Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
A helyi kezdeményezéstől a világméretű elterjedésig: A Maison Familiale Rurale elnevezésű oktatási intézmények
Szerző:
Solymosi Judit
Folyóirat:
Parola
Év:
1994
Szám:
1
Oldalszám:
6. p.-7. p.
Tárgyszavak:
szakképzés, családi szakképzés, helyi fejlesztés, térségfejlesztés

mfroktit.txt

MAISON FAMILIALE RURALE (MFR) ELNEVEZÉSŰ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

A helyi kezdeményezéstől a
világméretű elterjedésig

A Maison Familiale Rurale elnevezésű oktatási intézmény serdülőkorú fiatalok és fiatal felnőttek globális képzését szolgálja, amelynek során az általános képzést a szakképzéssel ötvözi, bekapcsolva a folyamatba a családokat és az egész környezetet is.

Az első MFR megalakulása

Jean Peyrat sérignac-i parasztember 1935-ben bosszankodva vette észre, hogy fia, akinek nem is megy rosszul a tanulás, nem akar iskolába járni, hanem apja gazdaságában akar dolgozni. Jean Peyrat tudatában volt annak, hogy még egy egyszerű parasztnak is szüksége van bizonyos ismeretekre, de nem talált a térségben olyan oktatási intézményt, amely megfelelt volna azoknak a parasztfiúknak, akik a földön akarnak dolgozni és maradni. A falu plébánosához, Granereau atyához fordult, és együtt elképzeltek egy olyan képzést, amely lehetővé teszi, hogy a fiatal az apa gazdaságában tanulja meg a gyakorlatot, de általános és szakmai oktatásban is részesüljön. Megállapodtak abban, hogy a fiatalokat beíratják egy levelező mezőgazdasági tanfolyamra, és novembertől áprilisig havonta egyszer egy hétre, általános ismereteik bővítésére, a javasolt tanulmányok elvégzésére összehívják őket. így rajzolódott ki a Maison Familiale Rurale pedagógiai rendszere: a váltakozás. 1935-ben 4 fiú vett benne részt, de 1937-re már 30-ra nőtt az érdeklődők száma, úgyhogy a parasztszülők összeálltak, társulást alakítottak és megvásároltak egy házat a járási székhelyen. Ez a családok általi közös vásárlás adta az elnevezést: Maison Familiale ugyanis családi házat jelent. Az első elnök Jean Peyrat lett. Felvettek egy szakembert is, akinek a feladata nemcsak az volt, hogy a Maison Familiale-ban folyó munkát irányítsa és a fiatalokat tanítsa, hanem szabad idejében a szülőknek is tanácsokat adjon.

Az MFR négy fontos
jellemzője

1. Felelős egyesület
Az MFR alapját egy olyan egyesület jelenti, amelyben a gyermekeik képzéséért és jövőjéért aggódó családok és a régió jövőjéért felelősséget érző fontosabb helyi személyiségek vesznek részt. Az intenzív egyesületi élet, a közgyűléseken történő rendszeres részvétel során kialakul a személyes elkötelezettség, fejlődnek az emberek és fejlődik környezetük is. A képzést megszervező MFR tevékenységét az egyesület irányítja.

2. Váltakozó oktatás
Minden MFR alapvető célja a fiatalok igényeinek kielégítése. Az oktatás váltakozva történik az MFR-ben, illetve valódi munkahelyi környezetben, tényleges munkahelyi körülmények közepette. A váltakozási ritmus általában két, munkahelyen eltöltött hetet és egy, az MFR-ben eltöltött hetet jelent. A tanulók korától és az adott képzés jellegétől függően a ritmus másféle is lehet.
Az MFR mozgalom elindítói tisztán látták, hogy megfelelő tudást nem lehet pusztán az iskolában vagy a szakoktatótól szerezni. Vannak olyan ismeretek, amelyeket csak valódi munkahelyzetben, vállalatnál, üzemben, a szülői gazdaságban, a szülőktől vagy a gyakorlati képzést vezető mesterektől lehet elsajátítani.

3. Kedvező nevelési légkör
A váltakozásból következően az MFR-ben minden héten viszonylag kicsi a tanulói létszám. A fiatalok élete kis csoportokban zajlik a bentlakásos kollégiumban, és ez kedvező lehetőséget nyújt a neveléshez. A légkör elősegíti a felelősségvállalás és a mások problémái iránti fogékonyság kialakulását a fiatalokban.

4. Az oktatásban természetszerűleg különféle embereknek jut fontos szerep:
a/ a munkahelyi gyakorlat során a fiatalt tanító és felügyelő szülőnek vagy mesternek, aki szakmai és társadalmi tapasztalatai és tevékenysége miatt fontos
b/ az oktatás egyes pontjain bekapcsolódó szakembereknek és szakértőknek, akik képzettségük révén bizonyos speciális ismereteket adnak át
c/ a monitoroknak, akik az egyesület alkalmazásában álló állandó oktatók, általános valamint szakmai-műszaki ismereteiken túl megfelelő pedagógiai végzettséggel és érzékkel is kell rendelkezzenek. A különféle partnerek szerepe és szakértelme nem azonos, hanem egymást kiegészítő.
A váltakozó oktatásban való részvétel nem azt jelenti, hogy a fiatalnak órán megtanítunk valamit, majd azt kérjük tőle, hogy másnap ezt alkalmazza a gyakorlatban. Ellenkezőleg, a tanulási folyamat a fiatal által megélt, meglátott, megfigyelt helyzetekből indul ki, ennek alapján teszik fel kérdéseiket, osztják meg tapasztalataikat és az MFR segíti őket a válasz megtalálásában. Tudatosítják, majd megoldják a problémákat.
Hasonló a helyzet abban a vonatkozásban is, milyen szerepet játszik általánosan az MFR a fejlődésben. Az MFR lényege nem az, hog egy reprodukálandó modellt ajánljon, hanem az, hogy segítse az egyént és a helyi közösséget abban, hogy tudatára ébredjen a helyzetnek és megoldásokat keressen.

MFR-ek Franciaországban
és a világban

Franciaországban jelenleg 500-ra tehető az MFR-ek száma. Országos egyesülettel rendelkeznek és tevékenységi körüket állandóan a mikrorégió, a családok és a fiatalok igényeihez és szükségleteihez alakítják. A széles értelemben vett mezőgazdasági szakmáktól (mezőgazdaság, állattenyésztés, kertészkedés, szőlészet, borászat, erdőgazdaság stb.) kiindulva más olyan területekre is kiterjesztették a képzést, amelyek a vidéki térségekre jellemzőek (turizmus, kereskedelem, szolgáltatások, élelmiszer-feldolgozó ipar, építőipar stb.) A képzések napjainkban több, mint 40.000 fiatalt és felnőttet érintenek. A képzésben szerezhető végbizonyítvány különféle szintű, szakmunkásbizonyítványtól kezdve a szakmai érettségin át a felsőfokú technikusi bizonyítványig (érettségi + két év), sőt azon túl is terjed (érettségi + 4 év). Mind az alapképzés, mind a felnőttek képzése esetén az MFR partneri kapcsolatot létesít a kistérség fontosabb szereplőivel, a helyi közösségekkel, a vállalatokkal és a szakmai szervezetekkel.
Franciaország határain kívül először Olaszországban, Velencéhez közel jött létre Maison Familiale Rurale 1959-ban. Ezt követően Afrikában nyilvánult meg érdeklődés, és francia MFR-ek tapasztalt monitorokat bocsátottak az érdeklődő helyi közösségek rendelkezésére azzal az elképzeléssel, hogy mihelyt megfelelően képzett afrikai monitorok tudnak a helyükbe lépni, fokozatosan visszahívják őket. így jött létre MFR 1962-ben Kongóban, majd Togoban és Szenegálban. A hatvanas évek végére hét afrikai országban működtek MFR-ek. Amerikában az első kísérlet 1968-ban Brazíliában történt, egy évvel később Argentína is csatlakozott. Az MFR-ek elnevezése szinte országonként más és más: Családi Mezőgazdasági Iskola, Vidéki Szakmunkásképző Ház, A Vidéki Haladás Központjai stb.

Az MFR sikeres
megalakításának feltételei

1. A felelősség vállalására való ráébresztés a vidéki térségekben időigényes dolog. Elsőként mindenképpen elemezni és tudatosítani kell az igényeket, az elindulás ennek alapján történik, s nem pedig valamilyen előre elképzelt cél alapján, mint pl. valamilyen kulturális gyakorlat elterjesztése vagy valamilyen cikk termelésének előmozdítása (noha bizonyos fejlesztési terveknél a képzéseknél ez lehet a cél).
2. Az egyesületi forma, a felelősségteljes egyesületi élet az MFR alapját jelenti. Az MFR akkor sikeres, ha a családok tudják és felelősen vállalják, hogy szerepet játsszanak jövőjük alakításában. Amikor egyes projektek ,gyorsak" akartak lenni és megkerülték ezt a feltételt, általában csak addig bírták, ameddig a külső finanszírozás tartott. A kezdeményezés természetesen származhat egy külső egyesülettől vagy intézménytől is, de ennek feladata csak a leendő egyesület támogatása.
3. Hatékony, hozzáértő és a rurális fejlesztésben motivált monitorokra van szükség, akik segítik az egyesületet. Pedagógiai képzésükben helyet kell kapjanak az MFR-ekben használt módszerek.
4. Szerény, de gondos kezelést igénylő költségvetés.
a/ A közhatóságoktól (esetleg) kapott támogatásnál ügyelni kell az egyesület függetlenségének megőrzésére.
b/ A családok általában nemigen tudják finanszírozni a monitorok fizetését.
A források kiegészítésére:
a/ Olyan gazdasági tevékenységeket kell szervezni, amelyek jövedelme az MFR-re fordítható
b/ A költségvetés kialakításakor szerény, elérhető terveket kell figyelembe venni
c/ A függetlenség megtartását szem előtt tartva külső partnerektől (hatóságoktól, nem kormányzati szervezetektől, nemzetközi szervezetektől) is kérhető pénz.
5. A működéshez egy tanteremre és egy kollégiumi részre van szükség. Nem kell elhamarkodottan fölösleges építkezésekbe belevágni. Az érdekeltek akkor teremtsék meg ezeket a feltételeket, amikor azok szükségességére, hasznosságára ráébrednek.

Összefoglalóul:

Az MFR-ek sikeres, elhelyezkedéshez vezető pályát kínálnak a fiataloknak, állandóan újítanak és alkalmazkodnak a vidéki térségek fejlődéséhez és szükségleteihez, beépülnek a helyi fejlesztési akciókba, s mindez a jövő alakításának fontos tényezőivé teszi őket.

Fordította: Solymosi Judit



Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár