Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Foglalkoztatásbeli tudnivalók (részlet)
Folyóirat:
Parola
Év:
1992
Szám:
3
Oldalszám:
17. p.
Tárgyszavak:
foglalkoztatáspolitika, munkanélküliek ellátása, önkormányzati segélykeret, foglalkoztatási szervezetek, képzési szervezetek, kormányrendelet
Megjegyzés:
43/1992. (III. 11.) kormányrendelet

Pa13

Foglalkoztatáspolitikai tudnivalók
(részlet)

A forrásszűkösség miatt az önkormányzatok még kevésbé élnek a közhasznú munkavégzés helyi feladatok megoldására történő alkalmazásával.
Az önkormányzat fontos szerepet tölt be a munkanélküli ellátásból kiesők segítésében. A munkanélküli ellátásban nem részesülő egyes munkanélküliek szociális támogatásának átmeneti rendszeréről a kormány a 43/1992. (III. 11.) Kormányrendeletet alkotta. E szerint 4000 Ft szociális támogatás illeti meg azokat a munkanélkülieket, akik már nem kapnak állást, és a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a minimális özvegyi nyugdíjat (ez jelenleg 5600 Ft).
A támogatást az önkormányzatoknál kell kérni, ahol igazolják a jogosultságot. A benyújtandó kérelemben szerepelni kel! a munkaügyi központ határozatának a munkanélküli ellátás megszűnéséről, valamint nyilatkozni kell a munkanélkülinek a saját és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóinak jövedelmi és vagyoni viszonyairól. Ezek alapján dönt az önkormányzat jegyzője a támogatás megadásáról, amit később a munkaügyi központ folyósít a jogosultnak abban az esetben, ha a munkanélküli továbbra is együttműködik a munkaügyi hivatallal. A munkaügyi központtal történő együttműködés alatt a foglalkoztatási törvény 25. paragrafus (3) bekezdésében foglaltakat kell érteni azzal az eltéréssel, hogy a munkanélküli köteles elfogadni a szakképzettségénél, illetve képzettségi szintjénél eggyel alacsonyabb szintű munkahelyet is...
Az önkormányzat saját szociális segélykeretéből is segítheti a szociális szempontból rászoruló állampolgárait. Ez a segély az előbbiekben ismertetett rendszertől független. A támogatás formája szociális segély, illetve rendkívüli szociális segély. A szociális segélyből a segélyezett minden hónapban részesül, a rendkívüliből csak alkalmanként részesülhet. Az önkormányzat a minimális segélykeretéből támogatja a településen lakó nyugdíj nélkülieket, kisnyugdíjasokat, a jövedelemnélkülieket és a hátrányos helyzetűeket.

Foglalkoztatási és képzési szervezetek, intézmények
Munkaerőpiaci Bizottság

A foglalkoztatási érdekegyeztetés legfelsőbb fóruma a társadalmi partnerek, vagyis a munkavállalók, a munkáltatók, valamint a kormány képviselőiből áll. Hatáskörébe tartozik a foglalkoztatással és a munkaerőpiaccal kapcsolatos döntések véleményezése és egyes kérdésekben a döntéshozatal is, így a Foglalkoztatási Alap felosztásával és felhasználásával kapcsolatos kérdések.
Megyei munkaügyi tanácsok
Az egyes megyékben (a fővárosban) a foglalkoztatást és a képzést érintő helyi kérdésekben az érdekegyeztetés feladatait látják el. Munkájukban az adott megyékben működő munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek, valamint a települései önkormányzatok képviselői vesznek részt.
Országos Munkaügyi Központ és a megyei munkaügyi központok
Az Országos Munkaügyi Központ az állami munkaerő-piaci szervezet központi szerve. Ebben a minőségében közreműködik a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer működtetésében, irányítja és szakmailag segíti a megyei (fővárosi) munkaügyi központok munkáját.
A megyei (fővárosi) munkaügyi központok a munkaerő-piaci szervezet helyi szervei. Ellátják a munkanélküliségi ellátási formákra való jogosultság megállapításával az eltátások folyósításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Hagyományos munkaközvetítést végeznek, és a rászorulókat a lehetőségekhez mérten munkavállalási, elhelyezkedési tanácsadással is igyekeznek segíteni: Folyamatos és rendszeres információkkal szolgálnak a megyében végbemenő munkaerő-piaci, illetve foglalkoztatási folyamatokról.
Irányítják az adott megyében működő különböző kirendeltségek munkáját.
A Foglalkoztatási Alap decentralizált részének felhasználásával megyei foglalkoztatási programokat működtetnek, és részt vesznek a központi foglalkoztatási programok megyei pályázatainak kialakításában és működtetésében:
Országos Képzési Tanács
Feladata a képzési célra a Foglalkoztatási Alapból a Munkaerő-piaci Bizottság által a hatáskörébe utalt, valamint a más forrásokból elkülönített pénzeszközök felhasználásának elveiről és arányairól történő döntés, a munkanélküliek részére szervezett országos és helyi munkaerő-fejlesztő programok, valamint a képzési célú alapítványok támogatása, illetve a képzést érintő jogszabályszervezetek véleményezése.
Foglalkoztatási társaság
Az egy-egy településen, vagy annak közvetlen vonzáskörzetében kialakuló nagy tömegű munkanélküliség kezelésére a kormány ún. foglalkoztatási társaságo(ka)t hoz létre. Ezeket a szervezeteket ott célszerű kialakítani, ahol rövid és középtávon aligha van reális esély a nagy tömegű munkanélküliség felszívására. A foglalkoztatási társaság a vele meghatározott időre munkaszerződést kötő munkanélkülieket valamilyen formában foglalkoztatja, átképezi, illetve megfelelő munkalehetőség esetén kiközvetíti.
A foglalkoztatási társaságok megalapítására alapítványi formában kerül sor. Az első ilyen típusú szervezet Ózdon valósul meg.
A pályázatokat a Munkaerő-piaci Bizottság bírálja el. A bizottság elsősorban az alacsony fajlagos költségű, viszonylag rövid idő alatt megvalósuló programokat támogatja.
Prioritást élveznek mindazok a kidolgozott szakmai programok, amelyek a fiatalok, a tartósan munkanélküliek, a megváltozott munkaképességű munkanélküliek, valamint a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű településeken élők helyzetének javítását célozzák - elsősorban aktív típusú foglalkoztatási programokkal.
Az Országos Képzési Tanács által kürt képzési célú pályázatok
Az Országos Képzési Tanács 1992-ben pályázatot írt ki ún. prevenciós szakmai képzési programok támogatására.
A kiírás értelmében pályázhat minden olyan munkáltató, amely vállalja - a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal együttműködve - legalább 20, a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli, illetve létszámleépítéssel érintett, munkanélküliséggel veszélyeztetett - a munkaügyi központhoz előzetesen bejelentett - munkavállaló képzését.
Az Országos Képzési Tanács 1992-ben egy másik pályázatot is kürt a képzési célú alapítványok támogatására. A pályázat célja a munkanélküliek képzésére szolgáló programok kialakítása, illetve megvalósítása. Prioritást élveznek azok a pályázók, akik országos képzési programokat (pl. távoktatás) indítanak, illetve a képzéssel új munkahelyek létrehozását is elősegítik, a céljaik megvalósításához más forrásokat is jelentős mértékben mozgósítanak.
A pályázatokat az Országos Képzési Tanácshoz folyamatosan lehet benyújtani. Címe: 1051 Budapest, Rooseveft tér 7-8. A támogatást elnyert pályázókkal a Munkaügyi Minisztérium köt megállapodást.
P. S.
(ÖN KOR KÉP 1992. aug.)

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár