Cím: | Romák számára létrehozott Mentor- és Ösztöndíj Projekt – Magyarország |
Szerző: | |
Ország: | Magyarország |
A kiadás helye: | Budapest |
A kiadás éve: | |
Kiadó: | OSI |
Terjedelem: | 3 |
Nyelv: | magyar |
Tárgyszavak: | roma program, Soros Alapítvány |
Állomány: | Közös ösztöndíjpályázat érettségit adó középiskolába járó roma gyerekek és patronáló tanáraik részére, Programértékelő dolgozatok |
Forditas: | |
Megjegyzés: |  |
Annotáció: | |
Leltár: | |
Raktári jelzet: | E |
Romák számára létrehozott Mentor- és Ösztöndíj Projekt – Magyarország
A Romák számára létrehozott Mentor- és Ösztöndíj Projekt magába foglalta (1) az alacsony jövedelmű Roma középiskolás tanulók havi anyagi támogatását, (2) fizetett mentorok alkalmazását, akik az ösztöndíjasoknak segítettek tanulmányaikban, valamint személyes, és iskolai problémáik megoldásában is, és (3) egy tíznapos nyári tábort az ösztöndíjasok és mentoraik számára.
Ez a modell az 1997/98-as tanévtől fogva így működik. Az 1999-2000-es tanévben Magyarországon 301 mentorált ösztöndíjat osztottak ki roma középiskolás diákok között.
Az éves költségvetése ennek 226.514 USA dollár volt az 1999-2000-es tanévben. Ennek a projektnek a 2000/2001-es tanévben kellett volna lefutnia.
A Projekt Céljai
A Romák számára létrehozott Mentor- és Ösztöndíj Projekt célja az volt, hogy anyagi támogatást nyújtson a roma középiskolás diákoknak, hogy bátorítsák őket, és lehetővé tegyék az iskolában maradásukat. Ugyanakkor a projekt közvetlen segítséget is kívánt nyújtani az iskolai tanulásban és a személyes és iskolai problémák megoldásában.
Azzal, hogy közvetlen anyagi támogatást adott a roma középiskolás diákoknak, a projekt a romák iskolai előmenetelét gátló szegénységet kívánta kiküszöbölni. Mint a legtöbb közép- és kelet-európai országban, az iskolakötelezettség Magyarországon sem terjed ki a középiskolai tanulmányokra. Az utazás, könyvek, ruhák és más iskolai kiadások megnehezítették a kisjövedelmű roma családok gyermekeinek beiskolázását. Az ösztöndíj ezeket a kiadásokat próbálta enyhíteni.
A középiskolai kiadások mellett sok roma középiskolásnak még a saját vagy családja eltartásáról is gondoskodnia kell. Ahhoz, hogy elég pénzre tegyenek szert, tanulmányaikat hanyagolniuk kell. Azoknak a diákoknak, akiknek egyébként is nagy erőfeszítésbe kerül a tanulás, az iskolától való távollét a biztos középiskolai bukást jelentheti. Tehát, ezek az ösztöndíj lehetőségek felmenthetik a roma diákokat az anyagi nyomás alól, hogy több időt szentelhessenek a tanulásnak.
Mivel a Roma szülők és más felnőttek gyakran nem voltak iskolázottak, nem voltak túl jó helyzetben, hogy gyermekeiknek segítsenek megérteni az új középiskolai kihívásokat, és felülemelkedni azokon. Ez nem azért volt, mert a roma szülők nem érezték magukat felelősnek gyermekeik és problémáik iránt, hanem azért, mert nem volt e téren tudásuk és tapasztalatuk, amire építhettek volna. Azzal, hogy a mentorok közvetlenül segítik és támogatják a diákokat, a projekt lehetővé teszi, hogy a roma diákok megkapják azt a közvetlen segítséget, amely tanulmányi, iskolai, vagy személyes nehézségeik leküzdéséhez szükségeltetik. Ezek a nehézségek súlyosan érinthetik és aláaknázhatják az iskolában való érvényesülés lehetőségét. A segítséggel azonban pozitív irányba terelhető a középiskolához való hozzáállás.
Várható, hogy a projekt jótékony hatása azonnal megmutatkozik a résztvevő roma diákoknál, nagyobb tanulási kedv, és iskolához való kötődés, jobb önbecsülés és önértékelés formájában. Ezen kívül rendszeres iskolalátogatás és jobb jegyek is várhatóak a tanulók részéről. Ily módon több roma diák folytatná és fejezné be középiskolai tanulmányait, és több roma diák menne egyetemre.
A modell leírása. A Romák számára létrehozott Mentor- és Ösztöndíj Projekt egyike a Magyar Soros Alapítvány (Soros Foundation Hungary – SFH) által vezetett projekteknek, melyek Roma gyerekeknek és családjaiknak nyújtottak segítséget. Az SFH egy független non-profit szervezet volt, amely egy nyílt társadalom és esélyegyenlőség kifejlesztésén fáradozott, a demokratikus-liberális értékek felkarolásával. Az SFH része a Soros György által alapított, elsősorban Közép-és Kelet-Európában, valamint az egykori Szovjetunió területén létező nemzeti alapítványok hálózatának.
A projekt első összetevője a hátrányos anyagi helyzetű roma diákok ösztöndíjazása volt. Minden 3,5-ös tanulmányi átlagot meghaladó roma középiskolás jelentkezhetett erre. A diákok többször is jelentkezhettek, és akár a középiskola mind a négy éve alatt kaphattak ösztöndíjat.
Az érdeklődő roma diákoknak írásban kellett jelentkezniük a mentorált ösztöndíjra. A családi háttérről és anyagi helyzetről szóló információk mellett a jelentkezőnek a mentor személyére, a mentorral való munka céljaira, és a vele való együttműködésre vonatkozólag kellett javaslatokat tenniük. A mentornak és diáknak együtt kellett jelentkeznie. A diákok évente más mentorokat is megjelölhettek. A jelentkezéseket július 15-ig kellett beadni az SFH-hoz, hogy a szeptemberben kezdődő iskolaév kezdetére elbírálhassák azokat. Az 5000 forintos (kb. 18 USD a jelenlegi árfolyamok szerint) ösztöndíjat az iskolaév minden hónapjában megkapták a tanulók. Szeptembertől júliusig tehát folyamatosan pénzzel látták el őket. A hiánytalan havi folyósítás feltétele a folyamatos iskolába járás, a jó jegyek, és a diák és mentora által írott és benyújtott félévi beszámoló volt.
A projekt második alkotóeleme az a közvetlen segítőszolgálat volt, amelyet a mentorált ösztöndíjban részesülők kaptak. Ezt a segítőszolgálatot a pályázat beadása előtt a diák által kijelölt mentor nyújtotta a diáknak. A mentor egy olyan tanár volt, akiben a diák bízott, és akivel egész évben dolgozni akart. A mentornak tanárnak kellett lennie, és egyszerre 5 diákot mentorálhatott. A mentornak nem kellett feltétlenül ugyanabban az iskolában dolgoznia, vagy a diák valódi tanárának lennie. A mentornak a diák ösztöndíj-pályázatával együtt kellett benyújtania a saját jelentkezési lapját. Mint a diáknak, úgy a mentornak is célokat és terveket kellett megjelölnie a pályázatban, amelyeket a mentorkodás során meg szeretne valósítani. A mentornak ezen kívül fel kellett sorolnia az összes olyan diákot, akik az ő mentorkodására tartottak igényt.
Általában a mentorok három dologban segítették a diákokat: iskolai tanulmányok, iskolát érintő problémák, és személyes problémák. Tehát a felnőtt hivatalos értelemben vett oktatója és egyben tanácsadója is volt a diáknak. A projekt nem írta elő, hogy a mentor és diákja milyen gyakran, hol, vagy milyen célból találkozzanak. Ehelyett a saját maguk által a projektben megtervezett módon dolgozhattak együtt. A mentoroknak és diákoknak féléves jelentést kellett írniuk tapasztalataikról. A mentorok, ugyanúgy, mint a diákok, anyagi támogatást kaptak, melynek mértéke 4000 forint körül mozgott havonta (ez kb. 14 USD-nak felel meg). A diák és mentora zavartalan havi ellátmánya függött a diák folyamatos iskolalátogatásától, a jó jegyeitől, és a diák és mentora által írott félévi beszámoló beadásától.
A projekt harmadik komponense egy nyári diáktábor volt, amelyen a nyertes pályázók vehettek részt. Ide meghívták a diákokat, de nem volt kötelező a részvétel. A tíznapos tábor azon iskolaévet követő nyári szünetben került megrendezésre, amelyben a diák az ösztöndíj részese volt. A tábor alatt a diákok különféle témájú programokon vehettek részt. 1997-ben például környezetvédelemmel, irodalommal és filmmel, emberi jogokkal, valamint kommunikációval foglalkoztak. Az 1997-es tábor első három napjára a tanárokat is meghívták. A diákokkal való közös időtöltés mellett a mentorok továbbképző tréningen is részt vehettek, hogy minél jobban megértsék, miként hasznosíthatják pedagógiai technikáikat a diákok tanulmányi szükségleteinek ismeretében, és miként hogy nyújtsanak megfelelő támogatást a diák személyes és iskolai problémáit megoldandó.
A projekt irányítása alatt a mentorok más tevékenységekben is részt vehettek. A Soros Alapítvány két konferenciát szervezett: 1996-ban, amikor a programot beindították, és 1998-ban. A mentoroknak mindkét konferencián alkalma nyílt a tapasztalatcserére. 1998-ban a mentorokat kifejezetten megkérték módszertani eszközeik bemutatására. Ezen kívül esszéírási versenyt is hirdettek a mentorok között, ahol részletezni kellett a diákokkal körében bevetett módszertani lépéseket. A legjobb pályamunkákat a projekt publikálta, írói pénzjutalomban részesültek. Két első helyezett született, ők 87,500 Ft-ot (300 USD) kaptak fejenként, a két második helyezett 50 ezer forintos (172 USD), a négy harmadik helyezett pedig 25 ezer forintos (86 USD) jutalomban részesült. A pénzjutalomban részesülőkön kívül még hét pályamunkát publikáltak.
Pályázati bizottság és körülmények
Ezt a projektet az SFH roma oktatási programokért felelős projekt menedzsere, Héjj Katalin vezette, aki ezen a projekten kívül még hét másik oktatási programnak az igazgatója. A Romák számára létrehozott Mentor- és Ösztöndíj Projekt keretein belül a projekt menedzser hivatali teendői közé tartozik a program nemzetközi terjesztése, az ösztöndíjasok kiválasztásának koordinálása, a nyári tábor megszervezése, a diákok és mentoraik havi fizetésének biztosítása, és a diákok és mentorok beérkező jelentéseinek elbírálása.
Egy három-öt főből álló csapat, az úgynevezett Oktatási Szakbizottság dolgozik a Projekt Menedzser mellett, hogy kiválasszák a mentorált ösztöndíjban részesülőket. A csapat tagjai mind helyi oktatási szakértők, és az SFH Igazgatótanácsa jelöli ki őket.
A projekt évente csak egyszer rendez központi eseményt: a nyári táborokat, amelyek minden évben máshol kerülnek megrendezésre. 1997-ben a helyszín Balatonalmádi és Pilisszántó voltak, 1998-ban Balatonlelle és Seregélyes, 1999-ben Balatongyörök. Ezen helyszínek mindegyike biztosított sportolási lehetőséget, és megfelelő technikai hátteret (számítógép, videó). A tábori nevelőket a projektmenedzser biztosította, és tanárok és roma aktivisták lettek a csoportvezetők.
Költségvetés és egyéb erőforrások
A projekt éves költségvetése a következő tételekből áll: a diákok és mentoraik havi ösztöndíja, a nyári tábor költségei, a konferenciák költségei, a Roma Oktatási Program Projektmenedzserének fizetése, a mentorok esszéversenyére szánt összegek, és egyéb adminisztratív költségek. Az elmúlt három évben ennek a programnak az összköltségei a következőképpen alakultak (a nyári tábort is beleértve): 261,041 USD 1997/98-ban, 224,898 USD 1998/99-ben, és 226,514 USD 1999/2000-ben. Az összegek kb. 82%-a alkotta a havi ösztöndíjakat, 15%-a a nyári táborokat. Minden a projekttel összefüggő költséget az SFH állt.
A projekt kivitelezése
A kisjövedelmű roma tanulók támogatási programját az SFH kezdeményezte tizenöt évvel ezelőtt, de az ösztöndíjasok elmondása szerint a roma középiskolások anyagi helyzetüktől függetlenül is jelentős problémákkal néznek szembe. Ezért az SFH kibővítette a programot a mentorok bevonásával az 1996/97-es tanévben, majd a nyári táborral 1997-ben. Ekkor a projekt már háromágú modellként funkcionálhatott.
Az 1997/98-as tanévben (amikor a projekt mindhárom ága működésbe lépett), 471 roma középiskolás kapott mentorált ösztöndíjat a projekt keretein belül. A következő évben pedig 472 diák kapta meg az ösztöndíjat, a jelentkezők 57 %-a. A legutóbbi iskolaévben azonban 301-re csökkent a mentorált ösztöndíjasok száma, ezzel azonban némileg nőtt a sikeres pályázók aránya, mégpedig 60%-ra.
A roma középiskolás diákoknak kiosztott ösztöndíjak száma nem véletlenül csökkent. Ez részben az SFH azon törekvésének köszönhető, hogy lefuttassa ezt az ösztöndíj projektet, és helyette a magyar kormánytól próbáljon támogatást nyerni a roma középiskolai ösztöndíjak megalapításában. Bár az SFH-nak sikerült kivívnia, hogy a magyar kormány által támogatott roma középiskolai ösztöndíjasok száma növekedjen, azt viszont nem, hogy a kormány a projekt mentorról szóló részét is támogassa. Tehát, a roma középiskolás diákoknak kiosztott ösztöndíjak összessége csökkent az SFH politikájának köszönhetően. Ennek a programnak a lefuttatása részeként tehát az SFH úgy döntött, hogy az utolsó ösztöndíjakat a mostani (2000-01-es) tanévben osztja ki.
Kutatási eredmények
A beszámoló ezen részében bemutatjuk a projektben szereplő hét, vizsgálat alá vetett Roma oktatási program kutatási eredményeit. Az eredmények, mint a kutatási projekt négy fő vizsgálati kérdésére adott válaszok jelennek meg az alábbiakban. Mindegyik kutatási kérdésre a beszámoló általános megállapításokat közöl, mely a hét roma oktatási projekt információin alapszik. Ezek a megállapítások vastagon szedett betűvel jelennek meg. Minden megállapítást a meghatározott projekthez kötődő kutatási információk támasztanak alá, melyek szemléltetik vagy tisztázzák azt a megállapítást.
Ezek a kutatási következtetések különféle megközelítésben gyűjtött és különféle forrásból táplálkozó információkon alapszanak. Az információgyűjtés a következő megközelítésekben zajlott:
- Interjúk projektigazgatókkal, projektfejlesztőkkel, a megfelelő kormányszervek és non-profit szervezetek képviselőivel, és hivatalos nemzeti szakértőkkel.
- Interjúk és írásos kérdőívek a projekt személyzetével
- Interjúk és írásos kérdőívek a résztvevő iskolák tanáraival, ügyintézőivel, vagy más személyzetével
- Megfigyelések és látogatások a projekthelyszíneken, iskolákban, tanórákon.
- A diákok bizonyítványainak áttekintése az iskolai feljegyzésekben.
- Az egyes projektekben szereplő, vagy azzal kapcsolatos írásos vagy egyéb dokumentumok áttekintése
A kutatási információkat a kutatócsoport rendszerezte és elemezte. A minőségi adatokat általánosan nyilvántartásba vették, majd összegezték őket. Az összegzett információkat osztályozták, majd elemezték vonatkozásbeli, fontossági, illetve összefüggési sorrendben. Az elemzés során kialakultak a megfelelő irányvonalak és minták. Számszerű adatokat is gyűjtöttek és állítottak össze, és alapvető statisztikai elemzésnek vetették alá, hogy felismerhessék a lehetséges irányvonalakat vagy jelentősebb mintákat.
Ahogy azt a beszámoló előző részében említettük, ezen projektek legtöbbje csak igen rövid ideig működött, általában három, vagy annál kevesebb évig. Ez azt jelenti, hogy a diákok beszámolóinak teljessége csak két iskolaévig állt rendelkezésre (1998-99 és 1999-2000-ben). Az alapvető adatok megszerzése és/vagy az irányvonalak időben történő kimutatása érdekében a kutatók az elmúlt három tanév adatainak megszerzésére törekedtek. Ennek ellenére, az egyes iskolák nyilvántartott adatainak elérhetősége és annak minősége jelentősen változatos képet mutatott – és behatárolta a kutatók azon képességét, hogy minden területről egyező adatokat gyűjtsenek be a kutatási projekt időkeretein belül.
Az eredmények kidolgozása közben, ahol csak lehetséges volt, a kutatócsoport egyaránt támaszkodott a statisztikai, és minőségi információkra. A csoport arra is törekedett, hogy minél több forrásból származó információkkal dolgozzon, hogy maximalizálja az eredmények megbízhatóságát és létjogosultságát. Ennek ellenére, a statisztikai adatok minősége kívánnivalót hagy maga után a projekt időkorlátaiból kifolyólag, így az elsődlegesen statisztikai információkra támaszkodó eredményeket csak kísérleti jellegűnek tekinthetjük. További adatgyűjtés és elemzés szükségeltetik az ilyenfajta eredmények kidolgozásához.
Az 1. kutatási kérdésre válaszoló megállapítások: A projektek hatása a roma diákok oktatási eredményeire
Első megállapítás: Azok a roma tanulók, akik a Romák számára létrehozott Mentor- és Ösztöndíj Projektben (Magyarország), avagy az Oktatástámogatási Projektben (Program for Educational Support - Macedónia) részt vettek, általában tovább maradtak az iskolában, mint azok a roma tanulók, akik nem kapták meg ezt az ösztöndíjat.
A program anyagi támogatásának köszönhetően jelentősen mértékben javult a roma tanulók középiskolában maradáshoz szükséges motivációja és anyagi háttere. A kutatócsoport 51 roma diákot keresett meg, akik közül 31-en a Romák számára létrehozott Mentor- és Ösztöndíj Projektben vettek részt, 20-an pedig egy összehasonlító projektben, ami ösztöndíjat igen, azonban mentortanárt vagy nevelői segédletet nem nyújtott. Mindkét csoport minden diákja úgy vélte, hogy nagyobb kedve és érdeke fűződik az iskolában maradáshoz a programoknak köszönhetően.
Ezeket a megfigyeléseket a kutatócsoport interjúikkal támasztotta alá, melyeket a Romák számára létrehozott Mentor- és Ösztöndíj Projektben szereplő mentortanárokkal készített, valamint a két projektben szereplő roma diákok szüleivel, és iskolai személyzetével (osztályfőnök és iskolaigazgató). A 27-ből 20 mentortanár (75%), és 16-ból 12 iskolai ügyintéző vélekedett eképpen a Romák számára létrehozott Mentor- és Ösztöndíj Projekt tekintetében. Az összehasonlító projekt tekintetében pedig tízből hat (60%) ügyintéző és tízből hét (70%) szülő figyelte meg ugyanezt a részt vevő tanulókon.
Az anyagi támogatáson kívül a Romák számára létrehozott Mentor- és Ösztöndíj Projekt mentortanárral is ellátta az ösztöndíjas roma tanulókat, akik korrepetálták őket, sőt, sokuk ezen felül még szociális segítő és tanácsadó is volt. Ennek eredményeképpen mind a 31 résztvevő tanuló tanulmányi és szociális fejlődésről tett tanúbizonyságot a Projektben való részvételnek köszönhetően. Az összehasonlító ösztöndíj projekt 20 diákjából viszont csak 10 ismerte el ezeket az előnyöket. Sőt, a Romák számára létrehozott Mentor- és Ösztöndíj Projekt mind a 31 résztvevője a mentorok elérhetőségét és az oktatásban nyújtott különleges segítségét tartotta a projekt legfontosabb aspektusának – még az anyagi segítségen is túlmutatóan.
A magyarországi kutatócsoport a diákok iskolai jegyeit szemlélve is bizonyítottnak vélte a diákok és mentorok válaszait. A kutatók 10 olyan magyar iskolában vizsgálták meg a tanulók jegyeit, amelybe mentorált, vagy mentor nélküli ösztöndíjban részesülő diákok iratkoztak be. A 4567 diák közül 28-an kaptak ösztöndíjat – 12-en mentoráltat, 16-an pedig mentor nélkülit. A kis vizsgált csoport roma ösztöndíjasai közül egy sem maradt ki az iskolából.
Sőt, a két ösztöndíjprojektben résztvevő roma diákok tanulmányi átlaga felülmúlta a középiskolák diákjainak (roma és nem roma) összesített tanulmányi átlagát. A tíz középiskola összesített tanulmányi átlaga 3,6 volt (az 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol az 5 a legjobb jegy). A mentorált projektben résztvevő roma tanulók átlaga 3.9 volt, míg a mentor nélküli projektben résztvevőké 4.6. Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy az ösztöndíjak valóban ösztönözték a roma tanulókat a (roma és nem roma) társaiknál is jobb tanulmányi eredmények elérésében.
A különböző alkalmassági kritériumoknak köszönhetően a mentorált ösztöndíjban részesült roma tanulók az ösztöndíjban részesülés ideje alatt kevésbé voltak sikeresek az iskolában, mint a mentor nélküli ösztöndíjasok. A mentor nélküli ösztöndíjas tanulóknak 4.0-ás átlagot kellett elérniük, míg a mentorált ösztöndíjasoknak 3,5-ös átlagot. Ez arra enged következtetni, hogy azok a roma tanulók kaptak mentort, akik nehezebben boldogultak az iskolában, mint társaik, akik nem kaptak mentort.
Ezt a következtetést megerősítik a diákok jelentkezési lapjából kitűnő családi jövedelemről szóló adatok. A nem mentorált ösztöndíjat kapó diákok családjának átlagos jövedelme 12%-kal magasabb, mint a mentorált ösztöndíjban részesülők családjaié.
Ezekből az adatokból következtetni lehet arra, hogy a mentorált ösztöndíjak fenntartották a legnehezebben boldoguló roma diákok teljesítményét a minimális alkalmassági szinten. Noha a mentorált ösztöndíjat kapók általában nem szereztek olyan jó jegyeket, mint a nem mentorált ösztöndíjasok, ez valószínűleg korábbi iskolai teljesítményből fakadó és rosszabb anyagi körülményekre utaló különbségekre vezethető vissza.
A Romák számára létrehozott Mentor- és Ösztöndíj Projektben való részvétel más oktatási támogatások felé is megnyitotta a kaput a roma tanulók előtt. A Projektet a szponzoráló alapítvány a roma tanulók további támogatása felé vezető útnak tekinti. A projektbe olyan tevékenységek vannak beépítve, melyek a további lehetőségekről informálják a roma diákokat. Eredményképpen az ebben a projektben résztvevő roma diákok egyharmada (31-ből 10) tudott más, romák számára létrehozott támogatási projektekről. Ugyanekkor az összehasonlító projektben résztvevő roma diákok közül senki nem tudott ilyen projektekről.
Ez a kutatás kimutatja, hogy oktatási előnyökkel jár a roma diákok ösztöndíjas támogatása. Ezek az előnyök azonban még jobban kirajzolódnak akkor, ha mentori segédlet, vagy más oktatási programokról szóló információ is rendelkezésükre áll a roma diákoknak.
Az Oktatástámogatási Program (Macedónia) egy mentorált ösztöndíjprogram, melyet 22 roma diák kapott meg a középiskola első évében. Egy másik program (nem mentorált) ösztöndíjakat kínált középiskolai negyedéves roma diákoknak. A támogatás értékéről és jótékony hatásáról a projekt szervezői által közreadott anekdotikus információk tettek tanúbizonyságot.
A projekt szervezői szerint több roma diák törekedett a középiskola elvégzésére azok közül, akik általános iskolai éveik alatt bátorítást és támogatást kaptak a projekttől. Ennek ellenére az alapítványi korlátozások miatt a projekt csak néhány diáknak tudott anyagi és egyéb támogatást nyújtani. Azok a diákok, akik megkapták ezt a támogatást (mind anyagilag, mind másképpen), iskolában maradtak, és felerősítették vagy megtartották jó jegyeiket (4-es, vagy 5-ös). Ugyanakkor azon diákok többsége, akik nem kapták meg az anyagi támogatást, vagy kiestek a középiskolából év közben, vagy fel sem vették őket oda.
A 2. kutatási kérdésre válaszoló eredmények: A projekt hatásai a diákok és tanárok hozzáállására
2E megállapítás: Mind a hét roma oktatási projekt javulást eredményezett a diákok önbecsülése és önértékelése terén.
A hét roma oktatási projekt együttes és individuális stratégiákat folytatott a roma gyerekek önbecsülésének növelése érdekében
- A négy közvetlen szolgáltatásokat nyújtó projekt mindegyike magába foglalt a roma nyelvre, történelemre és kulturális szokásokra épülő tevékenységeket. Mindamellett a projektek arra törekedtek, hogy a roma gyerekek önértékelését sikerélményeken, és az iskolában való kedvező fogadtatáson keresztül növeljék.
Egy a kutatócsoport által 2001. márciusában végzett iskolai felmérés alkalmával a diákokat megkérték, értékeljék bármely iskolai interkulturális vita vagy tanóra saját magukra gyakorolt hatását. A projekt 69 roma résztvevőjének 90%-a szerint ez a hatás pozitív volt az önbizalmukra és önértékelésükre. Ugyanakkor hasonló arány jött ki (83%) a projekten kívüli roma tanulók esetében is.
Hasonló minta figyelhető meg az ehhez kapcsolódó kérdésekre adott válaszokban. A diákokat a romákhoz való hozzáállásukról faggatták az iskolai tapasztalatokból kifolyólag. A roma projektben résztvevők 97%-a tanúskodott pozitív hozzáállásról, míg ez az arány 100%-os volt az olyan roma diákok körében, akik nem vettek részt a projektben. Hasonlóan, a roma projektben résztvevők 67%-a jelentette, hogy az iskolai órák pozitívan befolyásolták a romákhoz való hozzáállásukat. Ugyanakkor a roma projektben nem szereplők 63%-a jelentett hasonló eredményt. Ez azt tételezi fel, hogy a projektanyagok és tevékenységek nem egységesen hatottak a résztvevő roma tanulókra.
A roma tanulók beszámolóinak alapján úgy tűnik, hogy a bolgár iskolákban azok a tanárok is beépítették az iskolai anyagba a roma kultúrát, akik nem vettek részt a projektben. Ez a megállapítás a kutatócsoport a számos résztvevő iskolában tett látogatásaiból és az ott készített interjúkból derül ki. A projektben szereplő 9 iskolából háromban találkoztak olyan tanárokkal, akik a roma kultúrát is beépítették az iskolai órák anyagába, függetlenül a projekttől. Hasonló megfigyeléseket tettek a két összehasonlító projektben résztvevő iskolában (a háromból).
2001. márciusában a kutatócsoport által tanárokkal végzett írásos felmérések jelentős eltérésekről tettek tanúbizonyságot, ami a projekt roma tanulók önképére tett hatását illeti. A tanárok csupán 25%-a számolt be pozitív, míg 38%-uk negatív hatásról. Ugyanakkor a résztvevő tanárokról, vagy tanárok által írt cikkek többsége azt mutatta ki, hogy a roma tanulók többsége nagyobb önérzetről tett tanúbizonyságok az iskolában, amikor az órák szerves részeként jelent meg a roma nyelv és kultúra, valamint történelem.
2-G Megállapítás: A Romák számára létrehozott mentor-és Ösztöndíjprojekt nyári táborának fő témájaként szereplő roma kulturális szokások felkeltették a roma diákok identitásuk iránti kíváncsiságát.
A projekt nyári táborának egyik fő témája a romák történelme és kulturális szokásaik voltak. A tábori részvétel nem volt kötelező, és a résztvevő diákoknak más kutatási témákkal is lehetett foglalkozniuk. Mindazonáltal, ezen tevékenységekben való részvétel nagyban elősegítette a roma tanulók saját kulturális örökségük iránti érdeklődését.
Ezt a kutatócsoport Projektrésztvevőkkel és másokkal készített interjúi erősítik meg. Ezekben az interjúkban 31-ből 14 diák (45%), 26-ból 11 szülő (42%) 27-ből 12 mentor/tanár (44%) és 16-ból 6 iskolai ügyintéző (38%) vélte úgy, hogy a diákok a projekt által szponzorált nyári táborban való részvétel után nagyobb érdeklődéssel fordultak kulturális identitásuk felé.
A 3. kutatási kérdésre válaszoló megállapítások: A Projekt közreműködése az intézményi és szervezeti változtatásokban
3. Megállapítás: Az Interkulturális Oktatási Projekt (Intercultural Education Project - Bulgária), a Romák számára létrehozott Mentor-és Ösztöndíj Projekt (Magyarország), és az Egyenlő Esélyek Projekt (Equal Opportunities Project – Románia) kevesebb sikerrel tudta megnyerni a kormányszerveket és non-profit szervezeteket, hogy azok hosszabb távon is fenntartsák támogatásukat.
A hosszú távú programok szolgáltatásainak fenntarthatósága a kormányszervek anyagi támogatásától függ. Privát szponzoroktól nem lehet elvárni, hogy bármely projekt működési költségeit hosszú távon állják. Néha a hosszú távú fenntarthatóságot a kormány jogi és technikai támogatása, valamint a non-profit szervezetek segítsége biztosítja. Ennek ellenére, a másik négy projekt azon próbálkozása, hogy kormányszervi és/vagy non-profit szervezeti támogatást is szerezzen, kudarcba fulladt.
Bulgáriában az Interkulturális Oktatási Projekt sikertelenül próbálta a nemzeti kormány segítségét igénybe venni a tantervi anyagok újra kiadása terén, amikor saját készletük kifogyott. A projekttevékenységek hanyatlása néhány résztvevő iskolában részben az új anyagok hiányának volt betudható. Magyarországon a kormány nem akarta belevenni a Mentorált Ösztöndíj Projekt ’mentori’ alkotóelemét a roma középiskolásoknak szánt projektjébe. Romániában is csak részleges sikerrel járt az a próbálkozás, hogy a nemzeti alaptanterv elemeit bevonják az Oktatási Lehetőségek nevű projektbe (Educational Opportunities Project).
Ezek a példák mind rávilágítanak azokra a nehézségekre és kihívásokra, amelyek a kormányszervek és más non-profit szervezetek támogatásának a folyamatban lévő projektekbe történő bevonásából erednek. A Projekt szervezői körében készített interjúkból kiderül, hogy sok projektnek nincs megfelelő kapacitása a megvalósításra, mivel nem áll rendelkezésére a megfelelő stratégiai tudás, erőforrás, vagy idő. Ennek eredményeképpen a projekteknek ritka és kis mértékű az ilyesfajta törekvése.
A 4. kutatási kérdésre válaszoló felfedezés: A projektek átültethetősége
4. Megállapítás: A szervezeti változtatásokra irányuló projektek egy tanulóra eső költsége jelentősen alacsonyabb, mint a közvetlen szolgáltatásokat nyújtó projektek egy tanulóra eső költsége. Ennek ellenére ezek költség-haszon rátája körülbelül megegyezik.
A kutatócsoport megszerezte mindegyik projekt legfrissebb működési költségvetését a projektigazgatóktól vagy a szponzoráló ügynökségektől. Minden pénzegységet USA dollárban adtunk meg.
IV-28. táblázat: Roma Oktatási Projektek egy diákra eső költségvetése.
| Éves költség | Résztvevő Diákok száma | Egy főre eső költség |
Interkulturális Oktatási Projekt, Bulgária
(Intercultural Education Project) | 57800 USD | 4000 | 14 USD |
Roma Tanárasszisztensi Projekt
Cseh köztársaság
(Roma Teaching Assistant Project) | 64500 USD | 940 | 69 USD |
Romák számára létrehozott Mentor- és Ösztöndíj Projekt
(Roma Mentored Scholarship Project ) | 226514 USD | 301 | 755 USD |
Oktatástámogatási Program
Macedónia
(Program for Educational Support ) | 200000 USD | 385 | 519 USD |
Egyenlő Esélyek Projekt - Románia
(Equal Opportunity Project) | 65680 USD | 4400 | 15 USD |
Oktatási Központ Projekt – Szlovákia
Educational Centers Project | 41200 USD | 113 | 364 USD |
Óvoda, mint Családi Központ Projekt – Jugoszlávia/Szerbia
(Kindergarten as Family Center Project )
*Mivel az étkezés költsége a projekt külön részéhez tartozik, az egy főre eső étkezés nélküli költségeket külön tüntettük fel. | 300000 USD
169650 USD (étkezés nélkül) | | |
Ezen projektek közül háromnak a legutolsó költségvetése teljesen fedezi a 2000-es naptári év, vagy az 1999-2000-es iskolai év kiadásait. Az Interkulturális Oktatási Projektnél (Bulgária) a kutatócsoport az egész projekt költségvetését vette alapul, mert az nem évente ismétlődő tevékenységeket foglalt magába, hanem az anyagok előkészítését és kidolgozását, azok kiosztását, és a szervezők tréningjét is. A Roma Tanárasszisztensi Projektnél (Csehország) a kutatócsoport az 1998-99-es tanévet vette alapul, amikor is utolsóként került megszervezésre a projekten belül a tanárasszisztensek felkészítő programja. Az Egyenlő Esélyek Projektnél-Románia (Equal Opportunities Project) a kutatócsoport az átlag éves költségvetést jelölte meg 1998 és 2000 között. Az Óvoda, mint Családi Központ Projektnél – Jugoszlávia/Szerbia (Kindergartan as Family Project) pedig a 2000-2001-es év költségvetését jelölték meg.
A kutatócsoport pontos, vagy becsült számokat jelölt meg az egyes projektekben résztvevő roma tanulók számát illetőleg. A közvetlen szolgáltatásokat nyújtó projektekben ez csak azokat a roma tanulókat jelenti, akik közvetlenül részt vettek a Projekt által szponzorált tevékenységekben. A szervezeti változtatásokra irányuló projektekben pedig ez azokat a roma tanulólat jelenti, akik részt vettek a programban résztvevő tanár tanóráján, vagy a programban résztvevő iskolába jártak.
A szervezeti változtatásokra irányuló projektekben (Bulgária, Csehország, Jugoszlávia/Szerbia) az egy főre eső költség minden esetben alacsonyabb volt, mint a közvetlen szolgáltatásokat nyújtó projektek esetében (Magyarország, Macedónia, Szlovákia, és Jugoszlávia/Szerbia). Ez az eredmény tükrözi azt a tényt, hogy a közvetlen szolgáltatások célközönsége eltérő.
A szervezeti változtatásokra irányuló projektekben az iskolák és személyzetük is érintettek voltak. Az Interkulturális Oktatási Projekt (Bulgária) 35 iskola és 200 tanár számára biztosított képzési és oktatási anyagot. A Roma Tanárasszisztensi Projekt azon évében, amikor utoljára volt a tanári alapképzés is a program része, 47 csehországi és 3 másik kelet-európai tanárasszisztens végezte el a programot. Az Egyenlő Esélyek Projekt (Románia) kb. 28 iskola és 220 tanár számára biztosított közvetlen képzési lehetőséget, oktatási anyagot és technikai segédletet.
Az iskolák és személyzetük közvetlen kiszolgálásával a szervezeti változtatásokra irányuló projektek sokkal szélesebb diákközönséget vonzottak magukhoz, mint a négy közvetlen szolgáltatást nyújtó projekt. Az Interkulturális Oktató projektben (Bulgária) részt vett tanárok mindegyike visszatért az iskolába, hogy továbbadja a tanultakat a diákoknak. A Csehországban képzett roma tanárasszisztensek olyan iskolákba kerültek, ahol egy, vagy több osztállyal foglalkoznak egyszerre. Az Egyenlő Esélyek Projekt (Románia) egész iskolák diákközönségét mozgatja meg.
A projektekben résztvevő diákok számát a kutatócsoport óvatos becsléssel állapította meg. Például feltételezte, hogy a roma tanárasszisztensek mindegyike csak egy 20 fős osztállyal dolgozik, holott többük egyszerre több osztályban tanít. A kutatók csak az azokat a tanulókat vették számításba, akik az Egyenlő Esélyek Projekt (Románia) által szponzorált tevékenységekben közvetlenül résztvevő tanárok osztályaiba járnak. Még ilyen szerény becslések mellett is a szervezeti változtatásokra irányuló projektek egy főre eső költsége mintegy a tizede a közvetlen szolgáltatásokat nyújtó projektekének.
Mindemellett kissé komplikáltabb dolog meghatározni a kétfajta projekt költség-haszon rátáját. A kutatási eredmények bizonyítják, hogy a négy közvetlen szolgáltatásokat nyújtó projekt résztvevőinek többsége jelentős arányú rövid távú haszonra tett szert. Az iskolai előkészítő programokban is részt vett gyerekek (Oktatási Központ Projekt - Szlovákia és Óvoda, mint Családi centrum – Jugoszlávia/Szerbia) jobban felkészültek az általános iskolára. Jobb jegyeik voltak, rendszeresebben látogatták az iskolát, és több esélyük volt a haladásra, miután bekerültek az iskolába. Azok a tanulók, akiket az Oktatástámogatási Program (Macedónia) házifeladat-segítő szolgálata segített, megtartották, vagy tovább javították jó jegyeiket az általános iskolában és jobb eredményeket értek el, mint azok a roma tanulók, akik ebben nem részesültek. A magyarországi Romák számára létrehozott Mentor- és Ösztöndíjprogramban résztvevő diákoknak pedig több esélye volt a középiskola sikeres befejezésére.
Ugyanakkor, úgy tűnik, hogy a szervezeti változtatásokra irányuló projektek hatása, legalábbis a projektek működésének rövid időtartama alatt, jelentőségben korlátozottabb. Az Egyenlő Esélyek Projekt (Románia) széleskörű támogatásra alapozott szervezeti változtatásokat tervezett be a résztvevő iskolákban, olyan változtatásokat, melyek alapvetően előmozdítanák a roma diákok oktatási helyzetét. Ennek ellenére, még a legsikeresebb iskolák tanárai is csekélynek ítélték a diákok rövid távon elért eredményeit. A cseh iskolákban a roma tanárasszisztensek jelenlétének köszönhetően sok tanár sajátította el azokat a stratégiákat, melyek a roma diákok oktatásához nélkülözhetetlen. Jelenlétük sikere hosszútávon is megmutatkozott: az iskolák kibővített programokkal járultak hozzá a roma tanulók tanulási eredményeik javításához. Mérhető rövid távú siker viszonylag kevés roma diáknál volt megfigyelhető: például azoknál, akik a tanárasszisztensek segítsége miatt nem kaptak rosszabb jegyet.
Végül, ez a kutatás bebizonyítja, hogy létezik arany középút. A jelentős támogatást élvező közvetlen szolgáltatásokat nyújtó projektek mindegyikénél jelentős haszonra tesznek szert a roma diákok. Ugyanakkor a sokkal kisebb egy főre jutó haszonnal járó szervezeti változtatásokra irányuló projektekben szerényebb a roma diákok rövid távú eredménye. Ennek ellenére, a kiadások hosszú távú megnövelése talán jelentősebb haszonnal járna. Mégis, a rövid távú eredmények mindegyik programfajtánál a rövid távú befektetés szintjét tükrözik.
4C Megállapítás: A Csehországban működő Roma Tanárasszisztensi Projektet már más országokba is igyekeztek bevezetni
Az 1998-99-es tanévben a Csehországban működő Roma Tanárasszisztensi Projekt 12 bolgár, magyar és szlovák tanárasszisztenst képzett a 35 cseh tanárasszisztens mellett, a ’Pedagógiai Alapok Kurzus’ keretében. Mindegyik asszisztensnek segítettek az iskolai elhelyezkedésben, és folyamatos támogatást kaptak munkájuk során is. A projektet szponzoráló Nova Skola a nemzetközi CEREP-en (Central European Romany Education Program – Romák Közép-Európai Oktató programja) és más országbeli non profit szerveken keresztül informálódott a roma tanárasszisztensek (RTA) képzését és elhelyezkedését illető ügyekben. Erre a tapasztalatra építve akarja kiterjeszteni működését a Nova Skola, hogy előmozdítsa és támogassa az RTA-k toborzását, felkészítését és elhelyezését Közép- és Kelet-Európában.
EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA
1. Kérdés - Sikerült-e a kiválasztott roma oktatási programok segítségével (A) beiskolázni és végig ott tartani a roma gyerekeket (B) javítani a roma gyerekek iskolázottságát?
- A közvetlen szolgáltatást nyújtó projektekben részt vevő roma gyerekeknek jobb oszályzatai voltak, rendszeresebben jártak iskolába, és nagyobb valószínűséggel maradtak és fejezték be az iskolát összehasonlítva azokkal a roma gyerekekkel, akik nem vettek részt ezekben a projektekben.
- Nem volt elvárás, hogy a három, intézményi változtatásokra irányuló projekt jelentős változásokat eredményezzen a roma gyerekek iskolázottságában, vagy az iskolalátogatásában a projektek rövid idejű működése alatt. Ennek ellenére bizonyítható, (főként elmesélés alapján) hogy néhány roma diákra mind a három intézményi változást célzó projekt kedvező hatást gyakorolt.
2. Kérdés - Sikerült-e a kiválasztott roma oktatási programoknak javítani (A) a roma gyerekekhez való viszonyuláson a tanárok és a felnőtt iskolai személyzet részéről, (B) a roma gyerekekhez való viszonyuláson a nem roma gyerekek és a szüleik részéről, és (C) a roma gyerekek önértékelésén?
- A három, intézményi változtatásokat megcélzó projekt során sikerült néhány nem roma tanár és diák roma gyerekekhez való hozzáállását megváltoztatni.
- A két, közvetlen szolgáltatást nyújtó projekt – az Oktatási Központ Projekt /Education Centers Project/ (Szlovákia), és az Óvoda, mint Családi Központ Projekt /Kindergarten as Family Center Project/ (Jugoszlávia/Szerbia) – sikeresen megváltoztatta a nem roma tanárok viszonyulását a programokban résztvevő roma gyerekekhez.
- Mind a hét roma oktatási projektben feljegyeztek önbizalom és önértékelés-fejlődést a résztvevő roma diákok részéről.
- Az Interkulturális Oktatási Projekt /Intercultural Education Project/ (Bulgária) és az Egyenlő Esélyek Projekt /Equal Opportunity Project/ (Románia), ahol a roma kultúrára és hagyományokra helyezték a hangsúlyt, vegyes eredményeket hozott.
3. Kérdés – Hogyan segítették a kiválasztott roma oktatási programok a nemzeti oktatási rendszereken belüli, a roma gyerekek sikeres oktatását és felzárkózását elősegítő intézményi változásokat?
- Mindkét, közvetlen szolgáltatást nyújtó projekt – az Óvoda, mint Családi Központ Projekt /Kindergarten as Family Center Project/ (Jugoszlávia/Szerbia) – és az intézményi változtatásokra irányuló projektek – az Egyenlő Esélyek Projekt /Equal Opportunity Project/ (Románia) és a Roma Tanár Asszisztens Projekt /Roma Teaching Assistant Project/ (Cseh Köztársaság) – mutattak némi sikert a roma szülők és az állami iskolák közötti kapcsolat javulása terén.
- Az Oktatási Lehetőségek Projekt /Educational Opportunities Project/ Romániában rövid idő alatt változásokat hozott mindegyik, vizsgálat tárgyát képező, résztvevő iskolában. Ezen felül széleskörű intézményi változásokat figyeltek meg négyben ezek közül az iskolák közül.
- A Roma Tanár Asszisztens Projekt /Roma Teaching Assistant Project/ (Cseh Köztársaság) és az Óvoda, mint Családi Központ Projekt /Kindergarten as Family Center Project/ (Jugoszlávia/Szerbia) érte el a legnagyobb sikert azon a téren, hogy hosszútávon biztosított a működésük. A többi projektnek korlátozott sikere volt ilyen téren.
4. Kérdés – Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a kiválasztott roma oktatási programok egyes elemei átvehetőek és felhasználhatóak legyenek az ország más pontjain, vagy a régió többi országában is, tekintetbe véve olyan tényezőket, mint a költség-, forrásigény, intézményi támogatottság és kultúra?
- A költség-haszon ráták nagyjából megegyeznek mind a közvetlen szolgáltatást nyújtó, mind az intézményi változtatásokat célzó projektek esetében, bár az egy résztvevő diákra eső költség miatt az intézményi változtatásokat célzó projektek költsége jelentősen kisebb. Vannak lehetőségek a központra épülő, közvetlen szolgáltatást nyújtó projektek költségeinek csökkentésére, de ez kedvezőtlenül befolyásolná a projekt minőségét.
- Számos projektben megvan a lehetőség arra, hogy támogatni tudja a program megismétlését egy adott országon belül, vagy más országokban.
- A program hatékony megismétlésének feltétele, hogy a specifikus célközönség és az adott ország viszonyait figyelembe vegyük. Hatékony együttműködésre is volt szükség a nemzeti és helyi oktatási intézményekkel, hatóságokkal, hogy tartósan biztosított legyen ez a feltétel.
Ajánlások
Ez a kutatási projekt dokumentálta a kiválasztott roma oktatási projektek hatékonyságát, a roma diákok oktatásban való részvételével, vagy az iskolarendszer megváltoztatására irányuló kezdeményezéssel kapcsolatban. Ugyanakkor további munka elvégzésére van szükség, amennyiben a projektek által elért fejlődést megtartani, ill. erősíteni kívánjuk. A jelentés e része bemutatja az ajánlásokat, melyek az előző fejezetben felsorolt kutatási eredményeken alapulnak. Ezek az ajánlások hat célcsoport felé irányulnak: a Soros Alapítvány Hálózat és Oktatási Albizottsága; a Nyitott Társadalomért Intézet - Open Society Institute - (OSI) és az Oktatáspolitikai Intézet – Institute for Educational Policy - (IEP); a nemzeti Soros alapítványok; nemzeti kormányok; a roma oktatási projektek tervezői, igazgatói és kollektívája; valamint a tantestületek.
Az ajánlásokat négy kategóriába szervezték. Az első kategória (Program Támogatási Ajánlások) bemutatja a közép- és kelet-európai roma oktatási projektek és program modellek elkészítését, működtetését és intézményesítését lehetővé tevő stratégiákat. A második kategória (Program Tervezési Ajánlások) magában foglalja a roma oktatási program modellekkel kapcsolatos ajánlásokat. A harmadik kategória (Projekt Végrehajtási Ajánlások) a roma oktatási projektek működtetését és végrehajtását erősítő vagy javító módszerekre koncentrál. Az utolsó kategória (Kutatási Ajánlások) az adott területen történő további kutatásra tesz javaslatokat.
Program Támogatási Ajánlások
1. A Soros Alapítvány Hálózat Oktatási Albizottsága hivatott szponzorálni a közép- és kelet-Európára vonatkozó átfogó roma oktatási agendát. Ennek az agendának kell integrálnia és összekötnie a különböző iskolás-korú roma diákok szerteágazó igényeinek megfelelő, specifikus program modelleket. Tükröznie kell jelen kutatás eredményét, valamint a budapesti és New York-i OSI, az IEP munkáját, továbbá a megfelelő szakértők ajánlásait is. Kapcsolódnia kell a nemzeti oktatási rendszerek megreformálását, és a roma közösségek megerősödését célzó regionális agendákhoz is. A Roma Oktatási Munkacsoportnak - Roma Education Working Group - (REWG), melyet az IEP és a budapesti OSI kollektívája is támogat, vezető szerepet kell vállalnia az agenda kidolgozásában.
2. A nemzeti kormányoknak, nemzeti Soros alapítványoknak, helyi roma közösségeknek, non-profit szervezeteknek (NGOs) és helyi tanítóknak együtt kell működniük a régiót átfogó tervezeten belüli, nemzeti roma oktatási agendák kidolgozásában. Minden nemzeti agendának a Soros Alapítvány által kidolgozott regionális agendán kell alapulnia, miközben figyelembe veszi minden egyes ország egyedi feltételeit, szükségleteit és elért eredményeit. Az agendában meghatározásra kerülnek:
- A kidolgozandó, vagy átvételre kerülő program modellek, melyek a következő lépcsőfokot jelentik egy, az országban élő roma gyerekek oktatási igényeinek megfelelő, egyedülálló program szolgáltatás kombináció megalkotásában.
- Projektek, melyeket arra terveztek, hogy elősegítsék az iskolarendszer változtatását, hogy ezáltal hatékonyabban megfeleljen a roma diákok oktatási igényeinek.
- Stratégiákat, melyek biztosítják a roma diákok számára közvetlen szolgáltatásokat nyújtó, ill. az iskolai oktatási rendszer változtatására irányuló projektek közötti kapcsolatot.
- Terveket, melyek a projektek hatékonyságának felmérésére és a hatékony projektek hosszú távú folytatására irányulnak.
A budapesti OSI és az IEP kollektívája biztosítja a technikai segítséget és támogatást ezekhez a tevékenységekhez.
3. A Soros Alapítvány Hálózatnak létre kell hoznia egy regionális alapot a megfelelő roma oktatási modellek támogatására és végrehajtására. A végrehajtási projektek:
- Alkalmazzák a roma oktatási modellt a célországban élő roma gyerekek igényeinek, és a fogadó ország specifikus viszonyainak figyelembe vételével.
- Reális terveket dolgoznak ki és hajtanak végre, hogy a szolgáltatások hosszú távon is hatékonyak legyenek.
- Felmérik és dokumentálják a kivitelezést és hatását.
- Támogatást kapnak a megfelelő alapítványoktól, melyeket a megfelelő nemzeti Soros alapítvány, egyéb magán adományozók, vagy a nemzeti kormányok biztosítanak.
A non-profit szervezeteknek - NGOs -, különösképpen a roma non-profit szervezeteknek kell ezeket a projekteket kidolgozni és végrehajtani. A budapesti OSI és az IEP biztosítja a technikai segítséget és támogatást a projektek kidolgozásához és kivitelezéséhez.
4. Az Oktatási Albizottságnak létre kell hoznia egy roma oktatási programokkal foglalkozó tanácsadó testületet, mely a Soros Alapítvány Hálózat által kidolgozott regionális roma oktatási agenda végrehajtását segíti. A testület:
- Javaslatot tesz a Soros Alapítvány Hálózatnak a roma oktatási projektekre létrehozott regionális alap megfelelő felhasználására.
- Javaslatot tesz a Soros alapítványoknak a megfelelő, támogatásra és segítésre érdemes roma oktatási projektek kiválasztását illetően.
- Segíti a budapesti OSI-t és az IEP-t a munkatervek kidolgozásában és az agenda támogatásában.
A tanácsadó testület tagjai a Roma Oktatási Munkacsoportból választhatók.
5. A területet, és a roma gyerekeket az egész régióban érintő oktatási problémák jelentősségét figyelembe véve, a Soros alapítványoknak szorosan együtt kell működniük a nemzeti kormányokkal és non-profit szervezetekkel, hogy megfelelő forrásokat tudjanak biztosítani a roma oktatási projektek támogatásához. A nemzeti Soros alapítványoknak együtt kell dolgozniuk annak érdekében, hogy a roma oktatás prioritást élvezzen az átfogó nemzeti erőfeszítéseken belül, melyek az iskolareformra, és a roma közösségek fejlesztésére irányulnak. Különösen fontos, hogy a nemzeti Soros alapítványok körültekintően használják fel az erőforrásaikat, mintegy kiegyensúlyozandó az egyéb kormányzattól, vagy magán adományozóktól származókat.
6. A közvetlen szolgáltatást nyújtó, és a rendszerben történő változtatásra irányuló projektek hatékony felmérése függ a résztvevő diákokra vonatkozó pontos oktatási adatok elérhetőségétől. Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen összesíteni a projekteket, a nemzeti kormányoknak támogatniuk kell, ill. elő kell segíteniük, hogy az iskolákban és az egyéb megfelelő intézményekben elvégezzék minden diákra vonatkozóan a fontos adatok gyűjtését és archiválását. Ahol szükséges, ott ez a folyamat meglévő jogi állásfoglalások átértelmezésével is kell, hogy járjon az egyes diákok faji vagy kulturális azonosítására vonatkozóan. A kormányoknak egyensúlyt kell teremteniük a diszkriminálás, az előítéletekkel terhes viselkedés visszaszorítására irányuló törvényes erőfeszítések, és egy igazolható program-értékelés és oktatási kutatás szükségessége között. Ezen kívül a kormányoknak forrásokat és képzést kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy az iskolákban és egyéb intézményekben rendelkezésre álljon az a tudás és kapacitás, melyek segítségével a diákokról történő adatgyűjtés, és ezeknek az adatoknak a karbantartása idő- és költség-hatékony módon megoldható.
7. A már meglévő roma oktatási projektek megalkotói, segítői és kollektívája birtokában vannak mindazon értékes tudásnak és tapasztalatnak, ami szükséges az ilyen projektek tervezése, kivitelezése, végrehajtása és működtetése során. Ez a tudás és tapasztalat felbecsülhetetlen értékkel járulhat hozzá ezeknek a projekteknek újabb területeken történő beindításához és fejlesztéséhez. Sajnos a jelenlegi projektek esetében nincs meg a kapacitás arra, hogy szisztematikusan meg lehessen osztani ezt a tudást és tapasztalatot más helyszínekkel. A Soros Alapítvány Hálózatnak létre kell hoznia egy alapot ennek a tudásnak és tapasztalatnak a továbbadásának támogatására mind a meglévő, mind az új roma oktatási projektek esetében. A budapesti OSI és az IEP adja az útmutatást és a technikai támogatást a feladatok megvalósításához.
Program Tervezési Ajánlások
8. A Soros Alapítvány Hálózat, a non-profit szervezetek, a magán adományozók, és a nemzetközi szervezetek biztosítják a feladatok megvalósításához szükséges anyagi és technikai támogatást, ami az intézményi és rendszeri változtatásokra irányuló projektek, és a roma diákoknak közvetlen szolgáltatásokat nyújtó projektek koordinálását jelenti, ezáltal hatékonyabban lehet reagálni a roma gyerekek oktatási igényeire. A Soros Alapítvány Hálózatnak vezető szerepet kell vállalnia ezeknek az erőfeszítéseknek a kidolgozásában és végrehajtásában.
9. A Soros Alapítvány Hálózat, a non-profit szervezetek, a magán adományozók, és a nemzetközi szervezetek biztosítják az iskolákban intézményi változások előidézését célzó program modellek fejlesztéséhez szükséges, hosszú távú anyagi és technikai támogatást, ezáltal ezek az iskolák hatékonyabban tudnak majd reagálni a roma diákok oktatási igényeire. A Soros Alapítvány Hálózatnak vezető szerepet kell vállalnia ezeknek a modelleknek a kidolgozásában. Olyan program modellek támogatására van szükség, melyek:
- Támogatják a tanárokat abban, hogy olyan tanítási stratégiákat alkalmazzanak, melyek tükrözik a roma gyerekek tanulási stílusát és megfelelnek az oktatási igényeiknek.
- Támogatják az iskolai adminisztrátorokat és az iskolai személyzetet abban, hogy tartós együttműködést alakíthassanak ki a roma szülőkkel és a roma közösségekkel, mely együttműködés összhangban van a roma gyerekek oktatási igényeivel.
- Támogatják a roma felnőttek alkalmazását és felkészítését, hogy tanerőként működhessenek az állami iskolákban.
- Támogatják az oktatást és megismerést a nem roma oktatók és diákok körében a romák történelmét, tapasztalatait, eltérő kulturális hagyományait illetően.
- Támogatják az iskolai közösségek elkötelezettségét az iskolarendszer, az iskola működése és a tantermi oktatás olyan irányú változtatásában, hogy az hatékonyabban megfeleljen a roma gyerekek oktatási igényeinek.
10. A Soros Alapítvány Hálózat, a non-profit szervezetek, magán adományozók, és nemzetközi szervezetek biztosítják az anyagi és technikai támogatást az olyan program modellek kidolgozásához, melyek állandó közvetlen szolgáltatásokat kínálnak a roma gyerekek számára. A Soros Alapítványi Hálózatnak vezető szerepet kell vállalnia ezeknek a modelleknek a kidolgozásában. A modelleknek a már meglévő programok bevonására irányuló hatékony stratégiák kidolgozását és végrehajtását kell a középpontba helyezniük. A modelleknek széles skálájú oktatási szükségleteket kell megcélozniuk, beleértve a felkészítést, korrigálást, gazdagítást és szociális fejlesztést. Át kell fogniuk minden korcsoportot, az iskola-előkészítőtől az egyetemista korú diákcsoportokig. Azokat a modelleket kell támogatni, amik biztosítják az alábbiakat:
- Iskola előkészítő szolgáltatások.
- Segítség a házimunka elkészítésében és korrepetálás.
- Középiskolás diákok mentorálása.
- Ösztöndíj programok.
11. A kutatás folyamán vizsgált hét projekt szolgál alapul, amire fel lehet építeni roma gyerekeket szolgáló, összetettebb oktatási modelleket. A Soros Alapítvány Hálózat, a non-profit szervezetek, magán adományozók és a nemzetközi szervezetek biztosítják a projektek anyagi és technikai hátterét, hogy kiinduló pontul szolgálhassanak az olyan integrált modellek számára, melyek kombinálják a közvetlen szolgáltatást nyújtó, és az intézményi változtatásokra irányuló tevékenységeket, hogy megfeleljenek minden roma gyerek igényének az óvodás kortól a középiskolás korosztályig.
Projekt Végrehajtási Ajánlások
12. A nemzeti kormányoknak, non-profit szervezeteknek, nemzeti Soros alapítványoknak, és a bevált roma oktatási modelleket alkalmazni kívánó iskoláknak biztosítaniuk kell, hogy a program modellt körültekintően alkalmazzák, hogy ez megfeleljen a roma gyerekek és szüleik, a fogadó ország specifikus viszonyainak, és a közvetlen környezet igényeinek. Az erőfeszítések során konzultálni kell a helyi roma közösségekkel, valamint a helyi szakemberekkel és oktatókkal. Különösképpen a helyi roma közösségek szociális, gazdasági és kulturális sokszínűségét kell figyelembe venni.
13. Mindegyik roma oktatási projekt esetében ki kell dolgozni, és végre kell hajtani egy reális stratégiát, ami biztosítja, hogy a sikeres szolgáltatások hosszú távon működhessenek. A projekteket támogató intézményeknek, elő kell segíteniük az ilyen stratégiák kidolgozását és végrehajtását.
14. Minden roma oktatási projektnek el kell végeznie a tevékenysége és eredményei folyamatos felmérését és dokumentálását. Ennek az eredményét fel kell használni a projekt működtetésének, és a program szolgáltatások minőségének javítása érdekében. Ezeket az eredményeket fel kell használni a program szolgáltatások hossszú távú működtetésének biztosítására. A projekteket támogató intézményeknek, elő kell segíteniük és el kell várniuk az ilyen tevékenységek kidolgozását és kivitelezését.
15. A nemzeti kormányoknak kell biztosítaniuk az anyagi, technikai, jogi és politikai támogatást, hogy a hatékony roma oktatási projektek hosszú távon működhessenek az országban.
Kutatási ajánlások
16. A Soros Alapítvány Hálózat és más privát adományozók szponzorálják a roma oktatási projektek fejlesztését, működtetését és hatásának folyamatos kutatását. A kutatásnak specifikusan koncentrálnia kell az alábbiakra:
- A központra épülő, folyamatos közvetlen szolgáltatást kínáló projektek rövid- és hosszú távú hatása a roma gyerekekre és szüleikre, például a Tanítás támogatás Program /Program of Educational Support/ (Macedónia) és az Oktatási Központ Projekt /Educational Centers Project/ (Szlovákia).
- A közvetlen szolgáltatást kínáló projektek hosszú távú hatása a roma gyerekekre és szüleikre, például az iskola előkészítő programot kínáló Óvoda, mit Családi Központ Projekt /Kindergarten as Family Center Project/ (Jugoszlávia/Szerbia).
- Az intézményi változtatásokra irányuló projektek hosszú távú hatása az iskolákra és a roma gyerekekre, például az Egyenlő Esélyek Projekt /Equal Opportunity Project/ (Románia).
- Az olyan projektek hosszú távú hatásai az iskolákra és a roma gyerekekre, melyek felkészítik és elhelyezik a roma tanár asszisztenseket az állami iskolákban.
- 17. A budapesti OSI és az IEP biztosítja a technikai támogatást a nemzeti Soros alapítványoknak, non-profit szervezeteknek és egyéb megfelelő intézményeknek, hogy biztosítani tudják a roma oktatási projektek hatékony kidolgozását, alkalmazását, kivitelezését, felmérését, dokumentálását és elterjesztését. Ennek támogatására a Budapesti OSI és az IEP kutatást indít az alábbi területeken:
- Stratégiák, melyek elősegítik a roma oktatási modellek hatékony alkalmazását a helyi igényeknek és nemzeti feltételeknek megfelelően.
- Stratégiák, melyek a roma diákok számára közvetlen szolgáltatásokat nyújtó projektek hatékony integrálását segítik.
- Stratégiák, melyek segítik a hatékony roma oktatási projektek hosszú távú működtetését támogató, hatékony iskolai együttműködést.
- Stratégiák, melyek bevonják a nemzeti és helyi oktatási hatóságokat, non-profit szervezeteket és nemzetközi szervezeteket az anyagi, technikai és politikai támogatás biztosításába a hatékony roma oktatási projektek érdekékben.
- Hatékony megközelítések a programok dokumentálása és felmérése érdekében.
18. A budapesti OSI és az IEP összetett stratégiája szükséges a Soros Alapítvány Hálózat által támogatott roma oktatási projektek jelenlegi és jövőbeli kutatási eredményeinek aktív terjesztéséhez.
Konklúzió
Ez a kutatási projekt demonstrálta, hogy a roma diákok és szüleik számára közvetlen szolgáltatást ajánló oktatási projektek sikeresen növelték a roma gyerekek oktatásban való részvételét. Azok a gyerekek, akik részt vettek az Oktatási Központ Projekt /Educational Centers Projekt/ (Szlovákia) iskola előkészítő programjában és az Óvoda, mint Családi Központ Projektben /Kindergarten as Family Center/ (Jugoszlávia/Szerbia), jobban fel voltak készülve az általános iskola elkezdésére. Az első osztályokban ezek a diákok javítottak a jegyeiken és a részvételük is jobb volt. Nagyobb eséllyel maradtak az iskolában, és folytathatták tanulmányaikat a következő osztályban. Hasonlóan, azok a roma gyerekek, akik segítséget kaptak a házi feladat elkészítéséhez a Tanítás Támogatás Program /Program for Educational Support/ (Macedónia) keretében, megtartották, ill. javították az osztályzataikat az általános iskolában. Végül, azok a roma gyerekek, akik a középiskolában ösztöndíjat és mentori támogatást kaptak a Romák számára létrehozott mentor és- ösztöndíj projekt /Roma Mentored Scholarship Projekt/ (Magyarország) keretében, többségében maradtak, és befejezték a középiskolát.
Ez a négy, közvetlen támogatást nyújtó projekt segített abban, hogy javuljanak a roma gyerekek oktatási feltételei a saját közösségükben. Ezek eredményeként csökkent a különbség az iskolai részvétel tekintetében a roma és a nem roma gyerekek között. Ennek ellenére, ez a felmérés azt is demonstrálta, hogy az iskolalátogatás tekintetében meglévő különbség továbbra is megmaradt. Az iskola előkészítő programokban résztvevő roma gyerekek jobban felkészültek voltak az általános iskolára, de nem annyira felkészültek, mint a nem roma gyerekek. Azok a roma gyerekek, akik kaptak segítséget a házi feladat elkészítéséhez, megtartották az iskolai eredményüket, de csak jóval kisebb mértékben, mint a nem roma gyerekek. Azok a roma gyerekek, akik mentori segítséget és ösztöndíjat kaptak, sokkal nagyobb arányban végezték el a középiskolát, de azoknak a roma gyerekeknek az aránya, akik egyáltalán képesek bekerülni egy középiskolába, még mindig nagyon alacsony maradt. Összefoglalva, az ilyen projektek által lehetőség nyílik arra, hogy szélesíthető és növelhető legyen a roma diákok iskolázottsága.
Ugyanakkor, a közvetlen szolgáltatást nyújtó projekteknek nem volt célja, és nem is tudták megváltoztatni azt az oktatási környezetet, amivel a roma gyerekek szembe kerülnek közép- és kelet Európa állami iskoláiban. A roma gyerekek oktatásban való részvételének javítását sokszor éppen ez a nem megfelelő oktatási környezet gátolja.
Ez a kutatási projekt megvizsgálta azokat a roma oktatási projekteket is, melyeket intézményi változtatás céljából hoztak létre, hogy az iskolák jobban reagáljanak a roma gyerekek oktatási igényeire. Számításba véve, hogy ezek a projektek viszonylag rövid ideje működtek, ez a felmérés feltárta, hogy sikerült néhány intézményi változást elősegíteniük néhány résztvevő iskolában. Számos vizsgált iskolában az Egyenlő Esélyek Projekt /Equal Opportunities Projekt/ (Románia) változásokat hozott a tanárok által alkalmazott pedagógiai gyakorlatban, a döntéshozás során az iskolák által alkalmazott megközelítésben, és a tantestület és a szülők közötti kapcsolatban is. Nagyobb hangsúlyt kapott az interkulturális oktatás is mind a tanárok, mind a diákok körében. Azáltal, hogy roma tanár asszisztenseket helyeztek el cseh iskolákban, a Roma Tanár Asszisztens Projekt /Roma Teaching Assistant Project/ (Cseh Köztársaság) megnövelte néhány iskola és tanár lehetőségét arra, hogy olyan tanítási stratégiákat és oktatási programokat valósítsanak meg, melyek leginkább megfelelnek a roma gyerekek igényeinek. Az alkalmazott anyagok és tréning tevékenységek segítségével, az Interkulturális Oktatási Projekt /Intercultural Education Project/ (Bulgária) jó néhány változást hozott néhány nem roma tanár és diák, roma gyerekekhez való hozzáállásában. Ugyanakkor, ez a kutatás igazolta, hogy ezeknek a projekteknek a roma gyerek számára hozott közvetlen oktatási előnye relatíve kevés volt. Eredményként, ez a kutatás megerősítette, hogy ezeknek a projekteknek sokkal hosszabb időre volt szükségük ahhoz, hogy pontosan és igazságosan felmérhető legyen hatékonyságuk és eredményességük. Ennek ellenére, ezek a projektek elősegíthetik a roma gyerekekre váró oktatási környezet változását és ígéretes kiegészítői a közvetlen szolgáltatást nyújtó projekteknek.
Legvégül, a roma gyerekek komplex és változatos igényeinek kielégítése nem alapulhat mindössze egy stratégián vagy megközelítésen. Egyetlen, ebben a kutatásban áttekintett projekt sem jelenti önmagában a választ a roma diákok problémáira. Sokkal inkább, az egyes projektek hozzájárulhatnak egy kicsit egy sokkal átfogóbb megközelítéshez, mely további fejlesztést és tanulmányozást igényel.