Soros Alapítvány Évkönyv 1991

Soros Alapítvány Évkönyv 1991Nyomtatóbarát változat

A SOROS ALAPÍTVÁNY DÍJAI

Történész díjak

RÁNKI GYÖRGY DÍJ

250.000 Ft

Péter Katalin
Péter Katalin történetkutatói és történetírói munkássága a kora újkori, elsősorban a 16-17. századi magyar múltat eleveníti meg. Egyaránt foglalkozott a korszak gazdasági, társadalmi, politikai és művelődési kérdéseivel. Kutatási eredményeit nagy szintézisben foglalta össze a 10 kötetes Magyarország történetében, minden korábbinál átfogóbb képet rajzolva a kor vallási, szellemi és társadalmi arcáról, vele szoros összefüggésben a műveltség és a művelődés intézményeinek változásairól. Az 1606-1660 közötti erdélyi történelem fejlődését a háromkötetes Erdély Történetében foglalta össze, egységes képbe illesztve a fejedelemség három népének — a magyarnak, szásznak és románnak az életét.

SZŰCS JENŐ DÍJ

250.000 Ft

Bojtár Endre
Bojtár Endre eddigi pályája és munkássága két szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Egyrészt megmutatja, hogy igenis vannak olyan 19-20. századdal foglalkozó fiatal magyar kutatók, akiket egyáltalán nem ért szakmailag készületlenül a kelet-európai kommunista rendszerek összeomlása, régiónk fejlődésének újabb szakasza. Bojtár Endrét ma teljes természetességgel tekintik az orosz, a cseh, a lengyel, a balti fejlődés szakértőjének, csakhogy ez a szakértelem az elmúlt húsz év korántsem konjunkturális viszonyai között alapozódott meg.

Szépirodalmi díjak

KRÚDY GYULA DÍJ

250.000 Ft

Bodor Ádám
Az Erdélyből évekkel ezelőtt áttelepült prózaíró hosszú hallgatás után napjainkban sorozatosan közreadott novelláival a kortársi magyar elbeszélő irodalom nagy szenzációját szolgáltatta. Anyaguk s világuk révén is összefüggő novelláinak a szocializmus romániai útja és diktatúrája ad történelmi keretet; elbeszéléseinek rendkívüli művészi ereje azonban az úgynevezett „ember tényező” hol kendőzetlenül tragikus, hol nyersen groteszk, de mindenkor katartikusan igaz és hiteles kifejezéséből táplálkozik.

WEÖRES SÁNDOR DÍJ

250.000 Ft

Baka István
Baka István vidéken él, csoportokhoz, érdekszövetségekhez nem tartozik, az éppen időszerű divatokról nem vett tudomást, így hát nem is igen figyelt rá az irodalmi közvélemény. Mára formái töredezettebbek, rögösebbek lettek, nyelvben, anyagban szereti a nyersen prózait, köznapit, de azt is minduntalan átvilágítja ajzott kedélye. Szereti a szerepverseket, vagyis tárgyias költő, de a vers hátterében mindig ott érzik a lázasan személyes vallomás. Mára vitathatatlanul jelentős lírikussá lett

KASSÁK LAJOS DÍJ

250.000 Ft

Somlyó György
A kortársi magyar művészet örökifjú kísérletező szelleme, aki munkásságával az irodalom valamennyi műfajában egyetlen nagy és átfogó törekvést szolgál: fáradhatatlanul keres új művészi érvényt az ezredvégen mind általánosabbnak tetsző érvénytelenségben. Esszéiben és műhelytanulmányaiban pedig folyamatosan tájékoztatja a magyar olvasóközönséget a múlt század második felében elindult, s azóta is permanensen zajló művészi forradalmak történetéről. A világirodalom termésének elkötelezett közvetítője, a kortársi világlíráról való tudomásunk volna szegényebb és csonka az ő munkássága nélkül.

ADY ENDRE DÍJ

250.000 Ft

Szilágyi István
A Kolozsváron élő regényíró elbeszélő művészetének legfőbb újdonsága és eredetisége a filozofikus hajlandóságú lét-értelmezés a modern regény nyelvén és eszközeivel, amely — mondanivalója sokrétű kifejezése érdekében — bátran olvasztja össze a társadalmi és a lélektani regény matériáját a magyar népballadai hagyománnyal, illetőleg a modem filozófiai tézisregény és az esszéisztikus antiutópia lehetőségeit

Havi 15.000 Ft alkotói ösztöndíjat kapnak egy éven keresztül a következők:

Babarczi Eszter
— Nemrég került ki az egyetemről. Versekkel kezdte, majd kitűnő kritikus és esszéista lett belőle. Biztos ízlése és alapos esztétikai, filozófiai műveltsége van. A Nappali Ház egyik szerkesztője, kritikái, tanulmányai többek közt a Holmiban jelennek meg.

Csuhai István
— Napjaink legújabb irodalmi törekvéseinek tehetséges, fiatal kritikusa, aki a Jelenkor műhelyében végzett folyamatos szerkesztői munkájával nagyon sokat tett és tesz annak érdekében, hogy a folyóiratot az irodalmi közvélemény a legrangosabb és legfontosabb fórumok között tartsa számon.

Fűzi László
— Főként a népi irodalom szellemi vonzáskörébe sorolható írók életműveinek felkészült, sokrétűen gazdag szempontrendszert alkalmazó kutatója, s a kecskeméti Forrás főszerkesztőjeként nagy érdeme van abban, hogy a lap hosszú ideje a legigényesebb írószociográfiai műhely Magyarországon.

Földényi László
— A korszerű, európai tájékozottsággal rendelkező esztétikai-filozófiai elemzés határainkon túl is elismerést kivívott művelője a kortársi magyar irodalomban.

Garaczi László
— Merészen kísérletező költő, nemzedékének zsargonjával, nyelv alatti nyelvével, groteszk látásmódjával, meghökkentő nyelvi-képi asszociációival a világ abszurditását jeleníti meg. Erről szolnak olykor novellisztikusan szétterebélyesedő szövegei is.

Keresztúri Tibor
— A debrecen Alföld szerkesztőségében tevékenykedő fiatal kritikus a posztmodern nemzedék elismert kutatója; Fél- terpeszben címmel legutóbb megjelent mélyinterjú-kötete joggal keltett országos feltűnést.

Kurdi Imre
— Szűkszavú költő, a modern német lírán iskolázott tehetsége nemcsak csontvázszikár verseiben, hanem nagy mesterségbeli tudással megmunkált műfordításaiban is megmutatkozik. Újabban a vers fellazításával kísérletezik.

Láng Gusztáv
— A romániai magyar irodalom törekvéseinek évtizedek óta elismert kutatója, s tanulmányaival megalapozója erről a szféráról kialakult irodalomképünknek.

Tóth Krisztina
— Verseinek a terézvárosi „sebhelyes arcú” házak a díszletei, írásaiban szinte foghatóan van jelen ez a sivár és mégis nosztalgiával rajzolt városrész. Remek érzékkel szólaltatja meg a sanzont, nem szégyell édesen dalolni. Őszi kabát-lobogás című kötete 1989-ben jelent meg. Még egyetemista.

Tóth László
— A Csehszlovákiából áttelepült költő és tanulmányíró főként a szlovákiai magyar irodalom kutatójaként s a nehéz történelmi körülmények szorításában létrejött szlovákiai magyar irodalom, színjátszás és művelődésügy írói elemzőjeként végez értékes, pótolhatatlanul fontos munkát.

Következő fejezet >>
Tartalom>>