugaton a közösségi házak elválaszthatatlanok a közösségfejlesztéstől, márpedig a közösségfejlesztő szakma elmélete és gyakorlata a rendszerváltásig jóformán ismeretlen volt Magyarországon. A hatvanas években Nyugat-Európában és Amerikában a közösségfejlesztés leginkább mozgalomként jött létre, számtalan ezzel foglalkozó szervezet, alapítvány vagy akár kevésbé strukturált formájú „mozgalmi csoport" alakult. Nem kis részük egyházhoz, gyülekezethez kötődött, ezenkívül a magánszektor segítségével is létrejött megannyi filantróp alapítvány; nagyon sok közösségfejlesztő egyesület megalakulását a helyi önkormányzatok támogatták. Az Egyesült Államokban például egy kutatás adatai szerint jelenleg közel 3000 közösségfejlesztéssel foglalkozó szervezet működik. Mindez azt is jelenti, hogy mára, a megőrzött mozgalmi jellege mellett „iparággá" nőtte ki magát a közösségfejlesztés, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységek kőre.

A közösségfejlesztő csoportok munkájának középpontjában legalább olyan mértékben áll maga a közösség, mint amennyire annak „fejlesztése". A mikro- és kisközösségek humán erőforrásainak „újraélesztése" ugyanannyira fontos, mint a fizikai környezeté és a külső adottságoké. A közösségfejlesztő szakma professzionalizálódásával természetesen a szervezetek feladata is megváltozott. Ma már nemcsak szolgáltatásokat nyújtanak alacsony jövedelmű személyek vagy családok számára, de feladatuk az állami, a privát és a pénzügyi szektorok közötti közvetítés is: a különböző, nem kizárólag pénzügyi források elérhetővé tétele célcsoportjuk számára.2 Így például egy önkormányzati szolgáltatóközpont hagyományos családsegítő munkája kiegészül az idősgondozásban dolgozók képzésével, valamint üzleti, vállalkozásfejlesztő és munkaerő-piaci programokkal. Ez azt is jelenti, hogy közfeladatokat vesznek át a helyi önkormányzatoktól, és az eredendően bürokratikus folyamatokat leegyszerűsítik, felhasználóbaráttá alakítják.

Egy másik, meglehetősen gyakori modellje a közösségi házaknak, amikor egy adott nemzeti, etnikai, nyelvi, vallási csoport alapít saját intézményt. Ilyen a dél-dakotai indiánok példája, akik iskolát és közösségi központot hoztak létre. A közösség minden tagja látogathatja az új épületet, ahol képzéseket, sport- és kulturális rendezvényeket is tartanak minden korosztály számára. A központ funkciói igen változatosak, mintegy 40 fizetett munkatárssal, pedagógusokkal, szociális munkásokkal működik. A projekt keretében egy épületkomplexumot építettek fel, amelyben helyet kapnak a különféle korcsoportos foglalkozások, gyerek- és felnőttképzési programok, kulturális és sportrendezvények, de óvoda, iskola és sportcsarnok is része az épületegyüttesnek. A beruházás teljes költsége mintegy 8 millió dollár volt, ennek az összegnek közel fele alapítványokból és magánforrásokból származott, a többit pedig különböző minisztériumok és önkormányzati szervek állták.3

A közösségfejlesztői munka egy következő változata már Brooklynba vezet minket, ahol egy jogsegélyszolgálat vállalt fel a közösségi házakéhoz hasonló funkciókat is. A központ Brooklyn egyik gettósodó, lerobbant negyedében található, ahol a helyi, zömében afroamerikai és spanyol anyanyelvű lakosok a jogsegélyszolgálaton túl immár tréningeket, bűn- és drogprevenciós programokat is látogathatnak. A munkát jogászokon kívül szociális munkások és önkéntesek is segítik. A központ kialakításához a szövetségi kormányzat járult hozzá, az évi 1,4 millió dolláros fenntartási költségeket pedig New York város önkor-mányzata és magánadományozók fedezik.4 _

Végezetül említsünk egy egyiptomi példát, közelebbről egy 2000 lelkes település beduin közössége számára kialakított központot. A szolgálat teleház jellegű funkciókat is ellát: tíz számítógéppel és alapvető kommunikációs eszközökkel rendelkezik. A központ feladata nemcsak az információs lehetőségek biztosítása, hanem oktatási és egészségügyi programok szervezése is, de mindemellett szerepe van a helyben, elsősorban asszonyok által előállított termékek piacra juttatásában, reklámozásában. A közösségi központban mindenki önkén-tesként dolgozik.5

A közösségfejlesztő szakma sokszínűségéhez képest ezek a példák természetesen esetlegesek, de tagadhatatlan, hogy a komplex „szomszédsági központok", a jogvédő tevékenységre alapozott közösségi munka, az „info"- és teleházak, valamint a közösségi iskolák példái egyaránt hatottak a közösségi házak hazai fejlődésére.

Tekintsük át, hogy a hivatkozott példák közül melyek találhatók meg idehaza is, illetve milyen intézményrendszerek működése rokonítható a roma közösségi házakéval. Egy aktuális beszámoló szerint 2000-ben közel 3300 művelődési ház működött országszerte. A művelődési házak tehát változatlanul megőrizték kitüntetett szerepüket a települések művelődési „alapellátásában", jóllehet a rendszerváltást követően sokan felszámolásukat vagy gyökeres átalakításukat sürgették.6

Az internet elterjedésével párhuzamosan sorra alakultak a teleházak Magyarországon: a Teleház Szövetség nyilvántartása szerint jelenleg 221 teleház és 38 telekunyhó működik az országban, és további 211 áll fejlesztés alatt.7 Elsődleges célja ennek a hálózatnak, hogy a hátrányos helyzetű kisközösségek tagjai számára biztosítsa a hozzáférést az információkhól, elsősorban a számítógépek és az internet nyújtotta lehetőségek kihasználásával. Roma teleház is egyre több működik Magyarországon, ezek esetében nem válik el egymástól a közösségi ház- és a teleház-funkció. Adatfelvételünk idején, 2001 júliusában öt roma teleház működött, azóta a Széchenyi-terv teleházak létrehozására vonatkozó pályázatának köszönhetően további roma szervezetek nyertek támogatást. A pályázatok többnyire csak a teházak létrehozását teszik lehetővé, a szolgáltatás fenntartásra is használható központi forrás nincs. Ebből adódóan a teleházaknak önfenntartóvá kell válniuk. Ezt csak úgy tudják elérni, ha szolgáltatásaikért a használóknak fizetniük kell, emiatt a nem fizetőképes lakosok, köztük a romák számára az internet változatlanul elérhetetlen marad. A roma teleházaknak, amennyiben valóban saját közösségük számára akarnak számítógép-alapú szolgáltatásokat nyújtani, térítésmentesen kell dolgozniuk, a működési költségeket egyéb pályázati forrásokból, akár más programok költségvetéseiből fedezve.

Közösségi iskola létrehozására is történtek kísérletek, ilyen például a Soros Alapítvány „Step by step" projektje, amely a személyre szabott pedagógiai program kidolgozásába és „futtatásába igyekszik maximálisan bevonni a tanulók családi- és tágabb környezetét. Jóllehet a „Step by step” program eredendően nem szegény vagy cigány környezetre szabott, Nyíregyháza legnagyobb cigánytelepének óvodájában és általános iskolájában sikerrel alkalmazzák ezt a módszert.


1A közösségi ház történetének folytatását lásd a szervezeti erősségeket és problémákat tárgyaló résznél.

2Kate S. Little: „Urban renewal in minority communities", FDCH Congressional Testimony, 2000. O9. 27.

3Barbara Bad Wound: „South Dakota Indians Begin Construction on School, Community Center", Indian Country Today, 2000. O9. 05.

4„A tree grows in Brooklyn", Economist, 1999. 05. Vol. 351, 2. o.

5Maria Trombly: „Volunteer Brings Computers to the Beduin", Computerworld, 2000. 10. 16., Vol 34, 2-3. o.

6V. Gy.: „Művelődési házak felemás helyzetben", Népszabadság, 2001. október 29.

7Részletes adatait és a listát lásd a www.telehaz.hu oldalon.


A roma közösségi házak jellemzői

Kíséreljük meg felvázolni a roma közösségi házak közös ismérveit.

A kilencvenes években a magyarországi cigányok munkapiaci helyzete katasztrofálisan alakult, ugyanakkor a roma társadalom maga is erősen differenciálódott. Kialakult egy politizáló-hivatalnoki középréteg, amely megélhetését hosszú távon egyfajta „etnobizniszre" alapozta. Az „etnobiznisz" kifejezésnek nincs feltétlenül pejoratív mellékzöngéje, hiszen a kezdetben mozgalmi jellegű tevékenységek szük-ségképpen fejlődtek milliós költségvetésű programokká. Ugyanakkor a támogatásra szoruló embereknek nyújtott szolgáltatások körül óhatatlanul megjelentek a „potyautasok", akik a szervezetek eredeti céljaival vajmi keveset törődnek, egyszerűen a könnyű pénzszerzés lehetőségét látják és akarják kihasználni. Említhetnénk itt akár a bérpályázat-írókat, akik vagy a megnyert pályázati pénz bizonyos százalékáért vagy szabott árért „segítenek", de potyautasnak nevezhetők akár a helyi hivatalok, intézmények azon munkatársai is, akik a roma szervezeteket kizárólag azért vonják be papíron pályázati programjaikba, mert a cigányprobléma említésével nagyobb esélyük van támogatáshoz jutni. A roma közösségfejlesztés magán viseli az „etnobiznisz" erényeit és hibáit.

A roma közösségi házak nem tekinthetők a művelődési házak versenytársaiknak, sokkal inkább megfelelnek a civil alapokon létrejövő közösségi központok kritériumainak és feladatainak. Csakhogy a mai magyar civil szektor talán egyik legfontosabb jellemzője, hogy nem a klasszikus értelemben vett civil körök önszerveződése, sokkal inkább az állam működési hiányait valahogy pótolni szándékozó személyek, szervezetek gyűjtőkéivé. Ahogy Kuti Éva a nemzetközi szakirodalomra is hivatkozva írja, a nonprofit szervezetek a civil társadalom intézményeiként határozhatók meg, s mint ilyenek sajátos feladatokat látnak el. Különösen igaz ez a roma nonprofit szektorra; a roma közösségek sok esetben csak a nonprofit szervezeteken keresztül tudják eredményesen érvényesíteni érdekeiket, az állam nyújtotta szolgáltatások gyakran szinte kizárólag a roma nonprofit szervezetek közvetítésével jutnak el hozzájuk.

A civil-nonprofit fogalompárnak van egy további értelmezési lehetősége is.1 A civil szervezetek önkéntes alapon, fizetett alkalmazottak nélkül dolgoznak, míg a nonprofit szervezetek professzionális, fizetett alkalmazottakkal és bürokráciával rendelkeznek. A magyarországi civil szféra is egyszerre tekinthető mozgalmi alapokon működőnek és üzemszerűen működő nonprofit szférának — ez természetesen igaz a roma civil szektorra is. Mi is ebben az értelemben alkalmazzuk a civil és nonprofit fogalmakat, mert ezzel a distinkcióval lehet a legjobban leírni a különböző roma szervezetek intézményesültségének mértékét.

Végül a roma közösségi házakkal kapcsolatos definíciós probléma szempontjából érdemes kitérni két korábbi kutatásra.


Közösségi ház diagnózis - 1999

1999-ben a Soros Alapítvány pályázatot hirdetett olyan roma civil szervezetek számára, amelyek közösségi házat működtettek, és szerették volna tevékenységi körül kiegészíteni. A pályázati kiírásra jelentkező szervezetekről először egy diagnózis készült, a későbbiekben a nyertesek számára egy közösségfejlesztésre, közösségi munkára irányuló tréningsorozatot indítottak. A diagnózist a CO-OD Bt. készítette el, míg a tréninget a Közösségfejlesztők Egyesülete tartotta. A továbbiakban a diagnózis eredményeit összegezzük.2

A diagnózis során összesen 42 szervezetről sikerült adatokat gyűjteni, 31 pályázót személyesen kerestek fel a kutatók, 11-ről pedig írásos, önkitöltős kérdőíveken alapuló információkat gyűjtöttek. A kutatási összefoglaló szerint a személyesen felvett adatok alapvetően két forrásból származtak: egyrészt standardizált kérdőív, másrészt pedig személyes interjúk;) csoportos megbeszélések, szakmai találkozók segítettek a kutatóknak. A kérdéscsoportok alapvetően a szervezeti tanácsadásban használt modellhez igazodtak. Ebből adódóan a következő kérdéskörökkel kapcsolatos adatokat tárta fel a diagnózis:

- A közösségi ház szervezete
- A közösségi ház kialakulása
- A közösségi ház környezete
- A közösségi ház kapcsolatrendszere
- A közösségi ház vezetése
- A közösségi ház programjai

A kutatók az összegyűjtött információkat tíz dimenzió szerint csoportosították, az egyes szempontokon belül egy 0-tól 3-ig terjedő skálán meghatározva a lehetséges fejlettségi szinteket. A tíz dimenziót elsődleges és másodlagos kritériumokra osztották, annak megfelelően, hogy az említett szempontok mennyire nélkülözhetetlenek a közösségi tevékenység, a közösségi ház működtetéséhez. A különböző dimenziók és az ezek alá tartozó szempontok a következők voltak:

Elsődleges dimenziók:
1. A fenntartó stabilitása
2. A közösségi tevékenység helyszíne
3. Eszközökkel való ellátottság
4. Közösségfejlesztői tudás

Másodlagos dimenziók:
5. A közösségfejlesztő tevékenységnek van-e gazdája, felelőse; ennek intézményesültsége
6. A szervezet vezetésének, menedzsmentjének fejlettsége
7. A szervezet, közösségi ház kapcsolata a célcsoporttal
8. Programok
9. A szervezet, közösségi ház kapcsolata a helyi környezettel
10. A szervezet, közösségi ház kapcsolata a regionális, orszá-gos környezettel.

Ezek után valamennyi vizsgált szervezetet minősítették a tíz szempont szerint. Az elsődleges kritériumok alapján elért pontszámokat figyelembe véve három fejlettségi csopor-tot állapítottak meg, kialakulatlan, fejlődő és érett közösségi ház kategóriába sorolva az intézményeket.

A diagnózis tapasztalatai a következőkben foglalhatók össze:

Elsődleges kritériumok

- Legfontosabb erőforrás a pályázó szervezetek saját célcsoportja, amely azonban az esetek túlnyomó részében kis létszámú.

- A közösségi munkának van „gazdája", aki általában a szervezet vezetője. Külön felelősökről, a szervezet funkcionális szerveződéséről nem beszélhetünk, a szervezetben betöltött szerepek és rangok nem a funkciókhoz igazodnak, hanem sokkal inkább a szervezeti hierarchiához.
- A közösségek működése leginkább az általuk megvalósított programokkal mérhető. Ezek a programok azonban inkább esetlegesek, semmint célirányosak, tervezettek. Tartalmukat és céljukat a vezető határozza meg, vagy a külső pályázati lehetőségek, vagy más szervezetek példája alapján. Nagyon ritkán vonják be a tervezés fázisába vezetői stábot vagy a célcsoportot.

- A vizsgált közösségi házak legnagyobb problémája, hogy nincs állandó fenntartójuk, illetve ha van, akkor forráshiányos. Emiatt működésük pályázat- és programfüggő, ami a tervezést, a tervszerű működést nem teszi lehetővé.


Másodlagos kritériumok
- A közösség állandó vagy időszakos jelleggel helyszínt tud biztosítani közösségi programjaihoz: azonban több szervezet is jelezte, hogy csak akkor tudnának közösségi programokat szervezni, ha lenne saját, jól felszerelt házuk.

- Több szervezetről elmondható, hogy rendelkeznek a közösség működését segítő tudással, ezt azonban nem minden esetben képesek használni.

- A helyi környezettel, intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolatuk jó, a közösségi programokat illetően könnyű együttműködő partnert találni.

- A szervezetek rendelkeznek egy állandó maggal, melyre a közösségi életben jobba lehet számítani. Ezek a belső csoportok elsősorban családi alapon szerveződnek.

- A szervezetek többsége nem rendelkezik megfelelő eszközökkel, a fejlesztések elsődleges iránya is az irodagépesítés, a kommunikációs eszközök felé irányul.

- A szervezetek többsége nem rendelkezik kiépített és a mindennapi munkában használható országos kapcsolatokkal, nexusokkal.


A kapott értékelések alapján a közösségi házakat bárom csoportba lehetett sorolni. Az érett, legfejlettebb szervezeteket tartalmazó csoportba 6 szervezet került, ezek mind elsődleges, mind a másodlagos értékelési szempontok szerint magas pontszámot értek el, vagyis közel minden szükséges eszközzel ellátott, szervezetileg fejlett, jól működő közösségi programokat bonyolító közösségi házak. A második, tehát fejlesztendő csoportba 16 szervezet tartozott, míg a fejletlen közösségi házak közé 9 szervezet került.

Romákat segítő projektek a rendszerváltás óta magyarországon – 2000

A Világbank kezdeményezésére megvalósult kutatás arra tett kísérletet, hogy összegezze a romákat segítő programokat 1990-től 1999-ig. A vizsgálat eredményeként létrejött egy adat-bázis, amely a szponzorok, pályázók, kedvezményezettek, programtípusok és költségvetések adatait tartalmazza. Mivel sem az adatbázis, sem a kutatás nem törekedhetett teljességre, ezért a kutatók a magyarországi roma társadalom legsúlyosabbnak ítélt gondjaira összpon-tosítottak: a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási és egészségügyi programokra.

A kutatók egyrészt a szponzorok oldaláról gyűjtötték össze az adatokat, másrészt ezen adatokból kiindulva néhány programot tüzetesebben is megvizsgáltak: 12 olyan programot választottak ki, melyet jellemzőnek gondoltak, és ezekről esettanulmányok készültek.

A támogatásosztó szervezetek, alapítványok „bevallásának" eredményeként 1398 projektről gyűlt össze információ. A kutatás nem a roma civil szektor és nem a roma közösségi házak feltérképezését akarta elvégezni, de az adatbázis természetesen így is tartalmaz ezekre vonatkozó információkat, mivel kiemelkedően fontos szerepük van a foglalkoztatási, oktatási, sőt még a lakhatási problémák kezelésében is. A regisztrált 1398 programból 9 célozza meg közösségi házak létrejöttét, működését, összesen 11,8 millió Ft értékben.

A Világbank adatbázisában a leginkább meghatározó magyar szponzorok és támogatásaik szerepelnek, vagyis a külföldi adományosztó szervezetek, alapítványok, követségek adatai nem.3 A kutatás az 1398 projekt esetében összesen 3,6 milliárd Ft támogatást mért fel, ezek közül 648 projektet roma szervezetek, illetve kisebbségi önkormányzatok valósítottak meg, 546 millió Ft összértékű költségvetéssel.

Minden bizonnyal más kutatások is születtek a roma szervezetek helyzetéről, lehetőségeiről. Valószínűleg majd minden szponzor végzett már hatásvizsgálatot támogatá-sairól, vagy éppen támogatási programjai tervezése előtt térképezte fel célcsoportját. Ezek az előzetes felmérések, illetve hatásvizsgálatok azonban nem kaptak igazán nagy nyilvánosságot, publicitást. Tudomásunk szerint ez a mostani kutatás a legátfogóbb, a roma civil szervezetekre vonatkozóan a legtöbb és legátfogóbb információt feldolgozó munka. A következőkben térjünk rá a kutatás eredményeinek ismertetésére.


1Czike Klára: Számokba rejtve. A civil társadalom Magyarországon, 1989-2001. Doktori disszertáció, Bp., kézirat. 2001.

2A diagnózis adatait és a kutatás összegzését a Soros Alapítvány és a CO-OD Bt. bocsátotta rendelkezésünkre.

3Ugyanez értendő az olyan „külföldi" pénzekre is, amelyeket magyar szervezetek osztottak tovább, amennyiben ezek a pénzek nevesített és célzott projekttámogatások voltak.

A roma közösségi házak kutatása - 2001

A KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA

Az adatfelvételre 2001 júliusában és augusztusában került sor, az információgyűjtést az Autonómia Alapítvány belső és megbízott munkatársai végezték.

Vizsgálatunk kezdete során arra törekedtünk, hogy a lehető legtöbb roma közösségi házról gyűjtsünk adatokat, és a kapott eredmények reprezentálják a roma közösségi házak, illetve az ezeket működtető intézmények vezetőinek véleményét csakúgy, mint a közösségi házakkal kapcsolatba került roma szervezetek és közösségek véleményét. Ugyanakkor nem volt célja a kutatásnak, hogy az összes roma közössé-gi házat feltérképezze. Már csak azért sem, mert nehéz felbecsülni, hogy pontosan hány roma közösségi ház működik ma Magyarországon. Olyan regiszter, adatbázis, amely az összes ilyen intézményt tartalmazná, nem létezik.1

Abból indultunk ki, hogy a roma közösségi házakról legkönnyebben a pályázatok alapján lehet információkat szerezni, hiszen a közösségi házak, illetve az ezeket működtető szervezetek többsége pályázik fenn-tartási, működési költségekre, programtámogatásokra. Ebből adódóan a kutatás „alapsokaságát" azok a szervezetek képezték, amelyek indul-tak a közösségi házak számára kiírt pályázatokon. E pályázatok szpon-zorai a következők voltak: Soros Alapítvány, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH), Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (MCKA), Nyílt Társadalom Intézet (OSI), illetve az Autonómia Alapítvány. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy csak ezek a szervezetek nyújtanak támogatást közösségi házaknak, a kutatás során fény derült egyéb, nevesített támogatásokra és szponzorokra is. A pályázó szervezeteken kívül az 1999-es kutatásban szereplő közösségi házakat is az alapsokasághoz soroltuk, így összesen 171 szervezet került fel kiindulási listára. A 171 címből összesen 78-at kerestek fel munkatársaink, ez közel a fel 45%-át jelenti az eredeti listának.

A szervezetek kiválasztásakor több szempontot is figyelembe vettünk: arra törekedtünk, hogy a mintában szerepeljenek országosan ismert, jól működő közösségi házak és kevésbé ismert, kisebb házak is; valamint legyenek benne olyan szervezetek is, amelyek még nem üzemeltetnek ilyen intézményt, de többször is pályáztak ilyen célú támogatásra. Ugyancsak válogatási szempont volt, hogy az ország minden megyéje képviseltetve legyen, illetve hogy a kutatásban lehetőség szerint minden településtípus megjelenjen.

Mivel a kutatás kezdetekor csak nagyon tágan definiáltuk a közösségi ház kritériumait, ezért a megkérdezett szervezetek között vannak roma civil szervezetek és kisebbségi önkormányzatok, de nem roma szervezetek, illetve települési önkormányzati intézmények valamint egyházak is.

A vizsgálat során arra is törekedtünk, hogy ne csupán egy adott időpont eredményeit mérjük fel, hanem a szektor dinamikájáról is képet kapjunk. Többek között ez indokolta, hogy 1999-es diagnózis által feltérképezett 31 szervezet közül 22 szerepel a mi kutatásunkban is.

Beszámolónkban először azt vizsgáljuk, hogy a közösségfejlesztő munkához, a szervezetek által vállalt programokhoz és funkciókhoz szükséges eszközök milyen mértékben állnak a közösségi házak rendelkezésére. Ezután a szervezeti struktúrákból adódó lehetőségeket, a pályázati lehetőségeket és támogatásokat, valamint a közösségi házak humán erőforrásait tekintjük át. A kutatás eredményeinek összegzése után egy, az állami normatív támogatásra vonatkozó programjavaslatot is megfogalmazunk. A beszámoló végén a vizsgálat módszertani leírása és a részletes táblázatokat tartalmazó függelék található.


1Jelenleg olyan regiszter állítható össze, amely az „ismert” szponzorok által támogatott közösségi házakat tartalmazza, de ebben nem szerepelnek a pályázati forrásokért nem jelentkező - esetleg csak a települési önkor-mányzat által támogatott - közösségi házak, szervezetek. A pontos re-giszter előállításának nehézségét jelzi az is, hogy az adatfelvétel lezárása és a beszámoló elkészülte közötti időszakban is avattak fel új roma közössé-gi centrumokat.

Infrastrukturális feltételek, kommunikációs eszközök

ÉPÜLETEK, FELSZERELÉSEK - FENNTARTÓK, MŰKÖDTETŐK

A megkérdezett 78 szervezet közül 67 állította, hogy működtet roma közösségi házat,1 de válaszadóink a közösségi ház fogalmát sokféleképpen értelmezték; a mindössze 5 négyzetméteres, családi irodaként működő helyiséget éppúgy közösségi központnak minősítették, mint a több száz négyzetméteres komplexumot.

1. grafikon: Roma közösségi házak az épületek alapterülete szerint (N=07)



A 30 m2 alapterületűnél kisebb „közösségi házak" nyilvánvalóan még irodának sem teljesen alkalmasak, a 30 és 60 m2 közöttiek pedig legfeljebb irodának tekinthetők, semmint valódi közösségi háznak. Az alapterület jelentőségét azonban önmagában nem szabad abszolutizálni, hiszen jóllehet tényleges közösségi rendezvények megtartására a kis alapterületű helyiségek alkalmatlanok, de bizonyos fontos funkciókat azért elláthatnak. Több olyan szervezet, amely kis alapterületű épülettel rendelkezik, említette, hogy a nagyobb szabású rendezvényeket, kulturális programokat a településen rendelkezésre álló egyéb épületekben is meg tudják tartani, a mindennapi munkájukhoz szükséges tér és felszereltség viszont irodájukban rendelkezésükre áll. Az sem elhanyagolható szempont, hogy megfelelő pénzügyi alapok híján olcsóbb évente egy-két alkalommal nagyobb épületet vagy termet bérelni, mint egész évben fizetni a fenntartás költségeit. Ugyanakkor ha a szervezet nem rendelkezik saját épülettel, általában ki van szolgáltatva a helyi önkormányzat jóindulatának, vagyis ha a roma szervezet jó kapcsolatokat ápol a helyi nem roma vezetéssel, akkor könnyebben juthat helyszínhez. Ha azonban a kapcsolat nem a partnerségről szól, ha a szervezet a helyi település vezetésének megítélése szerint a kelleténél karakánabb módon érvényesíti a közösség érdekeit, akkor nem jut ilyen lehetőséghez. Az is gyakori, hogy kis településeken egyszerűen nincs olyan épület, akol akár romák, akár nem romák közösségi programokat rendezhetnének meg, a forráshiány miatt a helyi művelődési ház is bezárt vagy már használhatatlanná vált. Több olyan esettel találkoztunk, amikor az amúgy forráshiányos, közösségi központtal nem rendelkező településen a roma szervezet hozott létre, épített vagy újított fel közösségi házat, ezáltal az egész település számára biztosítva a tárgyi feltételeket.

1. táblázat: A roma közösségi házak alapterülete a települések lakosainak arányában

30
30-60
60-100
100-200
200
Összesen
m2 alatt
m2
m2
m2
m2 felett
A település lakosainak
száma
N
%
N
%
N
%
N
%
N
%
N
%
500 alatt
1
20,0
1
20,0
0
0,0
1
20,0
2
40,0
5
100
501-1500
0
0,0
2
50,0
1
25,0
0
0,0
1
25,0
4
100
1501-5000
0
0,0
3
17,6
4
23,5
9
52,9
1
5,9
17
100
5001-25 000
3
18,8
2
12,5
1
6,3
8
50,0
2
12,5
16
100
25 001-80 000
0
0,0
6
42,9
1
7,1
2
14,3
5
35,7
14
100
80 000 felett
0
0,0
1
9,1
1
9,1
5
45,5
4
36,4
11
100
Összesen
4
6,0
15
22,4
8
11,9
25
37,3
15
22,4
67
100

A közösségi házak létrejöttének időpontja több tényező függvénye. A bevezetőben utaltunk rá, hogy számos esetben a rendszerváltás előtt létrejött cigány klubok alakultak át közösségi házzá. A másik fontos tényező, hogy mikortól lehetett pályázati forrásokat szerezni közösségi intézmények létrehozására. Mint a következő grafikon adatai mutatják, 1996/97, illetve az 1998/99-es évek azok, melyekben ugrásszerűen nőtt a roma közösségi házak száma. Az 1996-os adatokat az akkor működő Kisebbségi Tárcaközi Bizottság által a közösségi házaknak nyújtott támogatások magyarázzák, az 1998/99-es ugrásszerű növekedés pedig az OSI és az Autonómia Alapítvány programjainak köszönhető.

2. grafikon: Roma közösségi házak létrehozásuk időpontja szerint


Az új roma közösségi házak létrejöttének az a legfőbb akadálya, hogy eleddig nem volt Magyarországon olyan pályázati kiírás, amely lehetővé tette volna épületek megvásárlását. Nem pályázati úton lehetett és jelenleg is lehet mind civil, mind állami pénzforrást szerezni közösségi házak építésére, felújítására. Egyrészt az MCKA közösségi házak támogatására irányuló pályázatai, másrészt az Egyesült Holland Alapítvány nyújt lehetőséget ingatlanok vásárlására és felújítására. A MCKA épületfelújításra is használható támogatását csak működő közösségi házak pályázhatják meg, az Egyesült Holland Alapítvány ugyanakkor ingatlan vásárlására is lehetőséget biztosít. A roma közösségi házakat támogató valamennyi szponzor finanszírozott már valamilyen formában épületfelújítást-bővítést, de erre vonatkozó pályázati kiírás még nem volt Magyarországon.

A közösségi házak megalakítása tehát nem - vagy nem feltétlenül - új ingatlanok építéséhez volt kötve. Ezt igazolja az is, hogy az általunk vizsgált közösségi központok épületeinek több mint fele a települési önkormányzatok tulajdonában van, mindösszesen 19%-a található a kisebbségi önkormányzat vagy roma civil szervezetek nevén. Az önkormányzati tulajdonú épületek használati jogát általában több évre megkapják a kedvezményezett szervezetek, ugyanakkor több olyan eset is előfordul, amikor meghatározatlan időre szól a szerződés, vagyis bármikor felbontható. Az ingatlanhiány egyik lehetséges megoldása, amikor a szervezet vezetőjének vagy valamelyik rokonának az épületét alakítják át és használják közössé-gi házként. Ez állandó konfliktusforrás is, hiszen a közösség ettől kezdve ki van szolgáltatva az ingatlantulajdonosnak. Arról nem is beszélve, hogy egy magántulajdonú ingatlant ténylege-sen csak a tulajdonos érezhet teljes mértékben a sajátjának, és az sem segíti a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, ha pályázati forrásokból magánlakásként is szolgáló ingat-lanokat újítanak fel. Ugyanakkor az önkormányzati tulajdonban levő, de roma szervezet által üzemeltetett épület kapcsán is előfordulnak konfliktusok, mert nem világos, hogy a szerződés felbontása esetén ki lesz a korábban megvalósított beruházások, felújítások haszonélvezője.

2. táblázat: A roma közösségi házak épületeinek tulajdonosai és fenntartói

Az épület tulajdonosa
Az épület fenntartója
N
%
N
%
Települési Önkormányzat
44
63,8
14
20,3
Cigány Kisebbségi Önkormányzat
4
5,8
22
31,9
Roma civil szervezet
9
13,0
30
43,5
Magántulajdon (szervezethez kötődő)
4
5,8
0
0
Egyéb intézmény
3
4,3
0
0
Egyéb magántulajdon (nem szervezethez kötődő)
2
2,9
0
0
Egyház
3
4,9
3
4,3
Összesen
69
100
69
100

Két esetben a szervezet ugyan már rendelkezik közösségi házként hasznosítható épülettel, de még nem nevezik önmagukat közösségi központnak.

Mint a 2. táblázatban látható, a 44 települési önkormányzati tulajdonban levő épületi 30-at a cigány kisebbségi önkormányzat, illetve a helyi roma civil egyesület tart fenn. A közösségi házak fenntartóit vizsgálva a legérdekesebb az, hogy az esetek majd egyötödében települési önkormányzat a tulajdonos és a fenntartó is egyben. Ez azt jelenti, hogy az épülettel kapcsolatos költségeket nem a roma szervezet fizeti, utóbbinak „csak" a programokról, programok költségvetéséről kell gondoskodnia. Ugyanakkor a közösségi házak közel kétharmadát kisebbségi önkormányzatok, illetve roma szervezetek tartják fenn.

Az sem mellékes szempont, hogy a meglévő közösségi központok épületei milyen állapotban vannak, mennyire alkalmasak közösségi programok megrendezésére. A kérdezőbiztosok alapszinten minősítették az épületeket:2 a vizsgált szervezetek 44%-a rendelkezik felújítói épülettel, 27%-a normál állapotúval, míg 14%-uk mindenképpen felújításra szorul.

3. táblázat: A roma közösségi házak épületeinek állapota

Az épületek állapota
N
%
Nincs
11
14,1
Felújítandó
11
14,1
Normál
21
26,9
Felújított
35
44,9
Összesen
78
100,0

A nem roma intézmények által fenntartott központok állapota a legjobb, míg a kisebbsé-gi önkormányzatok rendelkeznek a legkevesebb felújított épülettel. A civil szervezetek, illetve a civil szervezetek és a kisebbségi önkormányzatok által közösen létrehozott formációk ren-delkeznek leginkább a programoknak megfelelő minőségű ingatlanokkal. Ennek oka az, hogy a civil szervezetek nagyobb eséllyel tudnak pályázati támogatásokhoz jutni, mint a kisebbsé-gi önkormányzatok.

4. táblázat: A roma közösségi házak épületeinek állapota a szervezeti formák szerint

Működtető
Nincs
Felújítandó
Normál
Felújított
Összesen
N
%
N
%
N
%
N
%
N
%
CKÖ
6
24,0
6
24,0
5
20,2
8
32,0
25
100,0
Roma civil szervezet
3
10,7
4
14,3
8
28,6
13
45,4
28
100,0
Roma civil szervezet + CKÖ
1
5,9
1
5,9
6
35,3
9
52,9
17
100,0
Egyház
1
25,0
0
0
1
25,0
2
50,0
4
100,0
Nem roma intézmény
0
0
0
0
1
25,0
3
75,0
4
100,0
Összesen
11
14,1
11
14,1
21
26,9
35
44,9
78
100,0

Az általunk vizsgált közösségi házak szervezetek által becsült értéke összesen több mint 800 millió forint, ami figyelemre méltó vagyon. Átlagosan legnagyobb értékűek az egyházak, felekezetek által működtetett központok, ezek azonban egyszersmind az adott egyházak beruházását, erőforrásait jelzik. Kisebbségi önkormányzatok, illetve civil szervezetek tulaj-donában 13 közösségi házat találtunk, ezek becsült összértéke közel 200 millió Ft. (Lásd az 5. táblázatot.)

5. táblázat: A roma közösségi házak épületeinek becsült értéke

Az épület értéke
Az épület tulajdonosa
N
Átlagos érték (Ft)
Összesen (Ft)
Települési Önkormányzat
44
13 256 923
517 020 000
Cigány Kisebbségi Önkormányzat
4
12 000 000
48 000 000
Roma civil szervezet
9
16 166 667
145 500 000
Magántulajdon (szervezethez kötődő)
4
1 200 000
4 800 000
Egyéb intézmény
3
14 500 000
29 000 000
Egyéb magántulajdon (nem szervezethez kötődő)
2
4 000 000
8 000 000
Egyház
3
18 000 000
54 000 000
Teljes átlag, összesen
68
12 798 730
806 320 000

Az ingatlan paraméterei mellett az is fontos adat, hogy az adott szervezet beruházásokra, illetve egyéb felszerelésekre milyen erőforrásokat tudott mozgósítani. Mint a 6. táblázatban látható, ebben a tekintetben is a kisebbségi önkormányzatok és a roma civil szervezetek együttműködése biztosítja a legtöbb forrást. A beruházások a közösségi ház épületével kapcsolatos teljes összeget tartalmazzák, míg az egyéb felszerelések kategóriájába a hangszerektől és a HI-FI felszerelésektől a nyúlketrecekig, illetve az OFA vagy a munkaügyi központok támogatásával megvalósult gazdasági beruházásokig minden eszközt besoroltunk, ami a szervezetek tulajdonában van. Mint a 6. táblázatban látható, a beruházások és az egyéb felszerelések összértéke a szervezetek becslése alapján, mai árakon számolva, meghaladja 300 millió Ft-ot. Ebben az összegben a programtámogatások természetesen nem szerepelnek.

6. táblázat: A roma közösségi házak épületeibe, felszerelésébe történt beruházások és a központokhoz tartozó egyéb felszerelések értéke

Működtető
Beruházás (Ft)
Egyéb felszerelés (Ft)
Átlag
Összesen
Átlag
Összesen
Cigány Kisebbségi Önkormányzat
1 217 154
15 823 000
607 800
3 039 000
Roma civil szervezet
3 679 500
73 590 000
2 447 385
31 816 000
Roma civil szervezet + CKÖ
8 605 000
94 655 000
13 896 667
83 380 000
Egyház
495 000
990 000
150 000
150 000
Nem roma intézmény
4 650 000
9 300 000
16 000
16 000
Teljes átlag, összesen:
4 049 125
194 358 000
4 553 885
118 401 000


SZÁMÍTÓGÉPES ÉS IRODAI FELSZERELTSÉG

Szinte minden szervezet elsők között említette, hogy munkájához nélkülözhetetlen lenne legalább egy jó minőségű számítógép. Nézzük, milyen a közösségi házak ellátottsága számítógépek terén.

7. táblázat: Roma közösségi házak tulajdonában levő számítógépek száma

N
%
Nincs
28
35,9
1-2 rossz minőségű3
11
14,1
1-2 közepes vagy jó minőségű
22
28,2
3-4 jó minőségű
10
12,8
Legalább 5 jó minőségű
7
9,0
Összesen:4
78
100,0

A szervezetek több mint harmada nem rendelkezik semmilyen számítógéppel, további 14%-uk pedig csak rossz minőségű, maximum az alapfeladatok ellátásra alkalmas gépeket használ.

Külön ki kell emelni azt a hét szervezetet, amelyek jó minőségű számítógépparkkal rendelkeznek: közülük négy roma teleházként is működik. Ezek a DemNet (Hálózat a Demokráciáért Alapítvány) támogatásával részesülhettek olyan mértékű infrastrukturális fejlesztésben, ami mind a teleház-szolgáltatások ellátását, mind számítógép-használói tanfolyamok lebonyolítását lehetővé teszi számukra.

A „számítógépben gazdag” szervezetek a következők:
- Debrecen - Cigány Vezetők Szakmai Egyesülete
- Kisköre - Kisköre és Régiója Felemelkedéséért Alapítvány
- Gyomaendrőd - A Művelt Cigányifjúságért Alapítvány
- Ózd - Jóléti Szolgálat a Munkanélküliekért Alapítvány
- Budapest - Roma Polgárjogi Alapítvány
- Nagykanizsa — Zalai „A Nostru” Egyesület a Zalai Cigányság Jogaiért
- Szolnok — Oktatási és Továbbképzési Központ.

A számítógép-ellátottság mellett vizsgáltuk azt is, hogy milyen mértékben rendelkeznek a szervezetek alapvető irodai és kommunikációs eszközökkel. Alapvető eszköznek tekintettük a nyomtatót, a fénymásolót, a faxot és a telefont - ezekből összeállítottunk egy indexet, ahol bármelyik eszköz megléte egy pontot jelent. Mint a táblázatból látható, a szervezetek egyne-gyede egyáltalán nem rendelkezik irodai eszközökkel, és mindössze 30%-uk mondhatja el magáról, hogy nem szenved hiányt alapszinten a technikai felszerelésben. (Lásd a 8. táblázatot.)

8. táblázat: A szervezetek irodai eszközökkel való ellátottsága

N
%
Nincs semmilyen irodai eszköze
20
25,6
1
14
17,9
2
9
11,5
3
12
15,4
Nyomtató + fénymásoló + fax + telefon
23
29,5
Összesen
78
100,0

Külön kérdésben kértünk választ arra a szervezetvezetőktől, hogy ők maguk milyen technikai minimum-feltételeket támasztanának egy közösségi házzal szemben. A válaszok meglehetősen egységesek voltak: az általunk fentebb említett irodaeszközök mindegyike, valamint legalább egy, jó minőségű, az internet és e-mail elérésre is használható számítógép) alapvető fontosságúnak ítéltetett. Ezeket a szempontokat figyelembe véve a roma közössé: házaknak mindössze egynegyede felelne meg a fenti feltételeknek, a szervezetek 75%-a nem rendelkezik a szervezettebb egyesületi munkához szükséges minimális tárgyi feltételekkel sem.

9. táblázat: Az alapvető tárgyi feltételek megléte (számítógép, nyomtató, fénymásoló, fax, telefon)

N
%
Nem rendelkeznek
58
74,4
Rendelkeznek
20
25,6
Összesen
78
100,0

Vizsgáljuk együtt a közösségi ház működéséhez szükséges, a szervezetvezetők által minimumként meghatározott tárgyi feltételek mindegyikét: a fent említett tárgyi eszközöket, illetve az épületet. Mindezeket figyelembe véve öt csoportba tudjuk sorolni a szervezeteket:

1. csoport: Nem rendelkeznek sem alapvető eszközökkel, sem pedig épülettel.

2. csoport: Minimális szinten rendelkeznek eszközökkel, de épülettel nem; vagy épülettel igen, de szinte semmilyen eszközzel.

3. csoport: Alapszinten rendelkeznek eszközökkel és 60 m2 alatti, vagy felújítandó állapotban levő épülettel.

4. csoport: Alapszinten rendelkeznek eszközökkel és 60 m2 feletti épülettel.

5. csoport: Minden szükséges tárgyi eszközzel és megfelelő épülettel is rendelkeznek.

10. táblázat: Tárgyi eszközökkel való ellátottság szerinti csoportok

N
%
1. csoport
11
14,1
2. csoport
21
26,9
3. csoport
9
11,5
4. csoport
21
26,9
5. csoport
16
20,5
Összesen
78
100,0

Adataink azt mutatják, hogy a szervezetek 20%-a mondhatja el magáról, hogy infrastrukturális hiányok nem hátráltatják munkájában, 41%-uk viszont szinte semmilyen tárgyi erőforrással nem rendelkezik.

A területi egyenlőtlenségeket jól szemlélteti, hogy míg az 500 lakos alatti településeken mindössze két olyan közösségi házat találtunk, amelyek a 4-5. csoportba tartoznak, addig 25 ezer főnél nagyobb városokban kilenc közösségi ház tartozik a tárgyi eszközökkel legjobban ellátottak közé, további hat pedig a 4. csoportba. (A részletes adatokat tartalmazó táblát lásd a Függelékben.)

Amennyiben a közösségi házakat abból a szempontból vizsgáljuk, hogy milyen szervezeti formában működnek, szintén azt láthatjuk, hogy a roma civil egyesület és a kisebbségi önkormányzatok együttműködésén, összefonódásán alapuló szervezetvezetési forma a legsikeresebb, az ilyen felállásban működő közösségi házak közel fele rendelkezik minden szükséges tárgyi feltétellel, további egynegyede pedig csak kisebb eszközfejlesztésre szorul. (Lásd 11. táblázat.) A fentiekhez mindenképpen hozzá kell fűzni, hogy a besorolás alapjául szolgáló feltételek szinte minden esetben egyfajta minimumot céloztak meg, ugyanakkor az 5. csoportba tartozó szervezetek nem csak alapszinten rendelkeznek irodai és számítástechnikai felszerelésekkel.

A semmilyen tárgyi eszközzel nem rendelkező szervezetek ellenpontját azok a közösségi házak jelentik, amelyek nem csak irodai eszközökkel és számítógép-parkkal rendelkeznek, hanem különböző programok keretében nagy értékű és speciális technikai felszerelésekre tet-tek szert. A foglalkoztatási, gazdasági programok vizsgálatától jelen esetben eltekintve is találunk a szervezetek tulajdonában személygépkocsikat, mikrobuszokat, vagy akár több mint tízmillió forint értékű TV-stúdiót, médiaprogramokhoz szükséges felszereléseket. Igaz, ezek a szervezetek ma még csak kuriózumnak tekinthetők.

11. táblázat: A roma közösségi házak a külső erőforrás szerinti csoportok és a szervezeti formák alapján

1. csoport
2. csoport
3. csoport
4. csoport
5. csoport
Összesen
Működtető
N
%
N
%
N
%
N
%
N
%
N
%
CKÖ
6
24,0
9
36,0
1
4,0
6
24,0
3
12,0
25
100
Roma civil szervezet
3
10,7
5
17,9
7
25,0
9
32,1
4
14,3
28
100
Roma civil szervezet
+ CKÖ
1
5,9
4
23,5
0
0,0
4
23,5
8
47,1
17
100
Egyház
1
25,0
2
50,0
0
0,0
0
0,0
1
25,0
4
100
Nem roma intézmény
0
0,0
1
25,0
1
25,0
2
50,0
0
0,0
4
100v
Összesen:
11
14,1
21
26,9
9
11,5
21
26,9
16
20,5
78
100


INTERNET ÉS E-MAIL HASZNÁLATA

Sajnos még mindig igaz, hogy a roma szervezetek jelentős része információhiányban szenved, a pályázati lehetőségekről, forrásokról szóló hírek sok esetben későn vagy egyáltalán nem érnek el hozzájuk. Ugyanilyen gondot jelent, hogy maguk a szervezetek, a közösségi házak sem tudnak minden esetben hírt adni önmagukról, az információáramlás tehát mind-két irányban akadályokkal terhelt. Az akadálytalan információáramlásban kulcsszerepe lehet az internetnek.

A szervezetek 46%-a állította, hogy rendelkezik internet-bozzáféréssel, igaz, nem mindegyikük a saját számítógépéről, többen helyi önkormányzati vagy egyéb intézményi lehetőséggel élve veszik igénybe. Az internet-közeli egyesületek többsége naponta használja a. világhálót, elsősorban pályázati forrásokról, adományozókról szerezve információkat, ugyanakkor többen említették az interneten való szörfözést vagy akár az e-újságok rendszeres olvasását. A szervezetek által leggyakrabban felkeresett internetes oldalak a romacetrum, a romapage, az etnonet, valamint a különböző donorok és az internetes portálok (origó) oldalai.5 A közösségi házak 38%-a rendelkezik e-mail címmel és használja kommunikációs csatornaként az elektronikus levelezőrendszert.

Az internet azonban azokon a forráshiányos településeken a legkevésbé elérhető, amelyeknek a legnagyobb szüksége lenne a rajta keresztül elérhető információkra. Mindössze két olyan roma közösségi házat találtunk, amely 1500-nál kevesebb lakosú településen működik, és munkatársai akár naponta a világhálóra jutnak; ezzel szemben a városokban működő központok fele nap mint nap szerezhet ilyen módon információkat. (Lásd a Függeléket, a 28. táblázatot.)

Ki kell emelni a Mediátor Alapítvány által működtetett romacentrum című oldalt, amely kifejezetten a roma közösségi házak információs szolgáltatójaként jött létre. Az oldalon tizenkét működő roma közösségi házról található adat; ezenkívül roma szervezetekkel kapcsolatos híreket közöl, valamint a közösségi házak és a roma szervezetek működését megkönnyítő, lehetőségeit szélesítő információkat és linkeket is találhatunk a romacentrum oldalán. A közösségi házak közül vizsgálatunk időpontjában csak egy-kettő akadt, amelyik saját internetes oldallal is rendelkezett volna, a központok többsége interneten a romacentrumon keresztül érhető el.

3. grafikon: internet-hozzáférés és használati gyakoriság

Ugyancsak a roma közösségi házak oldalaként jött létre a romakontakt című oldal,6 amelyet a Roma Közösségfejlesztők Országos Egyesülete üzemeltet. A honlap, azon túl, hogy szintén bemutatkozási lehetőséget kínál roma közösségi házak számára, arra is vállalkozik, hogy a szervezetek által előállított különböző termékeknek teremtsen reklámlehetőséget, valamint előmozdítsa a szervezetek közötti információáramlást.


MÉDIA-LEHETŐSÉGEK

A szervezetek számára egy másik fontos megjelenési lehetőség a hagyományos média. Közel háromnegyedük legalább alkalmilag élni is tud ezzel a lehetőséggel, 13%-uk akár heti rendszerességgel is. A közösségi házak 25%-a több-kevesebb rendszerességgel hírlevélben tudósít szolgáltatásairól, közel 16%-uk a televíziót használja ilyen csatornaként, 7%-uk pedig a rádiót. A TV-ben való megjelenési lehetőség a kisebb településeken gyakoribb, ami érthető is, hisz ezekben az esetekben leginkább a falutévékről van szó, míg a nagyobb települések műsoraiba jóval nehezebb rendszeresen bekerülni.

12. táblázat: Milyen gyakran jelennek meg a médiában?

N
%
Nincs ilyen lehetőségük
22
26,3
Esetenként
30
39,5
Havi rendszerességgel
16
21,1
Heti rendszerességgel
10
13,2
Összesen
78
100


13. táblázat: Rendelkeznek-e a következő média-lehetőségekkel?

Hírlevél
Rádió
Tévé-műsor
N
%
N
%
N
%
Nincs
59
75
73
93,4
66
84,2
Van
19
25
5
6,6
12
15,8
Összesen
78
100
78
100
78
100




1A mintában szerepel 11 olyan szervezet is, amely még nem működtet roma közösségi házat, ugyanakkor sok szempontból fontos a véleményük, mivel tervezik, hogy ebben az irányban bővítik tevékenységi körüket.

2A kérdezőnek a szervezetvezetővel együtt kellett az épületet három kategóriába sorolnia. Ezek szubjektív értékelések, az ingatlanok alapvető infrastrukturális állapotát jelzik. (Ha egy épületet csak festeni vagy vakolni kellett, akkor nem soroltuk a felújítandók közé, csupán akkor, ha tényleges renoválást, fejlesztést igényelt.)

3Rossz minőségűnek tekintettük a 280-os, 380-os processzorral rendelkező gépeket, melyeken csak alapszintű szövegszerkesztő programok futnak, közepesnek a 486-os és 586-os, de extrák (CD-meghajtó stb.) nélküli gépeket, jónak pedig az ennél jobb minőségűeket.

4Elemszámként az alábbi táblázatokban nem csak az önmaga által közösségi háznak minősített 67 szervezet szerepel, hanem az összes vizsgált csoport, ugyanis abból indultunk ki, hogy számítógépekkel nemcsak a közösségi házzal bíró szervezetek rendelkezhetnek.

5Az említett oldalak címei, sorrendben: www.romacentrum.hu, www.romapage.k www.etnonei.hu, www.inaex.hu, www.origo.hu

6www.romakontakt.nu

Belső erőforrások - a közösségi
házakat üzemeltető szervezetek

SZERVEZETI FORMÁK

A közösségi házakat fenntartó, működtető roma szervezetek pontos meghatározása korántsem annyira egyszerű, mint amilyennek az első pillanatban tűnhet. A hazai civil szektor egyik sajátságaként ugyanis léteznek olyan pályázatok, amelyekre csak civil szervezetek pályázhatnak, vannak olyanok, ahol a kisebbségi önkormányzatok szerepelnek na-gyobb sikerrel, néhány pályázati kiírás pedig már kimondottan a különböző szervezetek által létrehozott konzorciumok meglétéhez köti a támogatást. Ennek a helyzetnek a legkézenfekvőbb feloldása ter-mészetesen az, ha a kisebbségi önkormányzatok civil szervezetet, egyesületet is alakítanak, így elvileg minden pályázaton indulhatnak. Az a helyzet sem számít kuriózumnak, amikor a kisebbségi önkor-mányzat minden tagja egyszersmind egy-egy civil szervezetnek is a vezetője, fontos tisztségviselője. Ugyanakkor arra is találunk példát, hogy a kisebbségi önkormányzatok, általában területi alapon, civil szervezetet hoznak létre, amely az alapítók érdekeit más szinteken és színtereken is meg tudja jeleníteni. Természetesen az is gyakori példa, hogy egy jól működő civil szervezet vezetői sikeresen szerepelnek a helyi választásokon, és a kisebbségi önkormányzat testületét alkotják. Amennyiben a civil szektort lehetséges pénzszerzési csatornának tekintjük, akkor teljesen logikus és racionális, hogy létrejön minden olyan szervezeti forma, melyen keresztül nagyobb eséllyel lehet erőforrásokhoz jutni. A rendszer logikájához az is hozzátartozik, hogy ha vi-szonylag kis helyen, kevés lakosú településen túl sok szervezet jön létre, akkor a folyamat ellenkező hatásokat válthat ki, vagyis a támogatók nem szívesen fognak ugyanazon településen működő szervezetek között „válogatni”, s így adott esetben elmaradnak az amúgy esélyes támogatások is. A vizsgált 67 közösségi ház közel egynegyede működik a fentiekben vázolt, civil szervezet és kisebbségi önkormányzat együttműködésén, személyi átfedéseken alapuló formában.


14. táblázat: A roma közösségi házak működtetői szervezeti formák szerint

N
%
Cigány Kisebbségi Önkormányzat
19
28,8
Roma civil szervezet
25
37,9
Roma civil szervezet + CKÖ
16
24,2
Egyház
3
4,5
Nem roma intézmény
4
5,1
Összesen:
67
100
Programok és támogatások

A szervezetekről, tevékenységükről legkönnyebben az általuk megvalósított program alapján kaphatunk képet. Munkánk során 1272 projektről, illetve támogatásról gyűjtöttünk információkat. A projektek között minden típus megtalálható, az akció jellegű, egynapos kulturális programoktól kezdve a foglalkoztatási, gazdasági tevékenységekig bezárólag, különböző projektek természetesen más és más szintű szervezeti munkát, munkatársi gárdát, szakértelmet, felkészültséget és erőforrást igényelnek. Találtunk civil jelleggel műkődő egyesületet, amely évi egy-két kulturális rendezvényt bonyolít le, olyat is, amelyik alapvetően gazdasági céllal jött létre, illetve nonprofit szervezetet, melynek kapcsán állítható, hogy a nonprofit szektor, a közösségfejlesztés idehaza is kezd üzemszerűvé válni.

Lássunk először néhány alapvető adatot a projektekről. Évről évre azt tapasztaljuk, hogy mind a projektek száma, mind pedig költségvetésük folyamatosan növekszik. Ennek oka részben az, hogy a kilencvenes évek elején még csak nagyon kis számban működtek roma civil szervezetek, a kisebbségi önkormányzatok csak 1994-től jöttek létre, és a források része is az évtized második felétől állt rendelkezésre. A növekedés dinamikájának azonban más oka is van: a 4-5 évesnél régebbi projektekről igazán komoly dokumentációt szervezetek sem tudtak mutatni; minél messzebbre megyünk vissza az időben, annál kevésbé megbízhatóak a programok adatai.

15. táblázat: A projektek számának és költségvetésének alakulása

Projektek száma
Százalékok az összes projekt arányában
Projektek átlagos költségvetése (Ft)
Projektek költségvetése összesen
(Ft)
1990
2
0,2
350 000
700 000
1991
1
0,1
200 000
200 000
1992
4
0,3
137 500
550 000
1993
14
1,1
138 286
1 936 000
1994
15
1,2
321 333
4 820 000
1995
45
3,5
432 689
19 471 000
1996
69
5,4
447 609
30 885 000
1997
114
9,0
605 565
69 034 400
1998
167
13,1
1 042 508
174 098 792
1999
223
17,5
983 850
219 398 509
2000
234
26,3
1 286 867
429 813 659
2001
284
22,3
1 684 897
478 510 749
Összesen, átlag
1272
100
1 123 756
1 429 418 109

*A 2001 -és évről júliusig vannak adataink.

A támogatások teljes összegét és az egy projektre jutó költségvetést tekintve az 1998-as esztendő jelenti a választóvonalat; ekkor a teljes támogatás két és félszerese a megelőző év adatainak. Ennek magyarázata az Országos Cigány Önkormányzat úgynevezett önrészes támogatása: az adott évi, általunk feltérképezett 174 millió Ft-nak közel a felét teszi ki ez a kategória. Az OCÖ a 10%-os önrészt biztosította azoknak a roma szervezeteknek, amelyek a megyei területfejlesztési tanácsokhoz pályáztak. Adatainkban az adott projektek teljes költségvetése szerepel, nem csupán az önrész.1 A következő évben ennek a támogatásnak az aránya és az összege ugyan visszaesett közel 40 millió Ft-ra, ami kevesebb mint az ötöde az adott évi összes támogatásnak, ugyanakkor közel ekkora súllyal jelent meg a közösségi házak számára nevesítetten nyújtott támogatás, a felnőttoktatás, átképzés, illetve a működési költ-ség címén kapott forrás. A közösségi házaknak szóló támogatások kapcsán meg kell említeni, hogy mind az OSI, mind az Autonómia Alapítvány ebben az évben indított el nagyobb szabású, nagyobb költségvetésű programokat, ezt tükrözik a számok is. A 2000-es évben az OCÖ korábban is említett, önrészként felhasználható támogatása ismét elérte az 1998-as értékhez közeli szintet, a közösségi házas támogatások előző évivel azonos értéke mellett pedig a jogvédő irodák felállítása, támogatása, a felnőttoktatási projektek emelkedő száma és összege, a vállalkozási, gazdasági programok, valamint a szociális programok ugrásszerű emelkedése teszi ki a teljes támogatás több, mint felét. Ugyan a programok számát tekintve kevésbé tűnik lényegesnek, a támogatási összegeket figyelembe véve azonban annál fontosabb, hogy az OFA 2000-ben indította el a roma szervezetek gazdálkodási tevékenységének elősegítését célzó programját. Az OFA által nyújtott támogatások 1999-ben 17,5 millió Ft-tal, 2000-ben 28,9 millió Ft-tal, 2001-ben pedig 85,8 millió Ft-tal szerepelnek adatainkban.

10. táblázat: A projektek számának és költségvetésének alakulása programtípusok szerit

Programtípusok
Projektek száma
Százalékok az összes projekt arányában
Projektek átlagos költségvetése (Ft)
Projektek költségvetése
összesen (Ft)
Kulturális
257
20,2
174 359
44 810 380
Táboroztatás
194
15,3
200 649
38 925 983
Működési támogtás
176
13,8
663 885
116 843 847
Oktatási (felnőtt)
89
7,0
1 676 279
149 188 840
Oktatási (gyerek)
77
6,1
439 575
33 847 288
Foglalkoztatási, képzési*
61
4,8
4 980 249
303 795 208
Roma közösségi ház – nevesített
59
4,6
1 838 663
108 481 113
Jogvédő
51
4,0
2 359 941
120 357 000
Közéleti képzés
51
4,0
806 882
41 151 000
Szociális
47
3,7
1 890 426
88 850 000
Alapszintű mezőgazdasági
42
3,3
454 619
19 094 000
Vállalkozói
25
2,0
6 292 730
157 318 250
Média
18
1,4
1 398 611
25 175 000
Piaci mezőgazdasági
17
1,3
2 547 194
43 302 300
Sport
14
1,1
80 357
1 125 000
Egészségügyi program
14
1,1
545 564
7 637 900
CKÖ normtíva
14
1,1
507 357
7 103 000
Konferencia
11
0,9
245 455
2 700 000
Környezetvédelmi
9
0,7
1 555 556
14 000 000
Intézményfenntartás**
8
0,6
4 257 563
34 060 500
Számítógépes képzés
6
0,5
2 260 000
13 560 000
Teleház
4
0,3
1 975 500
7 902 000
Kutatás
4
0,3
332 125
1 328 500
Nincs pontos megnevezés
24
1,9
2 035 875
48 861 000
Összesen, átlag
1272
100
1 123 756
1 429 418 109

*Az OFA, a munkaügyi központok, a megyei, illetve regionális területfejlesztési tanácsok által támogatott projektek.
**Családsegítő hálózat, illetve egyéb szociális intézményi feladatok ellátására nyújtott támogatások.

Az összes projektet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legtöbb támogatást kulturális rendezvényekre és gyerekek táboroztatására tudták elnyerni a szervezetek, a legnagyobb összegű támogatásokat ugyanakkor az országos intézmények által támogatott foglalkoztatási, gazdasági, képzési, felnőttoktatási projektek kapták.

A táblázat tartalmaz olyan kategóriákat is, amelyek nem tekinthetők projektnek, mint például a működési támogatás, illetve a CKÖ-normatíva. A táblázatban azért tüntettük fel mégis ezeket, mert a szervezetvezetők sem mindig tettek különbséget a ténylegesen meg-valósult projekt, illetve a kapott támogatás, támogatási kategória között. Ugyanakkor mind a normatívák, mind a működési támogatás címén kapott pénzek gyakran a projektek költ-ségvetésének fedezetéül szolgálnak. A normatív és a projekt-alapú támogatás nagyon sok esetben nem válik szét élesen sem a szponzorok, sem a támogatott szervezetek számára.


NEVESÍTETT KÖZÖSSÉGI HÁZ-TÁMOGATÁS

Vizsgáljuk meg külön a roma közösségi házaknak nyújtott, nevesített támogatásokat. Ebbe a kategóriába soroltuk a közösségi házas programok mellett a jogvédő irodák fenn-tartására, családsegítő és gondozói szolgáltatásokra kapott támogatásokat is, illetve a működési költségekre fordítható pénzösszegeket, lévén ezek nem válnak el a szervezetek éves költségvetéseiben a tényleges programköltségektől.

17. táblázat: Roma Közösségi házakra fordított támogatások évek szerint

Támogatások száma
Támogatások átlagos összege (Ft)
Támogatások teljes összege (Ft)
1990
1
200 000
200 000
1991
1
200 000
200 000
1992
4
137 500
550 000
1993
6
236 667
1 420 000
1994
5
534 000
2 670 000
1995
13
707 692
9 200 000
1996
21
601 238
12 626 000
1997
31
549 097
17 022 000
1998
34
1 301 118
44 238 000
1999
46
1 338 206
61 557 480
2000
62
1 693 497
104 990 331
2001
66
1 498 540
98 903 649
Összesen, átlag
290
1 196 841
347 083 960

A roma közösségi házakra fordított, nevesített támogatások száma és összege is növekszik, hasonlóan az összes projekttámogatáséhoz. Érdekes viszont, hogy az átlagos támogatási összeg 1998-tól többé-kevésbé állandó, ami azt jelenti, hogy összességében ugyan több pénz jut a roma közösségi házakat, illetve az azokhoz kapcsolódó programokat működtető szervezeteknek, de a nagyobb összeg egyszersmind több egyesület között oszlik meg.

A 17. táblázat adatai azt is mutatják, hogy az összes projekt 23%-a célozta meg kimondottan a roma közösségi házakat, ez a teljes támogatási összegnek közel 25%-a. Mindez annak a jele, hogy a roma központokat fenntartó intézmények rengeteg más tevékenységi projekttel is foglalkoznak. Mondhatni, a szervezetek tevékenységi köréből a közösségi ház működtetése csak az egyik program, igaz, mint ezt látni fogjuk, ez képes a leginkább integrálni az összes többi programot is.

TÁMOGATÓK ÉS STRATÉGIÁK

A közösségi házat működtető szervezetek a legtöbb esetben központi költségvetési, illetve helyi önkormányzati forrásokból, valamint az MCKA-tól, a Soros Alapítványtól és Autonómia Alapítványtól kaptak támogatásokat. Összegszerűen a legtöbbet azonban a Soros Alapítvány és az Egyesült Holland Alapítványok költött erre a célra. Nagyon sok projekt esetében a támogatott szervezetek nem tudták pontosan szétválasztani, hogy a vegyes finanszírozású költségvetések hogyan is oszlanak meg a szponzorok között, csak a projektek végösszegét, illetve a támogató intézményeket tudták felsorolni. A táblázatban szereplő
összegek közül az egyik legnagyobb tétel a Soros Alapítvány, az OSI és a Világbank által közösen szponzorált program, amely a Roma Polgárjogi Alapítvány, illetve az ezzel kapcsolatban álló Romaversitas és a Roma Sajtóközpont programjainak, közösségi házának támogatását jelenti. (Lásd 18. táblázat.) A támogatók és a támogatások tekintetében jelen esetben
is a szervezetvezetőktől kapott információkat vettük alapul, az adatok ezt tükrözik.

18. táblázat: Roma közösségi házakra fordított támogatások szponzorok szerint

Támoga-tások száma
Támogatások átlagos összege (Ft)
Támogatások teljes összege (Ft)
Országgyűlés
67
563 666
37 765 647
MCKA
48
552 813
26 535 003
Soros Alapítvány
37
921 622
34 100 000
Települési önkormányzat
35
612 029
21 421 000
Autonómia Alapítvány
11
2 209 135
24 300 480
Okttási Minisztérium
11
199 091
2 190 000
NEKH
9
774 556
6 971 000
DemNet
8
1 489 000
11 912 000
OSI
8
2 809 875
22 479 000
MNEKK
6
336 667
2 020 000
Megyei önkormányzat
5
182 000
910 000
CKÖ
4
267 250
1 069 000
Együttműködő Holland Alapítványok
4
7 575 000
30 300 000
Igazságügyi Minisztérium
3
598 877
1 796 630
Területfejlesztési tanács
3
7 498 333
22 495 000
Ifjúsági- és Sportminisztérium
2
550 000
1 100 000
USA Védelmi Minisztériuma
2
2 250 000
4 500 000
Mobilitás
2
125 000
250 000
Szociális és Családügyi Minisztérium
2
1 685 000
3 370 000
Bank Caritas
1
300 000
300 000
Kulturális Minisztérium
1
1 900 000
1 900 000
Kanadai Nagykövetség
1
720 000
720 000
Kárpátok Euro-Régió Alapítvány
1
800 000
800 000
KOMA
1
300 000
300 000
GYIA
1
100 000
100 000
Népjóléti Minisztérium
1
100 000
100 000
NKÖM
1
300 000
300 000
Ökotárs Alapítvány
1
199 200
199 200
Partners Hungary
1
250 000
250 000
Phare Demokrácia MP
1
1 000 000
1 000 000
Soros, OSI, Világbank
1
40 000 000
40 000 000
Miniszteriális
1
100 000
100 000
Egyéb
5
266 000
1 330 000
Nincs válsz
1
4 500 000
4 500 000
Vegyes finanszírozású
4
9 925 000
39 700 000
Összesen, átlag
290
1 196 841
247 083 960

A roma közösségi házakat támogató szervezetek közül ki kell emelni az OSI-t, amelynek magyarországi programja egy közép-európai támogatási rendszerbe illeszkedik, aminek keretéken a régióban több mint húsz, Magyarországon pedig öt közösségi ház felállításához és programjaihoz járult hozzá a szervezet. A támogatás futamideje három év, ennyi idő alatt kell a támogatott szervezetnek képessé válnia arra, hogy a későbbiekben más forrásokat keresve tudjon működni, önálló profilt tudjon kialakítani.

Hasonló, többéves támogatási stratégiát követ az Autonómia Alapítvány, amely 1999-ben a USAID pénzügyi támogatásával indította el hét roma közösségi központ projektjének a támogatását.

A legtöbb roma szervezet számára a MCKA nyújt közösségi házas pályázati lehetőséget, ez a támogatás a már működő helyi, illetve regionális központok működési, fenntartási és projektfinanszírozási költségeihez járul hozzá. A MCKA által támogatott jogvédő programok is nagyon sok esetben a közösségi házakhoz kötődnek, a közösségi ház címén nyújtott szolgáltatások és a jogi segítségnyújtás azonban nem mindig választható el egymástól.

A Soros Alapítvány a korábban már említett diagnózis tapasztalatait is felhasználva közösségfejlesztéssel foglalkozó tréningsorozatot szervezett a programra jelentkező egyesületeknek. A képzést a Közösségfejlesztők Országos Egyesülete tartotta.

Tekintsük át, hogy a különböző formájú roma szervezetek milyen mértékben tudtak élni a szponzoráció kínálta lehetőségekkel. A következő táblázat adatai szerint a civil szervezetek, illetve a civil szervezet és a CKÖ alkotta egyesületek nagyságrendekkel több és nagyobb összegű támogatáshoz jutottak, mint a kisebbségi önkormányzatok vagy akár a nem roma intézmények által működtetett közösségi házak. (19. táblázat)

19. táblázat: Az általunk felmért összes program száma és a támogatási összegek2

Projektek száma
Összes támogatás (Ft)
Cigány Kisebbségi Önkormányzat
195
160 763 003
Roma civil szervezet
427
672 700 849
Roma civil szervezet + CKÖ
396
586 148 257
Egyház
13
Nincs adat
Nem roma intézmény
4
9 806 000
Összesen
1 035
1 429 418 109


A támogatások összegének településtípusok szerinti eloszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a tárgyieszköz-ellátottság kapcsán megfigyelhető területi egyenlőtlenségek nem érvényesülnek. Igaz ugyan, hogy a nagyvárosok a teljes támogatási összeg majdnem felét „elviszik", ugyanakkor az adatok alapján azt már nem állíthatjuk, hogy minél kisebb egy település, annál kevesebb támogatást kap. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az 500 fő alatti települések viszonylag nagy arányú támogatása a siklósnagyfalui szervezetnek, illetve az ottani OFA programnak köszöntető.

20. táblázat: A támogatások településnagyságok szerint

A települések lakosainak száma
Összes támogatás (Ft)
Összes támogatás
%-ában
500 alatt
144 518 100
10,1%
501-1500
78 533 000
5,5%
1501-5000
121 862 000
8,5%
5001-25 000
309 156 366
21,6%
25 001-80 000
137 944 294
9,7%
80 000 felett
637 404 349
44,6%
Összesen
1 429 418 109
100,0%


Érdemes azt is megvizsgálni, hogy hány projektet valósítanak meg egy adott évben a szervezetek. Ahogy évről évre nő a támogatások száma és összege, azzal együtt növekszik az átlagos projektszám is. A kilencvenes évek első felére még inkább az volt a jellemző, hogy az egyesületek egy-két programot tudtak évente megvalósítani, a szervezeteknek erősebb volt a mozgalmi jellege, működési mechanizmusukat egyfajta civil „akcionizmus" jellemezte. Ezzel szemben az évtized végére több közösségi ház is üzemszerűen, folyamatosan és jól működő nonprofit szervezeti struktúrát tudott kialakítani. Ezt példázza a nagykanizsai „A Nostru" egyesület, amely 2000-ben húsz projektet valósított meg.

21. táblázat: A roma szervezetek által megvalósított adott évi programok számának változása

Évek
Szervezetek száma
Programok száma
MinimumMaximumÁtlag
1990
1
111
1992
1
111
1993
3
163
1994
5
153
1995
11
173
1996
20
183
1997
22
194
1998
30
1104
1999
42
1104
2000
54
1205
2001
58
1135

A programok számának növekedését két tényező magyarázza. Egyrészt a pályázati lehetőségek száma évről évre nő, ahogyan ezt az összes támogatás esetében már láttuk, tehát a szponzorok egyre nyitottabbak, egyre több programról gondolják azt, hogy általuk is támogatandó. Ugyanakkor a szervezeteket a kényszer is arra szorítja, hogy minden pályázaton részt vegyenek, hiszen normatívát nem kapnak, vagy csak a települési önkormányzattól jutnak elégtelen összegű támogatáshoz.


A ROMA KÖZÖSSÉGI HÁZAK PÉNZÜGYI STRATÉGIÁJA

A közösségi házak pénzügyi, forrásszerzési stratégiáját is igyekeztünk feltérképezni; szervezetek véleménye a támogatási források elérhetőségével kapcsolatban változó. A kisebbségi önkormányzatok számára az állami normatíva jelenti a legbiztosabb forrást, a civil szervezetek viszont éppen a központi pályázatok kapcsán hangsúlyozták a személyes ismeretségek, kapcsolatok fontosságát. A települési önkormányzatok adakozási hajlandóságát csak jelképesnek ítélték, a minisztériumi támogatásokkal kapcsolatban pedig a célzottság hiányát említették A megkérdezett szervezetek szinte mindegyike a civil szektort minősítette a legrugalmasabb partnernek, de a civil világban is fontosnak tartották a személyes nexusokat. A Phare-támogatásokról a legtöbb szervezetnek nem volt még tapasztalata. Végeredményben az összes támogatás 60%-a származik állami forrásokból, és valamivel több, mint a harmada a civil szektortól.

22. táblázat: A különböző források értékelése (1 - egyáltalán nem elérhető, 5 - könnyen elérhető)

Szervezetek száma
Átlag
A teljes támogatási összeg hány százalékát adták
Állami támogatások
66
2,9
*51,8
Települési önkormányzat
69
2,5
4,63
Miniszteriális támogatások
66
2,3
4,7
Civil források
66
2,9
34,7
Phare
59
1,9
2,3
Külföldi források
58
2,2
3,2

*Az állami támogatások kategóriájába soroltuk a közalapítványok, valamint az OFA, a munkaügyi központok és az országgyűlés által nyújtott támogatást.

Természetesen a roma szervezetek fund-raising stratégiája rugalmasan igazodik a szponzorációhoz, a pályázati kiírásokhoz. A roma szervezetek közötti „projekt-versengést" kezdi felváltani a „közösségiház-verseny". A szervezetek ugyanis azt tapasztalják, hogy egyre több ilyen jellegű pályázati kiírás jelenik meg, erre a célra lehet akár „puha" pénzeket is szerezni, ahol a támogatások nem tartalmaznak visszatérítendő részt, kevésbé szigorú az elszámolási rend és a program sikeressége nincs kitéve a külső gazdasági viszonyok kiszámíthatatlanságának.

Erre nemcsak Budapesten és a nagyobb lélekszámú városokban találtunk példát, ahol a több központ megléte indokolható és logikus is lehet, hanem párszáz lelkes falvakban is.

A közösségi házak vezetői a többszintű szponzorálási szisztémát tartanák kívánatosnak, amely a normatív támogatás és a projekttámogatás kettősségén alapulna. A szervezetek döntő többsége projektfinanszírozásokból él, fenntartási, működési költségeit ezekből a forrásokból kell biztosítania. Ebből adódóan maximum egy, szerencsés esetben másfél évre tudnak előre tervezni, minden egyéb a pályázati kiírásokon és a szponzorok jóindulatán múlik.

MUNKATÁRSAK, HUMÁN ERŐFORRÁS

Csaknem minden egyes szervezetvezető említette, hogy önkéntesek segítik munkájában, akik leginkább a családi, baráti körből kerülnek ki, és leggyakrabban rendezvények szervezésében, lebonyolításában vesznek részt. Szintén többen említették, hogy a közösségi ház felújításában a közösség tagjai segédkeztek, az esetek többségében fizetség nélkül. Nyugati típusú önkéntes munkára leginkább a nem roma szervezetek, illetve egyházak, felekezetek által működtetett közösségi házaknál találhatunk példát; pedagógusok, szociális szférában dolgozó szakemberek vállalnak elsősorban ilyen jellegű segítségnyújtást. A teljesen vagy túlnyomórészt önkéntes munkán alapuló, „klasszikus" civil szervezeti működés inkább kényszernek tekinthető.

A fizetett munkaerő alkalmazása túlnyomórészt azon múlik, hogy a szervezet képes-e bértámogatást szerezni. Kutatási mintánkban nem találtunk olyan közösségi házat, ahol a szervezet saját, nem pályázati úton szerzett bevételeiből képes lett volna bért fizetni munkatársainak. Ugyanakkor a bértámogatás elnyerésének gyakran feltétele bizonyos önrész, a munkaügyi központok sokszor csak a nettó munkabért fedezik, a közterheket a szervezetnek kell fizetnie. Leggyakoribb esetben a teljes bruttó bérköltség 10-30%-át kell állnia az egyesületnek.

A 23. táblázat azoknak a fizetett munkatársaknak az adatait tartalmazza, akik nem gaz-dasági, foglalkoztatási program keretében kapják a fizetésüket. Az 1990-es év 6 alkalmazottja a Phralipe kalocsai szervezete által működtetett szociálisgondozó-szolgálatnál dolgozott. 1998-tól a fizetett alkalmazottak számát illetően a debreceni CVSZE a listavezető 15 munkatárssal. (Lásd 23. táblázat.) Adataink szerint 2001-ben a vizsgált 78 szervezet közül 32 tudott legalább egy fizetett munkatársat alkalmazni, ami nem jelent tényleges változást a megelőző év adatához képest. A táblázat ugyanakkor nem tartalmaz információt azokról az esetekről, amikor a szervezet valamely tagját, esetleg vezetőjét a települési önkormányzat foglalkoztatja, de munkaköre a közösségi házzal kapcsolatos.


23. táblázat: A roma szervezetek által alkalmazott fizetett munkatársak számának alakulása


Évek
Szervezetek száma*
Fizetett munkatársak száma
MinimumMaximumÁtlag
1990
1
666
1992
1
555
1993
1
333
1994
1
222
1995
5
152
1996
5
152
1997
14
153
1998
16
1154
1999
24
1155
2000
31
1155
2001
32
1156

*A táblázatban csak azok a szervezetek szerepelnek, amelyek legalább egy fizetett munkatársat tudtak alkalmazni.

Ha a fizetett munkatársak köréhez azokat a személyeket is hozzászámoljuk, akik foglalkoztatási, gazdasági programok keretében végeznek munkát és kapnak fizetést, akkor több helyen is a szervezet a település egyik legnagyobb, meghatározó foglalkoztatója. Ugyancsak nem vettük számításba a fenti táblázatban a közhasznú munkák, közmunka, keretében alkalmazottakat, mivel a szociális foglalkoztatási programok nem a szervezeti működést, közösségfejlesztést segítik elő, sokkal inkább tekinthetők szociális támogatásoknak.

Egyre több közösségi ház „vásárolja meg" nem roma szakemberek szakértelmét; nemcsak könyvelőt, jogászt alkalmaznak, de gyakran nem roma származású pedagógusok, irodavezetők, projektmenedzserek is bekerülnek a szervezet vezetőségébe. Akár azt is mondhatnánk, hogy a piaci viszonyok hozzájárulnak az előítéletek csökkentéséhez, hiszen mind a roma szervezetnek, mind a nem roma szakértőnek alkalmazkodniuk kell a másik félhez, még akkor is, ha mindez a folyamat természetéből fakadóan nem zajlik konfliktusok nélkül.


A SZERVEZETEK INTÉZMÉNYESÜLTSÉGE: CIVIL VAGY NONPROFIT?

A bevezetőben már hivatkoztunk a civil és nonprofit fogalmak közötti különbségre, döntően az intézményesültség, az üzemszerűség fokát tekintve kritériumnak. Többéves összesített adatsor alapján készítettünk egy indexet, amely a szervezetek által megvalósító programok, illetve a fizetett munkatársak számán kívül az ügyfélnyilvántartást és a könyvelő igénybevételét is tartalmazza. A szervezetek intézményesültségét kifejező index alapján csoportba soroltuk a közösségi házakat:3

1. csoport: Professzionálisan, üzemszerűen működnek, évente kb. 5 programot valósítanak meg, rendszeres könyvelővel, ügyfélnyilvántartással és stabil számú munkatársi gárdával rendelkeznek.

2. csoport: Kialakult szervezeti struktúrával rendelkeznek, de további fejlesztésekre szorulnak vagy a munkatársak, vagy a nyilvántartás, dokumentáció terén.

3. csoport: A szervezeti struktúra és működés ugyan kialakult, de eddig viszonylag kevés programot valósítottak meg.

4. csoport: Alapszintű szervezeti struktúrával rendelkeznek, de csak minimális programokat valósítottak meg, illetve csak évi 1-2 akció jellegű programot.

5. csoport: Alapszintű szervezeti struktúrával rendelkeznek, programok nélkül.

6. csoport: Nem működő szervezet.

Az 1. csoportba tartozó szervezetek nonprofit szervezetek, a 2. csoport egyesületei „úton vannak" a civil és a nonprofit formák között, míg a többi szervezet inkább nevezhető civilnek, mint nonprofitnak.

24. táblázat: Civil és nonprofit szervezetek, illetve az általuk megvalósított projektek

Intézményesültség szintjei
Szervezetek
Projektek
Átlagos
Összesen
Száma
%
Száma
%
összege (Ft)
(Ft)
1. csoport – nonprofit
16
20,5
530
41,7
1 752 759
928 962 304
2. csoport – „fél-„ nonprofit
15
19,2
383
30,1
652 185
249 786 986
3. csoport – civil
14
17,9
183
14,4
698 242
127 778 319
4. csoport – civil
15
19,2
128
10,1
334 754
42 848 500
5. csoport* - civil
9
11,5
32
2,5
2.194 188
70 214 000
6. csoport* - civil
9
11,5
16
1,3
614 250
9 828 000
Összesen:
78
100
1 272
100
1 123 756
1 429 418 109

*Az 5. csoportba került olyan szervezet is, amely ugy1an tökéletesen felszerelt épülettel és infrastruktúrával ren-delkezik, se programjairól nem, csak költségvetéséről adott információt. A programokról szóló adatok hiányában soroltuk ebbe a csoportba. A 6., általunk nem működőnek nevezett szervezeteket tartalmazó csoport esetében azért találunk projekteket és támogatási összegeket, mivel az index összeállításakor az utolsó három évet vettük figyelembe, vagyis ezek a szervezetek korábban működtek, de időközben „alvó szervezetté" váltak. A táblázat mind a 78 általunk vizsgált szervezet adatait tartalmazza, nem csak a közösségi házakét. A 11 közösségi házat nem működtető szervezet a 3-6. csoportokban található.


Mint a 24. táblázatból láthatjuk, az általunk vizsgált 78 szervezet közül indexünk alapján 16 minősül nonprofitnak, ez az összes egyesület ötöde. Ugyanakkor ez a 10 szervezet valósította meg az összes általunk felmért projekt 41%-át, ami az összes támogatás 65%-át jelenti. Ha mindehhez hozzászámítjuk a 2. csoport többé-kevésbé intézményesült szervezeteit is, akkor a projektek 70%-át és a teljes támogatási összeg 82,5%-át kapjuk. A számok azt bizonyítják, hogy a nonprofit szervezetek képesek eredményesebben szerepelni a támogatásokért folyó versenyben, illetve hogy a szponzorok is szívesebben helyezik támogatásaikat biztosabbnak tűnő helyekre.

Érdekes megnézni azt is, hogy a korábban már vizsgált szervezeti formák milyen kapcsolatban állnak az intézményesültséggel. Azt tapasztaljuk, hogy míg a kisebbségi önkormányzatok 8%-a került az l. csoportba, addig a civil szervezeti vezetésű egyesületek 25%-a, valamint a civil és kisebbségi önkormányzatiak 41%-a. (Lásd a 32. táblázatot a Függelékben.)


A ROMA KÖZÖSSÉGI HÁZAK HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI IGÉNYEI ÉS ELKÉPZELÉSEI

A közösségi házak munkatársai között szinte nem találunk olyat, aki ne vett volna részt valamilyen, a civil szektorhoz kapcsolódó képzésen, tréningen. A közéleti képzésektől kezdve a közösségfejlesztő tréningeken át a professzionális média-tanfolyamokig nagyon széles skála. Ugyanakkor a közösségi házak vezetői több területet is említettek, ahol további tanulási, humánerőforrás-fejlesztési lehetőségeket, igényeket látnak.

Első helyen kell kiemelni a számítógép-használói ismereteket, ezt a képzést szinte mindenki igényelné. A közösségi házak munkatársai, vezetői közül sokan vannak, akik nem számítanak ugyan teljesen „IT-analfabétának", de felhasználói tudásuk sokszor saját bevallásuk szerint is csak alapszintű.

A nonprofit szervezetek leginkább olyan képzésekre küldenek el munkatársaikat, ahol alapvető pénzügyi, számviteli, gazdasági ismereteket szerezhetnének, hiszen évi több tízmillió forinttal gazdálkodnak. Jóllehet ezek a szervezetek természetesen alkalmaznak könyvelőt, de a pénzügyi dokumentáláson túl a komolyabb pályázati anyagok elkészítéséhez is szükség van financiális tervezéshez is értő munkatársra. Sokan említették a közéleti képzés, vezetőképzés szükségességét; projektmenedzsmentről szóló tréningeken szeretnének ismereteket szerezni a nonprofit szektorról, a szervezetvezetésről, illetve a közösségfejlesztésről.

Több közösségi ház családsegítő feladatokat is ellát. Ezek munkatársai már eredményesen elvégeztek egy szociális asszisztensi végzettséget nyújtó tanfolyamot, de szükségét érzik ismereteik elmélyítésének. Kisebb településen működő szervezetek olyan képzésre tartanak igényt, amely segítséget nyújt az aktuális jogszabályok, rendeletek értelmezésében. Ugyancsak igény lenne olyan képzésre, amely az alapvető szociális és foglalkoztatási infor-mációk feldolgozására és szolgáltatására vonatkozik. Lévén több szervezet programjai között is szerepel a foglalkoztatás, a munkaerő-közvetítés, ezért szükség lenne a munkaerő-piaci jogszabályok és lehetőségek elsajátítására irányuló foglalkoztatási menedzseri ismeretekre, de felmerült még alapszintű politológiai, közigazgatási és klasszikus nonprofit képzés is.

Csak nagyon kevés helyen sikerül a szervezetnek „saját nevelésű" munkatársakat alkal-maznia. Akár az aktivisták, akár a fizetett alkalmazottak közül végez el valaki egy képzést, a bértámogatások bizonytalansága miatt nagyon nehezen tudja hosszú távon is alkalmazni a szervezet. A bértámogatások általában egyéves időtartamra szólnak, ennek letelte után néhány hónapig nem alkalmazható ugyanaz az ember újabb támogatással. A helyzet bizonytalanságát csak fokozza, hogy a későbbi újabb támogatáshoz újabb önrészeket kell biztosítani. Mindezek miatt meglehetősen nagy a fluktuáció az egyesületek fizetett munkatársai között. Szervezeti szempontból természetesen az a képzés válik kifizetődővé, melynek eredményeiből a közösség is részesül, a kiképzett, de később elbocsátott munkatársba fektetett energia kidobott pénz, legalábbis a szervezet számára. A bértámogatási rendszer bizonytalansága és az ebből is fakadó fluktuáció, a stabil és tervezhető munkaerő hiánya az egyik legjelentősebb akadálya a szervezetek fejlődésének, az érettebb szervezeti struktúra kialakulásának. Az is egyre gyakoribb jelenség, hogy a nonprofit szektort, ezen belül a roma szervezeteket ugródeszkaként használják a munkatársak. Egyrészt az itt megszerezhető kapcsolatok, másrészt pedig a munkatapaszta-lat, az elsajátított készségek a későbbiekben másol is felhasználhatóak.

Ezek a szempontok is közrejátszanak abban, hogy a stabil és képzett munkatársi gárdát a szervezetek legjelentősebb erőforrásuknak tartják.

Még egy képzési javaslatról essen szó, amely talán a fenti problémának is az egyik lehetséges megoldását kínálja. A Roma Közösségfejlesztők Országos Egyesületének van egy képzési ötlete kimondottan a roma közösségi házak munkatársai számára. Eszerint egy olyan képzési csomagot kellene összeállítani, amely minden témát érint, ami a közösségi házak napi munkájában előfor-dulhat. Annak megfelelően lehetne különböző szintű képzéseket, tréningeket tartani, hogy az adott közösségi háznak mennyire fejlett a szervezeti struktúrája, mekkora a tapasztalata. Egyszersmind egy tudás- vagy ismeretminimumot is fel lehet állítani a képzési csomag segít-ségével, ami a közösségi házak minőségellenőrzését is jelentősen megkönnyítené. A közösségi házak hálózata pedig abban tudna segíteni, hogy egyfajta gyakorlóterepként lehetőséget kínálna az újonnan induló központok munkatársainak, akik egy-két hetet a már működő intézmények-ben gyakorolva „élesben" is tapasztalatokat és ismeretségeket szerezhetnének. A regionális közösségi központok az új szervezeteket segítő mentorálási feladatot is vállalnák.


SZERVEZETI ERŐSSÉGEK ÉS HIÁNYOK

A közösségi házak vezetői a szervezetek erősségének tartották, ha sikerült jó kapcsolatot kiépíteni mind a helyi vezetőkkel és intézményekkel (főként a munkaügyi központokkal, az oktatási intézményekkel), mind pedig más roma szervezetekkel, regionális vagy országos szövetségekkel. Az egyesületek egyik legfontosabb erőforrása, hogy élvezik a helyi roma közösség bizalmát, összetartás van a szervezet tagjai és vezetői között. Az infrastrukturális humán erőforrásokkal rendelkező szervezetek mindezeket a tényezőket sikeres működésük nélkülözhetetlen alapjaként említették. A közösségi ház erősségeit firtató kérdésre a leggyakrabban kapott válasz a menedzsment összeszokottsága, a munkatársak elkötelezett csapatmunkája, ami olykor szabadidőben végzett pluszmunkát is jelent. Nem nehéz észrevenni, hogy a szervezetek jelentős része tervszerűen, akár üzemszerűen képes működni, de ugyanakkor néha a munkatársak „mozgalmár" jellegű erőfeszítéseire is szükségük van. A problémákra vonatkozó kérdésre a leggyakrabban azt említették a szervezetvezetők, hogy kisebbségellenes környezetben dolgoznak, nehezen vagy egyáltalán nem jutnak információhoz, nem rendelkeznek az alapvető felszerelésekkel, számítógéppel, telefonnal vagy éppen megfelelő épülettel. Többen hiányolták az állami és önkormányzati támogatásokat, ennek tulajdonítva a hosszabb távra szóló pénzügyi tervezés lehetetlenségét. Olyan választ kaptunk, amely szerint a helyi cigányok nem fogadják el a szervezetet, illetve annak vezetőit, de előfordult olyan helyzet is, amikor a helyi roma közösség tagjai éppenséggel azt nehezményezték, hogy a cigány szervezet nem csak a cigányokért, hanem a nem roma szegényekért is dolgozik.

Az a példa sem egyedülálló, hogy a romák által létrehozott közösségi ház végül nem az eredeti célokat szolgálja. A bevezetőben elmeséltük egy történet egyik felét: emlékszünk rá, egy faluban a roma fiatalok a diszkóból kitiltatván megpályázták és felépítették saját központjukat. A ház felépült, diszkót azonban itt sem rendeztek a fiataloknak, ugyanis a szervezet vezetői nem akarták idecsődíteni a szomszédos falvakból a „balhés" cigányokat. Civil szervezetként megvalósítottak egy-két kulturális és megélhetési alapprogramot, majd egy nagyobb pályázaton is indulni akartak. A pályázati űrlap bonyolult volt, sokat kellett dolgozniuk rajta - végül nem nyertek. Ez annyira elvette a szervezet vezetőjének a kedvét az egyesületi munkától, hogy, noha nem oszlatták fel a szervezetet, az valójában nem működik. Rendezvényeik, programjaik nincsenek, pályázatokon nem vesznek részt, arra várnak, hogy a valamikori vezető unokája átveszi majd egyszer a stafétabotot, és újból életet lehel a közösségi házba.

Korábban már esett szó arról, hogy egyes településeken a nagyobb támogatási összegek reményében több szervezet is alakul. Ebben az esetben a különböző egyesületek egymással versenyeznek, és a konfliktusok kezelése sok energiát leköt.

Általánosságban elmondható, hogy a civil szervezetek a munkájukhoz szükséges alapvető feltételeket hiányolják a leginkább, és ezt jelölik meg problémaként, illetve a szervezeti gyengeségek okaként. Ezzel szemben az intézményesült, üzemszerűen működő nonprofit egyesületek attól fémek, hogy a pályázati- és pénzforrások elérhetőségét meghatározó külső
környezet ugyanolyan kiszámíthatatlan marad, mint jelenleg, ez pedig szervezeti kultúrájuk és működésük megtartását veszélyezteti. Többen említették az utóbbi csoport tagjai közül, hogy túl sok munkatársat kénytelenek foglalkoztatni, ennek a szervezetre eső költségeit pedig egyre nehezebben és egyre nagyobb áldozatok árán tudják csak előteremteni. Több olyan szervezet, amely nagyszabású gazdasági programba kezdett, likviditási problémákkal küzd, ami az egész közösségi házat veszélyezteti. Nem ritka, hogy a gazdasági tevékenység veszteségét csak a közösségi ház épületére terhelt jelzálogkölcsönnel képesek fedezni.


ROMA KÖZÖSSÉGI HÁZAK - MŰKÖDTETŐK ÉS FUNKCIÓK

A következőkben azt vizsgáljuk, hogy milyen funkciókat látnak el a roma közösségi házak, illetve ki működtethet ilyen intézményt. Több roma szervezetvezető is megemlítette, hogy a felekezetek, önkormányzati intézmények által fenntartott közösségi házakat nem tartja „romának", ebbe a kategóriába csak a roma szervezetek által működtetett házak tartoznak. Kutatásunk kezdetén nem osztottuk a fenti véleményt, és inkább azt az elvet követtük, hogy a célcsoport, tehát a programok haszonélvezői szerint döntsük el a kérdést.

Vizsgálatunk során több olyan roma közösségi házról is gyűjtöttünk adatokat, amelyek fenntartója nem roma szervezet. Két példát érdemes alaposabban szemügyre venni:

Tatabányán névleg nem közösségi ház, hanem roma teleház működik, funkcióját tekintve azonban inkább az előbbi kategóriába sorolható. A teleházat a Mésztelepi Szociális és Kulturális Egyesület működteti, amelyet a telepi iskola pedagógusai és az iskolába járó gyerekek szülei hoztak létre. Ugyan az iskola tanulóinak közel 90%-a roma, és az egyesület is elsősorban nekik nyújt szolgáltatásokat, a szervezet mégsem roma egyesületként definiálja önmagát: alakulásakor a célok között inkább kulturális programok, gyermekek számára szervezett kirándulások szerepeltek. Az egyesület állandó programjai a roma fiatalok által létrehozott hagyományőrző tánccsoport működtetése, a rendszeres ének-, zene- és táncverseny, valamint cigány ételkülönlegesség-bemutató és -verseny. A pedagógusok tapasztalatai szerint a gyerekek nyitottabbak lettek; az iskola minden évben rendez olyan kirándulást, ahol a szülők és a gyerekek is részt vesznek.

A kezdeti kulturális, oktatási tevékenység a későbbiekben újakkal egészült ki. A helyi munkaügyi központ és a polgármesteri hivatal felismerte, hogy az emberek el vannak zárva az információtól, a két cigánytelep, a Mésztelep és a Hatos telep pedig messze esik a város központjától, ahol a hivatalok és az intézmények működnek. A szervezet a hozzá forduló embereknek segít megírni a kérvényeket, kitölteni az adatlapokat vagy egyszerűen csak eligazodni a hivatal útvesztőiben. A teleház jelenleg a polgármesteri hivatal és a munkaügyi központ „kihelyezett" irodájaként is működik. A szervezet egy aktivistája a hivatalokban beszerzi a szükséges iratokat, adatlapokat, az emberek pedig ezekhez helyben, a telepen tudnak hozzájutni, a formanyomtatványok kitöltéséhez megkapnak minden segítséget, s végül a szervezet vissza is viszi az adatlapokat a hivatalba. A munkaügyi központ minden héten eljuttatja az éppen aktuális álláslehetőségek listáját. Ezek a lapok a teleházban a faliújságra vannak kifüggesztve, úgyhogy csak az iskoláig kell elmenniük a helyieknek, ha munkalehetőség után érdeklődnek. Idén két alkalmazottja is lett a szervezetnek, akik közhasznú munkásként dolgoznak, 90%-os munkaügyi központos támogatással, a maradék 10%-ot a polgármesteri hivatal fizeti.

Az egyesület jelenleg egy olyan programon dolgozik, amely egy komplex oktatási központot kíván létrehozni. Az iskola melletti épületben a felújítás után egy középiskolát akartak beindítani. Ugyanis a gyerekek szinte mindegyike elvégzi az általános iskolát, és majdnem mindenki tovább is tanul, a középiskolákból viszont a második év környékén kimaradnak. Ennek egyik oka az, hogy a középiskolai osztályokban csak egy-két roma tanuló van, velük nem foglalkoznak annyit a pedagógusok. Az új oktatási központ koncepciója az, hogy az itteni iskola juttassa el a gyerekeket egészen a szakmaszerzésig. Helyben csak az elméleti oktatás folyna, a gyakorlati oktatás azokban az üzemekben történne, ahová majd a tanult szakmával el tudnak helyezkedni. Az iskola a későbbiekben egy alapítványt szeretne létrehozni azzal a céllal, hogy önfenntartó módon tudjon működni.

A két telepen nem zárt közösségek élnek, hanem különböző hullámokban mindenhonnan érkeztek ide emberek. Korábban a munkalehetőség vonzotta őket, később, a kilencvenes évek közepétől már az üres, olcsó lakások magas száma is. A közösségi programok egyik legfőbb feladata éppen ezért az, hogy valamiféle közösséget kovácsoljon az itt lakókból. Roma civil szervezet nincs a településen, a két telepen két nem roma civil szervezet próbál segíteni. Egyik szervezetnek sem roma a vezetője, de több roma munkatárs is dolgozik mindkettőben.

Hasonló a SZETA egri szervezetének a története is. A szervezet 1989-ben alakult, a kilencvenes évek közepéig elsősorban magánadományokból gazdálkodott. 1997-ben mi-nisztériumi segítséggel egy átmeneti gyerekotthont sikerült létrehozniuk Eger egyik kertvárosi részén. Mivel a településrész közelében nagyobb számú roma közösség is él, így ők is a klien-túra részét képezik. A telepiek számára nyitásuk óta mosási, fürdési lehetőséget biztosítanak, családgondozást végeznek, gyerekprogramokat szerveznek. A cigánytelep közelsége kissé átrendezte a ház mindennapi életét, a helyi romák az építkezéstől kezdve aktívan részt vettek a házzal kapcsolatos összes munkában, ugyanakkor problémáikkal is rendszeresen megke-resték az intézményt. Az eleinte nem tervezett nyitottház-, közösségiház-funkciót a SZETA is egyre inkább fontosnak tartja. Ez nemcsak annyit jelent, hogy a közösségi ház név alatt újabb pályázati lehetőségekhez juthatnak, hanem stratégiájukat, programterveiket is egyre inkább ennek megfelelően alakítják. Az emeletes épület alsó szintjén játszóházat, korrepetálá-sokat, táncházat tartanak, de terveznek ide szövőtanfolyamot is. A vezetőség arra törekszik, hogy a nyitott közösségi programokba minél több szülőt is be tudjanak kapcsolni. Amiben csak lehet, igyekeznek a helyiek, közöttük különösképpen a telepiek igényeire is reagálni.
A városban CKO- és roma civil szervezetek is működnek, azonban jóval kisebb sikerrel, kevésbé eredményesen. A sikeres munkát az sem könnyíti meg, hogy a CKO majd minden tagja egyben egy „saját" szervezetnek is a vezetője, a programok szervezése helyett pénzügyi viták és belharcok őrlik fel energiáikat.

A roma szervezet által működtetett közösségi házra jó példa a gyomaendrődi regionális központ története, mivel a funkciók változatosságát szemlélteti. A megyei cigány szervezetnek a kilencvenes évek elején alakult egy tagszervezete a településen, amely dön-tően kulturális programokkal és alapszintű mezőgazdasági termeléssel foglalkozott. 1998 végén a helyi cigány kisebbségi önkormányzat és a települési önkormányzat hozta létre A „Művelt Cigányifjúságért" Alapítványt, amely az Autonómia Alapítvány pályázatán nyert támogatást közösségi ház létrehozására. A pályázati pénzből a közösségi ház épületének részleges felújítását tudták megvalósítani, illetve felnőttoktatási programot indítottak.

A helyi igényeknek leginkább egy mezőgazdasági képzést, valamint traktoros végzettséget és jogosítványt adó iskola felelt meg, mindezt a helyi mezőgazdasági szakközépiskolával közösen valósították meg. A következő évben nehéz- és könnyűgépkezelői tanfolyamot szerveztek, ami olyannyira kurrensnek bizonyult, hogy térítés ellenében nem cigány jelentkezők is részt vettek a képzésen, mivel ezt csak a szervezet nyújtotta
a településen. Mivel a várost abban az évben kezdték el csatornázni, ezért ezzel a szakmával hosszú távon is biztos munkához lehet jutni.

A program sikerét az is bizonyítja, hogy a következő évben már több környékbeli településen is elindult ugyanez a képzés, többek között a szervezet segítségével.

A településen és régiójában nagy hagyománya van a birkatartásnak, a romák közül sokan élnek ebből. Ez is inspirálta az egyesületet, hogy szervezeti szinten is foglalkozzon az állattartással; jelenleg az OFA támogatásával egy juh- és kecskefarmot hoztak létre, közeli terveik között szerepel a kecsketej feldolgozása és értékesítése is. Mindezt, külföldi példákat is hasznosítva, a falusi turizmussal akarják kiegészíteni. Az is jelzi, hogy a szervezet a helyi igényekre reagál, hogy a közösség asszonyai úgymond kikövetelték egy varrómunkás-tanfolyam beindítását. A résztvevők a sikeres vizsga után szervezeti kereteken belül akarnak. A varrodai munkákkal foglalkozni, esetleg a későbbiekben gazdasági vállalkozást létrehozni. Mindekhez az alapítvány a gépparkot és a helyszínt biztosítja.

A szervezet egyike a roma teleházaknak, ennek keretében folyamatosan számítógép-használói képzések folynak, minden korosztály részére. A képzések és a tanfolyamok jelentős része a munkaügyi központ helyi kirendeltségével együttműködésben zajlik, ezt megkönnyíti, hogy egy foglalkoztatási menedzsert is alkalmaz az egyesület, szintén munkaügyis támogatással, akinek az a feladata, hogy a munkaügyi központ által felkínált lehetőségeket közvetítse a helyi roma közösség felé. A folyamat kétirányú, ha a közösségben merül fel igény, akkor arra próbál támogatásokat szerezni. A képzési tevékenységek annyira hangsúlyossá váltak, hogy a szervezet egyfajta képzési központtá alakulása is a lehetséges jövőképek között szerepel. Mindemellett gyerekek számára oktatási és szabadidős programok folynak a közösségi házban, de például az asszonyok aerobikóráinak is helyet ad az épület. A közösség tagjai ugyanakkor a jogsegély-szolgálatot is igénybe vehetik, vagy a szervezet munkatársai éppen aktuális hivatali ügyeiket segítenek intézni, kérvényeket, beadványokat írni, fénymásolni. A programok széles skálájából a hagyományőrzés sem marad ki, minden évben nagy sikerrel rendezik meg a megyei cigány zenésztalálkozót. A szervezet adatfelvételünk idején két főállású munkatárssal dolgozott, de az önkéntesek száma is egyre nagyobb. Nem csak romák dolgoznak önkéntesként, de a helyi vendéglátós is segít, ha kell, és a pék is rendszeresen ad térítésmentesen pékárut a szervezetnek, amit a rászorulók a közösségi házból ingyen vihetnek haza. A gyomaendrődi alapítvány példája is azt bizonyítja, hogy a közösségi ház nagyon széles feladatkört lát el, ténylegesen többfunkciós, a funkciók pedig a helyi igényeket tükrözik. Mindemellett a professzionális munkához stabil munkatársi körre és nagyon jól működő helyi kapcsolatokra, egyszóval a civil szervezet nonprofittá válására van szükség.



1Táblázataink csak a felmérésben szereplő szervezetek adatait tartalmazzák, vagyis nem az adott szponzor által nyújtott összes támogatást. A részletes adatokat lásd a Függelék táblázataiban.

2Ebben a táblázatban kizárólag a projektek számát vettük alapul, vagyis a működés fenntartási költségek, támogatások nem szerepelnek benne.

3Az index részletes leírását lásd a Függelékben.

Közösségiház-meghatározások

Elemzésünk végéhez közeledve visszatérhetünk a kiinduló problémához, a roma közösségi ház szabatos definíciójához. Úgy véljük, hogy adataink, tapasztalataink tanulsága alapján lényegesen árnyaltabb ismeretekkel rendelkezünk arról, hogy milyen kritériumai, ismérvei és feladatai vannak a roma közösségi házaknak.
A roma szervezetek által fenntartott közösségi házak kettős funkciót látnak el. Egyrészt a közösség kultúrájának és hagyományainak megőrzését és továbbadását tekintik feladatuknak, másrészt viszont a közösség integrációs törekvéseinek biztosítanak helyet és for-mát. A kétféle funkció összhangja a közösségek igényeinek, illetve a szervezetek fejlettségének függvénye. Csak az elmúlt két esztendőben ötven felnőttoktatási, átképzési programot szerveztek és valósítottak meg a szervezetek, több mint százmillió forint költségvetéssel; közel nyolcvan megélhetési és vállalkozói programot indítottak több mint 300 millió forintot felhasználva. Ezáltal a közösségi házak ténylegesen az állam működési hiányaira válaszolnak. Láttuk, hogy a nonprofit szervezetek támogatásának, programjaik költségvetésének jelentős része állami forrásokból származik. Mindez azt jelenti, hogy vannak olyan, az állam által nyújtott szolgáltatások és források, amelyek nem jutnak el a roma közösségekhez az állami intézmények lassúsága, bürokratikus működési mechanizmusa miatt, vagy sok esetben éppen azért, mert a hivatalok nem tudják, nem akarják kezelni azt a helyzetet, hogy ügyfeleik romák. Ezekben a helyzetekben a roma szervezetek mint közvetítő intézmények lépnek fel, ezáltal betöltve a nonprofit szektor bevezetőben is említett feladatainak egyikét. Nagyon nehéz meghatározni, hogy meddig vállalhatja fel a nonprofit szervezet az állam „helyettesítését", illetve a fent említett közvetítő funkciót, a folyamat ugyanis nem várt hatásokat is eredményezhet. Több telepü-lésen is bevett gyakorlat, hogy a segélyeket, szociális támogatásokat a romák számára nem a „központi" hivatalban osztják, hanem a telepen működő szervezetre, közösségi házra bízzák a feladatot. Ezáltal pater-nalista viszonyt teremtenek a helyi vezetés és a roma szervezet, illetve a szervezet és a roma közösség között. A segélyezési döntések jogának átruházása csapda, amelynek veszélyeire a kisebbségi ombudsman is nyomatékosan felhívta a figyelmet. A roma közösségi házak nagyon gyakran szembesülnek a közösség azon elvárásaival, hogy minden problémájukra az intézmény keressen megoldást, beleértve a szociális ellátástól kezdve a munkahelyteremtésen és az iskolai támogatáson keresztül a temetési segélyig szinte mindent.

Erre egy pályázatokból élő nonprofit szervezet természetesen nem képes, ugyanakkor az elvárásokkal nap mint nap szembe kell néznie.

Tekintsük át, hogy maguk a szervezetvezetők miként határozzák meg a roma közösségi házakat, íme néhány a leggyakrabban említett definíciók közül:
- A közösségi ház összefogja a fiatalokat, klubként működik, sport- és kulturális csoportokkal, rendezvényekkel.
- Van megfelelő tér közösségi programokra.
- Több embert képes elérni, mint a kisebbségi önkormányzat vagy a szervezet, ezek ugyanis elsősorban a saját tagságuk részére nyújtanak szolgáltatásokat, míg a közösségi ház a közösség minden tagjáé.
- Ahogy többen is mondták: alternatíva lenne a kocsmával szemben.
- Egy következő meghatározás szerint állandóan nyitva van, az emberek bármilyen üggyel felkereshetik, szociális és jogi segítséggel, ügyintézéssel foglalkozik.
- Több hónapos, éves programok zajlanak, oktatást, családsegítő hálózat működtetését és gazdasági tevékenységeket is beleértve.
- Olyan intézmény, amely minden korosztály számára nyújt programokat, ahova bárki bemehet.
- Rendezvények zajlanak benne, az alapvető irodatechnikai eszközöket mindenki használhatja.
- Az egyik szervezet a bezárt óvoda helyett délelőttönként befogadná a gyerekeket, ezenkívül pedig roma éttermet és egészségügyi házat is működtetne a közösségi ház keretein belül.
- Nemcsak a romáké, hanem bárki használhatja.
- Mivel maga a közösségi ház többfunkciós, ezért a klienseket az egyik tevékenységről át lehet vezetni egy másikra is: például valaki azért jön be, hogy faxoljon, de ott marad internetezni is. A segítségnyújtás felől - ami elsősorban szociális jellegű, illetve ügyintézési, hivatallal kapcsolatos közvetítés - el lehet jutni a tényleges közösségi tevékenységekhez, közösségfejlesztéshez is.

Mint a fenti szemelvényekből is látható, összemosódik a program, az intézmény, valamint a szolgáltatással és az épülettel szemben támasztott követelmény; a meghatározásokban egyszerre érhető tetten a művelődési házak funkcióit, működését felelevenítő minta és a civil alapokon létrejövő többfunkciós szolgáltatóközpont ideája.

Nézzük a tárgyi feltételekkel szemben támasztott kritériumokat, szintén a szervezetvezetők értékelése alapján. Technikai minimumként a korábban már jelzett telefon-számítógép-nyomtató-fénymásoló-internet összeállítás jelenik meg, amit többen kiegészítet-tek a TV, videó, magnó szükségességével. A regionális közösségi központokat működtető szervezetek kétféle, tehát lokális és regionális minimumszintet is felállítottak: eszerint lennének kis alapterületű és a technikai minimummal rendelkező, kistelepüléseken, aprófal-vakban működő közösségi kuckók, lennének a nagyobb településeken dolgozó közösségi házak, valamint az előbbi kritériumokon túl legalább 3-4 számítógéppel és 100 m2-es épület-tel rendelkező regionális központok. Hasonló distinkció érvényesül a munkatársak szük-ségesnek ítélt számát illetően is. A kevésbé kiforrott szervezeti struktúrával rendelkező központoknál leginkább egy adminisztrátorra, illetve vezetőre lenne szükség, míg a regionálisak házak esetében külön főállású programfelelősök, szociális munkás, pénzügyes, gazdaságig szerepel az igények között. A különböző szintű közösségi központok pedig hálózatokat alkotnának, ezeken keresztül kapcsolódva egymáshoz.

A roma közösségi házak definiálása sok akadályba ütközik, a funkciók sokfélesége tükröződik a meghatározásokban is. A különböző alapokon szerveződő roma közösségek egyik lehetséges működési módja, hogy formális keretekkel is rendelkező egyesületeket hoznak létre. Ezek az egyesületek, kihasználva az állami és a civil pályázatok nyújtotta lehetőségeket, különböző programokat valósítanak meg, gazdasági és pénzügyi erőforrásokat vonzanak az adott településre. Ennek a szervezeti működésnek az egyik iránya a közösségi ház. Mivel a szponzorok sem szorítják merev batárok közé a közösségi ház fogalmát, prog-ramok és tevékenységek igen széles skálája valósulhat meg ezek között a keretek között. Közösségiház-programnak számít a játszóház éppúgy, mint a felnőtteket megcélzó átképzési vagy foglalkoztatási program, a jogsegélyszolgálat, vagy akár a számítógépes szolgáltatások.

A roma közösségi házakat legkönnyebben a technikai-tárgyi minimumok meghatározásával definiálhatjuk. A fentebb is említett alapvető irodagépesítés és számítástechnikai fel-szereltség napjainkban már nélkülözhetetlen a széles körű szolgáltató tevékenység ered-ményes folytatásához. Mondhatjuk tehát, hogy legalább egy internet- és e-mail-használatra, alapvető felhasználói programok futtatására alkalmas számítógép, az internetes kapcsolatot lehetővé tevő telefonvonal, egy nyomtató és egy fénymásoló feltétlenül szükséges kritériuma a közösségi háznak. A szükséges helyiségek, épületek minimális paramétereit már korántsem ennyire egyszerű meghatározni. A roma közösségi házak ingatlanminimuma kapcsán semmiképpen sem érdemes a nagy léptékű kulturális rendezvényeket is szempontként kezeli, hiszen nem alternatív roma művelődési házak, hanem szolgáltatóközpontok létrejötte a cél.

Ugyancsak nem célszerű mereven meghatározni a roma közösségi ház által végzi tevékenységi köröket, hiszen ezáltal a szolgálat lényegét, annak rugalmasságát, sokszínűségét, kreativitását korlátoznánk.

Összességében elmondhatjuk tehát, hogy a roma közösségek életének megszervezésére alakított, alapvető számítástechnikai és irodai eszközökkel rendelkező, folyamatosan és üzemszerűen működő, nonprofit szervezetek által fenntartott intézmények nevezhetők roma közösségi háznak.

Támogatási programjavaslat

A ROMA KÖZÖSSÉGI HÁZAK ÁLLAMI NORMATÍV TÁMOGATÁSÁNAK LEHETŐSÉGE

A közösségi házak vezetői működésük legégetőbb problémájaként a finanszírozás kiszámíthatatlanságát és tervezhetetlenségét jelölték meg, amire kézenfekvő megoldásként az állami normatív támogatást java-solták. Ennek két módját említették: a fejkvóta alapú támogatást, illetve a közösségi házaknak mint intézményeknek juttatandó támo-gatást.
A fejkvóta alapú normatív támogatás ellen több érv is szól. Egyrészt nem rendelkezünk, a jelenlegi jogi szabályozás miatt nem is rendelkezhetünk pontos számokkal a hazai roma lakosság számát illetően, a fejkvóta-számlálás csak becsléseken vagy önbevalláson alapulhatna. Mindkét metódus komoly veszélyeket rejt magában, egyrészt adatvédel-mi szempontból, hiszen egy nem gyűjthető, nem regisztráltató adat felett változó legitimitású szervezet rendelkezne, másrészt az is kér-déses, hogy kinek és hogyan kellene igazolni a bevallott adatokat. Az a tény pedig, hogy a nagyobb létszám automatikusan nagyobb normatív támogatást is jelent, visszaélésekre adhat okot.

Az állami támogatás alapjaként ebből adódóan a roma közösségi házak meghatározása szolgálhat. Mint láttuk, a roma közösségi ház kategóriája rendkívül sokféle tevékenységet takarhat. Egy esetleges államilag támogatásnak elsősorban a nonprofit alapokon működő, szolgáltatóközpontként funkcionáló közösségi centrumok létrejöttét, fejlesztését kell megcéloznia. Ezek definícióját viszont nem lehet egy adott időpont állapotához kötni.
:
Ebből adódóan többszintű támogatási rendszerrel letetne elérni a roma közösségi házak normatív támogatását. A támogatási rendszer lényege a következő: normatív támogatást azok a nonprofit szervezetek kaptatnának,

- amelyek legalább két éve működtetnek közösségi házat,1
- programjaikat bizonyíthatóan dokumentálják (ebbe az ügyfélnyilvántartás éppúgy beleértendő, mint a projektek legfontosabb szakmai és pénzügyi adatait is tartalmazó értékelés),
- stabil, fizetett munkatársi gárdával rendelkeznek,
- programportfóliójukban több olyan projekt szerepel, amely több hónapon keresztül futott,
- rendelkeznek alapvető iroda- és számítástectnikai felszerelésekkel,
- rendelkeznek olyan alapterületű épülettel, amely letetővé teszi képzési-oktatási programok megtartását,
- a közösségi ház helyileg vagy romák, vagy romák által is lakott településrészen található

Az olyan szervezetek számára viszont, amelyek a fenti kritériumoknak nem felelnek meg, pályázatokon keresztül letetővé kell tenni a meghatározott követelmények teljesítését. Vagyis technikai felszerelések beszerzésére, a szükséges infrastruktúra kiépítésére, illetve az adott település, közösség igényeihez igazodó, ugyanakkor a szervezeti struktúra fejlődését megkövetelő programok lebonyolítására is lehetőséget kell biztosítani az egyesületeknek. Mindez nem kizárólag állami forrásokkal értető el, a különböző szponzorok munkájának összehangolásával mind civil, mind egyéb források bevonhatóak az „előkészítő" szakaszba is.

Az állami normatív támogatás optimális esetben a következő támogatási elemeket tartalmazná:

1. A közösségi ház alapvető működésének költségeit az épület méretének és a korábbi évek programjainak arányában (ami nem azt jelenti, hogy minden rezsiköltséget fedezne a támogatás, ugyanakkor a nagyobb épülettel rendelkező és sok ember számára rendszeresen programokat bonyolító szervezetek előnyt élveznének).
2. Egy meghatározott bérkeretet, melyet a szervezet saját belátása és lehetőségei alapján használhat fel (vagyis fordítható bérre, megbízási díjra, bértámogatáshoz önrészre stb.).
3. Egy olyan támogatásrészt, amely útiköltségtérítésre használható fel.
4. Tolmács, fordító alkalmazását.2
5. Pályázati önrészként felhasználható összeget.

Egy meghatározott pénzügyi keretig pályázhatna minden szervezet; számlákkal igazolt rezsikalkulációk, illetve a három évre szóló programterv alapján születne döntés a támogatás összegéről. Az adott tárgyévek végén a szervezetek szakmai és pénzügyi elszámolásuk függvényében juthatnának hozzá a következő évi normatívához, melynek összege bizonyos korlátok között változtatható.

A támogatónak figyelembe kell vennie, hogy a civil szervezetek, ezen belül a roma szervezetek önfenntartóvá válása egyelőre csak ábránd. Ugyanakkor a normatíva arra sem szolgálhat, hogy az állami forrásoktól való függésben tartsa a szervezeteket. Politikai döntés függvénye, hogy a roma közösségi házaknak szóló normatív támogatást csak roma szervezetek vehetnék-e igénybe. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartania a döntéshozónak, hogy a program egyik célja a roma közösségek felkarolása, integrációjuk elősegítése.

A kérdőívben feltettük a kérdést, hogy éves szinten mennyi pénz volna szükséges a szervezetek gazdálkodásához. A szervezetek kevesebb mint a fele tudott konkrét összeget megnevezni; mindez megerősíti a pénzügyi tervezés területén mutatkozó hiányosságokat is. A kapott eredmények 500 ezer Ft és 20 millió Ft között mozogtak, természetesen a szervezetek jelenlegi épületeinek és programjainak függvényében.

A „kis" szervezetek, többnyire a CKÖ-k által fenntartott közösségi házak átlagosan évi 2 millió Ft-os, a nonprofit szervezetek és kisebbségi önkormányzatok által közösen működtetett intézmények pedig átlagosan évi 10 millió Ft-os költségvetést tartanak szükségesnek.

Nézzük, hogy a fent említett optimális normatív támogatás összegszerűen mit is jelent.

1. Alapvető működési (rezsi-) költségek: kis épületek esetében évi 250-600 ezer Ft, nagy épületek esetén évi 750-1200 ezer Ft.
2. Bérkeret: kis (1-2 embert foglalkoztató) szervezetek esetében évi 600-1200 ezer Ft, nagy (sok embert foglalkoztató) egyesületek esetében 1500-2500 ezer Ft.
3. Útiköltség-térítés: évi 50-100 ezer Ft.
4. Tolmács: évi 50-100 ezer Ft.
5. Pályázati önrész: évi 50-100 ezer Ft.3

A fenti kalkulációk szerint egy kis épületet fenntartó és egy-két munkatársat foglalkoztató szervezet évi 1 és 2 millió Ft közötti támogatásból alapszinten biztosítani tudja a működését, úgy, hogy ez az összeg programköltségeket nem tartalmaz. Ugyanez az összeg egy nagyobb épületet fenntartó és több munkatársat is fizető regionális közösségi ház esetében évi 2,4 és 4 millió Ft közé tehető.

1 A definíciókról szóló fejezetben leírtak alapján az üzemszerűen működő, alapvető számítástechnikai és irodagépészeti felszerelésekkel rendelkező nonprofit szervezetek által fenntartott intézmények nevezhetők közösségi háznak, amennyiben folyamatosan több hónapon keresztül is tartó, nem alkalmi jellegű programokat valósítanak meg.

2Az Európai Unióhoz való csatlakozás közeledtével egyre több „uniós" támogatás válik elérhetővé a roma szervezetek számára is. Ezeket a pályázatokat azonban gyakran angolul kell elkészíteni, amihez a szervezeteknek tolmács, fordító segítségét kell igénybe venniük. Ugyanez vonatkozik a külföldi partnerszervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolatokra is.

3Pályázati önrészként nem az OCÖ által nyújtott támogatás alternatíváját akarjuk kínálni, hanem olyan pályázatokra gondolunk, amelyek pályázati díjakat tartalmaznak, illetve bizonyos százalékú önrész meglétét igénylik.


Összegzés

A kutatási beszámoló egy 78 roma közösség házra kiterjedő vizsgálat eredményeit foglalja össze és javaslatot tesz a roma közösségi házak kiszámítható állami finanszírozására. A kutatási definíció szerint a roma közösségi házak olyan nonprofit alapon működő többfunkciós szolgáltató központok, amelyek rendelkeznek az infrastruktúra és a humán erőforrások bizonyos minimumával.

A roma közösségi házak több mint egyharmadát roma civil szervezetek, egynegyedét pedig nonprofit egyesületek és kisebbségi önkormányzatok együttesen tartják fenn. Az utóbbi kategóriába tartozó házak munkáját üzemszerűség jellemzi: programjaik egyaránt szolgálják a hagyományok megőrzését és a cigányok társadalmi integrációjának támogatását. Többé-kevésbé stabil és fizetett munkatársi gárdával dolgoznak. Ezek a közösségi házak rokoníthatóak a leginkább a külföldön is sikerrel működő nonprofit szolgáltató központokhoz.

A roma közösségi házak 60%-a rendelkezik 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű épülettel a vizsgálat által érintett ingatlanok 14%-ának állaga kifejezetten rossz. A roma közösségi házak eszköz-ellátottsága meglehetősen hiányos, egyharmaduk egyáltalán nem rendelkezik számítógéppel egynegyedüknek pedig semmilyen irodai eszköze sincs. Csak kevesebb, mint harmaduk használja rendszeresen az internetet. Mindössze 16 olyan roma közösségi ház működik, amelyik rendelkezik a munkájához szükséges alapvető infrastruktúrával.

A vizsgált 78 szervezet megalakulása óta közel 1300 programot valósított meg mintegy 1,5 milliárd forintos összköltségvetéssel. A roma szervezetek a legtöbb támogatást kulturális rendezvényekre és gyerekek táboroztatására pályázták meg és nyerték el, a legnagyobb összegű támogatások ugyanakkor foglalkoztatási, vállalkozás-fejlesztési és különféle képzési projekteket finanszíroztak. A szponzorok közül a Soros Alapítvány, az Egyesült Holland Alapítványok, az OSI, az Autonómia Alapítvány és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány költött a legtöbbet a közösségi házak programjaira.

A közösségi házak legsúlyosabb problémája, hogy működésük anyagi háttere kiszámíthatatlan; ezt egy többszintű támogatási rendszer orvosolhatná. Normatív támogatást kaphatnának azok a nonprofit szervezetek, amelyek legalább két éve működtetnek közösségi házat és rendelkeznek az infrastrukturális ellátottság és a humán erőforrások bizonyos minimumává A többi szervezet számára pályázatokon keresztül kellene lehetővé tenni a meghatározott követelmények teljesítését.

SUMMARY

This research report summarises the results of a study done on 78 Roma community centres. It also provides a policy proposal on how the government could support these Roma Community Centres financially. According to the definition of such community centres used in this research, they are multifunctional service centres operating on a non-profit basis that rely on a certain minimum level of infrastructure and human resources.

More than a third of these community centres are run by Roma civil organisations and a quarter by NGOs and minority self-governments in cooperation. The latter category of centres can be describes as professional in its service provision: their programmes aim at both preserving traditions and assisting the social integration of the Roma. They have more or less fix, paid staff. These community centres can be best compared to the NGO services that have proven to be so successful abroad.

60% of Roma community centres own a building with usable space over 100m2. 14% of those covered in this research have dilapidated properties. Their office supplies are poor, a third of them have no access to computers and a quarter does not own any office equipment. Only less than a third has regular access to the Internet. Just 16 Roma community centres exist that have the basic infrastructure needed for its operations.

The 78 organisations in this study have launched 1300 programmes since their foundation with a total budget of 1,5 billion HUF. The Roma organisations have applied and won grants mainly for cultural events and for children's summer camps. The highest grants were given for employment, training and entrepreneurial support projects. The biggest sponsors include the Soros Foundation, United Dutch Foundations, Open Society Institute, Autonómia Foundation and the PuLlic Foundation for Hungarian Roma.

The most serious problem these Roma community centres face is the unreliability of the funding sources. A multi-tier funding system would provide an answer to this problem. Those NGOs that have been running Roma community centres for at least two years and have the basic infrastructure and human resources needed could receive regular funding. The others could achieve these requirements through applying for grants.

Függelék

25. táblázat: A támogatott szervezetek és az összes támogatás megyék szerinti bontásban

Megyék
Szervezetek száma
Szervezetek arány (%)
Támogatások összesen (Ft)
Támogatások aránya
Bács-Kiskun
9
11,5
179 933 800
12,6%
Baranya
9
11,5
382 429 649
26,8%
Békés
4
5,1
50 329 980
3,5%
Borsod-Abaúj Zemplén
10
12,8
94 687319
6,6%
Budapest
32
3,8
222 950 000
15,6%
Csongrád
2
2,6
10 370 000
0,7%
Hajdú-Bihar
7
9,0
139 648 983
9,8%
Heves
10
12,8
85 619 000
6,0%
Jász-Nagykun-Szolnok
3
3,8
10 461 500
0,7%
Komárom-Esztergom
1
1,3
nincs adat
0,0%
Nógrád
1
1,3
21 200 000
1,5%
Pest
2
2,6
1 110 000
0,1%
Somogy
5
6,4
44 202 900
3,1%
Szabolcs-Szatmár-Bereg
2
2,6
9 590 000
0,7%
Tolna
3
3,8
61 695 003
4,3%
Veszprém
2
2,6
7 529 000
0,5%
Zala
5
6,4
107 660 975
7,5%
Összesen:
78
100
1 429 418 109
100,0%


26. táblázat: A roma közösségi házak épületeinek értéke és beruházásainak, valamint az egyéb felszerelések értékének átlagai megyék szerinti bontásban

Megyék
Épület értéke (Ft)
Beruházás (Ft)
Egyéb felszerelés (Ft)
Átlag
Átlag
Átlag
Bács-Kiskun
10 166 667
3 611 250
9 175 000
Baranya
14 625 000
9 764 000
5 922 000
Békés
3 575 000
1 490 000
3 000 000
Borsod-Abaúj Zemplén
8 531 429
4 612 500
1 105 333
Budapest
65 000 000
18 000 000
nincs adat
Csongrád
3 750 000
2 000 000
400 000
Hajdú-Bihar
7 883 333
2 191 667
1 717 500
Heves
8 450 000
2 384 300
9 231 000
Jász-Nagykun-Szolnok
8 500 000
600 000
70 000
Pest
17 500 000
2 300 000
150 000
Somogy
10 800 000
2 972 500
nincs adat
Szabolcs-Szatmár-Bereg
25 000 000
nincs adat
nincs adat
Tolna
9 833 333
nincs adat
200 000
Veszprém
4 000 000
250 000
nincs adat
Zala
14 250 000
4 700 000
5 140 000
Teljes átlag:
12 798 730
4 049 125
4 553 885


27. táblázat: A roma közösségi házak épületeinek értéke és beruházásainak, valamint az egyéb felszerelések értékének összege megyék szerinti bontásban

Megyék
Épület értéke (Ft)
Beruházás (Ft)
Egyéb felszerelés (Ft)
Összesen
Az összes
Összesen
Az összes
Összesen
Az összes
%-ban
%-ban
%-ban
Bács-Kiskun
30 500 000
3,8
14 445 000
7,4
18 350 000
15,5
Baranya
117 000 000
14,5
48 820 000
25,1
29 610 000
25,0
Békés
14 300 000
1,8
5 960 000
3,1
3 000 000
2,5
Borsod-Abaúj Zemplén
59 720 000
7,4
18 450 000
9,5
3 316 000
2,8
Budapest
195 000 000
24,2
36 000 000
18,5
nincs adat
0,0
Csongrád
7 500 000
0,9
2 000 000
1,0
400 000
0,3
Hajdú-Bihar
47 300 000
5,9
13 150 000
6,8
6 870 000
5,8
Heves
84 500 000
10,5
23 843 000
12,3
46 155 000
39,0
Jász-Nagykun-Szolnok
17 000 000
2,1
600 000
0,3
70 000
0,1
Pest
35 000 000
4,3
4 600 000
2,4
150 000
0,1
Somogy
54 000 000
6,7
11 890 000
6,1
nincs adat
0,0
Szabolcs-Szatmár-Bereg
50 000 000
6,2
nincs adat
0,0
nincs adat
0,0
Tolna
29 500 000
3,7
nincs adat
0,0
200 000
0,2
Veszprém
8 000 000
1,0
500 000
0,3
nincs adat
0,0
Zala
57 000 000
7,1
14 100 000
7,3
10 280 000
8,7
Teljes átlag:
806 320 000
100
194 358 000
100,0
118 401 000
100,0


28. táblázat: A roma közösségi házak épületeinek értéke és beruházásainak, valamint az egyéb felszerelések értékének összege településnagyság szerinti bontásban

Épület értéke (Ft)
Beruházás (Ft)
Egyéb felszerelés (Ft)
A település lakosainak száma
Összesen
Az összes
Összesen
Az összes
Összesen
Az összes
%-ban
%-ban
%-ban
500 alatt
36 720 000
4,6
12 300 000
6,3
18 000 000
15,2
501-1500
32 000 000
4,0
19 298 000
9,9
1 559 000
1,3
1501-5000
139 300 000
17,3
20 745 000
10,7
48 5416 000
41,0
5001-25 000
119300 000
14,8
27 775 000
14,3
21 920 000
18,5
25 001-80 000
165 000 000
20,5
28 530 000
14,7
11 496 000
9,7
80 000 felett
314 000 000
38,9
85 710 000
44,1
16 910 000
14,3
Összesen
806 320 000
100,0
194 358 000
100
118 401 000
100,0


29. táblázat: A támogatások számának átlaga és összege a szpozorok szerinti megoszlásban

N
Átlag (Ft)
Összesen (Ft)
MNEKK
112
215 882
24 178 750
MCKA
110
536 073
58 968 003
Soros Alapítvány
94
824 302
77 484 400
CKÖ
90
160 967
14 487 000
Települési önkormányzat
86
747 291
64 267 000
Országgyűlés
85
545 866
46 398 647
Autonómia Alapítvány
76
1 350 642
102 648 790
Munkaügyi központ
52
3 813 374
198 295 462
NEKH
50
345 182
17 259 100
OSI
45
1 293 014
58 185 633
Oktatási Minisztérium
40
326 775
13 071 000
NKÖM
40
130 875
5 235 000
Megyei önkormányzat
38
208 368
7 918 000
DemNet
16
1 382 861
22 125 768
OFA
15
9 968 847
149 532 700
OCÖ
15
774 325
11 614 880
Kárpátok Euro-Régió Alapítvány
15
381 000
5 715 000
Területfejlesztési tanács
12
4 392 917
52 715 000
Phare
12
2 405 833
28 870 000
Soros, OSI, Világbank
11
14 277 273
157 050 000
GYIA
10
101 300
1 013 000
Együttműködő Holland Alapítványok
10
3 485 500
34 855 000
Mobilitás
8
120 000
960 000
Egészségügyi Minisztérium
8
506 250
4 050 000
Szociális és Családügyi Minisztérium
7
988 643
6 920 500
Igazságügyi Minisztérium
7
1 013 804
7 096 630
BankCaritas
7
228 571
1 600 000
Miniszteriális támogatás
5
653 200
3 266 000
KOMA
5
398 600
1 993 000
Ifjúsági- és Sportminisztérium
5
246 000
1 230 000
Világbank
3
324 667
974 000
ISA Védelmi Minisztérium
3
1 600 000
4 800 000
Partners Hungary
3
903 333
2 710 000
Ökotárs Alapítvány
3
327 400
982 200
Kulturális Minisztérium
3
800 000
2 400 000
ERRC
3
1 283 333
3 850 000
BM Alapítvány
3
273 333
820 000
Kanadai Nagykövetség
2
810 000
1 620 000
Független Ökológiai központ
2
300 000
600 000
Népjóléti Minisztérium
1
100 000
100 000
Brit Nagykövetség
1
200 000
200 000
Egyéb
91
234 890
21 375 000
Vegyes finanszírozású
49
4 169 238
204 292 646
Nincs válasz
19
299 474
5 690 000
Összesen, átlag
1 272
1 123 756
1 429 418 109


30. táblázat: Internet-hozzáférési lehetőségek településnagyság szerint

A település
lakosainak száma
Nincs hozzáférés
Alkalmilag
Hetente
Naponta
Összesen
N
%
N
%
N
%
N
%
N
%
500 alatt
4
66,7
1
16,7
0
0,0
1
16,7
6
100
501-1500
2
40,0
1
20,0
1
20,0
1
20,0
5
100
1501-5000
15
78,9
0
0,0
0
0,0
4
21,0
19
100
5001-25 000
12
60,0
3
15,0
2
10,0
3
15,0
22
100
25 001-80 000
6
40,0
0
0,0
3
20,0
6
40,0
15
100
80 000 felett
3
27,3
1
9,1
0
0,0
7
63,6
11
100
Összesen
42
55,3
6
7,9
6
7,9
22
28,9
78
100


31. táblázat: Roma közösségi házak külső erőforrás szerinti csoportjai településnagyság szerint


A település
lakosainak
száma
1. csoport
2. csoport
3. csoport
4. csoport
6. csoport
Összesen
N
%
N
%
N
%
N
%
N
%
N
%
500 alatt
1
16,7
3
50,0
0
0,0
1
16,7
1
16,7
6
100
501-1500
1
20,0
2
40,0
0
0,0
1
20,0
1
20,0
5
100
1501-5000
2
10,5
8
42,0
2
10,5
5
26,3
2
10,5
19
100
5001-25 000
6
27,3
4
18,2
1
4,5
8
36,4
3
13,6
22
100
25 001-80 000
1
6,7
4
26,7
3
20,0
4
26,7
3
20,0
15
100
80 000 felett
0
0,0
0
0,0
3
27,3
2
18,2
6
54,5
11
100
Összesen
11
14,1
21
26,9
9
11,5
21
26,9
16
20,5
78
100


32. táblázat: Roma szervezetek szervezeti formák és az intézményesültség szintjei szerint


Intézményesültség
szerinti csoportok
CKÖ
Roma civil
Roma civil + CKÖ
Egyház
Nem roma intézmény
Összesen
N
%
N
%
N
%
N
%
N
%
N
%
1. csoport – nonprofit
2
8,0
7
25,0
7
41,2
0
0,0
0
0,0
16
20,5
2. csoport – „fél”-nonprofit
3
12,0
8
28,6
3
17,6
1
25,0
0
0,0
15
19,2
3. csoport – civil
6
24,0
1
3,6
5
29,4
1
25,0
1
25,0
14
17,9
4. csoport – civil
9
36,0
5
17,9
1
5,9
0
0,0
0
0,0
15
19,2
5. csoport – civil
1
4,0
3
10,7
1
5,9
1
25,0
3
75,0
9
11,5
6. csoport – civil
4
16,0
4
14,3
0
0,0
1
25,0
0
0,0
9
11,5
Összesen
25
100,0
28
100,0
17
100
4
100
4
100
78
100

A kutatás módszertani leírása

A kutatás adatfelvételére 2001 július-augusztusában került sor. A kutatás során adatokat gyűjtöttünk a szervezetek infrastrukturális felszereltségéről, munkatársairól, menedzsmentjéről, az eddig megvalósí-tott programokról, a szervezetek által elérhető szakmai és pénzügyi for-rásokról, illetve arra voltunk kíváncsiak, hogy maguk a szervezetek mit gondolnak mindezen kérdéskörökről és magukról a közösségi házakról. Az adatgyűjtés során kétfajta kérdőívet használtunk. Az egyik a szervezetekre vonatkozó általános adatokat tartalmazza. Ennek a kérdőívnek egy része standardizált, előre meghatározott válaszok közöt-ti választást tett lehetővé, illetve statisztikai adatokat rögzített; néhány kérdés esetében azonban arra kértük munkatársainkat, hogy a válaszo-kat rögzítsék magnókazettára, és ezt később foglalják össze írásban. A másik kérdőívvel a szervezetek tagjairól, munkatársairól és a szervezetek által megvalósított programokról gyűjtöttünk informá-ciókat, mindezt évenkénti bontásban.

A kérdőíveket szinte minden esetben a szervezetek vezetőivel, illetve a közösségi ház programokért felelős munkatársaival töltöttük ki.
A kérdőíves adatokon túl információforrásnak tekintettünk min-den, az Interneten elérhető, roma közösségi házakkal kapcsolatos dokumentumot, adatbázist is. A külföldi közösségi házakkal, közösségfejlesztő intézményekkel kapcsolatos információkat az Academic Search Elite adatbázis segítségével gyűjtöttük össze.

Mivel nem létezik olyan összesítés, regiszter, amely az összes roma szervezet vagy akár közösségi ház adatait tartalmazná, azt is mondhatnánk, hogy adataink csak 78 egyesületről közölnek információkat, és ezeket nincs mihez viszonyítani. Érdemes megmagyaráznunk, miért gondoljuk mégis azt, hogy az általunk rögzített információk nem csupán a 78 szervezetet reprezentálják.

Az adományosztó szervezetek kapcsolatban állnak egymással, infor-mációikat többé-kevésbé rendszeresen megosztják egymással. Ebből kiindulva nem túlzás azt állítani, hogy ha egy roma szervezet sikeres programot hajt végre, több éven keresztül is eredményesen pályázik támogatásokért, akkor arról előbb-utóbb majd minden adományosztó tudomást szerez. Ismereteink alapján nincsen olyan jól működő és a
nonprofit szervezetek pályázati lehetőségeit kihasználó szervezet, amelyik „lemaradt" volna a kiindulási listánkról.1 Ugyanez nem mondható el a kisebb szervezetekről, a párszáz lelkes falvakban működő és akár közösségi házas funkciókat is ellátó egyesületekről. Mind munkánk, mind az adatfelvétel során többször találkoztunk olyan kisebbségi önkormányzatokkal, amelyek az adott évi normatív működési támogatásukat fordítják programfinanszírozásra, és ezen a forráson túl maximum a települési önkormányzat támogatására számítanak, külön pályázati lehetőségekkel nem élnek. Éppen emiatt kutatási mintánk és az így kapott adatok „felfelé húznak", vagyis a nagyobb, jól működő, ismert roma szervezetek és közösségi házak adatait és véleményét jobban reprezentálják, mint a nonprofit vagy állami forrásokért folytatott versenyben meg sem jelenő „kicsi" szervezetekét. Újra hangsúlyozzuk, hogy mindezt számokkal, adatokkal igazolni nem tudjuk, hisz pontos regiszter híján nem is lehet, hivatkozási alapként az adományosztó szervezetek közös tudása, ismeretanyaga szolgál.

AZ ADATOK MEGBÍZHATÓSÁGÁRÓL

A „kemény" statisztikai adatokkal kapcsolatban nem merül fel megbízhatósági probléma. Adataink közül az évenkénti programokra és ezek költségvetésére vonatkozóak tekinthetők a „legérzékenyebbeknek". Viszonylag kevés szervezet rendelkezik pontos és megbízható évenkénti szakmai és pénzügyi összesítéssel, holott a szervezeteknek az adóhatóság felé, kisebbségi önkormányzatoknak pedig a települési önkormányzat, illetve az Állami Számvevőszék felé minden évben pontosan el kell, el kellene számolniuk. Munkatársaink 91 esetben szembesültek azzal a problémával, hogy a programokra, szponzorokra és költségvetésekre ugyan valamennyire emlékeztek a szervezetvezetők, de ennek írásos, dokumentált nyoma már nem maradt.

A programokkal és ezek költségvetésével kapcsolatosan a szervezetektől kapott információkra hagyatkoztunk, ezeket nem ellenőriztük, nem kerestük vissza a szponzorok dokumentációiból. Abból kiindulva, hogy a szervezetektől a valós helyzetnek megfelelő információkat gyűjtöttük össze, azt a kijelentést tehetjük, hogy a feldolgozott adatok nagyságrendileg megfelelnek a tényleges helyzetnek. Vagyis nem volna pontos, ha azt állítanánk, hogy 1,5 milliárd forintnyi támogatás jutott a roma közösségi házakat üzemeltető, fenntartó roma szervezeteknek. Mivel adataink, mint fentebb említettük, „felfelé húznak", ezért azt a becslést viszont megengedhetjük, hogy nagyságrendileg ilyen összegről van szó. Ez nemcsak az általunk használt táblázatok sarokszámaira vonatkozik, hanem azok részleteire, eloszlásaira is.
1A „nagy" szervezetek többségét fel is keresték munkatársaink, és a szervezetvezetők mindössze néhány esetben zárkóztak el a felméréstől.

MI MIT JELENT AZ INDEXEKBEN?

SZERVEZETI FEJLETTSÉGET, INTÉZMÉNYÜLTSÉGET MUTATÓ INDEX

Ebbe az indexbe két adattípust egyesítettünk. Egyrészt megjelennek benne olyan infor-mációk, melyek az elmúlt két és fél évre vonatkoznak (1999-2000-2001 júliusa), másrészt olyanok, melyek az adatfelvétel pillanatát tükrözik. A több évre vonatkozó információk a szervezetek által megvalósított programokat, illetve a fizetett munkatársak számát tartal-mazzák. Az, hogy az adott évben hány programot, projektet valósít meg a szervezet, legnagyobb mértékben a pályázati kiírásoktól, illetve az ezeken való szereplés sikerétől függ. Vagyis ha csak a 2001-es évet vettük volna alapul, akkor tulajdonképpen csak az első hat tónap adatait tükrözné a skála, a két és fél évnyi terjedelem azonban már arról is közölhet információt, hogy a szervezetek működése mennyire tekinttető stabilnak, képesek-e egy időben „üzemszerűen" sok programot futtatni.

A fizetett munkatársak meglétét ugyanakkor a szervezet intézményesültségének, üzem-szerű működésének csak az egyik, és nem a legfontosabb mutatójának tekintettük. Nagyobb hangsúlyt kapott az az információ, hogy a szervezet alkalmanként vagy rendszeresen alkalmaz-e könyvelőt. A legtöbb szponzor ma már kifejezetten ragaszkodik ahhoz, hogy a támogatott szervezetek pontosan, meghatározott forma szerint elszámoljanak: ehhez, valamint több, nagyszabású program esetén az év végi pénzügyi beszámolók elkészítéséhez szükség van könyvelőre.

Azt is nagy hangsúllyal vettük figyelembe, hogy a szervezet rendelkezik-e ügyfélnyilván-tartással. A szervezetek intézményesültségét kifejező index alapján öt csoportba soroltuk a közösségi házakat:

1. csoport: Professzionálisan, üzemszerűen működnek, évente kt. 5 programot valósítanak meg, rendszeres könyvelővel, ügyfélnyilvántartással és stabil létszámú munkatársi gárdával rendelkeznek. (16 szervezet)

2. csoport: Kialakult szervezeti struktúrával rendelkeznek, de további fejlesztésekre szorulnak vagy a munkatársak, vagy a nyilvántartás, dokumentáció terén. (15 szervezet)

3. csoport: A szervezeti struktúra és működés ugyan kialakult, de eddig viszonylag kis számú programot valósítottak meg. (14 szervezet)

4. csoport: Alapszintű szervezeti struktúrával rendelkeznek, de csak minimális programokat valósítottak meg, illetve csak évi 1-2, akciószerű programot. (15 szervezet)

5. csoport: Alapszintű szervezeti struktúrával rendelkeznek, programok nélkül. (9 szervezet)

6. csoport: Nem működő szervezet. (9 szervezet)

TECHNIKAI ESZKÖZÖKKEL, ÉPÜLETTEL VALÓ ELLÁTOTTSÁGOT MUTATÓ INDEX

A technikai eszközök közül egyrészt az alapvető irodai és kommunikációs eszközöket vettük alapul, a nyomtatót, a fénymásolót, a faxot és a telefont; ezekből összeállítottunk indexet, ahol bármelyik eszköz megléte egy pontot jelent. Ehhez viszonyítottuk legalább jó minőségű számítógép meglétét, valamint a közösségi házként használt épület alapterületét és állapotát. Mindezek alapján öt csoportba soroltuk a szervezeteket:

1. csoport: Nem rendelkeznek semmilyen eszközzel, sem pedig épülettel.

2. csoport: Minimális szinten rendelkeznek eszközökkel, de épülettel nem; vagy épülettel igen, de szinte semmilyen eszközzel.

3. csoport: Alapszinten rendelkeznek eszközökkel és 60 m2 alatti vagy felújítandó állapotban levő épülettel.

4. csoport: Alapszinten rendelkeznek eszközökkel és 60-100 m2 közötti épülettel.

5. csoport: Minden szükséges tárgyi eszközzel és megfelelő épülettel is rendelkeznek.

Az összevont index a két mutató együttesét jelenti, vagyis a tárgyi és szervezeti erőforrásokat is.

1. csoport: Fejlett szervezeti struktúrával és megfelelő infrastruktúrával rendelkező közösségi házak

Szervezet neveTelepülésMegyeRoma közösségi ház – saját definíció szerint
Épület alapterülete (m2)
Szervezeti forma
Szervezet működés-index
Technikai eszközindex
Összevont index
Roma Polgárjogi AlapítványBudapestBudapestvan
655
Roma civil
5
4
9
Újpesti Roma Kisebbségi ÖnkormányzatBudapestBudapestvan
160
CKÖ
5
4
9
Cigány Vezetők Szakmai EgyesületeDebrecenHajdú-BiharRKH+Teleház
200
Roma civil
5
4
9
A Művelt Cigányifjúságért AlapítványGyomaendrődBékésRKH+Teleház
200
Roma civil + CKÖ
5
4
9
Lungo DromKisköreHevesRKH+Teleház
187
Roma civil + CKÖ
5
4
9
Kiskunmajsai Cigány Kisebbségi Érdekképviseleti SzervezetKiskunmajsaBács-Kiskunvan
186
Roma civil + CKÖ
5
4
9
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatNagykanizsaZalavan
350
Roma civil + CKÖ
5
4
9
Etnikai Fórum Pécsi SzervezetePécsBaranyavan
250
Roma civil
5
4
9
Siklós és Vidéke Cigányokért Siklós,
Érdekvédelmi SzerezetSiklósnagyfaluBaranyavan
500
Roma civil + CKÖ
5
4
9
Dél-Somogyi Cigány Képviselők SzervezeteBarcsSomogyvan
100
Roma civil + CKÖ
5
3
8
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatFulókércsBorsod-Abaúj-Zemplénvan
200
CKÖ
5
3
8
Khetanipe Romano CentroPécsBaranyavan
87
Roma civil
5
3
8
Közéleti Roma Nők EgyesületeBudapestBudapestvan
120
Roma civil + CKÖ
4
4
8
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatBorsodbótaBorsod-Abaúj-Zemplénvan
100
CKÖ
4
4
8
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatTamásiTolnavan
300
CKÖ
4
4
8
Görög Katolikus Cigány EgyházközségHodászSzabolcs-Szatmár.-Beregvan
600
Egyház
4
4
8



2. csoport: Jól működő, vagy szervezetileg, vagy eszközökkel, épülettel fejlesztendő szervezetek

Szervezet neveTelepülésMegyeRoma közösségi ház – saját definíció szerint
Épület alapterülete (m2)
Szervezeti forma
Szervezet működés-index
Technikai eszközindex
Összevont index
Cigány kulturális és Módszertani KözpontKecskemétBács-Kiskunvan
35
Roma Civil
5
2
7
Amrita OBK EgyesületPécsBaranyavan
140
Roma Civil
5
2
7
Fiatal Romák Országos SzövetségeTiszaburaJász-Nagykun-Szolnokvan
50
Roma Civil
5
2
7
Kisebbségi Közösségi HázHajdúhadházHajdú-Biharvan
130
Roma Civil + CKÖ
4
3
7
Phralipe Független Cigány SzervezetHernádvécseBorsod-Abaúj-Zemplénvan
280
Roma Civil
4
3
7
Phralipe Roma CentrumKalocsaBács-Kiskunvan
128
Roma Civil
4
3
7
Lungo DromMagyrcsanádCsongrádvan
140
Roma Civil
4
3
7
Hátrányos Helyzetű Nagycsaládosok Érdekvédelmi EgyesületeMohácsBaranyavan
250
Roma Civil
4
3
7
Patyivale-Rom Független Érdekvédelmi Cigány SzervezetZalalövőZalavan
120
Roma Civil
4
3
7
Jóléti Szolgálat a Munkanélküliekért AlapítványÓzdBorsod-Abaúj-ZemplénRKH + Teleház
417
Roma Civil + CKÖ
3
4
7
Baxtale Rom Független Érdekvédelmi Cigány SzervezetKiskőrösBács-Kiskunvan
60
Roma Civil
4
2
6
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatBékésBékésvan
150
CKÖ
3
3
6
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatKerecsendHevesvan
200
CKÖ
3
3
6
Bács-Kiskun Megyei Cigány Érdekképviseleti SzervezetKiskunhalasBács-Kiskunvan
350
Roma Civil + CKÖ
3
3
6
Cigány Kisebbségi Önkormányzat Roma Közösségfejlesztők EgyesületePoroszlóHevesvan
188
CKÖ
3
3
6
Kenderkóc AlapítványNyíregyházaSzabolcs-Szatmár-Beregvan
160
nem roma int.
3
3
6



3. csoport: Mind szervezetileg, mind infrastrukturálisan fejlesztésre szoruló szervezetek

Szervezet neveTelepülésMegyeRoma közösségi ház – saját definíció szerint
Épület alapterülete (m2)
Szervezeti forma
Szervezet működés-index
Technikai eszközindex
Összevont index
Phralipe Független Cigány SzervezetBagamérHajdú-Biharvan
60
Roma civil
4
1
5
Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók SzövetségeBátonyterenyeNógrádvan
30
Roma civil + CKÖ
4
1
5
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatGaraboncZalavan
50
Roma civil + CKÖ
4
1
5
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatHernádpetriBorsod-Abaúj-Zemplénvan
60
CKÖ
4
1
5
A „Romák Felemelkedéséért” AlapítványKürtöspusztaSomogyvan
220
Roma civil
4
1
5
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatDebrecenHajdú-Biharvan
210
CKÖ
3
2
5
A Teljesebb Életért AlapítványPápaVeszprémvan
40
Roma civil
3
2
5
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatHevesHevesvan
120
CKÖ
2
3
5
Cigányok TanácsaKomlóBaranyavan
400
Roma civil + CKÖ
2
3
5
Csongrád Megyei Cigányok Demokratikus Szövetsége
Magyarországi Cigányok Demokratikus SzövetségeMakóCsongrádvan
140
Roma civil
2
3
5
Sárréti Romák Érdekvédelmi SzervezeteVésztőBékésvan
200
Roma civil
2
3
5
Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület
Rácz Aladár Közösségi HázPécs Baranyavan
500
Roma civil + CKÖ
1
4
5
Oktatási és Továbbképzési Központ AlapítványSzolnokSzolnokvan
137
Roma civil
1
4
5
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatEgerHevesvan
50
Roma civil + CKÖ
3
1
4
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatKápolnaHevesvan
84
CKÖ
3
1
4
Lungo Drom, CKÖSzekszárdTolnavan
1200
Roma civil + CKÖ
3
1
4
Jézus Szíve Plébánia Szent József Közösségi HázKaposvárSomogyvan
49
Egyház
3
1
4
Cigány Vezetők Szakmai EgyesületeBagamérHajdú-Biharvan
32
Roma civil
2
2
4
Cigány Kisebbségi Közösségi Ház AlapítványZalaegerszegZalavan
80
Roma civil
1
3
4
Mésztelepi Szociális és Kulturális EgyesületTatabányaKomárom-EsztergomTeleház
50
Nem roma int.
1
2
3
Együtt Okányért EgyesületOkányBékésvan
80
Nem roma int.
1
3
4

4. csoport: Jelentősen erőforrás-hiányos vagy most induló szervezetek

Szervezet neveTelepülésMegyeRoma közösségi ház – saját definíció szerint
Épület alapterülete (m2)
Szervezeti forma
Szervezet működés-index
Technikai eszközindex
Összevont index
Arló Nagyközség Cigány Kisebbségi ÖnkormányzataArlóBorsod-Abaúj-Zemplénnincs
0
CKÖ
3
0
3
Észak-Magyarországi Roma Unio Ózdi SzervezeteÓzdBorsod-Abaúj-Zemplénnincs
0
Roma civil + CKÖ
3
0
3
Phralipe Emődi TagszervezetEmődBorsod-Abaúj-Zemplénvan
200
Roma civil
2
1
3
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatGerjenTolnavan
5
CKÖ
2
1
3
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatKecelBács-Kiskunvan
20
CKÖ
2
1
3
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatKerepesPestvan
50
CKÖ
2
1
3
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatÖreglakSomogyvan
80
CKÖ
2
1
3
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatSarudHevesvan
38
CKÖ
2
1
3
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatSomogyvár-VityapusztaSomogyvan
150
CKÖ
2
1
3
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatHajdúsámsonHajdú-Biharvan
120
CKÖ
0
3
3
Cigány Fiatalok Kulturális SzövetségeJászapátiJász-Nagykun-Szolnoknincs
0
Rom civil
2
0
2
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatKunszentmiklósBács-Kiskunnincs
0
CKÖ
2
0
2
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatSzentlőrincBaranyanincs
0
CKÖ
2
0
2
Szent Erzsébet Segítő AlapítványValkóPestvan
120
Egyház
1
1
2
SZETA Egri AlapítványaEgerHevesvan
40
Nem roma int.
1
1
2
Veszprém Megyei Cigányok Független Érdekvédelmi SzövetségePápaVeszprémvan
40
Roma civil
0
2
2



4. csoport: Jelentősen erőforrás-hiányos vagy most induló szervezetek

Szervezet neveTelepülésMegyeRoma közösségi ház – saját definíció szerint
Épület alapterülete (m2)
Szervezeti forma
Szervezet működés-index
Technikai eszközindex
Összevont index
Arló Nagyközség Cigány Kisebbségi ÖnkormányzataArlóBorsod-Abaúj-Zemplénnincs
0
CKÖ
3
0
3
Észak-Magyarországi Roma Unio Ózdi SzervezeteÓzdBorsod-Abaúj-Zemplénnincs
0
Roma civil + CKÖ
3
0
3
Phralipe Emődi TagszervezetEmődBorsod-Abaúj-Zemplénvan
200
Roma civil
2
1
3
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatGerjenTolnavan
5
CKÖ
2
1
3
Független CigányszervezetPusztaradványBorsod-Abaúj-Zemplénnincs
0
Roma civil
1
0
1
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatRudabányaBorsod-Abaúj-Zemplénnincs
0
CKÖ
1
0
1
Igaz Szó Magyarországi Romák
Független Érd. SzövetségeKálHevesvan
172
Roma civil
0
1
1
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatKompoltHevesvan
62
CKÖ
0
1
1
Községi Önkormányzat és CKÖMagyarmecskeBaranyavan
25
Roma civil
0
1
1
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatBocföldeZalanincs
0
CKÖ
0
0
0
Cigány Kisebbségi ÖnkormányzatKalocsaBács-Kiskunnincs
0
CKÖ
0
0
0
Újra Dolgozom ProgramKalocsaBács-Kiskunnincs
0
Roma civil
0
0
0
Nyitott Kapu Nyitott ház AlapítványHajdúhadházHajdú-Biharnincs
0
Egyház
0
0
0



Felelős kiadó:
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
1133, Budapest, Pozsonyi út 56.

Felelős szerkesztő: Lencsés Erika

Lektorálta: Oscar Bt.
Korrektúra: Keresztényi József
Pécs, 2001. november 29.
Borítóterv, arculat, szedés, nyomdai előkészítés:
Czímer Tamás, Gyöngyös (06-20) 953-2421
2001. december 3.

Nyomdai Munkálatok: Konturs Nyomdaipari Kft.
Ujhelyi Ferenc ügyvezető

ISBN 963 8443 21 9
Kiadványok