"Összefogás a jövőért" 3. rész

Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:	"Összefogás a jövőért" 3. rész
Szerző:	szerk. Giczey Péter
Sorozatcím:	Parola
Folyóirat:	Parola
Év:	2015
Szám:	2
Oldalszám:	5
Nevek:	Munkatársak Kissné Pásztor Irma projektvezető Kissné Nagy Ildikó szakmai vezető Lánczi Ferenc, Solymosi Éva, Molnár Tamás közösségfejlesztők Boros Gábor területfejlesztő Benéné Szabó Henriett, Vincze Viktória szociális mentor Kirilla Annamária szociális mentor Balogh Katalin Annamária szociális mentor Ulicsné Erdős Erzsébet pénzügyi vezető Giczey Péter közösségfejlesztő szakértő, ifjúsági közösségi munkás képző, közösségi munkás és önkéntes koordinátor képző Trénerek Balogh Károly önsegítő csoportvezető Balogné Pogácsás Anita családi tanulási tréner Gyarmati Dezső informatikai tanár Hodosán Csaba informatikai tanár Jónás Krisztina önismereti csoportvezető Kecskeméti Anett családi tanulási tréner Kovács Lászlóné csapatépítő tréner Papp István álláskeresési tréner Szabóné Kovács Zsuzsa kommunikációs/motivációs tréner Szász Éva önismereti csoportvezető Területi Kórház szakdolgozói, egészségügyi előadók Varga Józsefné csapatépítő tréner, kommunikációs/motivációs tréner Wágner Jenő János mediátori tréner Közösségi munkás-önkéntes koordinátoraink Balogh Imréné (Gáborján) Baloghné Kószi Andrea (Esztár) Dávid Ildikó (Nagykereki) Geréb Adél (Kismarja) Kiss Elekné (Mezősas) Kiss Szilvia (Nagykereki) Nagy Annamária (Kismarja) Kurcz Beatrix (Berettyóújfalu) Réz Tamás önkéntes koordinátor (Esztár) Szántóné Nemes Krisztina (Berettyóújfalu) Szemán Erzsébet (Mezősas)
Intézmények:	Esztár Község Önkormányzata, TÁMOP-5.1.3.-09/2-213-0013 program, Esztár Fejlődéséért Alapítvány; Bihari Útkereső Alapítvány; Berettyóújfalu város Önkormányzata. Factory Arena, Civil Udvar
Települések:	Berettyóújfalu, Mezősas, Kismarja, Esztár, Gáborján, Nagykereki. Látóutak: Told, Miskolc, Ópályi, Túristvándi, Alsómocsolád.
Tárgyszavak:	terület- és vidékfejlesztés, közösségfejlesztés és szociális terület együttműködése; partnerségi együttműködés; „lágy integráció”; mélyszegénységben élők; közösségi munkás – önkéntes koordinátor; mikroprojektek; roma nap; fesztiválok, sportnapok, Bihari Ki Mit Tud? térségi szintű tevékenységek: partnerségi kapcsolatok kiépítése – csapatépítő tréningek. Kapcsolattartás az intézményekkel, civil szervezetekkel. Szakmai műhelyek aktuális helyi témákban. Szakmai mentori munka: segítő beszélgetés, mentális tanácsadás, adósságkezelési tanácsadás, családi-kapcsolati-, életvezetési technikák nyújtása, krízisintervenció, mentális segítségnyújtás. Képzések, tréningek: közösségi munkás és önkéntes koordinátor képzés; mediátorképzés, kommunikációs tréning, önsegítő csoportok; önismereti tréning, családi tanulási tréning, motivációs tréning, álláskeresési tréning, ifjúsági közösségi munka felkészítés, mentorképzés, környezettudatosság tréning, pályázatírás módszertana és projektmenedzsment tréning. Pályázatírás. Rendezvények, játszóházak, látóutak. Kis Egészségőr klubok, egészségügyi szűrőnapok, előadások. Nyári táborok. Biobrikett-gyártás. Településszépítés. Hírlevél.
Megjegyzés:	kategória: esettanulmány

Kommunikációs tréning
Célja volt, hogy a kommunikáció szabályait megismerjék és aktívan használják. Azoknak is
hasznára vált, akik önmagukat szerették volna megismerni, így javultak emberi
kapcsolataik, amivel párhuzamosan fejlődött kommunikációs képességük csoport- és
egyéni szinten is. A szituációs gyakorlatoknak és a játékos feladatoknak nagy sikere volt, a
trénerek az élményszerző játékokat kombinálták a feladatmegoldásokkal. A tréningen
résztvevő embereket a játékosság, a feszültségoldás és a örömszerzés (maguknak és
embertársaiknak) vonzotta a csoportba.

Önsegítő csoportok
Kölcsönös segítésre és egy speciális cél elérése alakuló csoport, amelyet általában azonos
élet helyzetben lévő emberek hoznak létre. Az önsegítő csoportfoglalkozásaink célja
minden településünkön, a csoportba rendeződött és a csoport által közösen
megfogalmazott szükséglet, vagy szükségletek kielégítése, a kívánt társadalmi, illetve
makroszintű változások előidézése. Az önsegítő csoportjainkban a tagok közvetlenül kerültek egymással kapcsolatba, tevékenységük így lokális és közvetlenül a közösen megfogalmazott problémára/problémakörökre irányultak. A csoporttagok folyamatosan és intenzíven konfrontálódnak azokkal a problémákkal, amelyeket a csoportba behoznak.
Az önsegítő csoport a szemtől szembeni interakciót, a tagok személyes felelősségét hangsúlyozza. Legtöbb esetben érzelmi segítséget nyújtanak egymásnak, olyan ideológiát, vagy értéket hirdetnek, melyek által tagjaik fokozottabb mértékben nyerik el személyes kompetenciájukat. A csoportban elsajátított értékek, tudás, készségek, felszínre hozott képességek, viselkedési minták a tagok mindennapi életének stabil részévé vállnak.
Az önsegítő csoportjainkban nemcsak résztvevő, hanem segítő is minden egyén és felszínre kerülnek természetes terápiás képességeik. A csoporttagok folyamatosan és intenzíven konfrontálódnak azokkal a problémákkal, amelyeket a csoportba behoztak. Az önsegítés elve valósul meg, mert míg a résztvevők másokon segítenek, valójában önmaguknak is segítenek, megmutatva, hogyan segíthetnek saját magukon.
A településeinken létrejövő önsegítő csoportok és klubok elérték, hogy az önkormányzatok által fenntartott közösségi helyiségeket használni tudják kitűzött céljaik eléréséhez, közös érdekképviselet, érdekérvényesítés valósult meg. A csoport a tagoktól teljes támogatást kapott a közösen megfogalmazott cél/célok eléréséhez.
A csoporttagok meg tudták őrizni, fenn tudták tartani a csoportmunka eredményeit, a csoportok klubokká alakultak önszerveződő módon fennmaradtak és tartósan, rendszeresen működnek. Van olyan csoport, ahol közös kirándulásokat is szerveznek, van olyan, ahol kettéváltak. Tevékeny Szülők Önsegítő Csoportja (Berettyóújfalu); Fürge ujjak Önsegítő Csoport, Bocskai dalkör, Önsegítő Csoport (Nagykereki); Csigacsináló Asszonyok Klubja (Gáborján); Szülő-gyerek ügyes kezek (Mezősas); Kismarjai Kreatívak (Kismarja); Háziasszonyok klubja, Bűvös tizennégyes Színjátszó csoport, mely nem csak a színjátszásról szól, avagy gyerekek és szüleik a kamaszkor határán (Esztár).
Egyre több településszintű rendezvényt szerveznek és bonyolítanak le a szociális mentoraink és a közösségfejlesztő kollégánk segítségével, mára már esetenként teljesen egyedül!

Önismereti tréning
A foglalkozások alatt megismerték egymást és önmagukat. Fény derült rejtett, vagy ismert képességeikre, hiányosságaikra, hibáikra és előnyeikre. Megismerték a helyes értékeket és normákat. Az önfeltáráskor a tréner arra törekedett, hogy önelfogadás és önkifejezés valósuljon meg, erre építette feladatait és szituációs gyakorlatait is. Beleszőtte a foglalkozásokba nemcsak az önismeretet, hanem a társismeretet is. A tréning lezárásakor a tréning során létrejött csoportkohézió tartalmát feltárták, a negatív és pozitív benyomásokat feldolgozták.

Családi tanulási tréning
A tréning során trénereinket rengeteg kéréssel keresték meg. Minden egyes problémakört több nézőpontból vizsgáltak meg, ha szükséges volt szakemberhez fordultak. A tréner minden egyes szülő egyéni, gyermekét érintő problémáit bele tudta dolgozni a foglalkozások tartalmába, és annak ismeretanyagába. Ezzel megteremtette annak lehetőségét, hogy mindenki számára érthetőek, és hasznosak legyenek a szerzett információk. A foglalkozások során felmerültek olyan problémák is, amik addig esetleg elkerülték a szülők figyelmét, választ kaptak gyermekeiket, családtagjaikat érintő kérdésekre. A csoporttagok egymást erősítették, bátorították és segítették. A szülők és gyermekeik közös tevékenységei során felszínre jöttek olyan nevelési, érzelmi problémák, amelyekről azelőtt csak úgy beszéltek, mint esetlegesen előforduló problémák. Az oktatók megfigyeléseik során láthatták, hogy milyen kötődések vannak anyuka és gyermeke között, milyen működési zavarok vannak a családokban és hogy a gyermek azt szituációs, vagy esetleg egyéni játékában és rajzaiban hogyan jeleníti meg. Sok problémát még időben felismertek és meg tudtak oldani az egyéni és közös munka során.

Motivációs tréning
A motivációs tréning célja résztvevők indítékainak mobilizálása, a munkanélküliség személyiségkárosító hatásának feloldása, az önismeret bővítése, a feszültségek kontrollálása, az életpályában történő elmozdulás volt. Röviden, egy előrelépést célzó jövőkép kialakításának támogatása.
A megvalósító trénerek feladatul kapták, hogy a résztvevők nyíltan, egymás véleményének tiszteletben tartásával megfogalmazhassák gondolataikat, kifejezhessék érzelmeiket. A jelenlévők önbecsülése alacsony volt, amit a csoportban létrejövő segítő kapcsolatokkal „gyógyítottak”. Nagy feladat volt a tréningeket látogatók megtanítása mások meghallgatására. A csoportban kialakult bizalmat – mely a foglalkozások során egyre erősödött, és ez az egyének életében, énképében pozitív változást indított el – és szolidaritást végig sikerült fenntartani. A csoportmunka során megfogalmazott reális elképzelések, ill. a megfelelő jövőkép kialakításában is támogatást kaptak.

Álláskeresési tréning
Lehetővé tette, hogy a résztvevők rendelkezzenek olyan alapkompetenciákkal, melyek alkalmazásával hatékony álláskeresésre legyenek képesek. A tréner egyénre szabott segítséggel próbálta képessé tenni a tréning során az egyes igénybevevőket arra, hogy önállóan is tudjanak alkalmazkodni a munkaerő-piac igényeihez, változásaihoz, azokra az elvárt módon reagálni a foglalkoztathatóságuk érdekében. A résztvevők megismerkedhettek többek között az önéletrajz elemeivel, tartalmával, a feltüntetni kívánt személyi adatok közlésével, ezen információk szerepével és jelentőségével, valamint fényképkészítési tanácsokat is kaptak. Elsajátíthatták a motivációs levél elemeit, tartalmi és formai követelményeit, a motivációs levél megírásának lépéseit, továbbá a telefonos interjú alapvető szabályait, a személyes találkozás menetét, összességében a hatékony álláskeresés folyamatát és technikáját.

Ifjúsági közösségi munka felkészítés
A felkészítés célja a környék ifjúsági szakembereinek és ifjúsági csoportok vezetőinek közös tanulási alkalmának megteremtése volt. Megismerhették egymás munkáját, a közösségi alapú fejlesztőmunka fiatalokra vonatkozó tapasztalatait.
A cél olyan munkamódok népszerűsítése volt, amelyben a fiatalok, mint lehetőség jelennek meg a kezdeményezésekben, erőforrásként, amelyekre alapvetően építhetnek a programok kiválasztásában és az esetleges megvalósítások során.
A felkészítés képessé tette a résztvevőket
– a környezetükben lévő fiatalok bevonásával megvalósuló projektek megtervezésére,
– munkamódokat ismertek meg a fiatalok és a települési közösségek együttműködésére,
– megtanultak mérlegelni a helyzet és a módszerek között,
– fel tudják ismerni, és képesek képviselni a közösségi alapú együttműködések legfontosabb alapelemeit.
A felkészítést követően a résztvevők interjúkat készítettek a helyi fiatalok körében, melyeknek eredményeiről beszámolót tartottunk az adott szakemberek csoportjának.

Mediátorképzés
A mediátorképzés során a résztvevők elsajátították a mediáció mint újszerű, alternatív konfliktuskezelési módszer eszközrendszerét, melyet a felmerült konfliktushelyzetek megoldása során hatékonyan tudnak használni, és magas szakmaisággal képesek közvetítői eljárásokat vezetni. A résztvevők gyakorlatorientált tréning formájában lettek bevezetve az alternatív vitarendezés módszerébe. A tapasztalati tanulás során mindenki saját élményt szerezhetett a módszerről, fejlesztendő területeiről, erősségeiről.
A képzés három modulban zajlott le, a harmadik modul gyakorlati volt.
Elsősorban szemléletváltozást követelt meg a képzésben részvevőktől a rengeteg új információ befogadása mellett. A képzésen részt vett a BSZSZK – mint partnerszervezet és konzorciumi partner – néhány dolgozója is, valamint egy közösségi munkás-önkéntes koordinátorunk is. A képzést követően számos példa volt arra, hogy a családgondozók és persze szakmai csoportunk is alkalmazta munkájuk során a mediációt mint konfliktuskezelési eszközt.

Környezettudatosság tréning
A toldi látóút és a fenntartható szociális gazdaság kiépítése vezetett el bennünket ahhoz az elképzeléshez, hogy a települések célcsoportjai, köztük a mélyszegények és a döntéshozók is megismerkedjenek a gazdasági formában, vagy akár házilag is kivitelezhető biobrikettgyártás rendszerével. Az új európai uniós pályázati ciklusban hangsúlyos szerepet fog kapni az energetikai fenntarthatóság és köztük az alternatív energiák használata. Ennek érdekében egy öt alkalomból álló környezettudatosság elmélet és gyakorlat sorozatot szerveztünk minden településen, azaz harminc alkalommal. A megvalósulási helyszíneken eltérően fogadták a kezdeményezést, volt, ahol maguk a jelenlévők nem a kívánt célcsoportból tevődtek össze, és a vártnál kisebb volt az érdeklődés, míg más településeken nagyobb. A programsorozat zárásaként valósul meg a Debrecenbe a Megújuló Energiaparkba szervezett látóút.

Pályázatírás módszertana és projektmenedzsment tréning
A mikroprojektek kapcsán és az új európai uniós ciklus pályázati kiírásainak közeledése miatt került megvalósításra ez az eredetileg be nem tervezett projektelem. A tréning lefedte a célterületet. Civil szervezetek és önkormányzatok dolgozói, intézményvezetői és vezető beosztású alkalmazottai vettek részt azokon. A vártnál nagyobb érdeklődéssel zajlott a rendezvény mind a hét napja. Ez a tréning és eredményei azt mutatják, az ilyesfajta képzésekre nagy szükség van. Főleg azokban a térségekben, melyeket a mélyszegénység jellemez.

Sportnapok
Minden településen lezajlottak a sportnapok, ezt követően valósult meg Berettyóújfalu Berettyószentmárton városrészén a Morotva Ligetben a Bihari Sportnap „döntője”. Nem igazi verseny volt ez, csupán jó hangulatban, az egészséges életmód népszerűsítése érdekében szerveződött közösségi nap. A településekről érkező csapatok ügyességi feladatokban mérhették össze erejüket, állóképességüket és tudásukat. A vetélkedők szervezésében nagy segítségünkre volt a Bihari Múzeum és a Berettyóújfalui Önkéntes Tűzoltók lelkes csapatai. A programban résztvevő települések amatőr labdarúgó csapatai is összemérték tudásukat kispályás labdarúgó torna keretében. A napot végigkísérték a műfüves futballpályán zajló tömegsport események. A környező településekről és Berettyóújfaluból is ékeztek olyan torna, aerobik és zumba csapatok, amelyek a mindennapi testmozgás fontosságára hívták fel a figyelmet és mozgatták át a megjelenteket tetőtől talpig.
A Morotva Ligetben álló Pálfi István Rendezvénycsarnokban ezen a napon nem csak a sporté volt a főszerep. A települések a csarnok emeletén bemutatkozó standokkal is készültek (ezzel is már előre „próbálva” a „Bihari Ki Mit Tud?” bemutatkozó standjaira). A földszinten civil szervezetek készítettek tevékenységükről bemutatkozó installációt. A Bihari Szabadidő és Sportegyesület nemcsak kupáit és érmeit mutatta be, hanem lehetőséget biztosított a tömegsport iránt érdeklődőknek, hogy Európa és Világbajnok sportolóikkal közösen edzenek a súlyemelést kipróbálni vágyók. A Berettyóújfalui Arkadas Baranta SE standjánál e sportág, illetve a magyar történelem legismertebb fegyvereit és eszközeit nézhették meg a kíváncsiskodók, majd ezen eszközök használatát a gyakorlatban is láthatták az egyesület tagjainak bemutatóján. Ez csupán kis ízelítő a sok egyesület által készített kiállítás és bemutatószámok közül.

Bihari Ki Mit Tud?
Nagy érdeklődés mellett valósult meg a Bihari „Ki Mit Tud?” Gála Berettyóújfaluban a Nadányi Zoltán Művelődési Központban 2014. november 29-én. A Gálát a program munkatársai, önkéntesei és a Bihari Útkereső Alapítvány szervezték meg. Házigazdaként Muraközi István, Berettyóújfalu város polgármestere köszöntötte a vendégeket, a résztvevő települések küldöttségit. Így Berettyóújfalu mellett láthattuk még Esztár, Gáborján, Kismarja, Mezősas és Nagykereki bemutatkozóit. A Gálát minden településen helyi „Ki Mit Tud?”-ok előzték meg. Az események nem a klasszikus, televízióból is ismert, azonos című vetélkedőket utánozták, hanem a résztvevő települések helyi értékeit gyűjtötték egybe és mutatták be, legyen az néprajzi, helytörténeti, kortárs, iparművészeti, vagy éppen gazdasági tevékenységből fakadó települési jellegzetesség, különlegesség. Ezen értékeket önkéntesek lelkes csapata gyűjtötte össze, akik a Bihari Múzeum segítségével kaptak módszertani felkészítést arra, hogyan is kell egy adott település kincseit megmenteni az utókor számára, valamint kiállíthatóvá és megismerhetővé tenni minden érdeklődő számára. Az önkéntesek a program során megszerzett tudásukról a Gálán számot is adtak, hiszen az elmúlt időszak eredményeként összegyűjtött helyi értékekből rendezett kiállítások formájában minden település bemutatkozó standot állított össze. Ezek mellett a látogatók színpadi produkciókat is megtekinthettek. Délelőtt 10 órától késő délutánig folyamatosan élettel telt meg a színpad. Minden résztvevő közösség több produkcióval készült, így prózát, táncot, zenei és irodalmi műsort, illetve színdarabokat láthatott tőlük a nagyérdemű. Gyermek, ifjúsági és felnőtt csoportok, valamint egyéni előadások öregbítették a települések hírnevét a Gálán.

Látóutak
A program átfogó céljainak megvalósulása érdekében kerültek beépítésre látóutak. A projektelem elsődleges szándéka olyan helységek felkeresése volt, ahol valamilyen egyedi program, közösségi folyamat zajlik, ami hasznos tapasztalatokkal szolgál és alkalmazható saját akcióterületünkön. A látóutak másodlagos célja maga a települések adta helyi közösség és célcsoport összekovácsolódása, valamint közös gondolkodásának elindítása volt.
A szakmai stáb úgy gondolta, a projekt lebonyolítása közben fognak felmerülni az igények és azok alapján döntjük majd el az úti célt. A program végére ötre bővült a megvalósítandó látóutak száma.
Az első látóút során az akcióterülethez közel eső Told települést látogattuk meg, ahol a résztvevők főként a mélyszegények közül kerültek
ki. A kistelepülés egy szociálisan elmaradott zsákfalu, ahol az önkormányzat és a szociális intézmények nem, vagy csak kismértékben tudnak segíteni a rászorulókon. Az egyetlen kitörési lehetőségük csak a
szociálisan érzékeny civil szervezeteken keresztül megvalósuló pályázatok és programok. A látni kívánt tevékenységek közül a mi projektünket a téli tüzelőanyag előállítása, azaz a közösségi biobrikett-gyártás megtekintése és a tapasztalatok átvétele érdekelte.

Ennek a félnapos látóútnak olyan formában jelent meg a haszna a közel és távolabbi jövőben, hogy egy pályázat megírását, a látottak továbbgondolását, valamint projektünk új programelemekkel történő kiegészítését tette lehetővé Ebből alakult ki a Környezettudatosság munkaterv, amire a későbbiekben került sor. Továbbá megindította a településeken a szociális szövetkezetek irányába mutató közös gondolkozást.
A második látóúton egy szűkebb célcsoport vett részt, a miskolci Factory Arénát, egy közösségi-civil alapon működő extrém sport épületkomplexumát tekintettük meg. A látóút szükségességét a Berettyóújfaluban létrejött Civil Udvar fenntartása és a benne helyet kapó civil szervezetek együttműködése igényelte. Közvetve ennek is köszönhető a Civil Udvar két éves működése során felvonultatott számtalan program, valamint az együttműködésnek köszönhetően közös pályázat megvalósulására is sor került.

A harmadik látóút Ópályiban és Túristvándiban zajlott. A több települést érintő programsorozat célja a falvakban működő szociális szövetkezetek megtekintése és információk gyűjtése volt. A két településen egy-egy minta került bemutatásra arra vonatkozóan, hogy egy civil szervezet, valamint egy önkormányzat hogyan tudja kihasználni a helyi természeti és társadalmi erőforrásokat, hogyan tud építkezni belőle.

A negyedik látóút célpontja a messzi, dél-dunántúli kistelepülés, Alsómocsolád volt, ahol három napon keresztül ismertük meg a fenntarthatósághoz közel álló falu önellátó, közösségi alapon szerveződő életét. A látottak adoptálásában elsősorban települési döntéshozók, civilek, intézményvezetők és a település életében aktívan tevékenykedők vettek részt.

Dél dunántúli sikertörténet – gyógyír vagy ellenszer?
Nem ezt vártuk.
Június végén a községünk mindennapjaiban is jelenlévő „Összefogás a jövőért” projekt megvalósító dolgozói az együttműködő településeinek önkénteseivel, önkormányzati munkatársaival Alsómocsoládra indult látóútra. Megtekinteni Magyarország egyik Gyöngyszemét, a településfejlesztés „csodáját” mely dacol a kistelepülésekre jellemző gondokkal. Indulás szerda reggel Berettyóújfaluból, borús időjárás, útközben elered az eső és a ’mocsoládi első napunkon végig esik. Nem ezt vártuk.
A három napos program is átszervezésre kerül, így az első napon hosszan hallgatjuk a helyi polgármester és munkatársai beszámolóját az elmúlt két évtized eredményeiről, az elvégzett munkáról, sok erőfeszítést igénylő kezdeményezésekről, lassan gyökeret verő települési szemléletváltozásról. Hallottunk a községben lévő, a település lakosságszámát meghaladó munkahelyet biztosító gyárról, kitűnő földrajzi és természeti adottságokról, számtalan pályázati forrásból megvalósuló beruházásról. Nem ezt vártuk.
Vártuk a tuti receptet. A gyógyírt a 6 órányi buszos utazás távolságának országrészek közötti társadalmi és gazdasági különbségeire. Az ellenszert a munkanélküliség növekedése és a centralizáció vidéki hátrányteremtő folyamatával szemben.
A második nap délelőttjén ismét szakmai beszélgetés, majd szekció ülések. Kiderül, hogy nem titkosak a fejlesztési projektek részletei, sőt egy részüket ők is adaptálták. Az önkormányzat küzdött pénzügyi gondokkal, és van közmunka program is. Nem ezt vártuk.
Beszélgetünk a lehetőségekről, jó gyakorlatokról, szociális gazdaságot és ifjúságot érintő programokról, civil szervezetekről, turizmusról.
Ebéd az új, helyi bentlakásos intézmény konyháján. Séta a faluban. Felújított házak, szép parkok, szobrok, csillagvizsgáló, több mint 80 fő kapacitású szálláshelyek, erdei tornapálya, arborétum, tanösvény... és tovább is van.
Megtudjuk, hogy fontos megközelítése a településfejlesztésnek, hogy a helyi formális és informális csoportoknak lehetőséget, helyet teremtsenek a civil szárnyeregetéseknek, hogy legalább akkora erőfeszítést igényel a megvalósult beruházások folyamatos tartalommal való megtöltése, mint az építkezés. Érdekes az a felismerés, hogy a település népességmegtartása érdekében az ifjúságot nem próbálják az iskolái elvégzése után a településhez kötni, hanem a vidéki oktatás hátrányainak leküzdésére, iskolarendszeren kívüli oktatással, élményalapú ismeretterjesztéssel küldik fiataljaikat a nagybetűs életbe, elfogadva a befektetett munka megtérülésének kockázatát. Fejlődésüket nyomon követik, s várják, hogy tapasztalataikkal, új világnézetekkel térjenek vissza családot alapítani, s bekapcsolódjanak egy színes életteret nyújtó település közösségi életébe.
Hosszú felsorolás, hosszú évek munkája. Nem ezt vártuk.
Hiszen Biharban is vannak adottságok, értékek, törekvések, fogékonyak vagyunk az új ötletekre. És ugye Alsómocsoládon elhangzott: nincs titok, minden adaptálható. Talán először legyen a szemlélet. Csodavárás helyett.

Réz Tamás,
önkéntes koordinátor

A látóutakból jól látszik maga a ciklus, amelynek végpontja a kezdőpontba tér vissza. A legelső út a szociális felzárkóz-tatás és az önálló--sodás a téli tüzelő-anyag gyártásán át vezetett a közösség-építés és szociális gazdaság kiépítésén át vissza a szociális területen is hasznosítható alternatív energiaforrások megteremtéséig és szociális kihasználásáig.

Mikroprojektek
A mikroprojekt keretében minden település 300.000.- Ft összegű támogatást igényelhetett a projektgazdától (ez alól csak Berettyóújfalu város lett a kivétel, tekintettel a méretére és komplexebb programjaira, dupla összeget), amelyet csak anyagköltségként számolhatott el. A mikroprojektek a közösség- és területfejlesztés keretén belül, mint infrastruktúrafejlesztést kellett megvalósítani. A megvalósuló infrastruktúrának a település közösségét, vagy a településen élő közösséget kell szolgálnia. A mikroprojektben beszerzett anyagokat a település lakossága önkéntes munkában használta fel, azaz épít és felújít belőle.
A mikroprojektek benyújtása 2013 tavasz és nyárelőjén került sor, melyeket a település szakmai beszélgetésén megjelent közösség bírálta el. Egy településről több mikroprojekt is beérkezhetett, megvalósítására 2013 késő nyarától kerülhetett sor.
Az igényelt támogatások esetében két olyan eset is történt, hogy a mikroprojekt gazdája közben más forrásból valósította meg a beruházását, vagy/és visszalépett a nyertes címtől.
A mikroprojektek minden esetben közösségi tevékenységeket segítettek, mint a közösségi terek kialakítása, a berettyóújfalui Civil Udvarban, a nagykereki, a kismarjai, az esztári, a gáborjáni és mezősasi esetben (ifjúsági/civil csoport által használt épületrész felújítása vagy közösségi színtér, terület felújítása). Valamint a közösségi alapon szerveződő oktatási-szociális infrastruktúra fejlesztések (a mezősasi, a gáborjáni és az esztári óvoda udvarának és játszóterének felújítása).
A mikroprojektek megvalósulása után következtetésként azt vontuk le, a nagy időbeli elhúzódást ki lehetett volna küszöbölni, ha a megvalósítók projektszemlélete kicsit összeszedettebb. Ugyanis, a mikroprojektek gazdáinak többsége eddig egy pályázatot sem valósított meg, ezért is indult el új projektelemként „A pályázatírás módszertana és projektmenedzsment” tréning.

Településszépítés
Az "Összefogás a jövőért" projekt egyik részeleme volt a Településszépítés program, amelynek keretében a települések lakossága egy közösségként, az összetartozást és a lokálpatriotizmust kifejezve közösen szépítették, virágosították, parkosították a saját településük egy központi helyen lévő részét. A projekt kertészeti szerszámokat és a parkosításhoz szükséges bokrokat, cserjéket, fákat, egynyári és évelő növényeket biztosította. A program másodlagos célja az évelő növények szaporítása, kezelése volt, amellyel kiskertészeti közösségek kialakítása volt a cél.

Hírlevél
A demokrácia alapelveinek megvalósulása és a közösségfejlesztés javítása érdekében egy hírlevél sorozat került kiadásra. A lapok minden esetben aktuális, a programmal kapcsolatos híreket szolgáltattak, bemutatva a célterület hat településén megvalósuló projektelemeket. A települések egy része nem rendelkezik önálló, rendszeres helyi újsággal, így a lakosok nagy örömmel fogadták. Minden településről több cikkíró is jelentkezett, az ő munkájukat fogták össze a projekt munkatársai, akik közül egy a szerkesztéssel és külső megjelenés koordinálásával foglalkozott. A lapok témáikat tekintve eléggé vegyesek voltak, helyet kaptak benne egyéni vélemények és hivatalos tájékoztatók is. Többnyire a településen megrendezett tréningek, közösségi, családi és települési események, valamint a pályázattal kapcsolatos projektelemek kerültek bemutatásra. A program során hét szám jelent meg, eleinte félévente egy, majd negyedévente. A hírlevelek a községek minden háztartásába eljutottak, míg Berettyóújfaluban a nagyobb közösségi helyszíneken kerültek szórásra és terjesztésre.

Összegzés
Projektünk megvalósításában elsősorban a sikerességre és eredményességre törekedtünk. Szemléletünket első perctől a közösségi alapú megközelítés, a szakmaközi kapcsolatok erősítése, valamint a feladatok komplex módon történő kezelése jellemezte. Ezek döntően meg is határozták a három év menetét. Megmutatkozik abban is, hogy az egyes munkafolyamatok között mindig törekedtünk megtalálni az átjárhatóságot és a szakmai összefüggést. Szakmai mentalitásunk jellemzője, hogy folyamatban, folyamatokban gondolkodunk, ami nem aprózódik szét és különül el egymással kevéssé összefüggő elemekre, hanem egymásra épülve, egymást kiegészítve állt össze egységes egésszé. Az egyes munkafolyamatok között mindig törekedtünk megtalálni az átjárhatóságot és a szakmai összefüggést. A közösségi alapú és komplex rendszerszemlélet hozzásegített bennünket ahhoz, hogy szakmai munkánkban egyszerre tudjuk alkalmazni a közösségi munka, a szociális munka, a terület- és vidékfejlesztés módszereit, melynek révén bebizonyosodott, mind egyéni, mind közösségi szinten így lehet változást elérni.
Következő fontos eleme projektünknek, hogy a képessé válásra koncentráltunk, egyéni, csoport és közösségi szinten, hiszen a különböző szinteken elsajátított cselekvési képességek egymásra hatottak, egymást erősítették. A közösségben, csoportban végzett tevékenység, az aktivizálás kialakítja az egyéni belső motivációt, megerősíti a változás iránti igényt, ez később tartós személyes erőforrássá válik. Ennek sok példáját tapasztaltuk projektünkben. Ehhez tartozik, hogy programunkban szakítottunk azzal a gyakorlattal, hogy a motivációt valamilyen külső ösztönzővel (pl. adomány adása valamilyen részvételért) keltsük fel, mert meggyőződésünk, hogy ez konzerválja a tanult tehetetlenség állapotát – nem vitatva azt, hogy számos krízishelyzetben helye van a gyors és szakszerű adományozásnak.
Beavatkozásunknak lényeges eleme volt az akcióterületi települések közösségeiben, a mélyszegénységtől szenvedő családok, egyének életében a helyi közösségi és egyéni erőforrások, tudások feltárása, a helyi aktív, változást akaró lakosok megtalálása, képzése. Rájuk építve, az általuk meghatározott célok, tevékenységek mentén, közösen eltervezett akciók, cselekvések megvalósítása során, a kezdeményezésekbe, a folyamatokba további aktivizálhatókat bevonva sikerült megannyi helyi erőforrást mozgósítani és közösségivé tenni, mellyel szembesülve a helyi közösség, benne a mélyszegényekkel, ráébredt, van lehetőség változtatni a korábbi élethelyzetükön. Éppen ezért számtalan képzés, tréning, közös tervezés, majd aktivitás, program, rendezvény, akció valósult meg, melynek során további helyi lakosok bevonása történt, önkéntes alapon. Mindez projektünk fenntarthatóságának záloga is egyben, hiszen a helyiek megtanulták, hogy saját maguk erejéből képesek tenni.
Az eredményes munkához további kulcselem volt az együttműködő önkormányzatok, partnerszervezetek, helyi szakemberek támogató segítsége, melyet a kiépített, folyamatosan jól zajló kommunikáció biztosított. Nemkülönben a felkészült, jól együttműködő szakmai stáb, a közösségfejlesztők, szociális mentorok, területfejlesztő hamar összecsiszolódott munkája, melyet érzékeny szakmai- és menedzsmentvezetés irányított.
Nagy segítség volt mindehhez, hogy a folyamat igényeihez, szükségleteihez rugalmasan módosítható volt a projekt, valamint időtartamában elég hosszú ahhoz, hogy a rendszerszintű változások irányába az első lépések megtörténjenek.
Nehézséget okozott munkánk kezdetén, hogy a projekt írása és megkezdése között eltelt két év során a településeken önkormányzati és egyéni szinteken változások történtek. Ezek egy újbóli építkezést igényeltek, illetve szokatlan volt programunk eddig nem tapasztalt szemlélete és tevékenységei. Mindezeket azonban kitartó munkával,
nyitott kommunikációval és együttműködéssel viszonylag hamar sikerült leküzdenünk.
Végezetül, programunk eredményessége mellett továbbra is úgy gondoljuk, újabb erőfeszítésekre van szükség: idő, anyagi és humán erőforrás, a hogy a most beindult kezdeményezések, a változások tovább erősödjenek, meggyökeresedjenek. Tehát folytatni kell!

Megvalósítók, Munkatársak
Kissné Pásztor Irma projektvezető
Kissné Nagy Ildikó szakmai vezető
Lánczi Ferenc, Solymosi Éva, Molnár Tamás közösségfejlesztők
Boros Gábor területfejlesztő
Benéné Szabó Henriett, Vincze Viktória szociális mentor
Kirilla Annamária szociális mentor
Balogh Katalin Annamária szociális mentor
Ulicsné Erdős Erzsébet pénzügyi vezető
Giczey Péter közösségfejlesztő szakértő, ifjúsági közösségi munkás képző, közösségi munkás és önkéntes koordinátor képző

Trénerek
Balogh Károly önsegítő csoportvezető
Balogné Pogácsás Anita családi tanulási tréner Gyarmati Dezső informatikai tanár
Hodosán Csaba informatikai tanár
Jónás Krisztina önismereti csoportvezető Kecskeméti Anett családi tanulási tréner
Kovács Lászlóné csapatépítő tréner
Papp István álláskeresési tréner
Szabóné Kovács Zsuzsa kommunikációs/motivációs tréner
Szász Éva önismereti csoportvezető
Területi Kórház szakdolgozói, egészségügyi előadók
Varga Józsefné csapatépítő tréner, kommunikációs/motivációs tréner
Wágner Jenő János mediátori tréner

Közösségi munkás-önkéntes koordinátoraink

Balogh Imréné (Gáborján)
Baloghné Kószi Andrea (Esztár)
Dávid Ildikó (Nagykereki)
Geréb Adél (Kismarja)
Kiss Elekné (Mezősas)
Kiss Szilvia (Nagykereki)
Nagy Annamária (Kismarja)

Nagy Annamária (Kismarja)
Kurcz Beatrix (Berettyóújfalu)
Réz Tamás önkéntes koordinátor
(Esztár)
Szántóné Nemes Krisztina
(Berettyóújfalu)
Szemán Erzsébet (Mezősas)

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár