Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Az East-East program összefoglalása
Szerző:
Péterfi Ferenc
Folyóirat:
Parola
Év:
2003
Szám:
3
Oldalszám:
25-26
Nevek:
Paul Henderson, Varga A. Tamás
Intézmények:
CEBSD, Közösségfejlesztők Egyesülete, RACD, CAL, SZEKE, VOKA,
Települések:
Közép-Kelet Európa, Lengyelország, Olasztelek, Románia, Szlovákia, Szováta, Velka Fatra
Tárgyszavak:
Képzők Képzője, Közép-Kelet Európa, RACD, CAL, SZEKE, VOKA, tananyagfejlesztés, társadalmi párbeszéd, új közösségi szerepek
AZ EAST-EAST PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA
a nemzeti programok beszámolói alapján
Tartalom

Megítélésem szerint az egyik legfőbb alapkérdése a két és féléves együttműködésünknek, hogy találunk-e a közösségi munkához új erőforrásokat itt Közép-Kelet Európában önmagunkban és egymásban.
Ismertek a résztvevők előtt ennek a projektnek a szakaszai, amelyben a közösségfejlesztés képzésének gyakorlatát és lehetőségeit igyekeztünk megismerni és továbbépíteni a különféle régiókban.
2001-ben a tevékenység részleteinek közös megtervezésével indultunk, 2002-ben a közreműködő országok képviselőivel egy kétlépcsős önképzést, valamint egy tananyagfejlesztést végeztünk el. Ennek eredményeként megszületett egy angol és egy magyar nyelvű bázisa, kézikönyve a közös képzési munkának, s mindkettő felkerült az Internetre is. A harmadik szakasza a közös tevékenységnek az egyes országokon belül szervezett regionális képzések időszaka volt. S most itt vagyunk, hogy ezeknek a regionális munkáknak a tapasztalatait összefoglaljuk, s megosszuk egymással, s mindazokkal, akik újonnan kapcsolódtak erre a zárószemináriumra a programunkhoz.
Van egy igen szomorú eseménye is a most már közössé vált „történelmünknek” - elvesztettük közben barátunkat és munkatársunkat Varga A. Tamást, akinek az egész program létrejöttében és elindításában meghatározó szerepe volt.
A következőkben néhány fontosabb momentumot emelek ki az országonkénti, regionális munkák összefoglalóiból:
A román RACD nagyon világos és tiszta felépítésű programot fogalmazott meg és hajtott végre. Ebben 10 gyakorló közösségfejlesztő felkészítését végezték el, akik önmaguk is képzések tartására lettek alkalmasak.
Úgy fogalmaztak, hogy minél több konkrét, helyi példát produkálnak, amelyek segítik új közösségek bevonását és a szakmai munka megértésének szélesebb körűvé válását. Ennek a folyamatnak reális esélye van a politikai döntések befolyásolására is. Örömmel halljuk tőlük, egyre többen szeretnének az RACD munkájába bekapcsolódni.
Lengyelországi barátaink a CAL szervezetében dolgoznak. Küldetésük lényege a helyi cselekvésnek, a saját maguk által kifejlesztett CAL-módszernek a terjesztése, egy nagyon szisztematikusan kiépített képzési rendszerrel. Úgy értettem, ennek az egyik legfontosabb lényege, hogy átalakítsák, megváltoztassák a meglévő közösségi intézményeiket: iskolákat, közösségi házakat.
Az ő összefoglalójukból kiemelem egy önkéntes iroda megszervezését. Ugyancsak érdekes a beszámolójukból megismert szociális animátorok iskolája - erről jó lenne később többet is megtudni.
Szlovákiából a VOKA képviselői voltak a partnereink. Úgy értettük, hogy ők ennek a programnak a kapcsán kezdtek egy igazi kistérségi fejlesztőmunkába a Velka
Fatra 8 településén. Nagyon őszintén és kritikusan számoltak be küzdelmeikről: a helyiek bevonásának, az önkéntesség kialakításának nehézségeiről. Megismertük, ahogyan a helyi önkormányzati képviselők az egyes településeken igyekeztek azt a társadalmi teret is kitölteni, amely pedig a lakossági részvételre épített.
Érdekes mindannyiunk számára az ő tapasztalataik alapján felvetődő kérdés, hogy a különféle szintű politikai szereplők lehetnek-e a közösségfejlesztői folyamatnak, a helyi bevonásnak az akadályai.
Örömmel és elismeréssel figyeltük a regionális összefoglalók között házigazdáinknak, a SZEKE-nek az ismertetőjét. Több képzési és kistérségi feltáró, közösségi beavatkozást elindító munkájuk között, az Olaszteleken végzett folyamatnak az elemzését. Amelyben a kis falusi közösség megtapasztalja a saját erejét, a kibontakozó közösségi cselekvések ízét. Nagy kérdést fogalmaznak meg ők is: az elindított közösségi folyamatokat van-e elég kapacitása, energiája a közösségfejlesztőknek tartósan követni, segíteni? Mit jelent egy kis faluban, ha a változás dinamikája konfliktusokat is hoz a felszínre, hogyan terjeszthetők ki a közösségi mozgások egy sajátos történelmi és szociokulturális adottságú térségben.
Magyarországon a Közösségfejlesztők Egyesülete egy 10 hónapos szakképesítést adó „Képzők képzőjét” szervezte meg ennek a programnak a részeként. Olyan közösségfejlesztői munkatapasztalattal rendelkező szakembereket hívtunk erre a kurzusra, akik az ország különféle területein oktatók, kutatók, trénerek. Egy virtuális tanszék megalapozását kívántuk elérni ezzel a folyamattal. Nagyon izgalmas volt ennek a munkának a keretében, ahogyan a résztvevők a különféle területeken szerzett speciális tapasztalataikat, ismereteiket, tanítási gyakorlatukat összegyűjtötték és egymásnak átadták.
Engedjétek meg, hogy kiemeljek néhány számomra izgalmas hangsúlyt, megfigyelést a mostani közös munkánkból.

- Fontosnak tartom, hogy még a látszólag sikertelenebb programrészeinket is milyen mélyen áthatották a közösségi szemléletű folyamatok. Több beszámoló kapcsán felmerült annak a kérdése, hogy a közösségek segítésének folyamatában melyik a nehezebb: a meglévő intézmények megváltoztatása, vagy új intézmények építése - a közösségek által?
- Van Murphy törvényei között egy cinikus állítás: „Akárkire is szavazunk, mindig a kormány van hatalmon”. Központi és helyi szinten is szimbolikus jelentése van ennek a pimasz mondatnak. Amiről többen is szóltatok itt Szovátán is: megvalósul-e valóban a lakosság megerősödő jelenléte, részvétele a döntéshozatali folyamatban?
Három összekapcsolódó kifejezést hadd említsek: a társadalmi párbeszéd, a vita és a vitathatatlan fogalmakat. Hátulról visszafelé számba véve: Ma már talán a mi térségünk országaiban sem szalonképes a politika, a közélet, ha erőteljesen érvényesíti a különféle témák kapcsán a vitathatatlan jelzőt, a megkérdőjelezhetetlen társadalmi kérdéseket. Esélye van, hogy mind több közösséggel kapcsolatos kérdést valóban megvitassunk - még ha időnként nem is a társadalom alakítja ahhoz a játékszabályokat. De mikor lesz ebből valóságos társadalmi párbeszéd, ahol a megszólalás, a meghallgatás, a reflexivitás válik meghatározóvá?
A saját gyakorlatainkat felidézve rendszeresen tapasztaljuk, hogy az önkormányzatok és más hatalmi szervezetek, ha hagyják is a településeken a közösen elhatározott közösségi folyamatokat elindulni; megütköznek és lázadásnak tekintik, ha a helyi közösség megfogalmaz valódi érdekeket, véleményeket. A valódi partnerség elemi szintjeit építgetjük.
- Markánsan megfogalmazódtak az itteni bemutatókban új - egymástól talán nem is teljesen független - közösségi szerepek, amelyek fontos szakmai karakterelemek lehetnek a továbbiakban. Szociális animátorokról beszéltek a lengyel barátaink. Mikrorégiós kistérségi instruktorokat említettek szlovák kollegáink. Helyi közösségi munkásokról beszéltek a magyar résztvevők. Talán mindhárom szerepnek közös vonása, hogy a helyi társadalom finomszövetét próbálja megszőni, segíteni. Hadd idézzem fel mindehhez Paul Henderson egy korábbi fejtegetését, ahol distanciát, megkülönböztetést tesz a közösségfejlesztő és a közösségi munkás szerepe között. Míg az előbbiek a változás stratégiáját, annak folyamatát helyezik előtérbe, a közösségi munkás a beavatkozást, annak a közvetlen megvalósulását, ösztönzését, támogatását végzi.
Végül hivatkozom a bevezetőben is emlegetett professzionális európai szakmai szervezet, a CEBSD példájára, akik a közösségfejlesztés fogalomtisztázására maguk is nagyon sok időt és energiát fordítottak. Úgy vélem, igaz ez a jelenség ránk is: itt is még türelmes, közös alkotó munkára van szükségünk. Amelynek reméljük, nem csak a projekt eredeti csatlakozói, de az itt bemutatkozó további országok és szervezetek, valamint nyugat-európai barátaink is résztvevői lesznek.

Péterfi Ferenc

A program magyarországi résztvevője és főszervezője - a Közösségfejlesztők Egyesülete. A mi regionális programunk a közösségfejlesztői „képzők képzője” volt, amelyről részletes összefoglalót olvashatnak a Parola 2003/1-2. számában. Ugyanitt jelent meg Mészáros Zsuzsának a felső-kiskunsági közösségfejlesztő folyamatról írt esettanulmánya, amelyet a szovátai konferencián is bemutatott.
Tartalom

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár