Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Közösségfelmérés Csengelén
Szerző:
Magyar Istvánné
Folyóirat:
Parola
Év:
1994
Szám:
4
Oldalszám:
16. p.-17. p.
Települések:
Csengele
Tárgyszavak:
közösségi felmérés, közösségi beszélgetések, Csengele

csengele.txt

Közösségfelmérés Csengelén

Csengele község Bács és Csongrád megye határán, megyeszélen fekszik. A Csongrád megyei, mintegy 2400 lélekszámú település azonos gazdasági, társadalmi problémákkal küszködik, mint a Duna-Tisza közti Homokhátság középső és déli részének falvai. Nyilvánvalóan ez az oka, hogy Csengele bekerült a Jászszentlászlói térségfejlesztési programba. Az érintett települések: Bugac, Csengele, Csólyospálos, Jászszentlászló, Kiskunmajsa, Kömpöc, Móricgát, Szank.
A fejlesztési program szerves része a közösségi felmérés, melynek lényegéről a Parola előző számaiban már olvashattunk. A közösségi felmérés sikert csak akkor hozhat, ha a helyi közösség önmaga tárja fel saját lehetőségeit. A fejlesztők, a külső szakemberek célja mindössze az aktivizálás. Minél több helyi embert érdekeltté tenni a saját és a települési problémáik föltárásában, megfogalmazásában, majd a megoldások keresésében is. A felmérés elindításánál szerencsés, mondhatnánk nélkülözhetetlen, hogy a településen legyen már valamilyen közösség, szerveződés. Csengele esetében ez a már jó néhány éve meglévő polgárőrség volt. žk adják ki 1992 óta a Csengelei Krónikát, havi rendszerességgel, 250 példányban. Az első összejövetel szervezője a polgárőrség vezetője, Molnár Mihály volt.
A beszélgetések március végétől június elejéig tartottak heti - kétheti rendszerességgel. A jelenlévők száma változó volt (9-14 fő). A helybéliek közül vállalkozók, pedagógusok, mezőgazdasági kistermelők, postás, fodrász, gazdálkodó, ügyintéző, ügynök, rendőr stb. vettek részt. A beszélgetés aktív magja 8 fő volt, akik szinte minden alkalommal jelen voltak. A csoport menetközben érdeklődőkkel is bővült.
Már az első találkozáskor kiderült, hogy az embereket nagyon is foglalkoztatják a napi problémák: munkalehetőség, közlekedés, szolgáltatás, környezetvédelem, szórakozási, tanulási lehetőségek, de kevesen gondolják, hogy mindezekben nekik tevőleges szerepük is lehetne. Hiányzik az önsegítés, az együttgondolkodás, hiányoznak a kisebb-nagyobb közösségek. A beszélgetések során közösen próbáltuk számba venni a falu
- adottságait, erőforrásait,
- a problémákat, az akadályokat,
- az igényeket, a terveket.
Valamennyi találkozást személyes élményként éltünk meg. Egyedülálló volt, hogy a falu gondjairól, lehetőségeiről magunk között beszélhettünk. Sokat vitatkoztunk. Nagyon sok információt kaptunk egymásról - egymástól. Az őket leginkább foglalkoztató problémákra újra és újra visszatértünk. Többször megfogalmazták a ,szervező erő" (személyiségek, közösségek) és a helyi nyilvánosság hiányát. Itt derült ki, hogy a beszélgetés során felmerült ötletek, megoldások, lehetőségek remek anyagai lehetnek a jövőben a helyi újságnak is.

A beszélgetés szakaszai

1. alkalom:
Bemutatkozunk egymásnak. Engem csak a polgárőrség vezetője ismer, aki egyben a helyi lap szerkesztője is. Érdeklődve hallgatják, mit is jelent a közösségi felmérés? A jászszentlászlói fejlesztésről csak az egyik gazdálkodó tud, aki egyben a földosztó bizottság vezetője is.
Információhiány. Elindul a beszélgetés. A problémákat mindenki a saját területéről is hozza. A beszélgetés öröme. Mindenkit hagyunk szóhoz jutni. Figyelem és türelem a másik iránt. Először a település gazdasági és egyéb állapotát próbáljuk meghatározni. Az alábbi problémák fogalmazódnak meg:
- munkanélküliség, ingázás;
- a település sajátságos helyzete (2 megye határán);
- a helyi vállalkozók szerepe;
- gazdálkodás, de hogyan?
- együttműködések, újfajta társulások;
- talajvízgond;
- a termálvíz hasznosítása;
- Dongér csatorna lehetséges szerepe (tisztítás, felduzzasztás);
- környezetvédelem (környezetszépítés, erdőlopás, szelektív hulladékgyűjtés, az erdők tisztítása);
- oktatás (ösztöndíj alapítvány ötlete, nyelvoktatás, ifjúsági szerveződés, táboroztatás hiánya, az iskola technikai fejlesztése).
A problémák fésületlenek, nem rendezzük őket.

2. alkalom:
Minden találkozáskor visszatérünk az előző beszélgetésekhez. Kiegészítések, új megoldások keresése. Ismét szóba kerül a gazdálkodás, a valamilyen formában való együttműködés kérdése (különös tekintettel az értékesítésekre).

Mire volna szükség?
- bizalmon alapuló társulásokra;
- gazdakörre;
- külföldi tőkére, vállalkozóra (német kapcsolata van a településnek).
A növénytermesztés vagy az állattenyésztés lehet fontosabb a falunak (fóliázás, zsírmentes sertés tenyésztése, libatömés, bárányexport)? Sokáig időzünk az adómentesség és az áfavisszatérítés kérdésénél. Újra és újra előjön a tájékozottság, az információ és a bizalom fontossága.

A helyi nyilvánosság kérdése:
- a testületi üléseket kevesen látogatják;
- a közmeghallgatáson, falugyűlésen csekély az érdeklődés.

Mi az oka ennek?
Ha nincs az embereknek információjuk, kérdezni, hozzászólni sem tudnak. Valamiből kimaradnak.

Mit lehetne tenni:
Újra és újra felvetődik a helyi újság szerepe. Felmerül egy hangszórós autó lehetősége, több hirdetőtábla felállítása (a tanyákon is).

3. alkalom:
A település hagyományairól kezdünk el beszélgetni.
- Van-e a falunak egyáltalán hagyománya? (Pusztanép, a falu Szeged tulajdona századokon át.)
A búcsú napja és a polgárőrség napja, mint ünnep. Szó esik a falunapról, mint hagyományteremtő ünnepről. (A búcsú novemberben van.)
- Az új faluház szerepe (helytörténeti gyűjtemény elhelyezése).
- Régi fotók, használati tárgyak gyűjtése.
- Videofilm a jelenlegi faluról.
- Hanganyag, a még élő öregek megszólaltatása.
Áttérünk a faluház problémájára. A ház átadása júliusban volt. A faluház régi hiányt pótol. Gond a berendezése (helyi források, szponzorok, önkormányzat). Közösségi döntést igényel a faluház körüli terület rendezése, funkciója (játszótér, kuglipálya, pihenőpark, piac?) Zöldövezet, fák, virágok.
A faluház lehetséges funkciói (szabadidő, sport, könyvtár, közösségi együttlétek). A faluház birtokbavétele, a ház és a környezet megtervezése mozgósíthatja a helyi lakosságot - véljük.

A település kapcsolatai.
- A Csengeléről elszármazottakkal nincs kapcsolat, pedig számítani lehetne rájuk, haza kellene hívni őket.
- Kapcsolat az eringiekkel (német település), felmerülő problémák. Kik vesznek ebben részt? Kirekesztődések.
- Kapcsolat a környező településekkel. A beszélgetés arról folyik, hova tartozónak érzik inkább magukat a csengeleiek (Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Szeged, Kistelek vonzása).

4. alkalom:
Csokorba szedjük azokat a kérdéseket, amelyeket a legfontosabbnak érez a csoport:
- gazdálkodás, foglalkoztatás;
- fejlesztés;
- faluszépítés, környezetvédelem;
- oktatás;
- tájékoztatás, nyilvánosság;
- faluház;
- a település kapcsolatai.
Megpróbáljuk megfogalmazni azokat a kérdéseket, amelyekre választ várunk a falu lakosaitól. Nem is olyan könnyű! Lehetne-e rákérdezni, hogy miben vennének részt szívesen, hol, mit segítenek, milyen tudás birtokában vannak? Mindenki dolgozik. Az első három kérdéskör kidolgozása történik meg.

5. alkalom:
Átnézzük az előző kérdéseket, újabb részletek kerülnek elő. További három kérdéskör kidolgozása. Először beszélünk hosszasan a tanyán élőkről. Csengele lakosainak közel 50%-a külterületen, tanyán él. Az ő elérésükben sokat segíthet a tanyasi iskola, az ott dolgozó pedagógus házaspár.
Kimegyünk a tanyasi iskolába. A tanító házaspár jól ismeri a gondokat, az ott élők problémáit. Munkánk további részében is számíthatunk rájuk. A kérdőívek széthordása a tanyákban nem lesz egyszerű feladat. A megoldásokról beszélgetünk. Az iskola és a tanyasi bolt, mint bázishely. A kérdőívek széthordását a fiatalok kerékpárral oldhatnák meg.

6. alkalom:
A csoport egyedül dolgozik. Nem tudtam kijutni Csengelére, így ők maguk dolgoznak. A szociális terület és a helyi önkormányzat kérdésköre van napirenden. Ezeket utólag alaposan megvitattuk, a személyes jellegű kérdéseket a csoport javaslatára kivettük. Felmerül az etika kérdése.

7. alkalom:
Az utolsó két téma kérdései következnek. A faluház - mint közösségi ház - jelentősége, betölthető szerepe újra és újra előjön.
A kérdések végleges formába öntése. A feladatok szétosztása. A kérdőív elkészítését Misi és Ildikó vállalják. Fontosnak érzi a csoport, hogy a falu előtt számoljunk be a munkánkról. Listaállítás a meghívandókról. Kiket tartunk fontosnak, hogy itt legyenek? A csoport tagjainak feladata, hogy a kérdőíveket - próbakérdőívként - mindenkihez eljuttassák, és hívják meg őket a június 27-i Falufórumra.

8. alkalom:
Június 27. Falufórum (34 fokos hőség). Közel 40-en jönnek el.
- Bemutatkozás, hogyan kerültem kapcsolatba a csengeleiekkel, a jászszentlászlói térségfejlesztési program ismertetése.
- A közösségi felmérés lényege, a csoport bemutatása, esetlegessége.
- Az eddig végzett munka és a folytatása, mint folyamat.
- A kérdésköröket a csoport tagjai mutatják be.
- Jómagam azokról a kérdésekről szólok, amelyek megfogalmazódtak ugyan, de

nem kerültek a kérdőívbe. (MI legyen a sorsuk?)
- Beszámolunk az eddigi eredményekről, a felmerült lehetőségekről:
(1) A csoport több mint 2 hónapos munkája során létrejött a CSIBE ifjúsági szervezet (Csengelei Ifjú Barátok Egyesülete).
(2) Komolyan foglalkozik az önkormányzat az iskolai ösztöndíj alapítvány létrehozásával.
(3) Egyre többen vetik föl a gazdakör szükségességét.
(4) A Csengelei Krónikának bőven van információs anyaga, kérdeznivalója a helybéliektől. (A helyi lap társadalmasítása)
(5) A faluház környezetének és közösségi funkciójának kialakítása egyre többek ügye (egyesületek, körök, társaságok alakulhatnak).

A fórumon résztvevők igen aktívak. A jelenlévők megerősítik a felvetett javaslatokat:
- az ünnepek hiánya, annak fontossága;
- értékesítési gondok, a gazdakör fontossága, értékesítési szövetkezetek?
- alapítványok létrehozása (faluház, iskola);
- leendő autópálya kérdése, csengelei pihenő kialakítása;
- az erdőkivágás megelőzése, pótlása;
- nyelvi labor felállítása az iskolában;
- kapcsolat más településekkel (szomszédos települések, Ering, Erdély)

Sokan örülnek, hogy a felmérésben, nemcsak tősgyökeres helybéliek vettek részt, hanem betelepültek is. A kívülről jövők, a más szemmel nézők fontossága. A jelenlévők egyvalamiben egyetértettek. Most először néztek szembe a falujuk gondjaival, problémáival, most próbálkoztak először többen közös megoldásokat keresni. A próbakérdőíveket kitöltők aláírásukkal erősítették meg, hogy a továbbiakban a kérdőívek széthordásában, begyűjtésében, vagy azok feldolgozásán vennének részt.
A nyár, a hőség, a tanyákat körülölelő forró homok, a szabadságok szüneteltették a júliusi-augusztusi munkát. Most szeptemberben jutnak el a csengeleiekhez a kérdőívek. Sokat várunk azoktól a bevezető kérdésektől, ahol a helyi lakosság fog vallani arról:
- Mit jelent számára Csengele?
- Miért szeret itt élni?
- Mit tanulna másoktól, mit tanítanak másoknak?
Minden 15 éven felüli lakost meg szeretnénk kérdezni. A tanyai körzet felmérése bizonyára nem lesz teljes körű. A fiatalok ide kerékpárral tervezik a kérdőívek kijuttatását. (Nagy szóródású, közel 50%-os tanyavilág.)
Vajon megmozdul-e a falu? A felmérésben résztvevőkön kívül fontos-e a falunak a közös gondolkozás, a közös cselekvés? Vajon tudnak-e a csengeleiek hinni ebben?
Magyar Istvánné


A Galga Menti Népfőiskola 80 órás tanfolyamot kíván indítani 1994-95 téli hónapjaiban, olyan témában, mely ma szerte az országban aktuális:

FALUSI TURIZMUS

A tervezett képzés célja, hogy növelje az emberek lehetőségeit a Galga mentén ebben a gazdaságilag és társadalmilag egyaránt hasznos vállalkozási formában. Felkészíti a résztvevőket a falusi vendégfogadás minden fontos mozzanatára a porta előkészítésétől kezdve a pénzügyi tervezésig. Fontos mozzanata lesz a tanfolyamnak, mely megkülönbözteti más hasonlóktól, hogy kitekint a regionális programtervezésre, számba veszi a környék kulturális, sport- és szórakozási lehetőségeit is.
Elképzeléseink szerint a tanfolyam végére a résztvevők megalakítanak egyfajta érdekszövetséget, mely a környék ilyen irányú gondjainak megoldásában hasznos lesz. A későbbiekben ebből továbbfejlődhet egy szorosabb együttműködés is, mely pl. közös marketing-, reklám- és szervezőtevékenység lehet.
A tanfolyamot heti egy délutánra tervezzük, hogy a bejárás a környékről ne okozzon gondot.
Helyszíne a Művelődési Ház emeleti terme Galgahévízen. Előadói egy-egy téma szakértői lesznek.
A tanfolyam végén vizsgát lehet tenni. Javasoljuk a részvételt mindazoknak, akik saját vállalkozásban falusi turizmussal kívánnak foglalkozni, de örömmel veszünk jelentkezőket önkormányzatok és más szervezetek, esetleg vállalkozások képviselői közül is, akik saját térségükben támogatni szeretnék a falusi turizmus elterjedését.

Galga Menti Népfőiskola
2193 Galgahévíz, Fő út 106.

(Közművelődési Információk,
1994. augusztus)


Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár