Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Szomszédok egymásért
Folyóirat:
Parola
Év:
1998
Szám:
2-3
Oldalszám:
34-35
Nevek:
Horváth Ágnes, Dr. Kopácsi Sándor, Nagy Imre
Intézmények:
Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) (Neigbhourdood Watch - NW), Civil rádió, Fővárosi Szomszédok Egymásért Polgárőr Egyesületek szövetsége, Országos Polgárőr Szövetség
Települések:
Budapest, Magyarország, Kanada, I. kerület Logodi utca
Tárgyszavak:
városi példa, szomszédok egymásért (SZEM), szomszédság
Megjegyzés:
Elhangzott a Civil Rádió adásában.

vissza a tartalomhoz
SZOMSZÉDOK EGYMÁSÉRT

Horváth Ágnes interjúja
- Ma itt a stúdióban vendéget köszönthetek, Dr. Kopácsi Sándort, Budapest egykori rendőrfőkapitányát, akivel egy új, a közbiztonságot elősegítő lakossági mozgalomról beszélgetünk.
- 1956-ban én voltam Budapest rendőrfőkapitánya, akkor teremtettük meg először a polgárbarát rendőrséget, és emiatt a Nagy Imre perben életfogytiglani börtönre ítéltek. Hat és fél évet ültem le. 1963-ban az általános amnesztiával szabadultam, és mivel nem hagytak élni Magyarországon, 10 év múlva kivándoroltam Kanadába. Családommal együtt 15 évig ott éltem egészen a rendszerváltásig.
Most az itthoni közbiztonság rosszabbodásáról beszélünk. Én ezt Kanadában végigéltem, ahol a 80-as évek elején kezdett a közbiztonság romlani. A különbség csak az, hogy ott 18 év alatt futott fel lassan erre a fokra, ami most Magyarországon a rendszerváltás után hirtelen szakadt a lakosság nyakába. Tehát a lakosság relatív biztonságérzete itt nagyon meredeken megromlott. Kanadában, amely egy szabad társadalom, a civil szervezetek és a civil emberek jóval hamarabb rájöttek arra, hogy a saját doIgaikat elsősorban saját maguknak kell megvédeni. A rendőrség nem tud minden ember mellé rendőrt állítani, mert az rendőrállam lenne, és a legjobban fizetett rendőrnek is korlátozott lehetőségei vannak a bűnözőkkel szemben, hogyha a lakosság a saját biztonsága érdekében nem teszi meg azt, amit meg kellene tennie. Kanadában alig hogy elkezdődött a bűnözés felfutása, kezdtek megalakulni Neighbourhood Watch, Szomszédok Egymásért Mozgalom néven az egyesületek, amelyek területileg kapcsolódtak egymáshoz. Ennek a lényege, hogy lakások, házsorok figyeljenek egymásra, a távollévők lakásaiban vegyék ki a postát a levelesládákból, locsolják meg a virágot, a füvet nyírják le a tartósan távollévőknél, tehát keltsék a lakhatás látszatát. Mikor otthon vannak, bármi történik a szomszéddal, hogyha az segítségért kiált, akkor valóban menjenek a segítségére. Mert a legjobb rendár is öt vagy tíz perc alatt tud kiérni, ha riasztják őket időben. Az átlagbűnözők - én most nem a maffiáról beszélek, mert annak nem az átlaglakosság a célpontja - az átlagbűnözök elég gyáva fickók. Csak mi vagyunk annál gyávábbak, hogy félünk tőlük, mert hogyha egy kicsit megriogatjuk őket, akkor pillanatok alatt el tudnak menekülni. Én nemegyszer voltam ennek tanúja, mert részt vettem ebben a mozgalomban. Ott az emberek egész más szemüvegen át nézik ezt. Kisgyerekkortól kezdve megtanulták azt, hogyha gyanús esemény van, ha gyanús ember tűnik fel a ház körül, akkor rögtön megnézik: rendszám, kocsiszín, van-e valamilyen ismertető jel, a kocsi típusa, az emberről személyleírást tudnak adni, szóval egy gyerek is készenlétben van. Az embereket meg kell tanítani erre. Magyarországon is azért adtuk a Szomszédok Egymásért elnevezést, mert a szomszédfigyelő-szolgálatnak Magyarországon gyanús csengése van. Mert miért figyelték egymást a pártállami időben az emberek? Besúgás, feljelentés céljából. Most egymás kezét kellene megfogni.
- Azt mondta: meg kell tanulni. Ez azt jelenti, hogy az egyesület ennek tanítását is kitűzte céljául?
- Mindenféleképpen az az elsődleges cél, hogy valóban éreztessük a polgárral, hogy a saját szándékán kívül mi nem tudunk helyette tenni semmit. Sőt tudatosítani kell bennük - és ez a legfőbb cél -, vegyék tudomásul azt, hogy a sajátjára elsősorban csak ő maga fog vigyázni. Ez az első lépés. Ha ezt tudomásul veszi, akkor innentől kezdve könnyű dolgunk van. Szó volt róla, a legjobban fizetett rendár is csak azután tud bármit is tenni, ha már megtörtént valami. Azt megelőzően csak mi tudjuk megvédeni a környezetünket.
- Ha valaki egy ilyen mozgalomhoz akar csatlakozni, vagy tanulni szeretne, hogy tudjon segíteni a szomszédságában, akkor hogyan tud önökkel kapcsolatba kerülni?
- Az a tapasztalatom, a szervezés során többször előfordult már, hogy egy rendkívül felfutó érdeklődési tendencia után, amikor már tenni kellene valamit, akkor megállnak.
- Általában ott szokott elindulni egy ilyen szomszédság, hogy összejön például egy kisebb lakóházi közösségi gyűlés, ahol sok mindent megtárgyalnak. Sok veszekedés történik, a közbiztonság is szóba jön, és akkor azt mondják: igen ezt nagyon jó lenne megcsinálni. Amikor arról van szó, hogy ezt nekünk kellene megcsinálni, ehelyett úgy döntenek, hogy fel kell venni az önkormányzattal, a rendőrséggel a kapcsolatot. Ekkor a kör bezárul, és nem történik semmi a gyakorlatban. Például abban a házban, ahol együtt lakunk, ott is mint a nagyvárosokban, az emeletes épületekben a lakók elmennek éveken keresztül egymás mellett anélkül, hogy köszönnének. Először köszönő viszonyba kell kerülni, és kezdeményezni, mikor a közösség összejön, hogy ismerjük meg egymást. Nem fontos, hogy bemenjünk egymás lakásába, csak egy kicsit barátságosabban forduljunk egymás felé. Aztán mikor például azt mondtuk, hogy kell egy vészcsengőt felszerelni minden lakásba, ehhez bizonyos beruházás kellett. Erre lehet aztán bűnmegelőző alapítványoktól igényelni pénzt, nem olyan sokba kerül. Mi megcsináltuk. Jelenleg én a fővárosi közbiztonsági és bűnmegelőző alapítványnak vagyok az elnöke, és ennek keretében már több pályázat futott be lakóközösségektől, ahol SZEM-mozgalmat alakítottak, ahol ilyen egyszerű biztonsági berendezést is beszereltek. Ha megszólal a riasztó, nekünk visszajelzi arról az emeletről, ahonnan történt a riasztás, hogy mi történt. És egyszerre megelevenedett az egész ház, és mindenki szaladt, hogy honnan jött a riasztás. Képzeljünk el két betörőt, akik ott tevékenykednek, hogy milyen pánikszerűen igyekeznének menekülni, ha tudnának ennyi ember elől. Tehát itt már
van egy közösség, amelyik odafigyel arra, hogy riasztás történt, baj van. Ilyen riasztás történt már olyan esetben is, amikor valaki háztartási balesetet szenvedett, elesett. Csak éppenhogy elvánszorgott odáig, és megnyomta a riasztót. Ez itt az első kerületben, a Logodi utcában történt az egyik ilyen SZEM-szervezetnél. Egy 89 éves nőnek eltört a medencecsontja. Olyan saroklakásban lakik, ahol napokig nem hallatszik ki a segélykiáltás. Tehát nyugodtan meghalhatott volna. De egy fél percen belül ott voltak, és életmentőnek bizonyult ez a riasztás. Nálunk nincs rács az ajtón és a folyosón, amely gyakran a tűzoltókat hátráltatja. Nemegyszer előfordult, hogy emberek kiugrottak az ablakon és meghaltak amiatt, mert nem tudtak menekülni a saját maguk által felállított gátakon keresztül. Mi tudunk egymáson segíteni, és érdekes, hogy karácsonykor egyszerre mindenki az előtérben fát állított föl, a gyerekek földíszítették, szóval egyszerre olyan meleg közösség alakult ki. Ma már tudunk egymásnak köszönni, nem avatkozunk bele egymás életébe. Én még be nem léptem senkinek a lakásába, ha ő nem hívott. Nem vagyunk egymásnak terhére, nem figyeljük egymást, hogy kinek van ilyen vagy olyan félrelépése, ez nem érdekes a mi szempontunkból. Az az érdekes, hogy egymáson tudjunk segíteni, és ez az embléma kint van a lakáson. Az a legjobb esemény, hogy nem történik esemény, mert tudják, hogy ott egymásra figyelő emberek vannak.
- Kellene a lakóközösségbe egy ember, aki mondjuk elkezd köszönni, aki elkezd odafigyelni az embertársaira. Aki rámosolyog, aki segíti a csomagját vinni, aztán rajta keresztül ezek az emberek beszélő viszonyba kerülnek egymással. Hogyan találják meg ezeket a fontos embereket?
- Igazából nem olyan nehéz ez. Ezek természetes módon kialakulnak.
(Elhangzott a Civil Rádió adásában.)

RÉSZLETEK A SZOMSZÉDOK EGYMÁSÉRT
MOZGALOM SZÓRÓLAPJÁBÓL

Külföldön számos helység határában tábla vagy ablakra, ajtóra ragasztott matrica hirdeti, hogy a területet az NW ("Neighbourhood Watch") a "Szomszédok Egymásért" civil védelmi szervezet védi. Statisztikailag bizonyított, hogy ezeket a "biztonsági folyosókat" (utcarészeket), városnegyedeket az átlag bűnözők elkerülik.
A bűn megelőzésének terepén természetesen mindez egyidejű cselekvést jelent, hiszen sajnos kénytelenek vagyunk abból kiindulni, hogy nincs "veszélytelen", "bűnmentes" . Tudomásul kell venni a legfontosabbat; hogy környezetünk védelmének érdekében mi magunk tudnánk a legtöbbet tenni. A rendőrségnek alapvetően bűnüldözési feladatai vannak. A polgárok széles rétegeit érintő, ún. statikus bűnmegelőzési tevékenység, azaz a közvetlen lakókörnyezeti figyelő, jelző szolgálat hiánycikk.
Egy-egy lakást lehet többé vagy kevésbé biztonságosan zárni, de a betörést, a lakásokban élő emberek megtámadásának veszélyét akkor lehet hatékonyan megelőzni, ha a rossz szándékkal érkezők még a kiszemelt hely környezetében sem érezhetik magukat "biztonságban". Érezniük kell a figyelő szemek jelenlétét, és ezt a tudtukra is kell adni!
A hazánkban - elsősorban a fővárosban - létrehozott szervezetek a fejlett nyugati államokban már régóta jól működő minták alapján jöttek létre. Persze az elméletet a magyar gyakorlatba kell átültetni.
Elérendő cél, hogy a polgár biztonsága érdekében ne kiszolgáltatott alattvaló, hanem elsősorban lakókörnyezetében aktív részese legyen a saját érdekeit szolgáló bűnmegelőző munkának.
SZEM egyesület létrehozása esetén ehhez kíván segítséget nyújtani a Fővárosi Szomszédok Egymásért Polgárőr Egyesületek szövetsége, amely szervezet független az Országos Polgárár Szövetségtől.
A program leglényegesebb eleme az, hogy nem kíván semminemű életvitel változtatást az abban résztvevőktől, de feltételezi - sőt elvárja - az alapvető emberi normák betartását, hiszen az egymást segítő közösségi környezet biztonságának ez az alapja. - Tudjuk jól, hogy a lakókörnyezet rendben tartása a kívülről érkező számára az odafigyelés, a gondosság látszatát kelti. A közösségre nézve ennek felbecsülhetetlen előnye van akkor, ha a betörő terepszemlét tart.
- Fokozhatjuk ezt azzal, hogy a kapukat mindig zárva tartjuk, és a kaputelefonnal csak az engedi be a postást, látogatót, mesterembert, akihez jött. Idegenek Iehetőleg ne jussanak könnyen a lakásunk elé!
A legtöbb házból, lakásból jól szemmel tarthatók a közelben parkoló autók. Gyakorlatból tudjuk, hogy néhány embernek mindig feltűnik, ha a házuk előtt családi házas, nyaralós övezetben még a szomszéd háza előtt is vagy közelében idegen autó áll, főleg, ha még személyek is várakoznak benne. Ezeket az észrevételeinket mielőbb osszuk meg szomszédainkkal!
- Igen tanácsos lehetőség szerint a figyelést kiegészíteni a szomszédoknál vagy közös térben megszólaló jelzőberendezéssel, amely szükség esetén (betörés, személy elleni támadás, konyhai baleset, rosszullét stb.) riasztja a segítséget nyújtó szomszédokat, a lakóközösséget.
Az állandó jelenlét elriasztja a bűnözőket. Az otthon lévő gyerekektől kezdve az idősekig, a mozgáskorlátozottakon keresztül mindenki részese lehet. Ez utóbbinál célszerű egy vagy két folyosónként szervezni egy-egy SZEM egyesületet. Az ezekben való részvétel egy adott közösség nem minden tagjára nézve kötelező. Elég a többség, de legalább 10-12 fő az egyesület megalakításához. Természetesen a nagyobb létszám értelemszerűen előnyösebb. Az egyesület szervezésénél nem lényeges, ha a sorból egy-egy ház vagy lakás kimarad. Az egymással haragban lévő vagy közömbös emberek ezek után is elkerülhetik egymást. Ha a terület valamivel több mint 50%-a hajlandó az együttműködésre, ott már meg lehet szervezni a SZEM egyesületet.

Fővárosi Szomszédok Egymásért Polgárőr Egyesületek Szövetsége 1033 Budapest Fő tér 1. Tel: 168-6038

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár