Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
A nemzetek feletti civil társadalom és kialakulásának elősegítése
Szerző:
Varga Máté
Folyóirat:
Parola
Év:
2004
Szám:
4
Oldalszám:
13-14
Nevek:
Marosán György
Tárgyszavak:
civil társadalom, demokrácia, globalitás, internet, lokalitás, nemzetek feletti civil társadalom
A nemzetek feletti civil társadalom és kialakulásának elősegítése
Vissza a tartalomhoz
A civil társadalomban rejlő értékek a legtöbb ember számára saját és környezete életének kiteljesedését jelenthetik egy nyitott, élhetőbb társadalom felé vezető úton. A civil társadalom megerősítéséhez és a nemzetek feletti civil társadalom építéséhez hozzájárulnak olyan globális tényezők, melyek egyaránt jellemezhetőek pozitívan és negatívan is, de kétségkívül magukban hordozzák egy globális gondolkodásmód kialakulásának lehetőségét. A világméretűvé vált kommunikáció, a lokalitás mozgásterének kiszélesedése, a globális mozgalmak, szakmai hálózatok és a fenntartható fejlődés elmélete - amely a mind környezetileg, mind szociálisan fenntartható fejlődés mellett érvel a gazdasági növekedés túlhajszolása ellenében - alapjait képezhetik a globális gondolkodás és a nemzetek feletti civil társadalom megszületésének, megerősödésének.


Internet és Civil Társadalom

A civil társadalom és az internet fejlődésének összefüggései több aspektusból is megközelíthetőek. Egyrészről a fogalmak mögött rejlő gyakorlati folyamatok egymást erősítik: a civil társadalom vagy nemzetek feletti civil társadalom megerősödéséhez és megszerveződéséhez az Internet hozzájárulása nélkülözhetetlen, de ez nem marad viszonzatlan, hiszen a civil társadalom egyes szereplői (nem is kevesen) folyamatos erőfeszítéseket tesznek az internet népszerűsítésére és az Internet-használat kiterjesztésére. Másrészről a civil társadalom és az internet hasonlatosságokat mutatnak, egyik sem tiszteli az országhatárokat, és mindkettő olyan törekvéseket erősít meg, amelyek az egész emberiségre vonatkozó célokat és feladatokat tematizálnak.
Ennek alapján tehát úgy látszik, hogy az Internet fejlődése és terjedése kétségkívül hatással van a civil társadalom alakulására, erősíti azt, míg a civil társadalom megerősödése az Internet nagyobb fokú és minőségibb felhasználását eredményezi. Emellett mindkettő kulcsszerepet játszik a globális gondolkodás, kezdeményezés és cselekvés kialakításában.
Marosán György szerint (Marosán György: A kommunikáció-gazdaság válságai (http://www.mek.iif.hu/ porta/szint/human/media/komnap/html/gu-koz2.htm) a korábbi évszázadokban egy társadalom fejlődési lehetőségét három tényező: az információhoz való hozzáférés, az elsajátítására fordítható idő és az elsajátítás motivációja, végül pedig a társadalom rendelkezésére álló tőkeforrások határozták meg. E három tényező létezésének mértékében volt képes az adott társadalom fejlődni. Ez az oka a bizonyos közösségek gyors és mások lassú fejlődésének. Napjainkban azonban mindenki számára hozzáférhetővé válik a közös kincs, a tőke globálisan keresi hasznosulását.
Elmondhatjuk, hogy ha nem is mindenhol megfelelő mértékben, de a világméretű információhalmaz egyre több olyan helyre jut el, ahol eddig az emberek ismereteket, tapasztalatokat csak saját lokalitásuk példáiból
meríthettek. A globalizáció folyamatában intenzíven növekvő kommunikációs és információszerzési lehetőségek hatására a lokalitásban élők egyre többet hallhatnak globális problémákról, globális válságokról és válságjelenségekről, ugyanakkor találkoznak globális kezdeményezésre, cselekvésre való felszólításokkal is. A lokális gondolkodást, a lokális problémák egy részét az egész emberiségre vonatkozó gondok és tennivalók váltják fel.


A globalitás-lokalitás kettőssége

A globális gondolkodás magvainak elültetésében kulcsszerepe van az említett globális információhalmaznak, még akkor is, ha ennek az információnak jelentős része éppen a globalizáció ellenében érvel, vagy már puszta létezésével is hátráltathatja a globális gondolkodás megszületését. Az a tény ugyanis, hogy az emberiség „összehordja” és hozzáférhetővé teszi tudását, már önmagában hozzájárul a globális gondolkodásmód kialakulásához.
A globalizáció nem jelenti a lokalitás szerepének csökkenését, hanem éppen ellenkezőleg, kibővíti a teret a lokalitás körül, engedi, hogy függetlenedjen térbeli helyzetétől és az időtől, esélyt kap, hogy lehetőségeit szélesebb körben kiaknázhassa, szerepét tágabb keretek között értelmezhesse újra. A globalizáció során a lokalitás valójában azt a lehetőségét veszíti el egyre inkább, hogy elzárkózzon a globalitás elől.
Ilyen módon a lokalitás és a globalitás lassan közeledik egymáshoz, idővel határai egyre inkább elmosódnak, és remélhetőleg a jövőben képessé válunk univerzális értékek mentén haladva megfogalmazni magunkat és közösségeinket.


A nemzetek feletti civil társadalom kialakulásának előfeltételei

Valójában a civil társadalom és a globális civil társadalom megteremtése csak korunkban válhat céllá, hiszen intézményeinek és ezek rendszerének kiépülése napjainkban is zajlik, lehetőségei folyamatosan teremtődnek meg.
Ennek ellenére a civil kezdeményezések számos akadályba ütköznek. A támogató közeg hiánya nem csak anyagi értelemben okoz nehézségeket. A mindenkori keretrendszer arra készteti a civil társadalom szereplőit, hogy alkalmazkodjanak, beépüljenek, szolgálják a rendszert, holott a legtöbb esetben éppen annak megújítása, reformálása lenne feladatuk. A valóságos rendszerújító törekvések támogatását sem a gazdasági, sem a kormányzati szektor nem érzi feltétlen feladatának.
A demokratikus hozzáállás, a civil öntudat fejlesztése, a gazdasági-hatalmi hierarchiától való elszakadás így csak a civilek számára válik céllá, pedig egyre több az olyan globális közös ügy, amely hatékony társadalmi és szektorok közötti összefogást követel (környezetvédelem, nukleáris leszerelés, szegénység, emberi jogok védelme stb.).
A nemzetek feletti civil társadalom részvétele e problémák megoldásában nélkülözhetetlen, ezért a civil társadalomnak is globalizálódnia kell, ki kell építenie hatékony intézményeit, amelyek az emberiség létét érintő kérdésekben történő döntéshozatalt befolyásolni képesek.
- Az országhatároktól független egész emberiséget érintő problémák létezése,
- a problémák mentén szerveződött és szerveződő társadalmi mozgalmak és nemzetközi szakmai hálózatok megjelenése,
- a globalizáció és annak hozományaként megjelenő, változtatást sürgető elméletek (mint pl. a fenntartható fejlődés elmélete),
- a sokszor negatívan értékelt?, mégis korszakalkotó lehetőségeket hozó technikai fejlődés (elsősorban az internet),
mint előfeltételei jelenhetnek meg a nemzetek feletti civil társadalom kialakulásának és annak, hogy a helyben megtett lépések globálisan is hasznosulhassanak.


Civil társadalom és demokrácia

A demokráciát minden generációnak újra kell tanulnia, szülessen bár hagyományos vagy új demokráciában. E tanulási folyamat a demokratikus környezet, a szocializáló közeg demokratikus attitűdje mellett nem nélkülözheti az egész életen át tartó tanulást, s az ezt elősegítő tájékoztatást, információcserét, nyilvánosságot, képzést, felnőttképzési programokat sem.
A nemzetek feletti civil társadalom kifejlődésének elengedhetetlen feltételei tehát ismertek: a kommunikációs technikák ismerete és a legszélesebb körben történő alkalmazni tudása, valamint a civil nyilvánosság nemzetek feletti intézményeinek megteremtése. Kétségkívül ilyenek az Internet, valamint a szakmai hálózatok.


A civil társadalom megerősödésének elősegítése

A meglévő demokráciák magasabb színvonalra emelésének lehetősége egyértelműen a részvétel erősítésében látszik. A képviseleti demokráciákban valódi részvételi lehetőséget azonban csak a civil szféra kínál, így kulcsszerepet kell vállaljon más, a részvétel erősödését befolyásolni képes intézmények, szakmák, szektorok összefogásában. A feladatok az alábbiakban foglalhatók össze:
- az oktatásnak már elemi szinten is foglalkoznia kell a demokratikus szemléletmód kialakításával, a tanulók közösségeinek fejlesztésével, az állampolgáriságra való felkészítéssel,
- a felnőttoktatásnak ennek folytatására vagy pótlására kellene koncentrálnia, vagyis a helyi szükségletekhez alkalmazkodva, a meglévő tapasztalatokra építve tenni képessé az egyéneket, közösségeiket, szerepeik megértésére, azok továbbgondolására és a cselekvő állampolgáriságra. Mindehhez újfajta képzési programokra, módszerekre és a közösségi munkában is jártas képzőkre volna szükség,
- a segítő-fejlesztő szakmák (közösségfejlesztés, vidékfejlesztés, szociális terület) összefogása révén olyan hálózatok jöhetnek létre, amelyek segítenek fenntartani, fejleszteni a beindult folyamatokat, és tovább motiválni a helyi cselekvést.
Az állam részéről pedig olyan támogató törekvésekre és eszközökre, melyek elősegítik a fentiek létrejöttét és fennmaradását.
Varga Máté, matev@kka.hu
Vissza a tartalomhoz

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár