Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Közösségi munka a cigány és hátrányos helyzetű, valamint az egyéb nemzetiségű lakosság körében – Mezőberény
Szerző:
Döméné Geszti Piroska
Folyóirat:
Parola
Év:
2007
Szám:
3
Oldalszám:
3

Döméné Geszti Piroska

Közösségi munka a cigány és hátrányos helyzetű, valamint az egyéb nemzetiségű lakosság körében – Mezőberény

I. A cigány lakosság helyzete országos viszonylatban

„Hazánkban a cigányság a legnagyobb lélekszámú etnikai csoport. Sokszínű kultúrájukkal gazdagítják a magyar és egyetemes kultúrát, ugyanakkor többségükben halmozott hátrányokkal küzdenek, melyet tartósan és hosszútávon befolyásol az iskolai végzettség, a normák és érdekek vállalásának konfliktusai, a gazdasági-szociális helyzet, a társadalomban elfoglalt szerep vagy helyzet, és mindezek eredőjeként az életminőség.” (Bognárné Várfalvi Marianna)

1. A Magyarországon élő lakosság, különösen a hátrányos helyzetű népesség egészségi állapota, demográfiai helyzete a társadalom gazdasági fejlődése ellenére romlott. Az idő előtti halálozás, amely több tízezerrel haladja meg a születésszámot, jellemzi a demográfiai mutatókat. Ennek hátterében elsősorban az életmódból adódó problémák húzódnak meg.
Társadalmi szinten elsősorban azoknál a csoportoknál jelentkeznek hátrányok és halmozott hátrányok, amelyek a társadalmi kirekesztődésben is veszélyeztetettek. Bátran kijelenthetjük, hogy a rendszerváltás óta a társadalom legnagyobb vesztes csoportja a cigányság.
A hazánkban élő cigányság – a többi nemzetiségtől eltérően – nem rendelkezik anyaországgal. Az etnikumot 3 nemzetség alkotja, melyek közül legnagyobb a romungro, majd az oláh, s végül a beás. Túlnyomó többségben a magyar nyelvet használják.
2. A cigányság társadalmi helyzetét tekintve sem egységes.
- Többségük alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, bár napjainkban kezd növekedni a tanult emberek száma is.
- Az iskolázottsághoz kötődően jellemző a behatárolt és korlátozott munkavállalási lehetőség, melynek egyenes következménye a tömeges munkanélküliség, illetve a sok esetben kevés jövedelmet nyújtó idénymunka.
- Régi művelt mesterségeik (vályogvetés, teknővájás, edényfoltozás stb.) kihaltak, a technika a vendéglátóiparból is kiszorította a cigánymuzsikusokat.
- A megélhetésre nem elegendő szociális segély a családok, és az egyének ellehetetlenülését okozza.

A cigányság rendkívül tagolt, heterogén társadalmat alkot. Körükben azonban – tényleges számarányukhoz képest – már a rendszerváltás előtt is jóval több volt a szegények csoportjába sorolható család, mint más társadalmi rétegeknél, főként az alacsony iskolai végzettség, a rossz munkaerő-piaci pozíció és a diszkrimináció számos, sok esetben együttesen ható formája miatt. A rendszerváltás után elsősorban a munkanélküliség miatt növekedtek a cigányok és nem cigányok közötti jövedelemkülönbségek. Ferge Zsuzsa szerint 1992-ben a 16 éves és idősebb cigányok mintegy kétharmada volt szegény. A cigányság tömegesen szorult ki a rendszerváltás után a munkaerőpiacról, a cigány életvitelűnek minősítettek körében a munkanélküli ráta a nem cigány életvitelű népességgel szemben több, mint háromszoros (35,8%; 11,2%). „A cigányság tömeges és tartós munkanélkülisége nem csupán a jövedelem csökkenésével járt, hanem erőteljes biztonságvesztéshez, az emberi kapcsolatok átalakulásához is vezetett. A munkanélkülieket amúgy is sújtó előítéletek, a cigánysággal kapcsolatos előítéletekkel súlyosbítva, fokozzák a munkanélküli cigányok kiszolgáltatottságát, megalázottságát, helyzetük reménytelenségét.” (Gyorsjelentés a szegénységről).
A szegénységben jelentős szerepet játszik, hogy a cigány családok népesebbek a nem cigány családoknál, körükben rosszabb az eltartók és eltartottak aránya. Nagyon pozitív jellemzőik az összetartás, az egymás segítése és a gyermekek szentsége.
Fontos társadalmi feladat a cigányság gazdasági, szociális, kulturális felzárkóztatása, munkaerőpiacra történő integrálása és amellett, azzal szinte egyidejűleg, a telepek, telepszerű környezetek kiváltása vagy azok infrastruktúrájának, intézményeinek fejlesztése.

II. A cigány lakosság helyzete Békés megyében

A cigány népesség demográfiai összetételének, illetve életkörülményeinek vizsgálata az utóbbi években, részben mint a legnagyobb nemzetiséget alkotó, részben pedig mint sajátos demográfiai jellemzőkkel bíró népcsoport, folyamatosan az érdeklődés középpontjában áll.
Békés megyében a 2001-es népszámlálási adatok szerint a szlovákok után a cigány lakosok alkotják a legnagyobb számú nemzetiséget. Az országban, s ezen belül a Békés megyében élő nemzetiségek demográfiai jellemzőit vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy miközben az össznépesség nagy része azonos trendeket mutat, addig a cigány népesség demográfiai mutatói jelentősen eltérnek az átlagostól.
- A cigány nemzetiségűek héttizede – az országossal ellentétben nagyobb aránya – városlakó és háromtizede él községekben.
- Az 1960–2001 között eltelt időszakban, évenként változó ütemben, de folyamatosan fogyott a megye népessége, ezzel szemben a cigány lakosság évenkénti növekedési üteme mintegy 3%-os növekedést mutat.
- Az eltelt 41 év alatt a roma népesség több mint háromszorosára növekedett, miközben a megye teljes népessége 15%-kal csökkent. Ennek okai: a cigány lakosság fiatalabb korösszetétele, a női népességre jellemző magas termékenység, korai családalapítás, illetve az, hogy egy nagyobb népesség részeként is megtartották szokásaikat, életszemléletüket.
- A munkanélküli ráta a cigány életvitelűnek minősítettek körében az országos átlagnál is magasabb: 39,2%.

A cigány lakosság életkörülményeinek javításán, társadalmi kirekesztődésének megszüntetésén több Békés megyei szervezet is munkálkodik, mint például a Békés Megyei Munkaügyi Központ (BMMK) és a Békés Megyei Regionális Képző Központ (BMRKK), s tevékenységükkel megpróbálják elősegíteni a cigány lakosság társadalmi reintegrációját. Ilyenek a képzési programok, illetve 2000–2006 között a Roma Start és Roma Start Plusz Program.

III. Közösségi munka a cigány és hátrányos helyzetű – egyéb nemzetiségű – lakosság körében: Mezőberény

1. Mezőberény háromnemzetiségű alföldi város. Lakosainak száma a 2001-es népszámlálás szerint 11 700 fő. A többségében magyar, illetve a német és szlovák kisebbség mellett a lakosság 10%-a , mintegy 1100–1200 cigány nemzetiségű népességből áll.
A város kivezető útjai mellett három cigánytelep ad otthont az itteni 90%-ban romungro családnak (magyar cigány muzsikus családok). A cigány lakosság mintegy 75%–a ezeken a telepeken él, 25%-ra tehető azok száma, akik a városban elszórtan, a másik három nemzetiség között, velük együtt élnek. A telepek lakóépületei, azok környezete közepesnek mondható. 50–50%-ban vannak új és régi lakóházak, épületek vegyesen egymás mellett. A megközelítésük általában megoldott, kiépített út vezet minden telephez. Villany minden lakóépületben van. Élethelyzetük javításához a víz- és gáz bevezetésére és egyéb szolgáltatások biztosítására lenne szükség. A telepek házai egyedi fűtésűek, sok közülük vizes, egészségtelen és a benne lakó család számára kicsi. Egy részük felújításra vagy lebontásra szorulna.
A rendszerváltás utáni privatizáció szinte minden munkalehetőséget megszüntetett Mezőberényben, mind a mezőgazdaság, mind az ipar területén. Megszűntek: két malom, szövőgyár, szőnyegszövő, faipari, fémipari KTSZ, termelőszövetkezetek, téglagyár stb. Helyettük a kisvállalkozások, az őstermelők működnek több-kevesebb sikerrel, de ők nem képesek a város munkanélküli társadalmának még részben sem munkát adni. A környék és a környékbeli városok sem rendelkeznek jobb adottságokkal.
A fentiek és az országosan ismert társadalmi problémák, a kirekesztettség, a munkanélküliség, városunkban is hatottak a népességre. Az itt élő cigány családok 70%-ára elmondható, hogy szegénységben élő, több gyermekes munkanélküli, többszörösen hátrányos helyzetű, a társadalom perifériájára szorult ember, aki gyermekei nevelését, jövőjét nem tudja megoldani. (2003. évi helyi felmérés)
A rendszerváltás után, a Kisebbségi Törvényben megfogalmazottak értelmében, hazánkban minden kisebbségnek jogában áll kisebbségi önkormányzatát megalakítani. Ez városunkban mindhárom kisebbség esetében megtörtént és működik is. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) a helyi cigányság első érdekképviseleti szerve.
2002 januárjában a helyi CKÖ mellett Mezőberényi Cigányokért Egyesület néven alakult egy, a kisebbségi önkormányzattal együttműködő cigány civil szervezet. Az egyesület a helyi cigány lakosok szociális és kulturális felzárkóztatását, a cigány tanulók segítését és a hagyományőrzést tűzte ki céljául. Alapító tagjai között a két helyi cigány értelmiségi mellett a többségi társadalomból származó helyi értelmiségi, közalkalmazott és köztisztviselő is volt, akik nagy segítségemre voltak a későbbiekben.
2003. június 1-jén a BMMK Roma Start Programjának köszönhetően kerültem foglalkoztatás-szervező menedzserként a helyi cigányság mellé munkatársnak. Miután a cigányság helyzete javításának két kulcspontja van: az oktatás-képzés, valamint a munkahelyre való felkészítés és integrálás, így e területek tartoztak fő feladataim közé. Azóta is itt dolgozom, kisebb-nagyobb megszakításokkal.

2. „Őszintén kimondani, ami eszünkbe jut, egyszerűen és csöppet sem hivalkodva kimondani, tartózkodni attól, hogy a beszélgetés során nagy hatást keltsünk: az egyenlőség nagy törvény, amellyel elnyerhetjük a többiek tetszését”. (Stendhal)

Elfogadni és elfogadtatni
Munkámat ismerkedéssel, beszélgetésekkel, családok látogatásával kezdtem. Nagy előnyt jelentett számomra, hogy a cigány lakosok nagy része már ismert, mert munkanélküliként nyáron együtt jártam velük a határba dolgozni, valamint az is, hogy pár évvel azelőtt, egy éves szerződéssel, az Általános Iskola Speciális tagozatán tanítottam gyermekeiket. Emellett a hivatalokban, iskolákban dolgozó régi tanáraim, osztálytársaim lettek a munkámban segítőim.

Helyzetfelmérés
2003 őszén az egyesületi és a CKÖ tagok segítségével teljes körű felmérést készítettünk a cigány lakosság helyzetére, problémáira, igényeire vonatkozóan.
Lakossági Fórum – közösségi beszélgetés, nem tévesztendő össze a közmeghallgatással, amit évente egy alkalommal a CKÖ-nek kell megrendeznie! A felmérés értékelése után lakossági fórumot szerveztünk, ahol a három legtöbbször felmerülő témát tűztük napirendre:
- közösségi tér kialakítása;
- az egyik telep járhatatlan belső útjainak rendbetétele;
- munkalehetőség teremtése.
A lakossági fórumot és a megbeszéléseket a városi Művelődési Központban tartottuk, mivel a két szervezet akkori működési helye (irodája) a Városi Önkormányzat beépített padlásfeljárójában volt, amely megtelt az egy darab íróasztallal, amelyen egy telefon és egy számítógép állt munkánkhoz rendelkezésünkre, valamint két darab székkel.

Munkacsoportok
Az ötletek, javaslatok és a társadalmi munka-felajánlások összegyűjtése után három munkacsoport alakult, amelyek kidolgozták a problémák megoldásának módjait.
– A Közösségi Ház ügyeit intéző csoport
Ez a munkacsoport testületi anyagot készített a Városi Önkormányzat Képviselő-testülete részére, amelyben a cigány kisebbség számára közösségi ház biztosítását kérte. Kérelmünk kisebb vita után eredménnyel járt, hiszen a német és szlovák kisebbségnek már akkor működő közösségi háza volt. Igaz, nem az Önkormányzat adományozta. 2003. november 23-án a Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 10 év használatra átadta a Mezőberény, Kérhalom u. 10. sz. alatti önkormányzati lakóingatlant a CKÖ részére, közösségi ház céljára.
Nagy szerepe volt a sikerben annak, hogy az akkori Képviselő-testületben minden kisebbség képviseltette magát, így a cigány is, és voltak más testületi tagok is, akik támogatták elképzeléseinket.

Harc a Közösségi Házért
Mire előkészítettük a megállapodást a ház átvételére, fenntartására, rendbehozatalára vonatkozóan, értesítést kaptunk, hogy a testület új tárgyaláson fog újból dönteni a Cigány Közösségi Ház ügyében, ugyanis a felajánlott és elfogadott ingatlan az egyik cigánytelep közelében, de nem cigányok által lakott környezetben van. Az ottani lakosság aláírást gyűjtött az ellen, hogy ott Cigány Közösségi Ház működjön.

Nyilvánosság
Szinte percek alatt cselekedtünk.
Elkészítettük a SZMSZ tervét, a nyitva tartás és a Közösségi Ház használatának szabályait. Ezt a Képviselő-testület rendkívüli ülésen hagyta jóvá.
- Ezt nyilvánosságra hoztuk a helyi újságban és a Berény-tévében is.
- A körzet képviselőjének segítségével összehívtuk a két utcát érintő lakosságot (akik az aláírásukat adták) télvíz idején, 2003 decemberében. A tájékoztatót a ház udvarán tartottuk meg, mert akkor abban még egy család lakott, és egyébként sem kaphattuk volna meg a második testületi döntésig, s az átadást rögzítő megállapodás aláírásáig a kulcsokat. Mindenki ott volt. Hosszan tartó beszélgetésbe, győzködésbe került, mire egy részüket sikerült hellyel-közzel meggyőzni arról, hogy nem éjszakákon keresztül tomboló cigány diszkókat szeretnénk itt rendezni, hanem komoly, értelmes, tartalmas programokkal fogjuk megtölteni a házat.
Eredmény
2003 decemberében az év utolsó testületi ülése döntött a Cigány Közösségi Ház ügyében. Ezen az ülésen mint 50 cigány felnőtt lakos jelent meg (lehet, hogy megijedtek tőlünk?). Nem tudjuk, de 2004. január 4-én aláírtuk a megállapodást és átvettük a kulcsokat.

Közös öröm – közös munka
Ettől kezdve teljesen elfelejtettük a padlásfeljárót. A cigányság apraja-nagyja, ki miben tud segíteni alapon a nap minden szakában ott nyüzsgött és tette a dolgát. A belső átalakítást, festést, mázolást, burkolást még januárban elvégeztük. Közben berendezési tárgyakat, technikai eszközöket szereztünk. A jegyző nem engedélyezte azt sem, hogy az addig használt ócska íróasztalt, két széket és számítógépet kihozzuk, a berendezési tárgyakat a helyi Művelődési Központ, Könyvtár, Múzeum, Humán Segítő leselejtezett, de még raktáron lévő készleteiből szereztük. A helyi képzések megszervezéséhez, lebonyolításához a mai napig is az egyik általános iskolától kapott padokat, székeket használjuk. Számítógépet a BMMK-tól kaptunk 1 forintért.
Jó érzés volt, hogy mindenki, akit megkerestünk, támogatta az ügyünket valamivel. Újabb számítógépeket, internet-használatot pályázaton nyertünk.
A ház 2004. február 1-jén nyitott ki, természetesen a munkában résztvevők közös rendezvényével, főzéssel, vacsorával, táncmulatsággal ünnepeltünk.
A közösségi ház külső rendbetétele, az udvar átalakítása, ólak lebontása, az udvaron főzőhely, közösségi tér kialakítása tavasszal történt meg, ugyancsak lakossági összefogással. A munkák irányítására a Roma Start Program támogatásával, egy cigány származású kőműves szakembert alkalmaztunk.

– Úttársulás létrehozása volt a feladata a második munkacsoportnak.
Lakossági problémaként merült fel, hogy a legrégebbi cigánytelep (nevezetesen London) belső útjai földutak, s miután a telep a városszéli nádas környékén található, az utak esős időben járhatatlanok. Ilyenkor sok esetben az orvosi ügyelet és a mentő sem tud a megfelelő címre bejutni.
Első körben, a lakosság munkájának felajánlása mellett, a polgármestert kerestük meg.
Az elképzelésünk ugyanis az volt, hogy a város az említett utak feltöltésére rendelkezésünkre bocsát megfelelő mennyiségű és minőségű kohósalakot (ami évek óta tornyokban „díszítette” a Köröshöz kivezető út mindkét oldalát, anélkül, hogy bárki is hozzányúlt volna). Ezt a kérésünket a polgármester, a jegyző segítségével, elutasította.
Ekkor támadt először az az érzésem, hogy a Közösségi Ház ügyében oly készséges, támogató vezetők csak szabadulni akartak a cigányoktól. Nem volt számukra előnyös, hogy közel voltunk, bent az önkormányzat épületében. (Ez később be is bizonyosodott számomra: munkanélküli időszakomban az utcán találkoztam a jegyzővel, aki tudja, hogy én ilyenkor is kijárok segíteni. Ott, az utca közepén, szinte felszólított arra, hogy ne írjak pályázatot a cigányoknak!) Egyébként szerintünk arra számítottak, hogy a cigány közösség „befürdik” a vállalt kötelezettségeibe és az egész dolog működésképtelenné válik.
Ebben nagyot tévedtek.
Kohósalak helyett egy helyi építési vállalkozótól szereztünk bontásanyagot, törött cserepet, téglát. Ezt a lakosság elterítette. Ezután azzal a kéréssel fordultunk a Képviselő-testülethez, hogy az utak leburkolásában az önkormányzat nyújtson segítséget, oly módon, hogy az általunk létrehozott úttársulás (minden ott lakó) csak a költségek felét legyen köteles befizetni – hiszen e családok szinte egytől egyig munkanélküli segélyből élnek –, a költségek másik felét pedig szavazza meg a testület önkormányzati támogatásként. Elképzelésünket, programunkat támogatta a körzeti orvos és a Humán Segítő Szolgálat is.
A testületi döntés megszületett. A csoport létrehozta az Úttársulást, amely a lakosságtól 3000 forintos részletekben, havonta gyűjtette be a lakossági hozzájárulást. Amikor az utolsó részlet befizetése megtörtént, az önkormányzat egy hónapon belül leburkolta az említett utakat.

– Munkalehetőség teremtése
Jómagam voltam a munkacsoport vezetője.
Ha őszinte akarok lenni, márpedig az vagyok, ezt a problémát már akkor tudtam, amikor még ott sem voltam. 2003 júniusában, a pályázatok figyelésekor, egy KAC pályázat került a kezembe, amelyet el is készítettem. A pályázat 16 fő tartós munkanélküli foglalkoztatásáról szólt, amelyben a három cigánytelep környékének rendbetételét tűztem ki célul. (Az önkormányzat ugyan minden évben nyert közmunka programot, de egyrészt minden esetben a város központjának szépítése volt a feladatuk, másrészt minden esetben ugyanazokat a munkanélkülieket hívta be közmunkára tavasszal 3 hónapra, mert első körben elvégeztek egy parkosítási tanfolyamot.) Az, hogy a város kivezető útjai mellett, a cigánytelepek környékén szeméttelep, járhatatlan sűrűségű bozótos stb. van, az senkit nem érdekelt rajtunk kívül.
2003 novemberében értesítettek a pályázat eredményéről. A programra 500 000 forintot nyertünk. Ugyanakkor a BMMK Roma Start Programjának támogatása a pályázati programhoz 1 200 000 forint volt.
Ez a program már nem csak a cigányságról és a cigányságnak szólt. Érintette a más nemzetiségű hátrányos helyzetű munkanélküli lakosságot is, ugyanúgy, mint a táboroztatások, képzések és egyéb kulturális programok is.

Képzések
Mint foglalkoztatási menedzsernek, munkaköri kötelességem volt a képzésekre, átképzésekre való szervezés is. Annak, hogy a közösségi ház megnyitása után helybe hoztam a képzéseket, két oka van:
- A munkanélküli segélyből élőknek nem volt még annyi pénzük sem, hogy naponta bejárjanak Békéscsabára, hiszen a Munkanélküli és a Képzőközpont is ott működik.
- Bevételi forrást jelentett, mert a helyben történő képzéseknél kifizetik a terembérletet és a tanfolyam idejének arányos rezsiköltségeit is.
- Az első képzés idehozatalán egy évig dolgoztam. Jelenleg előre tervezzük és szervezzük a képzéseket.

Kisközösségek, egyéb civil szerveződések
2003 őszén megalakult a Napsugár cigány gyermektánccsoport, amely jelenleg is működik. 2005-ben megalakult a Mezőberényi Cigány Gyermekekért Egyesület, 2006-ban a cigányság kezdeményezésére megalakult az Összefogás a Nagycsaládosokért Egyesület.
Pénzforrások
- tagdíjak, szponzorok támogatása 1–1 programra;
- rendezvények bevételei;
- pályázati források;
- a Munkaügyi Központ bértámogatása.
A Lakossági Fórumok rendszeresek azóta is, évenként legalább két alkalommal rendezünk ilyet. Az aktivistákkal és a munkatársakkal közösen „ötletelünk” minden pályázat benyújtása, kidolgozása előtt.

Összefoglalva, a Mezőberényi Cigányokért Egyesület eddigi fő tevékenységei, a napi ügyfélszolgálat, a lakossági ügyintézés segítése mellett, a következők:
- Foglalkoztatás-szervezés: 2003 óta mintegy 80 főt sikerült munkához juttatnunk munkaerőpiacon történő elhelyezéssel, ill. foglalkoztatási programok lebonyolításával, pályázati és Munkaügyi Központi támogatásból, pl. a telepek rendezésére, fásítására, a telepek mentén a kivezető utak takarítására stb.
- Képzések, átképzések szervezése
- 2004. április–május: Közéleti Képzés hét alkalommal a megyei cigány szervezetek és Kisebbségi Önkormányzatok vezetői, képviselői részére.
2007 őszétől rehabilitációs foglalkoztatás indítását tervezzük 18 fővel (a képzési program akkreditációja folyamatban van).
OKJ-s képzések szervezése:
2005. november–2006 március: Gyorsétkeztetői tanfolyam 20 fő részére.
2006. május–június: Számítógép kezelői tanfolyam az egyesületi alkalmazottak és tagok részére.
2006. június–2006. október: Házi segítségnyújtó tanfolyam 16 fővel.
2006. november–2007 március: Állatgondozó tanfolyam 16 fővel.
2007 őszén indítjuk a Kőműves tanfolyamot minimum 16 fővel.
- Kerekasztal programok, 2005 áprilisától 4 alkalommal, a helyi civil, önkormányzati, vállalkozói, a roma és a többségi társadalom kommunikációjának segítésére.
- Általános iskolások felzárkóztatása
- iskolai koordinátorok foglalkoztatása;
- korrepetálások szervezése;
- kommunikációs, problémamegoldó tréningek szervezése, drámapedagógiai módszerek alkalmazása;
- vetélkedők, kirándulások – művelődési céllal – az iskolai oktatás erősítésére;
- tematikus gyermektáborok minden nyáron 1–2 alkalommal, népismereti, honismereti, bűnmegelőzési, életmód, egészségügyi, művelődési stb.;
- hagyományőrző gyermektánccsoport működtetése.
- Kulturális rendezvények
Hagyományos: évente két alkalommal, tavasszal MÁJUSI KÖRKÉP, ősszel ŐSZI VÁSÁR címmel három napos rendezvénysorozat: meseelőadás óvodások és kisiskolások részére; játékos vetélkedő az általános iskola speciális tagozatán; majális vagy cigánybál.
2007-ben a tavaszi rendezvény gyermeknappal bővült, illetve egy budapesti kirándulással. A BOHÓCPARÁDÉ programja mellett az Állatkertbe is be tudtuk vinni a gyerekeket!
Karácsonyi műsor az öregeknek.
- Más tevékenységeink
- egészségügyi előadások kismamáknak és az iskoláskorúak szüleinek;
- Roma Kulturális Nap szervezése;
- a Békés Megyei Cigány Lakosok Kulturális Fesztiváljának az elmúlt években; háromszor adtunk helyet és voltunk rendezői;
- zenés, táncos rendezvények fiataloknak;
- tapasztalatcserék, fórumok;
- pályázatok figyelése, írása, lebonyolítása.

Programjaink nagy részét pályázati támogatásokból tudjuk megvalósítani. Az elmúlt években több olyan programunk volt, amely megyei szinten próbálta összefogni, hasznos ismeretekkel ellátni a cigány szervezeteket, azok vezetőit, képviselőit.
8–12 millió forintos éves pénzforgalommal dolgozunk. Rengeteg további tervünk és megvalósításra váró programunk van, amelyekre pályázati támogatásokat próbálunk lehívni. Ezekben az esetekben a program megvalósítása természetesen a pályázat eredményének függvénye.
Munkám optimizmusa nem jelenti azt, hogy nincsenek akadályok és mindig minden jól sikerül. Igyekeztem itt-ott érzékeltetni is ezt. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a kitaposatlan utak sohasem járhatatlanok, hanem csak göröngyösek.
Örülök annak, hogy a 120 órás közösségfejlesztő képzésen részt vehettem, mert nagyon sokat tanultam, új szemlélettel látom a saját eddigi tevékenységemet és ez a szemlélet, módszer meghatározó lehet a jövőbeli munkánkban.
Ha valaki megkérdezte volna tőlem, hogy közösségfejlesztő vagyok-e, azt válaszoltam volna, hogy nem. Én csak egy nagy gyakorlattal rendelkező népművelő vagyok, aki tudja, hogy mit, hol és hogyan intézzen el, vagy hol járjon utána, illetve aki jártas a közösségszervezésben, ért egy kicsit a pályázatíráshoz, a programszervezéshez és lebonyolításhoz. És még azt mondtam volna, hogy szeretem a munkámat, hivatásomnak, szívügyemnek tekintem, a közösségért fáradhatatlanul, éjt nappallá téve vagyok képes tenni.

„Vállaltam olyan csodadolgot, amire senkise kért,
Énekelek melegebb fényű romlatlan csillagokért.”
(Dinnyés József daltulajdonos)

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár