Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Két közösségi kezdeményezés Kecskeméten
Szerző:
Bálint Sára
Sorozatcím:
Parika
Folyóirat:
Parola
Év:
2016
Szám:
1
Nevek:
Bálint Sára, Gél Zita, Kocsis Pálné Zsóka
Intézmények:
SOS Gyermekfalvak Magyarországi Alapítványa; Útilapu Hálózat; Helvéciai Önkormányzat Általános Iskolája; Kecskeméti Ifjúsági Ház; Kecskemét Online; Kecskeméti Mélyszegényekért Civil Szervezet; Medina Adománybolt; Igazgyöngy Alapítvány; Szuno webshop
Települések:
Kecskemét, Kecskemét-Helvécia; Tajvan, Törökország,
Spanyolország, Írország, Olaszország, Afganisztán; Berettyóújfalu-Told
Tárgyszavak:
nemzetközi önkéntes tábor; önkéntesség; lakásotthon; elfogadó jellegű kapcsolat, tolerancia; adományozás kisközösségben; adománygyűjtés;
Megjegyzés:
kategória: beszámoló


Bálint Sára:
Két közösségi kezdeményezés Kecskeméten

Kecskeméten élek, ezért dolgozatom témája két kecskeméti közösségi kezdeményezés. Az egyik közösségi munka személyesen is érint, a másik pedig egy klasszikus civil szerveződés.

Nemzetközi önkéntes tábor Helvécián (Kecskemét külterületén)
Ez a nemzetközi tábor három szervezet összefogásával valósult meg 2015 nyarán: az SOS Gyermekfalvak Magyarországi Alapítványa, az Útilapu Hálózat és a Helvéciai Önkormányzat Általános Iskolája együttműködésében. A tábor fiatalok önkéntességén alapszik és célja a köz javát szolgálni. Ebben az évben a helyi iskola kifestése, díszítése és a kert rendezése volt a feladat. Az Útilapu Hálózat révén külföldi fiatalok vettek részt a Kecskeméti Ifjúság Háza fiataljaival összefogva. A tábor 10 napos volt, és a fiatalok napi 10 órát dolgoztak és az SOS Alapítvány helvéciai lakásotthonában laktak. A tábor célja volt a fiatalok munkára nevelése, a nyelvtanulás, a kulturális sokszínűség megismerése, a lakásotthonos fiatalok integrálása a helvéciai kisközösségbe és természetesen közösségi élmény megélése.


Munkájuk során arra törekedtek, hogy biztosítsák a szép, rendezett iskolai környezetet; hogy bevonják a helyi közösséget: szülőket, pedagógusokat, iskolába járó gyerekeket, helyi lakosokat. Figyelembe vették a közösség igényeit is, például a dekorációval kapcsolatban. Egyszeri akciónk folyamattá válik, mert a település a jövőben is számíthat a tábor munkájára, s ez a szervezők céljaival is egybecseng, hiszen a gyermekotthonban élők és a település lakosai között egy befogadó jellegű kapcsolat jön létre, s az elvégzett munka oldja a korábbi előítéleteket is. Van még egy pozitív eredménye ennek az együttműködésnek: a külföldi fiatalok jelenléte a kistelepülésen növeli a helyiek toleranciáját.

A közösségi munka szereplői
A vonatkozó szakirodalmak a segítők szerepeit a következő alábbi két csoportra bontják: a tevékenység kezdeményezője és a tevékenység segítője.
A kezdeményező szerepek közé a kezdeményező, bátorító, ösztönző, katalizáló, támogató, megerősítő, stb. szerepek tartoznak, s ezek a folyamat kezdeti fázisaira jellemzőek a leginkább. A mi esetünkben ez a kezdeményező szereplő az SOS Lakásotthonainak szakmai vezetője volt, aki már többször szervezett hasonló táborokat és régóta szorosan együttműködik az Útilapu Hálózattal. Neki az egész tábor koncepciójának kitalálása és a szereplők összehozása volt a feladata, így a tábor előkészítő szakaszában volt a legnagyobb szerepe.
A megvalósító szakaszban a segítő szerep erősödött fel: szervező, kapcsolat- és információszervező, hálózatépítő, módszertani szakértő, koordináló, elemző, tervező, képzésszervező vagy képző, tanácsadó, stb. Ezt a szerepet a helvéciai lakásotthon vezetője, a kecskeméti ifjúsági ház nevelője, és a külföldi fiatalok csoportjának vezetője testesítette meg. Ők gondoskodtak az összes eszközről, szállításról, élelmezésről és munkaidő utáni kulturális programokról. Egyszóval minden olyan körülményről, ami a munka sikeres elvégzését segítette.

A segítő szerepben voltak továbbá a táborvezető asszisztensek, akik maguk is részt vettek az önkéntes munkákban és a fiatalok közül szerveződtek. Egy afgán fiatal és jómagam lehettünk ebben a pozícióban. Az volt a feladatunk, hogy a magyar és a külföldi fiatalokat irányítsuk, feladataikat kiosszuk, fordítsunk, tolmácsoljunk, szervezzük a szabadidős programokat, és mi voltunk a híd az önkéntesek és a helyi közösség között.

Nagyobb nyilvánosságot is kapott a történet, megjelentünk a helyi újságban, az indexen, és a közszolgálati televízióban is szerepeltünk. „Külföldi professzor, gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerek és helvéciai kisiskolás együtt dolgoznak és kapcsolódnak ki július 4-től két héten át a településen. A tábor keretében 12 külföldi önkéntes érkezik Tajvanból, Törökországból, Spanyolországból, Írországból, Olaszországból és Afganisztánból. A délelőttöt munkával töltik a táborlakók, esténként a különböző országok kultúrája, zenéje, ételei mutatkoznak be” – írja a Kecskemét Online, a KEOL.http://keol.hu/kecskemet/kulfoldi-onkentesek-festik-ki-az-iskolat-helvecian ,
http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/epitotabor-utilapu-modra-565242

A folyamat során megélhettem azt, hogy az összefogásnak és a közösségben való munkának nagyon nagy ereje van. Érezhetően ott nyilvánult meg ez az erő, amikor mindenki csinálta a neki kiadott feladatot és hangos zenére táncolva, szórakozva dolgoztunk. Ezek a pillanatok megmutatták, hogy lehet élvezni a munkát, hogy kitartással és kemény akarattal minden falat, akadályt ledönthetünk. Napi 10 órai munkát sem éreztünk nehézségnek, mert jó volt társaság, a hangulat és láttuk a mindennapi munkánk eredményét. Ez bebizonyította számunkra azt, hogy ha egy közösség minden tagja beletesz egy kicsit magából, milyen nagyot alkothatunk.
Ez a közösségi munka lényege és mozgatórugója. A helyi és az ifjúsági házban élők közötti barátságot erősítették azok a szabadidős játékok, amelyek az ismerkedést segítették elő és a sok élmény is számos közös pontot adott. Ezek által Helvécián egy erős, a mai napig élő közösség alakult ki, ami véleményem szerint idővel önálló kisebb kezdeményezésekhez is kezd.



Meglátszik az eredmény: a ház elől eltűnt az építkezési törmelék,
a kerítés tövében virágok nyílnak, az udvarban is lett kiskert,
készül a medence.

Az egyéni fejlődésemet sokban segítette ez tábor, ugyanis ráébredtem arra, hogy a szociális munka úgy teljes, ha egyénben, csoportban, és közösségben is gondolkodunk. Itt is megmutatkozott az, hogy a közösségi munka motivál a részvételre, az önsegítésre, a cselekvésre, megérleli a változtatásra való igényt és képessé tesz a változtatások végig vitelére.
Engem abban is segít ez az élményem, hogy a következő tábor szervezésében sikeres legyen (mert azt már én szervezem).





Szurkolók


A Kecskeméti Mélyszegényekért Facebook Csoportból Civil Szervezethttp://kecskemetitv.hu/sa_hirek/i_kecskemet_2/i_szegenyeket_segito_egyesulet_alakult_kecskemeten_103867/t_Kecskem%C3%A9t%20-%20Szeg%C3%A9nyeket%20seg%C3%ADt%C5%91%20egyes%C3%BClet%20alakult%20Kecskem%C3%A9ten%20/index.html
A Kecskeméti Mélyszegényekért szervezet egy civil kezdeményezés, amit egy gyesen lévő anyuka indított el körülbelül egy éve. Az a missziójuk, hogy a Kecskeméten és környéken élő embertársainknak segítséget nyújtsanak, elsősorban saját feleslegessé vált használati tárgyakkal, önkéntesen.
Ez az anyuka a Facebook közösségi oldalon kezdett el posztolni arról, hogy találkozott egy családdal, amelyiknek szüksége lenne segítségre, és azt is leírta, hogy pontosan mik is azok az adományok, amikre igény lenne. Nagyon hamar válaszok születtek, meg is lett az adomány és el is juttatták a rászoruló családnak. Véleményem szerint csodálatos dolog az, hogy egy civil (nem szakember) közvetítésével összefogott egy egymást távolról ismerő közösség, és máris segítséget tudott adni.
Egymást követték a posztok, újabb és újabb rászoruló családok kaptak ilyen módon segítséget. Nagyon hamar kialakult egy önkéntesekből álló közösség, és akkora híre ment ennek a segítő anyának, hogy a rászorulók már közvetlenül őt keresték meg.
Elindult ez a teljesen alulról jövő szerveződés, ami kifejezetten a helyi, Kecskeméten élő embereket célozta és gyorsan kinőtte magát. Létrejött a Kecskeméti Mélyszegényekért Civilszervezet. Hamarosan olyan sok adomány gyűlt össze hogy raktárt kellett keresni, de aztán már az sem volt elegendő, ezért megalakult a Medina adománybolt.https://www.facebook.com/A-Kecskem%C3%A9ti-M%C3%A9lyszeg%C3%A9nyek%C3%A9rt-895090723837495/?fref=ts&__mref=message_bubble


A boltba a bútoroktól a háztartási gépekig, a ruhától az élelmiszerig mindent odavisznek az adományozók és pár száz forintért adják el. A bevétel is a szegényeket támogatja.
Az önkéntesek közül sokan maguk is olyan szegény emberek, akik korábban adományt kaptak, s most ők szerveznek adományt hasonló sorsú társaiknak. Az adományboltot támogatja a városi önkormányzat, a helyi egyházi vezetők és a hasonló célú civil szervezetek. Hitelességüket az is növeli, hogy minden adomány célba érését átláthatóan kommunikálják: ki, hol és miért kapta meg, s ezt fényképeket posztolva osztják meg a Facebook-on.
Az önkéntesek száma folyamatosan nő, minden hozzájuk forduló, nehéz helyzetben lévő családokat meglátogatnak, elbeszélgetnek velük, felmérik, hogy valóban szükség van e segítségre, és hogy jó helyre kerül-e az adomány. Az adománygyűjtés folyamatában is hitelesek: elmesélik a család történetét, megerősítik, hogy támogatásra érdemes, és a célzott adomány eljuttatásáról is tájékoztatást adnak, fotókkal.
Fontos, hogy mindez egy kisközösségben zajlik. Az adományozó nem egy számára láthatatlan, ismeretlen közösségnek ad, hanem a szomszédjában élő szegény embernek, s ez által közel érzi magához a problémát. A megsegített emberek, az önkéntesek személyes látogatása miatt és azért, mert kecskeméti személyektől kapják az adományt, jobban megbecsülik a segítséget és jobban ki tudják fejezni a köszönetüket is. Többek között azzal, hogy ők maguk is önkéntes munkát vállalnak ebben a szervezetben. A szegény embereknek így nincs az az érzésük, hogy alacsonyabb rendűek, vagy alárendeltek a segítővel szemben, mert ők is tudnak adni a közösségért, mert minden adomány lehet jelentős valaki más számára.

Az önkéntes munka is lehet olyan értékű, mint a hivatásbéli. Egyetlen ember kezdeményezéséből társas, közösségi vállalkozás lett, amiben benne vannak a szegények is a munkájukkal.
,,Egy gyesen lévő újságírónő nagyot gondolt, és létrehozott egy csoportot a Facebookon a kecskeméti mélyszegényekért. A csoportból egyesület lett, az egyesület adományboltot nyitott, és ehhez alig több mint egy évre volt szükség. „Az egész úgy kezdődött, hogy megismertem új szomszédomat, Kocsis Pálné Zsókát, aki családsegítő volt, és amikor nyugdíjba ment, otthon folytatta a munkát” - idézi fel a kezdeteket a kezdeményező Gál Zita. „Korábban nem igazán voltam szociálisan érzékeny, ez az új barátság azonban felnyitotta a szememet. Saját szememmel láttam, hogy önkéntesként is lehet segíteni a bajba jutott embereken. Így aztán, amikor egy nap arra mentem haza, hogy egy cigányasszony derékig turkál a kukámban, nem sétáltam el egyszerűen mellette, mint korábban tettem volna. Percekig agyaltam, mit tegyek, végül megszólítottam: mondja meg, mi kell neki, és adok. Engem is meglepett, amikor bevallotta, hogy éhes. Most menekült el otthonról alkoholista férje elől, és valami alkalmi ruhát is keres, hogy elmehessen a gyereke hegedűkoncertjére. Zsókával együtt segítettünk neki, ekkor kapott el gépszíj, és innen már nem volt megállás.”
Összegezve: a Kecskeméti Mélyszegényekért csoport mozgalomként indult és empowerment-szervezetté nőtte ki magát. A közösségfejlesztő képes katalizálni a sikeres cselekvést és az új szerepkörök kialakulását, serkenti a helyi önszerveződést, egyszerűen tárja fel és foglalja rendszerbe a közösségi segítést.
Hazánkban is egyre több olyan szervezet van, amelyik a képessé tételre építi a munkáját és ehhez a közösség erejét használja fel. Ilyen például az Igazgyöngy Alapítvány berettyóújfalu-toldi kezdeményezése és a Szuno webshophttp://autonomia.hu/sites/default/files/files/1301/3998/igazgyongy_alapitvany.pdf. A toldi hátrányos helyzetű gyerekek alapfokú művészeti oktatásban vesznek részt és az ott alkotott rajzokat az anyukák ráhímzik táskákra, könyvborítókra és ládikákra festik, kirakókra nyomják és ezeket a termékeket eladják.
A közösséggel, a közösséget érintő problémákkal nagyon fontos foglalkozni. A közösségi munka felülről általánosan ad képet a problémákra és ráébreszti a résztvevőket arra, hogy nagy erő van az összefogásban. Nekünk, fiataloknak nagy felelősségünk van abban, hogy mi is folyik körülöttünk. Nem járhatunk csukott szemmel, mi is tehetünk a jelenlegi problémák ellen, össze kell fognunk és közösséget alkotnunk – hangot adni a világnak arról, hogy mi is a fontos.
sara.balint1995@gmail.com

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár