Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Egy városi önkormányzat szerepe és lehetőségei: A Kulturális Egyeztető Fórum vitájára
Szerző:
Kováts Flórián, Merő Béla
Folyóirat:
Parola
Év:
1991
Szám:
2
Oldalszám:
7. p.
Tárgyszavak:
önkormányzati szerepkör, városi önkormányzás, finanszírozás
Annotáció:
Hogyan lehetne megszervezni Zalaegerszeg kulturális életének támogatási rendszerét, az intézmények működésének ésszerűsítését, erre fogalmaz meg alternatívákat a cikk.

Parol41

Egy városi önkormányzat szerepe és lehetőségei
(Részletek egy dokumentum-tervezetből)

1. Zalaegerszeg az elmúlt évtizedben jelentős kulturális vonzerőt mutató településsé vált, mely a szakemberek munkájának és a támogató kedvű környezetnek egyaránt köszönhető. E szerepkör megőrzését, új elemekkel való gazdagítását a megyei jogú város közgyűlése a város polgáraiért érzett felelősségéből fakadó kötelezettségének tekinti.
2 Az önkormányzat nem a kulturális élet irányadója. Fő feladata, hogy ennek fettételek, lehetséges működési kereteit biztosíthatja valamint, hogy a település szükségleteire való tekintettel új kezdeményezések kibontakozását ösztönözze. Erre vállalhat kötelezettséget hosszú távon. A kulturális élet folyamatait illetően az önkormányzat elsősorban érdekegyeztető kezdeményező támogató - közszolgálati jellegű - tevékenységet kíván kifejteni. E szempontokra való tekintettel szükségessé válik a város kulturális intézményhálózatának felülvizsgálata, új működési, működtetési módszerek kikísérletezése és bevezetése.
3. A kulturális élet támogatásának, szervezésének, intézményei fenntartásának alapelvet az alábbiak:
- Az önkormányzat minden lehetséges eszközzel támogatni és biztosítani kívánja a városban lévő közgyűjtemények (a közművelődési könyvtárak, múzeumok, levéltár, új információs szolgáltatások) zavartalan és gazdaságos működését Támogatni kívánja - kétoldalú szerződések alapján - a területén regionális feladatokat ellátó közgyűjtemények székhelyi tevékenységét is. Ezek a szolgáltatások elemi feltételei az ország és a nagyvilág kulturális, tudományos és művészeti életébe való bekapcsolódásnak, a városi polgárok tájékozódási esélyegyenlőségének Az önkormányzat figyelmet fordít arra, hogy a működési területén keletkező szellemi alkotások legjava a helyi közgyűjteményekbe kerüljön és ilyen módon közkinccsé váljon.
- A város szellemi életének nélkülözhetetlen elemeit jelentik a megyei önkormányzat, illetve más szervek által fenntartott kulturális intézmények, azok helyi szervezetei. Ezért a városi önkormányzat haladéktalanul tárgyalásokat kezd a megyei önkormányzattal és kifejezi együttműködési készségét ezen intézmények jövőjének tisztázása érdekében. Különösen fontosnak tekinti a Hevesi Sándor Színház művészi alkotó műhelyként való fenntartásában, valamint az Ady Filmcentrum működtetésében való érdekeltségét.
A város önkormányzata a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, a Szakszervezetek Művelődési Központja, a helyőrségi Klub, a TIT "Öveges József" ismeretterjesztő Egyesület és más szervezetek kulturális tevékenységének támogatására az alábbi általános elvek alkalmazásával, kétoldalú szerződések alapján vállal kötelezettségeket.
Az önkormányzati törvény rendelkezéseiből kiindulva a kulturális célú objektumok fenntartása, üzemeltetése - mint a közösségi tér fenntartásának kötelezettsége - az önkormányzat feladata A város e célt szolgáló épületei részben városi, részben pedig különböző szervezetek tulajdonában vannak, illetve más működtető szervezet rendelkezése alatt állnak. A nem városi tulajdonú épületek fenntartását csak abban az esetben vállalhatja a város önkormányzata, ha ahhoz a szükséges fenntartási költségek is rendelkezésére állnak. A tulajdonviszonyok általános rendezése kézben a városi önkormányzat külön felmérést készít a kulturális intézmények tulajdonjogáról.
A kulturális élet a város polgárainak öntevékenységén, a különféle tudományos, művészeti és oktatási tevékenységet folytató szervezetek, intézmények önálló szellemi műhelyként való működésén alapul. Ennek értelmében az önkormányzati támogatás fő módjának e tevékenységek közvetlen támogatását tekintjük Úgy az éves költségvetés, mint a váratlan évközi támogatások tekintetében az önkormányzat konkrét programokat, a megvalósítást vállaló közösségeket, egyesületeket, vagy ilyen programmal jelentkező intézményeket kíván támogatni. Ezért az önkormányzat költségvetésében - az intézményeknek átadott pénzeszközökön kívül - elkülönített kulturális alapot és művészeti alapot szükséges tervezni.
A kulturális élet szereplőinek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a működési formák sokasága közül a számukra legelőnyösebbet válasszák. A működési formák közötti különbség nem akadálya az önkormányzati támogatás megszerzésének, mert a közgyűlés nem tesz különbséget az intézmények, az egyesületek, a gazdasági vállalkozások keretében, illetve a magánszemélyek által végzett tevékenységek között A működő művelődő közösségek művészeti csoportok önállóan dönthetnek arról, hogy melyik művelődési szervezethez csatlakoznak, vagy hogy önálló gazdálkodó egységként műkődnek A tevékenységek önkormányzati támogatásának formája a természetbeni juttatás, a költségvetési támogatás és az alkalmazottak bérének átvállalása lehet...
Az iskolán kívüli művelődést, oldatási és közösségszervezési tevékenységek iránt várhatóan megélénkül az érdeklődés, bár ez nem jár együtt a fizetőképes kereslet növekedésével. Különösen sok feszültség keletkezhet a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a fiatalkorúak körében. Ennek megfelelően az önkormányzat külön is támogatni kívánja a szociális munkában, az átképzésben, továbbképzésben szerepet vállaló szervezeteket, magánszemélyeket, illetve intézményeinek ezirányú tevékenységét.
4. Az önkormányzat kulturális bizottsága kezdeményezésére a kulturális élet minden szereplőjének részvételével program és érdekegyeztető fórumot szükséges szervezni. Ajánljuk, hogy e fórumon a munkáltatók a munkavállalók és a tevékenységet folytató csoportok, egyesületek képviselőt vegyenek részt Ennek elődje a Kulturális Egyeztető Fórum, melynek kibővítése, működési szabályainak megalkotása a résztvevők feladata lehetne.
5. Szervezési szempontok
a) A kulturális élet új szervezeti rendjének kimunkálása és bevezetése során arra kell törekednünk, hogy elkülönítsük egymástól - a kulturális célú épületek fenntartásának gondjait, melyek az önkormányzat kötelezettségvállalási körébe tartoznak, - az önkormányzati fenntartású kulturális intézmények szakmai működtetésének feladatrendszerét, - és a civil társadalom kulturális és közösségi tevékenységét, annak támogatási rendszerét...
b) Az önkormányzati támogatást - akár a működtetést, működési lehetőség biztosításáról akár pénzügyi juttatásról van szó - pályázat útján lehet elnyerni. A pályázathoz szakmai és gazdasági programot kell mellékelni. Az elfogadott program megvalósítására az önkormányzat szerződést köt a "vállalkozóval". A program megvalósulása után keletkezett maradvány és többletbevétel a vállalkozót illeti... A különböző kulturális akciók finanszírozásának önkormányzaton kívüli forrásait elsősorban maguknak a résztvevőknek kell feltárniuk (Ehhez adhatnak segítséget az alapítványok, melyek érdekeltségi alapon is gyarapíthatók.)
A pályázatokat a közgyűlés által felkért (külső szakértőket is alkalmazó) Bíráló Bizottság bírálja el.
c) A városi önkormányzat fenntartásában működő kulturális Intézmények és kulturális célú épületek (a Városi Művelődési Központ, a Hangversenyterem és a Kézművesek Háza, a József Attila Város! Könyvtár, a Zeneiskola és a Városi Televízió) alapfeladatait, működésének és irányításának szervezeti rendjét a fentiek figyelembevételével szükséges módosítani, illetve e funkcióhoz igazítva lehet kimunkálni a Polgármesteri Hivatal szakembereinek feladatait.
d) Az új működtetési és finanszírozási rendszer bevezetése 1991. július 1-tői, vagy, ha 1991. szeptember 1-től új pénzügyi év kezdődik, akkor ettől az időponttól lehetséges...
(A tervezetet készítette Kovács Flórián és Meró Béla a zalaegerszegi Kulturális Egyeztető Fórum vitájára.)

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár