Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Közösségfejlesztők Egyesülete eredmények/tervek, 1999-2002.
Szerző:
Varga A. Tamás, Vercseg Ilona
Folyóirat:
Parola
Év:
2000
Szám:
3
Oldalszám:
3-5
Intézmények:
CEBSD, Civil Kollégium, Civil Rádió, IACD, ICEA, Országos Pedagógiai Központ, Miniszterelnöki Hivatal, miskolci Közművelődési Intézet, VIBOSO
Települések:
Ózd
Tárgyszavak:
Közösségfejlesztők Egyesülete

Tartalom
KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐK EGYESÜLETE,
eredmények/tervek, 1999–2002

Kiindulási pont: az egyesület 5 éves Stratégiai terve
Az 1999-2000-ig tartó 2 éves időszak egyesületünk 1998-2002-ig szóló stratégiai tervének fontos, előkészítés utáni, megvalósítási szakaszát öleli fel.
I.
AZ 1999-2000. ÉV FONTOSABB EREDMÉNYEI

A) „Helyi cselekvés” program

1999: A Small Grants Program előkészítése: egyeztető tárgyalások, partnerek keresése, forrásteremtés, szakértői szolgálat és adományozó bizottság felállítása,
2000 szeptemberig: A program bevezetése, az első 7 helyi projekt kifejlesztése, a projektek megvalósítóinak képzései 2 csoportban, támogatások utalása, további projektek azonosítása.

B) A közösségfejlesztési szakma fejlesztése

Kísérleti projektek
A Felső-Kiskunságban folyik kistérség-fejlesztés, közösségi gazdaságfejlesztési hangsúllyal, számos, a térségi munkán túlmutató jelentőségű szakmai eredménnyel.
Szakképzés
A „közösségfejlesztés” tárgy tanítása akkreditációt nyert
a) A budapesti ELTE Művelődésszervező, Szociálpolitika – Szociális Munkás tanszékén,
b) A Pécsi Tudományegyetem Szociálpolitika Tanszékén,
c) A pedagógusok 7 évente kötelező továbbképzésében.
1999 során kidolgoztuk és benyújtottuk a közösségfejlesztés közép- és felsőfokú szakmai akkreditációját és Országos Képzési Jegyzékbe történő felvételét.
2000 első félévében elkészült további, új akkreditációs kérelmek:
„Közösségi munka” címen 2 éves másoddiplomás képzési kérelmet nyújtottunk be akkreditációra az ELTE Szociális Munkás Tanszékével közösen,
„Civil társadalom, nonprofit szervezetek” kurzusra nyújtottunk be akkreditációs kérelmet az ELTE Művelődésszervező Tanszékével közösen.
Civil képzések
Legjelentősebb képzéseink a következők voltak:
Roma közösségi ház vezetők számára szervezett képzések 21 hétvégén át,
„Demokrácia”-program – 6 angol képzési modul adaptációja és kísérleti képzései,
A „Helyi cselekvés” program képzései,
Az újonnan alakult megyei Civil Házak munkatársainak képzései.

C) Kommunikáció

Parola
A Parola 1999-ben is négyszer jelent meg, ebből az egyik egy ünnepi szám volt, az egyesület megalakulásának 10. évfordulójára készült.

Civil Rádió
A Civil Rádió 2000-ben elnyerte az ORTT frekvenciapályázatát, mellyel nem csak megújította műsorszórási engedélyét, de nagyobb hatókörben (Budapest 70 km-es körzetében), jobb minőségű adásra jogosult. Mindez a szervezet és a sugárzás körülményeinek újjászervezését jelenti, amely jelenleg folyamatban van.

Közösségi Adattár
Adattárunk 1999-ben szervezeteinket egy számítógépes hálózatba kapcsolta és megoldotta az elektronikus levelezést. 2000 eddig eltelt hónapjaiban átszervezte a közösségfejlesztés hazai honlapját (www.kkapcsolat.hu).
Az adattári anyagok felviteléhez szükséges hardver- és szoftver-elemeket beszerezte, valamint elkezdődött az adatok áttöltése a megfelelő formátumba. Megsokszorozta a honlapon feltárt szakmai anyagok számát, így pl. valamennyi eddig megjelent Parola-szám, cikk és esettanulmány a továbbtanulók és érdeklődők rendelkezésére áll.
Elkészítette a „Legalább ennyit a közösségfejlesztésről” című elektronikus kiadványt, valamint a „Gondolkodjunk a demokráciáról” projekt moduljainak WEB-es változatait is. Civil Hírháló néven országos e-mail levelezőlistát szervez és működtet.

Konferenciák, szemináriumok
Itthon: 1999 őszén-telén 6 sikeres regionális konferenciát szerveztünk a közösségfejlesztés népszerűsítésére.
Külföldön: 1999 áprilisa, az IACD International Association for Community Development európai konferenciája Edinburghban, aktív részvételünkkel.
1999 augusztusa, az ICEA International Community Education Association Oxfordban rendezett világkonferenciáján való aktív részvételünk.
1999 novembere, a VIBOSO által szervezett közösségi gazdaságfejlesztési konferencia Brüsszelben, aktív részvételünkkel.
2000 májusában a CEBSD által a svédországi Örebro-ban szervezett „Aktív állampolgáriság” c. konferencián vettünk cselekvő módon részt.

D) A Közösségfejlesztők Egyesülete szervezetének erősítése

Jogi és finanszírozási feltételek.
Az egyesület 1998-ban kiemelten közhasznú szervezetté vált.
A közgyűlés az egyesület vezetősége által átdolgozott, az új lehetőségeknek megfelelő alapszabályt jóváhagyta.
A vezetőség felülvizsgálta tagságát, a nem fizető tagokat tagságából törölte.
Az eddigieknél hosszabb távra biztosította az egyesület működésének anyagi feltételeit, mert a projekt-finanszírozásról áttért a hosszabb távra szóló támogatások megszerzésére is.
Sikeresen növelte a belföldi támogatók, ill. megbízók arányát.

Munkatársi gárda
A támogatásokból az egyesület 5 fizetett munkatársat tudott beállítani, ebből 2 fő a menedzsmentben dolgozik (félállásban), 1 fő projekt-menedzser (főállásban), 1 fő szervező (főállásban) és 1 fő segítő (félállásban). A „Helyi cselekvés” program munkatársainak az Egyesület tiszteletdíjat tud biztosítani.
Az egyesület 1999 januárjában és decemberében, 2000 májusá-ban és szeptemberében tartott belső képzést munkatársai számára.
vissza az elejére
II.
CÉLOK ÉS TERVEZETT
TEVÉKENYSÉG 2001–2002.

A) Helyi cselekvés program fejlesztése

A program bevezetése új feladat elé állította egyesületünket. Meg kell tanulnunk az adományosztás meglehetősen bonyolultnak bizonyuló művészetét, úgy azonban, hogy az adományosztás nagyságrendje ne „falja fel” eddigi munkánkat. Ne váljék tehát fő tevékenységgé, inkább szerves kiegészítése, gazdagító erőforrása legyen munkánknak.
Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a program, ha jól valósítjuk meg, képes beváltani a hozzá fűzött reményeket, vagyis képes hatékonyan hozzájárulni a helyi demokrácia fejlesztéséhez, s ugyanakkor képes erősíteni a közösségfejlesztés pozícióját is. Az első tapasztalatok tehát a döcögős indulás ellenére is pozitívak, azonban rávilágítottak néhány fontos, a jövőben felszámolandó hiányosságra, ill. megoldandó feladatra:
Az indulásnál elgondolt regionális képviselet nem elégséges – segítő hálózatunkat fokozatosan ki kell terjeszteni az egész országra.
A program szempontjából erre azért van szükség, mert jelenleg az egyik legnagyobb gondot a megfelelő kezdeményezések felkutatása jelenti.
A közösségfejlesztés pozíciójának emelése szempontjából pedig nélkülözhetetlen a program hálózatépítő sajátossága. A segítők idővel olyan helyi „intézménnyé” válhatnak, akik helyben nem csak a program, hanem a közösségfejlesztés ügyét is képviselik. Ennek részleteit a „Hálózatfejlesztés” c. fejezetünkben fejtjük ki, lásd ott!
Ha a megyei hálózatot nem építenénk ki (leginkább anyagi okok miatt), akkor kénytelenek lennék az ország néhány kiválasztott megyéjére koncentrálni programunkat. Ez minden bizonnyal hatékonyabb lenne a jelenlegi, kissé esetleges kiválasztásnál. Félő ugyanakkor, hogy a kiválasztott, hátrányos helyzetű megyék általunk is történő támogatása sajnos tovább növelné az ott élők támogatásoktól való függőségét és késleltetné a nagyobb államiönkormányzati felelősségvállalást.
A segítők folyamatos felkészítését és rendszeres kommunikációját meg kell oldanunk.
A kezdeti időszakban természetesen gondot jelentett megvonni az elképzeléseinkhez illeszkedő, ill. az oda nem illő projektötletek határát. Némi tapasztalat birtokában elképzeléseink pontosabban megfogalmazhatók.
Ki kell küszöbölni a kiválasztás esetlegességeit, azt, hogy azok száma, akik bekerülhetnek a programba, pusztán a segítők személyes ismeretségétől függjenek. Ennek egy módja lehet a program részleges, helyi médiában való meghirdetése, de bizonyára vannak más, közösen kidolgozandó lehetőségek is.
Fontos az eddigi képzési tapasztalatok összegzése, értékelése és új képzési alternatívák, tantervek kidolgozása, ill. a projektek eredményeinek szakmai hasznosítása.
A projektek finanszírozása eddig még be nem látható finanszírozási és pénzügytechnikai problémákat is felvethet.
Ki kell dolgozni a kuratórium működésének módját és rotációjának elveit.
A fő problémát az jelenti, hogy az adományi program lényegét tekintve a gyors, azonnali segítésre épül, a kuratóriumnak tehát folyamatosan kell működnie. A kuratórium munkarendjének és rotációs elveinek kialakítása a közeljövő egyik fő feladata.
A fenti elvi és technikai problémák kiküszöbölése a tapasztalatok szisztematikus értékelését, ill. további tanulást von maga után, valamint felveti a program anyagi hátterének további erősítését is. Jelenlegi kapacitásunk évi max. 30 helyi projekt szakmai segítését tenné lehetővé, azonban ennek pénzügyi feltételei 2000-ben csak felerészt, 2001-2002-ben csak negyedrészt látszanak biztosítottnak (jelenlegi állapot).

B) Hálózatfejlesztés, a közösségfejlesztési tudatosság további emelése

A közösségfejlesztés jelenléte az új társadalomépítő EU és más programokban elvben evidens, hiszen a kiírások szinte mindegyike számít a közösség aktív részvételére a helyi folyamatokban. Ahhoz azonban, hogy az elvi lehetőségből a jelenleginél szélesebb körű gyakorlat váljék, egyesületünknek is sokat kell tennie.
Fogadnia kell a felé irányuló kéréseket – előadások, tanfolyamok tartása, pályázatokban mentori szerepkör vállalása, tanácsadás, konzultáció stb.
Be kell épülnie az újonnan alakuló intézményi struktúrák felkészítő programjaiba (kistérségi irodák, új gazdaságfejlesztő szervezetek, munkaügyi központok képzései stb.).
Megfelelő információhordozókat kell készítenie ill. fenntartania (szaklap, honlap, magyar és lefordított szakkönyvek, szórólapok stb.) és azokat el kell juttatnia a potenciális használókhoz.
Szorgalmaznia kell a szakképzéseket és a további alkalmazásokat, hogy szükség esetén felkészült közösségfejlesztők álljanak rendelkezésre, akik erősíteni képesek a spontán vagy intézményi keretek között beindult folyamatokat.
E téren egyesületünknek a következő 2 évben fejlesztenie kell eddigi gyakorlatát.

Szükséges lépések
Tovább kell tisztázni az egyesületen belüli viszonyokat és meg kell erősíteni az országos hálózatot, szoros összefüggésben a „Helyi cselekvés” programmal.
A segítők számának folyamatos növelése, a jelenlegi régiónként 1 fő helyett megyénként 1-1 fő beállítása a programok felkutatására, a segítői (előkészítő és követő) szerepkör betöltésére. A megyei szint azért fontos, mert a kapcsolatok inkább megyei, mint regionális szinten szerveződnek. A segítők tiszteletdíjas munkatársak, munkájukért évi 6 napnyi munkabért kapnak (20 fő).
Szükséges, hogy a segítők munkáját 1-1 fő irányítsa Kelet-, ill. Nyugat-Magyarországon. A segítők vezetői félállású munkatársak lesznek.
Szükséges, hogy a segítők köré egy helyi team szerveződjék olyanokból, akik a szimpatizáláson túl szakmailag is részt vesznek a fejlesztői programokban (közösségfejlesztők, helyi közösségi munkások), és/vagy akik fiatal, kezdő szakemberek, volt tanítványaink. A segítők hálózatának jó kapcsolati hátteret adnának továbbá a kistérségi irodák munkatársai több szempontból is. Egyrészt napi kapcsolatban vannak a helyi szintekkel, s olyan mozgásokról is tudomást szereznek, amelyek megyei vagy regionális szinten már nem, vagy csak elvétve érzékelhetők. Másrészt maguk is érdekeltek abban, hogy megtanulják a közösségfejlesztés módszereit.
Először is számba kell venni ezeket az embereket, másodszor fel kell készíteni őket arra, hogy tanítani, ill. segíteni tudják a közösségfejlesztés érvényesülését helyi szinteken, hogy be tudják vonni azokat az embereket is az egyesületi munkába, akik közösségi indíttatású tevékenységet végeznek ill. tanítanak, hogy ki tudják építeni helyei közösségi hálózatukat, megyei teamjeiket.
A felkészítő program évente 1 hétvégi képzés jelent a hálózat tagjai számára. Ez megyénként 5, országosan mintegy 100 főt érint, ezért a képzéseket 5 csoportra szükséges osztani.

C) A közösségfejlesztés szakmai fejlesztése

Szakképzés
A közép- és felsőszintű közösségfejlesztői szakképzés engedélyét 2000. végére várjuk. Ezt követően egy „Képzők képzője” programot szervezünk angol, magyar és roma képző szakemberek bevonásával.
Megszervezzük az első közép- és felsőfokú közösségfejlesztői szakképzést egy-egy kísérleti csoportban, amelyekben a „Képzők képzője” során kiképzett tanárok tanítanak.
A pedagógustovábbképzésekhez megszerzett engedélyünkkel élni kell, meg kell hirdetni a tanfolyamokat és a jelentkező igényeket ki kell elégíteni.
A felsőoktatási intézményekben beindított szakképzési folyamatokat továbbra is befolyásolnunk szükséges.
A szakképzéshez sorolható az EU programokban, az új intézmények munkatársainak (pl. kistérségi menedzserek) felkészítésére szervezett képzéseken való részvételünk is. Ezek száma a jövőben minden bizonnyal növekedni fog.
Az egyesületünk megerősítésére és a hálózatépítésre vonatkozó belső képzésünk 5 szakmai tanfolyam megrendezését jelenti (4 megyénként egyet).
Kísérleti projektjeinkben képezzük a helyi közösségi aktivistákat, önkéntes közösségi munkásokat is. Ez Ózd és térsége esetében mintegy 4, a Felső-Kiskunság esetében pedig 1-1 hétvégi képzést jelent évente. A roma közösségi aktivisták képzése 2001-ben 3 hétvégi képzést jelent.

Civil képzések
A civil képzések már eddig is bizonyították életképességüket. A jövőben egyenletesen növekvő számú képzést szeretnénk szervezni a „Helyi cselekvés” program keretében és fokozni szeretnénk a Felső-Kiskunságban folyó fejlesztőmunkát kiszolgáló helyi képzések számát is. Minden esélyünk megvan arra, hogy folyamatosan kapunk állami, ill. alapítványi megrendeléseket.
A képzők megfelelő kapacitással rendelkeznek a jelenlegi képzések kiszolgálásához (valamennyien tiszteletdíjas viszonyban vannak velünk). Amennyiben a képzések száma nagyságrendileg megnövekszik, és az igények tartalmilag jobban tagolódnak, fokozatosan szükségessé válhat új curriculum-fejlesztő programok indítása, valamint a képzők részfoglalkozású alkalmazása.
Mit is értünk az igények tartalmi tagolódásán? Képzéseink nagy része az önkéntes kezdeményezőknek nyújtott segítség: határozzák meg, kik ők, mit akarnak, fedezzék fel kapcsolódási lehetőségeiket a tágabb közösséghez stb. Az elmúlt 3 évben felismertük, hogy nem elég a helyi cselekvés iránti kedvet feléleszteni, annak tágabb összefüggéseit is érdemes felmutatni és az önkénteseket elmélyültebb tanulásra is szükséges buzdítani. Ebből a felismerésből született a „Demokrácia”-projekt, vagyis 6 tanítóanyag kifejlesztése. E modulok kidolgozásával és bevezetésével nőtt értékesíthető tudásunk és jobban tudjuk szolgálni a helyi demokrácia fejlesztését is.
Ez a tudás a Civil Kollégium szakmai támogatásával a helyi cselekvési folyamatokba beépül, mégpedig a szakképzési és a civil képzés programokon keresztül.
A Demokrácia-modulok széleskörű taníthatósága érdekében további „képzők képzője” programokat szervezünk 2001-2002-ben, elsősorban fiatal szakemberek és az érintett célcsoportok (környezetvédők, nők, munkahelyteremtéssel foglalkozók, közösségi munkások) bevonásával. A tervezett 4 képzés 4 csoportban 1 hetes bentlakásos képzést és 1 hétvégét jelent. Az egyhetes képzés az első 2 modullal foglalkozik – „Gondolkodjunk a demokráciáról” és „Demokrácia, állampolgáriság és Európa” –, a hétvégeken pedig a célcsoportnak megfelelő modult tanítjuk – Demokrácia, állampolgáriság és környezetvédelem; Demokrácia, állampolgáriság és a nők helyzete; Demokrácia, állampolgáriság és munkahelyteremtés; Demokrácia, állampolgáriság és közösségfejlesztés.
Kísérleti projektjeink keretében Demokrácia-képzéseket is tartunk. Ez Ózd és térsége esetében előzetes számításaink szerint 2, a Felső-Kiskunság esetében pedig 3-3 hétvégi képzést jelent évente.

Kísérleti projektek
Közösségfejlesztési projekt kimunkálása kezdődött meg Ózd- és kistérsége fejlesztése ügyében a miskolci Közművelődési Intézettel és az Országos Pedagógiai Központtal együttműködve.
Az ICEA, a European Foundation Centre és az Institut für Community Education Berlin munkatársaival nemzetközi ifjúsági közösségfejlesztési projektet dolgozunk ki az állampolgárrá válás lehetséges módjairól. A projektben 3 nyugat-, 3 közép-kelet-európai és 3 dél-európai település vesz részt. A mi részünkről az ózdi és a felső-kiskunsági kistérséget vonjuk be a nemzetközi projektbe, s elsősorban az ott élő fiatalokat szeretnénk bevonni a demokrácia-képzésekbe.
Kidolgoztuk a roma közösségi házak képzését követő programot, amely 8 településen indít el közösségfejlesztő folyamatot roma és nem roma lakosok körében, modellértékű fejlesztések reményében.
Folytatjuk a felső-kiskunsági kistérség-fejlesztő munkát, gazdaságfejlesztési hangsúllyal.

D) Kommunikáció

Az egyesület kommunikációjának szakmai és technikai feltételei biztosítottak (Közösségi Adattár, Civil Rádió, Parola), a következő 2 évben a szinten tartás, ill. a szakmai fejlesztés, forrásteremtés lesz ezzel kapcsolatos munkánk.
Az egyesület a következő 2 évben is folytatni kívánja hazai konferenciák és szemináriumok szervezését. Ezeket a már jól bevezetett eseményeket mindig szakmai várakozás előzi meg, s több szempontból is nélkülözhetetlenné váltak:
– felkeltik és fenntartják a hazai és nemzetközi szakmai körök érdeklődését,
– demonstrálják jelenlétünket és erőnket a helyi demokrácia fejlesztésében és a humán segítő szakmák körében,
– népszerűsítik a közösségfejlesztést és a jó példákat,
– kapcsolatokat szerveznek települések és a humán segítő szakmák képviselői között,
– jól jelenítik meg a közösségfejlesztést támogató szervezeteket is.
E találkozók tartalmát mindig a globális és európai trendek, valamint a jó hazai kezdeményezések határozzák meg. A következő 2 évben tervezett témáink:
– a civil társadalom eszméje, cselekvő állampolgáriság és közösségfejlesztés. Ezt a konferenciát az angliai Community Development Foundation és a Civil Kollégium testvérintézménye, a Northern Collegedzsal közösen rendezzük.
– A roma közösségi házak 8 modell-értékű példájának bemutatása – a kísérleti projekt záró eseménye.
– Munkahelyteremtés és közösségfejlesztés III. A francia gyakorlat bemutatása.
– Demokráciafejlesztés és közösségfejlesztés – a Demokráciamodulok képzésének tapasztalatai.
Természetesen továbbra is részt kívánunk venni idevágó nemzetközi eseményeken, hiszen ezek tágítják látókörünket és erősítik szakmai kapcsolatainkat.

E) Források felkutatása

Az 1999-es éves jelentésünkben még arról írtunk, hogy forrásteremtő tevékenységünk csak külföldön sikeres, belföldön azonban csak részlegesen az.
2000-ben valamelyest módosult a kép. Tavasszal állami megbízást kaptunk a Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztályától: bonyolítsuk le a Civil Házak munkatársainak képzését, ill. dolgozzuk ki a „Civil társadalom, nonprofit szektor” tantárgy akkreditációs kérelmét. Úgy tűnt számunkra, hogy ezzel megtörtént az a bizonyos, régen várt áttörés, s a közösségfejlesztés elkezdi csökkenteni függőségét a külföldi adományoktól.
A helyi forrásokat kísérleti projektjeink mozgósítják. Ezek új helyi szervezeteket és programokat hoznak létre, amelyeket az önkormányzatok, a megyei fejlesztési tanácsok, munkaügyi központok stb. támogatnak. Ezt ugyan óriási eredményként könyveljük el, de azt is látnunk kell, hogy ezek a források helyben maradnak és nem segítenek az országos hatókörű Közösségfejlesztők Egyesülete működtetésében.
Az elérhető külföldi adományok köre tapasztalataink szerint szűkül, s még nem tudni, hogy a most megalakult „Trust for Civil Society” képes lesz-e pótolni a növekvő hiányt? Nem tudni azt sem, hogy az EU előcsatlakozási folyamat mikor nyit új lehetőséget a társadalomfejlesztés előtt? Úgy gondoljuk, hogy állandósult, időszakonként erősebb vagy gyengébb anyagi bizonytalanságunk azonban nem csak ránk érvényes, hanem a nonprofit szektor valamennyi közepes nagyságú szervezetére is.
Mit tehetünk ebben a helyzetben?
Eddigi adományozóinkat megkíséreljük megtartani. Igyekszünk megszerezni a Mott Alapítvány és a Tara további 2, ill. 3 évre szóló támogatását. Számítunk a „Trust for Civil Society”, a Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztálya, a Charity Know How, a Westminster Foundation, a Brit Nagykövetség, a Fundation de France, a Webb Alapítvány stb. támogatására is.
Figyelemmel kísérjük az EU programokat.
Helyi projektjeinkhez igyekszünk helyi forrásokat mozgósítani (területfejlesztési alapok, megyei és helyi önkormányzati alapok, munkaügyi központi képzési támogatások stb.)
Új adományozókat keresünk.
Készítette: Varga A. Tamás és Vercseg Ilona
vissza az elejére
Tartalom

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár