Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Vissza az iskolákat!
Szerző:
Péterfi Ferenc
Folyóirat:
Parola
Év:
1990
Szám:
2
Oldalszám:
4. p.
Nevek:
Mladoniczki Mihály Faluvédő Egyesület
Települések:
Egyházasdengeleg, Szirák
Tárgyszavak:
közösségfejlesztés, iskola
Annotáció:
Régen a faluban működő iskola visszaszerzésének körülményeit és a falu polgárainak önállósodási folyamatát, egyesületük közösségi munkáját ismerhetjük meg a cikkben.

viskola.txt

VISSZA AZ ISKOLÁKAT!

Egyházasdengeleg Nógrád megyében egy 610 lelkes kis falu, Szirák társközsége. A falunak elöljárósága van, helyben alsó tagozat működik helyben, a felsősök Szirákra járnak. A hetvenes évekig az állami iskola felső tagozata még helyben működött.
- Mikor és hogyan merült fel az iskola visszakövetelésének gondolata? - kérdezem Mladoniczki Mihálytól, a helyi Faluvédő Egyesület egyik tagjától.
- 89 novemberében alakult meg Egyesületünk és az egyik konkrét cél a tagok véleménye alapján az, hogy a tőlünk 3 km-re levő székhelyközségből hozzuk vissza az iskolát, mert a személyi és tárgyi feltételek itt helyben is adottak.
- Pedagógusokat honnan "szereznétek"?
- Jelenleg két pedagógusunk van, akiknek itt a szolgálati lakásuk, ők tanítják az alsó tagozatot. Két pedagógus él még a községben szolgálati lakásban, ők Szirákra járnak át tanítani. Előzetes felméréseink és külső szakmai vélemények alapján 6 pedagógussal meg tudnánk oldani a 8 osztályos képzést. Azt feltételezzük, hogy a két hiányzó pedagógusnak tudnánk a letelepedéshez lakást ajánlani, hiszen a községben van üres állami lakás.
- Milyen konkrét lépéseket tettetek?
- Nem pusztán érzelmi alapon született a kezdeményezés. Körbejártuk, hogy a konkrét, reális feltételeknek hogyan tudnánk megfelelni. Itt elsősorban az anyagi feltételek tisztázására került sor. Előkészítő megbeszéléseinkre meghívtuk a helyi pedagógusokat, hogy az ő szakmai véleményüket is megismerjük, a községi közös tanács elnökét, a helyben működő (most már nem működő) elöljáróságot. Az volt a kialakult képünk, hogy a jelenlegi hivatalos szervek ugyan akadályt nem gördítenek - azt nyilatkozták, hogy elvben egyetértenek -, de nem is nyújtanak támogatást. Vagyis, ha rájuk lenne bízva, akkor maradna minden úgy, ahogy van.
Mikor láttuk, hogy tárgyalásos úton nem boldogulunk, az egyesület tagjai falugyűlést hívtak össze. 88 fő vett részt ezen. A falugyűlés határozatot nem hozhat, de szándékot kifejezhet, amit a tanácsnak akceptálnia kell. Ha az iskola-témában 1 % kezdeményezi a helyi népszavazást, akkor a tanács mérlegelheti, hogy elfogadja-e a kezdeményezést, de ha a lakosság 3 %-a kéri, akkor a tanács köteles kitűzni a népszavazást. Elértük, hogy vagy eleve elfogadja a kezdeményezést (saját hatáskörben dönt), vagy ha nem fogadja el, akkor a népszavazást ki kell írni.
A tanács a februári ülésén létrehozott egy ún. ad hoc bizottságot, amelyben szakemberek, a tanács emberei, illetve az Egyesület egy képviselője készítik elő ezt a döntést és a következő tanácsülésen véglegesen határoznak arról, hogy ez év őszén az iskola felső tagozata visszakerülhet-e vagy sem. Ami kedvezőnek tűnik, a tanács 1 millió forintot tartalékolt erre a célra - s ez megteremti az anyagi lehetőséget a szétválásra.
- A felső tagozatban összevont osztályok lennének?
- Igen, egy kis létszámú általános iskola működne. A jogszabály szerint egy tanulócsoportban 10 főnél kevesebb nem lehet. Mi ezt is végignéztük és egyértelmű, hogy az összevont csoportok - két-két osztályt kell összevontan működtetni - meghaladják a 10 főt.
- A helyi tanácson kívül konzultáltatok-e más hivatalos szervvel ?
- Az Egyesület a falugyűlésről készült jegyzőkönyvet a Megyei Tanács Művelődési Osztályának is megküldte.
- Beszélnél még az Egyesületetekről?!
- A települési állapotok megváltoztatása más téren is a célunk. Az Egyesület tagsága jelentős társadalmi munkával rendbe teszi a közterületeket: egy szép parkunkat, a sportpályát hoztuk. A művelődési házat bérbevettük - ezidáig a sziráki művelődési ház vezetője működtette eddig időnként hozzánk kijárva. Nem pénzt fizettünk a házért, hanem társadalmi munkában rendbehozta az Egyesület, kifestette az épületet, a fűtést, egyéb munkákat is elvégezte. A székhelyközség tanácsa a korábbi - egyébként elég minimális - működési költséget és egy részfoglalkoztatásra elegendő tiszteletdíjat biztosítja az egyesületi fenntartáshoz, ehhez pályázati forrásokból igyekszünk további támogatást megszerezni.
A fiatalokat főként a sport érdekli - pingpong bajnokságot szerveztünk, én pedig egy 16 fős serdülő-ifjúsági labdarúgócsapatot vezetek.
Elhatároztuk még, hogy az új önkormányzati törvény életbelépésével a település önállóságát visszaállítjuk. Szeretnénk az Egyesület nevében jelölteket állítani a helyhatósági választásokon. Az államigazgatási feladatokat nem önálló apparátussal oldanánk meg, hanem a környék valamely nagyobb településének apparátusát bíznánk meg a szakigazgatási feladatok ellátásával. Azt, amelyik számunkra leginkább hozzáértőnek tűnik.
A falu férfilakosságának döntő többsége az építőiparban dolgozik, várható, hogy az ő körükben jelentős munkanélküliség lesz. Egy kisebb, szakemberekből álló egyesületi csoport, föld- és gazdálkodási ismereteit felhasználva, a földtörvény megjelenése után egy programot dolgoz ki arra, hogy a kényszerűen visszatérők a településen önálló mezőgazdasági tevékenységet folytathassanak. Gyógynövény- és éticsigatermesztés lehetőségeiben gondolkodnak.
Péterfi Ferenc


Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár