Soros Alapítvány Évkönyv 1987

Soros Alapítvány Évkönyv 1987Nyomtatóbarát változat

AZ MTA-SOROS-ALAPlTVÁNY BIZOTTSÁG TÖRTÉNETÉBŐL

A Magyar Tudományos Akadémia és a New York-i Soros-alapítvány 1984 májusában hozta létre közös bizottságát, és Soros György akkor a következőkben fogalmazta meg elképzeléseit:
“Az alapítvány célja, hogy támogassa a magyar társadalom kibontakozását. Mint külföldi, nem tudom és nem is tartom feladatomnak meghatározni, hogy ez miben áll. Úgy vélem azonban, hogy a kulturális és tudományos élet gazdagodása és sokszínűsége mindenképpen hozzátartozik. Az alapítvány éppen arra törekszik, hogy bővítse az alkotómunka, a közművelődés, az új kezdeményezések lehetőségét."
Az alapító eredetileg évi egy-két millió dollárt szánt erre a célra, a programok gyors fejlődése nyomán azonban az 1987-es évben már csaknem hárommillió dollárt fordított magyarországi kezdeményezések támogatására, a bizottság pedig ez alatt az egy naptári év alatt több mint nyolcvan-millió forint támogatást ítélt oda a pályázóknak.
Kezdetben a bizottság egyetlen általános pályázatot hirdetett meg, s ennek keretében dollár- és forinttámogatásra egyaránt lehetett jelentkezni. Dollártámogatás elsősorban olyan esetekben jöhet szóba, amikor valamilyen értékes tudományos vagy kulturális kezdeményezéshez volna forintfedezet, de megvalósításához konvertibilis valutára van szükség. Ilyenkor a pályázat nyertesei a dollártámogatás forintellenértékét a bizottság budapesti számlájára fizetik be, s erről a számláról utalja át a titkárság a forint-támogatást azoknak a pályázóknak, akik ilyenre jelentkeztek. Az 1987-és évben a forinttérítés nélkül adott dollártámogatások, elsősorban a külföldi ösztöndíjak nagy száma miatt, már korántsem számítottak kivételnek, s az összes dollártámogatás mintegy harmadát tették ki. A pályázati feltételek kikötötték, hogy természettudományos, orvosi és műszaki célokra általabán csak forinttérítéses dollártámogatás jöhet szóba, továbbá eleve kizárták a pályázatból a haszonelvű vállalkozásokat és a hazai találmányok ügyét.
Ezek az alapelvek azóta is érvényben vannak, közben azonban a benyújtott pályázatok ismeretében a bizottság egyes témakörökben külön pályázatokat is kiírt, hogy az egymással összevethető programokat rangsorolni lehessen és minél méltányosabb döntést lehessen hozni róluk. Ezért hirdetett meg a bizottság már 1985-ben külön irodalmi és társadalomtudományi ösztöndíjpályázatot, s az elbírálást mindkét esetben külön testületre, úgynevezett kuratóriumra bízta.
Ugyancsak 1985-ben hirdette meg a bizottság, hogy támogatást nyújt külföldi szakmai értekezleteken részt vevő fiatal magyar szakembereknek az utazáshoz vagy az ott-tartózkodáshoz. Egyúttal támogatást ajánlott fel a külföldi szakmai folyóiratokban szokásos közlési díjak fedezésére is. Az alapítvány támogatást nyújt továbbá olyan fiatal szakembereknek, akik a dubrovniki egyetemközi továbbképző központ tanfolyamain kívánnak részt venni.
1986-ban az alapítvány a Művelődési Minisztériummal pályázatot hirdetett tíz hónapos külföldi (elsősorban Egyesült Államok-beli) tanulmányútra. Ezt a pályázatot 1987-ben újra meghirdették, s mindkét esetben igen nagy volt az érdeklődés.
1987-ben rövidebb, legfeljebb három hónapos külföldi tanulmányutakra is ösztöndíjpályázatot írt ki az alapítvány olyan fiatal szakembereknek, akiknek meghívásuk van külföldi szakmai intézménytől, s ezt a pályázatot 1988-ra is meghirdették.
Közben az alapítvány egy másfajta megoldással is próbálkozik: egyetemekkel megállapodást köt, hogy fogadjanak magyar diákokat vagy fiatal diplomásokat, nagyjából meghatározza, milyen kurzusokra, kutatási témákra lehet jelentkezni, s ezután hirdet pályázatot.
Az első ilyen lehetőség még 1986-ban nyílt meg: az alapítvány felkérésére az oxfordi egyetem évi tíz-tizenöt fiatal magyar diplomásnak ajánlott fel kutatóhelyet tíz hónapra. 1987-ben aztán legfeljebb tíz, doktori címmel rendelkező vagy kandidátusi értekezésén dolgozó fiatal kutató számára is pályázatot hirdetett meg az alapítvány, hat hónapos oxfordi tanulmányútra.
Ugyancsak megállapodás született az Indianai Egyetemmel arról, hogy évente négy fiatal magyar szakember az alapítvány ösztöndíjával egy évet Bloomingtonban tölthet. Hasonló lehetőség nyílt a yorki egyetemen: egy ösztöndíjas vehet részt posztgraduális képzésben és szerezhet a nagyjából a “kisdoktori" címnek megfelelő MA fokozatot a politikai filozófia tárgy-körében.
Az alapítvány 1988-ra ösztöndíjat hirdetett továbbá a belgiumi Leuven egyetemére, mégpedig két kategóriában: fiatal diplomásoknak három hónapos kutatómunkára és doktori címmel rendelkező fiatal szakembereknek tíz hónapos tanulmányútra.
A fentieken kívül még két program zajlott le 1987-ben: egy szovjet-amerikai nyári ifjúsági csereakcióhoz kapcsolódva az alapítvány öthetes nyári továbbképző tanfolyamra hirdetett pályázatot angol nyelvtanároknak, angol szakos egyetemi hallgatóknak és középiskolás diákoknak. Egy másik pályázatot az Állami Ifjúsági és Sporthivatallal közösen hirdetett meg: ennek keretében tíz középiskolai tanuló utazott háromhetes táborozásra az Egyesült Államokba.
Az 1988-ban érvényes pályázati lehetőségeket a jelentés mellékletében foglaljuk össze.
Az alapítvány és a bizottság a nyilvánosság előtt kívánja végezni tevékenységét, így kívánja mind a pályázati rendszer tisztasága, mind működésünk hatékonysága. Ebben a szellemben a titkárság készséggel ad felvilágosítást az érdeklődőknek, mindenekelőtt a sajtónak. A bizottság ülései után a Heti Világgazdaságban rendszeresen megjelenik az odaítélt támogatások jegyzéke. A titkárság nem tartja titokban, de a pályázók iránti tapintatból nem is szellőzteti azoknak a nevét, akiknek kérését a bizottság, az alapítvány vagy a különféle bíráló testületek elutasították. Egyetlen dolgot kezel bizalmasan: a pályázatok értékelésére felkért szakértők nevét és állásfoglalását.
A nyilvánosság tájékoztatása céljából a titkárság ezúttal immár harmadízben teszi közzé a bizottságnak készített évi jelentését. Az 1984-1985-ös időszakról szóló jelentés magyar nyelvű változata kifogyott, az angol nyelvűből, valamint az 1985-1986-os jelentés magyar nyelvű változatából azon azonban van még raktáron, s az érdeklődőknek szívesen küld belőle egy-egy példányt a titkárság.

Következő fejezet >>
Tartalom>>