Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Közjogi Kiskáté
Szerző:
Beke Pál
Folyóirat:
Parola
Év:
1998
Szám:
2-3
Oldalszám:
14-17.
Intézmények:
GYÖK (gyermek- és ifjúsági önkormányzat), Települési Gyermekönkormányzatokat Segítők Egyesülete, Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság, YOUTH PLANET (Youth Participation in Local Authorities Network in Europe Today), Közösségszolgálat Alapítvány, Gyermek és Ifjúsági Alapprogram, Országépítő Alapítvány
Települések:
Magyarország, Elzász, Normandia, Phalsbourg, Csurgó, Balatongyörök, Budapest
Tárgyszavak:
ifjúság, közjog

vissza a tartalomhoz
Gyermekönkormányzati Füzetek
KÖZJOGI KISKÁTÉ

Már évekkel ezelőtt érzékeltem, hogy az új Magyarország közjogi viszonyait kevesen értik és ismerik. Azon nem csodálkoztam, hogy a megalakult gyermekönkormányzatok felnőtt korú segítői és a körülöttük helyben összejött, lelkes felnőtt önkéntesekből álló kör sok mindenben bizonytalan, hiszen az elmúlt évtizedek beidegezettségeit nehéz elfelejteni. Ám hogy a gyerekek és a fiatalok is avítt információkkal rendelkeznek, azon elszomorodtam. Valószínűleg azért lehet így, mert átörökítik a szülőktől hallottakat, és valószínű, hogy tanáraik egy része sem érzékeli, és így nem tanítja megváltozott közjogi viszonyainkat.
Gyűjteni kezdtem tehát azokat a tudnivalókat, amelyek ismeretét nélkülözhetetlennek tartottam, és amelyekben bizonytalanságukat éreztem. Mielőtt nagyon tudatosnak tűnne a szövegem, gyorsan elárulom, hogy leginkább a gyerekekkel és a fiatalokkal való beszélgetések szabályozták ezt: az évek során hol erről, hol arról fecsegtünk, hol erre, hol arra kérdeztek rá. Amikor aztán aludtam rá egyet, napok vagy hetek, nem egyszer hónapok múltán eszembe jutott az általam adott, az akkor még bizonyára pontatlan válasz. Kicsit kényelmetlenül éreztem magam. Ekkor és így fogalmazódott meg ennek a most kiadás előtt álló könyvecskének az ötlete, majd vázlata.
Annak idején a gyerekeknek szántam mindezt, de később rájöttem, hogy a tizenéves korukba lépők általam nem használt nyelvezetet beszélnek. Próbálkoztam meseszerűen leírni mindezt, de az meg nem sikerült. Időközben megmutattam néhány barátomnak a kéziratot, akik arra biztattak, hogy folytassam. Jelenjen meg ez, leginkább tehát mint a nyolcadikosok, a középiskolások és a felnőtt segítői kör számára fogalmazott könyvecske, és majd azt követően gondolkozzam mindennek gyermeki változatáról - mondták. Hallgattam rájuk.
A tavalyi év során szerveztünk néhány olyan továbbképzést, ahol a gyermekönkormányzatok fiatal és felnőtt aktivistáival több, őket korábban nem ismerő tanár is találkozott. Ekkor derült ki, hogy sok önkéntesünk a gyermekönkormányzatok feladatában és funkciójában is bizonytalan. Ez számomra nem csoda. Amíg csak néhány szervezet létezett, addig könnyű volt együttesen értelmeznünk mindent, így a gyermekönkormányzatok funkcióját és feladatkörét is. A szervezetek számának növekedésével az erről való közös gondolkodás is abbamaradt Így került sor tehát a közjogi fogalmakkal foglalkozó könyvecske szövegének bővítésére. Az ezekkel foglalkozó fejezeteket teszem közzé példaként az alábbiakban.
A Közjogi kiskáté szövegében nem tudtam és nem is akartam elkerülni a fiatalok számára ismeretlen, az általuk nem használt szavakat és kifejezéseket. Aki közéleti cselekvésre szánja magát, bővebb szókinccsel kell rendelkezzék, mint kortársai. A bemutatásra szánt szövegrészletből sem vettem ki az erre utaló jeleket, sőt: a számukra ismeretlennek gondolt szavak és kifejezések magyarázatát is közlöm példaként.

Mi a települési gyermekönkormányzat?

A település gyermekönkormányzata (sok helyütt gyermek- és ifjúsági önkormányzat, rövidítve GYÖK és variánsai) a helyben élő fiatalok érdekképviselete céljából alapított helyi társaság. Arra való, hogy a jövő polgárai már fiatal korukban elsajátítsák a település ügyeivel való felelős foglalkozást, és hogy már ekkor megtanulják a közös, a csoportos érdekérvényesítés megfelelő formáit és sikeres eljárásmódjait.
A település gyermekönkormányzata az aktív fiatalok állampolgári képességei fejlesztésének gyakorlóterepe. Működésük során azonban nem elvi és nem általános, hanem nagyon is gyakorlati kérdésekkel kell foglalkozniuk, hiszen tennivalóikat elhatározni és megvalósítani valódi terepen, a település hétköznapi viszonyai között, tehát "élesben" és életközelben kell. Valós körülmények között munkálkodva, saját gyakorlatuk révén sajátítják el a közélettel kapcsolatos tudnivalókat.
A települési gyermekönkormányzat működésével segíti az általa képviselt korosztály életét, szervezi a korosztályi és a korosztályok közötti kapcsolatokat. Képviseli választói érdekeit minden lehetséges és szükséges helyen és helyzetben.
A település felnőtt képviselő-testületével szoros együttműködésben kell dolgozniuk, hiszen a település bármilyen ügyében a felnőttek önkormányzata az illetékes. A gyermekeket és a fiatalokat érintő témákban a felnőtt testület tanácsadóinak tekinthetők. Jó lenne, ha a gyermekönkormányzatok működésük során nemcsak a felnőttek által > napirendre tűzött ügyekhez szólhatnának hozzá, hanem korosztályuk érdekeinek megfogalmazóiként maguk is javasolnának megoldásra váró kérdéseket. Ezt a lehetőséget a település felnőtt önkormányzatának működési szabályzatában és a gyermekönkormányzat működését meghatározó szabályrendszerben is rögzíteni lehet.
Országos, központi szabályozás a szervezetre szerencsére nincs, és reméljük, hogy a későbbiekben sem lesz. Leginkább a hivataloskodástól kell félteni a gyermekönkormányzatokat. Ennek ellenére a település gyermekönkormányzatának helybéli > jogállását feladatát és > hatáskörét, a felnőtt és a gyermektestületek közötti helyi viszonyt, az együttműködés helyben elfogadott formáit, működésének anyagi fedezetét, a szervezet felnőttek által való segítésének módját és még sok egyéb kérdést természetesen le kell írni.
A település gyermekönkormányzata általában a 12-14 éves kortól a 17 éves korig terjedő korosztály érdekképviseleti szervezete. Sok helyütt azonban más korhatárt határoztak meg, így előfordul, hogy a választás és a választhatóság joga 20 vagy akár 24 éves korig terjed.
A települési gyermekönkormányzat különbözik a diákönkormányzatoktól, hiszen > kompetenciája nem csak egy intézményre vonatkozik. Különbözik a helyi > ifjúsági "kerek asztaloktól" és az egyéb érdekegyeztető fórumoktól, hiszen > legitimitását nem > delegálás, kijelölés vagy megbízás, hanem a képviselt népesség teljes körét érintő választás adta. Különbözik az alkalmi gyermek- vagy diákpolgármesteri választásoktól, mert megbízatása nem néhány napos, hanem folyamatos, esetleg
évekig tartó feladat.

Hogyan alakul meg a település gyermekönkormányzata?

Az elhatározást megelőzően az a szerencsés, ha a felnőtt képviselő-testület és tisztségviselői, a gyerekek és a fiatalok különböző csoportjai, a pedagógusok, a népművelők, a településen működő egyesületek tagjai és az > aktív szülők a gyermekönkormányzatokat már régóta működtető településeken tájékozódnak erről a formáról. Lehet onnan való fiatalokat és segítő felnőtteket vendégül látni, és így otthon, sokuk füle hallatára kikérdezni dolgaikról. Lehet tájékoztató előadást kérni egyéb olyan gyermekönkormányzati aktivistáktól, akik elérhetőségét a kötet hátoldalán feltüntettük. Ha tetszik, amit ajánlanak és amit csinálnak, ha a felnőttek ezt a formát saját gyermekeik és fiataljaik aktivizálására alkalmasnak tartják, és ha a gyerekeknek és a fiataloknak is kedvük van erre, akkor és csak akkor kezdjék szervezését.
A település gyermekönkormányzatát a helyben lakó fiatalok teljes köréből, titkos módon választják. Azokon az előkészítő megbeszéléseken, amelyeken a formát > honosítani akaró fiatalok és felnőttek egyaránt jelen vannak (és képviselteti magát valamennyi iskola tanári kara és tanulói, a kollégium vezetősége és a kollégisták önkormányzata, valamennyi diákszer vezet, a gyerekeket és fiatalokat aktivizáló civil szervezetek, az egyházak köré szervezett fiatalok, a fiatalokból álló műkedvelő csoportok és a klubok, a szakkörök tagsága, a település felnőtt önkormányzata, a felnőttek civil szerveződései és a leendő szervezet segítését vállaló pedagógusok, népművelők, könyvtárosok, szülők stb., ők valamennyien tehát mint "előkészítő bizottság') közösen kell kialakítaniuk például a választás és a választhatóság helyi korhatárát, a választási körzetek határát (utcák vagy intézmények szerint), a leendő testület létszámát, az ajánlási íveken szereplő aláírások minimális számát és hitelesítésük módját stb., vagyis saját választási szabályzatot kell fogalmazniuk és elfogadniuk.
Az előkészítők akkor járnak el helyesen, ha valamennyi döntésük ideiglenes, csak az első alkalmat szabályozó, hiszen a megvalósítás során úgyis kiderül, hogy miben döntöttek helyesen és miben nem. A megalakuló testület módosíthatja a felületesen fogalmazott vagy az éppen túlszabályozott eljárást.
A már működő gyermekönkormányzatok választásakor általában a jegyzők készítettek helyi szabályzatot, szinte minden esetben a felnőttek választási rendjének egyszerűsített variánsát. Bárki dönthet másképpen is, úgy, ahogyan akar. Az azonban fontos, hogy a helyben érvényes szabályrendszert még a gyermekönkormányzati választásra szóló felhívással együtt hozzák nyilvánosságra.
A választás kiírásával egyidejűleg az előkészítőknek > választási bizottságot kell létrehozniuk olyan fiatalokból, akik nem érdekeltek a jelölésben. Ez az ideiglenes testület gondozza a választásokkal kapcsolatos valamennyi tennivalót a választásra jogosultak névjegyzékének összeállításától a jelöltek ajánlási ívekkel való ellátásáig, a kampánygyűlések megszervezésétől a választás lebonyolításáig és az eredmény kihirdetéséig mindent. Persze létre lehet hozni több bizottságot is, vagy lehetnek a "nagy" bizottságnak "rendezvényszervező", > "szavazatszámláló" vagy egyéb feladatokra alakult albizottságai is. Kinek, hol, mi tetszik.
A választás jelöltjeinek ajánlásokat kell gyűjteniük úgy, hogy az ajánlók (például lakcímmel vagy az iskola és az osztály megnevezésével) azonosíthatóak legyenek. Minden jelöltnek annyi ajánló aláírást kell gyűjtenie, amennyit az előbb emlegetett helyi szabályzat kötelező minimumként előír. Akinek elegendő összegyűlt, az felkerül a szavazólapra, akinek nem, az kimarad.

Mit kell tennie a megalakult gyermekönkormányzatnak?

Ha a település életében először alakul ilyen szervezet, kellő ünnepélyességgel kell > beiktatni tagjait. Ha már többször is választottak a fiatalok, akkor is meg kell adni a módját, hiszen a megválasztottak közül sokan életükben először élik át azt a helyzetet, hogy a választók döntéséből az ő képviselőik lettek.
Szép dolog, ha köszönti őket a felnőtt polgármester és a felnőtt testület. Jó, ha erről a helyi televízió felvételt készít, ha a helyi újságban ekkor (és a későbbiekben is) szó esik róluk.
Munkájuk ezt követően kezdődik. Bár a gyermekönkormányzatok megszervezéséről és az általuk ellátandó feladatokról külön füzetet tervezünk, az alábbiakban röviden összefoglalom a legelső tennivalókat:
- tisztségviselőket (alpolgármestereket, jegyzőt, kincstárnokot stb.) kell választaniuk a szükség, a képességek és a ráérő időre figyelemmel.
- Bizottságokat és azok vezetőit kell megválasztaniuk a személyenként felvállalt programok, és az azokból közösen felvállalt és meghatározott célok szerint.
- Meg kell állapodniuk a felnőtt önkormányzattal a jogosultságok, a működésükhöz, illetőleg a programjaikhoz szükséges anyagi támogatás, a működési hely stb. tekintetében.
- Keresniük (vagy az előkészítést végzők közül választaniuk) kell egy olyan felnőttet, aki munkájukat segíti, akihez tanácsért fordulhatnak, aki kapcsolataikat építi, aki képviseli őket, aki pénzüket kezelheti stb.
- Éves programot kell tervezzenek az egyéni ígéretek, az abból közösen felvállalt témákból úgy, hogy a megvalósítás felelőseit is megnevezik. A közös programokba nem kerülő egyéni ígéretek ne vesszenek el, annak megvalósítása egyéni munkaterv része is lehet.

Kik segíthetik helyben a település gyermekönkormányzatát?

Természetesen mindenki, de elsősorban a fiatalok maguk, hiszen a társaság őérettük létjogosult. De segítenie kell a felnőtt testületnek, hiszen gyámolító együttműködésük, a tőlük kapott jogosítványok és anyagi támogatás nélkül az > aktivitás hamar kihunyhat. Segítő a polgármester és a jegyző, de erre kitérünk a későbbiekben. Segítők az iskolák, a művelődési otthon és a könyvtár munkatársai, a szülők, a nagyszülők, a helybéli vállalkozók, és segítő lehet minden polgár.
"Segítség" alatt nem szükségképpen anyagiakat, hanem cselekvő együttműködést értünk: részvételt a rendezvények és az elhatározott akciók előkészítésében, és részvételt az adott alkalmon is. Közös gondolkodást a gyermekek és a fiatalok életének jobbításában. Tevékenységük olyan gyámolítását, amely azért kellő teret hagy számukra is. Semmit sem kell tehát helyettük megcsinálni. Ám ötleteik, szándékaik, óhajaik vagy terveik megvalósításának módjában nem hagyhatók magukra. Honnan is tudnák, hogy azokhoz milyen engedély, esetleg mérnöki terv, hivatali jóváhagyás és mennyi pénz kell? A gyermekönkormányzat arra (is) való, hogy a leendő életükhöz szükséges ilyenfajta ismereteket minél előbb megszerezhessék.
Föltétlenül szükségesnek látszik településenként egy-egy olyan felnőtt segítő, aki folyamatosan mellettük-mögöttük áll, aki az általuk kitalált és szervezett folyamatok teljességét ismeri. Akihez bátran fordulhatnak bármikor, és aki > koordinátora lehet az alkalmanként segítő más felnőtteknek is.
A helybéli felnőtt segítő olyan önkéntes, aki rendelkezik a felnőtt testülettől erre kapott meghatalmazással. Ez kiemeli őt civil helyzetéből, és intézkedőképessé teszi saját munkahelyi kapcsolatrendszerén túl. Csak ekkor várható, hogy valódi támasza, intézkedőképes segítője legyen a gyermekek társaságának.

Kik segíthetik a gyermekönkormányzatokat országosan?

Az első magyarországi gyermekönkormányzatokat francia minta alapján 1992-ben alakítottuk. Ekkor szerveztem Elzászba és Normandiába egy olyan érdeklődő felnőtt csapatot (polgármestereket, jegyzőket, tanárokat és népművelőket), akikkel közösen, még hazajövetelünket megelőzően Phalsbourgban megalakítottuk a Települési Gyermekönkormányzatokat Segítők Egyesületét azzal a fogadalommal, hogy hazaérkezésünk után azonnal ezek szervezésébe kezdenek. Minden, a gyermekönkormányzatokkal kapcsolatos hazai esemény ezzel vette kezdetét.
A "Segítők egyesülete" azóta is összefogja az ez iránt érdeklődő felnőtteket és a gyermekönkormányzatokkal kapcsolatos tennivalókat egyaránt. A szerte az országban különböző beosztásokban és munkahelyeken dolgozó, ám a gyermekönkormányzatiság iránt elkötelezett felnőttek munkája önkéntes. (Elérhetőségüket a füzet hátoldalára nyomtattuk).
A működő települési gyermekönkormányzatokkal 1996 tavaszán Csurgón, a IV. országos találkozón megalapítottuk az együttműködést szervező országos szövetséget, amelyet azonban a > bíróság - éppen azért, mert a helyi testületek jogállása bizonytalan volt - nem jegyzett be. 1996 nyarán Balatongyörökön a célra a korábbi kifogásokat megoldó új > alapszabállyal új szervezetet alakítottunk. A Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság 1996 decemberében bejegyzést nyert. (Elérhetőségük ugyancsak a füzet hátoldalán.)
Mindkét szervezet több önkéntese vett részt a gyermekönkormányzatok európai egyesületének megalakításában, ami a szándékok szerint a nemzetközi tapasztalatszerzés lehetősége mellett az > információcserét és a közös rendezvényeket > finanszírozó pénzalapot is megteremtheti. Az európai egyesületet a kezdeményező franciák mellett svájci, olasz, román és magyar szervezetek hozták létre, ezekben az országokban működnek ugyanis olyan országos szövetségek, amelyek a helybéli hasonló testületeket összefogják. Az 1997 nyarán YOUTH PLANET (Youth Participation in Local Authorities Network in Europe Today) néven megalakult európai szövetség az eredetinél szélesebb program mellett döntött: a fiatalok fokozott részvételének megvalósítását tűzte zászlajára a helyi igazgatási ügyek intézésében, amely szándékra egyébként a gyermekönkormányzati formát ítélték a legjobb formának. (Elérhetőségük ugyancsak a kötet hátoldalán található.)

Mi várható a gyermekönkormányzatok helyi működésétől?

A működő gyermekönkormányzatok különféle tevékenységeit egy elkövetkező füzetben adjuk közre annak érdekében, hogy a valahol kipróbált munkaformák mielőbb honosodjanak meg másutt is, és hogy azokon a településeken, ahol még ilyen nincs, kedvet kapjanak szervezésére. Hogy közvetlen cselekvésként "mi várható" tehát, abból majd kiderül. Ám a helyi tevékenységek eredményein túl joggal remélhető, hogy a gyermekönkormányzatokat működtető településeken nemzedék nő fel. Olyan fiatalok, akik mindezekkel felvértezettek és mindezek ismeretével felkészültek lesznek felnőtt korukra.

Ez a füzet azért is készült, hogy az ő cselekvő munkájukat segítse. Azért fogalmaztam, hogy eligazodjanak az őket körülvevő, korántsem gyermeki, bár gyermekéveit élő világban. Az új magyar demokrácia leendő formálóinak el kell igazodniuk a mai körülmények között.

Megjegyzem, hogy a Közjogi kiskáté ezt követően az alábbi (röviden fogalmazott) fejezeteket tartalmazza:

Mi a települési gyermekönkormányzat?
Hogyan alakul meg a település gyermekönkormányzata?
Mit kell tennie a megalakult gyermekönkormányzatnak?
Kik segíthetik helyben a település gyermekönkormányzatát?
Kik segíthetik a gyermekönkormányzatokat országosan?
Mi várható a gyermekönkormányzatok helyi működésétől?
Ki a polgár?
Mi a demokrácia?
Mi a "rendszerváltás"?
Mi a " jogállam"?
Mi az, hogy "önkormányzat"?
Mi a települési önkormányzat?
Központosítás és decentralizáció
Mire való az állam?
Mi a központi, és mi a helyi feladat?
Mi a "helyi érdek"?
Mit képvisel a képviselő-testület?
Miből választ a választó?
Többség és kisebbség
Aki veszített, nem számít?
Koalíció és együttműködés
Kit képvisel a képviselő-testület?
Látogatható-a a képviselő-testület ülése?
Ki beszél a közmeghallgatáson?
Munka-a a képviselő dolga?
A képviselő-testület és bizottságai
A képviselő-testület és gyermekönkormányzata Mi a kisebbségi önkormányzat?
Mi a településrészi önkormányzat?
Miért a polgármester az első helyi ember?
Mit “jegyez" a jegyző?
Mire való a polgármesteri hivatal?
Ki a díszpolgár?
A képviselő-testület avagy a hivatal az előrébbvaló?
Mitől "tiszta" a helyi közélet?
A település és intézményei
Ki mit fizet?
Mi az, hogy költségvetés?
Ki kinek és miért fizet adót?
Milyen színű a gazdaság?
A gazdaság "sorszámai"
Munka nélküli-a a munkanélküli?
Ki a közmunkás?
Ki fizeti a munkanélkülit?
Mit jelent a "társadalmi szolidaritás"?
Ki fizeti a tanárt?
Ki fizeti a vállalati alkalmazottat?
Ki védi a munkavállalót?
Mi az, hogy "szövetkezet"?
Ki fizeti a szövetkezet tagját?
Ki fizeti a vállalkozót?
Mi az, hogy "megye"?
Mekkora a "kistáj"?
Mi az, hogy településszövetség?
Miért társulnak az önkormányzatok?
Mi az, hogy "régió"?
Milyen az a testvér, aki város?
Ki az "európai"?
Mi az Európa Unió?
Mit jelent a "régiók Európája "?
Ki a "civil"?
Mi az "asztaltársaság", az egyesület, az alapítvány?

ISMERETLEN SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK MAGYARÁZATA

Bár a szöveg írásakor az érthetőségre törekedtem, elkerülhetetlen volt, hogy olyan szavakat és szóösszetételeket használjak, amiket talán még nem ismersz. Ezeket a szövegben így > megjelöltem, és az alábbiakban a magam megközelítése szerint elmagyarázom. Idővel amúgy is meg kell szoknod a korábban ismeretlen szavak és szókapcsolatok értelmezését, amelyhez segédeszközként az értelmező vagy az idegen szavak magyarázatára kiadott szótárakat ajánlom.

aktív aktivitás alapszabály bíróság delegálás finanszírozó pénzalap honosítani ifjúsági kerek asztal információcsere jogállás kompetencia koordinátor legitim napirend szavazatszámláló bizottság választási bizottság (Közreadja a Közösségszolgálat Alapítvány a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és az Országépítő Alapítvány támogatásából. A kötet ára 450 Ft. Megrendelhető az alapítvány címén: Budapest L, Corvin tér 8. 1011, tel.: 201-5728)

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár