Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
A városrészi önkormányzatok működésének tapasztalatai
Szerző:
Bekényi József dr.
Folyóirat:
Parola
Év:
1993
Szám:
3
Oldalszám:
11
Tárgyszavak:
városrészi önkormányzat, településrészi önkormányzat

bekenyi.txt

A városrészi önkormányzatok
működésének tapasztalatai

A településrészi, városrészi közösségek fontos szerepet játszanak a települések életében. Tevékenységük, törekvéseik sokrétűek, a kultúrálódástól a sportoláson át a környezetvédelemig terjednek, felsorolni is hosszú lenne a szóbajöhető területeket. Működési formáik is tükrözik ezt a sokszínűséget, van amelyik egyesületi formában működik, van ahol baráti kört alakítottak és lehetne folytatni a sort. E közösségi élet átfogó elemzésére most nem vállalkozom, a helyi közösségek egy intézményesült formájáról mondok néhány gondolatot: az önkormányzati rendszerben meghonosodott településrészi (városrészi) önkormányzatról.

Előzmények

A magyarországi településszerkezet meglehetősen változatos képet mutat. Különösen azért, mert az elmúlt két évtizedben gyakoriak voltak a település-egyesítések: sokszor úgy alakultak városok, hogy a nagyközségek a szomszédos települések bevonásával igyekeztek elérni a városi címhez szükséges méreteket. Üdülőterületeken jellemző volt, hogy a településnél jóval nagyobb területet népesítettek be az üdülők. Másutt a földrajzi adottságoknak, az építkezési igényeknek megfelelően olyan új településrészek, lakótelepek jöttek létre, amelyek viszonylag elkülönültek a településen belül. Olyan részek összessége alkotja sok helyen a települést, amely részek valóságos, természetes közösségek, sokszor sajátos érdekekkel: így joggal igénylik, hogy döntési lehetőséget kapjanak azokban az ügyekben, amelyek csak őket érintik. E jelenséget és a tényleges helyzetet felismerve kerültek az önkormányzati törvénybe a településrészi önkormányzatra vonatkozó szabályok.

A szabályozás lényege

Az önkormányzati törvény 5. szakasza szerint ,a helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselők útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat". Tehát a településrészi önkormányzat nem kis önkormányzat! Nem gyakorolja a település adott részén az önkormányzati jogok teljes körét, mert ez a fenti szabályozás értelmében a képviselőtestületet illeti.
A településrészi önkormányzat a képviselőtestület által létrehozott testület, hatáskörei származékosak, nem egyenrangú a települési önkormányzat képviselőtestületével, erre az Alkotmánybíróság is rámutatott. Ugyanakkor a településrészi önkormányzat szerepe, jelentősége a helyi viszonyok függvényében kiemelkedő lehet a kisebb közösségek érdekeinek érvényesítésében. Az önkormányzati törvény keretjellegű szabályozást ad, a részletszabályok megfogalmazása a helyi testület döntési körébe tartozik. Ez a rugalmas megoldás lehetővé teszi, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően lehessen meghatározni a településrészi önkormányzatok működését...

A településrészi (városrészi)
önkormányzatok működéséről

A településrészi önkormányzatok iránti érdeklődés elég nagy volt a törvény hatályba lépése után, de sok helyen ennél tovább nem jutottak. Számuk ma 20-30 között mozog, azért nem lehet megmondani pontosan, mert néhány már megszünt, illetve nem működik és továbbiak szervezése folyik (pl. Kamaraerdő). Előfordultak olyan esetek is, ahol helyi csoportok kinevezték magukat településrészi önkormányzatnak, ez azonban nem felel meg a törvényi szabályozásnak. Többnyire üdülőterületeken alakultak településrészi testületek (Balaton), és a városokban (Győr, Marcali, Celldömölk, Barcs, Debrecen), de a fővárosban is van Pesthidegkúton.
Megalakulásuk - kihasználva a törvény adta széles választási lehetőségeket - változatos módon történt. Van ahol választották a testületet a településrész választópolgárai, de pl. az üdülőterületeken a helyi egyesületek delegálták a külső tagokat. Olyan helyen, ahol a képviselőtestületbe több képviselőt is választottak a településrészből, a testület a maga kebeléből alakította meg a városrészi önkormányzatot.
Feladat- és hatásköreik is változatosak, van ahol csak véleményező, tanácsadó szerepet töltenek be, de sokszor komoly döntési jogosítványokat és pénzeszközöket is kaptak. Jellemzően az alábbi területeken: környezetvédelem, szociális ügyek, kommunális ügyek, településrendezés, település-üzemeltetés és a kizárólag a településrészen működő intézményekkel kapcsolatos jogosítványok.
Követendő megoldásnak tartom, hogy olyan hatáskörökben, amelyeket nem adtak át a településrészi önkormányzatnak, de érinti az adott területet, egyetértési jogot kaptak.
Összefoglalva a településrészi (városrészi) önkormányzatok működéséről kedvezőek a tapasztalatok. Véleményem szerint az önkormányzati törvény módosítása után is jelentős szerepet kaphatnak a települések közösségi ügyeinek intézésében. Természetesen előfordulnak konfliktusok, ahol a felek nem ismerik fel az érdekközösséget a település fejlesztésében és egymásben nem együttműködő partnert látnak. Remélem a közéleti tevékenység erősödésével egyre ritkábbak lesznek ezek a jelenségek. Bízom benne, hogy a településrészi közösségek az eddigiekhez hasonlóan színvonalas munkájukkal segítik az önkormányzati rendszer továbbfejlődését, még színesebbé teszik a helyi közéletet a polgárok, a település lakossága érdekében.
Dr. Bekényi József


Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár