Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Nemzetközi kitekintés, EuCDN
Szerző:
készült a The Ideas Bank Foundation, Oslo szervezetében
Sorozatcím:
Parola
Folyóirat:
Parola
Év:
2015
Szám:
2
Oldalszám:
38
Nevek:
Susan M. Guerra, Farkas Gabriella
Intézmények:
The Ideas Bank Foundation, Oslo; Local Agenda 21; Sagene Környezetvédelmi Nap
Települések:
Környezetvédelmi nap, Sagene (Oslo kerülete); Oslo
Tárgyszavak:
közösségi központ egy multikulturális kerületben; közösségi központ mint a képviseleti demokrácia intézményeit kiegészítő új, helyi demokratikus folyamatok centruma; fenntartható fejlődés csoport; szakmaközi projektek, hálózatok és módszerek; a kultúra, a környezet és a helyi demokrácia integrálása; a fenntartható közösség mint egészségfejlesztő tényező; Jövőműhely, Falművészet projekt (mural festők) – közösségi művészet
Megjegyzés:
kategória: esettanulmány

Nemzetközi kitekintés
EuCDN

Egy norvég és egy katalán esettanulmánnyal folytatjuk az EuCDN kiadvány 2014/4. számunkban megkezdett közlését. A kiadvány 2014-ben jelent meg angol nyelven. A szerk.

Norvégia, Oslo: Demokrácia
– nem csak beavatottaknak Esettanulmány. Ford. Farkas Gabriella
Az EuCDN kiadványban a tanulmány szerző nélkül jelent meg. A projektben az oslói közösségfejlesztő szervezet, The Ideas Bank Foundation vett részt. A szerk.

Sagene Oslo 15 kerületének egyike; mindegyik kerületet választott kerületi tanács vezet. A tanácsok felelősek többek között az óvodákért, az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokért, a természeti környezetért és a helyi parkokért. Alig több mint három négyzetkilométeres területével és 33 000 lakosával Sagene Norvégia egyik legsűrűbben lakott kerülete. Gyorsan változik, meglehetősen magas arányú a lakosság beáramlása, a népesség mobilitása. Osloban ugyancsak itt a legmagasabb az önkormányzati tulajdonban lévő lakások aránya, ez teszi jellegzetessé a korábbi ipari munkás területeket, melyek modern, multikulturális városias környezetté alakulnak át.
A Sagene-i közösségi központ a Local Agenda 21 tevékenységek centruma. A közösségfejlesztő munka egyik legfontosabb célja az volt, hogy elérje és bevonja a hangjukat ritkán hallató csoportokat. A közösségi központ 1979-ben nyílt meg, új életre azonban 2001-ben kelt, amikor a kerület úgy döntött, hogy ezt a helyet teszi meg az LA–21 és a képviseleti demokrácia intézményeit kiegészítő új, helyi demokratikus folyamatok centrumának. A kerületi tanács új szerepeket keresett, és aktívabb állampolgári részvételt akart generálni. E politikai cél hátterében részben az a tény állt, hogy Sageneben, különböző okok miatt, sok a szegény ember, akik gyakran a magas piaci értékű lakások közvetlen szomszédságában élnek. A folyamat kezdetben egy olyan tízéves projekt része volt, melyet Oslo és a kormányzat finanszírozott egy, a belső óvárosi területek fejlesztését célzó fővárosi program keretében. A fő célok a következők voltak: előnyösebb lakáskörülmények, jobb környezet a felnövekvő generációk számára, megfelelő nyilvános terek és biztonság, a kábítószerfüggők, pszichiátriai kezelésre szorulók és hajléktalanok támogatása, minőségi természeti környezet, tömegközlekedés, valamint a helyi önkéntes tevékenységek erősítése.A program értékeléséről ld.: Holm, A., Nćrmiljřsatsing og levekĺr. Evaluering Handlingsprogram Oslo indre řst [Helyi környezet és életfeltételek. Értékelés – Oslo keleti-központi kerületeinek fejlesztési programja], NIBR report no. 12/2006 (Oslo: Norwegian Institute for Urban and Regional Research, 2006).
E célok elérése érdekében a közösségi központ alkalmazottainak fel kellett adniuk a tradicionális megközelítéseket és a szolgáltató és képessé tevő ágensként betöltött szerepeikhez kapcsolódó skatulyákat. Ma egy négy főből álló fenntartható fejlődés csoport dolgozik; munkájuk 40%-ban abból áll, hogy a központ működtetése során a helyi lakosság minden szegmensét elérjék, 60%-ban pedig abból, hogy fenntartsák és fejlesszék a helyi parkokat és szabadtéri helyszíneket annak érdekében, hogy azok mindenki számára elérhetőek legyenek, s egész évben használhassák őket szabadtéri tevékenységekre. A csapatnak deklarált célja, hogy szakmaközi projekteket, hálózatokat és módszereket fejlesszen, elérve a szociális lakásokban élő legmarginalizáltabb csoportokat is. A kultúra, a környezet és a helyi demokrácia integrálására is fejlesztenek módszereket: a fenntartható közösséget egészségfejlesztő tényezőnek tekintik.
„Munkánk alapvető kiinduló pontja az, amit a Dalai Láma a „kedvesség politikájának” nevez, s a kollektív értékekre fókuszál” mondja a program vezetője, Susan M. Guerra, vagyis „Én vagyok, mert mi vagyunk. Módszertani alapjaink közösségfejlesztői gyökerűek. Nem könnyű lefordítani azt a szót, hogy „közösség”, mivel számtalan jelentésárnyalata van, beleértve a helyi közösséget mint egészet, az összetartozást, a közös érdekeket, a társadalom fő testén kívül működő csoportosulásokat, vagy az intézményi stábot. Célunk, hogy „élő szövetet” hozzunk létre, mely összeköti a közösség e különböző aspektusait. Antropológiai megközelítést igyekszünk használni, amennyiben elérhetővé tesszük magunkat, meghallgatjuk az embereket, és elemző módon szemléljük a dolgokat. Sokat beszélgetek személyesen; járom a kerületet, s ott találkozom az emberekkel, ahol éppen vannak, beszélgetünk az életkörülményeikről, arról, hogy milyen kérdéseket tartanak fontosnak, s miben vennének esetleg részt. Szeretnénk felhangosítani az ő narratíváikat. Számos módon dokumentáltuk ezeket, például fotókiállításokon, vagy történetmesélő estéken. Egyszerű dolgokat teszünk, hozzájuk közel álló módokon. Amikor a központ lett az LA–21 csomóponti helye, mind szimbolikus, mind konkrét értelemben megnyitottuk az ajtókat, felhúztuk a függönyt és felépítettük a párbeszéd színterét.“Paaby, K., “Demokrati ikke bare for de innvidde” [Demokrácia – nem csak beavatottaknak], in: Ideas Bank Year Book 2006 (Oslo: Ideas Bank, 2006),
88. o.
Az egyik legelső esemény egy Jövőműhely voltA Jövőműhely módszere a jövőről alkotott praktikus és közös elképzelések kidolgozását célozza. A résztvevőket „társadalmi építészeknek” tekinthetjük, akik saját jövőjüket konkrét elképzeléseken és cselekvési terveken keresztül formálják. A módszert Robert Jungk jövőkutató és újságíró dolgozta ki az 1960-as években; ld. Jungk, R. and Müllert N., Future workshops: How to create desirable futures (London: Institute for Social Inventions, 1987); Paaby, K., “The future scenario workshop – learning for democracy”, in: The Ideas Bank, Signals. Local action – success stories in sustainability (Oslo: Ideas Bank, 2011), 72–76. o. Szerkesztői megjegyzés: a módszer részletes leírása magyarul is megjelent: Vercseg Ilona (2004): Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak. Budapest, Közösségfejlesztők Egyesülete. 33–36. o. Jövőműhely , melyen a résztvevők többsége állampolgárként és különböző helyi csoportosulások képviselőjeként volt jelen, valamint egy „Nyitott Ház” esemény, a helyi politikusokkal. Azóta különféle párbeszéd módszereket alkalmazunk, például személyes beszélgetések és nyilvános találkozók formájában, melyeken kreatív módszerekkel dolgozunk, például kávéházi beszélgetéseket és művészeti projekteket valósítunk meg.
Guerra lelkesen emlékszik vissza arra, miként kezdődött a terület fejlesztésének tervezése: „Egy, a műhely eredményeire építő „Újság a jövőről” terjesztésével keltettük fel az érdeklődést. Mielőtt bárkit meghívtunk volna a találkozóra, szavakkal és képekkel mutattuk be, hogyan nézhetne ki a jövőben a központ körül fekvő terület… Aztán valóban elkezdődött a párbeszéd! Az emberek azt hitték, hogy ez egy igazi újság. 150-en jöttek el a megbeszélésre, s vettek részt aktívan, beleértve az utánkövetést is. Sok elképzelésük megvalósult, többek között egy közeli tér kialakítása és a Falművészet projekt.”
„A parkok és városi terek az emberek kertjei” – ez a gondolat állt a helyi nyitott terek mint találkozó helyek és demokratikus platformok fejlesztésének hátterében. A közösségi találkozók eredményeire alapozva konkrét tervek készültek a közösségi központ előtt fekvő nyitott tér és park fejlesztésére. Az Állami Lakásfejlesztési Bank társfinanszírozást vállalt. Ezt a forrást az LA–21 FórumA Local Agenda 21 nyomán Norvégiában több városban hozták létre a politikusok és választott hivatalnokok, a közigazgatás, az állampolgárok és a civil társadalom, ill. a magánszektor együttműködésének hasonló platformjait. kezelte, melyben képviselteti magát a tanács is, mely azonban, közös megfontolások alapján, nem kapott vezető szerepet. „Mernünk kell felvállalni ezt a szemléletmódot” – mondta a tanács akkori vezetője, Tone Tellevik Dahl. „A cél az volt, hogy forrásokat és adminisztratív segítséget biztosítsunk egy helyi kezdeményezés számára, hogy az döntéshozóként és résztvevőként teljesedjen ki egy komplex, szektorközi és időigényes változási folyamatban.Forrás: Tone Tellevik Dahl: „Democratic improvement. From local practice to implementation in the national policy” [Demokratikus fejlődés. A helyi gyakorlattól a nemzeti politikáig.], Az Ideas Bank „Refurbishing Democracy” [A demokrácia helyreállítása] c. szemináriuma, 2005. október 27. A park, mely korábban puszta volt, és gyakran esett vandalizmus áldozatává, s amelyet sokan nem tartottak biztonságos területnek, élő találkozási hellyé alakult át, ahol le lehet ülni, korcsolyázni, pingpongozni lehet, helyet ad egy alkalmanként működő piacnak, cserepiacoknak és sok más tevékenységnek, s mindemellett szép növényekkel és tetszetős tájképpel vonzza a tekintetet.
A közösségi központ kialakítása során Guerra és munkatársai kiemelt figyelmet fordítottak a kommunikáció kérdéseire. „Folyamatosan keressük a kommunikáció új útjait: tudunk-e olyan kifejezési formákat találni, melyek képesek megjeleníteni a közösségi központot használók eltérő véleményeinek és szempontjainak érdekközösségét?” Ez vezetett a Falművészet projekthez – a „Gyere be!” jelzés megjelenítéséhez. Az ötlet az 1930-as években Mexico City-ben működött mural festőktől származik, akik köztereket használtak arra, hogy korábban meg nem hallgatott lakossági csoportok kifejezhessék magukat.
Az LA–21 Fórum egy év leforgása alatt hat műhelyre hívta meg a környékbeli, lakhatással foglalkozó szervezeteket. Miután bemutatták nekik a mexikói mural festők munkáját, föltették nekik a kérdést: „Mitől lesz egy szomszédság jó és biztonságos? Mit jelent Önnek Sagene? Mi a művészet?” A résztvevők vázlatokat írtak arról, hogy milyen érzéseik vannak a szomszédsággal kapcsolatban, tapasztalataikról és a jövőre vonatkozó elképzeléseikről. A résztvevők különböző életkori és szociális hátterű csoportokat képviseltek. A szervezőknek olykor valódi kihívást jelentett, hogy felülkerekedjenek a folyamatot kontrollálni akaró személyeken; valaki azért hagyta ott a folyamatot, mert úgy érezte, ő „szakértő”, akire a többieknek hallgatniuk kellene!
Az első három műhelytalálkozó után a résztvevők izgatottak lettek, s szerették volna megvalósítani az elképzeléseiket, ezért egy helyi építészt és egy művészt kértek fel a műhelyeken felmerült elképzeléseket ötvöző folyamat önkéntes vezetésére. 12 javaslatot dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy a falat miként lehetne kifesteni. Ezt egy egyezkedési és konszenzuskereső dialógus követte, mely során kialakult a ma is megtekinthető végső eredmény.
Egy környezetvédelmi elem is bekerült a projektbe, a helyi kerámiaüzemből származó régi bögrék és kerámiatárgyak újrahasznosításával. Az LA–21 Fórum a lehető legtöbb embert szerette volna bevonni a megvalósításába, ezért a Sagene-i Környezetvédelmi Napon nyílt műhelyt rendezett, ahol 100 db fehér cserepet festettek meg a résztvevők. Az esemény meglehetősen sok embert vonzott – minden oldalról lelkes javaslatok érkeztek.

Susan Guerra konklúziója: „Ez egy identitás– építő folyamat volt. Helyi vezetést,
jó együttműködéseket hoztunk létre, s megteremtettük az emberektől induló
kezdeményezések támogatását. Nem utolsó sorban, a Falművészet projekt a
részvétel és helyi narratíva közösség által támogatott megjelenítése lett.
Számunkra a kihívás az volt, hogy legyünk tudatában saját szerepünknek, ami
nem a kontroll vagy szakértői szerep, hanem hogy lehetőségeket teremtsünk,
segítsünk, és konstruktív módon használjuk szakmai tudásunkat.
S megtapasztaltuk, hogy a minőségi folyamatok időigényesek.”

Fordította Farkas Gabriella

Sagena Mural: A közösség és a részvétel nyilvános hitvallása

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár