Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Mi is az a közösségi rádió
Folyóirat:
Parola
Év:
2004
Szám:
1
Oldalszám:
8
Nevek:
Claudia Villamayor, Ernesto Lamas, José Ignacio López Vigil
Települések:
Afrika, Argentína, Dakar, Franciaország, Fülöp-szigetek, India, Kanada, Szenegál
Tárgyszavak:
ARC, CNRL, FARCO, közösségi rádió, AMARC, TAMBULI
Mi is az a közösségi rádió
Vissza a tartalomhoz
Mi tesz egy rádióállomást közösségi rádióvá? Talán a legjobb mód ennek meghatározására, ha megkérdezzük az AMARC, a közösségi rádiós világszervezet tagjait:

Közösségi rádió, helyi rádió, együttműködési rádió, szabad rádió, alternatív, oktatási rádió. Ha a közösségi rádiós világszervezet tagjai ennyi különböző névvel illetik magukat, akkor a gyakorlatuk és a profiljuk is sokféle lehet. Néhányan inkább zeneiek, mások inkább harciasak, de van, ahol ez a kétféle profil kiegészíti egymást. Vannak ilyen rádiók aprócska falvakban, de a legnagyobb világvárosok szívében is. Lehet, hogy csak egy kilométeres körben sugároznak, de lehet, hogy az egész országot átfogják, sőt, egyes rádiók a világ minden pontjára eljuttatják a műsorukat.
Néhányat nonprofit csoportok működtetnek, máshol a szakszervezetek a fenntartók, ahol a tagok a hallgatók. Más rádiókat diákok, egyetemek, önkormányzatok vagy egyházak működtetnek. Vannak, ahol a hallgatók adományaiból élnek, máshol reklámoznak vagy a kormányzat támogatja őket.
„A Szabadság Hullámai”, a világ közösségi rádióinak hatodik világkonferenciájának zárójelentése
Dakar, Szenegál, 1995. január 23–29.

Amikor a rádió előmozdítja a lakosság részvételét, és megvédi saját érdekeit; amikor a hallgatóság ízlésére jó humorral reflektál, és ezt tartja fő céljának; amikor igazán informál; amikor a mindennapi élet ezer és egy problémáját próbálja megoldani; amikor a kulturális sokszínűség felülírja a kereskedelmi egyfajtaságot; amikor a nő nem csupán egy szép hang vagy nézettségnövelő tényező, hanem igazi szereplője a kommunikációnak; amikor a diktatúra semmilyen formája nem elfogadott, még a nagy kiadók zenei diktatúrája sem; amikor bárki elmondhatja a véleményét mindenféle diszkrimináció és cenzúra nélkül: ez a közösségi rádió.
Azok a rádióállomások, amelyek a közösségi nevet viselik, nem írhatók körül a pénz és a reklám logikája által. Mások a céljaik, az erőfeszítéseik a civil közösség önrendelkezésének erősítésén alapul. Természetesen ennek a szolgálatnak vannak politikai vetületei is: befolyásolni kívánják a közvéleményt, elutasítva a konformizmust, konszenzust teremtve és a demokráciát építve. A fő cél, ahonnan a nevüket is kapták, a civil társadalom építése, erősítése.
„Túlélési kézikönyv rádiórajongók számára”, José Ignacio López Vigil

A közösségi rádió történelmi-filozófiai háttere az, hogy hangot adjon azoknak, akiknek nincs hangjuk, legyen a szócsöve az elnyomott embereknek (legyen ez akár faji, nemi vagy akár osztályalapú) és legyen a felemelkedésük eszköze.
(…)
A közösségi rádiónak három fő jellemzője van: nonprofit alap, közösségi tulajdonlás és ellenőrzés, közösségi részvétel.
(…)
Ki kell jelenteni, hogy a közösségi rádió fő célja nem az, hogy valamit tegyen a közösségért, hanem az, hogy a közösség tegyen, illetve tehessen valamit saját magáért, például tulajdonolja és ellenőrizze a saját kommunikációs csatornáit.
„Mi az a közösségi rádió?”, az AMARC Afrika és Dél–Amerika gyakorlati kézikönyve

Latin-Amerikában körülbelül ezer olyan rádió van, amelyet közösséginek, civilnek vagy oktatásinak mondhatunk. Mindegyiküket a saját politikai vagy szociális céljaik jellemeznek és vezetnek, a céljuk pedig olyan igazságos rendszer keresése, ahol az emberi jogokat elfogadják, a tömeg számára pedig megnyitják a lehetőséget, hogy a hangjuk segítségével hatalomhoz jussanak a saját életük felett. Mindegyik ilyen típusú rádió nonprofit alapon működik, ami természetesen nem zárja ki, hogy növekedjenek, és idővel helyet követeljenek maguknak a rádiós piacon.
(…)
A közösségi vagy civil rádiókat a legjobban meghatározni vagy az általuk képviselt és bemutatott értékekkel lehet, vagy pedig a politikai-kulturális, gazdasági és üzleti céljaikkal, amelyek mindre vonatkozóan nagyon hasonlóak.
(…)
A közösségi vagy civil rádiók új hangokat, új formákat, más zenei hangzást, más típusú zenéket, hangokat testesítenek meg. Máshogy beszélnek ezekben a rádiókban, más a kapcsolat a hallgatósággal, mások a kérdések feltevésének és megválaszolásának módjai, és természetesen más a hatalomhoz való viszonyuk is.
„A közösségi rádiózás kérdései”,
Claudia Villamayor és Ernesto Lamas, AMARC, 1998.

Az évek során a közösségi rádió létfontosságú eszközzé vált a közösségek kezében. Az emberek felismerhetik és meghatározhatják magukat általa, emellett kommunikálhatnak egymással. A közösségi rádió olyan kulturális műsorszolgáltatási mechanizmus, amely tökéletesen alkalmazható a francia-kanadaiak számára. Az általa kiszolgált francia ajkú hallgatók valós kulturális igényeire reflektál, dalok, zene vagy felolvasások formájában.
(…)
Minden egyes közösségi rádió hangját meghatározzák a hallgatói. A legfontosabb a különbözőségek megtalálása. A közösségi rádió olyan eszköz, olyan híd, olyan lépés a másik felé, aminek nem az a célja, hogy általa a másikat a magunk képére formáljuk, hanem hogy elfogadjuk olyannak, amilyen. Nem is kérdés, hogy ez a közösségi rádiók fő célja Kanadában. Nem az a legszebb definíció, hogy az embereket ráébresztjük arra a nagyságra, amit birtokolnak?
A közösségi rádiók szervezete (ARC), Kanada

Olyan rádiók, amelyek a műsorszolgáltatást szolgálatként fogják fel, és a műsorszórást egyetemes emberi jogként értelmezik. Olyan, ami utat épít az emberek között, és erősíti a köztük lévő kommunikációt. Rádiók, amelyek annak a közösségnek az éltető részeként határozzák meg magukat, amelyből születtek. Mint médium, fejleszti a többszínűségre és közösségi részvételre épülő kommunikációt, ami nyitott a szociális és kulturális szektorokban részt vevő minden ember számára, akiknek kevesebb lehetőségük van megnyilvánulni a média többi területén. Ennek a gyakorlatnak az alapja a kommunikációhoz, de még inkább az informálódáshoz való alapjog. Alapja még a rádiózásnak közösségi szolgálatként való felfogása, ami ellentétben áll a kereskedelmi haszonra való törekvéssel.
A közösségi rádiók argentin szervezete (FARCO), Argentína

A döntően kereskedelmi médiumok által uralt piacon a közösségi rádió jelenti a közösségben való rádiózást, a közösségért való rádiózást, a közösségről szóló rádiózást és a közösség általi rádiózást. A közösség széles körű részvétele jellemzi mind az irányításban, mind pedig a programkészítésben. Ez különbözteti meg legjobban a domináns kereskedelmi adóktól, amelyek a „sok P”-őrületének vetik alá magukat (haszon, propaganda, hatalom, politika, kiváltságok (angolul mindegyik P-vel kezdődik). A „nagybetűs P”-t szolgálva (emberek people) minden napunk olyan gesztus, amely bizonyítja a létezésünket a bürokratikus kormányzati frekvenciaelosztók felé.
(…)
Mindegyik rádiót a közösség működteti. Mindegyik elkötelezett a közösségi fejlődés mellett. Mindegyik hűséges a demokrácia és a közösségi részvétel elveihez.
TAMBULI, Fülöp-szigetek

Szabad, független, nem hivatásos rádiók azok, amelyek elkötelezettek az emberi jogok mellett, és foglalkoztatják a környezetvédelem kérdései. Rengeteg van belőlük és sokszínűek. Visszautasítják a kereskedelmi kommunikációt. Kiemelkedően fontosnak tartják az újságírás etikai kódexeit, terjesztik a kultúrát, és helyet adnak a szabadabb önkifejezésnek. Egyesületi státuszban működnek demokratikus irányítás és pénzügyi felügyelet alatt, ami összhangban van azzal, hogy nonprofit szervezetek. Szolidaritást vállalnak egymásért, és közösséget építenek, ami lehetővé teszi, hogy minden egyes tag a legjobb tudása szerint működhessen.
A francia szabad rádiók kartája (CNRL), Franciaország

Először is a közösségi rádió legfőbb jellemzője a közösség aktív részvétele a hírek, az információk, a szórakoztatás és a kulturálisan fontos anyagok elkészítésében, különös tekintettel a helyi ügyek iránt. A tréningeken a műsorkészítők helyi híreket készíthetnek. A közösség részt vehet a rádió irányításában is, és szavuk van a műsorszámok szerkezetének és tartalmának elkészítésében.
Másodszor pedig kiemelkedően fontos a nonprofit szervezet. Manapság, a kereskedelmi médiumok bűvöletében, a közösségi rádiózás éthosza a függetlenség és a közösség szolgálata a hirdetővel szemben. Mivel a rádiót a közösség birtokolja, ezért a közösségnek felelőssége is van a működtetéséért.
Harmadszor a közösségi rádió programját a közösség állítja össze, amelynek összhangban kell lennie a szociális igényekkel szintúgy, mint a kulturális élet minőségével. A közösség maga határozza meg, hogy mik a prioritásai és a szükségei az információhoz jutásban.
„Hangok”, India.

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár