Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Az Európai Unió által a tagjelölt országoknak nyújtott segítség
Szerző:
Pató Zsuzsanna (fordította)
Folyóirat:
Parola
Év:
1999
Szám:
3-4
Oldalszám:
22.
Intézmények:
Európai Unió, EU, PHARE, SAPARD, ISPA, KKE, Csatlakozási Partnerség, Zöldlevél
Települések:
Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia
Tárgyszavak:
Eu, támogatás, PHARE
Megjegyzés:
MTVSZ Zöld levél

vissza a tartalomhoz
AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL A TAGJELÖLT ORSZÁGOKNAK NYÚJTOTT SEGÍTSÉG

Az Európai Unió küszöbön álló bővítése jelentős esemény és igen nagy feladat, mivel a csatlakozni kívánó országok társadalmi és gazdasági problémái jelentősen eltérnek egymástól, valamint a strukturális politikák részben vagy teljesen hiányoznak. Ezeknek a hiányoknak a felszámolására az EU, most először, a csatlakozó országok számára pénzügyi segítséget nyújt a csatlakozás előtti időszakban
A jelölt országok integrációja a közösségi strukturális politikákba több lépésben valósul meg:
– 2000 előtt: a Phare programmal 1989-ben megkezdett pénzügyi és technikai együttműködés (A Phare 1997 és 1999 között segítséget nyújtott a KKE országoknak a strukturális politika bevezetésének jogi és adminisztratív előkészítéséhez.)
– 2000 és a csatlakozás kőzött: a Bizottság által előterjesztett előcsatlakozási segítség a jelölt országok projektjeit és beruházásait támogatja, miközben a végrehajtásért felelős intézmények, gazdasági és társadalmi szereplők megismerkednek a közösségi támogatás felhasználásának módszereivel. Az előcsatlakozási csomag három eszköze: az átdolgozott Phare program, az új mezőgazdasági alap az előcsatlakozásra (SAPARD) és az új strukturális eszköz (ISPA).
– a csatlakozás után: az új tagországok a strukturális alapokból és a kohéziós alapból kapnak támogatást a mai tagországokkal egyenlő elbánás szerint.

Az előcsatlakozási csomag három eszköze:

1. Az átdolgozott Phare program

A 2000–2006-ig terjedő időszak végéig a Phare marad az EU és a KKE országok együttműködésének legfontosabb eszköze. A csatlakozást megelőzően a Phare gyakorlatilag a strukturális alapok célkitűzésével megegyező célokat szolgál. A Phare program költségvetése a 2000-–2006-ig tartó időszak alatt évente átlagosan 1 milliárd euróról 1,56 milliárdra nő.
A Phare általában egyösszegű, vissza nem térítendő támogatást nyújt (hitel helyett) a tevékenységek egyre szélesebb köréhez. Az 1989 és 1997 közötti időszakban a Phare rugalmasan alkalmazkodott a partnerországokban folyó reformok változó prioritásaihoz és korlátaihoz.
A Phare alkalmazkodott a politikai változásokhoz is. A partnerországok közül csatlakozási kérelmet benyújtott 10 országban a Phare a csatlakozás előkészítését támogatja. Annak érdekében, hogy a támogatás a Csatlakozási Partnerségben megjelölt legfontosabb területekre koncentrálódjon a Phare két célt tűzött ki maga elé. Az első cél a partnerországok hivatalnokainak támogatása az acquis communautaire végrehajtásában. Ennek értelmében a Phare támogatja a központi és regionális adminisztrációt, valamint a szabályozó és a felügyelő szerveket egyaránt az EU céljainak, eljárásainak megismerésében és ezek végrehajtásának előkészítésében. A második cél a jelölt országok iparának és alap-infrastruktúrájának közösségi szintre való emelése a beruházási támogatás segítségével. A támogatás területei azok a közösségi előírások, melyek átvétele a legnagyobb erőfeszítést kívánja a jelöltektől: környezetvédelem, közlekedés, ipari üzemek, termékminőség, munkahelyi könnyezet stb.

2. SAPARD

A Bizottság által előterjesztett SAPARD program célja a közös agrárpolitikához kapcsolódó acquis communautaire végrehajtásának előmozdítása, valamint az országok agrárstruktúrájának szerkezet-átalakítása. A SAPARD program 2000. január 1-jén veszi kezdetét hivatalosan és a költségvetési terv szerint 2006 végéig tart majd. A jelölt országok csak 2000 és a csatlakozás közötti időszakban vehetik igénybe ezt a támogatást.
A ZÖLDLEVÉL 1999. augusztus/szeptemberi számában részletes cikk található az alap által támogatható tevékenységek köréről, a támogatás mértékéről, feltételeiről.

3. ISPA

A 2000 és 2006 közötti időszakban évenkénti 1,04 milliárd eurós támogatásra minden jelölt ország pályázhat. Az első országok csatlakozása után az alap a még csatlakozásra váró országokat fogja támogatni. Az új tagországok a sokkal nagyobb költségvetésű strukturális alapokból kapnak támogatást. A strukturális támogatás célja az infrastruktúra közösségi szintre való feljavítása. A pénzforrások kezelésére a tanács rendeletet fogadott el (1267/ 1999 (EC)) 1999. június 21-én. A bizottság javaslata szerint az ISPA a környezetvédelem és a közlekedés területén nyújthat pénzügyi támogatást (a EU kohéziós alapjához hasonlóan). A környezetvédelem területén az ISPA a jelölt országoknak abban segít, hogy megfeleljenek az Unió környezeti szabályozásának és a Csatlakozási Partnerségben lefektetett céloknak.
A rendelet alapján a jelölt országok közötti megosztás a következő (a teljes ISPA költségvetés százalékban)

ország ISPA
Bulgária 8–12
Csehország 5,5–8
Észtország 2–3,5
Magyarország 7–10
Litvánia 4–6
Lettország 3,5–5,5
Lengyelország 30–37
Románia 20–26
Szlovénia 1–2
Szlovákia 3,5–5,5
Összesen 1,04 milliárd

A strukturális alapoknak a tagországok közötti felosztásához hasonlóan az ISPA források elosztása is objektív kritériumok alapján történik (GDP, népesség, terület). A magas színvonalú projektek ösztönzésére és a rugalmasság biztosítására az elosztás sávokat ad meg. Az ISPA programot a 16. Főigazgatóság vezeti.

(Fordította: Pató Zsuzsanna, MTvSz
Zöld levél)

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár