Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
A harmadik szektor legfontosabb jellemvonásai Ausztriában
Szerző:
Szendrői Zsófia
Sorozatcím:
Parola
Folyóirat:
Parola
Év:
2014
Szám:
3
Oldalszám:
10
Nevek:
Lester M. Salamon, Anheier, Schneider, Haider
Intézmények:
ELTE TáTK Közösségi és civil tanulmányok mesterszak, Bécsi Gazdasági Egyetem Nonprofit Szervezetek Kompetencia Centruma (Kompetenzzentrum für Nonprofit Organisationen und Social Entrepreneurship), SPÖ (Osztrák Szociáldemokrata Párt), ÖVP (Osztrák Néppárt), IGO (Közhasznú Szervezetek Érdekképviselete)
Települések:
Ausztria
Tárgyszavak:
 harmadik szektor (Dritter Sektor), nonprofit szektor, civil szektor, szociális gazdaság (Sozialwirtschaft), önkéntes szektor (Freiwilligensektor), egyesületek, tartományi (Landesstiftung) és szövetségi (Bundesstiftung) alapítványok, a harmadik szektor foglalkoztatási jelentősége Ausztriában, ágazati adatok, finanszírozás és gazdasági produktivitás, az önkéntesség és társadalmi szerepei Ausztriában
Megjegyzés:
kategória: elmélet

Szendrői ZsófiaA szerző az ELTE TáTK Közösségi és civil tanulmánya mesterszakának 2014-ben végzett hallgatója
A harmadik szektor legfontosabb jellemvonásai Ausztriában


Bevezetés
Bizonyára mindannyian rendelkezünk előzetes ismeretekkel Ausztria nevezetességeit illetően. A
Keleti-Alpok országa sok tekintetben kiemelkedő: egyedi természeti adottságokkal, világhírű
kulturális örökséggel és stabil nemzetgazdasággal rendelkezik. Hírnevét azonban nem csupán a
fent említett javaknak köszönheti. A köztudatban keringő elképzeléseken túl nem hagyható
figyelmen kívül Ausztria civil társadalma sem. A nonprofit szféra minden bizonnyal nem az, ami
elsőként eszünkbe jut Ausztria erősségeire gondolva, pedig véleményem szerint egy ország
gazdasági teljesítményét befolyásolja az országban tevékenykedő civil társadalom fejlettsége is.
A tanulmány célja, hogy Ausztriát a szakirodalmak által sokszor foglalkoztatott gazdasági és
természetvédelmi megközelítések helyett egy társadalom-központú szemléletből ismertesse,
hangsúlyt helyezve az ország nonprofit szektorának sajátosságaira.
Az osztrák nonprofit szektorra vonatkozó kimutatások és szakirodalmak elérése
Magyarországon egyelőre korlátozott. Többnyire idegen nyelvű, interneten fellelhető
szakirodalmak állnak rendelkezésünkre, ha mélyebben szeretnének foglalkozni Ausztria
nonprofit szektorával. Mind közül kiemelném a Bécsi Gazdasági Egyetem Nonprofit
Szervezetek-Kompetencia Centrumának (Kompetenzzentrum für Nonprofit Organisationen und
Social Entrepreneurship) intézményét, melynek legfontosabb feladata kutatási projektek
kivitelezése különböző, a nonprofit szervezeteket érintő témakörökben.Bécsi Gazdasági Egyetem
Nonprofit Szervezetek-Kompetencia Centrum hivatalos honlapja: http://www.wu.ac.at/npo/competence/about A civil szektor szerkezetét országonként más és más sajátságok jellemzik. Az elmúlt évtizedek
történései, illetve a lokális gazdasági és politikai berendezkedések országszerte eltérő irányba
terelték a harmadik szektor jövőjét. Az országok nonprofit szektorának súlyát döntően
meghatározzák a rendelkezésre álló források, a gazdasági szükségletek és a társadalom szükségletei is. Ennek okán a harmadik szektor a fejlett országokban meghatározóbb szerepet tölt be, mint a fejlődő országokban. Salamon; Anheier (1999): 18.o. Ausztriában a nonprofit szektor a meghatározó szerepet tölt be szociális, gazdasági, és kulturális tekintetben egyaránt.
Jelen tanulmányban tehát megismerkedhetünk a szektor felépítésével, finanszírozási forrásainak összetételével, illetőleg egyéb erőforrásaival, mint például humánerőforrásával is. Az itt megjelenő adatok alapját a Bécsi Gazdasági Egyetem által készített, nyilvánosan megjelenített nonprofit kutatási beszámolót képezik.
Az osztrákhoz hasonló társadalmi kohéziós erővel, milyen hatással van a közösségekre, illetve milyen szerepet tölt be a társadalomban.

A harmadik szektor legfontosabb jellemvonásai Ausztriában
Legelőször érdemes tisztáznunk, miként értelmezik Ausztriában a nonprofit szektor fogalmát. Hazánkhoz hasonlóan, Ausztriában a civil szektor meghatározására nem létezik egységes definíció.ao.Univ.Prof. Dr. Simsa, Dr. Schrober (2012) A szektoranalízis szerint, a nemzetközileg is ismert definíciót alapul véve, a nonprofit szektor legfontosabb ismertetőjegyei az alábbiak:
– intézményesültség jellemzi;
– a szervezetek magán, azaz nem kormányzati szervezetek;
– a nyereség a tagok és tulajdonosok között nem szétosztható;
– önigazgatási és döntéshozatali autonómiával rendelkezik;
– önkéntesség jellemzi. Badelt (2007) idézi Simsa; Schober (2012): 3.o.
A szektor megnevezésére többnyire a nonprofit szektor (Nonprofit Sektor), illetve a harmadik szektor (Dritter Sektor) kifejezések használatosak, továbbá az „NPO”, azaz Nonprofit Organisation rövidítése, amely nonprofit szervezetet jelent. A hazánkban elterjedt civil szektor kifejezés (Zivil sektor) kevéssé használatos, ellenben a szociális gazdaság (Sozialwirtschaft), illetve az önkéntes szektor (Freiwilligensektor) jelentése erős átfedésben van a harmadik szektor jelentésével. A „szociális gazdaság” és az „önkéntes szektor” jelentéstartalmának összefonódása a nonprofit szférával tükrözi a nonprofit szférára jellemző helyi adottságokat: Ausztria harmadik szektorának ugyanis legfontosabb jellemzői a szociális szolgáltatások és az önkéntes humánerőforrás dominanciája (erről bővebben később).
Mivel az említett fogalmak között – hazánkhoz hasonlóan – nincs éles határvonal, ezért a fogalmak jelentése további pontosítást igényel. A nonprofit szférára vonatkozó megnevezések közötti különbségek megfogalmazására számos kutató tett már kísérletet. A fogalmak pontos értelmezését nehezíti az a körülmény, hogy az elméletek általában szubjektív megközelítésekből indulnak ki (gazdasági, társadalmi, politikai stb.), amelyek teljesen más irányba terelhetik az adott szó jelentését. Ennek elkerülése érdekében arra törekedtem, hogy a rendelkezésre álló terminusok közül a legszélesebb körű meghatározást vegyem alapul. Az osztrák Közhasznú Szervezetek Érdekképviselete a következőképpen értelmezi a nonprofit szektorral kapcsolatos szinonimákat:A definíciók forrása: Közhasznú Érdekképviseletek Szervezetének hivatalos honlapja (IGO): 1.o.
– A nonprofit szektor/harmadik szektor fogalmak egy adott ország, illetőleg egy ország tartományainak nonprofit szervezetei összességére vonatkozik. A civil társadalom „szereplők és műveletek összessége”, amelyeknek nem célja a piacgazdasági profittermelés, nem állami és független a piactól és az államtól. Továbbá jelenlétük „politikai és társadalmi életfeltételek alakítására irányul”, melyet „kollektív cselekvés keretében” tesznek. Azok a nonprofit szervezetek, akik inkább a szolgáltatások teljesítésére helyezik a hangsúlyt, nem képezik a civil társadalom részét (csupán a nonprofit/harmadik szektorét). Az önkéntes szervezetek pedig minden olyan nonprofit szervezetet magukban foglalnak, amelyek „kizárólagosan, vagy túlnyomórészt nem fizetett alkalmazottakkal” végzik tevékenységüket.
Ausztria nonprofit szektorának felépítése meglehetősen összetett. Sokfélesége nem csupán tevékenységük sokszínűségében mutatkozik meg, hanem politikai hovatartozásukban, vagy szervezeti felépítésükben is. Ausztriában ugyanis a nonprofit szektor nem független a politikai pártoktól, illetve az egyháztól sem. A nonprofit szervezetek többségét a régóta fennálló nagy szervezetek képezik, melyek politikai vagy egyházi „érdekszférába” tartoznak. A nonprofit szektor szervezetei tehát egyfajta politikai tagolódáson mennek keresztül.Leeb (2003): 3.o. A két, régóta fennálló nagy politikai párt, az SPÖ (Osztrák Szociáldemokrata Párt) és az ÖVP (Osztrák Néppárt) a társadalmat nem csupán politikai értelemben osztja meg, hanem a civil szférához tartozó intézmények is a politikai pártok befolyása alá kerülnek. Ennek eredményeképpen különböző ernyőszervezetek és az egyesületek, például sportegyesületek, ifjúsági csoportok, kulturális egyesületek, nyugdíjas szervezetek és képzési központok politikai hovatartozásuknak megfelelően „pirosak” (tehát a Szociáldemokrata Párthoz tartoznak) vagy „feketék” (azaz a Néppárthoz tartoznak). Szűkebb hatáskörben az előbbieknél kisebb pártok is képesek voltak befolyásukat kiterjeszteni. More-Hollerweger; Sprajcer in: More-Hollerweger és Heimgartner (2009): 3-4.o.
Ausztriában a harmadik szektor igen erős civil bázissal rendelkezik: a nagy múlttal rendelkező szervezetek mellett jelen vannak az alulról szerveződő önsegítő csoportok és a helyi egyesületek is. A nonprofit szektorra jellemző heterogenitás részben az összetett belső felépítésnek köszönhető. Az osztrák nonprofit szektorra jellemző, hogy a már régóta fennálló, nagy szervezetek ún. ernyőszervezetekbe tömörülnek. Az ernyőszervezetekben való egyesülés történhet a szervezeten belül, a szervezeteket átfogó ágazatok szintjén, illetve ennél is magasabban, a szektor szintjén is: a nonprofit szektort átfogó ernyőszervezetek közé tartozik például a Közhasznú Szervezetek Érdekképviselete (IGOA szakirodalomban még „Interessevertretung Österreichischer Gemeinnütziger Vereine” (IÖGV) néven működött; ma már azonban megváltozott elnevezéssel, „Interessevertretung Gemeinnütziger Organisationen” (IGO) névvel szerepel.) is. A nonprofit szektor továbbá az állami szektorral is szoros összeköttetésben áll, melynek oka többek között a pártpolitikához való közelség. Leeb (2003): 3.o.
Ausztriában a város és vidék közti különbség tovább árnyalja a nonprofit szféra sajátosságait. Amíg a szolgáltatások többsége a vidék esetében díjazás nélküli, addig a városok területén azonos szolgáltatásokat fizetés ellenében végeznek – ez érvényes a közszolgáltatási létesítményekre, például múzeumokra, könyvtárakra, továbbá Ausztria tűzoltóságára is.More-Hollerweger; Sprajcert idézi More-Hollerweger; Heimgartner (2009): 4.o.

Nonprofit szervezetek száma és megoszlása Ausztriában
Lester M. Salamon és Anheier alapvetően 5 csoportot különböztetett meg a nonprofit szervezetek szerkezetét illetően: a foglalkoztatás arányát tekintve a következő ágazatok dominálnak szektoron belül: oktatás, egészségügy, szociális ellátás, kultúra-rekreáció. Az ötödik csoportba azok az országok tartoznak, amelyeknél egyik ágazat foglalkoztatási aránya sem emelkedik ki jelentősen a többi közül. Ezen csoportosítás alapján Ausztriában a szociális ellátások ágazata meghatározó: ez igen magas, 44%-os foglalkoztatási részarányt jelent.Salamon; Anheier (1999): 24-25.o.
A szervezeti formákat illetően Ausztriában a nem profitorientált szervezetek szerveződhetnek egyesületként, alapítványként, közhasznú tőketársaságként, szövetkezetként, illetve közösségként is. Ezek közül az egyesületi forma az, ami meghatározó szervezeti forma Ausztria nonprofit szektorát tekintve.WU (Wirtschaftsuniversität Wien) (2011): 1.o. Ezen belül is a legnagyobb egyesületek egy 2003-as felmérés szerint a sport területén működő, illetve a takarékszövetkezeti- és kulturális jellegű egyesületek voltak.Statistik Austria (2003) idézi Simsa, Schrober (2012): 3.o.
Ausztriában az egyesületek száma az évek előrehaladásával exponenciálisan növekszik. 1960-ban országszerte összesen 42.269 szervezet működött egyesületi formában. A szervezetek száma több évtized távlatában közel háromszorosára nőtt: 2008-ban már 112.945 egyesület működött Ausztriában.Statistik Austria (2010) idézi: Wirtschaftsuniversität Wien (2011): 1.o. A 2010-es évben pedig 116.556 regisztrált egyesületet tartottak számon Ausztriában.Statistik Austria (2012) idézi Simsa és Schrober (2012): 3.o. Az egyesületi forma népszerűségének oka, hogy jelentős adókedvezményeket biztosít, s jelentősebb tőkebefektetés nélkül létrehozható. Hátránya az, hogy ez által növekszik az állami szektorral szembeni kiszolgáltatottság. Leeb (2003): 7-8.o.
Az alapítványokat illetően a következő adatok állnak rendelkezésre: Ausztriában az alapítványoknak két formája létezik: vannak közalapítványok (tartományi- és szövetségi alapítvány), amelyek kizárólag közhasznú célkitűzésekkel rendelkezhetnek, s magánalapítványok, amelyeknek bárki lehet kedvezményezettje.Leeb (2003): 9.o. 2008-ban több ezer alapítvány létezett Ausztriában, az alábbi formákban: 3141 magánalapítványként működött, amelyből 210 tisztán közhasznú volt. Továbbá 246 tartományi alapítvány (Landesstiftung), 223 szövetségi alapítvány (Bundesstiftung) és 34 takarékszövetkezeti alapítvány állt fenn, utóbbi ugyancsak közhasznú célkitűzéssel rendelkezik.Wirtschaftsuniversität Wien (2011): 1.o. A közhasznú alapítványok leggyakrabban a szociális szolgáltatások, oktatás és a kultúra területén tevékenykednek – ezen belül is a tartományi- és szövetségi alapítványok a képzés és szociális területen dominánsak, a magánalapítványok tevékenységében pedig a kulturális tevékenység hangsúlyos. Mag. Schneider; MMag. Miller (2010): 3.o. Az alapítványok területileg többnyire Bécsben koncentrálódnak. Mag. Schneider; MMag. Miller (2010): 7-8.o.
Az alapítványok a társadalomban kiemelt szerepet töltenek be. Az alapítványokat Ausztriában a „társadalom szeizmográfjainak” is nevezik, mivel legfőbb feladatának a társadalmi pluralizmus elősegítését tekintik. Emellett az alapítványok funkciói az innovativitásinnovációra való képesség, stabilizálásmegszilárdulás, megerősödés, szubsztitúcióSzubsztitúció: helyettesítés. Olyan kémiai reakció, amelynek során a molekula egy atomja v. atomcsoportja egy másik atommal v. atomcsoporttal cserélődik ki. , az erőforrás-újraelosztás és a társadalmi változások előirányozása – azonban a gyakorlatban ezeket nem mindig sikerül véghezvinni.Mag. Schneider; MMag. Miller (2010): 7-8.o.

Foglalkoztatás
Ausztriában a harmadik szektor jelentősége a foglalkoztatás tekintetében sem elhanyagolható. A szakértők fontos potenciált látnak a harmadik szektorban, ugyanis a nonprofit szektor napjaink válságos munkaerőpiaci helyzetében alternatívát nyújt a foglalkoztatás bővítésére. Így tehát a harmadik szektor foglalkoztatáspolitikai jelentősége fordított arányban növekszik, mint az állami és üzleti szektor foglalkoztatási kapacitása. Az ezzel kapcsolatos vélekedések következtében megjelentek új, a szektor foglalkoztatási lehetőségeit magukban rejtő kifejezések, mint például „job machine”Salamon és Anheiert (1999) idézi Auer, Reiter és Wetzel 2005:4.o., azaz foglalkoztatási gépezet, vagy a „Wundermittel gegen die Massenarbeitlosigkeit”Betzelt és Bauer (2000) idézi Auer, Reiter és Wetzel 2005: 4.o., amely annyit tesz, a „tömeges munkanélküliség csodaszere”. A harmadik szektor foglalkoztatási potenciálját nem csupán a foglalkoztatás számának növekedésében látják, hanem a munkahelyek minőségének javulásában is. A munkahelyi minőséget javító tényezők például a munkavállalók együttműködése a szervezetek vezetőségével, a munka és a család összeegyeztethetősége, továbbképzési lehetőségek. A kedvező munkavállalási feltételek lehetővé tehetik a hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerőpiaci integrációját is.Auer, Reiter, Wetzel (2005): 4.o.; 10.o
2010-ben a becslések szerint megközelítőleg 212 ezren álltak szerződéses jogviszonyban valamely civil szervezettel, mely a 15 év feletti munkavállalók 5,2%-át tette ki.Pennerstorfer et. al (2013) idézi Simsa és Schrober 2012: 4.o. A munkaviszonnyal rendelkezők 36%-a szociális területen dolgozik, 20%-uk pedig érdekképviseleti tevékenységet látott el egyházi illetve vallási egyesületben. Foglalkoztatási viszonylatban a nonprofit szektoron belül az oktatás a harmadik legnépesebb terület. Prof. Dr. Simsa; Dr. Schober (2012): 4.o.
A szerződéses munkaviszonyban dolgozók száma a kétezres éveket követően jelentős növekedésnek indult. 2000 és 2010 között 39%-kal nőtt a foglalkoztatottak száma, elsősorban az óvodákban (itt 93%-os volt az emelkedés) és a szociális intézményekben (76%). A szociális ellátások dominanciája a foglalkoztatottak tevékenységi körénél is megfigyelhető. Többségük kórházakban, idősotthonokban, mentőszolgálatban, egyéb otthonokban, és szociális gondozó intézményben dolgozik, csak ezek után következnek az érdekképviseletek, pártok, környezetvédelmi szervezetek, és vallási egyesületek, illetve jelentős hányadot képeznek az iskolai és óvodai intézmények is.Prof. Dr. Simsa; Dr. Schober (2012): 4.o.
Az alábbi táblázat egy, 2005-ben kiadott foglalkoztatási adatokat
tartalmaz, amely a Nonprofit Szervezetek Nemzetközi Szabályozása (ICNPO) szerint felállított tevékenységi területek adatait összesíti.

A nemzetközi szabályozást alapul véve a táblázat 12 ágazatot különít el,
felülről lefelé olvasva a következőket: kultúra, sport és szabadidő; oktatás
és kutatás; egészségügy; szociális szolgáltatások; környezet; helyi
fejlesztés és lakhatás; érdekképviselet és politika;
alapítványi-/adományozási lét, önkéntes munka; nemzetközi
tevékenységek; vallás; gazdasági-/szakmai szervezetek/
szakszervezetek; érdekképviselet/ egyesületek (fennmaradó kategória).
Az utolsó sor pedig az összesített számadat olvasható.
Az adatok abszolút értékben és százalékban kifejezve vannak feltüntetve.
Egyes ágazatoknál a „k.A.” megjelölést olvashatjuk, ami annyit jelent:
nincs rendelkezésre álló adat (k.A.=keine Angabe). A táblázatban
feltüntetettek szerint 2005-ben összesen 165.740 főről állt rendelkezésre
pontos adat, akiket Ausztriában nonprofit szektoron belül foglalkoztattak.
Az összesített adatok szerint a szociális szolgáltatások ágazatában
dolgozók száma ismét a legmagasabb mindközül: több mint 78 ezer főt
foglalkoztattak 2005-ben, mely százalékban kifejezve több mint 47%. Ezt
követte az egészségügy 27,21%-kal, amely több mint 45 ezer főt jelentett.
Harmadikként szerepel a „fennmaradt kategóriaként” megnevezett
csoport, amely magában foglalja az érdekképviseletet és a politikai
szervezeteket is. A feltüntetett arány 18,45 %, ám ebben az esetben az
adatok egy része nem áll rendelkezésünkre. Meglepő, hogy a kulturális,
vallási és oktatási ágazatok esetében csupán néhány százalékos volt a
foglalkoztatás aránya a szektoron belül.

1.Táblázat: Foglalkoztatottak száma a nonprofit szektorban, Ausztriában
(Forrás: Prof. Dr. Simsa; Dr. Schober (2012)Heitzmann 2001; Scheider/Haider 2009; Schober/Schober 2011 idézi: Prof. Dr. Simsa; Dr. Schober (2012): Tabelle 1-1: „NPOs und Beschäftigte in Österreich nach INCPO-Branchen” 5.o. )

A munkaviszonnyal rendelkezők aránya 2000 és 2010 között a szociális szolgáltatások területén 7%-kal növekedett, ezzel szemben az érdekképviselet illetve a vallási egyesületek területén ugyanez 5,2%-kal csökkent.Heitzmann (2001); Schneider/Haider (2009) idézi Prof. Dr. Simsa; Dr. Schober (2012): 5.o.
Más korábban készített kutatási eredményt megvizsgálva hasonló eredményt tapasztalhatunk. Egy 2006-os évre vonatkozó beszámoló szerint 116 ezren dolgoztak fizetett alkalmazottként 11.005 munkahelyen a nonprofit szektoron belül, ami a munkahelyek 2,8%-át tette ki akkoriban Ausztriában.Schneider et al.-t (2007) idézi Schneider és Haider (2009): 1.o. Ezúttal is megbizonyosodhatunk, hogy Ausztriában a szociális szolgáltatások ágazata dominál az ágazatok között.
Finanszírozás és gazdasági produktivitás
Köztudott, hogy a civil szervezetek alapvető célkitűzései között nem szerepel a hagyományos értelemben vett profittermelés, azonban ez nem jelenti azt, hogy a nonprofit alapon működő intézmények esetében a bevételek, illetőleg a kiadások vizsgálata elhanyagolható lenne.
A nonprofit szektorban szélesebb értelemben véve három bevételi forrást különíthetünk el: állami forrásból származó bevételt, saját tevékenységből származó bevételt, illetve az adományokból (magán-/intézményi) származó bevételt. Ezek a jövedelemforrások minden országban eltérő arányban vannak jelen a civil szervezetek költségvetésében. Az alábbi táblázat szemlélteti Ausztria nonprofit szektorának bevételi forrásait, elkülönítve az egymástól eltérő jövedelmi típusokat.

Teljes bevétel 3.445.411
Százalék (%)
Állami forrásból származó, teljesítmény szerinti kifizetés 1.240.743
36
Tevékenységből származó jövedelem 1.136.492
33
Támogatások 568.612
17
Adományok 292.352
8
Tagdíjak 103.846
4
Szponzorálás 103.366
4

2. Táblázat. A nonprofit szektor bevételi forrásainak megoszlása Ausztriában (1000 euróban)Schneider/Haidert (2009) idézi ao.Univ.Prof. Dr. Simsa; Dr. Schrober (2012): Tabelle 1-3: Einnahmestruktur der österreichischen NPOs. 7.o.

Megjegyzés: A tevékenységből származó jövedelmek kizárólag a szolgáltatási szerződések bevételeit tartalmazzák. 2005-ben (Forrás: ao.Univ.Prof. Dr. Simsa; Dr. Schrober (2012))

A finanszírozási képet vizsgálva megállapítható, hogy az erőforrások jelentős része az állami szektorból származik. Az állam kétféleképpen támogatja a nonprofit szervezeteket: egyfelől közvetlen anyagi támogatásokat nyújt, másfelől pedig a nonprofit szervezetek szolgáltatásait veszi igénybe.
A harmadik szektor bevétele Ausztria esetében 2005-ben körülbelül 3,4 milliárd euró volt (ebbe nem tartoznak bele a kórházak és az iskolák bevételei). A legjelentősebb bevételi forrást ezen belül az állami kifizetések jelentik. Ezt követik a saját tevékenységből származó bevételek és egyéb anyagi támogatások.Pennerstorfert idézi Simsa és Schrober (2012): 6.o. Az adományok, tagdíjak és a szponzoráció külön-külön nem haladják meg a bevételi források 10%-át sem.
Egy ország nonprofit szektorának társadalmi jelentősége az egyének adományaiban is megmutatkozik. 2008-ban a magánadományozók fejenként átlagosan körülbelül 67 eurót adományoztak Ausztriában. Az adományozott összeg mértékét befolyásolták a nemi és korosztálybeli különbségek is: a rendelkezésre álló adatok szerint a nők magasabb értékben adományoztak, mint a férfiak, továbbá az idősebbek magasabban értékben adakoztak, mint a fiatal generáció. Az adakozott összeg ebben az évben összesen 295 millió eurót eredményezett.Neumayr, Schober-t (2008) idézi: WU (Wirtschaftsuniversität Wien) (2011): 1.o.
Egyes kutatások kitértek a német nyelvű országok adományból származó bevételeinek összehasonlítására is. Németországgal és Svájccal való összehasonlításban Ausztria nem maradt el jelentősen: a lakosság 66%-a adományoz a harmadik szektor szervezetei számára. Azonban az adományozott összegek tekintetében koránt sem egységesek a vizsgált országok: Ausztria az átlagos adományozott összeg tekintetében a német nyelvű országok között az utolsó helyet foglalja el: Németországban 100 eurót adományoztak adakozó személyenként, Svájcban pedig háztartásonként 283 eurót fordítottak adományozásra.Neumayr; Schober-t (2008) idézi: WU (Wirtschaftsuniversität Wien) (2011): 1.o.
A 2011-es évre az adományozásokból származó bevételek összege jelentősen megnőtt: ebben az évben ugyanis a magánszemélyektől származó adományok 410 millió eurót, a vállalatok származó adományok összesen 150 millió eurót tettek ki.Neumayr/Schober 2012 idézi Simsa és Schober (2012): 7.o. A két forrásból származó adomány együttvéve több mint kétszerese a 2005-ben adományozott összegnek.
Ahhoz, hogy Ausztria nonprofit szektorának financiális helyzetét megismerjük, a bevételek felvázolásán túl a kiadások összetételét sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az erről szóló kutatási összesítések eredményei alapján 2005-ben a nonprofit szervezetek teljes kiadás mennyisége Ausztriában 3.46 milliárd euró volt, melynek legnagyobb részét (62%-ot) a személyi, tehát az alkalmazottakra fordított kiadások jelentették, amelynek értéke több mint 2.1 milliárd euró volt.Simsa; Schober (2012): 7.o. Az osztrák nonprofit szektor financiális helyzetének pontosabb ismertetéséhez a bevételek vizsgálata mellett meg kell vizsgálni a felmerülő kiadások típusát és méretét is.

Összes kiadás 3.469.831
Százalékban (%)
Alkalmazottak 2.168.138
62%
Áruk és szolgáltatások beszerzése 725.777
21%
Befektetés/Beruházás 206.917
6%
Költségelszámolás 132.010
4%
Bérleti díj stb. 22.868
1%
Adók 20.971
1%
Egyéb
6%
3. Táblázat: Becsült adatok Ausztria nonprofit szektorának kiadásairól (1000 euróban) 2005-ben
(Forrás: Dr. Simsa; Schrober (2012): Tabelle 1-4.Schneider és Haidert (2009) idézi: Dr. Simsa; Schrober (2012): Tabelle 1-4: Ausgabenstruktur der österreichischen NPOs. 8.o.)

Schneider és Haider kutatásának eredményeiből kiderül, hogy 2005-ben az osztrák civil szektor kiadásai megközelítőleg elérték a 3,46 milliárd eurót. A 2. és a 3. táblázatban szereplő adatok szerint a nonprofit szektor bevételei és kiadásai 2005-ben közel fedezték egymást. A táblázat szemlélteti, hogy a bevételek közel negyedét bizonyos használati eszközökre és szolgáltatásokra fordítják. A fizetési kötelezettségek nem tartoznak a fajsúlyos kiadások közé.
A nonprofit szektor társadalmi jelentősége mellett gazdasági jelentősége is figyelemre méltó. A szektor gazdasági teljesítményének méréséhez az összes előállított gazdasági értéket vették alapul. Az előállított érték 2000 és 2010 között jelentősen növekedett: a bruttó értékteremtés 2000-ben 3,7 milliárd euró volt a nonprofit szektorban, amely 2005-re közel egymilliárd euróval emelkedett (4,7 milliárd euró), ami a bruttó hazai össztermék 1,9%-át tette ki. 2010-ig tovább növekedett, s elérte az 5,9 milliárd eurót is.Pennerstorfer et al-t (2013) idézi Simsa és Schrober 2012: 8.o.

Az önkéntesség és társadalmi szerepei Ausztriában
Ausztriában az önkéntes munkavégzés a társadalom elismert és megbecsült tevékenysége. A társadalmi kohézióban betöltött szerepe mellett az önkéntes munkavégzés a nonprofit szervezetek költséghatékony működésének esetében is kulcsfontosságú.
Az önkéntes munka meghatározására ismételten nemzetközileg elfogadott definíciót veszek alapul, amely szerint az önkéntes munka a kötelezettség nélküli, fizetség nélküli és az egyén háztartásán kívül végzett munkavégzést foglalja magában. A nonprofit szervezetek tevékenysége alapvetően kétféleképpen támogatható. Egyfelől az egyének által nyújtott anyagi támogatással, másrészről pedig önkéntes munkával. A szervezetek szempontjából mindkét támogatási forma kulcsfontosságú.Bönisch (2008): 10-11.o.
Az önkéntesség történhet formális, illetve informális keretek között. Formális önkéntességnek tekinthető, ha intézményi keretek között történik az önkéntes munkavégzés. Ez a forma megjelenik a legkülönbözőbb társadalmi területeken, példaképpen a katasztrófavédelmet, az oktatást, a kultúrát, az egészségügyet, valamint egyházi és politikai területeken is megvalósulhat. Informális munka alatt viszont a szomszédsági segítséget értjük, mint például kertgondozást, gyermekfelügyeletet.Bönisch (2008): 10-11.o.
Ausztriában a népesség jelentős része 15 éves kor felett önkéntes munkát végez.Bönisch (2008): 3.o. 2006-ban a 15 év feletti lakosok 43,8%-a, tehát több mint 3 millió fő önkénteskedett a nonprofit szektorban. Az önkéntesek összlétszáma az önkéntesség típusai szerint a következőképp oszlott meg: legtöbben, 30%-uk formális önkéntesként, több mint 26% informális önkéntesként dolgoztak és közel 26%-uk formálisan és informálisan is önkénteskedett valamelyik civil szervezetnél.WU (Wirtschaftsuniversität Wien) (2011): 1.o.
Az önkéntes munkavégzés nem csupán a szervezetek szempontjából fontos. Előnyei több oldalról is megközelíthetőek. Számottevőek a gazdasági értelemben vett előnyök: a nonprofit szektor által kínált szolgáltatások és termékek jelentős gazdasági értéket képviselnek. Ausztriában a formális önkéntes munkát végzők összesen 7.918.683 órát dolgoztak hetente, az informális önkéntesként dolgozók pedig 6.773.996 órát teljesítettek egy héten. Ha ezt az időt a teljes időben foglalkoztatott munkavállalókra átszámítanánk, ez 425.000 teljes munkaidőben dolgozó (azaz heti 40 órát dolgozó) munkavállalónak felelne meg, amely 2006-ban a nem önálló munkavállalók 13%-át jelentette.Mag. More-Hollerweger; a.o. Univ.Prof. Dr. Heimgartner (2009): 3-4.o.
Az önkéntes munka anyagi értéke szintén magas: ha az átlagbér alapján kiszámolnánk, akkor ez 4.727.136.000 euróba kerülne (a nem formális keretek között dolgozó önkéntesek teljesítménye kb. 4.043.805 euró). Az önkéntes munka a katasztrófakezelés, kultúra, vallás és sport területén domináns.Statistik Austria (2008); Pennerstorfer (2013) idézi: Simsa és Schober (2012): Tabelle 1-2: Freiwilligenarbeit in Österreich. 6.o.
Az önkéntes munka típusa a férfiak és nők esetében eltéréseket mutat. Ha a formális és informális önkéntességet tekintjük, akkor a férfiak többségében formális önkéntes munkát végeznek, míg a nők (minimális többséggel) az informális önkéntes tevékenységet részesítik előnyben.Mag. More-Hollerweger; a.o. Univ.Prof. Dr. Heimgartner (2009): 3.o.
Az aktív önkéntességnek politikai tekintetben véve is léteznek pozitívumai, abban az értelemben, hogy a polgárok bizonyos döntések meghozatalában közösen részt vállalnak, hozzájárulva annak demokratikus minőségéhez és legitimitásához is. További fontos szempont az önkéntes munkából származó társadalmi előny: az önkéntesség hozzájárul a társadalmi tőke építéséhez, például a különböző társadalmi csoportok integrációjához vagy közösségépítéshez. Mag. More-Hollerweger; a.o. Univ.Prof. Dr. Heimgartner (2009): 3.o.

Összefoglalás
Jelen tanulmány elsődleges szándéka, hogy áttekintést nyújtson Ausztria harmadik szektoráról mindazok számára, akik eddig még nem rendelkeztek bővebb ismerettel Ausztria nonprofit szektorát illetően. A tanulmány alapját eredeti, német nyelvű anyagok képezik, mellyel további cél volt, hogy idegen nyelvű szakirodalmak elérhetővé váljanak a kizárólag magyar nyelven olvasók számára.
A tanulmány keretében több alpont is kifejtésre került, például a szervezetek összetétele, a foglalkoztatás, a finanszírozás illetve a gazdasági hatásokról is. Az állampolgári elköteleződésnek köszönhetően Ausztriában a nonprofit szektor jelentős társadalmi erőt képvisel, amely az önkénteseket országos szinten mozgósítja és összetartja.
Ausztria nonprofit szektora széles körben elégíti ki a társadalmi igényeket. Ausztria esetében kiemelhetjük a szociális szolgáltatások bővítését, hiszen a szociális ágazatot érintő innovációk többsége a nonprofit szektor keretein belül jönnek létre. Ausztria esetében az önkéntesség egyfajta kulturális örökségként tekinthető. Egyfelől évszázadok óta szerves része az osztrák társadalom mindennapjainak (amelyre példaként említhető az önkéntes tűzoltóság szervezete), másfelől pedig a közösségek tagjait már gyermekkoruktól kezdve abban a szellemben nőnek fel, hogy a közérdekű önkéntes tevékenység fontos szerepet tölt be a közösség életében. Az önkéntes munka fontos összetartó erő, s lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy Ausztriában a társadalmi kohézió ennyire jelentős. Ausztria nonprofit szektora biztosítja a társadalmi sokféleség kibontakozásához szükséges feltételeket, lehetőség nyílik a társadalmi részvételre és a politikai életben való részvételre is.

Irodalomjegyzék:
Auer, Eva; Reiter, Walter; Wetzel, Petra (2005): Der Dritte Sektor als arbeitsmarktpolitischer Akteur – Status Quo und Herausforderungen in überregionaler Perspektive. Lechner, Reiter und riesenfelder Sozialforschung OEG, Bécs.
Bécsi Gazdasági Egyetem Nonprofit Szervezetek-Kompetencia Centrum hivatalos honlapja: Utolsó letöltés ideje: 2014. 09. 30.
Mag. Bönisch, Markus (Statistik Austria) (2008): Struktur und Volumen der Freiwilligenarbeit in Österreich. Bundesministerium für Soziales und Konsumentenschutz, Wien.
Utolsó letöltés ideje: 2014. február 21.
Közhasznú Érdekképviseletek Szervezetének hivatalos honlapja (Interessenvertretung Gemeinnütziger Organisationen):
Utolsó letöltés ideje: 2014. 09. 30.
Mag. Leeb, Wolfgang (2003): Die Situation der Sozialwirtschaft in Österreich. Studie im Rahmen des Equal-Projektes. EQ - Engagement mit Qualität für Steyr-Kirchdorf (Regionale Sozialwirtschaft als Chance für Frauen). Wolfern. Utolsó letöltés ideje: 2014. 02. 21.
Mag. More-Hollerweger, Eva; a.o. Univ.-Prof. Dr. Heimgartner, Arno et al. (2009): 1. Bericht zum freiwilligen Engagement in Österreich. Zusammenfassung.
Salamon, Lester M.; Anheier, Helmut K. (1999): Szektor születik II. Összefoglaló egy nemzetközi nonprofit kutatás második szakaszáról. Civitalis Egyesület, Budapest.
ao. Univ. Prof. Dr. Simsa, Ruth; Dr. Schober, Doris (2012): Nonprofit Organisationen in Österreich. Bécs, NPO-Kompetenzzentrum. Utolsó letöltés ideje: 2014. 02. 23.
Mag. Schneider, Hanna; MMag. Miller; Reinhardt Univ. Prof. Dr. Meyer, Michael (2010): Die Rolle der Gemeinnützigkeit in Österreichischen Stiftungen. WU, Bécs. Utolsó letöltés ideje: 2014. 02. 17.
WU (Wirtschaftsuniversität Wien) (2011): Über den NPO-Sektor. Kennzahlen des Nonprofit Sektors in Österreich. Utolsó letöltés ideje: 2014. 01. 23.

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár