Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
A maroktelefonoktól az egérrel történő döntéshozatalig. marokból marokba
Szerző:
Varga Máté
Sorozatcím:
Parola
Folyóirat:
Parola
Év:
2010
Szám:
1
Oldalszám:
11
Tárgyszavak:
internet, technikai fejlődés, információs társadalom, blog, wiki, közösségi oldal, döntéshozás

Elöljáróban

Engedjék meg nekem a Kedves Olvasók, hogy civilként írjak azokról a lehetőségekről és tapasztalatokról, amelyek egyre inkább segítik és meghatározzák munkámat a civil világban. Jómagam nem vagyok sem informatikus, sem profi webszerkesztő, ugyanakkor kíváncsi emberként hajlamos vagyok arra, hogy kísérletezzek az új lehetőségekkel.
Cikkemben az internet nyújtotta új lehetőségekből igyekszem bemutatni néhányat, amelyek további fejlődése, hiszem, hogy nagy szerepet játszik majd a civil társadalom megerősödésében.


Egy kis „rávezetés”

    Nem is olyan régen még általános volt, hogy megvetéssel figyeltük a „maroktelefonosokat”, amikor még e készülékeket nem volt könnyű megmarkolni. Ma már komolyan összekuszálódhat életünk, ha véletlenül otthon hagyjuk a mobilunkat.
    Egy nagyobbat ugorva már az internet korszakában nyomkodjuk a billentyűket, az e-mailezés, a skype (ingyenes on-line telefonálás), a webes információszerzés, illetve egyre inkább a vásárlás is mindennapivá váltak életünkben. A személyi számítógépek is egyre nagyobb metamorfózison mennek keresztül, szembeszökő gyors laptoppá, illetve okostelefonná alakulásuk.
Mégis, az információs társadalommá válásunk kapujában, ma, amikor azt halljuk: e-demokrácia, e-részvétel, akkor ismét valami maroktelefonos-érzés merül fel bennünk. Érdekes, hogy éppen azok közül sokan, akik demokráciával és részvétel erősítésével foglalkoznak – tehát a humán segítő-fejlesztő, kulturális, képzési szakterületek –, egyenesen sci-fi-nek tartják a fogalmak mögött rejlő trendeket, valamiféle abszurditással kevert futurisztikus jövőkép sejlik fel bennük, amely már jóval túlmutat azon az élhető és emberközeli világon, amiért ők tenni kívánnak és tesznek is a mindennapokban.
Pedig, ahogy a telefont is megszokta mindenki, úgy az internet adta lehetőségek fejlődése és terjedése is nehezen lesz hosszú távon mellőzhető. Akárcsak számos más jelenség globalizálódó világunkban, e trendek létezése és térnyerése sem kérdés ma már, csak a megvalósulások formája az, amibe beleszólásunk lehet.
És kell is, hogy beleszóljunk! Kell, hogy szentimentális, nosztalgikus ellenkezésünk, múltfelmagasztalásunk felismerésbe csapjon át! És főképpen ott igazán, ahol értelme is van!
Ma még sokan üzletekkel, csencselőkkel teli plázának látják az internetet, ahol persze lehet tanulni is, de a játék és a vásárlás elterjedtebb. Nem vesszük észre, hogy éppen az internet ad valós alapot, konkrét talapzatot ahhoz, hogy az emberek legtöbbje által dédelgetett utópiák, mint a világméretű összefogás, a totális demokrácia, a hosszú távú béke, a nyitott, toleráns, befogadó, egyenlő, vagyis „jó” társadalmakban bontakozhassanak ki.
Kissé talán hippokratészi hasonlattal tehát, használnunk kell minden tudomány és fejlődés adta lehetőséget, és elsősorban ott és arra kell használnunk, ami mindannyiunk elemi érdeke, saját társadalmaink jobbítására, fejlesztésére.

Jó, de mit? Jó, de hogyan?
– Néhány példa az éterből

BLOG
A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után a blogok, mint a civil média úttörői, terjedni kezdtek, majd 2002-re a blogolás tömegjelenséggé vált. A tragédia utáni trauma, az elkesere-
dettség megosztása, megkönnyítése új csatornát talált magának azokban az internetes naplókban, amelyek tartalmát a napló írója, és az írásokat kommentáló (kommentelő) látogatók adják össze.
Persze kérdezhetnénk, ugyan mi ebben az újdonság? Hiszen naplót írni eddig is lehetett. Mégis, nem kis lépésről van itt szó! Egyrészt technikai szempontból jelent ez komoly fordulatot, hiszen a blogokat blog-motorok (blogokat összefogó, blogolást lehetővé tevő oldalak) hozzák létre, amelyek fejlődése azt tette lehetővé, hogy szinte nulla technikai tudással valaki blogot, vagy még egyszerűbben, naplóírásra (is) alkalmas weboldalt hozzon létre. Valójában ez jelentette a kulcsot ahhoz, hogy az internet ne csak a technikusokkal fejleszthető fellegvár legyen, hanem valóságos civil térré alakuljon, ahol a részvétel már leginkább csak a motiváción múlik. A „hogyan” kérdésre tehát a blogolás elsőrangú választ ad.
Másrészt tartalmi szempontból is van újdonságértéke a blogolásnak, hiszen elrugaszkodik a merev keretektől, a megfelelés kényszere nélkül oszthatjuk meg érzéseinket, történeteinket, saját valóságunkat, de akár eseményeket, munkánk eredményeit, vívódásait, közösségünk erősségeit, gyengeségeit, igényeit stb. Ugyanakkor lehetőséget kapunk a visszacsatolásra, a párbeszédre, felkelthetjük a „hasonlók” kíváncsiságát, nemegyszer akár széles körben is népszerűvé válhatunk naplóink által.
A blogok sok válfaja közül itt csak kettőt említek. Az „énblogok” vagy „személyes” blogok elsősorban az író személyéről, életéről vagy élethelyzetéről szólnak, míg a „tematikus” blogok egy adott témára koncentrálnak – ami gyakorlatilag bármi lehet – és a témával kapcsolatos híreket, információkat tesznek közzé, illetve beszélnek meg (a civil világban például a kerékpáros mozgalmak használják széles körben a blogokat)

Pl. www.criticalmass.hu; www.arh.blogol.hu

(Hol? Pl. Wordpress: www.wordpress.com; Blogol: www.blogol.hu)


WIKI
A WIKI egy rendkívül egyszerű weboldal, amely lehetővé teszi azt, hogy a szerkesztők (vagy általános esetben bárki) a laphoz új tartalmakat adjanak, vagy tartalmat módosítsanak.
Ha létrehozunk egy ilyen oldalt, akkor gyakorlatilag egy üres lapot kapunk, amihez az általunk meghívottak, vagy bárki hozzáírhat, illetve abból elvehet. Az oldal egy gombnyomásra szerkeszthetővé válik (akárcsak egy Word dokumentum), majd a mentés után mindenki számára láthatóak a változások.
Ha csak egy kirándulást akarunk szervezni, már akkor is nagy segítség lehet abban, hogy az esetleges kérdéseket megvitassuk, közös listát készítsünk arról, hogy ki és mit vigyen.
A mi szervezeteink előszeretettel használják a wikiket az egyes projektek dokumentálására, közös szövegek létrehozására. Aki kicsit már jártasabb a kezelésében, további oldalakat, aloldalakat hozhat létre, beszélgetéseket kezdeményezhet, fórumot készíthet stb.

Példák saját munkáinkból:
Városmegújítás: http://varosmegujitas.wikispaces.com/home
Állampolgári részvétel hete: http://cpw-arh.wikispaces.com/

(Hol? Pl. www.wikispaces.com)

KÖZÖSSÉGI PORTÁLOK
A társadalmi hálózatokkal foglalkozó közösségi oldalak (social networks) mára mindenhol ismertté váltak, Magyarorszá-
gon az IWIW, nemzetközi szinten elsősorban a Facebook terjedt el, de számos más ilyen kezdeményezéssel is találkozhatunk. Ma még elsősorban az ismerőseink és (régi) barátaink feltérképezésére használjuk, sokszor magunk is meglepődve azon, hogy mennyi „gyenge kötés” kapcsolódik hozzánk, illetve sokszor kiábrándulva a sok fellelt ismerős révén megsokasodott, legtöbbször felszínes kommunikációs kényszerből.
Sokat hallunk magunk kiadásának, saját adataink nyilvánossá tételének hátulütőiről is, amelyek legtöbbször nem is kacsák.
Ugyanakkor fontos megjegyezni azt a trendet, hogy sok mozgalomszerű kezdeményezés lát ma napvilágot a közösségi oldalak révén, azok lehetőségeinek kiaknázásával. Ezeken az oldalakon már lehet különböző témájú klubokat alakítani, illetve intézményt is bevonni a társadalmi hálózatba, így egy-egy forró ügy mentén, de akár kisebb események, kampányok mellé, ezreket lehet pillanatok alatt mozgósítani (pl. a közelmúlt egyetemi diáklázadásai Ausztriában). Ehhez persze sok időt kell arra fordítanunk, hogy klubjainkhoz, szervezeteinkhez tagokat toborozzunk, meghívjunk, de akik felismerik a jövő lehetőségeit, máris állandó és áttételmentes kapcsolatban vannak törzsközönségükkel.

(Hol? Pl. www.iwiw.hu; www.facebook.com)

Még néhány példa arra, hogyan szervezhetjük, artikulálhatjuk saját ügyeinket hatékonyabban:
– Tegyünk fel képeket, videókat eseményeinkről, szervezeteinkről. Erre számos lehetőség adódik az interneten, érdemes olyat választani, amely arra is lehetőséget ad, hogy albumainkat, filmjeinket „beágyazzuk” weboldalainkba, blogjainkba. (Pl. www.indavideo.hu, www.youtube.com, www.photobucket.com, www.flickr.com)
– Készítsünk videót képekből vagy rövid videókból. (Pl. www.photo-flash-maker.com)
– Szerkesszünk közösen dokumentumokat anélkül, hogy tucatnyi különböző verziót küldözgetnénk oda-vissza e-mailen. (Pl. http://docs.google.com)
– Egyeztessünk egyszerűen és gyorsan időpontjainkat a weben (találkozók időpontjainak on-line egyeztetése. (Pl. www.doodle.com)
– Telefonáljunk, üzenjünk, beszélgessünk on-line. (Pl. www.skype.com; www.messenger.com)
– Használjunk minél több nyílt forráskódú szoftvert, amelyekből sokat le sem kell töltenünk, mert on-line is működnek (ezek mind ingyenesek!). (Pl. www.plone.org; www.openoffice.org)
– Nézzünk körül, mi mindent lehet már on-line megtanulni, e-learning oldalakon keresztül! vagy oktató filmeken keresztül (commoncraft).

Mielőtt egy szinttel feljebb ugranánk, egy élő példával szolgálok saját munkánkból.


Ötödik éve kampányolunk az állampolgáriságért, és a demokráciáért, és szervezzük meg az Állampolgári Részvétel Hetét (ÁRH), amely Magyarországon az egyik legnagyobb civil eseménysorozattá nőtte ki magát.
– A tervezéshez idén először egy wiki felületet is létrehoztunk, ami alkalmas arra, hogy mindenki bedobja ötleteit, elképzeléseit, témáit. Elsőre nem lett átütő siker, de sokan bekapcsolódtak: www.cpw-arh.wikispaces.com.
– Az ÁRH egy külön „hivatalos” weboldalt is működtet, amelyen idén minden nap egy neves közéleti személyiséggel készített videót is bemutattunk az állampolgári részvételről: www.arh.kozossegfejlesztes.hu.
– Szintén ezen az oldalon megtalálhatók az ÁRH fényképeiből készült PR videók is, amelyeket on-line, az erre alkalmas egyszerű szoftverekkel hoztunk létre.
– Az oldalon összegyűjtöttünk egy tucat olyan on-line lehetőséget, amellyel részt vehetünk internetalapú kampányokban, aláírhatunk fontos petíciókat, de akár máshogy is tehetünk egy részt egy-egy fontos ügyhöz („on-line teheted” fül alatt az oldalon).
– Két éve egy blogon gyűjtjük össze az egyhetes eseménysorozat beszámolóit, képeit, videoit, melyet évről évre többen maguk tesznek föl a szervezkedők (itt érdemes a szeptember és az október fülekre kattintani, ekkor került fel minden évben a legtöbb anyag): www.arh.blogol.hu.

Hova tovább? Hova vezet mindez?

A cikk elején már bevetettem olyan veszélyesnek tűnő fogalmakat, mint az e-demokrácia és az e-részvétel. Ezen a ponton bizonyára előállhatnék szakszerű megfogalmazásokkal, fogalommagyarázatokkal, de aki már eddig átrágta magát ezen az olvasmányon, az megérdemli, hogy most se riasszam el. Jómagam ismeretei szerint e fogalmak mögött azok az erőfeszítések húzódnak meg, amelyek már nem „pusztán” a civil társdalom kreatív önbemutatására, kapcsolatszervezésére, ügymeneteinek egyszerűsítésére vonatkoznak, hanem valós, a döntéshozatali mechanizmusokba organikusan beépített beleszólási és részvételi lehetőségeket feltételeznek, amelyre számos valós jó példa is létezik már.
Ezek a jó példák elsősorban persze Nyugatról származnak, melyeket a Pep-Net (Pan-European eParticipation Network: www.pepnet.eu) találkozóin volt szerencsém megismerni, ugyanakkor nagyon érdekes jövőképet vet fel, ha megnézünk két ilyet:



1. A Harringay-i (Nagy Britannia) lakosok és önkormányzat által létrehozott közösségi oldalt, amely a lakosság és a lokalitás összekapcsolására hivatott. „Hálózatba szervezett szomszédságok” címmel egy olyan programot kezdeményeztek, amelyben a helyi identitás megerősítésétől, a képessé tételen, a bevonáson, a közösségépítésen, a nyilvánosság és információszerzés fejlesztésén keresztül oda jutottak, hogy ma már a Harringay-i lakosok napi alakítói az önkormányzat működésének. Ennek megkönnyítésére olyan közösségi portált is működtetnek, ahol betekinthetnek minden nyilvános belső dokumentumba, hozzáférhetnek a szolgáltatásokhoz, részt vehetnek a tervezésben és döntés előkészítésben, a helyi (szak) politikák kialakításában, illetve mindezekhez kapcsolódva állandó lehetőségük van a diskurzusra egymás között, az „egymás”-ba beleértve a helyi vezetést is. (lásd: http://www.harringayonline.com/; prezentáció Harringay polgármesterétől: http://www.slideshare.net/NetworkedNeighbourhoods/networked-neighbourhoods-harringay-online)

2. A helyi ügyektől eltávolodva figyelmesek lehetünk egy olasz kezdeményezésre, amely egy komoly hiányra reflektál. Azt vállalta ugyanis, hogy átláthatóvá teszi az olasz parlament és döntéshozatal működését. Onnantól kezdve, hogy „lekövethetővé” teszi minden politikus aktivitását a lehető legrészletesebben, a költségek és kifizetések áramlásának bemutatásán keresztül eljut egészen az egyes ügyekkel és törvényekkel kapcsolatos összes rendelkezésre álló információ összegyűjtéséig, amihez a látogatók kommentárokat, javaslatokat tehetnek hozzá, illetve más csatornákon is lehetőséget teremt a döntések befolyásolására (ez egy új fejlesztés, folyamatosan épülnek további csatornái). (lásd: www.openpolis.it; www.openparlamento.it)

Érdekességképpen említem meg, hogy vannak már olyan cégek és szervezetek, amelyek komplett e-részvételi rendszereket kínálnak, némelyik magában foglalja a kialakításukhoz szükséges off-line elemeket (konzultáció, képzések, tervezés stb.) is. (pl. http://www.moderngov.co.uk/; http://www.web-labs.co.uk/; http://cambridgeopensystems.com)


Befejezésül

Olyan világot teremtettünk magunk köré, amelynek „uralásához” egyre komplexebb szervezettségre van szükségünk. Továbbra is fennáll a lehetőségünk, hogy egyszerűen ne akarjunk helyzeteket „uralni”, s ezáltal a részvételünk is másodlagossá váljon, vagyis hagyjuk, hogy a lokalitásunkat, országunkat, világunkat mások uralják. Ebben az esetben a folyamatokkal való ellenkezésünk viszont esetlegessé válik.
Mondhatjuk azt is, hogy mi éppen a túlszervezettség, a világ globális túlbonyolítása ellen szállunk síkra, de nekünk bizony akkor is ebben rendszerben, ebben a komplexitásban kell ellenérzéseinket megfogalmazni, különben szavunk halk marad.
De el is fogadhatjuk, hogy immáron egy másik dimenzióban élünk, amiben talán jobban benne foglaltatik személyes, közösségi és globális kiteljesedésünk, mint bármelyik megelőző állomáson, így a feladatunk már „csak” a folyamatok „jó” irányba terelése.
Ki-ki mérlegelje ebben saját szerepét!

Ui.: A fenti csatornák népszerűsítésére egy mintablogot is létrehoztam, amelyen további oktató anyagokat, filmeket, prezentációkat találhatnak: www.mintablog.blogol.hu.

Varga Máté
Civil Kollégium Alapítvány – Közösségfejlesztők Egyesülete
matev@kka.hu

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár