Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Térségfejlesztés-vállalkozásfejlesztés
Folyóirat:
Parola
Év:
1996
Szám:
2
Oldalszám:
8-10.
Intézmények:
"Őrhegy" Egyesület
Települések:
Kanada
Tárgyszavak:
térségfejlesztés, vállalkozásfejlesztés

TÉRSÉGFEJLESZTÉS-VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS

Az "Őrhegy” Egyesület az Emberért és a Térségért Észak-Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-nyugati részén - a térség polgármestereinek és civil szerveződéseinek kezdeményezésére - 1995. március 13-án alakult. Az Egyesületnek jelenleg tagja 12 önkormányzat, 3 civil szervezet, 14 magánszemély és együttműködési megállapodás keretén belül további 18 önkormányzattal ill. településszövetséggel dolgozunk együtt.
Az egyesületnek jelenleg 2 főállású alkalmazottja van.
A térség válsága napjainkra egyre jobban az egyén egzisztenciális válságát is jelenti. Ebből a helyzetből a kivezető út az alulról szerveződő civil kezdeményezések és a térségben lakó embert szolgáló önkormányzatok és a vállalkozói szféra összefogása lehet. A jogi-, gazdasági-, államigazgatási- és szociális témakörökben felmerülő problémák megoldásához mind a civil szféra, mind az önkormányzati szféra részéről nagyobb erőfeszítésekre van szükség. A két szféra közötti együttműködés kiszélesítésével, az erők egyesítésével, egymás támogatásával törekedni kell arra, hogy térségünkben is mindenki számára elérhetővé váljon az "emberi jóllét" állapota.
Szándékunk szerint ennek a folyamatnak az első állomása az "ŐRHEGY" Egyesület megalakítása volt, amely a jövőben feladatának tekinti a térség felemelkedéséért dolgozni akarók összefogását.
Vállalkozásfejlesztési szempontból különösen nagy figyelmet fordítunk a földrajzi adottságokra, a történelmi hagyományokra. a tényleges együttműködési készségre és szakítunk az eddigi egyoldalú iparpolitikával.

A megvalósítandó térségfejlesztési program a következő modulokból áll:

HUMÁN PROGRAMOK GAZDASÁGI PROGRAMOK

· Polgári Tanácsadó Szolgálat · Elektronikus KERESKEDŐHÁZ
- KÓZHASZNÚ ADATBANK · Régió-biblia
· Kamasz Parlament - REFERENCIA KATALÓGUS
· "Öreg diákok" Klubja · Térségfejlesztési program
· “Szakmák” fóruma · Térségi vállalkozások szervezése
· Térségi Nőegylet - idegenforgalmi
· Animátorok képzése - mezőgazdasági
· Térségfejlesztési Műhely - kereskedelmi
· Térségfejlesztési Népfőiskola - ipari
· Távoktatás, Tréningek - bedolgozó rendszer stb.
· Külső kapcsolatok · TÉRSÉGI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS-
- Szepsi Város Önkormányzata ADATBANK
- Belföldi és külföldi civil szervezetek · BEFEKTETŐ társaságok képviselete
- Kereskedelmi és Ipar Kamara HITELSZÖVETKEZET szervezése
- Falufejlesztési Társaság · Szolgáltatások
- Külföldi fejlesztési szervezetek

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM
· Monitoring hálózat

A projekt a megyei fejlesztési stratégia fejlesztési prioritásaival összhangban segíti az ágazati struktúra kedvező átalakítását, az üzleti szektor fejlesztését a társadalmi gazdasági kohéziót erősíti. a munkaerő fejlesztését, erősíti a térségi együttműködést. javul az információáramlás. A projekt megvalósulása után nonprofit alapon önfinanszírozóvá válik.

Kiindulópontok:
- Bármilyen fejlesztési stratégia sikeres megvalósítása csak a saját erőforrások bevonásával és felhasználásával lehetséges.
- A megvalósítás feltétele, hogy a térség és a résztvevők sajátjuknak tekintsék a programot és eredményéből részesedjenek. - A térségről valamennyi szükséges információnak rendelkezésre kell állnia.
- Az elszigeteltséget fel kell oldani, mind gazdasági, információs és humán vonalon.
A térség erőforrásai kőzött megítélésünk szerint a humán erőforrások azok, amelyeket mindenek előtt mozgósítani kell, mert ez az ami a további rendelkezésre álló erőforrás kihasználásának alapja lehet, és ez az, amely külső erőforrásokat a térségbe vonz, legyen az befektető vagy egyszerű turista, akinek az igényeit ki kell elégíteni és ez munkalehetőséget ad fiatalnak, hátrányos helyzetű kisebbséghez tartozónak és értelmiséginek egyaránt.
Programjaink közül ezért a humán programokat indítottuk, illetve indítjuk először. A térség lakosságának és a térséghez kötődők minél szélesebb rétegeit kell magunk mellé állítani ahhoz, hogy sikert érhessünk el.
Véleményűnk szerint az eddigi klasszikusnak mondható módszerek és eszközök is nélkülözhetetlenek, - mi is újragondolva használjuk (információsrendszer, adatbank) vagy szeretnénk beindítani azokat (új típusú hitelszövetkezet) -, de a humán megközelítés, a civil kezdeményezések bevonása a térségfejlesztésbe, a munkahelyteremtésbe nélkülözhetetlen. Jelenleg a fentről jövő jó kezdeményezések is elhalnak a kialakított regionális központokban, amelyek a gyakorlatban nem találják meg a kontaktust azokkal akiknek illetve akikért elvileg dolgoznak, vagy dolgozniuk kellene.
Működésünkkel szeretnénk a hídverő szerepét betölteni a fentről jövő kezdeményezések és a közvetlen napi gyakorlat között.
Jelenleg egy új típusú hitelszövetkezet illetve befektető társaság kombinációját jelentő Területfejlesztési Kölcsöntőke Alap létrehozására törekszünk pályázati támogatással.
A magyarországi vállalkozások alapvető problémái közé tartoznak
- A tőkehiány
- Az információhiány
- Vállalkozásidegen bankrendszer
= magas hitelkamatok
= A vagyoni biztosítékok fetisizált szerepe (2-3 szoros forgalomképes biztosíték)
= bürokratikus ügyintézés
= merev, rugalmatlan szervezet
= a hitelmonitoring hiánya
- A vállalkozói menedzsment közgazdasági felkészültségének hiánya
- Az adó- és szabályozórendszer.
Fejlesztési szempontból a térség mobilizálható erőforrásai a humán erőforrások, az információ és a nagyon szűkös tőkeforrások. Külső segítség szükséges az információs elszigeteltség és a tőkehiány feloldásához. A szabályozott környezetben szükséges szemléletbeni változások helyi szinten lassan érhetők el, elsősorban konkrét problémák esetén egyszeri, egyedi megoldások lehetségesek. Makroszinten a lehetséges mértékű alkalmazkodás mellett, újszerű és hatékony formákat kell keresni.

Megoldási lehetőségek és problémák

- Hitelszövetkezet
A hitel- illetve takarékszövetkezetek a múlt század közepétől kezdve alakultak ki Európában illetve Kanadában.
A helyi erőforrásokat összefogva lehetővé tették az uzsorakamattól való megszabadulást a szolidaritás alapján, mindenki részvételével a közös célok megvalósítására, a gazdasági erkölcsi fejlődés megindítására. Ideológiai különbség a klasszikus bankokhoz viszonyítva, hogy elsődleges céljuk a tagok gazdasági jólétének elősegítése. A raiffeisen típusú hitelszövetkezetek esetén nem az üzletrésztőke és a tartalék növelése volt az elsődleges, a hitelek elosztásánál a kölcsönös ismeretségen alapuló bizalom a meghatározó.
A fejlődés során egyéb nem banki szolgáltatások is megjelennek: a termelést segítik a beszerzés, az értékesítés szervezésével, pénzintézeti, személyi közösségi szolgáltatásokat nyújtanak, napjainkban már környezetvédelemmel is foglalkoznak.
Azokban az országokban, ahol a takarékszövetkezeti mozgalom erős, nagymértékben hozzájárultak a banki kamatlábak csökkentéséhez.

Problémák:
- Feltételezi, hogy van a térségben mobilizálható tőke, ami a
magánszférára jelenleg nem jellemző.
- Az egyén és vállalkozó cselekvését a saját rövidtávú érdekei motiválják és azonnali profitmaximalizálásra törekszenek.
- A kapcsolódó szolgáltatásokra az igény nagy, ha ezt a kiegészítő tevékenységet is a hitelszövetkezetnek kell fedezni, akkor "drága lesz".
- Magyarországon a takarékszövetkezeti rendszer döntően klasszikus banki irányultsággal kiépült, és így a mobilizálható tőke nagy részét elvitte.

- Kockázati tőke (venture capital) bevonása
A gazdaság működőképességének fennmaradásához elengedhetetlen a kockázati tőkének a megjelenése és működése, amely képes a kockázatviselés terheit megosztani a vállalkozókkal.
A hazai gazdasági viszonyokból és különösen a hazai tőke- és pénzpiaci kínálat meghatározó jellemzőiből szükségszerűen következik, hogy a vállalkozások a szükséges források bevonását nagyrészt olyan feltételrendszerben tudnák megvalósítani, amelyet inkább csak a kockázati finanszírozás jellegzetes konstrukciói képesek kezelni. A végső kővetkeztetés így abban foglalható össze, hogy a magyar: gazdaság - azon belül pedig elsősorban a hazai vállalkozók igen jelentős hányada - számára a vállalkozás-finanszírozási problémáik megoldását igen számottevő részben a kockázati tőke bekapcsolása biztosíthatja. Éppen ezért kritikus jelentősége van annak, hogy a kockázati tőke mennyiben tud és főként mennyiben hajlandó részt venni ezeknek a vállalkozásoknak a finanszírozásában.
Az új vállalkozások indulásakor - esetleg több éven keresztül - még nem tudnak eredményt felmutatni. A költségek pénzügyi fedezetére a vállalkozás saját tökéje gyakran nem elegendő. A kockázati tőkenyújtás (befektetés) áthidalja ilyen esetekben a fiatal vállalkozás számára az indulás nehézségeit, a kezdeti eredménytelenséget, a későbbi nagyobb nyereség reményében. A kockázati tőkenyújtás (befektetés) áthidalja ilyen esetekben a fiatal vállalkozás számára az indulás nehézségeit, a kezdeti eredménytelenséget, a későbbi nagyobb nyereség reményében. A kockázati tőkenyújtás útján történő finanszírozás azonban több, mint a vállalati saját tőke kiegészítése. A kockázati tőke egyrészt új termékek vagy új technológiák bevezetésére irányuló beruházási tevékenység finanszírozását teszi lehetővé, másrészt elősegíti a vállalkozás növekedését vagy egy vállalkozás alapjainak lerakását. Mindenképpen hozzájárul tehát a vállalkozási kezdeményezések kibontakozásához, ösztönzéséhez. Ebből következően ez a finanszírozási modell már az induláskor szoros kapcsolatot tesz szükségessé a finanszírozó pénzintézet és az új vállalkozás között: vezetési részvétellel, tanácsadással, bizonyos üzleti tevékenységhez való hozzájárulással, betekintési lehetőséggel a zárszámadásokba (a mérlegbe, az eredmény-kimutatásba), esetleg ezek ellenőrzésével.
Ezek a körülmények egyben megteremtik annak az előfeltételét is, hogy - ha szükségessé válik - később a kockázati tőkét kiegészítsék a további fejlődés érdekében, mert a pénzintézet a vállalkozási tevékenység kreativitásáról már jó előre kellő ismerettel rendelkezik.
A kockázati tőke a klasszikus esetben a vállalkozó kezdeményezésére mozdul azonban elképzelhető az aktív kezdeményező térségfejlesztési szerep is.
A menedzsmentben való aktív részvétel növeli a vállalkozás esélyeit a piaci versenyben. Térségi vállalkozások esetében összehangolt tevékenységet, gazdaságos méreteket tesz lehetővé.
Probléma: A kockázati tőke filozófiájával nincs összhangban az a típusú finanszírozás, amelyet makrogazdasági megfontolásokból, gazdaságélénkítés céljával a közvetlen megtérülési követelmények részben vagy éppen teljes elhagyásával nyújtanak.

- A térségfejlesztés nonprofit megközelítése
Nonprofit segítő-fejlesztő szervezetek, alapítványok, kamatmentes vagy vissza nem térítendő támogatások.

Problémák:
- A vállalkozó magára marad
- Az érdekeltségi viszonyok eltorzulnak
- A támogató szinten tőkevesztés következik be.

Megoldási javaslat: Térségfejlesztési Kölcsöntőke Alap (TERKA)

A TERKA a hitelszövetkezet és a kockázati tőke működését ötvözi, a helyi erőforrások és külső erőforrások (kormányzati eszközök, alapítványok, EU alapok, kockázati töke stb.) bevonásával.
- A helyi vállalkozói szféra elsősorban egy kölcsönös segítségnyújtó hitelszövetkezetben érdekelt. A klasszikus hitelszövetkezethez ez annyiban hasonlít, hogy a tagok zártkörben egymásnak adnak átmeneti likviditási hiteleket. Ezt az igényüket a jelenlegi bankrendszer egyik résztvevője sem elégíti ki, pedig erre a célra van hajlandóság a saját tőke összeadására. Amennyiben a TERKA ezt a kezdeményezést befogadja a vállalkozói réteg térségi összefogását eredményezheti. A helyi tagokból álló kuratórium kizárólagos döntési jogkörrel dönt a kisösszegű likviditási hitelekről. A rendelkezésére álló hitelkeret az összeadott saját töke összegének függvényében változik.
- A kisösszegű befektetések esetében ahol a TERKA már mint kockázati töke funkcionál a helyi kuratórium ismereteivel a TERKA vállalkozók menedzsmentjével közösen dönt, amely időszakosan számol be a külső, a tulajdonosi kuratóriumnak.
- A nagyösszegű befektetéseket, valamint a koncepcionális térségfejlesztési döntéseket a TERKA menedzsmentje készíti elő döntésre.

A TERKA szervezetileg egy pénzügyi bonyolító csoportból és a vállalkozói menedzsmentből áll, amelyik részt vesz a vállalkozások bonyolításában. A pénzügyi csoport együtt dolgozik a térségi információs és térségfejlesztési szervezetekkel, amennyiben a térségben vannak ilyenek. Ezek a csoportok létrejöhetnek a TERKA keretén belül is, amely így része lehet egy komplex térségfejlesztési rendszemek de fel is vállalhatja ezt a szerepet.

A megvalósítás módjának egymást kővető lépései:

A projekt megvalósítása érdekében a következő lépéseket látjuk szükségesnek.
- A térség önkormányzatainak és vállalkozóinak megnyerésére összesen három atkalommal 2-2 napos tréning szervezésével kell elősegíteni a helyi erőforrások feltárását és bevonását. (1-16. hét)
- Nemzetkőzi szakmai konferencia (2 napos) megrendezése a potenciális támogatók részvételével (16-20. hét)
- A TERKA szervezeti és működési elvének részletes kidolgozása (21-28. hét) ,

A TERKA forrásai:
- Térségi töke ("saját tőke”): a hitelszövetkezeti profilhoz mozgósítható, de a térségfejlesztés igényeihez elenyésző.
- Kormányzati- és alapítványi források, EÜ segélyalapok: amennyiben segélyalapok nem vonhatók be, nonprofit tőke nélkül, amely kockázati tőkeként funkcionál a térségfejlesztés érdekében a TERKA életképtelen.
- Kockázati tőke: a kockázati tőke elvárásait kielégítő projektek finanszírozásához közvetített befektetők jutaléka a TERKA forrásait bővítheti, illetve működését segítheti.
- Térségi önkormányzati vállalkozások támogatása

A TERKA gazdálkodásának elvei:

- önfenntartó
- megőrzi az alaptőkét
- nyereségét nonprofit alapon visszaforgatja a térségbe
- modulrendszerű: országon belüli, illetve nemzetközi hálózatot alkot. "Saját terét" a vállalkozói menedzsment hatókőre határozza meg. (Döntőek a folyamatos személyes kapcsolattartás fizikai korlátai) Saját információs és térségfejlesztési csoportok esetén a nagy hálózat előny.
- Optimalizálja a gazdálkodási feltételeket. (Magyarországon jelenleg az off-shore elveken működő TERKA lenne a legkedvezőbb.)
- Offenzív fejlesztési magatartás.
A létrehozás költségeit és az első három év működési költségeit alapítványi támogatásból kell finanszírozni. Ezt az osztalék jellegű jövedelmek csökkentik, de a nagyságuk bizonytalan.
- Részletes megvalósítási koncepció kidolgozása (29-32. hét)
- A térségfejlesztési team felállítása, a már eddig megindult humán és gazdasági programok folytatása, illetve újak indítása (folyamatos)
- A meglévő információs rendszer bővítése, korszerűsítése (folyamatos)
- A pénzügyi alap megszervezése (32-52. hét)
A fenti összefoglaló az Őrhegy Egyesület egy pályázatából való.
További információ: Ózd, Gyár u. 4. 3600 Tel/fax: (48) 471-806

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár