Települési egészségtervek

A tervkészítő adatai ● Nyomtatóbarát változat

Témája:	Okány község egészségmegőrzési terve
A kiadás helye:	Okány
A kiadás éve:	2001
Kiadó:	Okány Községi Önkormányzat
Információt ad:	Kónya Mária
Tárgyszavak:	csökkenő lakosságszám, elöregedő lakosság, elvándorlások, munkanélküliség, helyben kevés a munkalehetőség, lakosság rossz egészségügyi állapota
Állomány:
Megjegyzés:
Annotáció:	A korábbi pályázatban megjelölt „Gyermekeink jövőéért” elnevezésű program óvodai és általános iskolai részei önerőből illetve lakossági segítséggel megvalósultak. Az eredményesebb munka elvégéséhez hozzátartozik a folyamatos tapasztalatcsere azon településekkel, akik azonos cél elérése érdekében, hasonló tevékenységet folytatnak, ezért Okány csatlakozott a Dél-Alföldi Régió Települési Egészségterv Egyesülethez, amelynek révén három megye – Csongrád, Békés, Bács-Kiskun – településeivel nyílik lehetőség folyamatos konzultációra és tapasztalatcserére. További tervek között szerepel sakk-klub, rejtvényfejtők-klubja, játszóház gyermekeknek, illetve asztalitenisz biztosítása. Folytatva a már megkezdett munkát szeretnék a település képét további zöldövezettel javítani: lakosság részére térítésmentesen dísz- és gyümölcsfa cserjék juttatása, amelyeket elültetés után saját maguk gondoznak és nevelnek tovább. A tervezett pihenőpadok elkészítése és elhelyezése együttes munkával, összefogással történne, a településen élő és segítségüket felajánló szakemberek bevonásával és irányításával. A pihenőpadok elkészítéséhez szükséges gépi eszközök a lakosság körében rendelkezésre állnak., így csupán az előállításhoz szükséges nyersanyagra van szükség, az előállításhoz nem kapcsolódnak járulékos bér- és energiaköltségek. Az életminőséggel kapcsolatban készített felmérés eredményének feldolgozása során azt tapasztalták, hogy településen élő fiatalok körében igen nagy igény jelentkezik - a már lehetőségként biztosított különféle sportágak mellett - a kosárlabda lehetősége iránt. A település rendelkezik sportpályával, azonban kosárlabda-palánkkal nem. Ennek megvásárlására nincs mód, azonban ötletességgel és szakember segítségével „házilag” elkészíthető. A korábbi tapasztalatokból és a felmérésből is nyilvánvalóvá vált, hogy a lakosság a közösségi munkában szívesen részt vesz, főként olyan célból, amelynek révén élettere, lakókörnyezete változik, szépül. Általános tapasztalat, hogy a lakosság nagy része önmagában nem aktív, azonban közösségi munkába eredményesen, sikeresen bevonható.

Békés megye bemutatása

Okány gazdasági, demográfiai, szociális helyzetének megértéséhez ismerni kell tágabb környezetünk, megyénk helyzetét is, így településünk bemutatása előtt röviden szólunk Békés megyéről is.

Békés megye Magyarország délkeleti, Romániával határos részén helyezkedik el. Lakosságszámát tekintve az ország megyéi között a 10. helyet foglalja el, népsűrűsége azonban csupán a 16. helyre sorolja.

Békés megye az ország hagyományosan kiemelkedő jelentőségű élelmiszertermelő térségei közé tartozik.
Gazdasági életében, súlyában, az 1990-es években bekövetkezett csökkenése ellenére, továbbra is meghatározó szerepet játszik az ipar és főként a mezőgazdaság.
Korábban sem tartozott az ország fejlettebb területei közé, így a piacgazdaságra való átállással egyébként természetszerűen együttjáró megrázkódtatások az átlagosnál súlyosabban érintették. Az átalakulással fellépő kihívásokkal szemben gazdasága igen sérülékenynek bizonyult.

A társadalmi-gazdasági változások folyamatai talán legmélyrehatóbb és a lakosság széles rétegeit legérzékenyebben érintő változást a népesség gazdasági aktivitására, az aktív keresők foglalkozási szerkezetére gyakoroltak.
A korábban is érzékelhető folyamat az 1990-es évek elején drámaian felgyorsult, miután a korábban aktív keresők jelentős része munkanélkülivé vagy gazdaságilag inaktívvá vált.

A megye nehéz gazdasági helyzetéhez a népesedési helyzet romlása társul, amit évek óta alacsony termékenység, viszonylag magas halandóság, a népesség folyamatosan rosszabbodó korösszetétele jellemez. Tartós tendenciává vált a természetes népességfogyás számottevő mértékű vándorlási veszteséggel párosulva.

A népesség korösszetétele az országost meghaladó mértékben mutatja az öregedés jegyeit.
Szembetűnő, hogy a gyerekek vagy a fiatal felnőttek népességen belüli arányának csökkenése vagy stagnálása mellett nőtt az idősek és az öregkorúak aránya.
Ez az arány 1996-ban Békés megyében 21,4 %-os volt, országosan a legmagasabb.

A népesség elöregedésében az alacsony születésszám mellett jelentős szerepet játszik a várható élettartam emelkedése. Csökkent a fertőző és a krónikus megbetegedésekből eredő korai halálozás; a higiénés körülmények, a lakásviszonyok, a táplálkozás javulása valamint az orvostudomány eredményei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az időskort elérő emberek száma nagymértékben emelkedett.

Okány község múltja, jelene; általános gazdasági, demográfiai és szociális helyzete.

Okány község Békés megye észak-keleti részén, a megyeszékhelytól 45 km-re található. A megye gazdasági, demográfiai valamint foglalkoztatási helyzete településünkön is meghatározó.

Múltját, történelmét, sorsának alakulását 1220-tól, II. András király idejéből származó írott forrásbeli első említésétől lehet nyomon követni.
Jelenlegi közigazgatási területe 7.065 ha, amelyből 362 ha belterület, 6.703 ha külterület.

Az Árpád kortól 1950-ig Bihar megyéhez, jelenleg pedig Békés megyéhez tartozik.
A Sebes-Kőrös hordalékából épült partvonulat kedvező feltételeket kínált az ősi megtelepülőknek az árvízmentes kiemelkedéssel közvetlenül a víz partján, sőt egy hatalmas – Kiss-Sárrétnek nevezett – vadakban, halakban gazdag vízivilág szélén.

A települést észak és nyugat felől összefüggő nádtenger, erek, lápok zárták el; dél és kelet felől is csak vízfolyásokon keresztül lehetett megközelíteni.
Az itt élők ősei kemény munkával, nagy áldozatok révén, a mocsarak lecsapolásával jutottak lakóhelyhez.

A település demográfiai helyzete

A település népessége az idők folyamán fokozatosan csökkent, az 1930-as évek kivételével, amikor is a lakosságszám 5.200 fővel elérte a maximumot.
A 2001. január 1-ei állapot szerint lakossága 3.071 fő, az átlagéletkor 39 év.
A népesség típusát tekintve 1.543 fő férfi, 1.528 fő nő.
A szülőképes korú nők aránya a megyei átlag alatt van, ezzel összefüggésben egyre csökken a születések száma.
Kiugróan magas az inaktív lakosság aránya.
A vándorlási folyamat az utóbbi években felgyorsult, egyre jelentősebb azon lakosok száma, akik bár még nem hagyták el a községet de szándékukban áll valamely más településen letelepedni.
A 60 éven felüli lakosok száma 745 fő, ami a teljes lakosság 24 %-át teszi ki.
Mivel a 60 éven felüli lakosok száma nagyobb mint a 18 év alatti lakosok száma, illetve a halálozások adatai 150 %-kal meghaladják az élveszületések számát nyilvánvaló, hogy a település lakossága fokozatosan elöregszik.

Gazdasági, foglalkoztatási helyzet

A teljes megyére jellemző rossz gazdasági valamint foglalkoztatási helyzet községünkben is meghatározó.

Környezeti feltételeiből adódóan a település jellemzően mezőgazdasági jellegű, alacsony az ipari és iparszerű tevékenységek aránya.
A legfőbb megélhetési forrás a művelhető földterület termése és az állattartás lehetne, hiszen a jelentős nagyságú külterület átlagos termőértéke 22,5 Ak/ha, ami nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is kitűnő földminőséget jelent.
A mezőgazdasági tulajdonviszonyok és a földterület átrendeződése azonban a gazdasági teljesítmények csökkenésével járt, a növénytermesztés jelentős mértékben visszaesett.
A településen még megtalálható állattenyésztés a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét tekintve egyre kevésbé biztosítja a lakosság megélhetését, így egyre kevesebben foglalkoznak állattartással.

Munkalehetőség az elmúlt években a térségi munkahelyek megszűnése miatt nemigen van.
Alkalmanként vállalkozók biztosítanak rövid idejű munkalehetőségeket, amelyek időlegesen valamelyest orvosolják a munkanélküliek nehéz helyzetét, de nem jelentenek hosszabb távú megoldást a munkanélküliség enyhítésére, hiszen a vállalkozók által foglalkoztatott személyek száma minimális.
Lehetőségek hiányában sok a lekötetlen munkaerő, s ez nem csak szociális, hanem mentálhigiénés károsodásokat illetve ebből eredően egészségi problémákat is okoz.

Jelenleg a regisztrált munkanélküliek száma kb. 300 fő, de a nem regisztrált, rendszerből kikerült személyek száma ennek többszöröse.
A munkanélküliek aránya évek óta meghaladja a megyei átlag kétszeresét, folyamatosan 25-30 % körül mozog.
Azok a személyek, akik kikerültek a rendszerből, kimerítették a munkanélküli járadék után folyósított jövedelempótló támogatás időtartamát. A rendszerből kikerültek, így a nyilvántartásokból is, és ahhoz, hogy visszakerülhessenek 200 nap munkaviszonyt kellene igazolniuk, amit a térségi foglalkoztatási helyzet ismeretében lehetetlen megoldani.
Az elhelyezkedési lehetőségeket nagyban befolyásolja, hogy a munkanélküliek nagy része csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik.

A település költségvetésében sajnos jelentős összeggel szerepelnek a különböző szociális ellátások, a jövedelemmel nem rendelkezők részére nyújtott segélyek, a jövedelempótló támogatás illetve a különféle eseti, átmeneti segélyek.
A lakosság jelentős része tehát inaktív jövedelmekből él, a létminimumhoz közeli vagy az alatti szinten.
Nehéz szociális helyzetük miatt ezek az emberek pusztán anyagi akadályoztatásuk miatt elhanyagolják egészségüket.

Közlekedés, infrastruktúra

A település a megyeszékhelytől 45 km-re található. Egy nyomtávú vasútvonalán jelentős személyforgalom bonyolódik, továbbá teherforgalom bonyolítására is adott a lehetőség bár jelenleg a teherforgalom minimális.
A 44-es és a 47-es főközlekedési út a település közelében van bár a megközelítő utak állapota minden irányból korszerűsítésre vár.
A települést a közuti közlekedésbe több autóbuszjárat is bekapcsolja.

A községre jellemző a földszintes, telkes, átlagosan 2 szobával rendelkező családi házas beépítés.
Jelenleg a lakások száma 1326 db, amelyből közel 300 lakás üresen áll.
A község belterületén 150 beépítetlen telek található, amely egy része beépítésre alkalmas, másik részén mezőgazdasági tevékenység végezhető. Az újabb lakóházak építése a magas költségek miatt nem jellemző.
A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 95 %, a gázellátásba bekapcsolt lakásoké 36 %.
Telefonnal a lakások 54 %-a rendelkezik.
A kiépített belterületi utak aránya 25 %, állapotuk erősen kifogásolható.
A kiépítetlen belterületi utak főként esős időben óriási gondot jelentenek, melyek megoldása anyagi okok miatt sajnos még várat magára.

Intézményi ellátottság

A település alapellátását megoldó intézményhálózat kiépült, működése és szolgáltatásai a helyi lehetőségek ismeretében megfelelőek, az igényeket maximálisan kielégítik.

A Petőfi Sándor Általános Iskolában a 300 iskolai tanuló oktatását, nevelését 18 tanulócsoportban 25 fő pedagógus végzi.
Az 1991-ben átadott 125 férőhelyes, építészetileg is remekműnek számító óvoda kihasználtsága közel 100 %-os.
Mindkét oktatási intézmény nevelési programjában kiemelkedő szerepet kapott az egészséges életmódra nevelés, próbálva biztosítani a felnövekvő generációk egészséges életre való törekvését.

A településen élők közösségi életében jelentős szerepet kapott gyakori és sokszínű rendezvényeivel a Művelődési Ház valamint a Könyvtár.
A Művelődési Ház alaptevékenységként alapfokú művészeti iskolát működtet, így a településen élő fiatalok közül 140 fő részesül különböző zenei, képzőművészeti, színjátszóköri illetve néptánc oktatásban.
Helyt ad az intézmény különféle rendezvények megtartása mellett szakköri foglalkozásoknak, képzőművészeti kiállítások megtartásának, valamint a helytörténeti gyűjtemény bemutatásának, továbbá magára vállalta a mozi működtetését. Szintén a Művelődési Ház oldja meg évek óta közmegelégedésre, eredményesen az Okányi Újság szerkesztését.
A Könyvtár a különböző irodalmi és kulturális rendezvények mellett 14.200 kötettel áll az irodalom iránt érdeklődő olvasóközönség rendelkezésére.

A különböző kulturális rendezvények mellett a téli időszak kivételével gyakoriak a községben működő sportegyesület által kínált programok, amelyek egyre több érdeklődőt vonzanak nemcsak a helyi lakosság köréből, hanem a szomszédos településekről illetve az ország távolabbi részeiről.
A Községi Sportkör alapításától, tehát 1948-tól folyamatosan működik ifjúsági és felnőtt korosztályban a labdarúgó szakosztály.
Időszakonként, az érdeklődők számától függően működik női-, valamint férfi kézilabda-, asztalitenisz- illetve sakk-szakosztály, tovább egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a karate szakosztály által biztosított sportolási lehetőség iránt.
Immár több éve, hagyományként megrendezésre kerülő 3 napos Okány Kupa színvonalas rendezvényeivel egyre nagyobb hírnevet szerez településünknek országszerte.
A településen működő nagy számú formális és informális civil szervezet, szerveződés szintén változatos programot kínál tagjaikon kívül a község teljes lakossága számára.
Többek között működik „Együtt Okányért” Egyesület, Nyugdíjas Klub, Műkedvelők Egyesülete, Mozgáskorlátozott Egyesület, Általános Iskoláért Alapítvány, Okány Óvoda Gyermekekért Alapítvány.
A teljesség igényét nélkülöző felsorolásból is kitűnik, hogy civil szervezeteink a kulturális és társadalmi élet számos területén tevékenykednek.

Egészségügyi ellátórendszer

Az egészségügyi alapellátáson belül 2 háziorvosi valamint 2 védőnői körzet működik. A gyermekek szakorvosi ellátását megbízásos jogviszonyban, havi két alkalommal szakorvos végzi.

A község egészségi állapotát sajnos nagyon jól jellemző adatok közé tartozik a védőnők által veszélyeztetettnek nyilvánított gyerekek és fiatalkorúak magas aránya.
A védőnők által gondozott 539 (0-16 éves korú) gyermekből 131 fő veszélyeztetett, akik közül 20 fő egészségügyi és szociális szempontból egyaránt halmozottan veszélyeztetett.
A veszélyeztetett gyerekek 54 %-a, 71 fő a 6-16 év közötti korosztályba tartozik, közülük 14 fő, tehát 20 % kizárólag egészségügyi okok miatt veszélyeztetett.
Összességében a veszélyeztetett gyerekek 26 %-a kizárólag egészségügyi ok miatt veszélyeztetett, tehát fokozott figyelmet, gondozást igényelnek.
A gondozott 306 családban 34 családnál rendszeres alkoholfogyasztást, 161 családnál pedig rendszeres dohányzást tapasztaltak.

A fogorvosi ellátást vállalkozási formában a hét minden munkanapján, váltott műszakban vállakozó fogorvos végzi.

Az egészségügyi alapellátási feladatok ellátásához a szükséges felszerelések egy része adott, hiányzó részük pótlása pályázati lehetőségek valamint saját forrás felhasználásával folyamatosan történik.

Egyéb lehetőségek

Az alapvető élelmiszerellátás, valamint a műszaki cikkek és tüzelőanyag-féleség forgalmazása az Áfész tulajdonát képező épületeket bérbevevő vállalkozók és kereskedők közreműködésével a településen elfogadható színvonalú.
A telépülésre érkező egyéb kereskedők és vállakozók a hét 2 napján, piaci napokon a helyi kínálatból esetleg hiányzó ruházati és egyéb árucikkekkel is ellátják a helyi lakosságot.

Idegenforgalmi nevezettessége a településnek úgyszólván nincs.
Önálló vadásztársaság működik 10.000 hektár területen.
Egy helyi vállalkozó horgásztavat létesített a község határában. Az adott területrész szabadidő eltöltésére igen alkalmas, ezért továbbfejlesztésre vár.
A településfejlesztési tervek között első helyen szerepel a szennyvízelvezetés és a szemételhelyezés kérdése, melyek megoldására a közeljövőben jelentős önkormányzati támogatással sor kerül.

A lakosság egészségi állapota

Okány község lakosságának egészségi állapota az országos átlagnál sajnálatos módon lényegesen rosszabb, amit a település lakóinak elöregedése tovább nehezít.

A nehéz anyagi és szociális körülmények között élő emberek nem tudják biztosítani az egészséges táplálkozást, életmódot.
A lakosság nagy százalékánál a kilátástalan, reménytelen anyagi helyzet súlyos depressziót vált ki, ami az esetek többségében szervi panaszokban realizálódik.

A lakosság körében előforduló betegségek között leggyakrabban az időskor betegségei jellemzőek, ezek között leggyakrabban agyérelmeszesedés fordul elő. Az időskori betegségeken kívül egyre nagyobb számban fordulnak elő hypertonia, szív- és érrendszeri problémák, pszichés valamint daganatos megbetegedések, továbbá izületi megbetegedések és allergia.

Korcsoportonként megvizsgálva a leggyakrabban előforduló megbetegedéseket megállapítható, hogy
- 14 éves kor alatt meghüléses légzőszervi megbetegedések valamint a különféle allergiák okozzák a legtöbb egészségi problémát;
- 15-39 év között szintén légzőszervi betegedések, allegria, szív- és érrendszeri, valamint pszichés megbetegedések a leggyakrabban előforduló problémák;
- 40-59 év közötti lakosság körében agyi- és szívrendszeri megbetegedések, anyagcsere zavarok, mozgásszervi betegségek, pszichés zavarok és egyre emelkedő arányban daganatos megbetegedések fordulnak elő leggyakrabban;
- 60 év feletti idős lakosság körében szív- és érrendszeri megbetegedések, mozgásszervi problémák, bélrendszer működési zavarai, anyagcsere működésének zavarai valamint hypertonia okozzák a legtöbb megbetegedést.

A magas halálozási arányszámot okozó halálokokat vizsgálva megállapítható, hogy leggyakrabban agy és szívrendszeri betegségek valamint daganatos megbetegedések vezetnek halálhoz.

Egészségügyi problémákkal elsősorban a 4 év alatti gyermekek és a 60 éven felüli idősek fordulnak háziorvosukhoz, másodsorban a 40 év feletti lakosok és az általános iskolások.
Az egészségi problémákkal háziorvosukat felkeresők nemét vizsgálva egyértelműen kitűnik, hogy a nők lényegesen többször fordulnak problémáikkal szakemberhez.

A leggyakrabban előforduló megbetegedések kockázati tényezőit a lakosság életmódjával összehasonlítva megállapítható, hogy a betegségek kialakulásáért felelős rizikótényezők szinte mindegyike jelen van a lakosság életvitelében, vagyis a kialakuló megbetegedések legnagyobb részéért saját maga az egyén felelős egészségtelen, káros életmódja miatt.

Az egészségterv fejlesztése, megvalósítani kívánt célok kiválasztása és megoldásukhoz vezető lehetőségek

Településünk a témához kapcsolódóan korábban már sikeres pályázatot nyújtott be a Soros Alapítványhoz, amelynek révén sikerült a településen található régi játszóteret rendbe hozni illetve egy pihenőparkot kialakítani a település középpontjában, amely a lakosság körében igen nagy közszeretetnek örvend és sűrűn látogatják.

A pályázott program megvalósítását követően a program elkészítésében részt vevő személyek és intézmények megújult erővel és összefogással tovább folytatták az eredetileg pályázott program megvalósítását.
A korábbi pályázatban megjelölt „Gyermekeink jövőéért” elnevezésű program óvodai és általános iskolai részei önerőből illetve lakossági segítséggel megvalósultak. Megrendeztük a különböző családi vetélkedőket, sportversenyeket, az óvodás gyermekek részére heti rendszerességgel bevezették a vitamin-napokat, a tisztasági napokat, amelyeket az általános iskolában is folytatunk, illetve megrendezésre kerültek a különböző előadások, bemutatók.

A pihenőparkot közösségi összefogással időközben kibővítettük egy olyan új park kialakításával, amelyben minden 2000. január 1-ét követően született gyermek családjának lehetősége van egy saját választású facserje elültetésére és további gondozására. Az új park az „Újszülöttek Ligete” elnevezést kapta és a település lakossága körében igen nagy megbecsülésnek örvend, amit leginkább az bizonyít, hogy a Liget és környékének rendben tartása nem az Önkormányzat feladata, mivel azt a lakosság rendszeresen gondozza. Minden egyes fa mellé egy táblát helyeztünk és helyezünk el, amelyen olvasható a tulajdonos neve és születési ideje.

Az eredményesebb munka elvégéséhez hozzátartozik a folyamatos tapasztalatcsere azon településekkel, akik azonos cél elérése érdekében, hasonló tevékenységet folytatnak, így örömmel vettük a Dél-Alföldi Régió Települési Egészségterv Egyesület megalakulását, amelynek révén három megye – Csongrád, Békés, Bács-Kiskun – településeivel nyílik lehetőségünk folyamatos konzultációra és tapasztalatcserére. Az Egyesület által szervezett találkozókon és képzéseken mindig örömmel veszünk részt, hiszen azonos célért dolgozunk mindannyian és közös összefogással eredményesebben végezhetjük munkánkat.

Településünk tagja az Egészségesebb Közösségekért Egyesületnek is, amely Egyesület célja elősegíteni, összefogni, koordinálni azokat a tevékenységeket, amelyek valamely közösségben élő embereknek a jelenleginél jobb testi, lelki, szellemi és szociális jól-létének fejlesztését és megőrzését célozzák.
A Egyesület képzései, találkozói igen magas szakmai színvonalon szervezett képzések, ahol a sikeres gyakorlati megvalósításhoz szükséges elméleti tudás elsajátítására nyílik lehetőség. Az Egyesület szakemberei a megvalósítás során jelentkező problémák megoldásához rendszeresen segítséget nyújtanak, mind elméleti, mind gyakorlati ötletekkel.

Kitűzött céljaink eléréséhez a további teendők meghatározása érdekében kértük a lakosság véleményét az eddigiekkel kapcsolatosan illetve segítségüket kértük abban, hogy véleményük és meglátásuk szerint mi az, amelynek révén életminőségükben javulás érhető el.

A lakossági vélemények megismerése érdekében 2000. decemberében egy olyan kérdőívet állítottunk össze, amely a lakosság jelenlegi életkörülményeit és életminőségét célozta meg illetőleg azokat a véleményeket és ötleteket kértük, amelyekkel az érintettek körében változást tudunk elérni. Így lehetőségünk nyílt azok véleményének megismerésére, akik az ügyben leginkább érintettek és akikért közös munkánk folyik.

A felmérés feldolgozása időközben megtörtént; a közel 300 db. kérdőív eredményeit a település vezetése és az érintett szakemberek megismerték, ennek ismeretében és a lakossági igényeknek megfelelően tervezzük további munkánkat. A feldolgozás eredményét annak nagy terjedelme miatt rövidített formában a település lapja, az Okányi Újság közzétette, valamint 2001. március hónapban tervezzük egy lakossági fórum megrendezését, ahol a lakosság tájékoztatást kap a felmérés eredményéről illetőleg lehetőség nyílik a jövőbeni célok és teendők részletes megvitatására.

Ezzel párhuzamosan folyik a település egészségfejlesztési adatbankjának összeállítása, amelynek révén átfogó és részletes képet kapunk a település lakosságának helyzetéről, problémáiról. Az ismeretek birtokában lehetőségünk nyílik helyi egészségpolitikánk és szociálpolitikánk célirányos átalakítására annak érdekében, hogy szűkös forrásainkat – közösségi összefogással – minél hatékonyabban tudjuk használni. Az egészségfejlesztési adatbank elkészítéséhez szükséges adatokat egy reprezentatív mintán felvett kérdőív révén kívánjuk előállítani.
A kérdések összeállítása során igyekeztünk minden olyan lényeges információra kitérni, amely az életminőséget meghatározza illetve befolyásolja.
Reményeink szerint a település egészségfejlesztési adatbankja várhatóan néhány hónapon belül elkészül. Eredményeit a lakosság körében szintén egy lakossági fórum keretében kívánjuk ismertetni, előre láthatóan 2001. június hónapban.

Munkánkat nagy mértékben segíti egy helyi civil szervezet, az „Együtt Okányért” Egyesület, amelynek célja az okányi emberek jólétének előmozdítása, a szociálisan nehéz helyzetű családok, közösségi vállalkozások segítését.
Emellett fontosnak tartják a település kulturális életének előmozdítását, hagyományok felkutatását, rendezvények szervezését, s ezt egy közösségi ház létrehozásával kívánják elősegíteni. Az alapítók továbbá célul tűzték ki a település gyerekeinek, fiataljainak kiemelt támogatását és a településen élők érdekképviseletének megszervezését.

Jelenlegi munkánkat nagymértékben meghatározza a december hónapban elkészült felmérés eredménye; ehhez igazodva állítottuk össze pályázatunkat is, amelyhez kérjük az Alapítvány támogatását.

A felmérésben kikértük a lakosság véleményét életminőségük javításával kapcsolatosan illetve kértük ötleteiket a megvalósításra vonatkozóan.
A beérkezett javaslatok és igények egy része rövid időn belül közösségi összefogással és ötletességgel önerőből megoldható. Ilyen pl. sakk-klub, rejtvényfejtők-klubja, játszóház gyermekeknek, asztali tenisz lehetőségének biztosítása. A felmérésből kiderült, hogy a lakosság örömmel fogadta a pihenőpark kialakítását valamint az „Újszülöttek Ligeté”-nek megvalósítását. Korábbi tapasztalatainkból és a felmérésből is nyilvánvalóvá vált, hogy közösségi munkában szívesen részt vesznek, főként olyan célból, amelynek révén életterük, lakókörnyezetük változik, szépül. Általános tapasztalat, hogy a lakosság nagy része önmagában nem aktív, azonban közösségi munkába eredményesen, sikeresen bevonható.

Folytatva a már megkezdett munkánkat szeretnénk a település képét további zöldövezettel javítani. Településünk régen igen nagy kiterjedésű zöldfelülettel rendelkezett, a házak, lakótelkek dísz- illetve gyümölcsfákkal körülvett, gondozott előképpel bírtak. Az idő múlásával azonban a fák elöregedtek és kihaltak, a folyamatos pótlás pedig ismeretlen okok miatt elmaradt. Ezen hagyományunkat kívánjuk most feleleveníteni azzal, hogy a lakosság részére térítésmentesen dísz- és gyümölcsfa cserjéket juttatunk, amelyeket elültetést követően saját maguk gondoznak és nevelnek tovább. Terveink szerint ezzel nagymértékben javulna a település összképe és a lakosság életminősége.
Ehhez kapcsolódóan kívánunk esztétikus kivitelezésű közterületi pihenőpadokat ösztönözve a lakosságot a meglévő természeti és épített környezet állapotának megőrzésére.

A tervezett pihenőpadok elkészítése és elhelyezése együttes munkával, összefogással történne, a településen élő és segítségüket felajánló szakemberek bevonásával és irányításával. A pihenőpadok elkészítéséhez szükséges gépi eszközök a lakosság körében rendelkezésre állnak., így csupán az előállításhoz szükséges nyersanyagra van szükség, az előállításhoz nem kapcsolódnak járulékos bér- és energiaköltségek.

Az életminőséggel kapcsolatban készített felmérés eredményének feldolgozása során azt tapasztaltuk, hogy településen élő fiatalok körében igen nagy igény jelentkezik a már lehetőségként biztosított különféle sportágak mellett a kosárlabda lehetősége iránt. A település rendelkezik sportpályával, azonban kosárlabda-palánkot eddig még sajnos nem sikerült felállítanunk. Kosárlabda-palánk vásárlására, annak igen magas költsége miatt, nincs módunk, azonban ötletességgel és szakember segítségével „házilag” készíthetünk, amelynek bekerülési költségeihez szintén nem kapcsolódnak járulékos költségek.

A programok megvalósításához kapcsolódó költségek

A megvalósítani kívánt fejlesztésekhez az anyagköltségen kívül nem kapcsolódnak bér jellegű valamint energiaköltségek, hiszen a településen élő szakemberek felajánlották önzetlen segítségüket, csupán kisegítő munkaerő szükséges, amely szintén önzetlen felajánlás. A lakosság részéről felajánlott munkavégzés a piaci árak és az elkészítéshez szükséges nyersanyag költségét fedezi, így elképzeléseink megvalósításához szükséges nyersanyagok beszerzéséhez kérjük az Alapítvány anyagi támogatását.

Közterületi pihenőpadok elkészítése 10 db. 250.000.- Ft.
Kosárlabda palánk elkészítése 2 db. 80.000.- Ft.
Zöldfelület növelése dísz- és
gyümölcsfacserjék telepítésével 600.000.- Ft

Összesen kért támogatás : 930.000.- Ft.

A település lakossága életminőségének javítását célzó, megvalósítani kívánt elképzeléseink révén reményeink szerint emelhetjük a lakosság komfortérzetét, erősíthetjük a közösséghez tartozás érzését valamint meglévő természeti és épített környezetünk megóvását szorgalmazhatjuk.

A teljes program megvalósításához a felajánlott munkavégzésen felül 930.000.- Ft. szükséges, amelyhez tisztelettel kérjük az Alapítvány támogatását.

Okány, 2001. február 28
Kónya Mária
Okány község polgármestere

Települési egészségtervek