Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Tanulmány a közép-kelet európai zöldszervezetekről
Szerző:
maja, pepe
Folyóirat:
Parola
Év:
1997
Szám:
1
Oldalszám:
7.
Intézmények:
Regionális Környezetvédelmi Központ (REC), Environmental Partnership for Central Europe - Ökotárs, WWF, MilieuKontakt Oost-Europa, SOROS, Greenpeace, Phare, Friends of Earth és World Learning
Települések:
Közép- és kelet-Európa, Visegrádi Országok, Románia
Tárgyszavak:
nonprofit szektor, zöld szervezetek
Megjegyzés:
THE BULLETIN: A Közép-és Kelet Európai Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar Irodájának hírlevele (37.szám 1997 május-június).

Nonprofit szektor

Tanulmány a közép-kelet európai zöldszervezetekről

A Regionális Környezetvédelmi Központ megjelentette a “Problems, Progress and Possibilities: A Needs Assessment of Environmental NGOs Central and Eastern Europe” (Problémák, fejlődési irányok és lehetőségek: felmérés a közép- és kelet-európai országokban működő környezetvédelmi NGO-k szükségleteiről) című kiadványát.
A tanulmány először vállalkozik arra, hogy a régió nem-kormányzati környezetvédelmi szervezeteiről átfogó érékelést nyújtson. A spanyolviaszt nem találtuk fel, viszont tényszerűen igazolja azokat a problémákat, amelyekkel mindennapjaitokban viaskodtok. Ha már a morgás sok esetben nem segít, reméljük, hogy néhány döntéshozóban megpendít majd valamit ez a tudományosan megalapozott vizsgálat.
A REC 15 térségbeli ország 3000 zöldszervezetének küldte el kérdőíveit, melyek 62 százaléka érkezett vissza kitöltve, tehát a kutatási eredmények megalapozottnak tekinthetők.
A tanulmány fontos háttérdokumentum több mint 100 nemzetközi támogató szervezet számára, amelyeknek információra van szükségük a 3000-nél is nagyobb számú Közép- és Kelet-Európában működő szervezet jelenlegi helyzetéről és problémáiról. Ezek az információk jelentősek továbbá a környezetvédelmi minisztériumok, parlamenti képviselők, az üzlettel foglalkozók, a helyi önkormányzatok, a média és a lakosság közösségei számára.
A kutatásnak négy fő célja volt:
feltárni (1) a környezetvédő szervezetek jelenlegi helyzetét és szervezeti sajátságait; 82) a főbb szükségleteket és problémákat; (3) a zöld mozgalmak REC-kel kapcsolatos tapasztalatait; (4) és azt, hogy miként segíthetik az adományozók ezeket a szervezeteket.

A főbb dolgok:
A zöldszervezetek többsége (kb. 2000) a Visegrádi Országokban található. Ennek több mint a fele működik kisebb városokban, a másik fele majdnem egyenlő mennyiségben oszlik meg a fővárosokban és a nagy ipari központokban.
A többségüknek nincsen fizetett alkalmazottja, így a hozzáértő személyzet hiánya az egyik legnagyobb probléma. A szervezeteknek több mint a fele működik 25-nél kevesebb aktív taggal. A legtöbb szerveződés meglehetősen fiatal: többségüket 1990 után jegyezték be. A kutatás kimutatta, hogy számuk 180-nal nő évente, és az újonnan létrejöttek különösen sokféle segítségre szorulnak.
A szervezetek fő célja majdnem minden esetben a közvetlen környezetvédelmi tevékenység, az oktatás és képzés és a környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztése. A legtöbben optimisták céljaik elérését illetően, ám a túlnyomó többség munkája folytatásához támogatást kér olyan donoroktól, mint amilyen a REC is. Kiderült a kutatásból, hogy a donor szervezetek még korántsem teljesítették küldetésüket. Az adományok és képzések biztosításával kapcsolatban sok nemzetközi szervezetet említettek a válaszadók. (Environmental Partnership for Central Europe – Ökotárs, WWF, MilieuKontakt Oost-Europa. SOROS, Greenpeace, Phare, Friends of Earth és World Learning, stb.)
Bár sok szerveződésnek vannak jelentős problémái és szükségletei, kb. a 2/3 vagy részben, vagy teljes mértékben sikeresnek tartja magát. A legtöbben azonban nem érzik a környezetre gyakorolt közvetlen hatásukat, vagy még nem mérték azt, 10%-nál kevesebb tartja magát részben vagy teljesen eredménytelennek. Igaz ugyan, hogy nem ismeretesek pontosan azok a kritériumok, amik alapján a sikerességet elbírálják. Ezek a szempontok minden egyes esetben mások, de azt általánosságban meg lehet állapítani, hogy azok, akik sikeresebbnek tartják magukat, nagyobb költségvetéssel, nagyobb létszámú tagsággal dolgoznak, fejlettebb a kapcsolatuk a nemzetközi támogató szervezetekkel és magasabb szintű a kooperációjuk mind a saját országukban működő, mind a külföldi szervezetekkel és irodákkal. Ebbe a körbe tartoznak a Visegrádi Országok és Románia. Kampány- és lobbyi-tevékenység is csak ezekben az országokban zajlik.

A zöldszervezetek 75%-a tartja saját anyagi helyzetét labilisnak, vagy kifejezetten rossznak. Több mint a szervezetek fele 1000 USD-nál, két-harmada 500 USD-nál kevesebb évi költségvetéssel gazdálkodik. Túlnyomó többségüknek nagy szüksége van a kívülről érkező anyagi segítségre, ennek egyik legjelentősebb forrásaként említik a REC-et. Legtöbben a nem elegendő anyagi támogatottságot, a kommunikáció eszközeinek korlátozott használatát, az önkéntesek tartós hiányát és a zöld mozgalom általános gyengeségét említik a legsúlyosabb problémák között. A zöldszervezetek környezetvédelmi projectek indítása, eredményességük, hatékonyságuk növelése terén szorulnak leginkább támogatásra. Meg kell állapítani, hogy az egyes szervezetek, valamint a helyi környezetvédő mozgalmak és a kormányzatok közt alig van együttműködés, vagy ha van, az helyi szinten zajlik. A legtöbben úgy látják, hogy a kormányzatokat nem érdeklik a környezetvédelmi kérdések, sőt többségük negatív attitűddel viseltetik a zöldszervezetekkel szemben. A kedvezőtlen adójogszabályok pedig tovább nehezítik a helyzetet. Közép-Európán belüli nemzetközi együttműködésről alig lehet beszélni. Annak ellenére ez a helyzet, hogy a legtöbb szervezet belátja, hogy a környezetvédelmi problémák megoldásához összehangolt tevékenységre van szükség, s ezen belül is legfontosabb a kormányzattal való együttműködés.
A szervezetek fele tekinti magát a REC régi partnerének, vagy számol be alkalmi együttműködésről. Kb. a szervezetek fele azonban sosem használta a REC forrásait, nem vett részt programjaiban, sőt sosem hallott róla. A helyi irodákkal kétszer annyi szervezetnek van kapcsolata, mint a szentendrei központtal. Mindent összevéve, úgy tűnik, jelentős az igény a REC által nyújtható anyagi támogatásra, információra, ösztöndíj és egyéb programokra, főleg a kisebb szervezetek körében. (A nagy szervezetek gyakorta konkurenciát látnak a REC-ben.) A kérdőívek tanúsága szerint a REC az egyik leginkább igénybevett nemzetközi szolgáltató szervezet, amely egyaránt nyújt anyagi támogatást, technikai segítséget, részt vesz az információ terjesztésében, képzéseket szervez, kapcsolatokat épít. A leggyakrabban elhangzott kritika szerint a REC túlzottan bürokratikus, nagy méretű és drága, az alkalmazottak pedig túl sok időt töltenek az irodában ahelyett, hogy közvetlenül kapcsolatba lépnének a zöld mozgalom tényleges tevékenységével. (hm?!)

maja és pepe

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár