Települési egészségtervek |
|
Témája: | Okány község egészségmegőrzési terve |
A kiadás helye: | Okány |
A kiadás éve: | 2001 |
Kiadó: | Okány Községi Önkormányzat |
Információt ad: | Kónya Mária |
Tárgyszavak: | csökkenő lakosságszám, elöregedő lakosság, elvándorlások, munkanélküliség, helyben kevés a munkalehetőség, lakosság rossz egészségügyi állapota |
Állomány: | |
Megjegyzés: | |
Annotáció: | A korábbi pályázatban megjelölt „Gyermekeink jövőéért” elnevezésű program óvodai és általános iskolai részei önerőből illetve lakossági segítséggel megvalósultak. Az eredményesebb munka elvégéséhez hozzátartozik a folyamatos tapasztalatcsere azon településekkel, akik azonos cél elérése érdekében, hasonló tevékenységet folytatnak, ezért Okány csatlakozott a Dél-Alföldi Régió Települési Egészségterv Egyesülethez, amelynek révén három megye – Csongrád, Békés, Bács-Kiskun – településeivel nyílik lehetőség folyamatos konzultációra és tapasztalatcserére. További tervek között szerepel sakk-klub, rejtvényfejtők-klubja, játszóház gyermekeknek, illetve asztalitenisz biztosítása. Folytatva a már megkezdett munkát szeretnék a település képét további zöldövezettel javítani: lakosság részére térítésmentesen dísz- és gyümölcsfa cserjék juttatása, amelyeket elültetés után saját maguk gondoznak és nevelnek tovább. A tervezett pihenőpadok elkészítése és elhelyezése együttes munkával, összefogással történne, a településen élő és segítségüket felajánló szakemberek bevonásával és irányításával. A pihenőpadok elkészítéséhez szükséges gépi eszközök a lakosság körében rendelkezésre állnak., így csupán az előállításhoz szükséges nyersanyagra van szükség, az előállításhoz nem kapcsolódnak járulékos bér- és energiaköltségek. Az életminőséggel kapcsolatban készített felmérés eredményének feldolgozása során azt tapasztalták, hogy településen élő fiatalok körében igen nagy igény jelentkezik - a már lehetőségként biztosított különféle sportágak mellett - a kosárlabda lehetősége iránt. A település rendelkezik sportpályával, azonban kosárlabda-palánkkal nem. Ennek megvásárlására nincs mód, azonban ötletességgel és szakember segítségével „házilag” elkészíthető. A korábbi tapasztalatokból és a felmérésből is nyilvánvalóvá vált, hogy a lakosság a közösségi munkában szívesen részt vesz, főként olyan célból, amelynek révén élettere, lakókörnyezete változik, szépül. Általános tapasztalat, hogy a lakosság nagy része önmagában nem aktív, azonban közösségi munkába eredményesen, sikeresen bevonható. |
A település demográfiai helyzete
A település népessége az idők folyamán fokozatosan csökkent, az 1930-as évek kivételével, amikor is a lakosságszám 5.200 fővel elérte a maximumot.
A 2001. január 1-ei állapot szerint lakossága 3.071 fő, az átlagéletkor 39 év.
A népesség típusát tekintve 1.543 fő férfi, 1.528 fő nő.
A szülőképes korú nők aránya a megyei átlag alatt van, ezzel összefüggésben egyre csökken a születések száma.
Kiugróan magas az inaktív lakosság aránya.
A vándorlási folyamat az utóbbi években felgyorsult, egyre jelentősebb azon lakosok száma, akik bár még nem hagyták el a községet de szándékukban áll valamely más településen letelepedni.
A 60 éven felüli lakosok száma 745 fő, ami a teljes lakosság 24 %-át teszi ki.
Mivel a 60 éven felüli lakosok száma nagyobb mint a 18 év alatti lakosok száma, illetve a halálozások adatai 150 %-kal meghaladják az élveszületések számát nyilvánvaló, hogy a település lakossága fokozatosan elöregszik.
Gazdasági, foglalkoztatási helyzet
A teljes megyére jellemző rossz gazdasági valamint foglalkoztatási helyzet községünkben is meghatározó.
Környezeti feltételeiből adódóan a település jellemzően mezőgazdasági jellegű, alacsony az ipari és iparszerű tevékenységek aránya.
A legfőbb megélhetési forrás a művelhető földterület termése és az állattartás lehetne, hiszen a jelentős nagyságú külterület átlagos termőértéke 22,5 Ak/ha, ami nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is kitűnő földminőséget jelent.
A mezőgazdasági tulajdonviszonyok és a földterület átrendeződése azonban a gazdasági teljesítmények csökkenésével járt, a növénytermesztés jelentős mértékben visszaesett.
A településen még megtalálható állattenyésztés a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét tekintve egyre kevésbé biztosítja a lakosság megélhetését, így egyre kevesebben foglalkoznak állattartással.
Munkalehetőség az elmúlt években a térségi munkahelyek megszűnése miatt nemigen van.
Alkalmanként vállalkozók biztosítanak rövid idejű munkalehetőségeket, amelyek időlegesen valamelyest orvosolják a munkanélküliek nehéz helyzetét, de nem jelentenek hosszabb távú megoldást a munkanélküliség enyhítésére, hiszen a vállalkozók által foglalkoztatott személyek száma minimális.
Lehetőségek hiányában sok a lekötetlen munkaerő, s ez nem csak szociális, hanem mentálhigiénés károsodásokat illetve ebből eredően egészségi problémákat is okoz.
Jelenleg a regisztrált munkanélküliek száma kb. 300 fő, de a nem regisztrált, rendszerből kikerült személyek száma ennek többszöröse.
A munkanélküliek aránya évek óta meghaladja a megyei átlag kétszeresét, folyamatosan 25-30 % körül mozog.
Azok a személyek, akik kikerültek a rendszerből, kimerítették a munkanélküli járadék után folyósított jövedelempótló támogatás időtartamát. A rendszerből kikerültek, így a nyilvántartásokból is, és ahhoz, hogy visszakerülhessenek 200 nap munkaviszonyt kellene igazolniuk, amit a térségi foglalkoztatási helyzet ismeretében lehetetlen megoldani.
Az elhelyezkedési lehetőségeket nagyban befolyásolja, hogy a munkanélküliek nagy része csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik.
A település költségvetésében sajnos jelentős összeggel szerepelnek a különböző szociális ellátások, a jövedelemmel nem rendelkezők részére nyújtott segélyek, a jövedelempótló támogatás illetve a különféle eseti, átmeneti segélyek.
A lakosság jelentős része tehát inaktív jövedelmekből él, a létminimumhoz közeli vagy az alatti szinten.
Nehéz szociális helyzetük miatt ezek az emberek pusztán anyagi akadályoztatásuk miatt elhanyagolják egészségüket.
Közlekedés, infrastruktúra
A település a megyeszékhelytől 45 km-re található. Egy nyomtávú vasútvonalán jelentős személyforgalom bonyolódik, továbbá teherforgalom bonyolítására is adott a lehetőség bár jelenleg a teherforgalom minimális.
A 44-es és a 47-es főközlekedési út a település közelében van bár a megközelítő utak állapota minden irányból korszerűsítésre vár.
A települést a közuti közlekedésbe több autóbuszjárat is bekapcsolja.
A községre jellemző a földszintes, telkes, átlagosan 2 szobával rendelkező családi házas beépítés.
Jelenleg a lakások száma 1326 db, amelyből közel 300 lakás üresen áll.
A község belterületén 150 beépítetlen telek található, amely egy része beépítésre alkalmas, másik részén mezőgazdasági tevékenység végezhető. Az újabb lakóházak építése a magas költségek miatt nem jellemző.
A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 95 %, a gázellátásba bekapcsolt lakásoké 36 %.
Telefonnal a lakások 54 %-a rendelkezik.
A kiépített belterületi utak aránya 25 %, állapotuk erősen kifogásolható.
A kiépítetlen belterületi utak főként esős időben óriási gondot jelentenek, melyek megoldása anyagi okok miatt sajnos még várat magára.
Intézményi ellátottság
A település alapellátását megoldó intézményhálózat kiépült, működése és szolgáltatásai a helyi lehetőségek ismeretében megfelelőek, az igényeket maximálisan kielégítik.
A Petőfi Sándor Általános Iskolában a 300 iskolai tanuló oktatását, nevelését 18 tanulócsoportban 25 fő pedagógus végzi.
Az 1991-ben átadott 125 férőhelyes, építészetileg is remekműnek számító óvoda kihasználtsága közel 100 %-os.
Mindkét oktatási intézmény nevelési programjában kiemelkedő szerepet kapott az egészséges életmódra nevelés, próbálva biztosítani a felnövekvő generációk egészséges életre való törekvését.
A településen élők közösségi életében jelentős szerepet kapott gyakori és sokszínű rendezvényeivel a Művelődési Ház valamint a Könyvtár.
A Művelődési Ház alaptevékenységként alapfokú művészeti iskolát működtet, így a településen élő fiatalok közül 140 fő részesül különböző zenei, képzőművészeti, színjátszóköri illetve néptánc oktatásban.
Helyt ad az intézmény különféle rendezvények megtartása mellett szakköri foglalkozásoknak, képzőművészeti kiállítások megtartásának, valamint a helytörténeti gyűjtemény bemutatásának, továbbá magára vállalta a mozi működtetését. Szintén a Művelődési Ház oldja meg évek óta közmegelégedésre, eredményesen az Okányi Újság szerkesztését.
A Könyvtár a különböző irodalmi és kulturális rendezvények mellett 14.200 kötettel áll az irodalom iránt érdeklődő olvasóközönség rendelkezésére.
A különböző kulturális rendezvények mellett a téli időszak kivételével gyakoriak a községben működő sportegyesület által kínált programok, amelyek egyre több érdeklődőt vonzanak nemcsak a helyi lakosság köréből, hanem a szomszédos településekről illetve az ország távolabbi részeiről.
A Községi Sportkör alapításától, tehát 1948-tól folyamatosan működik ifjúsági és felnőtt korosztályban a labdarúgó szakosztály.
Időszakonként, az érdeklődők számától függően működik női-, valamint férfi kézilabda-, asztalitenisz- illetve sakk-szakosztály, tovább egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a karate szakosztály által biztosított sportolási lehetőség iránt.
Immár több éve, hagyományként megrendezésre kerülő 3 napos Okány Kupa színvonalas rendezvényeivel egyre nagyobb hírnevet szerez településünknek országszerte.
A településen működő nagy számú formális és informális civil szervezet, szerveződés szintén változatos programot kínál tagjaikon kívül a község teljes lakossága számára.
Többek között működik „Együtt Okányért” Egyesület, Nyugdíjas Klub, Műkedvelők Egyesülete, Mozgáskorlátozott Egyesület, Általános Iskoláért Alapítvány, Okány Óvoda Gyermekekért Alapítvány.
A teljesség igényét nélkülöző felsorolásból is kitűnik, hogy civil szervezeteink a kulturális és társadalmi élet számos területén tevékenykednek.
Egészségügyi ellátórendszer
Az egészségügyi alapellátáson belül 2 háziorvosi valamint 2 védőnői körzet működik. A gyermekek szakorvosi ellátását megbízásos jogviszonyban, havi két alkalommal szakorvos végzi.
A község egészségi állapotát sajnos nagyon jól jellemző adatok közé tartozik a védőnők által veszélyeztetettnek nyilvánított gyerekek és fiatalkorúak magas aránya.
A védőnők által gondozott 539 (0-16 éves korú) gyermekből 131 fő veszélyeztetett, akik közül 20 fő egészségügyi és szociális szempontból egyaránt halmozottan veszélyeztetett.
A veszélyeztetett gyerekek 54 %-a, 71 fő a 6-16 év közötti korosztályba tartozik, közülük 14 fő, tehát 20 % kizárólag egészségügyi okok miatt veszélyeztetett.
Összességében a veszélyeztetett gyerekek 26 %-a kizárólag egészségügyi ok miatt veszélyeztetett, tehát fokozott figyelmet, gondozást igényelnek.
A gondozott 306 családban 34 családnál rendszeres alkoholfogyasztást, 161 családnál pedig rendszeres dohányzást tapasztaltak.
A fogorvosi ellátást vállalkozási formában a hét minden munkanapján, váltott műszakban vállakozó fogorvos végzi.
Az egészségügyi alapellátási feladatok ellátásához a szükséges felszerelések egy része adott, hiányzó részük pótlása pályázati lehetőségek valamint saját forrás felhasználásával folyamatosan történik.
Egyéb lehetőségek
Az alapvető élelmiszerellátás, valamint a műszaki cikkek és tüzelőanyag-féleség forgalmazása az Áfész tulajdonát képező épületeket bérbevevő vállalkozók és kereskedők közreműködésével a településen elfogadható színvonalú.
A telépülésre érkező egyéb kereskedők és vállakozók a hét 2 napján, piaci napokon a helyi kínálatból esetleg hiányzó ruházati és egyéb árucikkekkel is ellátják a helyi lakosságot.
Idegenforgalmi nevezettessége a településnek úgyszólván nincs.
Önálló vadásztársaság működik 10.000 hektár területen.
Egy helyi vállalkozó horgásztavat létesített a község határában. Az adott területrész szabadidő eltöltésére igen alkalmas, ezért továbbfejlesztésre vár.
A településfejlesztési tervek között első helyen szerepel a szennyvízelvezetés és a szemételhelyezés kérdése, melyek megoldására a közeljövőben jelentős önkormányzati támogatással sor kerül.
A lakosság egészségi állapota
Okány község lakosságának egészségi állapota az országos átlagnál sajnálatos módon lényegesen rosszabb, amit a település lakóinak elöregedése tovább nehezít.
A nehéz anyagi és szociális körülmények között élő emberek nem tudják biztosítani az egészséges táplálkozást, életmódot.
A lakosság nagy százalékánál a kilátástalan, reménytelen anyagi helyzet súlyos depressziót vált ki, ami az esetek többségében szervi panaszokban realizálódik.
A lakosság körében előforduló betegségek között leggyakrabban az időskor betegségei jellemzőek, ezek között leggyakrabban agyérelmeszesedés fordul elő. Az időskori betegségeken kívül egyre nagyobb számban fordulnak elő hypertonia, szív- és érrendszeri problémák, pszichés valamint daganatos megbetegedések, továbbá izületi megbetegedések és allergia.
Korcsoportonként megvizsgálva a leggyakrabban előforduló megbetegedéseket megállapítható, hogy
- 14 éves kor alatt meghüléses légzőszervi megbetegedések valamint a különféle allergiák okozzák a legtöbb egészségi problémát;
- 15-39 év között szintén légzőszervi betegedések, allegria, szív- és érrendszeri, valamint pszichés megbetegedések a leggyakrabban előforduló problémák;
- 40-59 év közötti lakosság körében agyi- és szívrendszeri megbetegedések, anyagcsere zavarok, mozgásszervi betegségek, pszichés zavarok és egyre emelkedő arányban daganatos megbetegedések fordulnak elő leggyakrabban;
- 60 év feletti idős lakosság körében szív- és érrendszeri megbetegedések, mozgásszervi problémák, bélrendszer működési zavarai, anyagcsere működésének zavarai valamint hypertonia okozzák a legtöbb megbetegedést.
A magas halálozási arányszámot okozó halálokokat vizsgálva megállapítható, hogy leggyakrabban agy és szívrendszeri betegségek valamint daganatos megbetegedések vezetnek halálhoz.
Egészségügyi problémákkal elsősorban a 4 év alatti gyermekek és a 60 éven felüli idősek fordulnak háziorvosukhoz, másodsorban a 40 év feletti lakosok és az általános iskolások.
Az egészségi problémákkal háziorvosukat felkeresők nemét vizsgálva egyértelműen kitűnik, hogy a nők lényegesen többször fordulnak problémáikkal szakemberhez.
A leggyakrabban előforduló megbetegedések kockázati tényezőit a lakosság életmódjával összehasonlítva megállapítható, hogy a betegségek kialakulásáért felelős rizikótényezők szinte mindegyike jelen van a lakosság életvitelében, vagyis a kialakuló megbetegedések legnagyobb részéért saját maga az egyén felelős egészségtelen, káros életmódja miatt.
Települési egészségtervek |